Hobby CNC Fórum   >>   Fórum   >>   Fémöntés házilag
Fémöntés házilag - Kérdések-Válaszok

Ha szeretne hozzászólni, be kell jelentkeznie!
Bejelentkezés >>

Listázás időrendben


 © vbodi2011. szept. 26. 18:53 | Válasz | #2246 
Pontosan mire gondolsz?

 © frob2011. szept. 26. 16:59 | Válasz | #2245 
köszi!

ezek beszerezhetősége? hegesztéstechnikai boltban találok ilyesmit szerinted vagy te hol veszed?

 © vbodi2011. szept. 26. 16:28 | Válasz | #2244 
Salakoló sóval salaktalanítom, a végén gáztalanító sót nyomok az olvadék aljára és buborékoltatom. Egy kis pihentetés után önthető.
A gázégő 5/4-es acélcsőből van, a fuvóka átmérője:1.5mm, a gáznyomás: 2-3 bar.

 © frob2011. szept. 26. 16:20 | Válasz | #2243 
kezeled valamivel az alut öntés közben hogy ne oxidálódjon? esetlegesen egy robbantott ábrád méretekkel van e a gázégőről?
előre is köszönöm!

 © vbodi2011. szept. 16. 07:34 | Válasz | #2242 
A tepsik oldala egy pár mm-ert szélesedik, az alu meg zsugorodik. A csövet meg le esztergálom a rézről.

 © Brungel Ferenc2011. szept. 15. 21:43 | Válasz | #2241 
Szerintem öntés után zsugorodik a fém.

 © vjanos2011. szept. 15. 21:40 | Válasz | #2240 
A formákból, vascsőből hogy szeded ki a beleöntött anyagot? :O

 © Danibá2011. szept. 15. 21:29 | Válasz | #2239 

Húúúha, szex oktatás is lessz

 © vbodi2011. szept. 15. 21:15 | Válasz | #2238 
Megmutatok minden figurát.

 © Csipi2011. szept. 15. 20:20 | Válasz | #2237 
ezért nyaggatni foglak atalin a technológiáért, mert engem érdekel....

 © Danibá2011. szept. 15. 18:49 | Válasz | #2236 

Már, kb. 2 éve nyúzom érte, hogy kell nekem.
Csak most, kis szünetet tartottam, és azt gondolta már nem kell.

 © Danibá2011. szept. 15. 18:46 | Válasz | #2235 

Csak, Szám Attila meg ne tudja, hogy megint én .....

 © Karasz András2011. szept. 15. 18:31 | Válasz | #2234 
Sőt, a vevő nem is jelezte nyilvánosan a vételi szándékát...

 © vbodi2011. szept. 15. 18:16 | Válasz | #2233 
Az érdeklődőknek írtam,baráti ár, 50 rugó.

 © Csipi2011. szept. 15. 17:14 | Válasz | #2232 
Hmmmm árat nem írtál.

 © vbodi2011. szept. 14. 19:39 | Válasz | #2231 
A kohót mindenestől megvette Danibá, a bemutató után az Övé. Én már olvasztottam eleget, remélem Ő is sokáig örömét leli benne!

 © celophant2011. szept. 14. 14:58 | Válasz | #2230 
Szia, Vbodi!
Gyűjtsük a fémhulladékokat? Gondolom, az alu forgács nem jó, mert sok rajta az oxidréteg. Alukábel jó lesz? Itt jár a hév nem messze. (Még jár, 24.-én, már nem fog) Csak vicc, volt!

 © vbodi2011. szept. 14. 13:57 | Válasz | #2229 
Sárgarezet is olvasztottam, 2" vascsőbe öntöttem.




 © vbodi2011. szept. 14. 13:14 | Válasz | #2228 
Egy kis kedvcsináló a fehérvári Talira.
Viszem oda a kohómat és fogok olvasztani.
Ma beolvasztottam az alu hulladékomat.
Ha valakit érdekel a kohó, Fehérváron a bemutató után eladó lesz, teljesen kompletten, tégelyekkel, salakoló és gáztalanító sókkal, formaleválasztó porral, gázpalackkal, speciális reduktorral, fúvató ventillátorral és tápegységgel.














 © svejk2011. máj. 26. 10:04 | Válasz | #2227 
Hidracél.
Átm. 200 mm-est láttam náluk, biztos van/beszerzik a nagyobbat is, méretre vágják.

Vagy keresd Varga Istvánt, a székesvehérvári találkozó szervezőjét, Ő járatos Inotán.

 © VighLajos2011. máj. 25. 21:56 | Válasz | #2226 
Szevasztok!
Hátha tud valaki segíteni:
d=250 mm-es alutömböt keres

 © vbodi2011. máj. 19. 07:15 | Válasz | #2225 
Talán a TRMS müszerek adják a legjobb eredményt.?

 © svejk2011. máj. 18. 22:18 | Válasz | #2224 
Már régen meg akartam nézni...

A mérési kapcsolás:
Az Y1 (az ábrákon a felső vonal)csatorna ezen kívül még 1:10 osztófejen keresztül csatlakozik, tehát az össz. osztó kb. 1:90.
Az Y2 (az ábrákon az alsó vonal)csatornával az 1 Ohmos ellenálláson eső feszültséget vizsgálom, tehát 0,1A-nek 100mV felel meg a képernyőn.






Az alábi ábrán egy 230/110V-os 250W-os hagyományos transzformátor üresjáratban.
Jól látszik a közel 90 fokos késése az áramnak és a vasmag átmágnesezéséhez szükséges nem egyenletes áram (hiszterézis görbe)
Belátható hogy két műszerrel(áram-feszültség) mérve nem kapnánk helyes teljesítmény eredményt mert átlagértékeket szoroznánk össze nem pillanatnyi értékeket.
Ezen kívül jól megfigyelhető - amit írtam az előzőekben - hogy a hálózati feszültség csúcsa ma már szinte le van vágva a sok kapcsolóüzemű cuccok miatt és eltrapézesedik a szinuszhullám.






A következő ábrán a 110V-os trafó szekunderét megterheltem egy 230V/100W-os izzóval.
Hopsz, itt már alig van fáziseltolás, akár hagyományos áram és feszültségmérővel az effektív értékeket mérve számítható lenne a teljesítmény.






Most jött egy 48V-os 300W-os kapcsolóüzemű tápegység.
No itt már ember legyen a talpán aki a képernyő alapján számolni tudja az áram bármelyik értékét :)
Jól látszik hogy tényleg csak a szinusz csúcsán "zabál" a tápegység a pufferkondik miatt, és ez miatt laposodik a szinuszhullám teteje.
Itt fázistolásról nem is nagyon beszélhetünk mert nem kiértékelhető az eredmény.
Megterhelve a tápegység kimenetét a hullámforma csak annyiban változik hogy azok az áramcsúcsok megnövekednek, és nagyon kis mértékben kiszélesednek.





 © sasi2011. máj. 18. 13:04 | Válasz | #2223 
Régebben, elektronikus fénycső előtétek gazdaságossági számítása kapcsán találkoztam ezzel az adattal, előbb-utóbb megtalálom a forrást, akkor visszatérek rá.
Igen, meg lehetne mérni, de annyira nem izgat, vagy csak lusta vagyok? á, dehogy, csak éppen nem érek rá…

 © svejk2011. máj. 18. 10:47 | Válasz | #2222 
Első gondolatra inkább kapacitív jellegűek a kapcsitápok, már rég meg akartam mérni, de mindig elmaradt.
Eleve a zavarszűrők miatt 1-2 uF paralell kondival kezdődnek...

 © svejk2011. máj. 18. 10:43 | Válasz | #2221 
Biztosan 1-el mérnek, azaz a valóst.
Nagyon egyszerűen meggyőződhetsz róla nem is kell akkreditált labóratórium hozá.

Kapcsolj be egy 100 W-os izzót, akár egy bojlert, vagy egyéb más Ohmos fogyasztót. Mérd és számold a felvett teljesítményt és ellenőrizd az órán leolvasottal.
(egy izzó vagy egy bojler fűtőszál induktivitása elhanyagolható, így az áram és a feszültség azonos fázisban van)

 © sasi2011. máj. 18. 10:02 | Válasz | #2220 
Ha jól tudom, a lakossági fogyasztásmérők 0,8 cos Fi-vel mérnek, mert az átlag háztartás fogyasztóinak az összetételéből ez következik (bojler, hűtőszekrény stb.). Azért kíváncsi lennék egy független kutatási eredményre, kétlem, hogy ennyire rossz lenne az eredmény.
Az ipari fogyasztók távfelügyeletének kiépítése folyamatban van, talán év végére az összes ilyen lesz. Ezt követően a háztartások jönnek. A vízművek is elkezdte a jeladós vízmérők telepítését, de ő nem folyamatosan akarja leolvasni, csak az utcán haladó járműből.
Menyi lehet a kapcsoló üzemű tápok cosinus Fi értékük?

 © svejk2011. máj. 18. 09:48 | Válasz | #2219 
Tehát szempontunkból a lényeg:
Ma még a kisfogyasztók csak a hasznos teljesítmény után fizetnek, bármennyi is a meddő teljesítmény.
A hagyományos mechanikus órák és a kereskedelemben kapható elektronikus fogyasztásmérők is csak a hasznosat mérik, mely a mindenkori PILLANATNYI áram és feszültség szorzata.

(a pillanatnyi alatt azt kell érteni hogy egy perióduson beleül is sok ezerszer vesznek mintát az áramból és a feszültségből az elektronikusok, a hagyományos mechanikus óra pedig ezt ugye analóg módon csinálja)

Ha megméred egy trafó üresjárati áramfelvételét a multimétereddel és azt megszorzod a 230V feszültséggel kijön egy irreálisan nagy teljesítmény eredmény, mely az un. látszólagos teljesítmény.
De neked NEM ezt kell fizetned, csak a hatásost.

 © svejk2011. máj. 18. 09:40 | Válasz | #2218 
ma pedig már elterjedőben vannak a nem tom' hanyadik generációs fogyasztásmérő készülékek, melyek mindent folyamatosan loggolnak. És az a lapján számláznak.
Ezen órák már a kisfogyasztóknál is kezdenek elterjedni, nem sokára egyáltalán nem kell óra leolvasát tartani.

 © svejk2011. máj. 18. 09:35 | Válasz | #2217 
Azokra a fogyasztókra terhelik akik előállítják a meddő teljesítményt.
Minden olyan helyre ahol sejtehető a meddő teljesítmény keletkezése felszerelnek a mérő mellé egy cos.Fi mérőt is. (az ipari fogyasztóknál mindig van) és az alapján megy ki a bünti.
A kisfogyasztókkal nem foglalkoznak.

Manapság az elektronikus tápok és motorvezérlések elterjedésével egy sokkal nagyobb problémával néz szembe a szolgáltató, mivel ezek úgy kezdődnek hogy egyenírányító és puffer kondi((kivéve a modern PFC (Power Factor Control) tápok)) és ezek csak a sinus csúcsát szipkázzák le, lassan már trapéz a hálózat hullámformája.

 © svejk2011. máj. 18. 09:28 | Válasz | #2216 
Azért írtam a #2204-ben hogy meg sem próbálom :(

 © sneci2011. máj. 18. 09:19 | Válasz | #2215 
"ami azt jelenti, hogy a villamos szolgáltató a keletkező meddő energiát a fogyasztókra terheli".
Hát ez jó:(
Kollektív büntetés, mert ha én javítom a cos(fi)-t, de a szomszéd nem, akkor az övéből is vállalok terhet. Nem beszélve arról, hogy ez olyan mint a gáz, térfogat szerint fizetek, amit átszámolnak ellenőrizhetetlen fűtőérték korrekcióval.
Vagy rossz lábbal keltem?:)

 © sanyi2011. máj. 18. 09:17 | Válasz | #2214 
Na ez mer egy kettes lenne

 © svejk2011. máj. 18. 08:48 | Válasz | #2213 
Én is csak annyit írtam volna hogy amennyi a kondira rá van írva annyi meddő teljesítményt tud kompenzálni az adott hálózaton.

 © svejk2011. máj. 18. 08:47 | Válasz | #2212 
Te meg fiam legalább utánanéztél, így 3-as, de ha saját szavaiddal elmondtad volna megért volna egy 5-öst :)

 © svejk2011. máj. 18. 08:46 | Válasz | #2211 
Alapjában véve jó csak szűkszavú, 4-est kapsz :)

 © csewe2011. máj. 18. 05:39 | Válasz | #2210 
köszönöm nagyon érdekes és tanulságos leirás.

 © VighLajos2011. máj. 17. 23:18 | Válasz | #2209 
...szülői értekezlet után nagy balhé lesz itthon!

 © Szalai György2011. máj. 17. 21:55 | Válasz | #2208 
Ezt találtam a leg közérthetőbb magyarázatnak.

„Minden elektromágneses elven működő készülék a működéséhez - elektromágneses mezejének fenntartásához - meddő teljesítményt is vesz fel a hálózatból. Ahogy a neve is utal rá (Meddőteljesítmény), ez a teljesítmény nem alakul át mozgási vagy hasznos hő- illetve fényenergiává. A meddő áram ugyan úgy terheli az erőmű generátorát, a generátortól a csatlakozási pontig terjedő szolgáltatói hálózatot illetve a fogyasztói hálózatot is. A meddő energia szállításának több nemkívánatos következménye is van: feszültségesés, kábelek melegedése, veszteségek növekedése. A meddő energia "káros" hatásai elsősorban az elosztó hálózatot, vagyis az áramszolgáltatót terhelik, viszont a végfelhasználók villamos fogyasztói okozzák ennek kialakulását. A meddő energiát csökkenteni kell, ezért szükségessé vált a fogyasztók gazdasági érdekeltségét is bevezetni, ami azt jelenti, hogy a villamos szolgáltató a keletkező meddő energiát a fogyasztókra terheli. A fogyasztókat a meddő energia díjának minimálisra csökkentése ösztönzi arra, hogy olyan berendezést telepítsen a hálózatára, amely a saját meddő energia igényét minimalizálja, szükség esetén kompenzálja.

Egy ideális tekercs (wattos veszteség nélküli) egy teljes periódus első 90°-a alatt teljesítményt vesz fel (+), hogy az ezt követő 90° alatt a hálózatba visszaadja (-). A meddő energia, ezáltal, a hálózati frekvencia kétszeres ritmusában ingadozik a tekercs (motor) és a transzformátor szekunder oldala között. A tekercs a mágneses tér kialakításához szükséges teljesítményt nem használja fel, csak tárolja. A mágneses tér megszűnésekor a meddő teljesítmény (lengő teljesítmény) visszafolyik a transzformátorhoz.
Ezt nevezzük meddő teljesítménynek. SI rendszerben a teljesítmény mértékegysége voltamper reaktív [VAr].

Induktív meddő áram megszüntetése egy olyan kompenzáló árammal lehetséges, amelynek pillanat értéke mindig ellentétes, a megszüntetni kívánt árammal. Ilyen áramot kapacitív meddő árammal tudunk létrehozni. Tehát a Fázisjavítás azt jelenti, hogy a kompenzálni kívánt hálózaton a megszüntetendő induktív meddő áram nagyságával megegyező kapacitív meddő áramot folyatunk át. EA legtöbb villamos fogyasztó működése közben úgynevezett induktív meddő áramot is létrehoz. Ez az áram a rajta megjelenő feszültséghez képest fáziseltolásban van. Cél ennek a fáziskülönbségnek a megszüntetése. Innen származik a Fázisjavítás elnevezés. Az zt fizikailag a villamos hálózatra kapcsolt kondenzátorokkal valósíthatjuk meg.”

http://www.homebizwealth4you.com/energoraab/index.php?option=com_content&view=article&id=52&Itemid=68&lang=hu

 © hostya2011. máj. 17. 21:27 | Válasz | #2207 
Mivel fázisjavító kondikról van szó, ugy gondolom hogy a meddő teljesítmény mértékegysége.

Persze én már régen jártam iskolába, akkor is gépész szakra...

 © csewe2011. máj. 17. 21:19 | Válasz | #2206 
pontosan......

 © svejk2011. máj. 17. 20:55 | Válasz | #2205 
1-es fiam leülhetsz :)
Nem azt kérdezte hogy kell kiejteni, hanem mit takar, azaz mi a lényege ennek a fura mértékegységnek.

 © svejk2011. máj. 17. 20:54 | Válasz | #2204 
Ez megérne egy pontozást, hogy ki bírja közérthetően leírni :)
(én meg sem próbálom, bár javarészt értem a lényegét :( )

 © Szalai György2011. máj. 17. 20:53 | Válasz | #2203 
Szerintem mind olyan belül, de hogy biztos legyen, akkor legyen az ELECTRONICON 9,3kVAr 3x62uF. Az ugyan az a gyártó, mint amit szétvágtam.
Hívjál telefonon, ha erre jársz.

 © VighLajos2011. máj. 17. 20:49 | Válasz | #2202 
kilo-voltamper-reaktív

 © svejk2011. máj. 17. 20:46 | Válasz | #2201 
Rád bízom, de amit úgy szét lehet szedni mint a képen láthatót.

 © csewe2011. máj. 17. 20:40 | Válasz | #2200 
a KVAr mit takar

 © Szalai György2011. máj. 17. 20:36 | Válasz | #2199 
Felmértem gyorsan a készletet.
ISCRA 5kVAr 3x33,2uF 2db
COMAR 5kVAr 3x31uF 4db
ISKRA 15kVAr 3x92,5uF 3db
EPCOS 15kVAr 3x92,5uF 1db
ELECTRONICON 9,3kVAr 3x62uF 1db
Melyik szimpatikus.

 © svejk2011. máj. 17. 20:05 | Válasz | #2198 
Szódával :)

 © Szalai György2011. máj. 17. 19:55 | Válasz | #2197 
Ahogy parancsolod. Sózva, vagy borsozva?

 © svejk2011. máj. 17. 19:46 | Válasz | #2196 
Ja, és remélem az igényemet egy ilyenre jegyezted :)

 © svejk2011. máj. 17. 19:44 | Válasz | #2195 
Ejha! Ezt nem is tudtam :(
De ez is már egy modern kondi, 40 évvel ezelőtt még egy B30 téglaméretűek voltak.

 © Szalai György2011. máj. 17. 18:50 | Válasz | #2194 
Pontosan ilyen „fűrészelt” módszerrel készülnek a fázisjavító kondenzátorok.
És még olajban is úsznak, jól kivezetik a belső hőt az edény falára.

 © csewe2011. máj. 17. 18:28 | Válasz | #2193 
a tekercseltnél én túllógattam.
de gond lehet az összeszorítással, mert a tullógásnál nincs közte papir.
látszik a képen nálam is , hogy mennyivel vékonyabb a kondi vége.

 © bodgabo2011. máj. 17. 18:26 | Válasz | #2192 
Ez a másik komolyabbnak tűnik, de árat nem találok.

 © bodgabo2011. máj. 17. 18:23 | Válasz | #2191 
Alufólia helyett mondjuk rézfóliából? Azt már gond nélkül lehet forrasztani, bár lehet hogy így már drágább lenne mint a bolti...

 © frob2011. máj. 17. 18:10 | Válasz | #2190 
Ezzel adtál egy ötletet a "fűrészelt" gyorsabb elkészítéséhez :)
nem kell darabolniA4 es lapokra hanem hosszára kihúzni mondjuk méteres darabokat azokat vágni, majd esetlegesen feltekerni, de ha már egymáson vannak könnyebb tömbösíteni is a hoszabb lapokat vagy esetleg a már kész szigetelő és fegyverzet párosítást méretre vágni és egybe sajtolni, lényeg hogy nem laponként hanem csévéről indulva lehet csinálni az egészet

 © frob2011. máj. 17. 18:06 | Válasz | #2189 
a "fűrészeltnél" úgy gondoltam ki hogy az egyik vezető lap az egyik oldalra a másik a másik oldalra lógna ki, persze felmerül a kérdés ettől még hogy lenne csatlakoztatva, párhuzamosítva a sok lap, pláne hogy nem lapról van szó hanem fóliáról. Talán pontheggesztéssel megoldható lenne, de tuti nem egyszerű móka. Esetleg túllógatva legalább 1-2cm el a fóliát összeszorítható

 © csewe2011. máj. 17. 18:02 | Válasz | #2188 
talán a tekercselt kondinak is lehetne csökkenteni az induktivitását, ha ugyan arra a csévére egyst balra majd egyst jobbra tekercselek fel.

 © svejk2011. máj. 17. 17:32 | Válasz | #2187 
Bármely megoldásnál a legsarkalatosabb probléma a kivezetés.
Még a gyári impulzusüzemű kondigyártók is küszködnek vele, aki ismeri a TV technikát biztos találkozott a problémával.

A "fűrészeltnél végig van forrasztva, akár házilag is visszaforrasztható a letört láb.

 © frob2011. máj. 17. 16:42 | Válasz | #2186 
Lehet jobb lenne svejk által említett "fűrészelt" kondi, mert annak biztos kisebb az induktivitása mint a tekercselté.
az jutott még eszembe hirtelenjében ha már lap kondenzátort csinálnánk érdemes lenne keríteni viaszt, vagy is gyertyákoat megolvasztani és akár sima vékonyabb A4 es lapokat beáztatni és rögtön pakolni egymásra, amikor meg megvan a 30cm es vastagság, valami melegíthető préssel összenyomni , így kijönne belőle a felesleges viasz, össze is tapadna, a szigetelés is meglenne.. tom őrültség... :) csak gondolkozam

 © csewe2011. máj. 17. 16:36 | Válasz | #2185 
úgy tudom, nem biztos,hogy vbodi-nak 80 db 100nF-es kondi van rajt.

az enyémnél a két kondi kb 14uF de nagyon bizonytalanul mérte a műszerem.
valószínűleg van induktivitása a feltekert alufóliának , és az is beleszól a frekibe.

 © frob2011. máj. 17. 15:52 | Válasz | #2184 
Lehet hogy bonyolultabb mint feltekerni...
épp gondolkoztam pár görgő, skicpausz olajkád, meg persze az alufólia, és már sorozatgyártható is a dolog.

 © frob2011. máj. 17. 15:49 | Válasz | #2183 
Tulajdonképen mekkorának kellene lennie ennek a kondinak, már mint ami a munkatekercsen van?

 © svejk2011. máj. 17. 15:27 | Válasz | #2182 
A 70-es években talán a Siemens dobta piacra, az un. fűrészelt kondenzátorait.
Egy vastagabb A5-ös könyvméretnyiben el tudnám képzelni szintén a házi készítését.


 © svejk2011. máj. 17. 15:22 | Válasz | #2181 
A dielektrum is számít.
Az biztos az olajpapír kondik elnyűhetetlen szerkezetek.
Keressétek meg Farkas Ádám(Sopron)-t, mintha lenne neki eladó kondenzátor papírja.

 © csewe2011. máj. 17. 14:18 | Válasz | #2180 
első próbálkozás az volt , de nem szigetelt megfelelően valami okból.

 © frob2011. máj. 17. 14:06 | Válasz | #2179 
folpack és alufólia nem lett volna jobb kondinak?
már mint ez a párosítás..

 © csewe2011. máj. 17. 13:43 | Válasz | #2178 
én még csak üresen mértem a frekit.
merre mászik el? én úgy tippelem , hogy lefele, mert ügye a vasmagos tekercsnek nagyobb az induktivitása.

 © vbodi2011. máj. 17. 09:36 | Válasz | #2177 
Melegszik a munkatekercs még 50-60kHz-nél is. Piszok nagy áramok vannak a rezgőkörben rezonancián.
Nálam 400V van cs-cs, szép színusz jel a munkatekercsen. Ahogy dugom bele a vasat, mászik el a freki.

 © csewe2011. máj. 17. 06:17 | Válasz | #2176 
a kondi csak pénzkérdése volt, de állítólag nem előnyös a tekercsszerű kiképzése.

a frekit a skin hatás miatt kellene lejebb szorítani, mert minél alacsonyabb a freki annál mélyebbre hatol az anyagba, és igy a munkatekercs sem melegszik annyira, mert abban is nagyobb keresztmetszeten folyik az áram.

 © Szalai György2011. máj. 17. 06:12 | Válasz | #2175 
Miért van arra szükség, „hogy lejebb menjen a freki.”?

 © Szalai György2011. máj. 17. 05:52 | Válasz | #2174 
Miért érdemes házilag ilyen kondenzátort készíteni?

 © csewe2011. máj. 17. 05:07 | Válasz | #2173 
igen

 © laacika2011. máj. 17. 03:20 | Válasz | #2172 
Szia robroy007,kérlek ird meg hogy megy-e a Magnéziumos dolog postán,mert ha nem akkor megpróbálok valakit keriteni aki jár arra,bár nem hiszem hogy találok!!Előre is köszönöm válaszod. Laci.

 © vjanos2011. máj. 16. 21:37 | Válasz | #2171 
Nagyon jó, gratulálok!
Ez az a kapcsolás, amit Vbodi mutatott a topikjában?

 © csewe2011. máj. 16. 20:17 | Válasz | #2170 
oda egy nem réz de forrasztható lemezt bilincseltem , és ahoz forrasztottam a kivezetést.

 © svejk2011. máj. 16. 19:39 | Válasz | #2169 
Az AWAB bilincses kivezetés eredeti ötlet, régen én is csináltam kondit de ott elvéreztem, nem tudtam tartós kivezetést csinálni.

 © csewe2011. máj. 16. 17:48 | Válasz | #2168 
sajnos nem sikerült pontosan megmérni mer nem mindíg mutatott azonos értéket a mérő az a 8u csak az egyik a másik úgy emlékszem 6u-s

 © csewe2011. máj. 16. 17:46 | Válasz | #2167 
nem mértem idót, de a 10mm-er köracélt szerintem 1 és 2 perc között izzítja fel.
a munkatekercs kb 70 fokos lehet olyankor mert még egy pillanatra meg lehet fogni a kondin épphogy langyosak.

 © vbodi2011. máj. 16. 17:42 | Válasz | #2166 
Ezzel csak játszok, gázzal szoktam olvasztani, annak a tégelynek van füle.

 © vbodi2011. máj. 16. 17:39 | Válasz | #2165 
Nagyon tetszik a kondibankod.
A kettő 8uF?
Milyen teljesítménytértél el?
Nagyobb teljesítménynél feltétlenül kell a munkatekercs vízhűtése.

 © csewe2011. máj. 16. 16:56 | Válasz | #2164 
két tekercs alufólia és két zsirpair volt, de maradt belőle a közepébe egy kb 20mm-es bermanncső a csévetest.

 © VViktor2011. máj. 16. 16:53 | Válasz | #2163 
Nagyon tetszik amit csináltok az árammal meg a fémmel. Vbodi őszintén mennyi anyagot olvasztottál már meg ezzel a hevítővel? Mert azt látom hogy még egy derékszögű fogót nem csináltál magadnak hozzá :P :D

 © elektron2011. máj. 16. 16:52 | Válasz | #2162 
Mennyi anyag kell hozzá ? Nem rossz ötlet.

 © csewe2011. máj. 16. 16:33 | Válasz | #2161 
alufólia és zsírpapir feltekerve de nem is nagyon melegszik mint a gyári, csak még kéne egy-két darabot csinálni, hogy lejebb menjen a freki.

 © elektron2011. máj. 16. 16:28 | Válasz | #2160 
Hehe, az a kondi, az aztán házi gyártmány. :)

 © csewe2011. máj. 16. 16:12 | Válasz | #2159 
én is megépítettem a hevítőt néhány kép róla








 © elektron2011. máj. 16. 15:13 | Válasz | #2158 
Még csak annyi kellett volna a végére a videónak, hogy foggal megharapni ,mikor kihűlt a kiöntött anyagot. :)

 © vbodi2011. máj. 16. 15:00 | Válasz | #2157 

 © laacika2011. máj. 14. 04:48 | Válasz | #2156 
Szia.Nem jött!Ha irnál légyszives ide irj:laacika@citromail.hu Köszi.

 © robroy0072011. máj. 13. 13:52 | Válasz | #2155 
írtam levet

 © robroy0072011. máj. 13. 13:51 | Válasz | #2154 
a dolgot úgy kell elképzelni mint a nyák maratását
hasonló fényérzékeny bevonat van rajta, előhívás, aztán salétromsav maratás, nem merítve, hanem szórva az egész trükkje talán, hogy van bekeverve valami szer ami megvédi a kialakuló oldalfalat (oldalvédő) így hőfok sebesség függvényében szép trapéz alakban marad meg a védett felület keresztmetszete

 © laacika2011. máj. 13. 10:40 | Válasz | #2153 
robroy007 na mit szólsz a dologhoz amit a 2149 es hozzászólásomban irtam?Válaszod várom.

 © svejk2011. máj. 13. 10:33 | Válasz | #2152 
Könnyű, pontos a maratása?
Egyéb előnyei? Azt tudom hogy könnyű,meg ötvözőnek használják, de bírja a nyomdai gyűrődést?
Először és utoljára ugy ált.isk. 7. környékén kémia órán mutattak egy radírnyi tiszta magnéziumot nekem élőben.

 © robroy0072011. máj. 13. 09:07 | Válasz | #2151 
mielőtt elkezdenéd a woodoo babát döfködni

mi (másik kolléga) klisét gyártunk belőle sav maratással aztán rengeteg a hulló rész amiből lehet válogatni

 © svejk2011. máj. 13. 08:31 | Válasz | #2150 
Ha eltitkoljátok előlem mi lesz ebből vagy legalább hogy Robroy007-ék mire használják a színtiszta magnéziumot, Isten uccse' átkot szórok rátok!

 © laacika2011. máj. 13. 02:11 | Válasz | #2149 
Igen,igen tudom hogy nem egy egyszerű fémről van szó mint pl.réz,bronz,alu stb.Azt hogy mire kell azt inkább e-mail-en beszéljük meg,ha érdekel.Egy 5 kilónak tényleg nagyon örülnék ha valamilyen módon ide kerűlne hozzám.Sajna 160km-re lakunk egymástól.

 © robroy0072011. máj. 12. 06:40 | Válasz | #2148 
gyakorlatilag szinte tiszta, viszik az alu öntősök is tőlünk ötvözőnek

de mire szeretnéd használni amúgy?

mert hamar ki lehet vele gyújtani a műhelyt és nincs megállás utána

 © laacika2011. máj. 11. 23:04 | Válasz | #2147 
Tudom hogy nem egyszerű önteni a magnéziumot.


Első ... 13 14 15 [16] 17 18 19 ... Utolsó

Ugrás a tetejére

Tárhely és domain a MediaCentertől

Untitled Document Fórumtagok ftp könyvtára: cnctar.hunbay.com