Kárpátia Internetes Oldala   >>   Fórum   >>   Kárpátia
FÓRUM

Ha szeretne hozzászólni, be kell jelentkeznie!
Bejelentkezés >>

Listázás időrendben


 © Krista József2014. júl. 10. 09:07 | Válasz | #215890 
Adjon az Isten!
Fórumos társunkat a temerini Zsunyi Mónikát felvették az egyetemre állami támogatásos matematika számvitel szakra. GRATULÁLUNK!!!!
Aki ismeri az tudja, hogy ez micsoda nagy teljesítmény tőle. A kitartás és akarat élő mintaképe!

 © puszinyuszi2014. júl. 10. 08:13 | Válasz | #215889 
1827. július 10. Megalapítják a Nemzeti Kaszinót

Az 1825-27. évi országgyűlés idején gróf Széchenyi István barátjával, gróf Károlyi Györggyel angol mintára kaszinót alapított.
A Pesti Kaszinónak (1830-tól Nemzeti Kaszinó) megalapításakor 46 tagja volt, és választmányában olyan jeles közéleti személyiségek foglaltak helyet, mint Wesselényi Miklós, Fáy András, Clark Ádám, Marczibányi Lajos. A „díszes gyülekező helyen” az előkelő nemesség, az értelmiség legjobb képviselői és a pesti polgárság legtekintélyesebb és befolyásosabb személyiségei, az irodalmi és szellemi élet kiváló egyéniségei jöttek össze, hogy „egymással barátságos beszélgetések végett találkozzanak”.
A Kaszinó gyorsan népszerű lett. Tagjainak száma 1840-re már majdnem elérte a félezret. Számos magyar és külföldi újságot és folyóiratot járatott, önálló könyvtárral rendelkezett, melynek alapját maga Széchenyi vetette meg (338 művel), s melyben a korszak legjelentősebb hazai és külföldi alkotásai voltak hozzáférhetők (1834-re már 3 ezer darab könyvből állt). A politizálás, eszmecserék, társas felolvasások mellett, a tagok számára kitűnő kikapcsolódási-szórakozási lehetőséget kínáltak a kaszinó játéktermei, táncmulatságai, zenei estjei és vendéglője. A pesti Kaszinó megalapítását követően a fővárosban és számos vidéki városban szintén jöttek létre kaszinók, társalgóegyletek, olvasótársaságok. 1827-ben hozták létre Pesten a Kereskedői Kaszinót, 1828-ban Kaposvárott olvasótársaság, Szegeden, Győrben, Kecskeméten kaszinó, Marosvásárhelyen társalgóegylet, Siklóson, Baranyai Olvasó Intézet, Nyíregyházán és Szepesbélán pedig olvasótársaság alakult.
1848-ig ezeknek az egyleteknek a száma mintegy 200-ra volt tehető.

forrás: mult-kor.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © Ősz Béláné2014. júl. 09. 20:38 | Válasz | #215888 
Köszönöm szépen a válaszokat!
Jucuska, azt hiszem a szombatit kihagyom.
Édes Szűzanyánk könyörögve kérünk
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet.

 © Jucuska2014. júl. 09. 15:37 | Válasz | #215887 
Katikám azért a szombati koncertről se maradjál le, ott SZTÁRVENDÉG LESZ!!!!!!!!!!!!!

Nem hajlok semmi szélnek,Pusztító jégverésnek,
Úgy állok rendületlen, Magyarnak születtem

 © puszinyuszi2014. júl. 09. 14:39 | Válasz | #215886 
Szia.

Ezt találtam:

Aratófesztivál Ópályi
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © Ősz Béláné2014. júl. 09. 14:29 | Válasz | #215885 
Adjon az Isten!

Érdeklődnék az Ópályon tartandó koncertről,mivel nem találok sehol infót róla. Először mennék az első unokámmal, aki 3 éves, ennyi ideje nem is voltam koncerten, sajnos.
Köszönöm előre is.
Édes Szűzanyánk könyörögve kérünk
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet.

 © puszinyuszi2014. júl. 09. 07:50 | Válasz | #215884 
1914. július 9. Elhunyt Pósa Lajos, író, költő, dalszerző

A HAZA

Tudjátok-e, mi a haza?
Az a hajlék, hol születtünk,
Hol a dajka altatóan
Dúdolgatott dalt felettünk,
Hol az ákác lombja borul
Ablak alatt az ereszre,
S eresz alján csicsereg a
Villásfarkú vidor fecske.
-Bárhová visz szerencsétek,
Ezt a hazát szeressétek!

Tudjátok-e, mi a haza?
Az az udvar, hol tipegtünk
S gyönge kézzel a homokból
Arany várat építettünk.
Az a kis kert, hol virágot
Kötözgettünk bokrétába,
S bokrétásan szenderegtünk
Rózsabokor árnyékába.
-Bárhová visz szerencsétek,
Ezt a hazát szeressétek!

Tudjátok-e, mi a haza?
az a templom, Isten háza,
Hol az ének szárnyain szállt
Lelkünk föl a mennyországba,
Ahol együtt imádkoztunk,
Szüle, gyermek, testvér, rokon,
Hallgattuk a pap beszédét
S hit ragyogott az arcokon.
-Bárhová visz szerencsétek,
Ezt a hazát szeressétek!

Tudjátok-e, mi a haza?
Erdő, mező, berek, liget,
A mormoló habok közül
Ránk mosolygó tündérsziget,
Kárpátoknak büszke bérce.
A Tisza és Duna tája,
Minden kicsi rögöcske.
Árpád vére hullott rája.
-Bárhová visz szerencsétek,
Ezt a hazát szeressétek!

Tudjátok-e, mi a haza?
Az a játszóhely a dombon,
Hol labdáztunk, kergetőztünk.
A haza az édes otthon.
Az a falu, az a város,
Hol vesszőn lovagoltunk,
Az a határ, hol kalappal
Tarkaszárnyú lepkét fogtunk.
-Bárhová visz szerencsétek,
Ezt a hazát szeressétek!

Tudjátok-e, mi a haza?
Kéklő hegyek koszorúja,
Hol a pásztor furulyáját
Édes-búsan fújja-fújja.
Hol a tölgyek mohos alján
Kék ibolyák illatoznak,
Gyöngyöket szór kristályvize
A zuhogó patakoknak.
-Bárhová visz szerencsétek,
Ezt a hazát szeressétek!

Tudjátok-e, mi a haza?
Délibábos arany róna,
Hol a szellő, messze síkon,
Sárga kalász ringatója,
Hol a népnek verítékét,
Issza be a föld göröngye,
Kenyeret ad, áldást terem
Munkájának hulló gyöngye.
-Bárhová visz szerencsétek,
Ezt a hazát szeressétek!

Tudjátok-e, mi a haza?
Mindnyájunknak szent bölcsője,
Őseinknek pihentető,
Szép virágos temetője,
Mindnyájunknak édesanyja,
Híven ölel keblére…
Érte éljünk, ha kell, haljunk!
Áldás minden porszemére!
-Bárhová visz szerencsétek,
Ezt a hazát szeressétek!
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © puszinyuszi2014. júl. 08. 08:13 | Válasz | #215883 
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © Lőczi Tamás2014. júl. 07. 12:25 | Válasz | #215882 
Szia Jani !
Én telefonon kérdeztem meg 17 óra környékén,a vár jegyeladás-információ telefonszámon, hogy kint vagy bent a lovardában lesz a koncert.
Azt a választ kaptam, hogy bent.
Sajnálom, hogy más hülyesége miatt lemaradtam.
További szép napot.

 © JANI2014. júl. 07. 08:45 | Válasz | #215881 
Szia Tamás!
Tavaly volt az egyetlen alkalom amikor bekényszerített minket az időjárás a zárt térbe Sümegen, mellesleg nem kis esőről volt ott szó hanem igen intenzív széllökésekről, ami a színpadi fedést mindenestől boríthatta volna fel. Idén ismét szabadtéren léptünk fel.
Üdv. Jani

 © puszinyuszi2014. júl. 07. 08:16 | Válasz | #215880 
1894. július 7. Megszületett Mihály Dénes tudós, feltaláló, fizikus, a “televízió európai atyja”.

Egyetemi tanulmányai alatt már foglalkozott a hangosfilm és a távolbalátás kérdéseivel. 1916-ban eredményes kísérleteket végzett a hangosfilm területén, ezért ő tekinthető a hangosfilm feltalálójának.
Legelső távolbalátó elgondolása az 1919-ben megszületett Telehor volt, egy szeléncellával és húros oszcillográffal működő szerkezetet, mely már akkor alkalmas volt állóképek közvetítésére több kilométeres távolságra.
Egyik legjelentősebb találmányával, a Projectophon-nal 1922-ben jelentkezett, mellyel a hangosfilm területén nyert a későbbiekben elismerést (tökéletesítette a hangrögzítést, és javította a hangminőséget).
Találmányait azonban akkor nem találták sem olyan fontosnak, sem olyan hasznosnak, hogy további kísérleteihez támogatást adjanak. 1924-ben Berlinben megjelent „Az elektromos távolbalátás és a Telehor” című könyve, amellyel olyan sikert aratott, hogy fölajánlották neki a német posta AEG (Allgemeine Elektrizitts Gesellschaft) kísérleti állomását munkájának folytatásához. A meghívást elfogadva itt folytatta kutatásait az állóképek, majd később a mozgóképek átvitelére vonatkozóan.
1929. március 8-án pedig a világon először neki sikerült – a 175,4 méteres hullámhosszon – mozgó televíziós közvetítést adnia. A rá következő évben televíziós készülékek gyártására vállalatot alapított TELEHOR AG néven. 1933-ban E. H. Traub fizikussal együttműködve már egy korszerűbb televíziós készüléket mutathatott be, amelyet maga még tovább tökéletesített.
Nevéhez sok más elektronikai jellegű találmány sikere is fűződik (pl. a phonokerék megalkotásával sikerült megoldania a kép és a hang szinkronját). Az õ irányításával készült el itthon, 1936 őszén az első zártláncú televíziós közvetítés a Gellért Szállóban, ahol mintegy 30 méteres távolságra közvetítettek televíziós képet. Az akkori felszerelés ma is megtalálható a Műszaki Egyetemen. Mihály Dénes munkája a filmművészetre is kihatott, mivel a televíziós képkompozíció a kamaradrámákhoz is utat nyitott, ami főleg az ötvenes évek végén, és a hatvanas évek elején éreztette stílusformáló hatását.

forrás: lovete.ro
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © Lőczi Tamás2014. júl. 05. 22:51 | Válasz | #215879 
A Sümegi beton rengetegben élvezhetetlen a koncert,szerettem volna ott lenni de így inkább kihagytam.
Nem kellene egy-két felhőtől így beijedni!!!

 © puszinyuszi2014. júl. 04. 07:41 | Válasz | #215878 
907. július 4. Elkezdődött a pozsonyi csata, melyben a honfoglaló magyarok döntő győzelmet arattak Liutpold bajor őrgróf seregei felett, aki Pannónia visszaszerzése érdekében tört a törzsszövetség területére.
Az ütközetben aratott diadal nyomán, a Dunántúlon is megszilárdult magyar uralom; ezt követően aztán több mint 120 évig nem lépett ellenséges katona hazánk földjére.
Bár a honfoglalás hivatalos dátumának 895-96-ot tartjuk, őseink letelepedése a Kárpát-medencében egy-két évnél jóval hosszabb folyamat volt: a Dunántúl például csak a 900-as hadjárat során került a magyarok kezébe, mely hódítást követően a szállásterületek határa körülbelül a Fischa és Morva folyóknál húzódhatott.
A csatáról annak jelentősége ellenére kevés forrással rendelkezünk; csak német évkönyvek és a küzdelem során elesett előkelőségek nekrológjai alapján tudjuk valamelyest rekonstruálni az eseményeket. Az biztos, hogy Luitpold célja Pozsony – akkori nevén Brezalauspurc – bevétele volt, amit a Duna két partján előrenyomulva, csellel akart végrehajtani; a hadjárat későbbi szakaszában aztán valószínűleg a Dunántúl többi várát akarta elfoglalni. A bajorok igen ravasz módon támadtak a törzsszövetségre, hiszen hadaik gyülekezőjét a szokásos ennsburgi hadi mustra időpontjára tették, így a magyar kémek hosszú ideig nem gyanítottak ellenséges szándékot. A németek két hadoszlopa – az őrgróf serege északon, az érseké délen – június 17-én indult el az Enns folyó partján fekvő vártól, de a gyepűelve őrei erről csak 10 nappal később szerezhettek tudomást.
Miután egyes német előkelőségek halálát a nekrológok június utolsó napjaira teszik, feltételezhetjük, hogy a gyepűt védő harcosok már felvonulás közben is zaklatták Thietmar érsek csapatait, hogy időt nyerhessenek a magyar főseregek összegyűjtésére. A Kárpát-medence nyugat felén letelepedett törzsek időközben becslések szerint 40 000 főnyi könnyűlovasságot küldtek a Pozsonnyal szemben fekvő Duna-partra. Eközben a portyázók állandó zaklatásaikkal kifárasztották a déli bajor hadsereget, és színlelt megfutásaikkal folyamatosan maguk után csalták Thietmar erőit. A magyar csel aztán Pozsonnyal szemben hozott eredményt, ahol az előőrsök bevezették a támadókat egy elzárt medencébe, és a környező magaslatokról támadva tömegével nyilazták, majd vágták le a német harcosokat. A július 4-i – első – csatában az egyházfők seregeinek java része elpusztult, miközben az utánpótlást szállító Sieghart hajóiból jó néhány a – tapló segítségével meggyújtott – tüzes nyilak áldozatául esett.
A pozsonyi csata a magyar hadtörténet egyik legfontosabb győzelme volt, melyet őseink elsősorban a reflexíjnak, és nomád harcmodoruknak köszönhettek. A bajorok nem ismerték sem a fegyver hatékonyságát, sem a magyarok taktikáját, ezért túlerejük dacára könnyű prédának bizonyultak a törzsszövetség erői számára. A csata győztes hadvezérének kilétét ugyanakkor máig nem sikerült tisztázni: egyesek szerint Árpád fejedelem irányította Pozsonynál őseink seregeit, mások pedig úgy tartják, éppen az ő halálát – és Zolta hatalomra kerülését – próbálta meg kihasználni a Keleti Frank Birodalom. Ismét mások azt állítják, hogy Árpád ebben a csatában lelte halálát. Bármelyik fejedelem is vezette hadainkat Pozsonynál, hozzájárult a törzsszövetség helyzetének megszilárdulásához, és pontot tett Kárpát-medencei sikeres honfoglalásunk végére.

forrás: rubicon.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © puszinyuszi2014. júl. 03. 08:22 | Válasz | #215877 
1848. július 3. Than Mór elkészíti az első magyar bélyeg tervezetét

A bélyegek ősét több országban is megtalálhatjuk, de mai formájukban először Angliában jelentek meg 1840. májas 6-án. Angliát gyors egymásutánban követte a többi ország. Ausztria csak 1850-ben jelentette meg első bélyegsorozatát.
Magyarország megelőzte volna Ausztriát, ha a szabadságharc szomorú véget nem ér. Kossuth utasítására ugyanis Than Mór - az akkor még jogászként tevékenykedő fiatal festőművész - már 1848 júliusában elkészítette az első magyar bélyeg tervezetét (a magyar címert ábrázolja "Magyar Álladalmi Posta" felirattal). Ha az elképzelés megvalósul, Magyarország nyolc évvel az első angliai postabélyeg megjelenése után, megelőzve sok európai államot, kiadta volna első bélyegét.
A tervezet kivitelezés céljából már nyomdai eljárás alá került, állítólag a bélyeg nyomólemezei elkészültek, de sajnos a bélyeg kiadásra már nem kerülhetett sor. A nyomólemezeket a szabadságharc leverését követően az osztrák hatóságok semmisítették meg. Az eredeti rajz szerencsére átvészelte a történelem viharait, és az 1920-as években előkerült!
Így lettek a mi első bélyegeink is az 1850-es osztrák bélyegek. Az első önálló magyar bélyegek 1870 júliusában (hivatalosan 1871. május 1-én) kerültek forgalomba, felváltva az 1867-es, ún. "közös ügyes" bélyegeket.
Az első magyar postabélyeg tervrajzát ma a Bélyegmúzeum őrzi.


Az első magyar postabélyeg
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © Erka2014. júl. 02. 17:19 | Válasz | #215876 
Ez a megemlékezés:

 © puszinyuszi2014. júl. 02. 08:04 | Válasz | #215875 
Az utolsó szó jogán...

1802. július 2. Megszületett Cserneki és tarkeöi Dessewffy Arisztid, az aradi vértanúk egyike.

Életútja a Vasárnapi Újság 1868. november 1-jei számában
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © Krista József2014. jún. 30. 17:12 | Válasz | #215874 
Örömmel vettük észre, hogy vasárnap is lesz koncert Kőrösladányon. Ezt a plakátot találtuk a bővebb információval:Kőrösladányi napok

 © Krista József2014. jún. 30. 16:51 | Válasz | #215873 
Adjon az Isten!
Sajnos Kopit nem ismerem személyesen de én is arra számítottam, hogy több ismerős lesz.
Remélem még sokszor találkozunk ilyen helyen, mert nekem is még vannak terveim.
Egyébként úgy vettem észre mostanában a fórumosok nem ismerkednek egymással mint régebben. Mi koncertre mindig fórumos pólóba,pulóverbe megyünk, de azt vettem észre, hogy néha még csak nem is köszönnek vissza sem némelyek akik szintén fórumos ruhában vannak. Na mindegy csak kicsit furcsa.

 © Böbe ds2014. jún. 30. 14:46 | Válasz | #215872 
Sziasztok!Szép napot mindenkinek!
Szombaton a Felvidéken Dunaszerdahelyen fergeteges hangulatú koncertenvehettünk részt. Janiék mint mindig most is beleadtak mindent amit lehet . Nekünk itt a határ túloldalán nagyon sokat jelent Kárpátia koncerten részt venni. Ilyenkor vihetjük a Magyar zászlót, felvehetjük címeres polónkat , énekelhetünk csodálatos dalokat a zenekarral. A csonkahoniak számára mindez természetes,de nekünk kimondhatatlan élmény. Feltöltödünk egy kicsit ,hogy a mindennepok nehézségeit jobban elviseljük. Nagyon jó érzés látni a sok fiatalt ahogy énekelnek, magyar, székely zászlót lengetve. Öket nézve van remény,hogy megmaradunk itt a Felvidéken magyarként. Nagy-nagy szerepe van ennek elérésében Janiéknak is ezért köszönet és hála az egész zenekarnak!!!!
Köszönjük a fantasztikus hangulatú koncertet és reméljük,hogy még találkozunk itt a Felvidéken.
Szebb jövőt!!!
Nem mindig lehet megtenni amit kell, de mindig meg kell tenni amit lehet /Bethlen Gábor/

 © kiev2014. jún. 30. 12:06 | Válasz | #215871 

 © puszinyuszi2014. jún. 30. 08:15 | Válasz | #215870 
Sziasztok.

Halálbüntetés Magyarországon

Magyarországon 1960-ig végeztek ki politikai foglyokat, utána főként már csak köztörvényes bűnözők nyakára került a hurok. A kötelet mindig az ítéletvégrehajtó készítette el, hogy annak bizonyos csomója az áldozat nyaki ütőerére szoruljon, így mikor meghúzzák a kötelet, elszorítja az eret. Az akasztást legalább két ember végezte, az egyik (a hóhér) a nyaki kötélért volt felelős, míg egy másik a lábainál húzta lefelé a vétkest. Mindeközben több centimétert (akár 15-20 centimétert is!) megnyúlt a test, az áldozat elvesztette eszméletét, elszakadt a nyakcsigolyája, az ítéletvégrehajtó pedig egy mozdulattal kiemelte azt.
A kivégzés – az elítélt kivételével – nem túl józan állapotban zajlott le, hiszen még a hóhérok is nehezen viselték az önként vállalt feladat teljesítését, ezenkívül a különböző felügyelők, akik a biztonságról gondoskodtak, sem voltak teljesen színjózanok.
A börtönben lévő gépkocsiknak is meg volt a maga szerepe, ha az elítélt esetleg őrjöngeni kezdett volna, a motorokat beindították, így próbálva elnyomni az utcára szűrődő zajokat. Erős nyugtatót adtak az elítélteknek a végrehajtást megelőző éjszakán, így kevéssé voltak maguknál az ítélet-végrehajtás előtt; a felügyelők „örültek”, ha a két lábukon el tudtak menni a bitófáig. Ez elsősorban az őrség védelmét szolgálta.
A halálraítélteket rendszerint hajnali ötkor végezték ki a Büntetés-végrehajtási Intézet udvarán. Az akasztás előtti éjjelen az elítéltnek még lehetett egy utolsó kívánsága. A jogszabályi rendelkezés szerint átlagon felüli élelemben kellett részesíteni, de természetesen ez nem lucullusi lakoma rendelését jelentette. Az elítéltek kérhettek egy felest vagy egy üveg sört, esetleg három deciliter bort, azonban többet nem.
1961-ben részletesen szabályozták a halálbüntetés kiszabásának okait, végül 1990 októberében a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága határozatot hozott a halálbüntetés alkotmányellenességéről: „A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani." (54. § (1) bek.)
Az utolsó magyarországi kivégzést 1988. július 14-én hajtották végre: a 27 éves Vadász Ernőt akasztották fel különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt. Egy férfit kínzott meg brutálisan, mielőtt megölte volna. A világ államai közül 90 egyáltalán nem alkalmaz halálbüntetést, 11 csak rendkívüli körülmények fennállása esetén, és 32 országban a büntetőjog része ugyan, de már legalább egy évtizede nem alkalmazták. 64 államban továbbra is a gyakorlat része.

forrás: mult-kor.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © cokekris2014. jún. 30. 01:13 | Válasz | #215869 
cokekris- Legszebb ország hazám az öt világrész nagy terűletén.
MAGYAR VAGYOK, KERESZTÉNY ÉS FRADISTA!

 © gyurkusz2014. jún. 28. 23:32 | Válasz | #215868 
Sziasztok!
Bocsánat a késői írásért, de nemrég értem haza

1914. Junius 28.-án történt egy olyan esemény amely örökre megváltoztatta a világot, Magyarországot.
Ekkor dördültek el Szarajevóban azok a lövések, melyek következményeként kitört az első világháború.

"A szerb Gavrilo Princip által leadott lövések a Boszniába látogató Ferenc Ferdinánd főherceg, osztrák-magyar trónörökös és felesége életét oltották ki. A Monarchia egy hónappal később hadat üzent Szerbiának, a háborúba egy héttel később valamennyi európai nagyhatalom bekapcsolódott.

Az 1863-ban született Ferenc Ferdinánd 1896-ban, Rudolf trónörökös halála után lett a Monarchia trónjának várományosa. Támogatta az ott élő nemzetiségek jogainak kiterjesztését, miközben a magyar önállóság korlátozásán fáradozott, a külpolitikában agresszív, militarista nézeteket vallott. 1914 júniusában egy hadgyakorlat megtekintésére utazott a Monarchia által 1878-ban megszállt, majd 1908-ban annektált Bosznia-Hercegovinába.

Bosznia bekebelezésével a Monarchia fontos pozícióra tett szert a balkáni orosz térhódítással szemben, de magára vonta a délszláv népek, elsősorban Szerbia gyűlöletét. A délszláv egység hívei a Habsburgok kiűzését tűzték ki célul, és az 1910-es évek elejétől több merényletet is megkíséreltek a két tartományban a Monarchia tisztségviselői és az uralkodócsalád tagjai ellen.

A trónörökös látogatásának hírére a szerb diákok, az Ifjú Bosznia szervezet tagjai szervezkedni kezdtek a trónörökös meggyilkolására, ehhez a szerb titkosszolgálattól és a Fekete Kéz elnevezésű terrorszervezettől is támogatást kaptak. A három merénylő - Gavrilo Princip, Nedjelko Cabrinovic és Trifko Grabez - a délszláv egység fanatikus támogatója volt, emellett tüdőbajban is szenvedtek, azaz nem sok veszteni valójuk maradt.

Tervük az volt, hogy az utcákon nyüzsgő tömegben elvegyülve robbanószerkezetet hajítanak és pisztolylövéseket adnak le a trónörökösre.

Ferenc Ferdinánd feleségével, Chotek Zsófia grófnővel 1914. június 28-án érkezett Szarajevóba. Érkezésükkor bomba robbant a pályaudvaron, de ők sértetlenek maradtak, s nyitott gépkocsiban indultak a városházára. Útközben Cabrinovic bombát dobott az autóra, de ezt a főherceg lesöpörte, így a robbanószerkezet a kíséret egy tagját sebesítette meg. A városházi fogadás után a főhercegi pár a kórházba, a megsérült tiszt látogatására indult. Időközben a két merényletkísérlet miatt megszigorították a biztonsági intézkedéseket és új útvonalat is kijelöltek, de a sofőr eltévesztette az utat.

A konvoj egy szűk utcánál próbált visszafordulni, ami hatalmas kavarodást okozott. Balszerencsés véletlen volt, hogy a merényletről már letett Gavrilo Princip a közelben várakozott, és a tömegben sikerült a házaspár veszteglő kocsijához furakodnia. A szerb diák közvetlen közelről két lövést adott le, a főherceg azonnal, felesége egy óra múlva, a kórházban halt meg. A merénylőt a helyszínen elfogták, később bíróság elé is állították, de fiatal kora miatt nem halálra, hanem húsz év várfogságra ítélték. Princip 1918-ban a theresienstadti börtönben halt meg tuberkulózis következtében. Szerbiában ma is nemzeti hősnek tekintik, nevét utcák, intézmények viselik, Belgrádban szobra áll.
A merényletet az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország ürügyül használta fel az első világháború kirobbantására. A bécsi diplomácia a nagy háborúra legjobban felkészült Németország biztatására 1914. július 23-án eleve teljesíthetetlen ultimátumot nyújtott át Szerbiának, majd július 28-án, pontosan egy hónappal a szarajevói merénylet után hadat üzent. A konfliktus egy hét alatt világháborúvá terebélyesedett, a háborúba augusztus 4-ig a Monarchia oldalán Németország, Szerbia oldalán Oroszország, majd Franciaország és Nagy Britannia is belépett, s 1917-ben hadat üzent a központi hatalmaknak az Egyesült Államok is.

A négy évig tartó világháború a korábbi háborúkhoz képest elképzelhetetlen pusztulást hozott.

A végső mérleg 10 millió halott, 20 millió sebesült, a polgári lakosság mérhetetlen szenvedése és egy olyan békerendszer volt, amely magában hordozta a következő világháború csíráját." (MTI)

Hozzáfűzném, hogy az első világháború következménye a későbbi Trianoni békediktátum. Ami jószívű magyar embereknek nem szorul magyarázatra.

Emlékezzünk a sok-sok Magyar honvédra akit a frontok lelt a halál.

Üdv.
"A harcos nem attól harcos, hogy feladja amit szeret..."

zebi2014. jún. 27. 19:58 | Válasz | #215867 
Helyettem is menjen és közben gondoljon rám.
Lakásfelújítás kellős közepén...
Gyáva népnek nincs hazája, mi itthon vagyunk, mitől félsz?
Nincs Istene, igazsága, gyáva nép a semmibe' vész.

 © Erka2014. jún. 27. 14:23 | Válasz | #215866 
Kata!!!!! Szia, fent vagy? Nem találom a m-edet, kérdezni szeretnék!!!! Mi még nem indultunk, mert D úton.


 © puszinyuszi2014. jún. 27. 07:45 | Válasz | #215865 
Június 27. A Határőrség Napja

A kormány határozata alapján 1992-től Szent László napján, június 27-én ünneplik Magyarországon a Határőrség Napját.
A korai magyar határőrizet megszilárdítása és a határvédelem megszervezése I. (Szent) László király nevéhez fűződik. Emlékét a Határőrség ma is őrzi, a határőrök védőszentjüknek választották, ezért Szent László napja a határőrség napja is.
Magyarországon a honfoglalás után megkezdődött a gyepűk kialakítása és a gyepűelvű államhatár a Magyar Királyság megszervezésének időszakára kialakult. I. (Szent) István király az elsők között szervezte meg a határvármegyéket és ezzel a gyepűk őrzését.

A határvármegyék (marchia) élén határispánok (marchio) álltak. A határvárak nem régi nemzetségi várak voltak, mint a rendes vármegyék esetén, hanem az országból kivezető utak mentén a magyar-szláv etnikai határon épített földvárak (lásd: Baranyavár, Pozsony, Nyitra, Zemplén).
A fegyveres személyzetet a lövők (portyázó lovas székely vagy besenyő könnyűíjászok) és az őrnagy vezette őrök adták.
A 13. századtól fokozatosan kialakuló végvári rendszer a 15. századtól kezdve az egyre erősödő török támadásokkal szemben védte az ország déli határait. A korszak határőrei a végvári vitézek voltak, akik a török hódítók kiűzéséig nemcsak a magyar föld, hanem az egész keresztény Európa védelmében vívták hősies harcukat.

A török hódítók kiűzése után Magyarország déli és keleti határainak védelmére kialakultak a határőrvidékek, amelyek kb. 200 évig biztosították az országhatárt, 1867 után azonban ezek fokozatosan megszűntek. A magyar Országgyűlés törvényben szabályozta a határőrizet helyzetét és az 1903. évi VIII. törvény döntött a határrendőrség felállításáról. A szervezetnél – amely az első világháború végéig eredményesen működött – már megvalósult a határőrizet, határforgalom-ellenőrzés, idegenrendészet egysége.

Magyarország határőrizetét a két világháború között a trianoni békeszerződés által megszabott lehetőségek befolyásolták. A magyar kormány engedélyt kapott arra, hogy a határok őrizetére felállítsa a Magyar Királyi Vámőrséget. A vámőrség a magyar haderő álcázott része volt, katonai szervezetben tevékenykedett, őrizte az államhatárt, biztosította a határvédelmet és a kishatárforgalom ellenőrzését, és vám feladatokat is látott el. Ezt a szervezetet 1932-től Magyar Királyi Határőrséggé szervezték át, majd 1938-ban határvadászok néven beolvasztották a honvédségbe.
A második világháború után az államhatár őrizetét, a határforgalom ellenőrzését a Honvéd Határőrség és az államrendőrségen belül külön szolgálati ágként működő Határrendőrség látta el. 1950. január 1-jén a Határőrséget beolvasztották az Államvédelmi Hatóságba.

A nyugati határszakaszon a határvonal mellett négyzethálós rendszerű, szögesdrótból készült műszaki zárat építettek ki. Délen és Nyugaton is gyalogsági aknamezőt építettek ki az államhatár mentén 318 km hosszúságban. Az aknamezőket 1956-ban megszüntették, az aknákat felszedték, de 1957-ben a nyugati határszakaszon újratelepítették. A déli határövezet végül 1965-ben, a nyugati pedig 1969-ben szűnt meg. Az aknamező teljes felszedése 1971-ben fejeződött be, helyette 248 km hosszúságban az akkori Szovjetunióban használt gyengeáramú, SZ-100 típusú elektromos jelzőrendszert építettek ki.

forrás: rve.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

Huszár Peti2014. jún. 27. 07:33 | Válasz | #215864 
Én is örülök a találkozásnak. :) Korábbi években komoly fórum talikat is lehetett tartani az ebédszünetben, most csak 3-an voltunk jelen. Kopi volt a harmadik. Jövőre ismét!
Több ezer év, kövekbe vésett hírmondó rovás Korona, jogar, aranyalma és egy megszentelt palást.
Több ezer év harcos álom és vidám verejték, te vagy őseid albumában az aktuális kép

Huszár Peti2014. jún. 27. 07:25 | Válasz | #215863 
Mi terveztük ezt nagyon is. Úgy alakult, hogy szombaton kirándulunk a Holdvilág-árokban, vasárnap pedig melózok, de javaslom mindenkinek, hogy menjen el Kosdra.
Több ezer év, kövekbe vésett hírmondó rovás Korona, jogar, aranyalma és egy megszentelt palást.
Több ezer év harcos álom és vidám verejték, te vagy őseid albumában az aktuális kép

 © Kuvasz2014. jún. 26. 20:22 | Válasz | #215862 
Sziasztok! Hétvégén Kosdon az Önfentató Magyar Falvak Találkozója lesz. Régi kedves fórumtársunk Zászló ott a polgibácsi és a szervező egyben. Aki emlékszik rá vagy érdekelni az esemény nézze meg, menjen el. Nagyon jó programok lesznek!!!

 © puszinyuszi2014. jún. 26. 06:54 | Válasz | #215861 
1941. június 26. Három felségjel nélküli repülőgép bombázza Kassát: a támadás után lépett be Magyarország a Szovjetunió elleni háborúba.

A magyar katonai és politikai vezetés 1941 tavaszán mind több információt kapott a küszöbön álló német támadásról a Szovjetunió ellen. Werth Henrik vezérkari főnök májusban és júniusban három emlékiratot terjesztett a kormány elé, melyekben azt követelte, hogy az lépjen érintkezésbe a németekkel és "tegyen formális ajánlatot a német-orosz háborúban való önkéntes csatlakozásunkra."
Az 1941. június 22-én megindult támadás után a magyar katonai vezetés a Wermachttal egyetértve erős nyomást gyakorolt a kormányra, a háborúba történő mielőbbi bekapcsolódás céljából. Növelte a vezérkar támadó kedvét, hogy gyors német diadalra számított, a keleti hadjárat időtartamát hat hétre becsülték. Bárdossy László kormányfő június 23-án elfogadtatta a diplomáciai kapcsolatok megszakítását a kormánnyal. Molotov külügyi népbiztos e napon közölte a moszkvai magyar követtel: a szovjet kormánynak nincs támadó szándéka Magyarországgal szemben, s a területi revízióhoz is hajlandó támogatást nyújtani. Ezt Bárdossy elhallgatta a kormányzó és a parlament előtt.
A németek nem igényelték hivatalosan a magyar hadsereg részvételét a háborúban, az önkéntes csatlakozásra Horthy kormányzó és Bárdossy sem hajlott, ezért is kapóra jött nekik a kassai légitámadás.
Kassát 1941. június 26-án, délkeleti irányból érkező, majd ugyanarra távozó, felségjel nélküli repülőgépek 13 órakor 29 közepes bombával támadták meg. A város légterét védő 217. számú ágyús üteg 5/8 M. lövege tüzet nyitott a támadókra, találatot nem ért el, ám két löveg három lövés után használhatatlanná vált. A légitámadásnak 32 halálos áldozata, 82 sebesültje volt, 24 lakóházban, a Postapalotában, 2 laktanyában, az út- és közműhálózatban 3 millió pengőre becsült veszteséget okozott. A bombázókötelék vezérgépe később Enyickére dobott le egy bombát, amely nem robbant fel.
Erről és egy Kassán fel nem robbant bombáról megállapították, hogy szovjet gyártmány - ám e bizonyítékokat csak a támadás után egy hónappal hozták nyilvánosságra. Hasonló jellegű bombatámadásokat június 22-ét követően szovjet repülőgépek hajtottak végre román és szlovák városok ellen. 26-án szovjet vadászgépek géppuskával lőtték Rahó közelében a Budapest-Kőrösmező gyorsvonatot.
Diplomáciai kapcsolat híján a kormány nem tehetett fel kérdést az ügy kapcsán a szovjet kormánynak. Bárdossy úgy gondolta, a katonák a németekkel megegyeztek: a támadó gépeket szovjetként állítják be. Horthy kormányzó még a kormány döntése előtt a légierőt megtorló akcióra utasította, az június 27-én intézett támadást szovjet városok ellen, július 1-jén egy 40 ezer fős magyar seregtest lépte át a szovjet határt. Bárdossy csak július 24-én kérte a parlament hozzájárulását, a jóváhagyás október 23-án született meg.
A hadsereg hivatalos közlése szerint az akciót szovjet gépek hajtották végre. Ezt a politikai vezetés elfogadta, Krúdy Ádám kassai repülőtér-parancsnok jelentését, aki német típusú gépeket ismert fel, Bárdossy mind az államfő, mind a parlament előtt eltitkolta. A kormány 26-án délután tartott ülésén csak Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter tartotta korainak a hadiállapot bejelentését, véleménye az volt, hogy várják meg, míg a németek politikai vonalon kérik a hadba lépést. A kormány azonban úgy döntött: "Magyarország a hadiállapotot a Szovjetunióval beálltnak tekinti". Ezt Bárdossy a képviselőházban június 27-én jelentette be - holott a hadüzenet a parlament joga volt.

A kassai bombázás valódi elkövetői máig ismeretlenek. A provokáció érdekében állhatott a keleti háborúba bekapcsolódni kívánó katonai felső vezetésnek, a németeknek, akik hivatalos felkéréssel nem akarták magukat Budapestnek lekötelezni, továbbá Ion Antonescu Romániájának is: a román diktátort aggaszthatta, hogy a területi igényeket tápláló Magyarország megkímélheti hadi erejét. Egy német-román közös akció mellett szól a támadó gépek délkeleti repülési iránya, amely német és a román légiflotta fő erőinek báziskörlete, a Kárpátok és a Prut folyó közötti irányba vezetett. A kevésbé valószínű verziók között szerepel, hogy eltévedt szovjet gépek akciójáról volt szó, valamint, hogy az iglói repülőtérről német gépeken a Szovjetunióba dezertált szlovák pilóták bombázták volna a felvidéki várost.

A bombázással kapcsolatos vita napjainkban is folytatódik, és a rejtély máig megoldatlan. Újabb kutatások szerint - amelyek Werth Henrik vezérkari főnök szovjet fogságban tett vallomásaira hivatkoznak - a kassai bombázástól függetlenül már eldőlt, hogy Magyarország hadba lép 1941-ben a Szovjetunió ellen. Egy másik megközelítés szerint az akció magyarázatát a technikatörténetben kell keresni: a ledobott bombák rögzítésére szolgáló speciális szerkezet csak a szovjet légierőnek állt a rendelkezésére - e verzió értelmében Kassát valóban szovjet gépek szórták meg tévedésből a szlovákiai Eperjes helyett.

forrás: mult-kor.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © puszinyuszi2014. jún. 25. 08:53 | Válasz | #215860 
A harciason és a komolyságon túl vagyunk, jöhet az elgondolkodtató és a tradicionális.
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © puszinyuszi2014. jún. 25. 08:47 | Válasz | #215859 
Sziasztok.

1884. június 25. Megszületett Gyóni Géza költő.

Ezt a verset már korábban is feltettem, de szerintem érdemes többször is elolvasni.

Csak egy éjszakára...

Csak egy éjszakára küldjétek el őket;
A pártoskodókat, a vitézkedőket.
Csak egy éjszakára:
Akik fent hirdetik, hogy - mi nem felejtünk,
Mikor a halálgép muzsikál felettünk;
Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,
S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek,

Csak egy éjszakára küldjétek el őket;
Gerendatöréskor szálka-keresőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor siketitőn bőgni kezd a gránát
S úgy nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák,
Robbanó golyónak mikor fénye támad
S véres vize kicsap a vén Visztulának.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket.
Az uzsoragarast fogukhoz verőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor gránát-vulkán izzó közepén
Ugy forog a férfi, mint a falevél;
S mire földre omlik, ó iszonyu omlás, –
Szép piros vitézből csak fekete csontváz.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
A hitetleneket s az üzérkedőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor a pokolnak égő torka tárul,
S vér csurog a földön, vér csurog a fáról
Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben
S haló honvéd sóhajt: fiam… feleségem…

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket.
Csak egy éjszakára:
Vakitó csillagnak mikor támad fénye,
Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe,
Amikor magyar vért gőzölve hömpölyget,
Hogy sirva sikoltsák: Istenem, ne többet.

Küldjétek el őket csak egy éjszakára,
Hogy emlékezzenek az anyjuk kinjára.
Csak egy éjszakára:
Hogy bujnának össze megrémülve, fázva;
Hogy fetrengne mind-mind, hogy meakulpázna;
Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét,
Hogy kiáltná bőgve: Krisztusom, mi kell még!

Krisztusom, mi kell még! Véreim, mit adjak
Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak!
Hogy esküdne mind-mind,
S hitetlen gőgjében, akit sosem ismert,
Hogy hivná a Krisztust, hogy hivná az Istent:
Magyar vérem ellen soha-soha többet!
- - Csak egy éjszakára küldjétek el őket.

(Przemysl)
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © Krista József2014. jún. 22. 21:23 | Válasz | #215858 
Szia Jani.
Szerintem nagyon jók mind a két új zene mint a többi is. Nyilván ebből a széles választékból van ami jobban tetszik valakinek és van ami még jobban. Csak így tovább még sokáig, hogy az unokáink mehessenek KÁRPÁTIA koncertre!! Sajnos ahogy a világ ma áll és amerre halad rátok mindég szükség lesz! KÖSZÖNJÜK! a rengeteg munkátokat és szeretetet és türelmet amit kapunk tőletek!

 © Krista József2014. jún. 22. 21:16 | Válasz | #215857 
Adjon az Isten!
Nagyon örülők Peti, hogy tegnap személyesen is találkoztunk végre és hogy ilyen remek rendezvényen. Nagyon tetszett kicsit a vége felé már tömény volt, de jó volt nagyon. A barátom mondta jó volt ennyi Magyarságot szívni a lelkébe.Ennyi sok jó gondolatot már rég hallottam egy időben.
Mi még meg fejeltük Kétpón egy remek koncerttel köszönjük a ZENEKARNAK!!!

 © Krista József2014. jún. 22. 21:09 | Válasz | #215856 
Szia!
Az biztos, hogy egy elcsatolt területen lévő koncert hangulata le írhatatlan. Sajnálom, hogy csíkban a koncert után már nem találkoztunk már régen beszélgettünk, de majd legközelebb.

 © kalyhas2014. jún. 22. 11:15 | Válasz | #215855 
Csak csináljátok!
Amíg minden évben van, lesz miről vitatkozni a zenétek kapcsán, addig nincs nagy baj.
Egyébként is az a véleményem, hogy a lemezről igazi véleményt akkor lehet mondani, ha hallottam az egészet és többször is. Nálam az a mérce,hogy ha már sokadszor hallgatom az albumot, hány számot ugrok át, ehhezmostnincskedvem alapon.
És ha az előző korong volt a tökéletes album, akkor most lehet-e még tökéletesebb az új?
Én bízom benne és várom,de biztosan nem vagyok vele egyedül!
Ja és még egy. Ha csak fele olyan szívvel-lélekkel készült ez a lemez, ahogy Csíkszeredán szerepelt a csapat, akkor nem okozhattok csalódást! (Persze, tudom, nem csak Csíkban, de valahogy ott nagyon nagyon volt valami más kisugárzás is!)
"...Egyszer majd arról mesélnek,hogy valahol volt egy nemzet,ki visszaszerezte hazáját..."
http://picasaweb.google.com/kalyhassanyi

 © JANI2014. jún. 21. 08:19 | Válasz | #215854 
Sziasztok!
Mint minden évben, az új lemezen szereplő dalok különböző reakciókat váltanak ki. Mi mindég törekszünk arra, hogy a témaválasztás ne ismétlődjön, és a zenei megoldások is hozzanak új ízeket mindamellett, hogy túlságosan ne tévelyegjünk el a Kárpátia stílusától. Idén is így tettünk, lesz itt minden, komolyság, vidámság, harcias és elgondolkodtató, tradicionális és merész témák sokasága:) Mi is tudjuk, hogy évről évre nő, az összehasonlítási alap a régebbi kiadványainkkal, de azokat a dalokat már megírtuk egyszer, és jó-szülő módjára elengedtük őket, hogy elkezdjék élni saját életüket. De ezzel még nem apadt ki nálunk a termékenység folyama, s mivel annyi de annyi témát sodor elénk az élet, így mind szövegben, mind zenében megragadjuk azokat, és a sajátos világunkba beleillesztve évről évre sokak örömére és persze sokak bosszúságára közkincsé tesszük.

Üdv. Jani

Huszár Peti2014. jún. 20. 23:22 | Válasz | #215853 
Szerintem már ma is megkóstoltad! ezt meg Te tudod miért-

Hadapród! Ez a dal pont attól jó, hogy nem tipikus és hasonlít a......mire is?,..... Kárpátiára
Több ezer év, kövekbe vésett hírmondó rovás Korona, jogar, aranyalma és egy megszentelt palást.
Több ezer év harcos álom és vidám verejték, te vagy őseid albumában az aktuális kép

 © Krista József2014. jún. 20. 20:42 | Válasz | #215852 
Gratula fiúk jó az új dal és a videó is!!

 © hadaprod2014. jún. 20. 20:02 | Válasz | #215851 
Kedvenc Zenekarom!
A legújabb számotok teljesen idegen az eddigi zenétektől, szerintem nem jó! De már annyi szépet és jót csináltatok, hogy ez bőven belefér! Valószínűleg totál kisebbségben leszek a véleményemmel, de vállalom!:):) Hajrá Kárpátia!!!

zebi2014. jún. 20. 18:43 | Válasz | #215850 
No, fiúk, ott a Zenekarban.

A huszáros klip és nóta nekem nem jött be, de JANI tudja, én már csak ilyen vagyok.
Ez az új nóta viszont elsőre is ütött, ráadásul a képi megvalósítás is ott van. Nem kell ezt túlspilázni, ez csak rákenroll :)

Holnap az egészségetekre iszom egy kis 'kevi pálinkát :)
Gyáva népnek nincs hazája, mi itthon vagyunk, mitől félsz?
Nincs Istene, igazsága, gyáva nép a semmibe' vész.

Huszár Peti2014. jún. 20. 16:05 | Válasz | #215849 
Jó ez az új dal! :)
Lendületes és aktuális.
Tecccik!

Valahol Magyarországon

Grat fiúk!
Több ezer év, kövekbe vésett hírmondó rovás Korona, jogar, aranyalma és egy megszentelt palást.
Több ezer év harcos álom és vidám verejték, te vagy őseid albumában az aktuális kép

 © JANI2014. jún. 20. 11:43 | Válasz | #215848 
A Petinek is köszönjük az értékes infókat 1956 (prominens szereplőiről) :)

 © puszinyuszi2014. jún. 20. 08:19 | Válasz | #215847 
Sziasztok.

Köszönöm mindenkinek az elismerő szavakat, igyekszem majd a továbbiakban rászolgálni. :)

Zotmund, Búvár Kund

Nagyon keveset, szinte semmit sem tudunk a regényes, esetleg legendás első búvárunkról. Sőt vannak, akik még azt is vitatják, hogy Zotmund valójában búvár volt.

Valójában akkor mit is tudunk?
Az történelmi tény, hogy hazánkat 1051-ben, majd 1052-ben megtámadta III. Henrik német-római császár, a „teutonok királya”. Tény az is, hogy Henrik hadai és hajóhada Pozsonyt hosszan ostromolta, majd a hajóhad váratlanul elsüllyedt, így utánpótlása megszűnt és kénytelen volt kivonulni Magyarországról.
A legenda úgy tartja, hogy Henrik hajóinak pusztulását I. András magyar király seregében szolgáló Zotmund (Zothmund) nevű katona okozta. S hogyan? A XIV. századból fennmaradt Képes Krónika, mint hitelesnek tekinthető forrás az alábbiakban számol be az eseményről:
„…Ekkor a várbéli magyarok találtak egy Zothmund nevű, úszni igen jól tudó férfit, akit elküldtek az éj csendjében a császár hajóihoz. A víz alatt jutott oda, megfúrta az összes hajókat, és ezek hirtelen megteltek vízzel…”

Nem kívánunk hosszú bizonyításokba kezdeni a Képes Krónika hitelességét illetően, de az is tény, hogy az abban leírtaknak szilárd történelmi alapjuk van. Zotmund létezését és történetét pedig bizonyíthatja, hogy az idézett szöveg részlet után szereplő nevek megtalálhatóak más korabeli dokumentumokban, oklevélben. (E felfedezésre Merényi-Metzger Gábor jutott levéltári kutatásai során.)
Ezek után – s főleg, ha hinni is akarjuk a régi dicső hadi-búvár történetet – miért kételkednénk Zotmund, Búvár Kund személyének létezésében?

forrás: magyarbuvar.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

Huszár Peti2014. jún. 19. 21:01 | Válasz | #215846 
és végül: Gimes Miklós

Unitárius hitre tért zsidó családban született. Szülei pszichiáterek voltak, anyja Gimesné Hajdú Lili pszichiátriai intézetet vezetett. Budapesten érettségizett, majd Szegedre járt orvostudományi karra, de a tanulmányait nem fejezte be, helyette kisvállalatot alapított (Auróra néven).

1942-ben került kapcsolatba az illegális kommunista mozgalommal. Munkaszolgálatra hívták be, de 1944 nyarán megszökött egy erdélyi táborból és a jugoszláv partizánokhoz menekült. Budapestre visszatérve 1945-ben előbb egy ifjúsági lapnál dolgozott, aztán a kommunista párt napilapja, a Szabad Nép újságírója lett.

Ő is csak egy kommunista volt...ma pedig ünnepelt hős.

56 valódi hőseire kevésbé emlékezünk, emlékeztetünk. A pesti srácok többet érdemelnének, mint ezek a kommunisták.
Több ezer év, kövekbe vésett hírmondó rovás Korona, jogar, aranyalma és egy megszentelt palást.
Több ezer év harcos álom és vidám verejték, te vagy őseid albumában az aktuális kép

Huszár Peti2014. jún. 19. 20:49 | Válasz | #215845 
és a Maléter Pál aktához némi adalék:
1939-ben önként jelentkezett katonának. 1940-ben beiratkozott a budapesti Ludovika Akadémiára. Hivatásos tisztként Kassán kezdett el szolgálni. 1944. május 2-án megsebesült és szovjet hadifogságba esett. Júniusban önként jelentkezett a németek elleni harcra. Erdélyben vett részt partizánharcokban, majd 1945 januárjában Debrecenben az Ideiglenes Nemzeti Kormányt védő őrzászlóalj parancsnoka lett.

1945-ben zászlóaljparancsnoknak nevezték ki és belépett a Magyar Kommunista Pártba.

Több 56-ossal volt szerencsém beszélgetni, de Malétert mind kommunista, moszkovitaként említette. Sokan nem értették, hogy miért egy moszkovita tárgyalt az oroszokkal és többen gondolták úgy, hogy Maléter elárulta, feladta az 56-os forradalmat. Ő adta kézre a forradalmárokat és hathatós segítségével szerelték le az ütőképes katonáinkat és fegyvereiket. Maléter is kommunista volt és úgy is halt meg.

Több ezer év, kövekbe vésett hírmondó rovás Korona, jogar, aranyalma és egy megszentelt palást.
Több ezer év harcos álom és vidám verejték, te vagy őseid albumában az aktuális kép

Huszár Peti2014. jún. 19. 16:16 | Válasz | #215844 
Nagy Imre dosszié
Ma napság ünnepelt hős, mártír, miegymás. Véleményem szerint egy a hazáját a kommunistáknak minden körülmények között kiszolgáló, vidéki reform kommunista volt, akit a sajátjai végeztek ki, mint ahogy ezt a börtönben töltött időszakában és a népbíróságon is kifejtette. A reform kommunista szó nem egy jó kommunistát takar! Éppen olyan volt, mint a többiek, csak másként képzelte el a diktatúrát, mint a fősodrat, de ettől még senkinek se legyen szimpatikus. A kommunista az kommunista és ez manapság is aktuális, amikor mindenféle más szóösszetétellel, mint liberális, demokrata, néppárti, szociáldemokrata, helyettesíthető.
(Én)

Politikai pályafutása 1918-tól 1945-ig
1918 márciusában tagja lett a Vörös Gárdának, majd ugyanezen év júniusában Szibéria Külföldi Munkásainak Kommunista (Szociáldemokrata) Pártjába is belépett. Egyes történészek feltételezték, hogy Nagy Imre részt vett II. Miklós orosz cár kivégzésében,[7] ugyanakkor az egyértelmű bizonyítékok hiánya miatt egy másik Nagy Imre nevű egykori magyar hadifogoly is lehetett az elkövető.[8]
1918 szeptemberében több hónapig tartó harcot követően szétverték az osztagát, s a Csehszlovák Légió fogságába került. Nemsokára megszökött és alkalmi munkákból tartotta el magát a Bajkál-tó környékén. 1920–1921-ben Irkutszkban tevékenykedett pártmunkásként.
1920. május 10-én belépett az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Pártba. 1921 májusában egyhónapos csekista kiképzésen vett részt, majd ezt követően hazatért Kaposvárra.
1922-től 1927-ig tisztviselő volt az Első Magyar Általános Biztosító Társaság kaposvári fiókjánál. 1922-től 1925-ig a kaposvári szociáldemokrata pártszervezetnek volt aktivistája, 1924-ben pedig titkára.
Belépett az MSZDP-be, ahol mezőgazdasági ügyekkel foglalkozott, majd a párt Somogy megyei titkára lett. 1925. május 17-én kizárták a pártból, mert 1924 áprilisában éles vitába került Peyer Károllyal és Szeder Ferenccel, valamint az MSZDP XXII. kongresszusán mint küldött volt jelen, és élesen bírálta az országos pártvezetőséget.
1925. november 28-án nőül vette Égető Máriát, aki egy helyi szociáldemokrata vezető leánya volt.
1925 nyárán az illegálisan működő KMP vezetése felkereste Nagy Imrét. Belépett az akkor alakult, jórészt kommunista befolyás alatt álló Magyarországi Szocialista Munkáspártba, ahol elsősorban a földművelésüggyel foglalkozott. 1926-27-ben vezetője volt a Magyarországi Szocialista Munkáspárt (Vági-párt) kaposvári szervezetének.
1921 elejétől 1927-ig megszakításokkal mintegy 3 évet töltött börtönben politikai okok miatt. 1927. február 27-én, az MSZMP betiltása után újra letartóztatták, kommunista szervezkedés gyanújával. Két hónap elteltével szabadlábra került. Innentől fogva számos tanulmányt és cikkeket írt a kommunista pártsajtó részére, melyek a magyar mezőgazdaság és parasztság helyzetét taglalták.
1927. április 13-án született meg leánya, Erzsébet.
1928 márciusában Bécsbe emigrált, de illegálisan több alkalommal is visszatért Magyarországra. Budapesten illegalitásban vezette a KMP „falusi osztályá”-t. Szeptembertől a Magyarországi Szocialista Munkáspárt Parasztok Lapja című újságját szerkesztette, s kiadását irányította társaival, Szemenyei Gy. László újságíróval, Branyiczky Dezsővel, stb. Ebben az időszakban készült el A magyar mezőgazdaság fejlődési tendenciái c. nagyobb terjedelmű tanulmánya is.
1930 február-márciusában jelen volt a KMP II. kongresszusán a Moszkva melletti Aprelevkában, mint küldött. A kongresszuson élesen bírálták, mivel jobboldali, szociáldemokrata jellegű elhajlást mutatott, s ezért Nagy Imre önkritikát gyakorolt.
1930. március 16-án, kérésének megfelelően, a KMP KB engedélyezte számára, hogy továbbra is a Szovjetunióban tartózkodhasson, egészen 1944 novemberéig élt itt.
1930 áprilisától 1936 februárjáig a Komintern háttérintézményeként működő moszkvai Nemzetközi Agrárintézetnél (a Kommunista Internacionálé háttérintézménye) dolgozott, mint tudományos munkatárs. Ezzel egyidejűleg 1931-32-ben vezetőségi tagja volt a Nemzetközi Lenin Iskola (a Komintern káderképzője) magyar szektorának.
1930 végén sikerült lakást, pontosabban egy kb. 12 m²-es szobát találnia Moszkva belvárosában, az egykori „Malij Parizs” („Kis Párizs”) nevű szállodában.
1933-ban megjelent először oroszul, majd egy évvel később pedig magyarul A magyar parasztság helyzete című önálló brosúrája. 1934-ben családjával egy kétszobás lakásba költöztek, ahol egy orosz család volt a társbérlőjük.
1935 őszén felesége Magyarországra látogatott.
1936. január 8-án Nagy Imrét Kun Béla feljelentése alapján kizárták a pártból, részint felesége magyarországi látogatása miatt, részint mert nem kívánta felvenni a szovjet állampolgárságot.
1936. február 1-jén elbocsátották az Agrárintézetből, innentől fogva három éven keresztül szabadfoglalkozású volt, alkalmi munkákból élt, többek között a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának volt a munkatársa, valamint a moszkvai Új Hang című magyar nyelvű folyóirat munkatársaként, a szerkesztőbizottságának tagjaként és állandó cikkírójaként dolgozott. Később, 1989-ben felmerült az a vád, hogy ebben az időszakban „Vologya” fedőnéven az OGPU, illetve az NKVD ügynökeként tevékenykedett. Azóta bebizonyosodott, hogy az ezt „bizonyító” aktát Grósz Károly állíttatta össze Nagy Imre lejáratása érdekében.[9][10] 1939. február 3-án megrovással ugyan, de visszavették a pártba.
1940 februárja és 1944 között munkát vállalt a moszkvai Össz-szövetségi Rádióbizottság magyar nyelvű adásának szerkesztőségénél (néha a moszkvai Kossuth rádiónak is szokták nevezni). 1941. július 7-én önkéntesen vonult be katonának, majd a Vörös Hadsereg Főparancsnoksága felderítő osztályának alárendeltségébe került. 1942 februárjában ment vissza a rádióhoz. 1944. szeptember 16-tól felelős szerkesztőként a magyar nyelvű adások munkatársa volt.
1944 szeptemberében kidolgozta az MKP magyarországi általános földreform tervét, október 27-én Szegedre utazott Gerő Ernővel, Révai Józseffel és Vas Zoltánnal, és nekiláttak a kommunista párt szervezésének. November 7-én a Központi Vezetőség (röviden KV) tagja lett, majd részt vett a Horthy-féle fegyverszüneti tárgyalásokon. November 29-én a szovjet külügyminisztérium egyik feljegyzése Nagy Imrét már a magyar területen megalakítandó kormány, avagy „felszabadító bizottság” tagjaként említi. „Rákosi Mátyás megígérte az özvegyeknek, majd társainak is: ha egyszer hazajönnek a Szovjetunióból, és hatalomra jutnak, nem ismétlődnek meg a törvénytelenségek! – Csakhogy elhatározásán már ekkor megjelentek az első hajszálrepedések. Például a németek deportálása… Vagy amit Gerőnek írt: ’A Népbíróság felállítása a helyes, de ne Szemenyei Gy. László, az áruló legyen az első, aki lóg, hanem megfelelő nyilas, különben kommunista bosszúnak fog az ítélet kinézni…’ – Itt talán mentség, hogy csak a kivégzések sorrendjébe szólt bele. Ám honnan tudta, mi lesz – az állítólagos áruló és provokátor – Szemenyei ítélete? Fogadalmának már születése pillanatában voltak kibúvói…” olvasható Pünkösti könyvében. (Pünkösti Árpád: Rákosi a hatalomért /1945-1948/, I. fejezet, 1992. – OSZK)
A kommunista vezetés tagjaként
1944. december 1 és 5. között Nagy Imre, Rákosi és Gerő jelen volt a Kremlben a Dimitrovval, Molotovval és Sztálinnal folytatott megbeszéléseken, melynek során a Debrecenben alakítandó ideiglenes magyar kormány politikájának irányvonalát, valamint személyi összetételét véglegesítették.
1944. december 22-én a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlés földművelésügyi miniszterévé nevezték ki (1945. november 4-ig viselte e tisztet), s az ideiglenes kormány tagja lett.
1945. március 17-én a kormány elé terjesztette a földosztásról szóló 600/1945. számú miniszteri rendelettervezetet. Ennek célja Nagy Imre szerint az volt, hogy „valóra váltsa a magyar földműves nép évszázados álmát, és birtokába adja ősi jussát, a földet. A feudális nagybirtokrendszer megszüntetése biztosítja az ország demokratikus átalakítását, jövő fejlődését és felvirágzását, a földesúri birtokok parasztkézre adása megnyitja a politikai, társadalmi, gazdasági és szellemi felemelkedés útját az évszázadok óta elnyomott magyar parasztság előtt.” A Minisztertanács egyhangúlag elfogadta eme előterjesztést.[11] A földek kiosztása hivatalosan 1945. március 29-én kezdődött meg Pusztaszeren, a Pallavicini-birtokon.
1945. május 25-én Nagy Imrét felvették az MKP Politikai Bizottságába.
1945 nyarától az államfői funkciót ideiglenesen gyakorló Nemzeti Főtanács és a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének tagja volt. 1945. november 17-én, a nemzetgyűlési választások a Tildy-kormány belügyminisztere lett. 1946. március 18-án mondott le eme posztjáról, miután az MKP vezetése többször is bírálta. Ekkoriban látott napvilágot Agrárproblémák című moszkvai írásainak gyűjteménye.
1946. április 23-án az MDP KV Titkárságának mezőgazdaságért felelős tagjává nevezték ki.
1947. szeptember 16-án az országgyűlés elnökévé választották. Ezt a posztot 1949 júniusáig töltötte be. 1947. december 10-én írásos ellenvéleményt fogalmazott meg Gerő Ernő gazdaságpolitikai irányelveihez, mely szovjet mintájú átalakítást szorgalmazta. A pártvezetés azonban ezt az ellenvéleményt elutasította.
1948. június 14-én a Magyar Dolgozók Pártja KV, 15-én pedig a PB tagja lett, azonban a Titkárságba nem vették be. 1948. szeptember 10-én kötelezte Nagy Imrét az MDP PB, hogy írásban fejtse nézeteit, miben nem ért egyet a párt agrárpolitikájával.
1948. szeptember 15-étől a Közgazdaság-tudományi Egyetem professzoraként (egyetemi tanárként) működött, az agrárpolitikai tanszéket vezette.
1949-ben családjával együtt a Kossuth téri lakásából elköltözött a pasaréti Orsó utca egyik villájába, mely állami kezelésben állt.
1949. március 5-én az MDP KV ülése során Nagy vitát kezdeményezett Rákosival, melyben az agrárpolitika távlataival kapcsolatban értekeztek. Az ülés végeztével hosszabb elaborátumot készített, amelyben a mezőgazdaság szövetkezetesítésének hosszabb időre történő, erőszaktól és diszkriminációtól mentes útja mellett állt ki.
Az 1949. szeptember 2-i MDP KV ülésen „opportunista, szövetkezetesítés elleni nézetei miatt” a Politikai Bizottságból kizárták.
1949–1950-ben a Közgazdaság-tudományi Egyetemmel párhuzamosan az Agrártudományi Egyetemen is oktatott agrárpolitikát.
1950. június 1-én megkapta kinevezését, mely az MDP KV újonnan szervezett Adminisztratív Osztályának vezetőjévé emelte, ezen szervezet feladat főként a fegyveres testületekben folyó pártmunkát felügyeletére irányult.
1950. december 1-jén mint élelmezési miniszter (a kötelező beszolgáltatás legfőbb irányítója volt), újra a Politikai Bizottság tagja lett.
1951. március 2-án az MDP II. kongresszusa után a KV újfent a PB, s egyidejűleg a Titkárság tagjai közé választotta. 1952. november 14-én megkapta miniszterelnök-helyettesi és begyűjtési miniszteri kinevezését az országgyűléstől.
1953-ban, Sztálin halála után Nagy Imre szenvedélyes beszéddel illette a szovjet diktátort, és felszólította az országgyűlést Sztálin emlékének törvénybe iktatására. A szovjet vezetés reformokat kívánt életbe léptetni Magyarországon. Ennek érdekében magyar küldöttséget rendeltek Moszkvába, amelyen 1953. június 13. és 16. között Nagy Imre is jelen volt. A tárgyaláson az SZKP KB Elnökségének tagjai súlyos bírálattal illették Rákosi gazdaságpolitikát és a túlzott iparosítást, s egyúttal korrekciókra is utasítást adtak. Lavrentyij Berija június 13-án felszólította Rákosi Mátyást, hogy a miniszterelnöki posztot adja át Nagy Imrének.
Hazatérve az MDP Központi Vezetőségének 1953. június 27–28-án tartott ülésén Nagy Imre kijelentette hogy „az egész párt letért a marxizmus-leninizmus alapjairól”, az állam „rendőrállammá”, a kormány pedig „árnyékkormánnyá” vált. Az ülésen elfogadott ún. júniusi határozatában az MDP vezetése is erőteljes önkritikát fogalmazott meg. A határozatot nem hozták nyilvánosságra.
Az országgyűlés szerepét szerette volna növelni.
1953. július 4-én Nagy Imrét miniszterelnökké nevezték ki. A Parlamentben elmondott és rádióban is közvetített beszédében új szakasz kezdetét hirdette meg. Ez a kormányprogram szakított a korábbi, erőltetett iparfejlesztésen alapuló gazdaságpolitikával, ígéretet tett a törvényesség helyreállítására, a mezőgazdasági politika újragondolására, az előző években súlyosan visszaesett életszínvonal emelésére.[12] Az új változások között szerepeltek még a következők: a parasztság terheinek könnyítése, a termelőszövetkezetekből való kilépés lehetősége, részleges amnesztia, a kitelepítések és az internálás megszüntetése, nagyobb türelem vallási kérdésekben. Az ÁVH-t a Belügyminisztérium felügyelete alá vonta, s eltörölte a beszolgáltatási hátralékokat.
1953. július 26-án korlátozott közkegyelmi rendelet lépett érvénybe, Nagy Imre feloszlatta az internálótáborokat, és feloldotta a kitelepítéséket.
1953. július 31-én az élelmiszerek árát a kormány jelentősen csökkentette, 1953. augusztus 14-én pedig a rendőrbíráskodás intézményét is eltörölte. 1953. szeptember 6-ától néhány közszükségleti cikk árát is leszállították.
1953. október 17-én folyt le Nagy Imre és a Magyar Katolikus Püspöki Kar találkozója. Az 1953. október 31-ei MDP KV ülésen megerősítették az „új szakasz” nevű politikát. Az 1954. évi gazdasági terv módosított fő irányszámai is erre utaltak, például a nemzeti jövedelemből a lakosság ellátására 70%-ot állapítottak meg a korábban eltervezett 58% helyett.
1953 decemberének elején a szovjet pártelnökség újabb tárgyalásokat folytatott a magyar párt- és állami vezetőkkel, és utasítást adott az „új szakasz” folytatására.
1954. január 12-én Jevgenyij Kiszeljov szovjet nagykövettel beszélgetett, s kifejtette, hogy Rákosit tartja felelősnek abban, hogy Rajk Lászlót, Kádár Jánost és más kommunista vezetőket elítéltek 1949 és 1951 között.
1954. január-áprilisában az MDP vezetésében folyamatos politikai viták kaptak helyet, melyek az új szakasz folytatásáról szóltak.
1954. május 5-én Moszkvában megkezdődtek a legfelső szintű szovjet-magyar tárgyalások. Ezek során bírálattal éltek mind a korábbi időszak kritikáját „túlhajtó” Nagy Imre, mind az új szakasz politikájával szembefordult Rákosi Mátyással szemben. A szovjet vezetés szorgalmazta a kommunisták elleni konstruált perek felülvizsgálatát, amit Nagy Imre meg is kezdett. Ekkor szabadultak ki az elítélt kommunisták, például Kádár János.
1954. május 24-én, az MDP III. kongresszusa alkalmával Nagy Imre az államigazgatás és a tanácsok feladatairól tartott beszédet. Ez nem tartalmazta tavasszal megfogalmazott elgondolásait sem a népfront politikai szerepének növeléséről, sem pedig a korlátozott többpártrendszer visszaállításáról.
1954. augusztus 25-én a Gerő Ernő által irányított Gazdaságpolitikai Bizottság az MDP PB elé csomagtervet terjesztett, mely az életszínvonal visszafogását és a parasztság terheinek növelését célozta meg. 1954. október 1-3-án az MDP KV ülésén győzedelmeskedtek Nagy Imre vezetésével az új szakasz hívei és elutasításra kerültek a Gazdaságpolitikai Bizottság tervei.
1954. október 20-án Nagy Imre a pártvezetés megosztottságáról a Szabad Nép c. lapban megjelent cikkében, valamint azt is nyilvánosságra hozta, hogy a rehabilitált kommunista vezetők ártatlanok voltak, köztük a nyáron szabadul Kádár János is.
Támogatottságának növelése érdekében megszervezte a Hazafias Népfrontot. 1954. október 23-én felszólalt a Hazafias Népfront I. kongresszusán, kijelentése szerint az MDP KV és a kormány „véget vetett a bizonytalanságnak” valamint „Győzött a júniusi politika és csúfos vereséget szenvedtek azok a számítások, amelyek kudarcára spekuláltak.” A Központi Vezetőség újabb határozatban erősítette meg a reformok szükségességét.
Rákosi Mátyás 1954. december 1-jén hazatért közel kéthónapos moszkvai „gyógykezeléséről”, az MDP PB ülésén pedig élesen támadta Nagy Imrét és az új szakaszt. A testület tagjai a következő hetekben Rákosi mellé álltak.
1955. január 8. az SZKP KB Elnöksége Moszkvában bírálattal élt Nagy Imre és az új szakasz politikájáról, követelte tőle hogy önkritikát gyakoroljon jobboldali elhajlásáért és egyúttal a politikai irányvonalát is változtassa meg.
1955. február 1-jén könnyebb szívinfarktuson esett át, emiatt egy ideig tulajdonképpen házi őrizetben tartották, a politikától távol volt.
1955. március 2-án Rákosi beszámolója nyomán az MDP KV Mihail Szuszlov (az SZKP KB titkára) jelenlétében határozatot hozott a pártot és a szocializmust fenyegető jobboldali elhajlásról, s ebben Nagy Imrét nevezték meg felelősként.
1955. március 9-én személyesen közölte Nagy Imre Apró Antallal és Dobi István államfővel, hogy a kormányfői posztról és a PB-tagságról lemond, lemondó levelét nem tárták a nyilvánosság elé. Ezt követően újabb, ezúttal súlyosabb infarktuson esett keresztül.
A KV 1955. április 14-ei ülésén elfogadott egy határozatot, melyben az foglaltatik, hogy Nagy Imre „antimarxista, antileninista, pártellenes nézetei összefüggő rendszert képeznek”, és ezek megvalósítása érdekében „pártszerűtlen, pártellenes, sőt frakciós módszerekhez folyamodott”, emiatt a vezetésből kizárta őt a KV, egyúttal valamennyi posztjáról is visszahívta.
Rákosi átmeneti megerősödését követően (és Malenkov moszkvai meggyengülésével összefüggésben) az országgyűlés 1955. április 18-én felmentette Nagy Imrét kormányfői pozíciójából, helyette Hegedüs Andrást került a kormányfői székbe. Nagy köteles volt lemondani mind országgyűlési képviselői mandátumáról, mind népfront elnökségi tagságáról, megfosztották akadémiai tagságától és egyetemi katedrájától is.
1955. május 4-én a pártvezetésnek levelet küldött, amiben leírta, hogy egyetért a határozatokkal. Hajlandóságot mutatott a „mélyreható pártszerű önkritikára” is, ezt csupán betegségére miatt odázta el. Levelét a PB elutasította.
1955 nyarán önkritika gyakorlása helyett vitairatokat írt, melyek politikáját voltak hivatottak védeni, s melyeket a pártvezetés számára tervezett benyújtani. Számos politikus, írók és újságíró kereste meg őt Orsó utcai lakásában. Elsőként Losonczy Géza, majd Haraszti Sándor, Vásárhelyi Miklós, Gimes Miklós és Fazekas György. A pártellenzék magja elkezdett kialakulni.
1955. augusztus 1-jén háromtagú bizottságot küldött ki a PB, hogy a „Nagy Imre-ügyet” megvizsgálják. A volt kormányfő ellen megkezdte nyomozását az államvédelem.
1955 szeptemberétől Nagy a KV-nek több beadványt és levelet küldött, ezekben követelte a személye elleni támadások beszüntetését, s korábbi politikáját is megvédte.
1955. október 18-án 59 párttag értelmiségi, kik többnyire írók, újságírók és filmesek voltak, az MDP KV-hez intézett memorandumban állást foglaltak az „új szakasz” mellett, valamint tiltakozásukat fejezték ki a kultúrpolitika intézkedéseivel szemben (cenzúra, lapok elkobzása)
December 3-án az MDP KEB kizárta az soraiból, mivel mert „frakciós tevékenységet” folytatott, a párt politikájával nem értett egyet és a marxizmus-leninizmustól eltérő nézetei voltak.
Ez súlyosan megviselte a kommunista Nagy Imrét. Nézeteit hamarosan tanulmányokban kezdte kifejteni. 1956 tavaszán az egyre kiterjedtebb pártellenzék lett tekintélyes figurájává, azonban semmiféle akció részese nem volt.
60. születésnapja alkalmából közel száz közéleti személyiség, író, újságíró, művész és tudós kereste őt fel otthonában, hogy köszöntse.
1956 nyarán többek ösztönzésére ismét aktivizálódott. Kialakult körülötte az úgynevezett „Nagy Imre-kör”. 1956. október 13-án visszavették a pártba.
1956. október 22-én este tért haza a badacsonyi szüretről, a műegyetemisták felkérték, hogy legyen jelen a nagygyűlésükön, ám ezt visszautasította.
Október 23-án délelőtt Nagy Imre Losonczy Géza lakásán ült össze legszűkebb baráti körével tárgyalni, akikkel az MDP vezetésében nemsokára bekövetkező változás esetén folytatandó politikát, valamint a szükséges személyi változásokat vitatta meg. Nem helyeselték az egyetemisták készülő tüntetését. Délután folyamatosan keresték fel hívei, arra buzdították, hogy a tüntetőkhöz szóljon. A tüntető diákok egyik követelése Nagy Imrének a kormányba való visszatérése volt. Este 9 óra tájékán a pártvezetés felkérését teljesítve, a Kossuth téren az Országház előtt rövid beszédet mondott, melyben szót emelt a párt irányításával megtalálandó politikai kibontakozás mellett. Beszéde után átment az Akadémia utcai MDP-központba, itt tájékoztatták, hogy fegyveres felkelés robbant ki, és a szovjet csapatokat behívták. Mivel nem volt tagja a vezetésnek, a döntést nem vonta kérdőre. Azon a csonka KV-ülésen már nem vett részt, amely késő este kezdődött el.
Másnap, október 24-én hajnalban a PB tagjának és egyúttal kormányfőnek választotta az MDP jelölőbizottsága, mely eseményről a rádió is tájékoztatást adott. Statáriumot hirdettek a kormány nevében. Dél után nem sokkal Nagy Imre rádióbeszédet mondott, s benne ígéretet tett arra, hogy a fegyvert letevők a statárium alól mentesülnek. A statárium közvetlenül a forradalmárok ellen irányult, ennek okán Nagy Imre vesztett népszerűségéből. A kisgazdapárt és a MEFESZ ettől kezdve nem ismerte el, helyette Kovács Bélát jelölték volna.[16] Anasztasz Mikojan és Mihail Szuszlov délután érkeztek meg a pártközpontba.
Nagy Imrének nem volt szerepe a szovjet csapatok első (október 24-ei) behívásában.[17] Hallgatólagosan tudomásul vette ezt, hiszen a döntést erről egyébként is a szovjetek hozták. A Szovjetunió baklövésének tartotta a szovjet intervenciót. Ekkor úgy gondolta, hogy párhuzamosan zajlik egy kommunista antisztálinista forradalom és egy ellenforradalom, az intervenció pedig a kommunista forradalmárok lába alól húzta ki a talajt, tolta át a forradalmárokat az ellenforradalmi oldalra, amivel elvesztették a kommunista vezetés esélyét. Ellenforradalminak minősítették a rendszer elleni követeléseket (vagyis a polgári, többpártrendszeri átalakulást) és forradalminak a demokratikus szocializmus követeléseit
Több ezer év, kövekbe vésett hírmondó rovás Korona, jogar, aranyalma és egy megszentelt palást.
Több ezer év harcos álom és vidám verejték, te vagy őseid albumában az aktuális kép

 © Erka2014. jún. 19. 13:02 | Válasz | #215843 
Bocs, segítséget kérek, nem illesztettem be :(
De lobogjanak!!!

 © Erka2014. jún. 19. 13:00 | Válasz | #215842 

 © Erka2014. jún. 19. 12:53 | Válasz | #215841 

 © Erka2014. jún. 19. 12:31 | Válasz | #215840 
Sziasztok!
Csatlakozom hozzátok!:)
Legyen élet újra a Fórumon!


 © Kalmár Éva2014. jún. 18. 17:59 | Válasz | #215839 
Szia!
Egyet értek a Janival!Én is szívesen elolvasom amiket írsz és arra kérlek NEHOGY ABBAHAGYD! :)

 © JANI2014. jún. 18. 17:06 | Válasz | #215838 
június 20. :)

 © JANI2014. jún. 18. 17:05 | Válasz | #215837 
Szia Puszinyuszi!
Köszönjük ezt a kitartó jelenlétet, és a sok-sok értékes információt, amivel megörvendeztetsz minket. Csak hogy tudd, sokan olvassuk, még ha nem is fűzünk hozzá igazán semmi érdemlegest. Nehogy abbahagyd:):):)
Üdv. Jani

 © puszinyuszi2014. jún. 18. 12:00 | Válasz | #215836 
1868. június 18. Megszületett Vitéz nagybányai Horthy Miklós tengerésztiszt, Magyarország kormányzója.

Régi Bereg megyei családból származott. Atyja, Horthy István a főrendiház tagja volt, anyja dévaványai Halassy Paula.
A debreceni kollégiumot végezte és 1882-ben a fiumei tengerészeti akadémiát, melynek elvégzése után 1886-ban tengerészhadapróddá nevezték ki. 1900-ban sorhajóhadnagy, 1908–1909-ben a Taurus parancsnoka volt. 1901-ben lépett házasságra jószáshelyi Purgli Magdolnával. Mint korvettkapitány Ferenc József király szárnysegéde lett. Az 1912-i mozgósításkor, mint fregattkapitány a Budapest hajó parancsnoka volt. Az I. világháború kitörésekor 1914-ben a Habsburg csatahajó parancsnoka, majd a Novara parancsnokságát vette át. Az olasz hadüzenetkor az olasz partokat bombázó flotta jobbszárnyát vezette. Részt vett a Lovcsen bevételében.
Az 1917. májusi otrantói ütközetben súlyosan megsebesült. Gyógyulása után, mint a Prinz Eugen dreadnought parancsnoka működött. 1918. februárban Cattarónál elfojtotta a matrózfelkelést. Visszavonult kenderesi birtokára, majd Szegeden Károlyi Gyula kormányában elvállalta a hadügyminiszteri tárcát (1919. július). Károlyi lemondása után a nemzeti hadsereg fővezére lett. Mint a Nemzeti Hadsereg fővezére együttműködött a Prónay-Héjjas-féle fehérterrorral. A proletárdiktatúra bukása után a Dunántúlról bevonult Budapestre (1919. november 16.). A nemzetgyűlés 1921. március 1-én megválasztotta Magyarország kormányzójának. Bár a királysági államforma változatlan fennállása mellett volt, mégis 1921 márciusában és októberében megakadályozta IV. Károly visszatérését. 1921-ben Bethlen Istvánt bízta meg kormányalakítással, benne bízott, hogy az alkotmányos rendet helyreállítja és az államháztartás megingott pénzügyi egyensúlyát az infláció után rendbe hozza. 1926-ban megalakította a kétkamarás országgyűlést.
A háborús hősök kitüntetésére létesítette a Vitézi Rendet, 1929 október 11-én a Corvin-láncot és koszorú kitüntetést. 1933-ban és 1937-ben kiterjesztette a kormányzói jogkört. 1942 elején a kormány létrehozta a kormányzó helyettesi intézményt és fiát Horthy Istvánt kormányzó helyettessé választották. Belpolitikájában határozottan lépett fel a kommunisták ellen, a nagybirtokos és tőkésosztályra támaszkodott; külpolitikájában a nyugati hatalmakra. Később már a fasiszta Olaszországra és Németországra. Politikája Magyarországot a Berlin-Róma tengellyel való szövetséghez vezette, a II. világháborúban való részvételhez.
A háború menetében való fordulat (1943 eleje) után a háborúból való kilépést fontolta és ennek érdekében különböző puhatolózásokba kezdett. A Kállay-kormány 1942-43-as különbéke kísérletei rendre meghiúsultak. A németek 1944. március 19-én megszállták Magyarországot és kénytelen volt kinevezni az új kormányt. De októberben is kísérletet tett a háborúból való kilépésre. Ezt megakadályozta a német segítséggel végrehajtott nyilas puccs. A személyes védelmet biztosító német ígéret fejében államfői hatalmáról lemondott Szálasi Ferenc javára. A háború befejezése után egy ideig Németországban amerikai fogságban volt. A jugoszláv kormány, mint háborús bűnöst kikérte, de az USA ezt megtagadta. A nürnbergi perben tanúként kihallgatták. Ezután Lisszabon közelében fekvő tengerparti Estorilban élt haláláig.
Hamvait hazahozták és Kenderesen temették el.

forrás: mek.oszk.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © puszinyuszi2014. jún. 16. 07:59 | Válasz | #215835 
Neveket akarok hallani...

1958. június 16. Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós halálos ítéletének végrehajtása.

Az ítéletet – fellebbezés kizárásával – 1958. június 15-én 17 órakor hirdették ki, majd még aznap este 23 órakor közölték az elítéltekkel, hogy másnap már ki is végzik őket, mivel egyiküket sem tartják „kegyelemre méltónak”. A három elítéltet hajnali 5 órakor vezették a vesztőhelyre. A kivégzési jegyzőkönyv rögzíti:
„a kiküldött bíró az elítélteket az ítélet végrehajtása céljából átadja az ítéletvégrehajtónak azzal, hogy teljesítse a kötelességét. Az ítéletvégrehajtó és segédei Nagy Imre elítélt kivégzését 5 óra 9 perckor, Maléter Pál elítélt kivégzését 5 óra 12 perckor, Gimes Miklós elítélt kivégzését 5 óra 14 perckor megkezdték, és annak befejezését a kiküldött bírónak jelentették. Kiküldött bíró felhívja az orvosokat, hogy a halál beálltáról győződjenek meg. Az orvosok jelentik, hogy Nagy Imre elítélt szíve 5 óra 16 perckor, Maléter Pál elítélt szíve 5 óra 24 perckor, Gimes Miklós elítélt szíve 5 óra 28 perckor megszűnt dobogni… Fél óra múlva a kiküldött bíró utasítására az orvosok az elítélteket újra megvizsgálták és jelentik, hogy a halál bekövetkeztét ismételten megállapították. Kiküldött bíró az eljárást befejezettnek nyilvánítja azzal, hogy a végrehajtás során felmerült 120,- Ft orvosi költség a költségjegyzék alatt nyert feljegyzést.” A nyilvánosság csak a Nép¬szabadság másnapi, június 17-ei számából értesült Nagy Imréék elítéléséről és kivégzéséről.

A „temetés” is titokban történt. Először a helyszínen, a Kozma utcai Kisfogház udvarán földelték el az áldozatokat, kiselejtezett irodabútorokat és limlomokat hányva nyugvóhelyük fölé. Innét szintén titokban, 1961 februárjában a holttesteket (köréjük kátránypapírt drótozva) a szomszédos új köztemető 301-es parcellájába szállították át, ahol hamis nevek alatt (Nagy Imrét „Borbíró Piroska” fedőnéven) ismét jeltelen sírokba ásták el. Ez a gazzal benőtt, félreeső parcella volt a megtorlás számos áldozatának nyugvóhelye, ahol egészen az 1989-es újratemetésig jelöletlen, azonosíthatatlan sírok rejtették a földi maradványaikat.

forrás: hetek.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © hadaprod2014. jún. 15. 22:06 | Válasz | #215834 
Miért nem jönnek az új számok a lemezről??? Janiiii! nem bírom tovább!!!:)


 © puszinyuszi2014. jún. 13. 13:43 | Válasz | #215833 
A család tájékoztatása szerint ma, 11 óra 20 perckor elhunyt Grosics Gyula, a legendás Aranycsapat kapusa.

Nyugodjon békében!
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © puszinyuszi2014. jún. 13. 07:49 | Válasz | #215832 
1707. június 13. Megfosztják trónjuktól a Habsburgokat

Erdély 1707 elején végrehajtott kuruc birtokbavételét követően június elején, az ónodi mezőn került sor a Rákóczi-szabadságharc legjelentősebb országgyűlésére. A fejedelem tervei szerint a diéta feladata az egyre komolyabb gazdasági nehézségek és a pénzügyi válság leküzdése, az államhatalom megerősítése, a hadseregszervezés folytatása, valamint - titokban tartott programpontként - a Habsburg-ház trónfosztása volt.

A május 31-én, Ónodon megnyitott országgyűlés a financiális válság megoldására kétmillió forint hadiadót vetett ki, melynek fizetésére a nemeseket is kötelezték. A rézpénz értékét 60%-kal leszállították, ám a devalváció már nem helyettesíthette a nemesfém pénzek újbóli bevezetését. Az ország igazgatását a fejedelemre és a szenátusra bízták, valamint állandó „törvénytévő táblát” állítottak fel. Hadsereg-szervezési szempontból az egységes hadiszabályzat (Regulamentum Universale) becikkelyezése volt páratlan jelentőségű, hiszen ilyen, az egész hadseregre érvényes szolgálati szabályzat és törvénykönyv országgyűlési elfogadására először került sor Magyarországon.

A rézpénzzel kapcsolatos vita során nyílt ellentét robbant ki a vármegyei nemesség soraiban szerveződő békepárt és a szabadságharc katonai vezetői között, mely végül az elégedetlenkedő Turóc megyei követek lekaszabolásához vezetett. Az országgyűlés kimondta a Habsburgok (immár második) trónfosztását. Miként azt a fejedelmi helytartóvá kinevezett Bercsényi Miklós megfogalmazta: „Eb ura fakó, József császár nem királyunk többé!”

forrás: multkor.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © puszinyuszi2014. jún. 12. 07:56 | Válasz | #215831 
Sziasztok.

910. június 12. Győzelem Augsburgnál a sváb-alemannok felett.

Erről a csatáról nem tanulunk, csak a negyvenöt évvel későbbiről. A csata után a magyar sereg első ízben dúlta fel Frankföldet, június 22-én győzelem Rednitz mellett a frankok ellen. Mindkét csatában elesnek az ellenséges seregek fővezérei is, visszafelé vereség a bajoroktól Neuchingnél. A 910-es esztendőt nyugodtan nevezhetjük a "kalandozó" harcok egyik legfényesebb fejezetének. A Duna mentén felvonuló nagy magyar sereg célja ezúttal a német birodalmi főerők legyőzése volt. A hadjáratot irányító magyar vezér stratégiai érzékét dicséri és talán a gyorsan mozgó lovas csapatok jó felderítő képességével magyarázható, hogy sikerült megakadályoznia a német erők teljes összevonását. A IV. Lajos király vezette német fősereget június 12-én a Lech-mezőn verték meg. Erről a csatáról érdemes bővebben idéznünk az egyik közeli kortárs szerző (Liudprand) írásából:
„Az Augsburgban tartózkodó német király előző nap kapta „a nem remélt, vagy inkább nem óhajtott hírt" a magyarok közeledéséről. A Lech folyó mentén elterülő síkságon táborozott a német sereg, melyet a hajnali órákban ért a meglepetésszerű magyar támadás: „többeket a nyíl előbb ébresztett fel, mint a kiáltozás". Ezt követően állt fel és indított támadást a német hadrend: "innét is, onnét is súlyos küzdelem kerekedik". A magyarok az ütközet folyamán a klasszikus nomád hadviselés ismert eljárását alkalmazták: „hátat fordítva, mintha megfutamodnának, serényen kilőtt nyilaikkal igen sokat leterítenek". Már lenyugodni készült a nap, amikor sor került a kitűnően kivitelezett hadicsel alkalmazására. A magyarok „minthogy nem ravaszság nélkül valók, szemtől-szembe cselt vetnek és futást színlelnek". Az egész napos harcban elfáradt németek ekkor „erősebb lendülettel" üldözőbe vették őket. Ekkor a magyar „lesben állók minden oldalról előjönnek és megsemmisítik" a magukat győztesnek hívő németeket. A csatát követő üldözés során „még a lovak nyerítése és a kürtök harsogása is a futókat rémítette".
Tíz nappal a Lech-Felden aratott győzelem után mértek vereséget Frank-földön arra a német seregre, amelyiket Gebhard lotaringiai herceg vezetett. Az ütközetben kivívott magyar sikert jelzik a németek súlyos veszteségei, maga Gebhard herceg is elesett. Talán ekkor volt Németország helyzete a legnehezebb. Ha hihetünk Liudprand feljegyzésének, akkor „a nép itt jó néhány éven keresztül adófizetőjük lett". IV. Lajos német király „aranyért és évi adóért a magyaroktól békét vásárolt". Ettől kezdve - több-kevesebb sikerrel - egészen 955-ig ismétlődően igényelték a magyar fejedelmek a német királyok rendszeres évi adófizetését.

forrás: turul.info
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © puszinyuszi2014. jún. 11. 07:41 | Válasz | #215830 
Sziasztok.

Sok a horgász, kevés a hal...

A Kárpát-medencében évszázadok óta a vizát tartották a halak közül a legméltóbbnak arra, hogy az uralkodók és a nagyurak asztalára kerüljön. Vajon lesz-e idő, amikor ismét ott úszkálhat a Vizafogónál?

Számos levéltári dokumentum igazolja, hogy a viza és a többi tokféle halászata jövedelmező tevékenység volt a középkori Magyarországon. A többmázsás óriási példányokat külföldön is értékesítették, Bécsben vizamészárszékek működtek, onnan szállították tovább szekéren a halat a francia meg a lengyel királyi udvarba és a német püspököknek. A túlzott halászat következtében a XVI. századtól a Közép-Dunán megritkultak a nagyméretű tokfélék. A XIX. században még a Fekete-tenger felől vándorló tokfélék néhány példánya eljutott a Duna bajorországi szakaszáig. A XX. század végére azonban a tokfélék a kecsege kivételével csaknem kipusztultak a Felső- és a Közép-Dunából. A Kárpát-medencében az elmúlt 30 évből nincs adat arra, hogy a sőregtok előfordult volna, és csak néhány adat igazolja a vágótok és a sima tok jelenlétét. A XX. századra az Al-Dunán is katasztrofálisan csökkent a tokfélék gyakorisága. A folyó romániai szakaszán a XIX. század végén az éves tokfogás még meghaladta az 1000 tonnát, ám az 1930-as évekre 600-700 tonnára, az 1960-as évekre 200 tonnára, az 1990-es évekre pedig alig több mint 10 tonnára fogyatkozott a zsákmány. Az atlanti tok mára kipusztult a Duna, sőt a Fekete-tenger térségéből is. Az utóbbi években a sima tok előfordulását sem tudták igazolni, és a viza, valamint a vágótok gyakorisága is veszélyesen csökkent az Al-Dunán.

A Képes Krónikából tudjuk, hogy 1053-ban I. András király egyebek között ötven vizát küldött Győr alá III. Henrik német császár éhező seregének megsegítésére. Oláh Miklós tudósítása szerint 1537-ben egy különösen eredményes dunai halászat során mintegy ezer vizát zsákmányoltak. A XVIII. század első felében Bél Mátyás, a korszak jeles tudósa Tractatus de re rustica Hungarorum című művében így írt a dunai tokhalászatról: "Ha mennyiségében nem is, de halainak nemességében bizony megelőzi a Duna a Tiszát. Többek között bővelkedik tokfélékben, melyeknek páratlanul csodálatos halászásával Magyarország büszkélkedik.” Másfél évszázaddal később, 1877-ben Károli János már ritkaságként említette az óriási méretű dunai tokféléket, és fogyatkozásukról így vélekedett: “Ez nagy jelentőségű kérdés, méltó arra, hogy a hazánk anyagi érdekeivel foglalkozó kormányférfiak is egy kis figyelmet fordítsanak reá.” Tehát már a XIX. század végén megkezdett nagyszabású folyószabályozások előtt is csak szórványosan fogták ki a nagyobb tokfajok példányait a Közép-Dunából, s ez egyértelműen a túlzott halászatnak volt a következménye. Az utóbbi másfél évszázadban mindössze hatvan vizafogást jegyeztek fel a Duna magyarországi szakaszán.

forrás: horgasszunk.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © cokekris2014. jún. 10. 20:58 | Válasz | #215829 
cokekris- Legszebb ország hazám az öt világrész nagy terűletén.
MAGYAR VAGYOK, KERESZTÉNY ÉS FRADISTA!

 © puszinyuszi2014. jún. 10. 08:24 | Válasz | #215828 
Sziasztok.

1918. június 10-én süllyesztették el az Olasz Királyi Haditengerészet torpedós motorcsónakjai a Szent Istvánt, az egyetlen magyar építésű dreadnought osztályú hadihajót.

A Szent István a Tegethoff csatahajó osztályába tartozott, mely az 1910-es évek elején született meg. Miután a magyar országgyűlés – a háborúra való felkészülés jegyében – hozzájárult a megnövekedett hadi költségvetéshez, „hálából” lehetőséget nyert a Tegethoff-osztályon belül egy saját hadihajó felépítésére. Ennek megfelelően 1912 januárjában, a fiumei Ganz Danubius hajógyárban megkezdődött a magyar történelem egyetlen modern hadihajójának elkészítése, mely munka aztán két és fél esztendőt vett igénybe. A Szent Istvánról elnevezett, mintegy 150 méter hosszú és 20 000 tonna vízkiszorítású hajó annyiban tért el „testvéreitől”, hogy csak két hajócsavarral szerelték fel, a fegyverzetéből pedig kimaradtak a torpedók. Ennek ellenére a páncélozott, három gépfegyvertoronnyal is ellátott csatahajó az osztrák–magyar flotta legveszélyesebb vízi egységeinek egyike volt.
Bár a Szent István már 1915 novemberétől szolgálatban állt, a háború java részét Pola kikötőjében töltötte, ahol 1916 végén IV. Károly magyar király (ur. 1916-1918), majd II. Vilmos (ur. 1888-1918) is megtisztelte látogatásával. A magyar csatahajó elsősorban – leeresztett horgonnyal – a légvédelem terén hasznosította magát, első – és egyben utolsó – küldetésére egészen 1918 júniusáig kellett várnia. Ekkor Horthy Miklós ellentengernagy egy merész akciót szervezett az Otrantói-szorosban felállított szövetséges hajózár áttörésére, amivel a Monarchia flottája kiszabadulhatott volna az adriai „teknőből.”
A haditervnek megfelelően a Szent István és a Tegethoff egy nappal Horthy után, június 9-én indult el Pola kikötőjéből, hogy csatlakozzon az ellentengernagy támadásához. A konvoj azonban nem maradt észrevétlen, június 10-én hajnalban ugyanis Luigi Rizzo olasz fregattkapitány felfedezte a hadihajók füstjét, és torpedós motorcsónakjaival utánuk eredt. Hajnali fél négy tájban az olasz tengerészek két torpedót lőttek ki a Szent Istvánra, melyek végül elsüllyesztették a magyar haditengerészet büszkeségét.
Rizzo hajóinak torpedói a vízvonal alatt öt méterrel találták el a hajót, megsebesítettek két kazánt, de ennél is súlyosabb volt, hogy áttörtek egy válaszfalat, így a víz elöntötte a jármű belsejét. A Szent István konstrukciós hibái révén – alacsony vízkiszorítás, magas súlypont és viszonylag nehéz lőtornyok – következtében hamar megdőlt és viszonylag gyorsan, három óra alatt az Adriai-tenger mélyére került. Bár a Tegethoff megpróbálkozott „testvére” megmentésével, a vontatásra szolgáló acélsodrony elszakadt, így a csatahajó menthetetlenül elsüllyedt. A Szent Istvánon mintegy 1100 fős legénység szolgált, melynek döntő része – miután a Monarchia haditengerészeténél előfeltétel volt az úszni tudás – 90 főt kivéve megmenekült. A magyar csatahajó pusztulása azon kevés esetek közé tartozott, amit filmen rögzítettek, ennek bevételéből aztán a világháború után a Vöröskeresztet támogatták.
Luigi Rizzo merész támadása, és a Szent István pusztulása következtében a Horthy által szervezett akció kudarcot vallott, hiszen haditerve lelepleződött, így az osztrák–magyar flotta a háború hátralévő részét az Adriára beszorítva töltötte. Az egyetlen magyar csatahajó mindmáig katasztrófája helyén fekszik, roncsait a hetvenes években jugoszláv búvárok derítették fel, akik a hajón talált leleteket a Polában található tengerészeti múzeumba szállították. A szerencsétlen sorsú Szent István presztízsét jelzi, hogy a számunkra gyászos esemény Olaszországban később a haditengerészet napjának apropóját adta.

forrás: rubicon.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

Csaby2014. jún. 10. 08:14 | Válasz | #215827 
Az elobbi link a Szekely himnusz, itt van a Hol vagytok szekelyek, amit en is enekelhettem Janival :)
Hol vagytok szekelyek? Csikszereda
,,Megtörni nem fogok,itt éltem itt halok,áldom az Istent,hogy magyar vagyok."
,,Elment tatár,török,Trianon sem lesz örök.",,A tegnap okán ma a holnapért"

Csaby2014. jún. 10. 08:13 | Válasz | #215826 
,,Megtörni nem fogok,itt éltem itt halok,áldom az Istent,hogy magyar vagyok."
,,Elment tatár,török,Trianon sem lesz örök.",,A tegnap okán ma a holnapért"

 © cokekris2014. jún. 10. 00:12 | Válasz | #215825 
cokekris- Legszebb ország hazám az öt világrész nagy terűletén.
MAGYAR VAGYOK, KERESZTÉNY ÉS FRADISTA!

 © grafika2014. jún. 09. 14:57 | Válasz | #215824 
Gratulálunk Szomolyaiak! Ritkán látott hatalmas rajongó tábor, pazar idő ,jó borok, étkek,fergeteges koncert.Beácska büszke lehet szülő falujára!

 © JANI2014. jún. 09. 11:47 | Válasz | #215823 
Biztos, hogy lesz még Kárpátalján Kárpátia:)

 © JANI2014. jún. 09. 10:02 | Válasz | #215822 
Hogyhogy fenyegetnek?

Kicsit bővebben írd le, és biztos találunk a környéketeken olyan embereket akik segítenek neked.

Huszár Peti2014. jún. 09. 07:51 | Válasz | #215821 
Zsoltikám! 1000 éve! :)
Több ezer év, kövekbe vésett hírmondó rovás Korona, jogar, aranyalma és egy megszentelt palást.
Több ezer év harcos álom és vidám verejték, te vagy őseid albumában az aktuális kép

Mata Zsolt2014. jún. 08. 17:01 | Válasz | #215820 
Lassan indulunk, de úgy látom, hogy nem igazán reagál senki...
Mindegy, mi ott leszünk.
"Mert a Haza nem eladó! Ezüst pénzre sem váltható! Mert a Haza lelked része, határait beléd véste. Ezer éve, ezer éve a hit!"

Mata Zsolt2014. jún. 08. 13:51 | Válasz | #215819 
Adjon az Isten!

Ma este a Borsod Megyei Szomolyán, a cseresznyefesztivál keretében ad koncertet a Kárpátia zenekar.
Találkozzunk ott.
A pálinka meg a bor már a hűtőben.
Fórumos pólóban leszek, a szokásos zászlók is ott lesznek velem.
Ha szomjasak lesztek keressetek.

Szebb Jövőt!
"Mert a Haza nem eladó! Ezüst pénzre sem váltható! Mert a Haza lelked része, határait beléd véste. Ezer éve, ezer éve a hit!"

 © jenny2014. jún. 07. 21:57 | Válasz | #215818 
fenyegetnek a cigányok !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
ki áll mellém?

 © Dörrencs2014. jún. 07. 07:42 | Válasz | #215817 
Üdv Mindenkinek!

Talán akad még, aki ismer, de ha nem, az sem baj... Kárpátaljáról írok, és csupán azt szeretném tudatni veletek, hogy idén nálunk elmarad a Kárpátia koncert. Még sem a weboldalon se más forrásból hivatalosan ez nem ismert tény, de sajnos ez van.
Úgy volt, hogy Ungváron lesz a koncert, de nem engedélyezték. Akkor jött az ötlet, hogy a szülőfalumban, Szalókán megcsináljuk - egyébként is volt már erre példa nagy örömünkre. Sajnos a helyi vezetés sem vállalta a koncert "kockázatát" és a konzulátus sem állt az ügy mellé, így idén koncert nélkül maradnak a kárpátaljai rajongók.
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ezek a koncertek nagyon fontosak nekünk, szavakkal ez leírhatatlan. Nem csak a rajongásunk tárgya a zenekar, hanem a zenéjük erőt ad és hitet. Ebben idén nem lesz részünk...
Attól tartok, ez valaminek a kezdete... Annak a kezdete, hogy soha többé nem lesz koncert nálunk...

Isten Velünk!
Szebb jövőt!

 © puszinyuszi2014. jún. 06. 07:36 | Válasz | #215816 
Sziasztok.

Zichy Jenő gróf (1837 – 1906)

A 19. század végén a magyar emberek nagy része úgy gondolta, hogy a magyarok rokonait valahol messze Ázsiában kell keresni, a hunok, törökök, mongolok őshazájának vidékén. Nem véletlen, hogy Zichy Jenő gróf három, 1895 és 1898 közötti expedíciójának a magyarok őstörténetének felderítése, jobb megismerése volt a célja.
Zichy Jenő gróf a dualizmus korának egyik legismertebb mágnása, korának közismert, tudományos érdeklődésű, nagy befolyású alakja volt. Természetesen meghatározott céllal indult valamennyi expedíciója, ha azok tudományos megalapozottsága olykor vitatható is. Expedíciói során Zichy fő feladatának tekintette, hogy összegyűjtsék mindazokat a nyelvi, történeti, régészeti, embertani és néprajzi nyomokat, amelyek összefüggésükben a magyarság oroszföldi vándorlásának útját jelzik. (Ekkor még a nyelvi, a kulturális és a genetikai rokonság nincsenek elválasztva egymástól.) A magyar őstörténet-kutatásban személyesen is érintett volt, mivel megtudta, hogy Zichia az Északnyugati Kaukázus egyik tájegysége, s fölmerült benne, hogy hátha onnan származik az ő családja is.
Az 1. és a 2. expedíció szerencsésen, nagy és értékes régészeti és néprajzi gyűjteménnyel tért vissza, amelyet a Zichy Jenő a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott. Mégis kiábrándulás és csalódottság fogadta az eredményeket. A tájékozatlan hazai közönség a honfoglalás előtti korra vonatkozó írásos emlékek és rég elszakadt magyar törzsek megtalálásában reménykedett. Ezt a reményt maga a gróf keltette — a sajtó segítségével — céljainak hangoztatásával. Különösen kemény bírálatot kapott Herman Ottónak, a nagy tekintélyű néprajztudósnak a tollából. Herman azzal vádolta Zichyt, hogy saját nemzetségének kikutatására használta fel az utazást. A Gróf Zichy Jenő útazása a Kaukazusban című cikkében bírálta a második expedíció eredményeit. Azt írta róla, hogy bár közéleti tevékenysége miatt Zichy „a köznek kedves embere”, a tudomány területén azonban amatőr. Az éles bírálat eredménye, hogy Zichy valamivel megfontoltabban szervezte a harmadik expedíciót, amibe olyan jeles tudósokat is meghívott, mint Pósta Béla régész, Jankó János néprajzkutató és Pápay József nyelvész.
A hazatérő 3. Zichy expedíció eredményeit elismeréssel fogadták a szakemberek. Az expedíció jelentős érdemeket szerzett az archeológia, a néprajz, a nyelvészet és az állatföldrajz terén is. Zichy harmadik expedíciójának egyik elismerése, hogy 1898-ban a Magyar Földrajzi Társaság, 1899-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta a grófot.

forrás: sziberia-neprajz.blog.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © puszinyuszi2014. jún. 05. 08:10 | Válasz | #215815 
Sziasztok.

1705. június 5. Az első magyar újság, a Mercurius Hungaricus megjelenése

II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem volt az első ember hazánkban, aki felismerte, hogy a hírlap, de legalábbis egy időszaki kiadvány, sokat segíthet az emberek tájékoztatásában.
A Mercurius Hungaricus lett az első nyomtatott magyar lap, ráadásul nem a bécsi udvar nyomására jött létre. Politikai célja volt: tájékoztatni (főleg) a külföldi közvéleményt a felkelésről, a Rákóczi-szabadságharcról. Úgy, hogy az árnyalja valamelyest a bécsi Wienerisches Diarium által írt tényeket.
Az 1705 és 1710 közötti időszakból 13 nyomtatott és kézírásos példány ismeretes, de csak 6 szám, mert némelyikből több példány is fennmaradt. A történetírók vitatkoznak arról, vajon léteztek-e további számok.
Rákóczi kezdetben kiáltványokat írt latin és magyar nyelven, később röpiratokat, de többre vágyott. A francia lapokkal jó volt a kapcsolata, mindig megkérette azokat (és angol, holland termékeket is), főleg, mert a gallok érdeklődtek a szabadságharc eseményei iránt.
Az újság terve Eszterházy Antal tábornok nevéhez fűződik, aki a „nép vigasztalására" szánta a Mercuriust. Rákóczi aztán személyi titkárára, a külpolitikai ügyeket irányító Ráday Pálra bízta a szerkesztést, mert a cél nem a hazai lelkek gondozása, hanem a külföld tájékoztatása volt. Ezért lett az újság latin nyelvű.
Ráday a lőcsei Brewer-nyomdában nyomtatta ki az első számot, és még aznap külföldre is küldött belőle. A lapot a szabadságharc tábornokainak tudósításai tették ki, az elsőben Bercsényi Miklós, Bottyán János, Károlyi Sándor és Forgách Simon beszámolója olvasható.
A lapot kedvezően fogadták, a második számtól kezdve Mercurius Veridicus ex Hungaria lett a neve – utalva az igazmondásra. Kevés szám jelent meg belőle, volt, hogy évek maradtak ki (1710 januárjától Bercsényi kancelláriáján készítették, és akkor már havonta jelent meg, rövidhírekkel, egészen márciusig).
A következő magyar lap 1721-ben, Pozsonyban került az utcára, Nova Posoniensa néven.

forrás: hír24.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

Papa2014. jún. 04. 21:20 | Válasz | #215814 
Sziasztok! Vesszen Trianon!
És egy saját vers újra, már olvasható volt itt, de aktuális ma is!


2009.06.04.


Mit érzünk most szóval el nem mondható
Betűvel leírni papírra nem lehet
Fájdalmunk csak te tudod ó Mindenható
Kérdéseinkre nálad a felelet

Akaratod volt, hogy darabokra hulljunk
Tudtad, hogy hordozzuk akkor is a terhet
Ha lassan már magunk sem tudjuk, merre tartunk
Hisszük te vezeted MAGYAR népedet

Ahogy keresztre küldted ősi nemzetünket
E földön nem ért mást hasonló csapás
De megtartottál, miután az áldozatunk kérted
Mert látod, mit mi csak remélünk, a feltámadást!!!

Reped már az átok burka az ősi magon
Szárba szökken újra az eltiport virág
S, a szikla alól, mi volt neki Trianon
A nap felé kúszik a vad gyomokon át

Mit érzünk most szóval el nem mondható
Betűvel papírra leírni nem lehet
Reményünk csak te érted ó Mindenható
Mert te ismered a törhetetlen MAGYAR lelkeket!!!
"Ha valaki első akar lenni, legyen mindenki között az utolsó és mindenki szolgája!"

Csaby2014. jún. 04. 21:07 | Válasz | #215813 
Sok szeretettel varunk :D Az elozenekarok 16 orakor kezdenek, a Karpatia 8-fel 9 fele csap a hurok koze! :)
,,Megtörni nem fogok,itt éltem itt halok,áldom az Istent,hogy magyar vagyok."
,,Elment tatár,török,Trianon sem lesz örök.",,A tegnap okán ma a holnapért"

 © Erka2014. jún. 04. 19:59 | Válasz | #215812 
Szőke István Attila: Esküszünk!

Esküszünk a nemzet Magyar Istenére:
Piros-fehér-zölddel írjuk fel az égre,
Minden nemes magyar, kinek lelke tiszta,
Õsi országunkat együtt vesszük vissza!

Büszke szemmel nézzük Nimród király fényét:
Az égen gyõzi le örök ellenségét
Csodaszarvasunknak követjük futását,
Hunort s Magyart hívó égi vágtatását.

Attila kardjáról csodákat mesélünk,
Ha e kard kezünkben senkitõl se félünk;
Csaba ifjú király, meghajlunk elõtted,
Fényes csillagösvényt az égre te szõtted.

Esztergomi falra festett oroszlánok,
Mint apáink régen: törjük szét a láncot;
Figyeljük a Turulmadár érkezését:
A Tudás Népének újjászületését!

Szeretett hazánkat körbeveszi Kárpát,
Ide tértek vissza Álmos, s fia Árpád;
Áhítjuk óvó, Szent Magyar koronánkat,
Ha királyunk fején, ránk senki se támad.

Nagy-Magyarország te sosem leszel árva,
Mindig szívünkben élsz szeretetbe zárva;
Minden nemes magyar, kinek lelke tiszta,
Õsi országunkat együtt vesszük vissza!

Esküszünk a nemzet Magyar Istenére:
Piros-fehér-zölddel írjuk fel az égre,
Minden nemes magyar, kinek lelke tiszta,
ÕSI ORSZÁGUNKAT EGYÜTT VESSZÜK VISSZA !

 © kangar572014. jún. 04. 17:17 | Válasz | #215811 
Szebb jovot!Talalkozunk Csikszeredan!
Tud-e valaki infot hogy hany orakor lep fel a KARPATIA? NE ESSEN ELTETO ESO MIG NEM KOSZONT RANK SZEBBJOVO!
VESSZEN TRIANON!!!


Első ... 2 3 4 [5] 6 7 8 ... Utolsó

Ugrás a tetejére

Tárhely és domain a MediaCentertől