Kárpátia Internetes Oldala   >>   Fórum   >>   Kárpátia
FÓRUM

Ha szeretne hozzászólni, be kell jelentkeznie!
Bejelentkezés >>

Listázás időrendben


 © hadaprod2014. jún. 20. 20:02 | Válasz | #215851 
Kedvenc Zenekarom!
A legújabb számotok teljesen idegen az eddigi zenétektől, szerintem nem jó! De már annyi szépet és jót csináltatok, hogy ez bőven belefér! Valószínűleg totál kisebbségben leszek a véleményemmel, de vállalom!:):) Hajrá Kárpátia!!!

zebi2014. jún. 20. 18:43 | Válasz | #215850 
No, fiúk, ott a Zenekarban.

A huszáros klip és nóta nekem nem jött be, de JANI tudja, én már csak ilyen vagyok.
Ez az új nóta viszont elsőre is ütött, ráadásul a képi megvalósítás is ott van. Nem kell ezt túlspilázni, ez csak rákenroll :)

Holnap az egészségetekre iszom egy kis 'kevi pálinkát :)
Gyáva népnek nincs hazája, mi itthon vagyunk, mitől félsz?
Nincs Istene, igazsága, gyáva nép a semmibe' vész.

Huszár Peti2014. jún. 20. 16:05 | Válasz | #215849 
Jó ez az új dal! :)
Lendületes és aktuális.
Tecccik!

Valahol Magyarországon

Grat fiúk!
Több ezer év, kövekbe vésett hírmondó rovás Korona, jogar, aranyalma és egy megszentelt palást.
Több ezer év harcos álom és vidám verejték, te vagy őseid albumában az aktuális kép

 © JANI2014. jún. 20. 11:43 | Válasz | #215848 
A Petinek is köszönjük az értékes infókat 1956 (prominens szereplőiről) :)

 © puszinyuszi2014. jún. 20. 08:19 | Válasz | #215847 
Sziasztok.

Köszönöm mindenkinek az elismerő szavakat, igyekszem majd a továbbiakban rászolgálni. :)

Zotmund, Búvár Kund

Nagyon keveset, szinte semmit sem tudunk a regényes, esetleg legendás első búvárunkról. Sőt vannak, akik még azt is vitatják, hogy Zotmund valójában búvár volt.

Valójában akkor mit is tudunk?
Az történelmi tény, hogy hazánkat 1051-ben, majd 1052-ben megtámadta III. Henrik német-római császár, a „teutonok királya”. Tény az is, hogy Henrik hadai és hajóhada Pozsonyt hosszan ostromolta, majd a hajóhad váratlanul elsüllyedt, így utánpótlása megszűnt és kénytelen volt kivonulni Magyarországról.
A legenda úgy tartja, hogy Henrik hajóinak pusztulását I. András magyar király seregében szolgáló Zotmund (Zothmund) nevű katona okozta. S hogyan? A XIV. századból fennmaradt Képes Krónika, mint hitelesnek tekinthető forrás az alábbiakban számol be az eseményről:
„…Ekkor a várbéli magyarok találtak egy Zothmund nevű, úszni igen jól tudó férfit, akit elküldtek az éj csendjében a császár hajóihoz. A víz alatt jutott oda, megfúrta az összes hajókat, és ezek hirtelen megteltek vízzel…”

Nem kívánunk hosszú bizonyításokba kezdeni a Képes Krónika hitelességét illetően, de az is tény, hogy az abban leírtaknak szilárd történelmi alapjuk van. Zotmund létezését és történetét pedig bizonyíthatja, hogy az idézett szöveg részlet után szereplő nevek megtalálhatóak más korabeli dokumentumokban, oklevélben. (E felfedezésre Merényi-Metzger Gábor jutott levéltári kutatásai során.)
Ezek után – s főleg, ha hinni is akarjuk a régi dicső hadi-búvár történetet – miért kételkednénk Zotmund, Búvár Kund személyének létezésében?

forrás: magyarbuvar.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

Huszár Peti2014. jún. 19. 21:01 | Válasz | #215846 
és végül: Gimes Miklós

Unitárius hitre tért zsidó családban született. Szülei pszichiáterek voltak, anyja Gimesné Hajdú Lili pszichiátriai intézetet vezetett. Budapesten érettségizett, majd Szegedre járt orvostudományi karra, de a tanulmányait nem fejezte be, helyette kisvállalatot alapított (Auróra néven).

1942-ben került kapcsolatba az illegális kommunista mozgalommal. Munkaszolgálatra hívták be, de 1944 nyarán megszökött egy erdélyi táborból és a jugoszláv partizánokhoz menekült. Budapestre visszatérve 1945-ben előbb egy ifjúsági lapnál dolgozott, aztán a kommunista párt napilapja, a Szabad Nép újságírója lett.

Ő is csak egy kommunista volt...ma pedig ünnepelt hős.

56 valódi hőseire kevésbé emlékezünk, emlékeztetünk. A pesti srácok többet érdemelnének, mint ezek a kommunisták.
Több ezer év, kövekbe vésett hírmondó rovás Korona, jogar, aranyalma és egy megszentelt palást.
Több ezer év harcos álom és vidám verejték, te vagy őseid albumában az aktuális kép

Huszár Peti2014. jún. 19. 20:49 | Válasz | #215845 
és a Maléter Pál aktához némi adalék:
1939-ben önként jelentkezett katonának. 1940-ben beiratkozott a budapesti Ludovika Akadémiára. Hivatásos tisztként Kassán kezdett el szolgálni. 1944. május 2-án megsebesült és szovjet hadifogságba esett. Júniusban önként jelentkezett a németek elleni harcra. Erdélyben vett részt partizánharcokban, majd 1945 januárjában Debrecenben az Ideiglenes Nemzeti Kormányt védő őrzászlóalj parancsnoka lett.

1945-ben zászlóaljparancsnoknak nevezték ki és belépett a Magyar Kommunista Pártba.

Több 56-ossal volt szerencsém beszélgetni, de Malétert mind kommunista, moszkovitaként említette. Sokan nem értették, hogy miért egy moszkovita tárgyalt az oroszokkal és többen gondolták úgy, hogy Maléter elárulta, feladta az 56-os forradalmat. Ő adta kézre a forradalmárokat és hathatós segítségével szerelték le az ütőképes katonáinkat és fegyvereiket. Maléter is kommunista volt és úgy is halt meg.

Több ezer év, kövekbe vésett hírmondó rovás Korona, jogar, aranyalma és egy megszentelt palást.
Több ezer év harcos álom és vidám verejték, te vagy őseid albumában az aktuális kép

Huszár Peti2014. jún. 19. 16:16 | Válasz | #215844 
Nagy Imre dosszié
Ma napság ünnepelt hős, mártír, miegymás. Véleményem szerint egy a hazáját a kommunistáknak minden körülmények között kiszolgáló, vidéki reform kommunista volt, akit a sajátjai végeztek ki, mint ahogy ezt a börtönben töltött időszakában és a népbíróságon is kifejtette. A reform kommunista szó nem egy jó kommunistát takar! Éppen olyan volt, mint a többiek, csak másként képzelte el a diktatúrát, mint a fősodrat, de ettől még senkinek se legyen szimpatikus. A kommunista az kommunista és ez manapság is aktuális, amikor mindenféle más szóösszetétellel, mint liberális, demokrata, néppárti, szociáldemokrata, helyettesíthető.
(Én)

Politikai pályafutása 1918-tól 1945-ig
1918 márciusában tagja lett a Vörös Gárdának, majd ugyanezen év júniusában Szibéria Külföldi Munkásainak Kommunista (Szociáldemokrata) Pártjába is belépett. Egyes történészek feltételezték, hogy Nagy Imre részt vett II. Miklós orosz cár kivégzésében,[7] ugyanakkor az egyértelmű bizonyítékok hiánya miatt egy másik Nagy Imre nevű egykori magyar hadifogoly is lehetett az elkövető.[8]
1918 szeptemberében több hónapig tartó harcot követően szétverték az osztagát, s a Csehszlovák Légió fogságába került. Nemsokára megszökött és alkalmi munkákból tartotta el magát a Bajkál-tó környékén. 1920–1921-ben Irkutszkban tevékenykedett pártmunkásként.
1920. május 10-én belépett az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Pártba. 1921 májusában egyhónapos csekista kiképzésen vett részt, majd ezt követően hazatért Kaposvárra.
1922-től 1927-ig tisztviselő volt az Első Magyar Általános Biztosító Társaság kaposvári fiókjánál. 1922-től 1925-ig a kaposvári szociáldemokrata pártszervezetnek volt aktivistája, 1924-ben pedig titkára.
Belépett az MSZDP-be, ahol mezőgazdasági ügyekkel foglalkozott, majd a párt Somogy megyei titkára lett. 1925. május 17-én kizárták a pártból, mert 1924 áprilisában éles vitába került Peyer Károllyal és Szeder Ferenccel, valamint az MSZDP XXII. kongresszusán mint küldött volt jelen, és élesen bírálta az országos pártvezetőséget.
1925. november 28-án nőül vette Égető Máriát, aki egy helyi szociáldemokrata vezető leánya volt.
1925 nyárán az illegálisan működő KMP vezetése felkereste Nagy Imrét. Belépett az akkor alakult, jórészt kommunista befolyás alatt álló Magyarországi Szocialista Munkáspártba, ahol elsősorban a földművelésüggyel foglalkozott. 1926-27-ben vezetője volt a Magyarországi Szocialista Munkáspárt (Vági-párt) kaposvári szervezetének.
1921 elejétől 1927-ig megszakításokkal mintegy 3 évet töltött börtönben politikai okok miatt. 1927. február 27-én, az MSZMP betiltása után újra letartóztatták, kommunista szervezkedés gyanújával. Két hónap elteltével szabadlábra került. Innentől fogva számos tanulmányt és cikkeket írt a kommunista pártsajtó részére, melyek a magyar mezőgazdaság és parasztság helyzetét taglalták.
1927. április 13-án született meg leánya, Erzsébet.
1928 márciusában Bécsbe emigrált, de illegálisan több alkalommal is visszatért Magyarországra. Budapesten illegalitásban vezette a KMP „falusi osztályá”-t. Szeptembertől a Magyarországi Szocialista Munkáspárt Parasztok Lapja című újságját szerkesztette, s kiadását irányította társaival, Szemenyei Gy. László újságíróval, Branyiczky Dezsővel, stb. Ebben az időszakban készült el A magyar mezőgazdaság fejlődési tendenciái c. nagyobb terjedelmű tanulmánya is.
1930 február-márciusában jelen volt a KMP II. kongresszusán a Moszkva melletti Aprelevkában, mint küldött. A kongresszuson élesen bírálták, mivel jobboldali, szociáldemokrata jellegű elhajlást mutatott, s ezért Nagy Imre önkritikát gyakorolt.
1930. március 16-án, kérésének megfelelően, a KMP KB engedélyezte számára, hogy továbbra is a Szovjetunióban tartózkodhasson, egészen 1944 novemberéig élt itt.
1930 áprilisától 1936 februárjáig a Komintern háttérintézményeként működő moszkvai Nemzetközi Agrárintézetnél (a Kommunista Internacionálé háttérintézménye) dolgozott, mint tudományos munkatárs. Ezzel egyidejűleg 1931-32-ben vezetőségi tagja volt a Nemzetközi Lenin Iskola (a Komintern káderképzője) magyar szektorának.
1930 végén sikerült lakást, pontosabban egy kb. 12 m²-es szobát találnia Moszkva belvárosában, az egykori „Malij Parizs” („Kis Párizs”) nevű szállodában.
1933-ban megjelent először oroszul, majd egy évvel később pedig magyarul A magyar parasztság helyzete című önálló brosúrája. 1934-ben családjával egy kétszobás lakásba költöztek, ahol egy orosz család volt a társbérlőjük.
1935 őszén felesége Magyarországra látogatott.
1936. január 8-án Nagy Imrét Kun Béla feljelentése alapján kizárták a pártból, részint felesége magyarországi látogatása miatt, részint mert nem kívánta felvenni a szovjet állampolgárságot.
1936. február 1-jén elbocsátották az Agrárintézetből, innentől fogva három éven keresztül szabadfoglalkozású volt, alkalmi munkákból élt, többek között a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának volt a munkatársa, valamint a moszkvai Új Hang című magyar nyelvű folyóirat munkatársaként, a szerkesztőbizottságának tagjaként és állandó cikkírójaként dolgozott. Később, 1989-ben felmerült az a vád, hogy ebben az időszakban „Vologya” fedőnéven az OGPU, illetve az NKVD ügynökeként tevékenykedett. Azóta bebizonyosodott, hogy az ezt „bizonyító” aktát Grósz Károly állíttatta össze Nagy Imre lejáratása érdekében.[9][10] 1939. február 3-án megrovással ugyan, de visszavették a pártba.
1940 februárja és 1944 között munkát vállalt a moszkvai Össz-szövetségi Rádióbizottság magyar nyelvű adásának szerkesztőségénél (néha a moszkvai Kossuth rádiónak is szokták nevezni). 1941. július 7-én önkéntesen vonult be katonának, majd a Vörös Hadsereg Főparancsnoksága felderítő osztályának alárendeltségébe került. 1942 februárjában ment vissza a rádióhoz. 1944. szeptember 16-tól felelős szerkesztőként a magyar nyelvű adások munkatársa volt.
1944 szeptemberében kidolgozta az MKP magyarországi általános földreform tervét, október 27-én Szegedre utazott Gerő Ernővel, Révai Józseffel és Vas Zoltánnal, és nekiláttak a kommunista párt szervezésének. November 7-én a Központi Vezetőség (röviden KV) tagja lett, majd részt vett a Horthy-féle fegyverszüneti tárgyalásokon. November 29-én a szovjet külügyminisztérium egyik feljegyzése Nagy Imrét már a magyar területen megalakítandó kormány, avagy „felszabadító bizottság” tagjaként említi. „Rákosi Mátyás megígérte az özvegyeknek, majd társainak is: ha egyszer hazajönnek a Szovjetunióból, és hatalomra jutnak, nem ismétlődnek meg a törvénytelenségek! – Csakhogy elhatározásán már ekkor megjelentek az első hajszálrepedések. Például a németek deportálása… Vagy amit Gerőnek írt: ’A Népbíróság felállítása a helyes, de ne Szemenyei Gy. László, az áruló legyen az első, aki lóg, hanem megfelelő nyilas, különben kommunista bosszúnak fog az ítélet kinézni…’ – Itt talán mentség, hogy csak a kivégzések sorrendjébe szólt bele. Ám honnan tudta, mi lesz – az állítólagos áruló és provokátor – Szemenyei ítélete? Fogadalmának már születése pillanatában voltak kibúvói…” olvasható Pünkösti könyvében. (Pünkösti Árpád: Rákosi a hatalomért /1945-1948/, I. fejezet, 1992. – OSZK)
A kommunista vezetés tagjaként
1944. december 1 és 5. között Nagy Imre, Rákosi és Gerő jelen volt a Kremlben a Dimitrovval, Molotovval és Sztálinnal folytatott megbeszéléseken, melynek során a Debrecenben alakítandó ideiglenes magyar kormány politikájának irányvonalát, valamint személyi összetételét véglegesítették.
1944. december 22-én a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlés földművelésügyi miniszterévé nevezték ki (1945. november 4-ig viselte e tisztet), s az ideiglenes kormány tagja lett.
1945. március 17-én a kormány elé terjesztette a földosztásról szóló 600/1945. számú miniszteri rendelettervezetet. Ennek célja Nagy Imre szerint az volt, hogy „valóra váltsa a magyar földműves nép évszázados álmát, és birtokába adja ősi jussát, a földet. A feudális nagybirtokrendszer megszüntetése biztosítja az ország demokratikus átalakítását, jövő fejlődését és felvirágzását, a földesúri birtokok parasztkézre adása megnyitja a politikai, társadalmi, gazdasági és szellemi felemelkedés útját az évszázadok óta elnyomott magyar parasztság előtt.” A Minisztertanács egyhangúlag elfogadta eme előterjesztést.[11] A földek kiosztása hivatalosan 1945. március 29-én kezdődött meg Pusztaszeren, a Pallavicini-birtokon.
1945. május 25-én Nagy Imrét felvették az MKP Politikai Bizottságába.
1945 nyarától az államfői funkciót ideiglenesen gyakorló Nemzeti Főtanács és a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének tagja volt. 1945. november 17-én, a nemzetgyűlési választások a Tildy-kormány belügyminisztere lett. 1946. március 18-án mondott le eme posztjáról, miután az MKP vezetése többször is bírálta. Ekkoriban látott napvilágot Agrárproblémák című moszkvai írásainak gyűjteménye.
1946. április 23-án az MDP KV Titkárságának mezőgazdaságért felelős tagjává nevezték ki.
1947. szeptember 16-án az országgyűlés elnökévé választották. Ezt a posztot 1949 júniusáig töltötte be. 1947. december 10-én írásos ellenvéleményt fogalmazott meg Gerő Ernő gazdaságpolitikai irányelveihez, mely szovjet mintájú átalakítást szorgalmazta. A pártvezetés azonban ezt az ellenvéleményt elutasította.
1948. június 14-én a Magyar Dolgozók Pártja KV, 15-én pedig a PB tagja lett, azonban a Titkárságba nem vették be. 1948. szeptember 10-én kötelezte Nagy Imrét az MDP PB, hogy írásban fejtse nézeteit, miben nem ért egyet a párt agrárpolitikájával.
1948. szeptember 15-étől a Közgazdaság-tudományi Egyetem professzoraként (egyetemi tanárként) működött, az agrárpolitikai tanszéket vezette.
1949-ben családjával együtt a Kossuth téri lakásából elköltözött a pasaréti Orsó utca egyik villájába, mely állami kezelésben állt.
1949. március 5-én az MDP KV ülése során Nagy vitát kezdeményezett Rákosival, melyben az agrárpolitika távlataival kapcsolatban értekeztek. Az ülés végeztével hosszabb elaborátumot készített, amelyben a mezőgazdaság szövetkezetesítésének hosszabb időre történő, erőszaktól és diszkriminációtól mentes útja mellett állt ki.
Az 1949. szeptember 2-i MDP KV ülésen „opportunista, szövetkezetesítés elleni nézetei miatt” a Politikai Bizottságból kizárták.
1949–1950-ben a Közgazdaság-tudományi Egyetemmel párhuzamosan az Agrártudományi Egyetemen is oktatott agrárpolitikát.
1950. június 1-én megkapta kinevezését, mely az MDP KV újonnan szervezett Adminisztratív Osztályának vezetőjévé emelte, ezen szervezet feladat főként a fegyveres testületekben folyó pártmunkát felügyeletére irányult.
1950. december 1-jén mint élelmezési miniszter (a kötelező beszolgáltatás legfőbb irányítója volt), újra a Politikai Bizottság tagja lett.
1951. március 2-án az MDP II. kongresszusa után a KV újfent a PB, s egyidejűleg a Titkárság tagjai közé választotta. 1952. november 14-én megkapta miniszterelnök-helyettesi és begyűjtési miniszteri kinevezését az országgyűléstől.
1953-ban, Sztálin halála után Nagy Imre szenvedélyes beszéddel illette a szovjet diktátort, és felszólította az országgyűlést Sztálin emlékének törvénybe iktatására. A szovjet vezetés reformokat kívánt életbe léptetni Magyarországon. Ennek érdekében magyar küldöttséget rendeltek Moszkvába, amelyen 1953. június 13. és 16. között Nagy Imre is jelen volt. A tárgyaláson az SZKP KB Elnökségének tagjai súlyos bírálattal illették Rákosi gazdaságpolitikát és a túlzott iparosítást, s egyúttal korrekciókra is utasítást adtak. Lavrentyij Berija június 13-án felszólította Rákosi Mátyást, hogy a miniszterelnöki posztot adja át Nagy Imrének.
Hazatérve az MDP Központi Vezetőségének 1953. június 27–28-án tartott ülésén Nagy Imre kijelentette hogy „az egész párt letért a marxizmus-leninizmus alapjairól”, az állam „rendőrállammá”, a kormány pedig „árnyékkormánnyá” vált. Az ülésen elfogadott ún. júniusi határozatában az MDP vezetése is erőteljes önkritikát fogalmazott meg. A határozatot nem hozták nyilvánosságra.
Az országgyűlés szerepét szerette volna növelni.
1953. július 4-én Nagy Imrét miniszterelnökké nevezték ki. A Parlamentben elmondott és rádióban is közvetített beszédében új szakasz kezdetét hirdette meg. Ez a kormányprogram szakított a korábbi, erőltetett iparfejlesztésen alapuló gazdaságpolitikával, ígéretet tett a törvényesség helyreállítására, a mezőgazdasági politika újragondolására, az előző években súlyosan visszaesett életszínvonal emelésére.[12] Az új változások között szerepeltek még a következők: a parasztság terheinek könnyítése, a termelőszövetkezetekből való kilépés lehetősége, részleges amnesztia, a kitelepítések és az internálás megszüntetése, nagyobb türelem vallási kérdésekben. Az ÁVH-t a Belügyminisztérium felügyelete alá vonta, s eltörölte a beszolgáltatási hátralékokat.
1953. július 26-án korlátozott közkegyelmi rendelet lépett érvénybe, Nagy Imre feloszlatta az internálótáborokat, és feloldotta a kitelepítéséket.
1953. július 31-én az élelmiszerek árát a kormány jelentősen csökkentette, 1953. augusztus 14-én pedig a rendőrbíráskodás intézményét is eltörölte. 1953. szeptember 6-ától néhány közszükségleti cikk árát is leszállították.
1953. október 17-én folyt le Nagy Imre és a Magyar Katolikus Püspöki Kar találkozója. Az 1953. október 31-ei MDP KV ülésen megerősítették az „új szakasz” nevű politikát. Az 1954. évi gazdasági terv módosított fő irányszámai is erre utaltak, például a nemzeti jövedelemből a lakosság ellátására 70%-ot állapítottak meg a korábban eltervezett 58% helyett.
1953 decemberének elején a szovjet pártelnökség újabb tárgyalásokat folytatott a magyar párt- és állami vezetőkkel, és utasítást adott az „új szakasz” folytatására.
1954. január 12-én Jevgenyij Kiszeljov szovjet nagykövettel beszélgetett, s kifejtette, hogy Rákosit tartja felelősnek abban, hogy Rajk Lászlót, Kádár Jánost és más kommunista vezetőket elítéltek 1949 és 1951 között.
1954. január-áprilisában az MDP vezetésében folyamatos politikai viták kaptak helyet, melyek az új szakasz folytatásáról szóltak.
1954. május 5-én Moszkvában megkezdődtek a legfelső szintű szovjet-magyar tárgyalások. Ezek során bírálattal éltek mind a korábbi időszak kritikáját „túlhajtó” Nagy Imre, mind az új szakasz politikájával szembefordult Rákosi Mátyással szemben. A szovjet vezetés szorgalmazta a kommunisták elleni konstruált perek felülvizsgálatát, amit Nagy Imre meg is kezdett. Ekkor szabadultak ki az elítélt kommunisták, például Kádár János.
1954. május 24-én, az MDP III. kongresszusa alkalmával Nagy Imre az államigazgatás és a tanácsok feladatairól tartott beszédet. Ez nem tartalmazta tavasszal megfogalmazott elgondolásait sem a népfront politikai szerepének növeléséről, sem pedig a korlátozott többpártrendszer visszaállításáról.
1954. augusztus 25-én a Gerő Ernő által irányított Gazdaságpolitikai Bizottság az MDP PB elé csomagtervet terjesztett, mely az életszínvonal visszafogását és a parasztság terheinek növelését célozta meg. 1954. október 1-3-án az MDP KV ülésén győzedelmeskedtek Nagy Imre vezetésével az új szakasz hívei és elutasításra kerültek a Gazdaságpolitikai Bizottság tervei.
1954. október 20-án Nagy Imre a pártvezetés megosztottságáról a Szabad Nép c. lapban megjelent cikkében, valamint azt is nyilvánosságra hozta, hogy a rehabilitált kommunista vezetők ártatlanok voltak, köztük a nyáron szabadul Kádár János is.
Támogatottságának növelése érdekében megszervezte a Hazafias Népfrontot. 1954. október 23-én felszólalt a Hazafias Népfront I. kongresszusán, kijelentése szerint az MDP KV és a kormány „véget vetett a bizonytalanságnak” valamint „Győzött a júniusi politika és csúfos vereséget szenvedtek azok a számítások, amelyek kudarcára spekuláltak.” A Központi Vezetőség újabb határozatban erősítette meg a reformok szükségességét.
Rákosi Mátyás 1954. december 1-jén hazatért közel kéthónapos moszkvai „gyógykezeléséről”, az MDP PB ülésén pedig élesen támadta Nagy Imrét és az új szakaszt. A testület tagjai a következő hetekben Rákosi mellé álltak.
1955. január 8. az SZKP KB Elnöksége Moszkvában bírálattal élt Nagy Imre és az új szakasz politikájáról, követelte tőle hogy önkritikát gyakoroljon jobboldali elhajlásáért és egyúttal a politikai irányvonalát is változtassa meg.
1955. február 1-jén könnyebb szívinfarktuson esett át, emiatt egy ideig tulajdonképpen házi őrizetben tartották, a politikától távol volt.
1955. március 2-án Rákosi beszámolója nyomán az MDP KV Mihail Szuszlov (az SZKP KB titkára) jelenlétében határozatot hozott a pártot és a szocializmust fenyegető jobboldali elhajlásról, s ebben Nagy Imrét nevezték meg felelősként.
1955. március 9-én személyesen közölte Nagy Imre Apró Antallal és Dobi István államfővel, hogy a kormányfői posztról és a PB-tagságról lemond, lemondó levelét nem tárták a nyilvánosság elé. Ezt követően újabb, ezúttal súlyosabb infarktuson esett keresztül.
A KV 1955. április 14-ei ülésén elfogadott egy határozatot, melyben az foglaltatik, hogy Nagy Imre „antimarxista, antileninista, pártellenes nézetei összefüggő rendszert képeznek”, és ezek megvalósítása érdekében „pártszerűtlen, pártellenes, sőt frakciós módszerekhez folyamodott”, emiatt a vezetésből kizárta őt a KV, egyúttal valamennyi posztjáról is visszahívta.
Rákosi átmeneti megerősödését követően (és Malenkov moszkvai meggyengülésével összefüggésben) az országgyűlés 1955. április 18-én felmentette Nagy Imrét kormányfői pozíciójából, helyette Hegedüs Andrást került a kormányfői székbe. Nagy köteles volt lemondani mind országgyűlési képviselői mandátumáról, mind népfront elnökségi tagságáról, megfosztották akadémiai tagságától és egyetemi katedrájától is.
1955. május 4-én a pártvezetésnek levelet küldött, amiben leírta, hogy egyetért a határozatokkal. Hajlandóságot mutatott a „mélyreható pártszerű önkritikára” is, ezt csupán betegségére miatt odázta el. Levelét a PB elutasította.
1955 nyarán önkritika gyakorlása helyett vitairatokat írt, melyek politikáját voltak hivatottak védeni, s melyeket a pártvezetés számára tervezett benyújtani. Számos politikus, írók és újságíró kereste meg őt Orsó utcai lakásában. Elsőként Losonczy Géza, majd Haraszti Sándor, Vásárhelyi Miklós, Gimes Miklós és Fazekas György. A pártellenzék magja elkezdett kialakulni.
1955. augusztus 1-jén háromtagú bizottságot küldött ki a PB, hogy a „Nagy Imre-ügyet” megvizsgálják. A volt kormányfő ellen megkezdte nyomozását az államvédelem.
1955 szeptemberétől Nagy a KV-nek több beadványt és levelet küldött, ezekben követelte a személye elleni támadások beszüntetését, s korábbi politikáját is megvédte.
1955. október 18-án 59 párttag értelmiségi, kik többnyire írók, újságírók és filmesek voltak, az MDP KV-hez intézett memorandumban állást foglaltak az „új szakasz” mellett, valamint tiltakozásukat fejezték ki a kultúrpolitika intézkedéseivel szemben (cenzúra, lapok elkobzása)
December 3-án az MDP KEB kizárta az soraiból, mivel mert „frakciós tevékenységet” folytatott, a párt politikájával nem értett egyet és a marxizmus-leninizmustól eltérő nézetei voltak.
Ez súlyosan megviselte a kommunista Nagy Imrét. Nézeteit hamarosan tanulmányokban kezdte kifejteni. 1956 tavaszán az egyre kiterjedtebb pártellenzék lett tekintélyes figurájává, azonban semmiféle akció részese nem volt.
60. születésnapja alkalmából közel száz közéleti személyiség, író, újságíró, művész és tudós kereste őt fel otthonában, hogy köszöntse.
1956 nyarán többek ösztönzésére ismét aktivizálódott. Kialakult körülötte az úgynevezett „Nagy Imre-kör”. 1956. október 13-án visszavették a pártba.
1956. október 22-én este tért haza a badacsonyi szüretről, a műegyetemisták felkérték, hogy legyen jelen a nagygyűlésükön, ám ezt visszautasította.
Október 23-án délelőtt Nagy Imre Losonczy Géza lakásán ült össze legszűkebb baráti körével tárgyalni, akikkel az MDP vezetésében nemsokára bekövetkező változás esetén folytatandó politikát, valamint a szükséges személyi változásokat vitatta meg. Nem helyeselték az egyetemisták készülő tüntetését. Délután folyamatosan keresték fel hívei, arra buzdították, hogy a tüntetőkhöz szóljon. A tüntető diákok egyik követelése Nagy Imrének a kormányba való visszatérése volt. Este 9 óra tájékán a pártvezetés felkérését teljesítve, a Kossuth téren az Országház előtt rövid beszédet mondott, melyben szót emelt a párt irányításával megtalálandó politikai kibontakozás mellett. Beszéde után átment az Akadémia utcai MDP-központba, itt tájékoztatták, hogy fegyveres felkelés robbant ki, és a szovjet csapatokat behívták. Mivel nem volt tagja a vezetésnek, a döntést nem vonta kérdőre. Azon a csonka KV-ülésen már nem vett részt, amely késő este kezdődött el.
Másnap, október 24-én hajnalban a PB tagjának és egyúttal kormányfőnek választotta az MDP jelölőbizottsága, mely eseményről a rádió is tájékoztatást adott. Statáriumot hirdettek a kormány nevében. Dél után nem sokkal Nagy Imre rádióbeszédet mondott, s benne ígéretet tett arra, hogy a fegyvert letevők a statárium alól mentesülnek. A statárium közvetlenül a forradalmárok ellen irányult, ennek okán Nagy Imre vesztett népszerűségéből. A kisgazdapárt és a MEFESZ ettől kezdve nem ismerte el, helyette Kovács Bélát jelölték volna.[16] Anasztasz Mikojan és Mihail Szuszlov délután érkeztek meg a pártközpontba.
Nagy Imrének nem volt szerepe a szovjet csapatok első (október 24-ei) behívásában.[17] Hallgatólagosan tudomásul vette ezt, hiszen a döntést erről egyébként is a szovjetek hozták. A Szovjetunió baklövésének tartotta a szovjet intervenciót. Ekkor úgy gondolta, hogy párhuzamosan zajlik egy kommunista antisztálinista forradalom és egy ellenforradalom, az intervenció pedig a kommunista forradalmárok lába alól húzta ki a talajt, tolta át a forradalmárokat az ellenforradalmi oldalra, amivel elvesztették a kommunista vezetés esélyét. Ellenforradalminak minősítették a rendszer elleni követeléseket (vagyis a polgári, többpártrendszeri átalakulást) és forradalminak a demokratikus szocializmus követeléseit
Több ezer év, kövekbe vésett hírmondó rovás Korona, jogar, aranyalma és egy megszentelt palást.
Több ezer év harcos álom és vidám verejték, te vagy őseid albumában az aktuális kép

 © Erka2014. jún. 19. 13:02 | Válasz | #215843 
Bocs, segítséget kérek, nem illesztettem be :(
De lobogjanak!!!

 © Erka2014. jún. 19. 13:00 | Válasz | #215842 

 © Erka2014. jún. 19. 12:53 | Válasz | #215841 

 © Erka2014. jún. 19. 12:31 | Válasz | #215840 
Sziasztok!
Csatlakozom hozzátok!:)
Legyen élet újra a Fórumon!


 © Kalmár Éva2014. jún. 18. 17:59 | Válasz | #215839 
Szia!
Egyet értek a Janival!Én is szívesen elolvasom amiket írsz és arra kérlek NEHOGY ABBAHAGYD! :)

 © JANI2014. jún. 18. 17:06 | Válasz | #215838 
június 20. :)

 © JANI2014. jún. 18. 17:05 | Válasz | #215837 
Szia Puszinyuszi!
Köszönjük ezt a kitartó jelenlétet, és a sok-sok értékes információt, amivel megörvendeztetsz minket. Csak hogy tudd, sokan olvassuk, még ha nem is fűzünk hozzá igazán semmi érdemlegest. Nehogy abbahagyd:):):)
Üdv. Jani

 © puszinyuszi2014. jún. 18. 12:00 | Válasz | #215836 
1868. június 18. Megszületett Vitéz nagybányai Horthy Miklós tengerésztiszt, Magyarország kormányzója.

Régi Bereg megyei családból származott. Atyja, Horthy István a főrendiház tagja volt, anyja dévaványai Halassy Paula.
A debreceni kollégiumot végezte és 1882-ben a fiumei tengerészeti akadémiát, melynek elvégzése után 1886-ban tengerészhadapróddá nevezték ki. 1900-ban sorhajóhadnagy, 1908–1909-ben a Taurus parancsnoka volt. 1901-ben lépett házasságra jószáshelyi Purgli Magdolnával. Mint korvettkapitány Ferenc József király szárnysegéde lett. Az 1912-i mozgósításkor, mint fregattkapitány a Budapest hajó parancsnoka volt. Az I. világháború kitörésekor 1914-ben a Habsburg csatahajó parancsnoka, majd a Novara parancsnokságát vette át. Az olasz hadüzenetkor az olasz partokat bombázó flotta jobbszárnyát vezette. Részt vett a Lovcsen bevételében.
Az 1917. májusi otrantói ütközetben súlyosan megsebesült. Gyógyulása után, mint a Prinz Eugen dreadnought parancsnoka működött. 1918. februárban Cattarónál elfojtotta a matrózfelkelést. Visszavonult kenderesi birtokára, majd Szegeden Károlyi Gyula kormányában elvállalta a hadügyminiszteri tárcát (1919. július). Károlyi lemondása után a nemzeti hadsereg fővezére lett. Mint a Nemzeti Hadsereg fővezére együttműködött a Prónay-Héjjas-féle fehérterrorral. A proletárdiktatúra bukása után a Dunántúlról bevonult Budapestre (1919. november 16.). A nemzetgyűlés 1921. március 1-én megválasztotta Magyarország kormányzójának. Bár a királysági államforma változatlan fennállása mellett volt, mégis 1921 márciusában és októberében megakadályozta IV. Károly visszatérését. 1921-ben Bethlen Istvánt bízta meg kormányalakítással, benne bízott, hogy az alkotmányos rendet helyreállítja és az államháztartás megingott pénzügyi egyensúlyát az infláció után rendbe hozza. 1926-ban megalakította a kétkamarás országgyűlést.
A háborús hősök kitüntetésére létesítette a Vitézi Rendet, 1929 október 11-én a Corvin-láncot és koszorú kitüntetést. 1933-ban és 1937-ben kiterjesztette a kormányzói jogkört. 1942 elején a kormány létrehozta a kormányzó helyettesi intézményt és fiát Horthy Istvánt kormányzó helyettessé választották. Belpolitikájában határozottan lépett fel a kommunisták ellen, a nagybirtokos és tőkésosztályra támaszkodott; külpolitikájában a nyugati hatalmakra. Később már a fasiszta Olaszországra és Németországra. Politikája Magyarországot a Berlin-Róma tengellyel való szövetséghez vezette, a II. világháborúban való részvételhez.
A háború menetében való fordulat (1943 eleje) után a háborúból való kilépést fontolta és ennek érdekében különböző puhatolózásokba kezdett. A Kállay-kormány 1942-43-as különbéke kísérletei rendre meghiúsultak. A németek 1944. március 19-én megszállták Magyarországot és kénytelen volt kinevezni az új kormányt. De októberben is kísérletet tett a háborúból való kilépésre. Ezt megakadályozta a német segítséggel végrehajtott nyilas puccs. A személyes védelmet biztosító német ígéret fejében államfői hatalmáról lemondott Szálasi Ferenc javára. A háború befejezése után egy ideig Németországban amerikai fogságban volt. A jugoszláv kormány, mint háborús bűnöst kikérte, de az USA ezt megtagadta. A nürnbergi perben tanúként kihallgatták. Ezután Lisszabon közelében fekvő tengerparti Estorilban élt haláláig.
Hamvait hazahozták és Kenderesen temették el.

forrás: mek.oszk.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © puszinyuszi2014. jún. 16. 07:59 | Válasz | #215835 
Neveket akarok hallani...

1958. június 16. Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós halálos ítéletének végrehajtása.

Az ítéletet – fellebbezés kizárásával – 1958. június 15-én 17 órakor hirdették ki, majd még aznap este 23 órakor közölték az elítéltekkel, hogy másnap már ki is végzik őket, mivel egyiküket sem tartják „kegyelemre méltónak”. A három elítéltet hajnali 5 órakor vezették a vesztőhelyre. A kivégzési jegyzőkönyv rögzíti:
„a kiküldött bíró az elítélteket az ítélet végrehajtása céljából átadja az ítéletvégrehajtónak azzal, hogy teljesítse a kötelességét. Az ítéletvégrehajtó és segédei Nagy Imre elítélt kivégzését 5 óra 9 perckor, Maléter Pál elítélt kivégzését 5 óra 12 perckor, Gimes Miklós elítélt kivégzését 5 óra 14 perckor megkezdték, és annak befejezését a kiküldött bírónak jelentették. Kiküldött bíró felhívja az orvosokat, hogy a halál beálltáról győződjenek meg. Az orvosok jelentik, hogy Nagy Imre elítélt szíve 5 óra 16 perckor, Maléter Pál elítélt szíve 5 óra 24 perckor, Gimes Miklós elítélt szíve 5 óra 28 perckor megszűnt dobogni… Fél óra múlva a kiküldött bíró utasítására az orvosok az elítélteket újra megvizsgálták és jelentik, hogy a halál bekövetkeztét ismételten megállapították. Kiküldött bíró az eljárást befejezettnek nyilvánítja azzal, hogy a végrehajtás során felmerült 120,- Ft orvosi költség a költségjegyzék alatt nyert feljegyzést.” A nyilvánosság csak a Nép¬szabadság másnapi, június 17-ei számából értesült Nagy Imréék elítéléséről és kivégzéséről.

A „temetés” is titokban történt. Először a helyszínen, a Kozma utcai Kisfogház udvarán földelték el az áldozatokat, kiselejtezett irodabútorokat és limlomokat hányva nyugvóhelyük fölé. Innét szintén titokban, 1961 februárjában a holttesteket (köréjük kátránypapírt drótozva) a szomszédos új köztemető 301-es parcellájába szállították át, ahol hamis nevek alatt (Nagy Imrét „Borbíró Piroska” fedőnéven) ismét jeltelen sírokba ásták el. Ez a gazzal benőtt, félreeső parcella volt a megtorlás számos áldozatának nyugvóhelye, ahol egészen az 1989-es újratemetésig jelöletlen, azonosíthatatlan sírok rejtették a földi maradványaikat.

forrás: hetek.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © hadaprod2014. jún. 15. 22:06 | Válasz | #215834 
Miért nem jönnek az új számok a lemezről??? Janiiii! nem bírom tovább!!!:)


 © puszinyuszi2014. jún. 13. 13:43 | Válasz | #215833 
A család tájékoztatása szerint ma, 11 óra 20 perckor elhunyt Grosics Gyula, a legendás Aranycsapat kapusa.

Nyugodjon békében!
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © puszinyuszi2014. jún. 13. 07:49 | Válasz | #215832 
1707. június 13. Megfosztják trónjuktól a Habsburgokat

Erdély 1707 elején végrehajtott kuruc birtokbavételét követően június elején, az ónodi mezőn került sor a Rákóczi-szabadságharc legjelentősebb országgyűlésére. A fejedelem tervei szerint a diéta feladata az egyre komolyabb gazdasági nehézségek és a pénzügyi válság leküzdése, az államhatalom megerősítése, a hadseregszervezés folytatása, valamint - titokban tartott programpontként - a Habsburg-ház trónfosztása volt.

A május 31-én, Ónodon megnyitott országgyűlés a financiális válság megoldására kétmillió forint hadiadót vetett ki, melynek fizetésére a nemeseket is kötelezték. A rézpénz értékét 60%-kal leszállították, ám a devalváció már nem helyettesíthette a nemesfém pénzek újbóli bevezetését. Az ország igazgatását a fejedelemre és a szenátusra bízták, valamint állandó „törvénytévő táblát” állítottak fel. Hadsereg-szervezési szempontból az egységes hadiszabályzat (Regulamentum Universale) becikkelyezése volt páratlan jelentőségű, hiszen ilyen, az egész hadseregre érvényes szolgálati szabályzat és törvénykönyv országgyűlési elfogadására először került sor Magyarországon.

A rézpénzzel kapcsolatos vita során nyílt ellentét robbant ki a vármegyei nemesség soraiban szerveződő békepárt és a szabadságharc katonai vezetői között, mely végül az elégedetlenkedő Turóc megyei követek lekaszabolásához vezetett. Az országgyűlés kimondta a Habsburgok (immár második) trónfosztását. Miként azt a fejedelmi helytartóvá kinevezett Bercsényi Miklós megfogalmazta: „Eb ura fakó, József császár nem királyunk többé!”

forrás: multkor.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © puszinyuszi2014. jún. 12. 07:56 | Válasz | #215831 
Sziasztok.

910. június 12. Győzelem Augsburgnál a sváb-alemannok felett.

Erről a csatáról nem tanulunk, csak a negyvenöt évvel későbbiről. A csata után a magyar sereg első ízben dúlta fel Frankföldet, június 22-én győzelem Rednitz mellett a frankok ellen. Mindkét csatában elesnek az ellenséges seregek fővezérei is, visszafelé vereség a bajoroktól Neuchingnél. A 910-es esztendőt nyugodtan nevezhetjük a "kalandozó" harcok egyik legfényesebb fejezetének. A Duna mentén felvonuló nagy magyar sereg célja ezúttal a német birodalmi főerők legyőzése volt. A hadjáratot irányító magyar vezér stratégiai érzékét dicséri és talán a gyorsan mozgó lovas csapatok jó felderítő képességével magyarázható, hogy sikerült megakadályoznia a német erők teljes összevonását. A IV. Lajos király vezette német fősereget június 12-én a Lech-mezőn verték meg. Erről a csatáról érdemes bővebben idéznünk az egyik közeli kortárs szerző (Liudprand) írásából:
„Az Augsburgban tartózkodó német király előző nap kapta „a nem remélt, vagy inkább nem óhajtott hírt" a magyarok közeledéséről. A Lech folyó mentén elterülő síkságon táborozott a német sereg, melyet a hajnali órákban ért a meglepetésszerű magyar támadás: „többeket a nyíl előbb ébresztett fel, mint a kiáltozás". Ezt követően állt fel és indított támadást a német hadrend: "innét is, onnét is súlyos küzdelem kerekedik". A magyarok az ütközet folyamán a klasszikus nomád hadviselés ismert eljárását alkalmazták: „hátat fordítva, mintha megfutamodnának, serényen kilőtt nyilaikkal igen sokat leterítenek". Már lenyugodni készült a nap, amikor sor került a kitűnően kivitelezett hadicsel alkalmazására. A magyarok „minthogy nem ravaszság nélkül valók, szemtől-szembe cselt vetnek és futást színlelnek". Az egész napos harcban elfáradt németek ekkor „erősebb lendülettel" üldözőbe vették őket. Ekkor a magyar „lesben állók minden oldalról előjönnek és megsemmisítik" a magukat győztesnek hívő németeket. A csatát követő üldözés során „még a lovak nyerítése és a kürtök harsogása is a futókat rémítette".
Tíz nappal a Lech-Felden aratott győzelem után mértek vereséget Frank-földön arra a német seregre, amelyiket Gebhard lotaringiai herceg vezetett. Az ütközetben kivívott magyar sikert jelzik a németek súlyos veszteségei, maga Gebhard herceg is elesett. Talán ekkor volt Németország helyzete a legnehezebb. Ha hihetünk Liudprand feljegyzésének, akkor „a nép itt jó néhány éven keresztül adófizetőjük lett". IV. Lajos német király „aranyért és évi adóért a magyaroktól békét vásárolt". Ettől kezdve - több-kevesebb sikerrel - egészen 955-ig ismétlődően igényelték a magyar fejedelmek a német királyok rendszeres évi adófizetését.

forrás: turul.info
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © puszinyuszi2014. jún. 11. 07:41 | Válasz | #215830 
Sziasztok.

Sok a horgász, kevés a hal...

A Kárpát-medencében évszázadok óta a vizát tartották a halak közül a legméltóbbnak arra, hogy az uralkodók és a nagyurak asztalára kerüljön. Vajon lesz-e idő, amikor ismét ott úszkálhat a Vizafogónál?

Számos levéltári dokumentum igazolja, hogy a viza és a többi tokféle halászata jövedelmező tevékenység volt a középkori Magyarországon. A többmázsás óriási példányokat külföldön is értékesítették, Bécsben vizamészárszékek működtek, onnan szállították tovább szekéren a halat a francia meg a lengyel királyi udvarba és a német püspököknek. A túlzott halászat következtében a XVI. századtól a Közép-Dunán megritkultak a nagyméretű tokfélék. A XIX. században még a Fekete-tenger felől vándorló tokfélék néhány példánya eljutott a Duna bajorországi szakaszáig. A XX. század végére azonban a tokfélék a kecsege kivételével csaknem kipusztultak a Felső- és a Közép-Dunából. A Kárpát-medencében az elmúlt 30 évből nincs adat arra, hogy a sőregtok előfordult volna, és csak néhány adat igazolja a vágótok és a sima tok jelenlétét. A XX. századra az Al-Dunán is katasztrofálisan csökkent a tokfélék gyakorisága. A folyó romániai szakaszán a XIX. század végén az éves tokfogás még meghaladta az 1000 tonnát, ám az 1930-as évekre 600-700 tonnára, az 1960-as évekre 200 tonnára, az 1990-es évekre pedig alig több mint 10 tonnára fogyatkozott a zsákmány. Az atlanti tok mára kipusztult a Duna, sőt a Fekete-tenger térségéből is. Az utóbbi években a sima tok előfordulását sem tudták igazolni, és a viza, valamint a vágótok gyakorisága is veszélyesen csökkent az Al-Dunán.

A Képes Krónikából tudjuk, hogy 1053-ban I. András király egyebek között ötven vizát küldött Győr alá III. Henrik német császár éhező seregének megsegítésére. Oláh Miklós tudósítása szerint 1537-ben egy különösen eredményes dunai halászat során mintegy ezer vizát zsákmányoltak. A XVIII. század első felében Bél Mátyás, a korszak jeles tudósa Tractatus de re rustica Hungarorum című művében így írt a dunai tokhalászatról: "Ha mennyiségében nem is, de halainak nemességében bizony megelőzi a Duna a Tiszát. Többek között bővelkedik tokfélékben, melyeknek páratlanul csodálatos halászásával Magyarország büszkélkedik.” Másfél évszázaddal később, 1877-ben Károli János már ritkaságként említette az óriási méretű dunai tokféléket, és fogyatkozásukról így vélekedett: “Ez nagy jelentőségű kérdés, méltó arra, hogy a hazánk anyagi érdekeivel foglalkozó kormányférfiak is egy kis figyelmet fordítsanak reá.” Tehát már a XIX. század végén megkezdett nagyszabású folyószabályozások előtt is csak szórványosan fogták ki a nagyobb tokfajok példányait a Közép-Dunából, s ez egyértelműen a túlzott halászatnak volt a következménye. Az utóbbi másfél évszázadban mindössze hatvan vizafogást jegyeztek fel a Duna magyarországi szakaszán.

forrás: horgasszunk.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © cokekris2014. jún. 10. 20:58 | Válasz | #215829 
cokekris- Legszebb ország hazám az öt világrész nagy terűletén.
MAGYAR VAGYOK, KERESZTÉNY ÉS FRADISTA!

 © puszinyuszi2014. jún. 10. 08:24 | Válasz | #215828 
Sziasztok.

1918. június 10-én süllyesztették el az Olasz Királyi Haditengerészet torpedós motorcsónakjai a Szent Istvánt, az egyetlen magyar építésű dreadnought osztályú hadihajót.

A Szent István a Tegethoff csatahajó osztályába tartozott, mely az 1910-es évek elején született meg. Miután a magyar országgyűlés – a háborúra való felkészülés jegyében – hozzájárult a megnövekedett hadi költségvetéshez, „hálából” lehetőséget nyert a Tegethoff-osztályon belül egy saját hadihajó felépítésére. Ennek megfelelően 1912 januárjában, a fiumei Ganz Danubius hajógyárban megkezdődött a magyar történelem egyetlen modern hadihajójának elkészítése, mely munka aztán két és fél esztendőt vett igénybe. A Szent Istvánról elnevezett, mintegy 150 méter hosszú és 20 000 tonna vízkiszorítású hajó annyiban tért el „testvéreitől”, hogy csak két hajócsavarral szerelték fel, a fegyverzetéből pedig kimaradtak a torpedók. Ennek ellenére a páncélozott, három gépfegyvertoronnyal is ellátott csatahajó az osztrák–magyar flotta legveszélyesebb vízi egységeinek egyike volt.
Bár a Szent István már 1915 novemberétől szolgálatban állt, a háború java részét Pola kikötőjében töltötte, ahol 1916 végén IV. Károly magyar király (ur. 1916-1918), majd II. Vilmos (ur. 1888-1918) is megtisztelte látogatásával. A magyar csatahajó elsősorban – leeresztett horgonnyal – a légvédelem terén hasznosította magát, első – és egyben utolsó – küldetésére egészen 1918 júniusáig kellett várnia. Ekkor Horthy Miklós ellentengernagy egy merész akciót szervezett az Otrantói-szorosban felállított szövetséges hajózár áttörésére, amivel a Monarchia flottája kiszabadulhatott volna az adriai „teknőből.”
A haditervnek megfelelően a Szent István és a Tegethoff egy nappal Horthy után, június 9-én indult el Pola kikötőjéből, hogy csatlakozzon az ellentengernagy támadásához. A konvoj azonban nem maradt észrevétlen, június 10-én hajnalban ugyanis Luigi Rizzo olasz fregattkapitány felfedezte a hadihajók füstjét, és torpedós motorcsónakjaival utánuk eredt. Hajnali fél négy tájban az olasz tengerészek két torpedót lőttek ki a Szent Istvánra, melyek végül elsüllyesztették a magyar haditengerészet büszkeségét.
Rizzo hajóinak torpedói a vízvonal alatt öt méterrel találták el a hajót, megsebesítettek két kazánt, de ennél is súlyosabb volt, hogy áttörtek egy válaszfalat, így a víz elöntötte a jármű belsejét. A Szent István konstrukciós hibái révén – alacsony vízkiszorítás, magas súlypont és viszonylag nehéz lőtornyok – következtében hamar megdőlt és viszonylag gyorsan, három óra alatt az Adriai-tenger mélyére került. Bár a Tegethoff megpróbálkozott „testvére” megmentésével, a vontatásra szolgáló acélsodrony elszakadt, így a csatahajó menthetetlenül elsüllyedt. A Szent Istvánon mintegy 1100 fős legénység szolgált, melynek döntő része – miután a Monarchia haditengerészeténél előfeltétel volt az úszni tudás – 90 főt kivéve megmenekült. A magyar csatahajó pusztulása azon kevés esetek közé tartozott, amit filmen rögzítettek, ennek bevételéből aztán a világháború után a Vöröskeresztet támogatták.
Luigi Rizzo merész támadása, és a Szent István pusztulása következtében a Horthy által szervezett akció kudarcot vallott, hiszen haditerve lelepleződött, így az osztrák–magyar flotta a háború hátralévő részét az Adriára beszorítva töltötte. Az egyetlen magyar csatahajó mindmáig katasztrófája helyén fekszik, roncsait a hetvenes években jugoszláv búvárok derítették fel, akik a hajón talált leleteket a Polában található tengerészeti múzeumba szállították. A szerencsétlen sorsú Szent István presztízsét jelzi, hogy a számunkra gyászos esemény Olaszországban később a haditengerészet napjának apropóját adta.

forrás: rubicon.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

Csaby2014. jún. 10. 08:14 | Válasz | #215827 
Az elobbi link a Szekely himnusz, itt van a Hol vagytok szekelyek, amit en is enekelhettem Janival :)
Hol vagytok szekelyek? Csikszereda
,,Megtörni nem fogok,itt éltem itt halok,áldom az Istent,hogy magyar vagyok."
,,Elment tatár,török,Trianon sem lesz örök.",,A tegnap okán ma a holnapért"

Csaby2014. jún. 10. 08:13 | Válasz | #215826 
,,Megtörni nem fogok,itt éltem itt halok,áldom az Istent,hogy magyar vagyok."
,,Elment tatár,török,Trianon sem lesz örök.",,A tegnap okán ma a holnapért"

 © cokekris2014. jún. 10. 00:12 | Válasz | #215825 
cokekris- Legszebb ország hazám az öt világrész nagy terűletén.
MAGYAR VAGYOK, KERESZTÉNY ÉS FRADISTA!

 © grafika2014. jún. 09. 14:57 | Válasz | #215824 
Gratulálunk Szomolyaiak! Ritkán látott hatalmas rajongó tábor, pazar idő ,jó borok, étkek,fergeteges koncert.Beácska büszke lehet szülő falujára!

 © JANI2014. jún. 09. 11:47 | Válasz | #215823 
Biztos, hogy lesz még Kárpátalján Kárpátia:)

 © JANI2014. jún. 09. 10:02 | Válasz | #215822 
Hogyhogy fenyegetnek?

Kicsit bővebben írd le, és biztos találunk a környéketeken olyan embereket akik segítenek neked.

Huszár Peti2014. jún. 09. 07:51 | Válasz | #215821 
Zsoltikám! 1000 éve! :)
Több ezer év, kövekbe vésett hírmondó rovás Korona, jogar, aranyalma és egy megszentelt palást.
Több ezer év harcos álom és vidám verejték, te vagy őseid albumában az aktuális kép

Mata Zsolt2014. jún. 08. 17:01 | Válasz | #215820 
Lassan indulunk, de úgy látom, hogy nem igazán reagál senki...
Mindegy, mi ott leszünk.
"Mert a Haza nem eladó! Ezüst pénzre sem váltható! Mert a Haza lelked része, határait beléd véste. Ezer éve, ezer éve a hit!"

Mata Zsolt2014. jún. 08. 13:51 | Válasz | #215819 
Adjon az Isten!

Ma este a Borsod Megyei Szomolyán, a cseresznyefesztivál keretében ad koncertet a Kárpátia zenekar.
Találkozzunk ott.
A pálinka meg a bor már a hűtőben.
Fórumos pólóban leszek, a szokásos zászlók is ott lesznek velem.
Ha szomjasak lesztek keressetek.

Szebb Jövőt!
"Mert a Haza nem eladó! Ezüst pénzre sem váltható! Mert a Haza lelked része, határait beléd véste. Ezer éve, ezer éve a hit!"

 © jenny2014. jún. 07. 21:57 | Válasz | #215818 
fenyegetnek a cigányok !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
ki áll mellém?

 © Dörrencs2014. jún. 07. 07:42 | Válasz | #215817 
Üdv Mindenkinek!

Talán akad még, aki ismer, de ha nem, az sem baj... Kárpátaljáról írok, és csupán azt szeretném tudatni veletek, hogy idén nálunk elmarad a Kárpátia koncert. Még sem a weboldalon se más forrásból hivatalosan ez nem ismert tény, de sajnos ez van.
Úgy volt, hogy Ungváron lesz a koncert, de nem engedélyezték. Akkor jött az ötlet, hogy a szülőfalumban, Szalókán megcsináljuk - egyébként is volt már erre példa nagy örömünkre. Sajnos a helyi vezetés sem vállalta a koncert "kockázatát" és a konzulátus sem állt az ügy mellé, így idén koncert nélkül maradnak a kárpátaljai rajongók.
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ezek a koncertek nagyon fontosak nekünk, szavakkal ez leírhatatlan. Nem csak a rajongásunk tárgya a zenekar, hanem a zenéjük erőt ad és hitet. Ebben idén nem lesz részünk...
Attól tartok, ez valaminek a kezdete... Annak a kezdete, hogy soha többé nem lesz koncert nálunk...

Isten Velünk!
Szebb jövőt!

 © puszinyuszi2014. jún. 06. 07:36 | Válasz | #215816 
Sziasztok.

Zichy Jenő gróf (1837 – 1906)

A 19. század végén a magyar emberek nagy része úgy gondolta, hogy a magyarok rokonait valahol messze Ázsiában kell keresni, a hunok, törökök, mongolok őshazájának vidékén. Nem véletlen, hogy Zichy Jenő gróf három, 1895 és 1898 közötti expedíciójának a magyarok őstörténetének felderítése, jobb megismerése volt a célja.
Zichy Jenő gróf a dualizmus korának egyik legismertebb mágnása, korának közismert, tudományos érdeklődésű, nagy befolyású alakja volt. Természetesen meghatározott céllal indult valamennyi expedíciója, ha azok tudományos megalapozottsága olykor vitatható is. Expedíciói során Zichy fő feladatának tekintette, hogy összegyűjtsék mindazokat a nyelvi, történeti, régészeti, embertani és néprajzi nyomokat, amelyek összefüggésükben a magyarság oroszföldi vándorlásának útját jelzik. (Ekkor még a nyelvi, a kulturális és a genetikai rokonság nincsenek elválasztva egymástól.) A magyar őstörténet-kutatásban személyesen is érintett volt, mivel megtudta, hogy Zichia az Északnyugati Kaukázus egyik tájegysége, s fölmerült benne, hogy hátha onnan származik az ő családja is.
Az 1. és a 2. expedíció szerencsésen, nagy és értékes régészeti és néprajzi gyűjteménnyel tért vissza, amelyet a Zichy Jenő a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott. Mégis kiábrándulás és csalódottság fogadta az eredményeket. A tájékozatlan hazai közönség a honfoglalás előtti korra vonatkozó írásos emlékek és rég elszakadt magyar törzsek megtalálásában reménykedett. Ezt a reményt maga a gróf keltette — a sajtó segítségével — céljainak hangoztatásával. Különösen kemény bírálatot kapott Herman Ottónak, a nagy tekintélyű néprajztudósnak a tollából. Herman azzal vádolta Zichyt, hogy saját nemzetségének kikutatására használta fel az utazást. A Gróf Zichy Jenő útazása a Kaukazusban című cikkében bírálta a második expedíció eredményeit. Azt írta róla, hogy bár közéleti tevékenysége miatt Zichy „a köznek kedves embere”, a tudomány területén azonban amatőr. Az éles bírálat eredménye, hogy Zichy valamivel megfontoltabban szervezte a harmadik expedíciót, amibe olyan jeles tudósokat is meghívott, mint Pósta Béla régész, Jankó János néprajzkutató és Pápay József nyelvész.
A hazatérő 3. Zichy expedíció eredményeit elismeréssel fogadták a szakemberek. Az expedíció jelentős érdemeket szerzett az archeológia, a néprajz, a nyelvészet és az állatföldrajz terén is. Zichy harmadik expedíciójának egyik elismerése, hogy 1898-ban a Magyar Földrajzi Társaság, 1899-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta a grófot.

forrás: sziberia-neprajz.blog.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © puszinyuszi2014. jún. 05. 08:10 | Válasz | #215815 
Sziasztok.

1705. június 5. Az első magyar újság, a Mercurius Hungaricus megjelenése

II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem volt az első ember hazánkban, aki felismerte, hogy a hírlap, de legalábbis egy időszaki kiadvány, sokat segíthet az emberek tájékoztatásában.
A Mercurius Hungaricus lett az első nyomtatott magyar lap, ráadásul nem a bécsi udvar nyomására jött létre. Politikai célja volt: tájékoztatni (főleg) a külföldi közvéleményt a felkelésről, a Rákóczi-szabadságharcról. Úgy, hogy az árnyalja valamelyest a bécsi Wienerisches Diarium által írt tényeket.
Az 1705 és 1710 közötti időszakból 13 nyomtatott és kézírásos példány ismeretes, de csak 6 szám, mert némelyikből több példány is fennmaradt. A történetírók vitatkoznak arról, vajon léteztek-e további számok.
Rákóczi kezdetben kiáltványokat írt latin és magyar nyelven, később röpiratokat, de többre vágyott. A francia lapokkal jó volt a kapcsolata, mindig megkérette azokat (és angol, holland termékeket is), főleg, mert a gallok érdeklődtek a szabadságharc eseményei iránt.
Az újság terve Eszterházy Antal tábornok nevéhez fűződik, aki a „nép vigasztalására" szánta a Mercuriust. Rákóczi aztán személyi titkárára, a külpolitikai ügyeket irányító Ráday Pálra bízta a szerkesztést, mert a cél nem a hazai lelkek gondozása, hanem a külföld tájékoztatása volt. Ezért lett az újság latin nyelvű.
Ráday a lőcsei Brewer-nyomdában nyomtatta ki az első számot, és még aznap külföldre is küldött belőle. A lapot a szabadságharc tábornokainak tudósításai tették ki, az elsőben Bercsényi Miklós, Bottyán János, Károlyi Sándor és Forgách Simon beszámolója olvasható.
A lapot kedvezően fogadták, a második számtól kezdve Mercurius Veridicus ex Hungaria lett a neve – utalva az igazmondásra. Kevés szám jelent meg belőle, volt, hogy évek maradtak ki (1710 januárjától Bercsényi kancelláriáján készítették, és akkor már havonta jelent meg, rövidhírekkel, egészen márciusig).
A következő magyar lap 1721-ben, Pozsonyban került az utcára, Nova Posoniensa néven.

forrás: hír24.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

Papa2014. jún. 04. 21:20 | Válasz | #215814 
Sziasztok! Vesszen Trianon!
És egy saját vers újra, már olvasható volt itt, de aktuális ma is!


2009.06.04.


Mit érzünk most szóval el nem mondható
Betűvel leírni papírra nem lehet
Fájdalmunk csak te tudod ó Mindenható
Kérdéseinkre nálad a felelet

Akaratod volt, hogy darabokra hulljunk
Tudtad, hogy hordozzuk akkor is a terhet
Ha lassan már magunk sem tudjuk, merre tartunk
Hisszük te vezeted MAGYAR népedet

Ahogy keresztre küldted ősi nemzetünket
E földön nem ért mást hasonló csapás
De megtartottál, miután az áldozatunk kérted
Mert látod, mit mi csak remélünk, a feltámadást!!!

Reped már az átok burka az ősi magon
Szárba szökken újra az eltiport virág
S, a szikla alól, mi volt neki Trianon
A nap felé kúszik a vad gyomokon át

Mit érzünk most szóval el nem mondható
Betűvel papírra leírni nem lehet
Reményünk csak te érted ó Mindenható
Mert te ismered a törhetetlen MAGYAR lelkeket!!!
"Ha valaki első akar lenni, legyen mindenki között az utolsó és mindenki szolgája!"

Csaby2014. jún. 04. 21:07 | Válasz | #215813 
Sok szeretettel varunk :D Az elozenekarok 16 orakor kezdenek, a Karpatia 8-fel 9 fele csap a hurok koze! :)
,,Megtörni nem fogok,itt éltem itt halok,áldom az Istent,hogy magyar vagyok."
,,Elment tatár,török,Trianon sem lesz örök.",,A tegnap okán ma a holnapért"

 © Erka2014. jún. 04. 19:59 | Válasz | #215812 
Szőke István Attila: Esküszünk!

Esküszünk a nemzet Magyar Istenére:
Piros-fehér-zölddel írjuk fel az égre,
Minden nemes magyar, kinek lelke tiszta,
Õsi országunkat együtt vesszük vissza!

Büszke szemmel nézzük Nimród király fényét:
Az égen gyõzi le örök ellenségét
Csodaszarvasunknak követjük futását,
Hunort s Magyart hívó égi vágtatását.

Attila kardjáról csodákat mesélünk,
Ha e kard kezünkben senkitõl se félünk;
Csaba ifjú király, meghajlunk elõtted,
Fényes csillagösvényt az égre te szõtted.

Esztergomi falra festett oroszlánok,
Mint apáink régen: törjük szét a láncot;
Figyeljük a Turulmadár érkezését:
A Tudás Népének újjászületését!

Szeretett hazánkat körbeveszi Kárpát,
Ide tértek vissza Álmos, s fia Árpád;
Áhítjuk óvó, Szent Magyar koronánkat,
Ha királyunk fején, ránk senki se támad.

Nagy-Magyarország te sosem leszel árva,
Mindig szívünkben élsz szeretetbe zárva;
Minden nemes magyar, kinek lelke tiszta,
Õsi országunkat együtt vesszük vissza!

Esküszünk a nemzet Magyar Istenére:
Piros-fehér-zölddel írjuk fel az égre,
Minden nemes magyar, kinek lelke tiszta,
ÕSI ORSZÁGUNKAT EGYÜTT VESSZÜK VISSZA !

 © kangar572014. jún. 04. 17:17 | Válasz | #215811 
Szebb jovot!Talalkozunk Csikszeredan!
Tud-e valaki infot hogy hany orakor lep fel a KARPATIA? NE ESSEN ELTETO ESO MIG NEM KOSZONT RANK SZEBBJOVO!
VESSZEN TRIANON!!!

 © VJA2014. jún. 04. 14:32 | Válasz | #215810 
VESSZEN !!!
Én vagyok az, aki nem jó, felleg ajtó nyitogató. (kalotaszegi népdal)

 © Felvidéki betyár2014. jún. 04. 08:49 | Válasz | #215809 
VESSZEN TRIANON !!!

 © puszinyuszi2014. jún. 04. 08:00 | Válasz | #215808 
Sziasztok.

Reményik Sándor:

Nem nyugszunk

Téli szél a tar ágakat fújja,
Mint az Isten égre tartott ujja,
Mint megcsúfolt, kikacagott álom
Állunk egyedül a nagyvilágon.

Elvették, s most véle nagyra vannak,
Törött, véres kardját a magyarnak;
De míg minden nép a sírját ássa,
Van szava, hogy világgá kiáltsa:

Csak mi, csak mi ne verjük kebelünk,
Csak mi, csak mi emeljük fel fejünk,
Tiporhatják szűz tiszta igazunk,
Csak mi, csak mi ne hagyjuk el magunk!

De hirdessük gúzsba kötött kézzel,
Sebes ajakkal, lázadó vérrel,
Idézve menny s pokol hatalmait:
Hogy béke nincs, hogy béke nincsen itt!

Kezünk bár nem pihen a kardvason,
A szíveinkben nem lesz nyugalom,
Jöhetnek jövő századok, s megint
Csak felszakadnak régi sebeink.

E sebek és e fájdalom örök,
Ettől vonaglik minden magyar rög,
Ettől vérez ki majd nyomunkba hág,
Ettől nem gyógyulnak az unokák.

Ősi erdők ettől súgnak-búgnak,
Ettől reszket lelke minden zugnak,
Puha szivek kővé ettől válnak,
Kemény kövek élő szívként fájnak.

Amíg élünk, ettől fájunk-égünk,
Sírban ettől nem lesz pihenésünk,
Ettől szorul a kezünk ökölbe,
Ettől sír a gyermek anyaölben,

Fenyőmadár behavazott fákon,
Száraz haraszt téli pusztaságon,
A folyók, fák, a füvek szelleme,
Minden süvít:
MI NEM NYUGSZUNK BELE!

Most Lomnic ormán rakjunk nagy tüzet,
Trianonig lobogjon üzenet,
Hogy megroppant bár karunk ereje,
NEM NYUGSZUNK BELE!
NEM NYUGSZUNK BELE!

1920. június 4. A trianoni békeszerződés

A békekonferencia vezetői az aláírás időpontját június 4-én délelőtt 10 órára tűzték ki. Az ország hangulata nyomasztó volt, a sajtó hangja levert, rezignált és drámai.

A kormány június 4-ére katonai készenlétet rendelt el az összes csapattestnél, csendőrösszpontosítások történtek, s a városokban a rendőrőrszemeket megkettőzték. Rádió még akkor nem volt.
Párizzsal állandó telefonösszeköttetésben állt Budapest.
A nagy lapok kiadóhivatalai előtt tömegek lesték a kirakatban időről időre megjelenő hírközleményeket. Az utcák már reggel óta valami furcsa nyugtalansággal voltak tele.
Minden arcon szorongás, a tekintetek fáradtak, üresek, mint a halottasházaknál virrasztás után. Még a szokott utcazaj is tompább volt, mint máskor.

Tíz óra után egy-két perccel jött a végzetes párizsi hír, és ekkor megkondultak a harangok, előbb Pesten, majd villámgyorsan szétfutott a hír, egymásután mindenfelé az országban. A magyarok két óra hosszat tartó harangkongással temették múltjukat és jövőjüket.
Budapest percek alatt feketébe öltözött. Perceken belül fekete gyászlobogók lengtek mindenütt, az ablakokban fekete drapériák. Az utcák fekete gyászruhákkal teltek meg. Emberek, asszonyok, férfiak mentek az utcán patakzó könnyekkel, nemegyszer hangosan zokogva.
Emberek rázták az öklüket az ég felé átkozódva. Az Oktogon sarkán egy rokkant letépte zubbonyát és könyökben levágott csonka karját mutogatva, őrjöngve kiabálta: „Hát ezért?” Az utcákon ismeretlen, egymást soha nem látott emberek borultak egymás nyakába, a terek padjain zokogókat vettek körül vigasztaló emberek és az állandó és szakadatlan harangzúgásban rohant bele a gyászba és kétségbeesésbe ezer rikkancs: „Rendkívüli kiadás”.
A lapok gyászkeretben, mindenki mohón olvasta, amit úgyis tudott, mindenkiben lángolt a tehetetlen düh, csoportoknak vezércikkeket olvastak fel hangosan… a Múzeum téren elkezdték a himnuszt énekelni… és a harangok kongtak, kongtak, szakadatlanul, szinte elviselhetetlenül.

forrás: alapinfo.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © JANI2014. jún. 04. 06:04 | Válasz | #215807 
József Attila: Nem, nem, soha!

Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!

Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!

Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! -
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!

Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.

A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.

Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!


VESSZEN TRIANON!!!!!!!!!!!!!

 © jenny2014. jún. 03. 21:36 | Válasz | #215806 
Kedves Fórumos társaim!
Rég jártam erre, ennek is megvan a szomorú oka.Két évig küzdöttünk az iszonyatos betegséggel, amit a fiam szerencsésen leküzdött, ugy néz ki nyert a gyermek.
Akkor, sokan segítettetek nekem, ki így, ki úgy, ami nagyon sokat jelentett számunkra, és nagy segítség volt a nehéz napokba. Mindenkinek köszönet érte.
Most nem a magam nevében fordulok hozzátok, egyik barátom kisfia került nehéz helyzetbe.Sokat voltunk együtt kórházba, és szerettünk egy szobába lenni, hiszen a hasonló emberek megtalálják egymást. Elég volt Marci pólójára egy pillantás, tudtuk, jó ember (Harcos) Harcol a rákkal, másfél éve. De helyettem beszéljen egy link. Kérlek olvassátok el, ha tudtok segítsetek, ha mással nem legalább egy megosztással.
https://tegyjot.hu/gyujtes/420/16-eves-fiu-surgos-segitseget-ker

köszönöm

 © puszinyuszi2014. jún. 03. 07:34 | Válasz | #215805 
Sziasztok.

Sisa Pista, az utolsó börzsönyi betyár

Sisa Pista, azaz Benkó István 1846. augusztus 9-én született Bátka-Dióspusztán (periratai szerint Zsunypusztán). Ragadványnevét onnan kapta, hogy vásott, szófogadatlan gyerek volt (egyszer ellopta apja csizmáját, majd a szárát felhasogatva eladta harangkötélnek). Béresgazda apja a szokások szerint juhászbojtárnak adta keresztapja mellé Ilinybe. Itt került először szembe a törvénnyel, birkalopással gyanúsították meg. Ő ezt nem ismerte be, és nem is sikerült rábizonyítani, ennek ellenére Balázs Sándor pandúrőrmester kegyetlenül megkínozta a fiút.
Sisa bosszút esküdött, hogy egyszer megöli megkínzóját. A szörnyű eset után sehol nem volt maradása, és mivel mindig is vonzotta a szabad élet, betyárnak állt.

Nevét nem ismerik más vidéken, csak a Börzsönyben és az Ipoly menti falvakban. Az idősek emlékezetében máig élnek a Sisa Pistáról szóló történetek, szájról szájra terjedő mesék, balladák, dalok, melyek természetükből adódóan sokszor nem fedik a valóságot. A róla szóló történetek szerint gyakran tréfálkozott a maga módján. Egy alkalommal például megüzente az ipolysági főispánnak, hogy a választásokon ő is részt vesz. A hír miatt megerősített csendőrség azonban gyanútlanul átengedte a grófi ruhába öltözött, négylovas hintón érkező betyárt. Mint azt perében a védelem igyekezett is kihasználni, ő tulajdonképpen sosem rabolt. Csupán felszólította kiszemelt áldozatát arra, hogy pénzét, aranyóráját ajándékozza neki. A félelemtől reszketők azután saját kezükkel raktak mindent a zsebébe. Volt olyan földesúr, aki ijedtében nemhogy egy kis bort, hanem mindjárt a pincéje kulcsát kínálta. Az is előfordult, hogy miután felpakolta a kocsira a törvénybíró kamrájának egész tartalmát, beszólt hozzá az ablakon, hogy lövesse le a kutyáit, hisz mit sem érnek, mert még csak meg sem ugatták őket.

1873. november 4-én Nógrádsipeken borgőzös fejjel juhászkésével szó szerint lefejezte egykori megkínzóját, majd levélben beismerte tettét. A levéllel együtt 50 forintot is hagyott a holttesten. Vérdíjat tűztek ki a fejére és három vármegye összes pandúrja üldözte, majd elfogása után 20 év börtönbüntetésre ítélték.

Szabadulása után Szokoly Alajos vadőrként alkalmazta, lakást bérelt neki és mindig emberségesen bánt vele. 1910. november 15-én halt meg.
Sírja ma is látható a bernecebaráti öreg temetőben.

forrás: wikipédia
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © puszinyuszi2014. jún. 02. 08:55 | Válasz | #215804 
Sziasztok.

1944. június 2.
Kezdetét veszi a Frantic Joe fedőnevű légi hadművelet

1944. június 2-ára virradóra a Frantic Joe hadművelet keretében érte az első jelentősebb légitámadás Magyarországot.

A légitámadás eredményeként Szolnok vasúti pályaudvara telitalálatot kapott: majdnem teljesen elpusztult a pályaudvar és közvetlen környéke. A károk akkori árfolyamon számolva 45 millió pengőre rúgtak, az áldozatok száma: 336 fő halott és kb. 460 sebesült volt.

A Debrecent ért szőnyegbombázás ugyancsak elpusztította a vasúti pályaudvar jelentős részét, valamint a pályaudvarhoz közeli ipari üzemek jelentős hányadát. A veszteségeket súlyosbította, hogy a pályaudvaron több szabadságos katonákkal teli katonavonat állt, illetve a pályaudvar környéki lakóházakból még nem telepítették ki a lakosságot. A legvalószínűbb veszteségadat szerint kb. 1260 fő vesztette életét a légitámadás során.

Miskolcon a Tiszai Pályaudvart és a rendező pályaudvart egyaránt súlyos károk érték és ezenfelül telitalálatot kapott a gyalogsági-, a huszár- és a tüzérlaktanya is. A támadás során meghalt 206 fő, megsebesült 420 fő.

Szeged a bombázás során szerencsésebb helyzetben volt: a Miskolc bombázásából visszatérő 38 db Liberator oldotta ki bombáit másodlagos célpontként a város felett. Bár itt is találatok érték a rendező pályaudvart, de a károk és az áldozatok száma elmaradt a fentiektől.

Kolozsvárott súlyos károkat okozott a szövetséges légitámadás: elpusztult a pályaudvar és jelentősen megrongálódott néhány országos jelentőségű gyár is, többek között a Magyar Általános Gyufaipari Rt. Gyára és a Dermata Művek Bőr- és Cipőgyár Rt. üzeme. Meghalt 459 fő, megsebesült kb. 150 fő.

Nagyvárad pályaudvara szintén találatot kapott, azonban Szegedhez hasonlóan a nagyvárosokhoz képest csekélyebb károk keletkeztek.

Az 1944. június 2-i légitámadások a második világháború magyarországi bombázásai közül a legtöbb áldozatot követelték. A viszonylagos meglepetés, a még nem kellően hatékony légvédelmi vadászvezetés, továbbá a csöves légvédelmi tüzérség szinte kizárólag a főváros védelmére koncentrálása a nagyvárosokat sebezhetően hagyta. A veszteségeket nagyságrendileg növelte továbbá az a racionális elgondolás, hogy az egyszerűbb és olcsóbb szállítás végett az iparterületek közvetlenül a vasúti pályaudvarok mellett települtek. Ez a jó gazdasági elgondolás azonban védelmi szempontból jelentős hibának bizonyult. Ugyanekkor nem álltak rendelkezésre kellő számban kiépített óvóhelyek, az árok-óvóhelyek pedig a szőnyegbombázások alkalmával nem biztosítottak a lakosság számára megfelelő védelmet.

Június 2-a a szövetségesek számára pozitív mérleggel zárult: minimális veszteség mellett Magyarország vasúti közlekedése három napra teljesen megbénult, és a gyors helyreállítás is csak az alapvető szállítási feladatokat tette lehetővé, a legtöbb nagy rendező pályaudvar helyreállítása több hónapig is eltartott. A Frantic hadművelet részeként bombázott magyar célpontok eredményes támadása jól illeszkedett a szövetségesek azon stratégiai céljába, amely a német csapatok kelet-nyugati átcsoportosítását hivatott megakadályozni a partraszállás napjaiban.

forrás: hadakutjan.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © hadaprod2014. máj. 31. 23:57 | Válasz | #215803 
sokat foglalkoztatott már ez a kérdés, örülök,h feltetted!

 © kalyhas2014. máj. 30. 21:39 | Válasz | #215802 
és létezik egy honlap, mely a hősöknek állított emlékek megkeresésével és bemutatásával foglalkozik. www.magyarhosok.hu
"...Egyszer majd arról mesélnek,hogy valahol volt egy nemzet,ki visszaszerezte hazáját..."
http://picasaweb.google.com/kalyhassanyi

 © puszinyuszi2014. máj. 29. 08:23 | Válasz | #215801 
Sziasztok.

1846. május 29.
Megszületett Apponyi Albert poltikus

A dualizmus és a Horthy-rendszer egyik kiemelkedő államférfija Bécsben látta meg a napvilágot. Deák-párti pártszövetségek tagja volt, majd 1904-től az I. világháború végéig a Függetlenségi Párt vezéreként tevékenykedett. 1907-ben, vallás- és közoktatásügyi miniszterként - idegen nyelvként - be akarta vezettetni a magyar nyelv kötelező tanítását a nemzetiségi iskolákban (Lex Apponyi). (Ezt később a szocialista történészek a "nemzetiségi elnyomás" kirívó példájaként emlegették.) Apponyi nevét az 1920-as trianoni békediktátummal kapcsolatban ismerte meg a világ. A párizsi konferencián három nyelven elmondott, nagy hatású beszédben, észérvekkel alátámasztva igyekezett megvédeni a több mint ezeréves Magyarország integritását. A francia miniszterelnöknél, Georges Clemenceau-nál és az angol kormányfőnél, David Lloyd George-nál azonban még azt sem tudta elérni, hogy az új határok mentén élő közel 3 millió magyar népszavazáson dönthessen, akar-e az újonnan létesített államok (Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia) polgára lenni. 1923-tól haláláig, 1933. február 7-ig Magyarország fődelegátusa volt a Népszövetségben.

"Nem titkolhatjuk el, mindenekelőtt, megütközésünket a békefeltételek mérhetetlen szigorúsága felett. E megütközés könnyen megmagyarázható. A többi háborút viselt nemzettel, Németországgal, Ausztriával és Bulgáriával kötött béke feltételei mindenesetre szintén szigorúak. De közülük egyik sem tartalmazott a nemzet életére lényeges oly területi változtatásokat, mint azok, amelyeket velünk elfogadtatni akarnak. Arról van szó, hogy Magyarország elveszítse területének kétharmad- és népességének majdnem kétharmad részét, és hogy a megmaradt Magyarországtól a gazdasági fejlődés majdnem összes feltételei megvonassanak. Mert az ország e szerencsétlen középső része, elszakítva határaitól, meg lenne fosztva szén-, érc- és sóbányáinak legnagyobb részétől, épületfájától, olajától, földgázforrásaitól, munkaerejének jó részétől, alpesi legelőitől, amelyek marhaállományát táplálták; ez a szerencsétlen középső rész, mint mondottam, meg lenne fosztva a gazdasági fejlődés minden forrásától és eszközétől, ugyanakkor, amikor azt kívánják tőle, hogy többet termeljen. Ily nehéz és különös helyzet előtt állva, kérdezzük, hogy a fent említett elvek és érdekek mely szempontja váltotta ki ezt a különös szigorúságot Magyarországgal szemben?

Talán az ítélkezés ténye lenne ez Magyarországgal szemben?

Önök, Uraim, akiket a győzelem a bírói székhez juttatott, Önök kimondották egykori ellenségeiknek, a Központi Hatalmaknak bűnösségét és elhatározták, hogy a háború következményeit a felelősökre hárítják. Legyen így; de akkor, azt hiszem, hogy a fokozat megállapításánál a bűnösség fokával arányban kellene eljárni, és mivel Magyarországot sújtják a legszigorúbb és létét leginkább veszélyeztető feltételekkel, úgy azt lehetne hinni, hogy éppen ő az, aki az összes nemzetek közül a legbűnösebb. Uraim! Anélkül, hogy e kérdés részleteibe bocsátkoznék, hiszen ezt benyújtandó okmányaink fogják megtenni, ki kell jelentenem, hogy ezt az ítéletet nem lehet kimondani oly nemzet fölött, amely abban a pillanatban, amidőn a háború kitört, nem bírt teljes függetlenséggel és legfeljebb csak befolyást gyakorolhatott az Osztrák-Magyar Monarchia ügyeire és amely nemzet ezt, mint a legutóbb nyilvánosságra hozott okmányok bizonyítják, fel is használta arra, hogy helytelenítse azokat a lépéseket, amelyeknek a háborút elő kellett idézniök."

A teljes védőbeszéd

itt elolvasható.
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © puszinyuszi2014. máj. 27. 09:01 | Válasz | #215800 
Sziasztok.

1708. május 27-én vesztette életét a nyitrai kuruc táborban Esze Tamás, a Rákóczi-szabadságharc egyik leghíresebb brigadérosa.

Esze egyszerű jobbágyi családból származott, Tarpán, a Nyírség egyik viszonylag fejlett mezővárosában élt, mely Bethlen Gábortól kiváltságlevelet, később I. Lipóttól (ur. 1657-1705) pedig vásártartási jogot kapott. A térség viszonylag kedvező helyzete a török kiűzésével aztán romlásnak indult, mert az ország feletti uralmat megszerző bécsi udvar egyszeriben érvényesíteni akarta centralizációs törekvéseit. Az egykori Erdély és Királyi Magyarország erdős határterületén bujdosó jobbágyok és szegény sorsra jutott kisnemesek, egykori végvári vitézek ezért szervezkedni kezdtek az erőszakosan katolizáló Habsburgok ellen, a tarpai Esze Tamás pedig 1696-ben csatlakozott hozzájuk.

A bujdosók a következő évben Szalontai György és Kabai Márton vezetésével felkelést robbantottak ki a Hegyalján, melynek szervezésében Esze is részt vett, de idejekorán Károlyi Sándor akkori szatmári főispán fogságába esett. A felkelés leverése után kiszabadult, sókereskedelembe fogott a Tiszaháton, ám miután a császári katonaság elkobozta szekerét és lovait, 1701-ben ismét az engedetlenek közé állt. Esze Tamás másodszor már ravaszabbnak bizonyult, felkelését ugyanis a spanyol örökösödési háború miatt rendezett toborzás leple alatt akarta végrehajtani.

1702 végén – a hegyaljai felkelésben is részt vevő Kis Alberttel együtt – beállt az uralkodó egyik gyalogezredébe, és amikor csapatát megindították az európai hadszíntérre, embereivel megszökött és a beregi hegyekben ütött szállást. Esze Tamás innen vette fel a kapcsolatot a Lengyelországban élő II. Rákóczi Ferenccel, miután hosszas viták után meggyőzte bujdosótársait, hogy – az 1697-es hegyaljai felkeléssel ellentétben – ne Thököly Imre gróf pártfogását keressék. Ez a döntés kulcsfontosságú volt a későbbi szabadságharc szempontjából. Esze két követséget küldött a Brezánban élő Rákóczi és Bercsényi színe elé, majd a harmadik alkalommal, 1703 tavaszán személyesen látogatta meg az emigránsokat.

Rákóczi ekkor ezredesi rangra emelte későbbi hű katonáját, gondjára bízta a brezáni kiáltványt, illetve átadta a felkelés zászlóit, melyeket három tiszaháti mezővárosban – Vári, Tarpa és Beregszász – május 21-22-én bontottak ki. Megkezdődött a Habsburg uralom elleni szabadságharc, melyben a kezdetben mezítlábas felkelőket vezető Esze Tamás ezredes személyes vitézségével és jó hadszervező képességével egyaránt kitűnt. A küzdelem során a jobbágyi származású parancsnok harcolt az 1703. évi tiszántúli hadjáratban – részt vett például Tokaj, Szatmár megvívásában – később pedig a Felvidéken és Erdélyben teljesített megbízásokat.

Rákóczi végig nagy becsben tartotta a kezdetektől hűségesen szolgáló Esze Tamást: még 1703 novemberében felszabadította őt a jobbágysorból, 1707-ben brigadérosi, 1708 márciusában pedig nemesi címet adományozott számára. A talpasok élén Esze is csatlakozott Rákóczi 1708-ra tervezett sziléziai hadjáratához, az indulást azonban már nem érte meg. Történt ugyanis, hogy a nyitrai táborban 1708. május 27-én Esze Tamás és Czelder Orbán csapatai között a pünkösdi istentisztelet után verekedés tört ki.

Esze hiába próbálta lecsillapítani a tömeget, a csetepaté annyira elmérgesedett, hogy végül kartácstűzzel kellett szétkergetni a dulakodókat. A tömegverekedés után Esze Tamás holtan maradt a csata színhelyén, ezzel a kuruc hadsereg elveszítette egyik leghasznosabb tisztjét. Később a történetírók számos teóriával álltak elő, miszerint az ágyútűz egy előre kitervelt gyilkosság része volt, és a brigadérost voltaképpen nemesi származású ellenlábasai gyilkolták meg, ám feltehetően Esze Tamás életét a tusakodó katonák oltották ki.

Máig nem sikerült tisztázni azt sem, hogy a nyitrai táborban milyen ellentétek robbantották ki a tragédiával végződő tömegverekedést. Hű katonája halála megrázta Rákóczit is, a talpasokat ezután saját válogatott ezredeiben helyezte el. Esze Tamás szülővárosa hajdúvárosi kiváltságot, a brigadéros öccse, János pedig később kapitányi tisztséget kapott a fejedelemtől.

forrás: rubicon.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

Csaby2014. máj. 26. 17:58 | Válasz | #215799 
elnezest az elirasert. Egy alom valt valora
,,Megtörni nem fogok,itt éltem itt halok,áldom az Istent,hogy magyar vagyok."
,,Elment tatár,török,Trianon sem lesz örök.",,A tegnap okán ma a holnapért"

Csaby2014. máj. 26. 17:24 | Válasz | #215798 
Vegre sikerult megszerveznem az Erdelyi Magyar Nepparttal a koncertet. Egy alok valt valora:
https://www.facebook.com/events/518947834872902/?ref=22
,,Megtörni nem fogok,itt éltem itt halok,áldom az Istent,hogy magyar vagyok."
,,Elment tatár,török,Trianon sem lesz örök.",,A tegnap okán ma a holnapért"

 © puszinyuszi2014. máj. 26. 10:43 | Válasz | #215797 
Sziasztok.

A Hősök napja

A magyar hősök emléknapjának eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek.

A jogszabály kimondta, hogy megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni a nemzet hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét.

1925. május 1-jén a honvédelmi miniszter hősök emlékünnepe elnevezéssel nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját. Nagyszabású rendezvénysorozat 1944-ben volt utoljára, 1945-ben még megemlékeztek a hősök napjáról, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések.

Az első és a második világháború hőseiről Magyarországon 1989. május 29-én emlékeztek meg ismét nyilvánosan Szekszárdon. Az első állami rendezvényt 1990-ben tartották meg. A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi törvény ismét a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját.

"Most aki férfi mind a gáton,
Most a világ majd újból látja,
Nincs magyarok közt egy sem gyáva, himpellér.
Messze van keleten a csatatér,
Küzd a magyar, s mikor hazatér,
A homlokán ott van a hervadhatatlan babér.

Győzni, győzni, győzni kell nekünk,
Egy Hazánk van, egy az Istenünk.
Szép magyar föld, téged véd karunk,
Érted élünk, érted meghalunk.
Áldd meg Isten a te népedet,
Áldd még akkor is, ha vétkezett.
Áldd míg újra győz a kard, a kard,
Amelyet rettentetlen hős kezében tart.

Robban a bomba, zúg a gránát,
Fogja a honvéd jó puskáját.
Áttör az ellen táborán,
És győz, győz, győz.
Bár a vihar suhanása legyőz,
Folytja a füst, meg a por, meg a gőz,
Csak megy előre, csak mindig előre a hős."

/Katonadal/
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

Piki-05252014. máj. 25. 22:50 | Válasz | #215796 
Nagyon szépen köszönöm a tegnapi remek Aggteleki koncertet,és külön szeretném megköszönni Janinak és a zenekar minden tagjának a születésnapi köszöntést!KÖSZÖNÖM SZÉPEN!!!!!!Üdv:Piki-525
Abból a fából vágjátok az én keresztem,
Amit akkor ültettek, amikor születtem.

 © puszinyuszi2014. máj. 23. 08:58 | Válasz | #215795 
Sziasztok.

1954. május 23.

Az angol válogatott az 1953. november 25-i mérkőzés után fél évvel később revánsot szeretett volna venni, és visszavágót szerveztek Budapesten. Sebes Gusztáv a magyar válogatott vb-felkészülésébe építette a találkozót.
A mérkőzés hatalmas érdeklődést kapott, a magyar közönség várta, hogy hazai pályán is láthassa azt a diadalt amit előtte csak rádióban hallott vagy újságban olvasott. Az angolokon is nagy nyomás volt és ehhez mérten elszántan készültek a visszavágásra. Felforgatott ám még így is erős angol válogatottal érkeztek Magyarországra. Az angolok biztosak voltak abban, hogy a magyar csapat nem fog még egyszer olyan szintű játékot nyújtani, mint az angliai mérkőzésen. A magyar csapat azonban talán még nagyobb fölényben játszott, és megérdemelten ütötte ki ellenfelét.

„Az angolok egy hétre jöttek és 7-1-re mentek!”

forrás: wikipédia

"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

Csaby2014. máj. 22. 20:45 | Válasz | #215794 
Mintha valamelyik regi klasszikus albumot hallanam. Nagyon jo lett! Remelem Csikszeredaban mar eloben is bulizhatunk ra:)
,,Megtörni nem fogok,itt éltem itt halok,áldom az Istent,hogy magyar vagyok."
,,Elment tatár,török,Trianon sem lesz örök.",,A tegnap okán ma a holnapért"

 © hadaprod2014. máj. 22. 19:08 | Válasz | #215793 
Gratulálok!
Ez az igazi Kárpátia stílus!

 © zolika852014. máj. 21. 21:21 | Válasz | #215792 
Köszönjük szépen mindenkinek!
"De a büszke sasnak nem számít a szédítő magasság.
Az vagy aki lettél, nem bánod hogy a világ mit mond rád"

Piki-05252014. máj. 21. 18:57 | Válasz | #215791 
Minden elismerésem a Tiétek Jani!!!Remek lett ez a klip,a zene pedig egyenesen fantasztikus!!!!!!Üdv:Piki-525
Abból a fából vágjátok az én keresztem,
Amit akkor ültettek, amikor születtem.

 © Rolkó2014. máj. 21. 17:48 | Válasz | #215790 
JANI!
Nagyon tetszik az új szám!!! Amin meglepődtem, hogy kettő haverom is szerepel a klipben.
Szóval le a kalappal!
"...Istenem kérem segíts! Add, hogy lássák végre, hogy magyar által ne folyjon még több magyar vére."

 © Rolkó2014. máj. 21. 17:44 | Válasz | #215789 
Szia!
Gratulálok én is! Jó egészséget, és sok örömöt kívánok!!!
"...Istenem kérem segíts! Add, hogy lássák végre, hogy magyar által ne folyjon még több magyar vére."

 © JANI2014. máj. 21. 17:16 | Válasz | #215788 
Gratulálunk!
Egészséget, és tenger boldogságot kívánunk:)

 © Krista József2014. máj. 21. 15:23 | Válasz | #215787 
Gratulálunk! "Legszebb Magyar ellenállás"!

 © zolika852014. máj. 21. 14:11 | Válasz | #215786 
Sziasztok!

Szeretném itt is megosztani Mindenkivel az örömhíremet (bár sajnos személyesen senkit sem ismerek) tegnap megszületett a kislányom, akit Boglárkának hívnak. Vele és az anyukájával is minden rendben van. Reméljük Ő is Kárpátia és más, hasonló zenekedvelő lesz. A Zenekarnak pedig gratulálok az új szerzeményhez, jó lett!!
"De a büszke sasnak nem számít a szédítő magasság.
Az vagy aki lettél, nem bánod hogy a világ mit mond rád"

 © Krista József2014. máj. 21. 12:33 | Válasz | #215785 
Adjon az Isten!
Köszönjük a klipet! Ez a lemez is kiváló lesz mint a többi. Rémelem a kitűző készítők is elkezdték már az új jelvény gyártását.
"Egy szíve egy hazája" köszönjük!!!Gratula!!

 © zolika852014. máj. 16. 18:28 | Válasz | #215784 
Sziasztok.

Köszönöm a választ. Kíváncsian várom, biztos jó lesz!
"De a büszke sasnak nem számít a szédítő magasság.
Az vagy aki lettél, nem bánod hogy a világ mit mond rád"

Csaby2014. máj. 15. 19:27 | Válasz | #215783 
21-en erkezik az uj klippes nota
,,Megtörni nem fogok,itt éltem itt halok,áldom az Istent,hogy magyar vagyok."
,,Elment tatár,török,Trianon sem lesz örök.",,A tegnap okán ma a holnapért"

 © zolika852014. máj. 15. 19:24 | Válasz | #215782 
Sziasztok!

Jó lett az album borítója. Gratulálok hozzá.
Idén is lesz egy-két szám, amit előbb hallhatunk a megjelenés előtt?
"De a büszke sasnak nem számít a szédítő magasság.
Az vagy aki lettél, nem bánod hogy a világ mit mond rád"

 © Felvidéki betyár2014. máj. 11. 19:35 | Válasz | #215781 
Sziasztok!
Tényleg nagyon jó volt a tegnapi koncert (mint mindig) és nagyon jól esett a találkozás hosszú idő után Veletek Peti
Szebb Jövőt !

Huszár Peti2014. máj. 11. 12:00 | Válasz | #215780 
Adjon az Isten!

Tegnap Esztergomban adott fergeteges hangulatú koncertet kedvenc zenekarunk. Pár felvétel:

Ébredj Magyar!

Erdély szabad

Mesélj még nekem

Keleti Kárpátok

Remek volt minden és külön öröm volt számomra, hogy pár nagyon régen nem látott fórumos baráttal is sikerült találkozni.

Köszönjük Kárpátia a tegnap estét!
Több ezer év, kövekbe vésett hírmondó rovás Korona, jogar, aranyalma és egy megszentelt palást.
Több ezer év harcos álom és vidám verejték, te vagy őseid albumában az aktuális kép

 © hadaprod2014. máj. 08. 23:05 | Válasz | #215779 
Jani! Te küzdősportoltál? Netán műkedvelő vagy? Nem ez az első MMA-val kapcsolatos megszólalásod!

 © JANI2014. máj. 07. 06:50 | Válasz | #215778 

Kiütéssel a Kempo Világválogatott ellen!

Csapatunk 5 fővel képviselte magát az idei Budapesten rendezett Kempo Világbajnokságon, melyen az utolsó nap zárásaként lettek megrendezve az MMA küzdelmek! A csapatunk tagjai voltak: -75 kg Szombat Patrik ( Dunaharaszti Kempo Sport, -80 kg Besztercei Rajmund, ( Besztercei Kempo Klub ), -85 kg Kiss Gergely ( MMA Csepel SC ), -90 kg Felföldi Szabolcs ( Dunaharaszti Kempo Sport ), + 95 kg Sós Tibor ( Dunaharaszti Kempo Sport ), edzők: Juhász Sándor, Balogh Imre, csapatvezető: Felföldi Szabolcs. Csodálatos eredményt értünk el, melyben Szombat " raptor " Patrik Azerbajdzsáni ellenféllel szemben 30 mp-es gillotine fojtást adott el, Besztercei Rajmund egy lábra menést követően kiülve záporozott ütések közepette a bíró vetett véget a küzdelemnek 1 perc elteltével. Kiss Gergely hozta a Szegváron 8-as torna elődöntőjébe jutott kiváló formáját, gillotine fojtással fejezte be a küzdelmet 30 mp alatt, Rajmund is és Gergő egyaránt Algír ellenféllel szemben. Felföldi " hegylakó " Szabolcsra Orosz versenyző várt. Mindketten a másik felmérése után folyamatosan támadtak. Szabolcs egy lábfogást és egy ütést követően többször támadta a lent lévő Oroszt, de a kb. 5. támadása bizonyult eredményesnek, egy oldalsó leszorítást és egy kiülést, majd egy kihidalásos lábra támadást követően sikerült a hátsó nyakfeszítés, 2 perc 30 mp. Sós Tibi a tőle megszokott vehemenciával támadott, de Román ellenfele ( aki megint 25 kg-al nehezebb volt ) kiváló birkózó alapokkal rendelkezett, és folyamatosan eldobálta a mi Tibinket. Végül ezt a meccset ők nyerték pontozással.A vb-n még indult a Szövetség kötelékébe tartozó két versenyző, Hamodi Omár ( Dunaharaszti Kempo Sport ) Knock-down kategóriában bronz érmet szerzett, Pogár Máriusz ( Agria Taekwondo és MMA
Klub ) egy pusztakezes szuperfight-ban sajnos ko-val kikapott.Köszönjük a Magyar Kempo Szövetségnek, Lacza Ádám Illésnek és Lovász Gábornak,hogy megteremtették a lehetőséget, hogy részt vehessünk a Világbajnokságon!
5 mérkőzésből 4 győzelem és 1 pontozásos vereség a mérlegünk!
Gratulálunk!

 © Lacika.hu2014. máj. 05. 15:45 | Válasz | #215777 
Ez igaz.
De, ha azt vesszük, hogy akkor Ti mentetek el a tömeghez, most viszont a rajongók jöttek Hozzátok, akkor azt hiszem, hogy nyugodtan hívhatjuk a mostani fellépést az eddigi rekordnak.
Lesznek még többen is!!
Visszaszáll a Magyar Turulmadár!

 © hadaprod2014. máj. 05. 11:40 | Válasz | #215776 
:):):))))))

 © brilly2014. máj. 04. 23:30 | Válasz | #215775 
És ha jó emlékszem, az az előző évi koncertnaptárban még nem is szerepelt. Még csak hirdetve sem volt. :-)
"Ha e világon bűn magyarnak lenni, én mindörökre bűnös maradok!"

 © hadaprod2014. máj. 04. 14:10 | Válasz | #215774 
:):) Igaz! Ott voltam!!:):)

 © JANI2014. máj. 04. 11:10 | Válasz | #215773 
2006 szeptember. Kossuth tér:):):):)

Piki-05252014. máj. 04. 10:19 | Válasz | #215772 
Szeretném köszönetemet kifejezni kedvenc zenekarunknak a Majálison leadott remek koncertért,és minden Kárpátia rajongónak,hogy megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt,és ismét megmutattuk,hogy milyen összetartó a Kárpátisok nagy családja!!!!Üdv:Piki-525 MINDÖRÖKKÉ KÁRPÁTIA!!!!!!!!!
Abból a fából vágjátok az én keresztem,
Amit akkor ültettek, amikor születtem.


Első ... 2 3 4 [5] 6 7 8 ... Utolsó

Ugrás a tetejére

Tárhely és domain a MediaCentertől