Kárpátia Internetes Oldala   >>   Fórum   >>   Kárpátia
FÓRUM

Ha szeretne hozzászólni, be kell jelentkeznie!
Bejelentkezés >>

Listázás időrendben


 © Vesztergám Judit2014. feb. 13. 13:20 | Válasz | #215636 
Szekszárd nekünk is tervben van. Minden évben elmegyünk oda is.
Ti hol is laktok, Bátaszéken, vagy Bonyhádon? Mert utóbbin lesz majd koncert decemberben. Én a Csörge-tói és a Csemői koncertet várom nagyon! Azért mégiscsak egy szabadtéri koncert az igazi.
IRON MAIDEN??? Hú, micsoda mázlisták vagytok!
Hát, tényleg nem ma voltak aztok a Solti koncertek. Zenekar? Az nem semmi...
No, majd Szekszárdon összefutunk.
,,Vadászhat énrám bárki, van erőm bosszút állni. Én soha nem felejtem, Magyarnak születtem!"
,,Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet." (Bethlen Gábor)

 © ZSÓKI2014. feb. 13. 13:03 | Válasz | #215635 
Szia Judit! A legközelebbi koncertünk Szekszárd lesz március 14-én.
Nem csak járunk még koncertekre, de éppen ma intéztem el az egész családnak az Iron Maiden-re a jegyeket... :)
És ami számomra a legfontosabb: igen, a fiúk már jól megnőttek, van saját zenekaruk is és szoktak koncertezni !
Magyar vagyok, magyarnak születtem,magyar nótát dalolt a dajka fölöttem. Magyarul tanított imádkozni az anyám és szeretni téged, DRÁGA MAGYAR HAZÁM!

 © Vesztergám Judit2014. feb. 13. 12:37 | Válasz | #215634 
Szia Zsóki!

Jómúltkorjában eszembe jutottál. Amikor a Békéscsabai koncert után az Ugye godolsz néha rám? hatására kicsit nosztalgiáztam, eszembe jutottak a Solti Fórumostalálkozók a focipályán. Hát, nem ma voltak...
Mizujság veletek? Nagyon rég találkoztunk. A fiaid már jó nagyok lehetnek. Jártok még koncertekre? Esetleg holnap ott leszek Dunaújban?
,,Vadászhat énrám bárki, van erőm bosszút állni. Én soha nem felejtem, Magyarnak születtem!"
,,Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet." (Bethlen Gábor)

 © puszinyuszi2014. feb. 13. 11:33 | Válasz | #215633 
Azért arra kíváncsi lennék, hogy a – szerintem már mindannyiunk által ilyen-olyan szinten megtapasztalt – cigánybűnözés áldozatairól mikor jut eszébe bárkinek is gondoskodni?
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © ZSÓKI2014. feb. 13. 11:12 | Válasz | #215632 
A mai napon született:
-Budapesten Grétsy László nyelvész, a nyelvtudományok kandidátusa.
82 éve

- Hobo ( Földes László) zenész, író és színész (Kopasz kutya).
69 éve

Mai napon halt meg:
- II. (Vak) Béla magyar király, akit azért vakítottak meg, hogy ne lehessen uralkodó.
873 éve

Mai történelem:
-2. Ukrán Front katonái elfoglalták Budapestet a német hadseregtől.
69 éve
-A valaha volt legpusztítóbb légitámadások egyikében elpusztult Drezda belvárosa.
69 éve



Magyar vagyok, magyarnak születtem,magyar nótát dalolt a dajka fölöttem. Magyarul tanított imádkozni az anyám és szeretni téged, DRÁGA MAGYAR HAZÁM!

 © puszinyuszi2014. feb. 13. 08:21 | Válasz | #215631 
1945. február 13.
Befejeződött Budapest ostroma

A II. világháborúban a szovjet 2. Ukrán Front csapatai több mint 50 napos, utcáról utcára folyó harc után 1945. február 13-án elfoglalták Budát. Ezzel - miután Pesten már január 18-án véget értek a harcok - befejeződött Budapest felszabadítása a fasiszta és nyilas uralom alól. A szovjet erők (hivatalosan) Budapestet nem "felszabadították", hanem ellenséges városként "bevették". A harcokban meghalt mintegy 25 ezer polgári személy, több, mint 52 ezer lakos megsebesült. Az ostrom következtében a főváros közel 40 ezer épületének 27 százaléka elpusztult vagy súlyosan megrongálódott; több mint 32 ezer lakás megsemmisült vagy lakhatatlanná vált. Kiégett a pesti Vigadó, a királyi vár, súlyosan megsérült az Operaház, a Zeneakadémia és a Nemzeti Színház. A németek felrobbantották az összes Duna-hidat. A szovjetek a harcokban és a Konrad-hadműveletekben csaknem 80 ezer katonát veszítettek, a sebesültek száma meghaladta a 240 ezret. A német-magyar katonai veszteség - halottak és sebesültek - is elérte a százezret.

A II. világháborúban a Magyarország német megszállás alóli felszabadításában résztvevő 2. és 3. szovjet Ukrán Front csapatai Esztergomnál egyesültek. Ezzel 1944. december 26-án bezárult a gyűrű a Budapesten és környékén védekező német és magyar haderő körül. A főváros ostroma 1944. december 30-án kezdődött és 1945. február 13-án Buda szovjet elfoglalásával ért véget. A nagyvárosok között Sztálingrád és Leningrád után Budapest ostroma tartott a legtovább a második világháborúban, több, mint száz napig. A városban négy német és három magyar hadosztály, valamint jó néhány kisebb-nagyobb csapattöredék rekedt. Létszámuk nem haladta meg a 90 ezer főt, a ténylegesen harcoló alakulatoké viszont a 60 ezret sem érte el. Ezzel szemben hat szovjet és egy román hadtest összesen több mint 160 ezer fővel támadott. A magyar vezetés eleinte Budapestet "nyílt várossá" akarta nyilvánítani, hogy megkímélje az ostromtól. December elején Hitler azonban másképp döntött. Közölte Szálasival, hogy Budapest erőd, melyet háztól házig kell védeni, parancsnokául pedig Pfeffer Wildenbruch SS csendőrtábornokot nevezte ki.

A főváros sorsa ezzel megpecsételődött. Januárban elszabadult a pokol: az utcákon mindenütt lótetemek hevertek, a közterek és a parkok ideiglenes temetőkké alakultak át. Ezekben a napokban pusztult el az Állatkert is, az ostrom után 2500 lakójából már csak 14 maradt. Január 18-án reggel 7 órakor utolsóként az Erzsébet és a Lánchíd is a levegőbe repült. Pest eleste után nem sokkal Buda is romhalmazzá vált. Wildenbruch február 11-ei kitörési kísérlete már eleve kudarcra volt ítélve. A szovjet csapatok oldalán ekkor már magyar katonák is harcoltak, s mindenkinek, aki vállalta a németek elleni harcot, szabadságot ígértek. 1945. február 13-án délben a szovjetek díszsortűzzel adták a moszkvaiak tudtára Budapest elfoglalását.

(MTI)
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © puszinyuszi2014. feb. 13. 07:59 | Válasz | #215630 
Sziasztok.

Hivatalos Értesítő • 2014. évi 8. szám

IV. Egyéb közlemények

Az emberi erőforrások miniszterének közleménye civil szervezet kijelöléséről

A 2008–2009-es romagyilkosságok túlélő sértettjeinek és közvetlenül érintett egyéb áldozatainak megsegítéséről
szóló 532/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése alapján a következőket teszem közzé:
A 2008–2009-es romagyilkosságok túlélő sértettjeinek és közvetlenül érintett egyéb áldozatainak megsegítéséről
szóló 532/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében foglalt civil szervezet a Fehér Gyűrű Közhasznú
Egyesület a Bűnözés Áldozatainak Támogatására (1055 Budapest, Szent István krt. 1.; telefonszám: +36-1-312-2287,
+36-1-472-1161; fax: +36-1-472-1162; e-mail: fehergyuru@t-online.hu).

"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © JANI2014. feb. 12. 19:11 | Válasz | #215629 
Most találtuk a friss jogszabályok között: a 2008-as romagyilkosságok áldozatainak + egész pereputtyuknak pénzt ad az állam, kormányrendeletet hoztak róla:


532/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet


a 2008–2009-es romagyilkosságok túlélő sértettjeinek és közvetlenül érintett egyéb áldozatainak megsegítéséről


A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


1. § (1) A Kormány a központi költségvetésről szóló törvénynek a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó fejezetébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzat terhére
a) a 2008. augusztus 8-án Piricsén,
b) a 2008. november 2-án Nagycsécsen,
c) a 2008. december 15-én Alsózsolcán,
d) a 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön,
e) a 2009. április 22-én Tiszalökön és
f) a 2009. augusztus 2-án Kislétán
elkövetett bűncselekmények (a továbbiakban: bűncselekmény) sértettjei és közvetlen egyéb áldozatai (a továbbiakban együtt: közvetlen áldozat) számára káraik megtérüléséhez pénzkifizetéssel hozzájárul.
(2) A közvetlen áldozati minőségét annak a személynek kell megállapítani, aki
a) a bűncselekmény következtében testi sérülést szenvedett,
b) az a) pont szerinti személlyel vagy a bűncselekmény következtében elhunyt személlyel az elkövetés időpontjában közös háztartásban élt vagy
c) az a) pont szerinti személy vagy a bűncselekmény következtében elhunyt személy közeli hozzátartozója.


2. § (1) A közvetlen áldozati minőséget a miniszterrel e feladat ellátására szerződést kötött civil szervezet állapítja meg.
(2) A szerződés azzal a civil szervezettel köthető meg, aki az áldozatsegítés területén legalább egy évtizede aktív tevékenységet folytat és vállalja, hogy
a) az áldozatokkal közvetlenül felveszi a kapcsolatot és fogadja őket,
b) a pénzkifizetéshez szükséges adatokat az áldozatok kérelmére, illetve hozzájárulásával beszerzi és rögzíti, valamint
c) a közvetlen áldozati minőség megállapítására és a kár megtérüléséhez való hozzájárulás összegére javaslatot tesz.
(3) A szerződés megkötését követően a miniszter a civil szervezet megnevezését és elérhetőségét a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi.


3. § (1) A miniszter akkor fogadhatja el a civil szervezet javaslatát, ha az tartalmazza
a) a közvetlen áldozat természetes személyazonosító adatait,
b) a közvetlen áldozat lakóhelyét,
c) a konkrét bűncselekmény megjelölését, és
d) a kár megtérüléséhez való hozzájárulás kifizetéséhez szükséges további adatokat (ennek keretében a közvetlen áldozatnak a kifizetés módjára vonatkozó nyilatkozatát).
(2) A miniszter a pénzkifizetést az államháztartásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározottak szerint teljesíti, ha a közvetlen áldozat lemond az állammal és szerveivel szembeni – a bűncselekményből származó – igényéről.


4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a kihirdetését követő 395. napon hatályát veszti.


 © ZSÓKI2014. feb. 12. 12:23 | Válasz | #215628 
Az előbbiekhez kapcsolódva ez a Karády Katalin által híressé vált dalszöveg részlet jutott eszembe:

Hol vannak a katonák,
Kik harcoltak sok éven át.
Hol vannak a katonák?
Elmúltak régen.
Hol vannak a katonák?
Sírjuk felett száz virág.
Mondjátok mért van így,
Mondjátok mért van így?
Hova tűnt sok sírkereszt,
Még a szél is sírni kezd.
Hova tűnt sok sírkereszt?
Elkorhadt régen.
Hova tűnt sok sírkereszt,
Szívünk meg nem érti ezt.
Mondjátok mért van így,
Mondjátok mért van így?
Magyar vagyok, magyarnak születtem,magyar nótát dalolt a dajka fölöttem. Magyarul tanított imádkozni az anyám és szeretni téged, DRÁGA MAGYAR HAZÁM!

 © ZSÓKI2014. feb. 12. 12:16 | Válasz | #215627 
Sziasztok!
Nagyon régen jártam a Fórumon..... , de látom, a zenekar és a nemzet iránti elkötelezettség még mindig határtalan. :)
Huszár Peti! Köszönjük, hogy számunkra, akik különféle okok miatt nem lehettünk ott a kitörés-túrán, ismét elérhetővé tetted a megemlékezés szövegét! Felemelő érzés volt olvasni is, és gondolom, a helyszínen még inkább belemart a jelenlévők szívébe-lelkébe.
Örülök, hogy még ha csak így a neten keresztül is, de részese lehettem egy kicsit az eseménynek.
Magyar vagyok, magyarnak születtem,magyar nótát dalolt a dajka fölöttem. Magyarul tanított imádkozni az anyám és szeretni téged, DRÁGA MAGYAR HAZÁM!

Csiszár Lehel2014. feb. 12. 11:15 | Válasz | #215626 
Adjon az Isten!

De rég jártam erre! Utólag is Isten éltesse az ünnepelteket!
Bocsánat, hogy idén ismét lemaradtam a túráról. Pedig készültem! De tényleg!

Jó volt elolvasni a Huszár Peti beszámolóját. Örülök, hogy sokan voltatok!


"Magyar vagyok, a fajomat imádom,
És nem leszek más, - inkább meghalok!"

 © puszinyuszi2014. feb. 12. 08:55 | Válasz | #215625 
Sziasztok.

1816. február 12.
Megszületett Sárosy Gyula, az 1848-49-es szabadságharc krónikása

Eredeti neve Sárosy Lajos, de mivel mostohaapja nem szerette a költőket, első versei megjelenésekor az ő megtévesztésére vette fel a Gyula nevet. Jogi tanulmányait az eperjesi kollégiumban végezte. 1838-ban Sáros vármegye aljegyzője, 1840-ben aradi, 1848 nyarán pesti váltótörvényszéki jegyző lett. 1849 első hónapjaiban kormánybiztosként működött Debrecenben, majd országgyűlési képviselővé választották. Kossuth biztatására megírta és kiadta Arany Trombita című, a szabadságharcról szóló verses krónikáját 12 "lehelet"-ben, amelynek minden fellelhető példányát a szabadságharc bukása után megsemmisítették. Sárosynak is bujdosnia kellett, de 1852-ben elfogták, halálra ítélték, majd életfogytiglani várfogságot kapott. 1855 végéig raboskodott Königgrätzben, majd Pesten folytatta írói munkásságát. 1859-ben a solferinói osztrák vereség hírére rögtönzött Krinolin-vers című költeményéért ismét perbe fogták, s 1860. márciustól novemberig a csehországi Budweisbe internálták. Utolsó hónapjait Pesten töltötte. A városban halt meg 1861. november 16-án.

Az "Arany Trombita" 8. "lehelete"
(részlet)

A huszár név onnan ragadt a huszárra,
Hogy: egy halálának mindig húsz az ára.
A vasas is azért tartja tiszteletben,
Mert hol egy huszár van, húszat lát az egyben.
Ki ha leaprítja már a maga húszát,
Gangosan kipödri szép perge bajúszát.
Héj! gyöngy is a huszár, ha felül lovára,
De a ló is szebb ha huszár ül a hátára;
Sõt ha paripáját büszkén táncoltatja,
Büszkévé válik még a ló is alatta.
Az idegen népek bámulva hirdetik:
Hogy a magyar huszár lóháton születik,
Ki ha le nem pattan saját jókedvébõl,
Mennykõ legyen, ami kicsapja nyergébõl.
Ha vágtat, a villám pironkodva kéri,
Hogy lassabban menjen, mert utól nem éri.
S a szél - midõn lovát jól megsarkantyúzza,
Sírva jár utána - azt hinnéd, hogy nyúzza.
Nyeregkápájáról lóg a miatyánkja,
Ha iszik, rendesen emberül megfizet,
De csizmaszárában sem tûri a vizet;
Mert bor és dicsõség szíve tápláléka -
Jól teszi! -, a vizet igya meg a béka.
A huszárnak azért villámlik a kardja,
Mert égõ szívéhez nagyon közel tartja.
Innen a huszárnak minden kardcsapása
A tüzes mennykõnek egy mestervágása.

1849

forrás: Múlt-kor, Katonaköltők
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © merkurius2014. feb. 11. 23:47 | Válasz | #215624 
" Mérték

Hiszed-e szívednek szép szavát,
Ha rajtad szól, Istennek Igazát?
Mondd, hiszed-e?
Vagy azt hiszed, mit sem érsz,
S mit más mond, csak abban élsz.
Mondd, ki vagy?
Válaszolj rá hallgatom,
Mit szíved súg, csak azt mondd!
Felelj!
Ki vagy?
Ítélhet-e ember földön,
Sírva kiált lélek börtön,
Vasrácsain rozsdás lakat,
Látod-e most önnön magad?
Mondd, ki vagy?
S vagy-e szabad,
Van-e néked hited, szavad?
Hiszed-e, hogy szíved érték,
S mi benne él már meg is mérték?
Odafönt…
Fontos-e, hogy más mit mond,
Hogy léted is csak ezer gond,
Fontos-e?
Hiszed-e?
Vagy hiszed szívednek szép szavát,
S az Istennek igazát,
Hogy szabad vagy és kincset érsz,
Hogy boldogságban célba érsz,
Hogy átaljutsz a túlsó partra,
Két kezedben zászlót tartva,
Ráhímezve, hited erény.
Csak ezt lásd!
Higgy,
S Remélj!
Szíved szava igaz érték,
Arra hallgass, az a mérték! ""

Göttli Kinga Réka .
Az ember a test-lélek-tudat egyesülése ha mindhárom jól müködik legyőzhetetlen!!!

Csaby2014. feb. 11. 22:02 | Válasz | #215623 
Sziasztok! Ma kaptam kezhez a HammerWorld februari lapszamat, amelyben benne van a 2013-as kedvencekrol szolo kozonsegszavazas, ime az eredmenyek, hierarhikus sorrendben:

Kedvenc zenekar: Metallica, Machine Head, Nightwish, Iron Maiden, Motorhead, Black Sabbath, Sabaton, Slipknot, Accept, Dream Theater

Kedvenc magyar zenekar: Tankcsapda, Ossian, Road, Depresszio, Wisdom, Dalriada, Leander Risin, KARPATIA, Virrasztok, Aurora

Kedvenc enekesno: Floor Jansen (Nightwish, Revamp), Simone Simons (Epica), Tarja Turunen, Binder Laura (Dalriada), Doro Pesch, Sharon Den Adel (Within Temptation), Angela Gossow (Arch Enemy), Dudas Ivett (Tales of Evening), Cristina Scabbia (Lacuna Coil), Anette Olzon (ex-Nightwish)

Kedvenc enekes: Lukacs Laci (Tankcsapda), Corey Taylor (Slipknot, Stone Sour), Lemmy (Motorhead), Robby Flynn (Machine Head), James Hetfield (Metallica), Molnar Mate (Road), Paksi Endre (Ossian), Joakim Broden (Sabaton), Phil Anselmo (Down), Michael Poulsen (Volbeat)

Kedvenc gitaros: James Hetfield (Metallica), Robb Flynn (Machine Head), John Petrucci (Fream Theater), Slash, Sidi (Tankcsapda)

Kedvenc basszusgitaros: Lukacs Laci (Tankcsapda), Lemy (Motorhead), Steve Harris (Iron Maiden), Molnar Mate (Road), Kovacs Zoltan (Depresszio)

Kedvenc dobos: Mikkey Dee (Motorhead), Fejes Tamas (Tankcsapda), Joey Jordison (ex-Slipknot), Charlie Benante (Anthrax), Dave McClain (Machine Head)

Kedvenc billentyus: Tuomas (Nightwish), Ungar Barnabas (ex-Dalriada), Jon Lord (Deep Purple - Rip), Janne Wirman (Children of Bodom), Adam Attila (Tales of Evening)

Az ev albuma: Road-Tegyuk fel, Ossian-A tuz jegyeben, Motorhead-Afterschock, Tankcsapda-Igazi hienak, Black Sabbath-13, Dream Theater-Dream Theater, Amorphis-Circle, Aurora-Meg nem ez a trefa vege, Virrasztok-A halal szinei, Amon Amarth-Deceiver of the Gods

Az ev dala: Tankcsapda-Igazi hienak, Ossian-Ezredszer, Road-Vilagcsavargo, Depresszio-Csak a zene, Road-Fojts meg a sotetben, Ossian-Ha te ott leszel velem, Alcohol-Rockhimnusz, KARPATIA-A SZAMUZOTT, Aurora-Nincs terero, Fie Finger Death Punch-Lift me up

Az ev klipje: Tankcsapda-Lejart lemez, Depresszio-Csak a zene, Road-Fojts meg a sotetben, Alcohol-Rockhimnusz, Road-Vilagcsavargo, Five Finger Death Punch-Lift me up, Behemoth-Blow your trumpets Gabriel, Stone Sour-Do me a favor, Tales of Evening-A szel feltamad, Steel Panther-Party like tomorrow

Kedvenc szovegiro: Lukacs Laci (Tankcsapda), Paksi Endre (Ossian), Molnar Mate (Road),Halasz Ferenc (Depresszio), PETRAS JANOS (KARPATIA)

Az ev DVD-je: Nightish-Showtime storytime, Sabaton-Swedish empire live, Iron Maiden-Maiden England '88, Dream Theater-Live at Luna Park, Kreator-Dying alive, Judas Priest-Epitaph, Black Sabbath-Live... Gathered in their mases, Megadeth-Countdown to extinction, Epica-Retrospect, Withesnake-Made in Japan


Jol lathato, hogy az elozo evekkel ellentetben a Karpatiat is beszavaztak ilyen-olyan kategoriaba, aminek orulok. Meg kiemelnem az Alcohol Rockhimnuszat, amit ket kategoriaban is legjobbak koze rangsoroltak, hisz abban a sok neves rocker (Rudan Joe, Schrott Peter, Nagy Fero, Vikidal Gyula stb.) mellett a Jani is kozremukodik.
,,Megtörni nem fogok,itt éltem itt halok,áldom az Istent,hogy magyar vagyok."
,,Elment tatár,török,Trianon sem lesz örök.",,A tegnap okán ma a holnapért"

Huszár Peti2014. feb. 11. 10:49 | Válasz | #215622 
Nem csak a kimaradó Zebinek ajánlom eme felvételt, hanem mindenkinek aki valamilyen okból nem tudott eljönni a vasárnapi túránkra:
Kitöréstúra 2014 02 09 vasárnap Figyelem, a felvétel hosszú, majd másfél órás. Minden fontos rész, minden fontosabb mozzanat szerepel benne.
Több ezer év, kövekbe vésett hírmondó rovás Korona, jogar, aranyalma és egy megszentelt palást.
Több ezer év harcos álom és vidám verejték, te vagy őseid albumában az aktuális kép

zebi2014. feb. 10. 20:10 | Válasz | #215621 
Ja, és persze köszönöm szépen :)
Gyáva népnek nincs hazája, mi itthon vagyunk, mitől félsz?
Nincs Istene, igazsága, gyáva nép a semmibe' vész.

zebi2014. feb. 10. 20:08 | Válasz | #215620 
Pedig most úgy volt, hogy megyek, komolyan...
Gyáva népnek nincs hazája, mi itthon vagyunk, mitől félsz?
Nincs Istene, igazsága, gyáva nép a semmibe' vész.

megtorlo2014. feb. 10. 18:08 | Válasz | #215619 
Ezt nem irta cigánylány !
Isten, Haza , Család

Csaby2014. feb. 10. 17:11 | Válasz | #215618 
,,Megtörni nem fogok,itt éltem itt halok,áldom az Istent,hogy magyar vagyok."
,,Elment tatár,török,Trianon sem lesz örök.",,A tegnap okán ma a holnapért"

Huszár Peti2014. feb. 10. 16:12 | Válasz | #215617 
5. megemlékezési pont: 4 Katona sírja- Széher út

Ezen a ponton nem kívánok külön megemlékezni, ennek lehetőségét átadom Novák Elődnek (átmenetileg a Sziklakórházban lábadozik), Z Kárpát Dánielnek.

Idén ez a 4. hivatalos emléktúránk és ennyi idő után kijelenthetem, hogy érdemes volt a Kitörés hőseire ilyenformán megemlékezéseket szervezni. Ma már több ilyesféle megemlékezés is van és bár nem mi voltunk az elsők ebben a sorban, de talán nívóban mi is hozzá tudtunk tenni ahhoz, hogy ne a szokásos dogmákkal találkozzunk a hétköznapokban és a hősök az elismert és megérdemelt helyükre kerüljenek az emlékezetünkben.
Köszönöm minden megemlékezőnek a részvételt. Politikusainknak a támogatást és a személyes részvételt. A Kárpátia zenekarnak nem csak azt, hogy itt vannak és jelenlétüknek köszönhetően jóval többen vagyunk, hanem azt is amiről kevesebben tudnak, hogy mennyit segítenek a zenekar tagjai. Reklámozzák rendezvényünket és az idei felvarrónkat Galántai Gabi készítette. Tagtársaim és szervező társaimat is meg kell említeni, hiszen nélkülük sem lenne olyan amilyenre sikerült ez ma is. Bízom benne, hogy mindenki megfelelőnek találta, méltónak érezte a mai napot, hogy tisztelegjünk a hősök emléke előtt. Köszönjük minden részvevőnek, teljesítőnek, nektek, hogy itt vagytok idén is.
Köszönjük!
Dicsőség a Hősöknek!

Huszár Péter
Több ezer év, kövekbe vésett hírmondó rovás Korona, jogar, aranyalma és egy megszentelt palást.
Több ezer év harcos álom és vidám verejték, te vagy őseid albumában az aktuális kép

Huszár Peti2014. feb. 10. 16:11 | Válasz | #215616 
4. megemlékezési pont: Hűvösvölgy

Egy kép jelent meg az szovjet lapokban, ami nem csak erősen manipulált, de nem is az eredeti eseményt vagy helyszínt ábrázolja: a fotós választotta ki azt az épületszárnyat, ahonnan legjobban látszik a lebombázott város, a zászlótűzés eredeti helyszíne pedig épp lángokban állt, ott amúgy sem tudtak volna fotózni. Az eredeti zászlótűző katonák helyett három másik látható a képen, akiket a nemes feladatra gondosan (de nem elég alaposan) válogattak.

Az elkészült fotót azonnal bekérette a hadsereg, és a fotóssal együtt hazarendelték a képet egy kis utómunkára. A laborban kiretusálták a felesleges katonát, a zászlót is sokkal látványosabb darabra cserélték, majd hozzáadtak egy kis füstöt a háttérhez, a drámaibb hatás kedvéért.

Viszont nem gondoltak mindenre: a zászlóst támogató katona mindkét kezén, és a zászlóson is több karóra látható. A kép utólagos kiadásaiban ezt az apró bakit is javították, de ekkorra már mindenkinek egyértelmű volt, hogy nem a pontos időt mérték velük szinkronban a katonák.
Ez az írás kiragadott a Reichstagra kitűző vörös lobogós katona története, de ne gondoljuk, hogy hasonló esetek nem történhettek Budapest ostroma alatt is.
Az elfoglalt Pesten ugyanis különös dolgok történtek. Először is keményen folyt a propaganda háború is. Az elfoglalt helyeken megjelentek a vörös zászlók, a falfestmények, tulajdonképpen ismét vörös rongyokba bújtatták a várost a jól megszervezett propagandisták. A harcoló csapatokkal több filmes csoport is érkezett, köztük már akkor híres fotósok. Ugyanazok akik később a berlini győzelemről is tudósítottak. Voltaképpen Budapesten tartották meg Berlin bevételének főpróbáját. Minden egyes operatőrnek meghatározott feladata volt, előre megírt forgatókönyv szerint dolgoztak és ha az események nem igazodtak a forgatókönyvhöz, jó orosz szokás szerint igazítottak egyet az eseményeken. A fényképészek között sok volt a nő, közülük is feltűnhet a hozzáértőknek egy név, egy bizonyos Lidia Epstein. Ő volt Sztálin egyik udvari fotósa, akinek egy feladata volt a fővárosban, hogy elkészítse a propaganda felvételt, miszerint a vörös katona kitűzi a vörös zászlót Budapest főépületére. Ezt a felvételt gyakorolta minden fotós és bár Lidia kisasszonynak nem sikerült Berlinben ekkorát alkotnia, az orosz iskola visszaköszön képein. Lefényképezte a rákospalotai templomot, a Rezső téri templomot, a bazilikát, a Concordia biztosító épületét a Kálvin téren, Budán pedig a Gellért szállót és a Halászbástyát. Ezeken kívül ismertek még J G Bozsanov képei a Keleti és Nyugati pályaudvarról, valamint I M Jegorov fényképe a Millenniumi emlékműről. Érdekes, hogy nem készült kép a Királyi Palotáról, vagy a Parlamentről. A képek beállításai mindig ugyanazok voltak: Először is valamennyi kifogástalan ruházatú a szabályzatnak megfelelő makulátlan katonát ábrázol. Másodszor a katonákon minden egyes képen vakítóan fehér gézpólyák virítanak, méghozzá olyan helyeken, hogy aki ott megsebesül, az nem zászlókat tűzköd ki, hanem a földön fetreng és az édesanyja valamint szanitéc után kiabál. Harmadrészt bár mindenhol láthatóak a romok, de az is látható, hogy már takarítva is van, tehát napokkal a harcok után készültek A legfőbb azonosság azonban az, hogy minden fotón visszaköszön a berlini fotó beállítása.

Január közepén a városban újabb szovjet alakulatok jelentek meg és ezek tagjai sokaknak feltűntek. Emlékezzék a szemtanú Dr Perge László:

A József Nádor téren egy nagy kaliberű orosz üteg szorgoskodott, naponta négy-ötször lőttek néhány percig, egyszerre sosem lőttek többet 20-nál. Furcsa volt, hogy 19-én csütörtökön egészen másfajta oroszok jelentek meg a Hitelbank épülete előtt. Egy egészen újnak látszó Bedford teherautón érkeztek, aminek még az irányjelzői is épek voltak. A kocsiról posztóköpenyes, tányérsapkás, bokszcsizmás katonák szálltak le, egy amerikai rádióval felszerelt terepjáróról pedig négy tiszt bukkant elő. A katonák leszedtek a teherautóról pár ládát, aztán az egész társaság bement az épületbe. Úgy negyed óra után a katonák kezdek kifelé pakolni mindenféle tárgyakat, ponyvákkal takart festményeket, dobozokat, szobrokat. Az egyik tiszt egy darabig rádiózott is, majd jöttek az újabb autók, összesen 6 teherautót pakoltak meg. Közben újabb zöldparolis katonák érkeztek, elegáns ruhában, fényes géppisztollyal az oldalukon. A többi orosz nem beszélt velük, meg sem szólították őket, mintha féltek, vagy tartottak volna tőlük…
Később tudtam meg, hogy az oroszok aznap ürítették ki a Hitelbankot. Akkor vitték el az ott tárolt aranykészletet, értékpapírokat, külföldi valutát, a bank védelmére bízott magántulajdonban lévő nagy értékű műtárgyat, ott volt a Hatvany-Deutch gyűjtemény is, amely önmagában több mint 2000 pótolhatatlan műkincsből állt.
Ez a különleges alakulat nem volt más, mint az NKVD zsákmány osztaga. Országonként kb 300 főt biztosítottak erre a feladatra. Három áruló magyar volt a súgó. Név szerint Varga Janő közgazdász professzor a tanácsköztársaság népbiztosa, a szovjet tudományos akadémia tagja, Lénárt János szintén 19-es emigráns kommunista és Gárdos Fekete Miklós. E 3 magyar mellett további érdekes orosz neveket láthatunk, mint Szerov alezredes Ő 1956-ban is komoly szerepet vállal és Jurij Andropov, akit szintén nem szükséges bemutatni senkinek. Így már érthető, hogy pontosan tudták a ruszkik a felhalmozott kincsek, értékek hollétét, de hogyan tudták feltörni gyorsan és erőszakmentesen a széfeket? A zsákmánycsoport tagja volt még a már a 30-as években is híressé vált Ivan Rozov kasszafúró, ismertebb nevén a Mackós Iván. Őt egy részegen elkövetett berlini mackózás után hűvösre tették, majd szabadulása után hazatért a szovjetunióba, ahol beszervezték a későbbi kgb-be. Rozov elvtárs betört egy sor magas rangú orosz politikus páncéltermébe, elmondása szerint „legalább annyi iratot tettem be ezekbe mint amennyit elhoztam onnan” Végül Rozov azaz a Mackós Iván a kallódó értékek bizottsága mellett működő technikai szakértő csoport vezetőjévé vált. Rozov egy bűnügyi nyomozó segítségével összeszedte a Gulágok foglyai közül a kiváló specialistákat és egyéb szakembereket. Elsőként Varsóban vetették be őket, de a fő terep Budapest lett számukra. Egy nemrégiben közzétett orosz újság cikje szerint ezen csoport Budapesten az ostrom ideje alatt 17 bankot rámolt ki, további biztosítótársaságok és legalább 30 ipari üzem és tudományos laboratórium valamint több száz magántulajdonú objektum széfjét tették könnyűvé, olyan módszerekkel, hogy a széfek erőszakot nem szenvedtek és azok használhatóak maradtak, mintha mi sem történt volna. Hát igen! A szakértelem nagyon fontos, főleg ha KALLÓDÓ ÉRTÉKEKRŐL van szó.
Több ezer év, kövekbe vésett hírmondó rovás Korona, jogar, aranyalma és egy megszentelt palást.
Több ezer év harcos álom és vidám verejték, te vagy őseid albumában az aktuális kép

Huszár Peti2014. feb. 10. 16:10 | Válasz | #215615 
3. megemlékezési pont: Nyék-hegy

1945 január 18.-án kezdődtek a Margitsziget bevételéért folyó harcok.
A szovjet csapatok északról már 1945. január elején megkísérelték a sziget elfoglalását, de a védők géppuskatüze elsüllyesztette a gumicsónakjaikat. Január közepére a Duna szinte teljesen befagyott, bár a jég a folyó jó részén még mindig nem bírta el az embereket. A hídroncsok közelében azonban a jégtáblák összetorlódtak és itt akár lövegeket, járműveket is biztonságosan lehetett mozgatni rajta. Ezt kihasználva a szovjet csapatok Január 19-én hajnalban partra szálltak a Margitsziget északi csücskén, és befészkelték magukat az akkor még félkész Árpád híd betonépítményei közé. A szigeten ekkor még csak pár tucat katona volt, akik járőröztek, de nem volt elegendő erejük ahhoz, hogy a partra szállt ellenséget kiverjék meglehetősen biztos állásaikból.
A Margitsziget meglehetősen nagy, mintegy 0,965 km², és különösen a partjait nehéz ellenőrizni: a szigeten található épületek majd mindegyike a parton épült. A Pest felé néző parton csónakházak egész sora épült, és a parthoz közel van a Nagyszálló, a szabadtéri színpad, a kolostorrom, a Jáki kápolna és a Casino - azok az épületek, amelyekben fedezéket találhat egy katona. De aznap (19-én) a jég még nem volt biztonságosan járható, és a szigeten tartózkodó jelentős katonai erő úgy vélte: felesleges a hosszú parti sétányokon járőrözni, bőven elégséges kisebb őrségeket elhelyezni az épületekben, onnan szemmel lehet tartani az amúgy is járhatatlan jégmezőt. Január 19-ről 20-ra virradó éjszaka azonban alighanem a hónap leghidegebb éjszakája volt, a hőmérséklet -20 °C alá szállt, és a töredező jégtáblák néhány óra leforgása alatt egyetlen nagy, biztonságosan járható felületté álltak össze. A 21-re virradó éjszaka a védelem szempontjából sorsdöntő esemény történik. A szigetre helyezett véd alakulatok ráadásul egyenesen egy másik frontszakaszról jöttek, fáradtan, elgyötörten. Napok óta először volt fedél a fejük felett, először sikerült melegedniük egy kicsit - ennek kárát a sziget fái, bokrai látták - és először jutottak meleg ételhez több mint egy hét után. Mindez magyarázat, de nem mentség arra, hogy a klubházakban elhelyezett német őrség elalszik, és a Duna jegén szakasznyi szovjet gyalogságnak sikerül a szigeten partra szállni. Ők szép csendben eltűntek a bokrok mögött, és bevették magukat a Ferences templom és a kolostor romjai közé. Az utánuk következő csapat - akik már századnyian is lehettek - lerohanta a Lipótvárosi Evezős Club csónakházában és klubházában elhelyezett őrsége, megöltek vagy foglyul ejtettek több mint két tucat német katonát, és hatalmas lövöldözést csaptak. Hajnalra a szovjetek már 2 hídfőt hoztak létre a sziget nyugati partján az Elektromos Művek magasságában.
Weller, aki a Casino épületében ütötte fel a hadiszállását, azonnal szervezni kezdte az ellentámadást. Ehhez Billnitzer tábornok rohamtüzéreitől még két rohamlöveget is kapott (amelyek szintén minden nehézség nélkül keltek á a Duna jegén), és napfelkelte után azonnal támadásra indult. Azonban a szigeten található sok fa és bokor, továbbá a helyenként embernél is magasabb hó miatt a németek ellentámadásai rendre kudarcba fulladtak, a támogatásra rendelt két rohamlöveg is elakadt a nagy hóban, ezért azokat a katonáknak kellett kiásatni, nehogy a mozgásképtelen páncélosokat kilőjék a pesti parton elhelyezett szovjet ütegek. Rohanni, rohamozni tehát teljes képtelenségnek bizonyult, ilyen körülmények között. A szovjetek viszonylag könnyen visszaverték a nap folyamán többször is megismételt támadásokat anélkül, hogy túl sok lőszert elfecséreltek volna... Weller végül kénytelen volt a támadásokat beszüntetni, mert fogytán volt a lőszere. A lőszert az éjszaka folyamán sikerült csak újra pótolni, az újabb ellentámadást hajnalra tervezték. Addigra azonban gyökeresen megváltozott a helyzet.
A 21-éről 22-ére virradó éjszaka - a délutáni viszonylagos enyhülés következtében már nem volt „csak" -9 °C - köd ülte meg a Duna jegét. Ezt kihasználva egy: aknavetőkkel, nehéz géppuskákkal felszerelt szovjet zászlóalj sikeresen partot ért. Amikor Január 23-án a a védők megindították újabb ellentámadásukat, olyan tüzet kaptak, hogy Weller kénytelen volt leállítani a rohamot. Az Újlipótvárosból érkező heves szovjet tüzérségi tűz fedezete alatt a támadók a Palatinus fürdő magasságában kettévágták a szigetet, és ezzel az É-on védekező német csoportot bekerítették. A bekerített katonák a Nagyszálló, a szabadtéri színpad, a zenélő kút, a kertmozi és a víztorony épületeiben védekeztek sötétedésig, majd kisebb csoportokban leszivárogtak a Budai sétányra és azon menekültek vissza a D-i részre, ahol a többiek még tartották magukat. Csak a sötétségnek volt köszönhető, hogy a bekerítésből ki lehetett törni.
A következő napokban sorozatos összecsapások folytak, az oroszok további csapatokat tettek partra a szigeten, és egyre hevesebben lőtték a németeket, akik főleg a keleti part klubházaiban, valamint a déli szigetcsúcs épületeiben, a nemzeti sportuszodában, a kertmozi épületében, a Kaszinó falai mögött és a teniszpályák öltözőiben igyekeztek megvetni a lábukat. Ám az Újlipótvárosból és a sziget elfoglalt részeiről rájuk zúduló űz miatt alig tehettek már valamit, csak azt figyelhették tehetetlenül, hogy magán a szigeten is mennyire erősödik már az orosz túlerő...
Látva a súlyos helyzetet, Litteráti-Loótz főhadnagy a német zászlóaljparancsnoktól kölcsönkért páncélos felderítő kocsi (Sd.Kfz. 222-es) segítségével öntevékeny akciót szervezett:
„Négy önként jelentkező katonámmal összekapaszkodva helyet foglaltunk a páncéljárműben, négy láda (12 db) repeszgránáton ülve egy löveget a járműre kapcsoltunk. Déli 12 órakor teljes sebességgel a szigeten végigvezető úton átrobogtunk a teljesen meglepett orosz vonalon, és a víztorony mögött nagy kanyarral a középkori kápolnához hajtottunk. Miközben 4 katonám a löveget lekapcsolta és zárt talapszárakkal az egykori szabadtéri színpad területén álló szovjet aknavetőket és azok legénységét szétlőtte, én géppisztollyal biztosítottam, Hahn őrmester pedig járművével megfordult. Az egész nem tartott, mint 2-3 perc, a 12 gránátot eltüzeltük, és mire az oroszok magukhoz tértek, már fel is kapcsoltunk, és ugyanazon az úton, amelyen jöttünk, visszaszáguldottunk a saját vonalunk mögé. Útközben jobbra balra kézigránátokat szórtunk, úgyhogy az út mentén lévő szovjet nehézgéppuskák nem tudtak tüzet nyitni. És mert minden olyan simán ment, és ettől vérszemet kaptunk, 15 órakor a vállalkozást megismételtük. Ez alkalommal ágyú nélkül, nem öten, hanem hatan, géppisztolyokkal és kézigránátokkal felszerelkezve a tető nélküli kocsiból állandóan tüzelve a Nagyszálló előtti térre hajtottunk, az ott lévő szovjeteket lelőve, megállás nélkül megfordultunk és visszahúzódtunk. Veszteségünk nem volt."
A német parancsnok Weller öröme olyan határtalan volt, hogy mindegyik résztvevő megkapta a II. osztályú vaskeresztet, Litterátit pedig jelenlétében terjesztették fel a vasereszt lovagkeresztjére.
Litteráti-Loótz főhadnagy láthatóan nagy vagány volt, afféle vérbeli katonatiszt, aki alighanem úgy élte meg a háborút, mint a hal a vizet... Mások korántsem élvezték ennyire a dolgokat. A kivérzett II. egyetemi rohamzászlóalj megmaradt katonái például a kétségbeesés és az összeomlás szélén állhattak. A zászlóalj egyik katonája, Varga Antal például azt meséli, hogy január 24-én már mindennek a végénél tartottak. A zászlóalj egészen 25-ig tartotta a Palatinus fürdő épületét, mialatt a saját csapataiktól teljesen el voltak vágva.
„Benn voltunk a fürdő épületében - a szakaszom az alagsorban, a női fogasos öltözőben aludt, de erre nemigen nyílt alkalmunk - a strandon azonban már a ruszkik az urak. Benn voltak a medencékben, és a hülye építés miatt - senki sem számított arra, hogy itt egyszer majd háborúzni kell - hiába voltunk mi magasabban, a medencék egy részébe nem láttunk be. Különösen a brügölő - a termálmedence - betonból készült fotelsorai között találtak igen jó fedezéket.
Második napja nem hagynak nyugodni minket, pedig a hadnagyunknak mekkora pofája volt vasárnap is! ' Ez itt egy sziget, kérem, ide nem lehet csak úgy besétálni! Ne feledjék, hogy Mátyás király óta nagyot változtak az idők, ezen a jégen nem lehetne királyt választani! ' A marha... azóta sem volt ilyen vastag az a kurva jég, amióta Mátyást királlyá választották! Úgy jönnek át rajta a ruszkik, ahogyan csak akarnak. Kedd óta csak jönnek, jönnek, és lassan már lélegzetet sem vehetünk tőlük. Kedd reggel óta tűz alatt tartják az összes ösvényt, nem jutunk élelem és lőszerutánpótláshoz. Nem hagynak aludni, lassan az orrunkat sem dughatjuk ki, annyira lőnek. Huszonhét sebesültünk van, és nyolc halottunk.
Pest elveszett, és mi most Szent Margit szigetét védjük a nagy semmiért: mi jelentősége van immár ennek a vacak kis földdarabnak? De a parancs mindig csak ugyanaz: kitartani, a végsőkig kitartani! De minek? Az este viszonylag csönd volt egy darabig, és közben azt hallottuk, hogy odaát az Ivánnál valaki szájharmonikán játszik. Nem ismertem a zenét, és fogalmam sincsen, ki játszhatott, de jó volt hallgatni. Aztán lövöldözni kezdtek, riasztottak minket én meg egész éjjel, miközben találomra lőttem a ruszkikat, egyfolytában csak arra tudtam gondolni, hogy vajon én ölöm-e meg majd a harmonikást, vagy ő engem? Sírni lett volna kedvem...
A sziget ostromával párhozamosan, már december 24-től Buda is ostrom alatt állt, míg végül 1945. február 11-i kitörést követően, itt is befejeződtek a harcok. Miután a por elült a világ legszebb fővárosának tartott Budapest már romokban hevert s elmerült a vörös áradatban. Ha bármikor valaki Budapesten meglát egy golyó lyuggatta házat, emlékezzen azokra a katonákra, akik e házak között harcoltak, hogy emlékük és véráldozatuk ne vesszen az idő homályába!
Több ezer év, kövekbe vésett hírmondó rovás Korona, jogar, aranyalma és egy megszentelt palást.
Több ezer év harcos álom és vidám verejték, te vagy őseid albumában az aktuális kép

Huszár Peti2014. feb. 10. 16:09 | Válasz | #215614 
2. megemlékezési pont: Homok-hegy

HEGEDŰS FERENC TIZEDES, LÖVEGVEZETŐ (4. HUSZÁREZRED, HUSZÁRÜTEG) VISSZAEMLÉKEZÉSE – IN: AZ 1. HUSZÁRHADOSZTÁLY EMLÉKEZETE. NYÍREGYHÁZA, 1994.
(…)
Január utolsó napjaiban a Lánchídon keresztül újra Budára vonultunk. Pest két nap múlva elesett. Budán a Vérmező Bors utca felőli végén foglaltunk tüzelőállást. Itt már jobbára gyalogosként működött a tüzér. Utcai harcok folytak, az ellenséget óvatosan megközelítettük, majd támadást indítottunk ellenük. Az egyik este is egy ilyen vállalkozásra indultunk tizenketten, de csak tízen jöttünk vissza, Laky Gábor főhadnagy és Szabó szakaszvezető hősi halált haltak.
Ezekben a napokban a János-hegyen fölfedeztünk egy gazdátlanul hagyott löveget. Ugyanolyan 8 cm-es ágyú volt, mint a miénk. A kezelőimmel ezt a löveget elhoztuk az üteghez. Teljesen ép volt, a műszerek is rajta. Ettől függetlenül először ki akartuk próbálni, hogy jó-e. A löveget betöltöttük, előtte azonban vagy jó 15 méterre ástunk egy fedezéket, majd hosszú elsütőzsinórral én magam sütöttem el az ágyút. Kifogástalanul működött, ettől kezdve az ütegnek öt ágyúja volt.
Egy reggel azt a parancsot kaptuk, hogy a Vérmező másik végére, a Krisztina körúthoz vigyük az ágyúkat. Ezt már gyalogszerrel hajtottuk végre, lovakkal itt nem lehetett közlekedni. Az állásváltás majd egy napot lehetett vett igénybe, s az állandó tüzérségi és gyalogsági tűz, a repülőtámadások miatt legalább százszor vágtuk magunkat hasra. Az én lövegem új tüzelőállása a Póler utca végében volt. Innen már csak vagy hármat lőttünk. A Vérmező meg volt felezve, az egyik oldalon mi, a másikon az oroszok. Jól láttuk egymást.
Az igazság az, hogy nekünk eredetileg fönn, a Várban kellett volna lennünk, de hála a tisztikarnak, úgy döntöttek, hogy mi ott fenn nem tudunk tüzelni, mert nincs megfelelő terep, ezért maradtunk a Vérmezőn.
Még egy parancsot kaptunk, hogy a lövegeket vigyük a Krisztina körút sarkára. Veszélyes akció volt, mert az oroszok már nagyon közel voltak. Egy este , sötétedés után, egyenként vittük a lövegeket az új tüzelőállásba. Később kiderült, teljesen feleslegesen, mert innen már egyet sem lőttünk. Ekkor már szervezték a kitörést. Megérkezett az utolsó parancs is, hogy minden löveg vezető tegye harcképtelenné a lövegét. Életem legkeservesebb perceit éltem át ezen az estén. A lövegzárat kiszereltem és messze eldobtam, a lövegtávcsövet kivettem és összetörtem és közben sírtam...
Másnap, 1945. február 12-én reggel 9 órakor ugyanitt orosz fogságba estünk.

PENTELÉNYI JÁNOS NAPLÓJA: 1944. DEC. 24-TŐL 1945. FEBR. 15-IG AZ OLASZ [MA SZILÁGYI ERZSÉBET] FASOR 17/21. SZ. HÁZBAN – BESZÉLŐ, 2009/2. – RÉSZLET
(…)
Február 11., vasárnap
Néhány közömbös nap után délután 5 órakor irtózatos ágyúzás kezdődött, és a Városmajorban felújultak a harcok. Az oroszok észrevétlenül eltűntek házunkból, és egy SS katona futott be izgatottan az óvóhelyre. Én éppen a kijáratnál álltam. Közölte velem, hogy kitörésben vannak, és ellentámadást hajtanak végre a németek. A felmentő seregek Budakeszin lehettek. Ők három csoportban törtek ki a Várból. 8000 ember az Olasz fasor felé, 8000 a Bécsi úton át, 8000 pedig a Farkasréti temető, illetve Budaörs felé tört előre. Az utcán harckocsik zaját hallottuk. A német katona érdeklődött, nem lehetne-e az óvóhely vészkijáratán át messzebbre jutni, mert az utcát az oroszok tűz alatt tartják. A páncélosok előrerohantak, a gyalogság pedig utánuk igyekezett. Az óvóhelyen nagy izgalom támadt. Nem örültünk, mert akkor már hallottuk, milyen szörnyű az, ha egy helység a harcok során többször gazdát cserél. Ismertük már az oroszok hatalmas harci felszerelését, és az orosz túlerő megállítása valószínűtlen volt, ha Sztálingrádtól Budapestig nem sikerült. Az este és éjszaka rengeteg német és magyar katona, nyilas és civil, férfi és nő menekült be házunkba. Hozták a sebesülteket. Az óvóhely első helyiségét, ahol mi tanyáztunk, ki kellett üríteni. Kofferjaimat, melyekben minden megmentett értékünk volt, alig tudtam elhelyezni az egyik belső teremben, ahová családommal együtt bezsúfolódtunk. Súlyos sebesülteket hoztak be egyfolytában. Nyug­ágyunkba és matracainkra sebesülteket fektettek. Haslövéses, fejsérült, többszörösen karsérült katonák jajgattak, és állandóan kötözték őket. Vizet kértek, utolsó készleteinket és összes poharainkat széjjelhordták. Asszonyaink ápolgatták a betegeket. Feleségem is az ápolónők között tevékenykedett. Az éjszaka folyamán több száz katona volt már a házban, és a földszinti lakásokat megtöltötték. A csatazaj tartott, harckocsik dübörgését hallottuk, remegett alattuk a ház. Kitörő „Párducok” voltak. A katonák másnap folytatták volna útjukat Budakeszi felé, szerintük odáig szabad volt az út, ott pedig a felmentő seregekkel találkoztak volna. A hangulat nagyon rossz volt. Irtózatos veszteségeik voltak a kitörőknek. SS legények, akik megjárták Sztálingrádot, letörten mesélték, hogy az semmi sem volt a mostani kitörés borzalmaihoz képest. Az orosz ágyuk és géppuskafészkek már hetek óta várták a kitörést, és amikor ez bekövetkezett, megnyitották a pergőtüzet, és úgy kaszálták le a rohamozó német gyalogságot. Legtöbben elszórták hátizsákjukat, melyben zsír, szalonna, cukor, konzerv, egyszóval a német határig elegendő élelmiszer volt, és csupán fegyvereikkel folytatták az előnyomulást, míg sikerült egy házba bemenekülni. A Városmajor és Olasz fasor tele volt sebesültekkel. Akik a ház közelében sebesültek meg, bevánszorogtak, vagy becipelte őket egy bajtársuk, de a Városmajor területén egész éjjel jajgattak az ottmaradtak, míg el nem véreztek, vagy meg nem fagytak. A géppuskák pedig szüntelenül szóltak. Az utcán elszórtan és csoportosan mindenfelé halottak hevertek a nagy csata után. Körülbelül 400 katona vesztette életét a Városmajor és Olasz fasor mentén.
Február 12., hétfő
Aggházy nyug. ezredes háztömbparancsnok azt tanácsolta a házunkba menekült katonáknak, hogy reggelre tegyék le a fegyvert. A legtöbben tényleg belátták, hogy a helyzet reménytelen, és reggel az udvar közepén letették fegyvereiket. Egész hegyet képezett a rengeteg géppisztoly, lőszer, páncélököl, kézigránát. Ezzel még sokáig lehetett volna harcolni, de nem a nyomasztó túlerővel szemben. Fehér zászlót tűztünk a bejárat fölé megadásunk jeléül, ne hogy az oroszok újból ostromolják a házat. Egész nap vártuk vissza az oroszokat, de nem jöttek.
Február 13., kedd
Reggel megjelentek az oroszok. A német katonákat felsorakoztatták az udvaron, és mint hadifoglyokat elhajtották őket. A magyar katonákkal barátságosan kezet fogtak. Aggházy ezredes vállalta a felelősséget, hogy senkinél nem akad fegyver, és minden katona megadta magát. A lakásokból még egész nap cipeltük le a fegyvereket és hadianyagot, és az udvar közepén halmoztuk fel, később pedig ruhakosárral az utcára vittük ki, és a kocsiút szélére kiborítottuk a hóba. A sebesülteket nekünk kellett hordágyon a kórházba juttatni. Egy súlyosan sebesült német őrnagyot, ki nem tudott volna saját lábán a foglyokkal menni, a helyszínen agyonlőtték. Általában csak magyar sebesülteket szabadott hordágyon szállítani, a németeket géppisztollyal intézték el. Egy haslövéses súlyos sebe­sültet én segítettem hordágyon a kórházig. Havas, jeges úton borzasztó nehéz volt cipelni. Az Olasz fasoron orosz teherautó oszlop vonult egész nap kifelé a dunántúli frontra, a gyalogjárdán pedig orosz lovaskocsik vonultak, és ágyukat vontattak. Mi az út szélén a hóban botorkáltunk. Kerülgettük a hullákat, melyek változatlanul ott hevertek a kitörés óta. Az autók nagy zökkenővel hajtottak rajtuk keresztül. Mi már semmin sem csodálkoztunk. Az Új Szent János Kórház tele volt sebesültekkel. Betegünket átvették az ápolók, mi pedig visszasiettünk. A Szilágyi Erzsébet fasoron foglyok végeláthatatlan tömegét hajtották. Futó lépésben mentek, alighanem lóval vagy autóval kergették őket. Vigyáztunk, ne hogy közéjük keveredjünk, a meggyötört arcú, rongyos ruhás alakok közé, akik alig vonszolták magukat a kimerültségükben.
Több ezer év, kövekbe vésett hírmondó rovás Korona, jogar, aranyalma és egy megszentelt palást.
Több ezer év harcos álom és vidám verejték, te vagy őseid albumában az aktuális kép

Huszár Peti2014. feb. 10. 16:08 | Válasz | #215613 
Köszönjük minden megemlékezőnek a tegnapi részvételt.

Korábban is szokásunk volt, hogy a megemlékezés szövegét utólag elolvashatóvá tesszük és így lesz ez most is.

1. megemlékezési pont: Csúcs-hegy, Óbuda

Az elmúlt években szinte minden mozzanatra kitértem az ilyesféle rövid megemlékezések sorában. Idén Novák Előd országos alelnök kérésére, az Országgyűlés levéltárából kikért hivatalos irományokból válogattam össze a megemlékező szövegeket. Ezek az írások már korábban publikált és hitelesnek minősített visszaemlékezéseket tartalmaznak. Egy alapos összegzést viszont mindenképpen szeretnék megosztani a megemlékezőkkel, így ezzel kezdem itt és most.
Helyszín: Budai vár, Idő 1945 . február 11 este 8 óra előtti percek
A Bécsi kapu előtti téren Rumohr tábornok az óráját nézte. Egy tisztje szolgálatkészen odapattant mellé, hogy zseblámpájával világítson számára, de a tábornok dühösen elhessegette: az égő épületek igazán kellően megvilágították a környéket. A járművek motorjait 19 óra 40 perckor indították, majd a járművek lassan megindultak lefelé a frontvonal irányában. Ugyanakkor a német tüzérség valamennyi lövege heves tüzelésbe kezdett, tűzcsapásukkal a kitörés tervezett útvonalát puhították. A heves tűz fedezete alatt érték el a kitörés kezdetét jelentő pontot. A Viziváros szűk kis utcáin lábak ezrei dobogtak, a német és magyar védősereg példás fegyelemmel kezdte meg feladatát. A tűzcsapás azonban csak 8 percig tartott-elfogyott a nehéztüzérség összes lőszere. A tüzérségi állások felől éles robbanások hallatszottak, mivel a tüzérek utolsó lövedékeiket a lövegeik megsemmisítésére használták fel. Csend azonban nem lett, mert a szovjetek teljes arcvonalon vaktában lődöztek és tanácstalanságukat az is mutatta, hogy rengeteg világító lövedékkel próbálták felmérni a kitörés pontos helyét.
Pontban 8 órakor aztán megindult a kitörés! A megmaradt kevés harci jármű vezetésével a jobb szárnyon a 13 páncéloshadosztály, míg a balszárnyon a 8. ss lovashadosztály csapatai nyitották meg az arcvonalat. A Margit körút teljes hosszában támadtak, valamint a Széna téren át a Lövőház utca és Fillér utca, illetve a Széll Kálmán téren át az Olasz fasor és a Városmajor volt a fő cél. A kitörőknek a végső kétségbeesés adott lendületet, de ez már a kezdetkor is sokszor kevésnek bizonyult. Az első hullámmal indult Vannay zászlóaljnak sikerült elérnie a postapalotát-amelynek első emeletén még tartották magukat a zászlóalj egyes katonái és tűzzel fedezték a Várfok utcán át kitörő maradék páncélos előrenyomulását. Egyes visszaemlékezések szerint ezek között 3 magyar páncélos is volt. A páncélosokat csaknem feltartóztatta a Városmajor utca elején emelt orosz barikád, amelyet aztán sikeresen törtek át a kitörők, így megnyílt az út egészen a János kórházig.
Wolf alezredes a Déli pályaudvaron, majd az Istenhegyi úton tört előre és csapatai zömével a János kórházat megkerülve sikerült kijutnia a Kútvölgybe, ahonnan tovább haladhatott a Hunyadorom, illetve Budakeszi felé. Felbukkanása a János kórháznál egy időre tehermentesítette a másik csoportot, amely Kündiger alezredes vezetésével igyekezett áttörni a Városmajoron és a 271-es népi páncélosgránátos-hadosztály maradványaiból, továbbá a Vannay- zászlóalj és a galántai csendőr zászlóalj maradványaiból állt. Ezeket feltartóztatta a Kórház területére telepített orosz nehéz tüzérségi üteg, valamint az ugyanott telepített páncélos alakulat. Az orosz tankok egy részét sikerült a kitörőknek magukkal hozott páncélököllel kilőniük, mígnem segítségükre megjelent egy magyar rohamlöveg el nem takarította az útjába került szovjet egységek maradványait is. A Kündiger alezredes vezette csoport ezután egyesülhetett a Florian Geyer harccsoportjával, amelynek eddigre szintén sikerült áttörniük.
A 8.SS lovashadosztály maradékai áttörtek a Széll Kálmán téren, noha ezért rettenetes árat fizettek. A teret a környező házakból belőtték az oroszok és emberek százai haltak meg, mire egyáltalán sikerült elérniük az Olasz fasor bejáratát. Közben heves harcot kellett vívniuk a Trombitás étteremnél, amelynek udvaráról egy orosz aknavető üteg lőtte őket. Ezt azonban sikerült megsemmisíteniük. Innen kezdve voltaképpen folyamatosan haladhattak, de minden megtett méterért meg kellett harcolniuk és súlyos véráldozatokkal kellett fizetniük. Fától fáig, háztól házig, kapualjtól kapualjig harcoltak.
Billnitzer tábornok parancsára a megmaradt magyar rohamlövegek egy része-de a tábornok nélkül- a Széll Kálmán téren egyszerűen átsöpört és folyamatos tűzzel nyitott utat a nyomában haladó gyalogosságnak, magyar és német csapatoknak vegyesen. Végighaladtak a Fillér utcán egészen a Törökvész útig ahol útjukat állta egy pár orosz nehéztüzér. Ez a csoport ekkor még viszonylag kevés ember veszteséggel haladt előre.
Nem úgy az 1-ső magyar páncélos hadosztály harc csoportja, amely a Mechvart tér felé próbálkozott, de itt erős elhárító tűzbe futottak. Itt haladt Bill apó is. A kb. 30 géppisztolyos és megszámolhatatlan tiszt végül a Batthány utcán át jutott ki a Széna térre, ahol szerencsésen át is jutottak. Kivéve Vértessy János ezredest, aki eleset és kitörte utolsó megmaradt fogát is. „Peches nap ez nekem” mondta az ezredes és igaza volt, hiszen hamarosan szovjet fogságba esett és még aznap agyonlőtték.
Addigra az első hullám mögött katonák és civilek nagytömege nyomakodott előre. Míg az első vonalakban szervezetten harcoló katonák egyre előrébb jutottak, addig a második hullámmal érkező fegyverteleneket iszonyú csapár érte. 11 óra előtt valamivel 3 orosz harckocsi tört az Olasz fasorra és lőni kezdte a hömpölygő tömeget. Az utat pillanatok alatt halottak és sebesültek halmai borították be. A tankok belepréselték a fekvőket a betonba. Aztán a vérengzés kellős közepén katonák kerültek elő és páncélököllel kilőtték a 3 szovjet tankot.
Az első hullám elérte a Budagyöngyét és így a kitűzött feladatának első részét teljesítette. Schmiedhuber tábornok a 13. páncéloshadosztály parancsnoka elesett a Retek utcában-egy orvlövész végzett vele egy környékbeli ház padlásáról. A parancsnoka nélkül maradt első hullám igyekezett tovább haladni
A második hullám szintén vezető nélkül maradt miután August Zehender tábornokot a Margit körúton való átkelés közben aknatalálat érte és leszakadt jobb lába. Reménytelen helyzetbe került és hogy fogságba ne essen agyon lőtte magát. Ugyanez az aknagránát egyben lekaszálta a második hullám teljes vezérkarát is. Billnitzer tábornok aki szintén a második hullám vezetésével volt megbízva 23 órakor érkezett a Széna térre, de a sok civil között nehezen talált hadra fogható katonát. Végül pár emberrel otthagyta a bolyongó tömeget és délnyugatnak fordulva igyekezett kitörni.
Rumohr tábornok csapataival a Budagyöngyénél erős orosz ellenállásba ütközött és itt lehetetlen volt az áttörés. Helmuth Wolf alezredes csapataival délnek fordult és végre megérkező ködben- a meterologusok néhány órával elszámolták magukat- sikerült átjutnia a Zugliget irányába, ahol tovább haladva elérte Budakeszit. Joachim Rumohr tábornok is próbálkozott a Zugliget felé, de addigra az oroszok is felocsúdtak és megerősített vonalakba ütköztek. Kora hajnalban-úgy fél 5 körül a tábornok már leszakadt katonáitól, korábban még egy zsákmányolt orosz ágyút vittek magukkal és tűzzel-vassal törték az utat maguknak, de ekkor már csak néhány tiszt volt vele. Kimerültek éhesek és fáradtak voltak, így bemenekültek egy közeli házba, de ott tűzpárbajba keveredtek ott alvó oroszokkal, végül sebesülten menekültek egy másik házba, amit az ellenség gyorsan körül is vett. Lőszerük már nem volt, így Rumohr tábornok és 3 tisztje főbe lőtte magát. A sármos Achim ahogyan tiszttársai becézték egy budai villában vesztette életét, mindössze 44 éves volt.
A hajnali köd azonban segítette a kitörök több kisebb csoportját is és a bekerítésből végül összesen három kisebb csoportnak is sikerült a kijutás. Létszámuk összesen alig érte el a 700 főt
Bill apó, azaz Billnitzer tábornok, a legkeményebb magyar tábornok Perbálig jutott, de ott kénytelen volt megadni magát. Hadifogság, majd népbíróság várt rá és bár hősként tisztelhetjük életét Budapesten fejezte be éjjeli őrként 1978-ban. Kalándy Imre tábornok a Rohampápa végelgyengülésben vesztette életét Solt mellett a hadifogságba vezető úton. Hindy Iván szintén a népbíróságon végezte, majd a vörös pribékek életét vették Budapest katonai vezetőjének. Dr Nej Károly valahol harc közben vesztette életét a cseh érchegységben. Veresváry ezredes a Pilisben hunyt el egy orosz osztaggal vívott tűzpárbaj után. Vértessy János ezredest a szovjetek lőtték agyon már fogságban. A legenda, Prónay Pál valahol a kútvölgyben esett fogságba és Oroszországban hunyt el 1946-ban, míg Vannay Lászlót a nemzet hadnagyát a János Kórháznál látták utoljára, már holtan. Mindannyian példát mutattak nekünk, megemlékezőknek.
Dicsőség a Hősöknek!

Több ezer év, kövekbe vésett hírmondó rovás Korona, jogar, aranyalma és egy megszentelt palást.
Több ezer év harcos álom és vidám verejték, te vagy őseid albumában az aktuális kép

Huszár Peti2014. feb. 10. 16:05 | Válasz | #215612 
Isten éltessen barátom!
Ismét többen hiányoltak téged a túrán.
Több ezer év, kövekbe vésett hírmondó rovás Korona, jogar, aranyalma és egy megszentelt palást.
Több ezer év harcos álom és vidám verejték, te vagy őseid albumában az aktuális kép

 © puszinyuszi2014. feb. 10. 08:35 | Válasz | #215611 
Bocsánat, a Múlt-kor történelmi portál cikke 2007-ben íródott, tehát ma a 67. évfordulóra emlékezhetünk.

"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © puszinyuszi2014. feb. 10. 08:31 | Válasz | #215610 
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

zebi2014. feb. 09. 20:59 | Válasz | #215609 
Nem elérhető...
Gyáva népnek nincs hazája, mi itthon vagyunk, mitől félsz?
Nincs Istene, igazsága, gyáva nép a semmibe' vész.

 © monorizs2014. feb. 09. 20:46 | Válasz | #215608 
http://www.facebook.com/katalin.varga.1029/posts/661057307290311?comment_id=5730745¬if_t=like

zebi2014. feb. 09. 19:40 | Válasz | #215607 
hitem = hittem
Gyáva népnek nincs hazája, mi itthon vagyunk, mitől félsz?
Nincs Istene, igazsága, gyáva nép a semmibe' vész.

zebi2014. feb. 09. 19:39 | Válasz | #215606 
Nos, bár én lusta disznó módjára ismét itthon maradtam, de Janiék és sok százan ott voltak.

Kitörés túra az óbudai Jobbik-kal

Természetesen felfedezhető egy pár fórumos, bár szerények, így menekülnek a kamera elől.
Viszont Huszár Peti, mint szervező, nagyon odatette magát és nagyon komoly munkát végzett a többi szervezővel azért, hogy ez a rendezvény méltó legyen a hősök emlékére.
Én még emlékszem, mikor az első csak gondolati szinten felmerült. Megvallom, én nem hitem, hogy ez idáig jut, így megkövetem őket.
Gratulálok az óbudai Jobbiknak és személy szerint Petinek!
Gyáva népnek nincs hazája, mi itthon vagyunk, mitől félsz?
Nincs Istene, igazsága, gyáva nép a semmibe' vész.

zebi2014. feb. 09. 19:13 | Válasz | #215605 
Túlságosan pontos és nyelvhelyes fogalmazás ez egy "cigánylány"-tól...

Nem csodálkoznék, ha valamelyik "coclista" írta volna. Mindenesetre ha van link, azt betehetnéd. Kommentelnénk egy kicsit...
Gyáva népnek nincs hazája, mi itthon vagyunk, mitől félsz?
Nincs Istene, igazsága, gyáva nép a semmibe' vész.

 © merkurius2014. feb. 09. 16:29 | Válasz | #215604 
Ha már itt vagyok ajánlok egy egész jó beszélgetést is .
http://www.youtube.com/watch?v=ctvXVGPNEAQ
Az ember a test-lélek-tudat egyesülése ha mindhárom jól müködik legyőzhetetlen!!!

 © merkurius2014. feb. 09. 16:27 | Válasz | #215603 
Az ember a test-lélek-tudat egyesülése ha mindhárom jól müködik legyőzhetetlen!!!

 © zolika852014. feb. 09. 12:26 | Válasz | #215602 
Sziasztok!

Talán el kellene gondolkodni a testvíreknek, hogy miért van félnivalójuk.... Bár erősen megkérdőjelezem, hogy ennek az irománynak mennyi a valóság tartalma, mert ugye szeretnek túlozni....finoman fogalmazva....
"De a büszke sasnak nem számít a szédítő magasság.
Az vagy aki lettél, nem bánod hogy a világ mit mond rád"

 © monorizs2014. feb. 09. 10:36 | Válasz | #215601 
Szülőfalumban ma este 8-kor ez a szennyzenekar lép fel. Az ovit bezárták, ma nincs... persze egyéb pedgógiai izémizére hivatkozva. Az emberek félnek utcára menni, mert a fekete bakancsosok már délután kettő felé ellepték a falut! Vádolom a falu népének veszélyeztetésével Püspökhatvan polgármesterét, vádolom a testületi képviselőket, vádolom mindazokat, akik erről tudtak, mégis engedték, s hallgatak! Sajnálom azokat a tanáraimat akikre egykor példaképként tekintettem, hogy hallgatásukkal beleegyeztek. Sajnálom a testvéreimet, barátaimat, hogy félelemmel zárják magukra az ajtajukat! A környező településekre (falu, város, tök mindegy), nem engedték be őket. az én kis falumba pedig igen. Miért? Ezt egy cigánylány írta a Facebookra!

Huszár Peti2014. feb. 08. 15:02 | Válasz | #215600 
Több ezer év, kövekbe vésett hírmondó rovás Korona, jogar, aranyalma és egy megszentelt palást.
Több ezer év harcos álom és vidám verejték, te vagy őseid albumában az aktuális kép

Csaby2014. feb. 08. 11:05 | Válasz | #215599 
En is ugy emlekszem
,,Megtörni nem fogok,itt éltem itt halok,áldom az Istent,hogy magyar vagyok."
,,Elment tatár,török,Trianon sem lesz örök.",,A tegnap okán ma a holnapért"

 © zolika852014. feb. 07. 22:49 | Válasz | #215598 
Sziasztok!

Lehet, hogy rosszul emlékszem, de január elején, mintha valami olyasmiről lett volna szó, hogy január végén valamiféle dvd fog megjelenni a Zenekarról. Lehet tudni erről valamit?
"De a büszke sasnak nem számít a szédítő magasság.
Az vagy aki lettél, nem bánod hogy a világ mit mond rád"

Csaby2014. feb. 06. 13:02 | Válasz | #215597 
Szia:) Valaszoltam is neked.
,,Megtörni nem fogok,itt éltem itt halok,áldom az Istent,hogy magyar vagyok."
,,Elment tatár,török,Trianon sem lesz örök.",,A tegnap okán ma a holnapért"

 © puszinyuszi2014. feb. 06. 12:28 | Válasz | #215596 
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © kaplony2014. feb. 05. 18:32 | Válasz | #215595 
Köszönöm, eddig még nem maradtam le!
"Hazádnak rendületlenül Légy Híve Ó Magyar!"

 © Erka2014. feb. 05. 18:10 | Válasz | #215594 
Szia, ez nagyon helyre!
De nézd át, mert ez még a változtatás előtti menetrend.
Nehogy lemaradj, vagy rossz helyszínen várakozz! :)

 © kaplony2014. feb. 05. 17:25 | Válasz | #215593 
"Hazádnak rendületlenül Légy Híve Ó Magyar!"

 © Etelka2014. feb. 04. 21:29 | Válasz | #215592 
Sziasztok! Szép estét!

Csaby, írtam Neked privát levelet (az itt megadott címedre). Ha nem kaptad meg, légy szíves jelezd, ha megkaptad kérlek, válaszolj rá! Köszi!
..jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod...

 © VJA2014. feb. 04. 19:41 | Válasz | #215591 
Pitbull!
Köszönöm!
Én vagyok az, aki nem jó, felleg ajtó nyitogató. (kalotaszegi népdal)

Csaby2014. feb. 04. 14:26 | Válasz | #215590 
Ma reggel kezembe került egy lap, amelyen egy vers volt, gondoltam megosztom, veletek is.

Édesanyámtól

Szeresd honfi, szeresd leány hazádat
úgy szeresd mint a szülõ, mint az édesanyádat
koporsódig hûséges légy iránta
Hûséges légy örömében s bújában.

Fejed fölött az a kék ég ragyogjon
Mikor anyád a bölcsõben ringatott
Mert az a nap süt, az a csillag sugára
Porosodó õseink sírjára.

Ez a föld ad mindnyájunknak kenyeret
Hideg ellen, vihar ellen födelet,
Kikeletkor pacsirta szór virágot
Itt minden ember ismerõsöd s barátod.

De mehetsz, mehetsz, vándorolhatsz bárhova,
Egész világ idegen lesz s mostoha,
S halni, s halni visszahoz a honvágy s a bánat.
Szeresd, szeresd, sose hagyd el hazádat!
,,Megtörni nem fogok,itt éltem itt halok,áldom az Istent,hogy magyar vagyok."
,,Elment tatár,török,Trianon sem lesz örök.",,A tegnap okán ma a holnapért"

 © puszinyuszi2014. feb. 04. 07:40 | Válasz | #215589 
Sziasztok.

Ma ünnepli 88. születésnapját Grosics Gyula, a "Fekete Párduc", az Aranycsapat legendás kapusa.

Grosics Gyula 1926. február 4-én született Dorogon.
Először 21 évesen állt a válogatott kapujában, 1947-ben Albánia ellen, utoljára 36 éves korában, 1962-ben (Jugoszlávia ellen), a két találkozó közt 15 év és 55 nap volt. Tizenhárom évesen a Dorogi AC csapatában kezdte sportpályafutását. 1947-től a MATEOSZ illetve Teherfuvar hálóját őrizte. 1950-ben került a kor sztárcsapatához, a Budapesti Honvédhoz, amely akkoriban az Aranycsapat legendás játékosainak a gyűjtőhelye volt. Először 21 évesen állt a válogatott kapujában, 1947-ben Albánia ellen, utoljára 36 éves korában, 1962-ben (Jugoszlávia ellen), a két találkozó közt 15 év és 55 nap volt.
Grosics a magyar válogatott 1948 és 1954 között veretlen csapatának, állandó kezdő kapusa volt, 86 alkalommal volt a válogatott. A helsinki olimpián (1952) a győztes magyar válogatott tagja volt. Három világbajnokságon (1954, 1958, 1962) szerepelt a kifutásairól is híres kapuvédő. Háromszor volt világválogatott! Háromszoros magyar bajnok volt, 390 bajnoki mérkőzésen lépett pályára. Részese az évszázad mérkőzésének nevezett 6:3-as londoni diadalnak. Az 1954-es berni világbajnoki döntő ezüstérmese.
Máig tisztázatlan okokból hazaárulással vádolták, s csak kis híján múlott, hogy nem a börtönben végezte, hanem Pestről száműzve ugyan, de a Tatabánya kapujában folytathatta, ahol 1963-ig játszott. 1964-ben abbahagyta a labdarúgást, mert nem engedték, hogy a Ferencvároshoz igazoljon.
Nemcsak abban volt úttörő, hogy fekete mezt húzott, hanem abban is, ahogyan kapusként irányította a védelmet, szinte az egész csapatot, ahogyan együtt élt a játékkal, olykor a kapuját messze elhagyva. Szinte negyedik hátvédként szerelt és indította a csapattársakat. A FIFA statisztikái szerint 1954 és 1962 közt Grosics 21 FIFA-tornán védte a magyar válogatott kapuját (ebben 15 nyert meccs volt és két döntetlen). A világbajnokságokon játszott 11 meccsen 17 gólt kapott, a hat világbajnoki selejtezőn hatot, az öt olimpián játszott meccsen pedig csak kétszer tudták bevenni a kapuját. A legtöbb gólt egy meccsen belül az 1954-es világbajnokság csoportmérkőzésein a németek ellen játszott találkozón kapta. Ezt a meccset Magyarország 8-3-ra nyerte, hogy aztán a döntőben óriási meglepetést okozva 3-2-re kikapjon a németektől. Grosics 3 gólt kapott az 1962-ben Budapesten Hollandia ellen vívott, döntetlenre zárult meccsen is.
Grosics 86 válogatott szereplését tekintve (amiből 59 barátságos mérkőzésen történt) ritka volt a kudarc: 59 győztes, 14 döntetlen és csak 13 vesztes mérkőzésen védett, összesen 96 gólt kapott, miközben csapata 258 gólt rúgott. Ez meccsenként 1,12 gólt jelent, ami azokban a mainál sokkal gólgazdagabb időkben alacsonynak számít.
Edzőként dolgozott Tatabányán, Salgótarjánban, a KSI-nél és Kuvaitban is. Másfél évtizedig, nyugdíjba vonulásáig volt a Volán sport klub elnöke, ahol futballéletünk egyik vezérszónoka volt, aki már a hetvenes évek végén megannyiszor figyelmeztetett a sportág morális csődjére.
A Magyar Olimpiai Bizottság 1995-ben olimpiai érdemrenddel tüntette ki. 2008. március 25-én debütált a Ferencváros színeiben, amikor a zöldek ellenfele az angol másodosztályú Sheffield United volt. Grosics a kezdőcsapatban kapott helyet. 2009-ben névadója a - Dr. Kiss-Rigó Lászlómegyéspüspök által alapított - Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémiának.
Ugyanebben Az évben "A magyar sport kategóriában" Prima Primissima Díj nyertese. 2011-ben Buszánszky Jenővel a Nemzet Sportolójává választották.

forrás: www.grosicsakademia.eu

"Szóljon a Csatadal...!"

"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © Balázs142014. feb. 03. 21:51 | Válasz | #215588 
Miki boldog születésnapot!!!;)
SZEBB JÖVŐT!

 © JANI2014. feb. 03. 20:24 | Válasz | #215587 
KÖSZÖNÖM!KÖSZÖNÖM!KÖSZÖNÖM!:):):):)

 © VJA2014. feb. 02. 16:37 | Válasz | #215586 
No még egyszer...
Sok születésnapokat...
Én vagyok az, aki nem jó, felleg ajtó nyitogató. (kalotaszegi népdal)

 © VJA2014. feb. 02. 16:35 | Válasz | #215585 
Magyar köszöntőt egy Magyar embernek!
Sok születésnapokat...
Isten éltessen!
Én vagyok az, aki nem jó, felleg ajtó nyitogató. (kalotaszegi népdal)

Csaby2014. feb. 02. 15:02 | Válasz | #215584 
Kedves Jani! Megkesve bar, de annal nagyobb szeretettel kivanok neked a magam es csaladom neveben boldog szuletesnapot. A magyarok Istene eltessen sokaig :)
,,Megtörni nem fogok,itt éltem itt halok,áldom az Istent,hogy magyar vagyok."
,,Elment tatár,török,Trianon sem lesz örök.",,A tegnap okán ma a holnapért"

 © Balázs142014. feb. 01. 22:56 | Válasz | #215583 
Boldog születésnapot Jani!!!;)
SZEBB JÖVŐT!

 © JANI2014. feb. 01. 20:26 | Válasz | #215582 

KÖSZÖNÖM SZÉPEN:):):):)

 © s.z.i.l.v.i.2014. feb. 01. 20:19 | Válasz | #215581 
Sziasztok! Csatlakozom a köszöntők népes táborához, tehát Isten éltessen nagyon-nagyon sokáig Jani, erőben és egészségben!

"Magyar nemzet, ha rád kerül a sor,
Léssz-e megint, ami voltál egykor?" Petőfi Sándor

zebi2014. feb. 01. 20:02 | Válasz | #215580 
Nos, hát sok boldogságot JANI! :)

A februáriak jó gyerekek :)
Gyáva népnek nincs hazája, mi itthon vagyunk, mitől félsz?
Nincs Istene, igazsága, gyáva nép a semmibe' vész.

 © Vesztergám Judit2014. feb. 01. 19:32 | Válasz | #215579 
Boldog születésnapot kívánunk Petrás Janinak!!!

Vesztergámék Kalocsáról
,,Vadászhat énrám bárki, van erőm bosszút állni. Én soha nem felejtem, Magyarnak születtem!"
,,Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet." (Bethlen Gábor)

 © zolika852014. feb. 01. 18:22 | Válasz | #215578 
Boldog Születésnapot Kívánunk Jani!
Petra és Zoli
"De a büszke sasnak nem számít a szédítő magasság.
Az vagy aki lettél, nem bánod hogy a világ mit mond rád"

 © Kalmár Éva2014. feb. 01. 17:23 | Válasz | #215577 
JANI!
A MAGYAROK ISTENE ÉLTESSEN NAGYON SOKÁIG!

 © Erka2014. feb. 01. 13:35 | Válasz | #215576 
Szép napot!

A gyönyörű orgánummal rendelkező születésnaposnak boldogságot, egészséget további sikereket kívánunk!
Erka, Dodi

pitbull2014. feb. 01. 13:09 | Válasz | #215575 
Csonka ország egy egészből!!!
Ilyet soha senkivel nem tettek még, haragszik a FÖLD és az ÉG!!!

 © HunKori2014. feb. 01. 11:26 | Válasz | #215574 
Jani!
Isten éltessen sokáig!!

pitbull2014. feb. 01. 11:10 | Válasz | #215573 
SZIA VJA!!!
Isten hozott köztünk
Csonka ország egy egészből!!!
Ilyet soha senkivel nem tettek még, haragszik a FÖLD és az ÉG!!!

pitbull2014. feb. 01. 11:04 | Válasz | #215572 
Jani!
A MAGYAROK ISTENE ÉLTESSEN EME SZENT NAPON !!!
Csonka ország egy egészből!!!
Ilyet soha senkivel nem tettek még, haragszik a FÖLD és az ÉG!!!

 © Lacika.hu2014. feb. 01. 10:44 | Válasz | #215571 
Isten éltessen! Egészségedre!!
Visszaszáll a Magyar Turulmadár!

 © Zsizsi352014. feb. 01. 10:33 | Válasz | #215570 
Boldog Születésnapot Jani!!!!
+36/30-6045480

Piki-05252014. feb. 01. 08:09 | Válasz | #215569 
Boldog Születésnapot Kívánok Neked Jani!! Piki-525
Abból a fából vágjátok az én keresztem,
Amit akkor ültettek, amikor születtem.

megtorlo2014. feb. 01. 07:44 | Válasz | #215568 
JANI ! A Magyarok Istene éltessen sokáig !
Isten, Haza , Család

 © Admin2014. jan. 31. 13:42 | Válasz | #215567 
Sziasztok!
Lenne egy kis változtatás az idei fellépéseken. Javítottunk pár helyszínt, így jelenleg ez a végleges műsorunk. Természetesen ahogy eddig is, lehetnek még változtatások, de erről időben szólunk nektek.

2014

2014. Jan. 11. Balassagyarmat
2014. Jan. 18. Gyöngyöspata
2014. Jan. 25. Veszprémvarsány
2014. Feb. 07. Püspökhatvan
2014. Feb. 08. Komárom
2014. Feb. 14. Dunaújváros
2014. Feb. 15. Felsőzsolca
2014. Feb. 21. Zalaegerszeg
2014. Feb. 22. Székesfehérvár
2014. Márc. 07. Hajdúnánás
2014. Márc. 08. Dabas
2014. Márc. 14. Szekszárd
2014. Márc. 15. Kaposvár
2014. Márc. 21. Veresegyház
2014. Márc. 22. Kisvárda
2014. Ápr. 03. Tiszalúc
2014. Ápr. 04. Kiskunfélegyháza
2014. Ápr. 11. Eger
2014. Ápr. 12. Báránd
2014. Ápr. 25. Nyáregyháza
2014. Ápr. 26. Sárbogárd
2014. Máj. 01. Budapest
2014. Máj. 02. Tata
2014. Máj. 03. Szerencs
2014. Máj. 08. Győrújbarát
2014. Máj. 09. Kistarcsa
2014. Máj. 10. Esztergom
2014. Máj. 16. Balatonszentgyörgy
2014. Máj. 17. Siklós
2014. Máj. 23. Máriapócs
2014. Máj. 24. Aggtelek
2014. Jún. 06. Csíkszereda
2014. Jún. 08. Szomolya
2014. Jún. 13. Újszilvás
2014. Jún. 14. Boldogkőváralja
2014. Jún. 18. Csörge tó
2014. Jún. 20. Ungvár
2014. Jún. 21. Kétpó
2014. Jún. 27. Velence
2014. Jún. 28. Dunaszerdahely
2014. Júl. 04. Siófok
2014. Júl. 05. Sümeg
2014. Júl. 11. Hajdúszoboszló
2014. Júl. 12. Csemő
2014. Júl. 13. Opályi
2014. Júl. 18. Kazincbarcika
2014. Júl. 19. Dombrád
2014. Júl. 25. Dunamocs
2014. Júl. 26. Csókakő
2014. Aug. 01. Nagylok
2014. Aug. 02. Sárvár
2014. Aug. 08. Abádszalók
2014. Aug. 09. Borzont
2014. Aug. 15. Hidaskürt
2014. Aug. 16. Fonyód
2014. Aug. 19. Füzér
2014. Aug. 20. szervezés alatt
2014. Aug. 22. Nagyréde
2014. Aug. 23. Nyíracsád
2014. Aug. 29. Vecsés
2014. Aug. 30. Jászberény
2014. Szept. 05. Pomáz
2014. Szept. 06. Csákvár
2014. Szept. 12. Kengyel
2014. Szept. 13. Nagykanizsa
2014. Szept. 26. Nagycenk
2014. Szept. 27. Tapolca
2014. Okt. 03. Szécsény
2014. Okt. 04. Pécs
2014. Okt. 10. Hódmezővásárhely
2014. Okt. 11. Veszprém
2014. Okt. 17. Szolnok
2014. Okt. 18. Tatabánya
2014. Okt. 23. Mosonmagyaróvár
2014. Okt. 24. Nyíregyháza
2014. Okt. 25. Paks
2014. Nov. 07. Szarvas
2014. Nov. 08. Budapest
2014. Nov. 14. Tamási
2014. Nov. 15. Sopron
2014. Nov. 21. Sátoraljaújhely
2014. Nov. 22. Debrecen
2014. Dec. 05. Szeged
2014. Dec. 06. Miskolc
2014. Dec. 12. Nagyatád
2014. Dec. 13. Dunakeszi
2014. Dec. 19. Bonyhád
2014. Dec. 20. Szombathely
2014. Dec. 27. Székesfehérvár
2014. Dec. 28. Győrszentiván
2014. Dec. 29. Cegléd
2014. Dec. 30. Békéscsaba

 © Admin2014. jan. 30. 20:53 | Válasz | #215566 
HELYSZÍNVÁLTOZÁS

2014. Február 7-i Hatvani koncert technikai okok miatt elmarad, de helyette a zenekar Püspökhatvanban lép fel.
INFORMÁCIÓ

 © Admin2014. jan. 30. 11:09 | Válasz | #215565 
Sajnálatos módon a február 7-i Hatvani koncert technikai okok miatt elmarad!

 © bartosz2014. jan. 30. 01:33 | Válasz | #215564 
Bátran küzdött s vérrel írta CIVITAS FORTISSIMA!!
e HŐSÖK tiszteletére - lengyelek.

 © kiev2014. jan. 29. 19:20 | Válasz | #215563 

 © puszinyuszi2014. jan. 28. 08:42 | Válasz | #215562 
Sziasztok.

1876. január 28.
Meghal Deák Ferenc, a haza bölcse

Budapesten meghal Deák Ferenc államférfi. Jómódú középbirtokos nemesi családban Söjtörön született 1803. október 17-én. Szüleit korán elvesztette, rokonoknál nevelkedett. Jogot tanult, s vizsgáit letéve Zalában vármegyei szolgálatba lépett mint tiszti ügyész, árvaszéki jegyző, majd helyettes alispán. 1833-tól a pozsonyi országgyűlésben kiemelkedő jogtudása, határozottsága, nagyszerű beszédkészsége, politikai érettsége, s erkölcsi tartása hamarosan a reformerek vezetői közé emelte.
Az 1839-40-es diétán már országos tekintély övezte, társai pedig egyenesen az ellenzék vezérének ismerték el. Nagy része volt abban, hogy amnesztiát hirdettek, s fontos reformtörvényeket hoztak a gyárakról, a kereskedőkről, a hitelfeltételek javításáról. Az 1840-es években a vármegyei torzsalkodások és megrendült egészsége miatt visszavonult szűkebb pátriájába. Támogatta a védegyleti mozgalmat, s közvetített Széchenyi és Kossuth vitájában. A szabadelvű tábor összefogása érdekében 1847-ben véglegesítette az Ellenzéki Nyilatkozatot, az alakuló Ellenzéki Párt programját.
Vidéki életéből az 1848-as forradalom mozdította ki: elfogadta az első felelős magyar kormányban a neki felkínált igazságügyi tárcát, melynek élén munkáját a napi feladatok elsődlegessége határozta meg: mérsékelni igyekezett Kossuthot, törvényjavaslatot dolgozott ki a jobbágyfelszabadítás továbbfejlesztésére, a béke ügyében tárgyalt Innsbruckban és Bécsben. Amikor 1848 szeptemberében Jellacic támadása miatt a kormány lemondott, Deák is távozott tisztéből, s képviselőként ténykedett tovább. Tagja volt a békeküldöttségnek, amelyet 1849. január 3-án Bicskén fogadott Windischgrätz herceg. A küldetés kudarcot vallott, s már nem tudott Kossuthék után menni Debrecenbe, ezért hazatért zalai birtokára, Kehidára. Itt vészelte át a szabadságharc bukását, az elnyomatás viszontagságos első éveit, személyes példájával hirdetve a passzív ellenállást az önkényuralom ellen.
1854-től az év nagy részében Pesten, a Vendéglő az Angol Királynéhoz szállóbeli lakása lett a találkahelye azoknak, akik tőle várták az ellenállás irányítását. A Deák által követett kivárási taktika végül meghozta gyümölcsét. Ausztria katonai megroppanása, a Bach-rendszer kudarca nyomán az 1860-as években eljött az aktív ellenállás ideje. Deák az országgyűlésben 1861-től a Felirati Párt vezéralakjaként követelte az 1848-as törvények helyreállítását. Felismerte viszont, hogy egyedül a Béccsel való kiegyezés a járható út, s ennek adott hangot később a Pesti Naplóban 1865. április 15-én megjelent ún. húsvéti cikkében. Magyar részről ő vezette a tárgyalásokat, melyek eredményeként az 1867-es kiegyezés Magyarországnak legalább a belkormányzati önállóságát visszaszerezte. Érdemeiért kezdték mind többen `a haza bölcsének` nevezni.
Az Osztrák-Magyar Monarchia új rendszerében már nem vállalt semmilyen hivatalos megbízatást, inkább a háttérből figyelte a fejleményeket. Számos író, költő, így Arany János, Kemény Zsigmond és Gyulai Pál is a barátja volt, s részben így alakult ki az ún. irodalmi Deák-párt. Családot nem alapított, Vörösmarty árváit fogadta gyermekeivé. 1839-ben az MTA tiszteleti tagjává választották.

"Az igaz ügyért küzdeni még akkor is kötelesség, midőn már sikerhez nincsen remény..."
/Deák Ferenc/

forrás: mult-kor.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © JANI2014. jan. 27. 17:31 | Válasz | #215561 
Óriási Magyar siker Graz-ban!

A Dunaharaszti Kempo Sport, a Hegyvidék Küzdősport Akadémia, és a Nagykátai Kempo Klub részéről 1-1

versenyzőt delegált Rozman István a WKF Világszövetség Európai Profi szakág Elnöke, és

Felföldi " hegylakó " Szabolcs Profi MMA Világbajnok, többszörös Kempo Világbajnok. A 3x5 perces UFC

szabályrendszerben játszandó mérkőzéseken Sós Tibor ( Dunaharaszti Kempo Sport ), Antal Gergő ( Nagykáta

Kempo Klub ), és Herbák István ( Hegyvidék Küzdősport Akadémia ) vettek részt Magyar részről. Hármójuk

közül először Sós Tibi lépett a ketrecbe a nála jóval izmosabb osztrák sráccal szemben. Tibit sérülése korlátozta,

a tavaly októberi Európa Bajnokságon elszenvedett térdsérülése miatt a készülése felületes volt. Csak a

küzdelem hetén tudott négyet edzenie, de így is bevállalta a mérkőzést. Rögtön az elején az osztrák egy

lábra menést követően kiült rá, és osztani kezdte a pofonokat. Tibi feladta a meccset az első 10 ütést követően.

Világosan látszódott ama tény, hogy felkészültségi hiányban volt. A következő harcosunk Antal Gergő volt, nem

volt ismeretlen Gergő a hazai nézőknek és versenyzőknek, hisz már többször is mérkőzött odaát. A Profi Box-ot

is bátran vállaló harcosunkkal szemben az ellenfél tudta az ellenszert. Már a kezdésnél ( félve Gergő ökleitől )

levitte földre, majd az utolsó percben indított pörölycsapásainak köszönhetően a vezetőbíró végett vetett a

küzdelemnek. Következett Herbák István vs. Marcus Grosse mérkőzés. Iszonyat nagyot csatáztak a ketrecben, az

est legnagyobb üdvrivalgásával, egyszer az egyik, egyszer a másik talált be. Marcus többször levitte Istvánt a

földre lábra meneteleivel, de István mindig higgadtan kijött a nála 15 kg-mal nehezebb ellenfele fojtogatásaiból.

Amiben jobb volt István az az amire edzője ( Felföldi " hegylakó " Szabolcs ) tanította mindig: az a kitartás. Szépen

felőrölte az ellenfelet hiába volt erősebb nála, a végén egy térd rúgást követően összefogta a gillotine fojtást.

Hiába a két vereség, ez a győzelem akkora volt hogy elmúlatta velünk a vereség illatát. A közönség kántálta

harcosunk nevét: István, István!

Rozman István, és Felföldi Szabolcs elégedett voltak a Magyarok teljesítményével, amit tudtak itt azt kihozták

magukból.



Felföldi " hegylakó " Szabolcs

MMA Országos Szövetség

 © bartosz2014. jan. 27. 02:05 | Válasz | #215560 
Sziasztok! Köszi az érdekes történelmi anyagot Mátyás Királyról. Az életidejében létrehozott Fekete Sereg egyik kiemelkedőbb had Középeurópában. De szerintem még sikeresebb lett volna az ő uralkodása, ha Hunyadi János nem így korán meghalt volna, 1456ban. (Sokszor ütötte a török seggét!)

Barátsági lengyel üdvözlettel Nektek!!
És éljen Kárpátia!
Bartosz

Skith2014. jan. 26. 20:09 | Válasz | #215559 
Üdv mindenkinek. :)

Jah, és akivel még nem találkoztam idén, annak legyen jó éve. Na meg boldog.:)
" Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk. "

 © hadaprod2014. jan. 24. 22:06 | Válasz | #215558 
jujj de jóó! Köszi!

 © puszinyuszi2014. jan. 24. 08:45 | Válasz | #215557 
Sziasztok.

1458. január 24-én Buda és Pest között a Duna jegén Magyarország királyává választották az alig 15 esztendős Hunyadi Mátyást, aki a középkori magyar állam legnagyobb uralkodójává vált.

Hunyadi Mátyás 1443. február 23-án született Kolozsvárott. Apja Hunyadi János, a "törökverő", anyja Szilágyi Erzsébet. Gyermekéveit a család vajdahunyadi várában töltötte, ahol a kornak megfelelő lovagi nevelést kapott, de emellett humanista szellemben egyház- és államjogot, művészeti ismereteket, orvostudományt és latint is tanult.

1456-ban járunk a nándorfehérvári diadal után nem sokkal, augusztus 11-én Hunyadi János, az utolsó magyar hadvezér, aki tartós eredményeket tudott elérni a török elleni küzdelemben, életét vesztette. Ekkorra a Hunyadi család Magyarország egyik leggazdagabb birtokosává vált és kiváló érdemeik miatt megbecsült embereknek számítottak.

V. László király rokonát, Cillei Ulrikot nevezte ki főkapitánynak, aki azonban ahelyett, hogy a törökre összpontosított volna, a Hunyadi családra próbált nyomást gyakorolni. Hunyadi Lászlót - akinek az elsőszülött fiú jogán kezén volt Nándorfehérvár - arra akarták rávenni, hogy minden királyi erősséget és jövedelmet adjon át Cilleinek.
A király és Cillei személyesen látogatták meg Nándorfehérvárt, ahol egy tanácskozás közben Cillei szenvedélyes haragjában kardot rántott Hunyadi Lászlóra. Lászlónak sem kellett több, szintén kardot rántott. Cillei pedig ott halt meg a tanácsteremben. A király erre nagyon megrémült, de akkor és ott büntetlenséget ígért Hunyadi Lászlónak és a családnak, melyet esküvel is megerősített Temesvárott.

Ígéretszegés és trónviszály

V. László végül megszegte az ígéretét, és megtorlásul elfogatta a két Hunyadit. Felségsértés címén Lászlót Budán 1457-ben kivégeztette, Mátyást pedig prágai udvarába vitte fogolyként. A király azonban nem sokkal később meghalt és így megüresedett a magyar trón, de ez kezdetben nem változtatott Mátyás helyzetén, habár az V. László helyére lépő Podjebrád György cseh kormányzó, már kezdettől fogva királyi utódként bánt vele.

A politikai helyzet természetesen tovább éleződött, miután a trón megüresedett. Délkeletről a pogányok, nyugatról a Habsburgok vetettek szemet az országra, míg északon a cseh Giszkra fosztogatott. Az oligarchákat akkor sem érdekelte egyéb, mint hatalmuk megtartása, és saját vagyonuk gyarapítása bármi áron. Az országot lassan-lassan hatalmába kerítette a gyász, az ármány és a rettegés.
A legnagyobb reménytelenségben, mint ahogy az lenni szokott, megmutatkozott az isteni gondviselés, méghozzá egy fogságban élő gyermek képében.

Mátyást 1458. január 24-én választották királlyá, a legenda szerint a Duna jegén, de a választás a budai várban történt. Ez volt a híres, a Duna-jegén lebonyolított választás, amikor a köznemesség és a főrendek nagy része Mátyás mellé állt. Mátyást Csehországból Vitéz János vezette küldöttség hozta ki, de Podjebrád György csak úgy engedte útjára, ha a fiú feleségül veszi a lányát, Katalint. Miután az alku megköttetett, Mátyás végképp megszabadult a fogságból és Buda fele vette az útját. A csapat Esztergomnál kelt át a repedező jégen, és 1458. február 15-én érkezett meg a fővárosba. Ekkor Mátyást trónra ültették, ugyanis megkoronázni még nem tudták, mert a korona Habsburg III. Frigyes császárnál volt.

Ezen a napon is csoda történt: a választás híre még ki sem szivárgott, de a pesti nagytemplomban már felhangzott a hálaadó ének. Amikor aztán az egész nép megtudta, hogy Mátyás lett a király, mindenki nagy örömmel ujjongott. "Minden templomban meghúzták a harangokat, harsogtak a kürtök, szóltak a sípok, és olyan nagy hangon énekelt mindenki, hogy megtelt azzal a levegőég."

Forrás: VJM.hu/geoegraphic.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."


Első ... 2 3 4 [5] 6 7 8 ... Utolsó

Ugrás a tetejére

Tárhely és domain a MediaCentertől