Kárpátia Internetes Oldala   >>   Fórum   >>   Kárpátia
FÓRUM

Ha szeretne hozzászólni, be kell jelentkeznie!
Bejelentkezés >>

Listázás időrendben


 © Erka2014. aug. 16. 11:39 | Válasz | #215941 

 © Erka2014. aug. 16. 11:36 | Válasz | #215940 
https://www.youtube.com/watch?v=aIbNsfmTJmQ

 © Erka2014. aug. 16. 11:34 | Válasz | #215939 
Sziasztok!
Aktualitás.
A mai Sírjaik, hol domborulnak c. műsor első részében egy bácsi mesélt, hogy leventeként, (14 éves gyermek) 15 évre elítélték és vitték:
https://www.youtube.com/watch?v=aIbNsfmTJmQ

 © Erka2014. aug. 16. 11:31 | Válasz | #215938 

 © Rolkó2014. aug. 16. 11:07 | Válasz | #215937 
Sziasztok!
Üdvözlet mindenkinek a fórumon, és üdvözlet a Kárpátia zenekarnak!!!
Nagyon szép számokat írtatok, nagyon sokat mondóak.
Jani! 1-2 évvel ezelőtt egy jó barátom azt mondta, hogy annyi mindenről írtatok zeneszámot, hogy már lassan nincs is miről írni.
Erre azt mondtam, hogy mindig van miről írni. Minden évben jönnek olyan események amiről dal születik egy zenész fejében.
Ha csak a magyar történelemnél maradunk, számtalan esemény van amiről zenét lehet komponálni. És ennek se vége se hossza. JANI! olyan szövegeket írtok, hogy rendesen megszáll az ihlet a versíráshoz. Fantasztikus!!!
Remélem még akkor is koncerteztek, amikor bottal mentek fel a színpadra. Azt hiszem az jó sokára lesz. Egy biztos! Itt Jászberényben én még föl is támogatlak benneteket a színpadra, csak zenéljetek!!!!!!!!!!!!!!!!!
Sok sikert kívánok!!!

Rolkó
"...Istenem kérem segíts! Add, hogy lássák végre, hogy magyar által ne folyjon még több magyar vére."

 © JANI2014. aug. 16. 08:45 | Válasz | #215936 
Köszönjük szépen:):):):)

 © Erka2014. aug. 16. 00:48 | Válasz | #215935 
Sziasztok!
A három új videóelőzetes után tudtam:nagy dobbantás lesz.
Örökségem hallgatása közben, után vizuálisan megjelent: Az én apám, Altató, de még Az én hitem is. Gyökerek, mély gyökerek fontossága, tisztelete érződik ki, gyönyörű a dal.
Tűzoltó dal: remek, jó bulizós nóta. Látom előre koncerten Jani majd felteszi a kérdést a tőle elvárható módon kikről is szól majd a következő dal. Tulajdonképpen én is most gondolkoztam el rajta mit is rejt e hivatás.
Balatoni nóta: középkori, végvári mulatsági hangzás (nekem) nagyon jóóó, nyárvégi, őszi, téli, tavaszi, végül kis nyári kép.
Szibéria felé: a vershez gyönyörű a zene.
A székelykapuk főszereplője, a tulipán után nagyon jó választás egy újabb Thököly Vajk vers megzenésítése. Gyönyörű, csodás. !!! Ennél nagyobb összhangot a szöveg és zene között elképzelni sem tudok.
Ami már réges-régen hiányzott számomra az óriási KÁRPÁTIA CSOKOR-ból, hát most beleköttetett: Horthy Miklós katonája vagyok!
Ó, én édes jó Istenem! ("Ó, én édes jó Istenem")!!!!!!!
Petrás János hozzáadása
Kárpátia zenekar: gratulálok szeretettel, köszönet érte!



 © VJA2014. aug. 15. 22:16 | Válasz | #215934 
Sziasztok!
Most hallgattam meg a teljes albumot.
Gratulálok, szerintem nagyon rendben van. Nem minden szám lesz a kedvencem, de miért is kellene mindegyiknek olyan stílusúnak lennie ami nekem tetszik..., akkor egyhangú lenne. Így viszont mindenki találhat kedvére valót, (ezzel azt is mondom hogy mindenki hallgasson Kárpátiát ). Azt én mindenképpen nagyra tartom hogy évente megjelenik egy album, és mindig van 7-8 szám ami nagyon tetszik, és ebből 3-4 szám olyan, hogy még az embert torka is megszorul, vagy a keze ökölbe szorul.
Még egyszer gratulálok és köszönet!
Én vagyok az, aki nem jó, felleg ajtó nyitogató. (kalotaszegi népdal)

 © Bajnok2014. aug. 15. 21:46 | Válasz | #215933 
Sziasztok! Nagyon jó lett az új lemez! Gratulálok a ZENEKARNAK!
"Visszaveszünk földet, erdőt, mezőt...
Adjon az Úristen hozzá erőt,... és szebb jövőt!"

vwgolf2014. aug. 15. 20:20 | Válasz | #215932 
Minden elismerés a ZENEKARNAK!!
"Fenn, az égen sziklás bércek fölött, Száll egy büszke szép Turul madár..."
Nullahat-húsz-huszonkilenc-hétszázhetvenhét-huszonöt

 © Icus752014. aug. 12. 21:17 | Válasz | #215931 
Sziasztok! Két kérdésem lenne ,az egyik Janihoz ,hogy alakult a hétfői "meg"hallgatás? Mert nagyon sokat gondoltunk Rád :-) . A másik pedig a vezsenyi koncerten kapható lesz már az új album ? Köszönöm.

Huszár Peti2014. aug. 11. 20:50 | Válasz | #215930 
Nekem cuzamme hiányzik az egész hét.
7 éve ott nyaralok, de idén kimarad. Felháborító!
Több ezer év, kövekbe vésett hírmondó rovás Korona, jogar, aranyalma és egy megszentelt palást.
Több ezer év harcos álom és vidám verejték, te vagy őseid albumában az aktuális kép

 © kaplony2014. aug. 07. 15:37 | Válasz | #215929 
Magyar Sziget 2014

Nagyon sajnálom, hogy elmarad a Magyar Sziget szokásos formája. A legfájóbb, hogy nem lesz KÁRPÁTIA koncert, de hiányozni fog VARGA TIbor lebeilencselő előadása, és a többi érdekfeszítő kulturális, hazafias történelmi és sport00 program! A fórumtalálkozó sorsa is kétséges. Kár egy ilyen 13 éves hagyománnyal bíró értéket csak úgy veszni hagyni!
"Hazádnak rendületlenül Légy Híve Ó Magyar!"

 © puszinyuszi2014. aug. 04. 08:23 | Válasz | #215928 
1919. augusztus 4. Megkezdik működésüket a különítményesek

A Tanácsköztársaság bukását követően megkezdődött a kommunisták, szociáldemokraták és liberálisok üldözése. A jogrendet még látszólag sem vették tekintetbe a Nemzeti Hadsereghez tartozó tiszti különítmények.
A Dunántúlon Horthy Miklós fővezér augusztus elején személyesen adott parancsot a „tisztogatásra”. A Prónay-, az Ostenburg-, a Madary- és más osztagok bevonultak a községekbe és a városokba. A helybéliek feljelentései alapján elfogták a tanácsállam tisztségviselőit, a munkásmozgalom résztvevőit vagy a zsidó vallású polgárokat, értelmiségieket, majd minden bírói ítélet nélkül felakasztották őket.
Budapesten 1920. február 17-én az Ostenburg-különítmény tagjai meggyilkolták Somogyi Bélát, a Népszava szerkesztőjét, aki leleplezte a lapjában a fehérterror borzalmait, és fiatal munkatársát, Bacsó Bélát. A fővárosban székelő központi kormányhatóságok a megtorlást jogi formulákba burkolták, hogy "még a látszata is elkerülhető legyen annak, hogy itt politikai üldözés folyik".
Az 1919. augusztus 19-én kiadott 4038/1919. ME. és a 4039/1919. ME. sz. rendeletek alapján gyorsított bűnvádi eljárással ítélkező ötös tanácsokat hoztak létre. Ezek a tanácsállam politikai funkcionáriusait lázadás, a gazdasági tisztségviselőket rablás, pénzhamisítás, magánlaksértés, a Vörös Őrség tagjait személyes szabadság megsértése, a forradalmi törvényszékek tagjait gyilkosság vádjával, tehát közönséges bűncselekmények, és nem politikai deliktum címén ítélték el. Az ország történetében addig legnagyobb méretű üldözés zajlott le. 1919-1921 között - az eddig feltárt adatok szerint - több mint 73 ezer személy ellen indult eljárás, 15 ezer főt tartóztattak le, 7 ezret ítéltek el, és több százat kivégeztek.

forrás: mult-kor.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © merkurius2014. aug. 02. 19:38 | Válasz | #215927 
Az ember a test-lélek-tudat egyesülése ha mindhárom jól müködik legyőzhetetlen!!!

 © puszinyuszi2014. aug. 01. 08:04 | Válasz | #215926 
1898. augusztus 1. Elhunyt Arany László, költő, népmesegyűjtő, Arany János fia

A hunok harca
(részlet)

Te pedig, ó magyar!... mennyi üres látszat!
Mennyi hiú légvár és mennyi káprázat!
Délibábban úszol, csalfavizű árban,
Mely hol fényben mutat, hol csunya hinárban,
Melyben fenekestől felforgani látszol,
Mi szilárd is rajtad, mind inog és táncol,
A látkör előtted csupa ködben vész el
Félbehagyod munkád lehanyatló kézzel;
Önbizalom csügged, hit, erély megrendül,
Az egész nemzetre zsibbadt, tunya csend ül,
Iszonyú rémképek s mily tétlen ijedség!
Hol van az önhit, mely kétségbe ne esnék?
Ó lesz-e segítőd? Lesz-e, ki megóvjon,
Hogy ez a föltúrt föld reád ne omoljon?
Lebirod-e győzni az összetolúlt bajt?
Jön-e csuda ismét, védeni a hun fajt?
Mint eljőve egykor felhők országából
Fenn a Hadak-útján a szellemi tábor,
Mint földi csatákban Magyarok Istene,
Mint rabigádban is nagy nemzeti szellem,
Mentő hatalommal, nem földi erővel,
Védett beözönlő népek hada ellen...

Elég az álomból! - De bizony nem védett,
El ne higyj valahogy ily mesebeszédet.
Mi megóvott eddig, nem bűv-csuda volt az,
Nem szellemi tábor s holmi külön isten,
De erőd, de kardod, de hazaszerelmed,
Mely vész idejében sutba nem ül resten;
Védett okos ildom, ép, józan, erős ész,
Akarat, mely bátran nagy célja felé néz,
Száz vészt kikerültél, rabigád áttűrted,
Mi hajolt: hajlítád, ami nem: eltörted;
Bölcsen az időkhöz idomulni tudtál,
Ha szunyókáltál is, még el nem aludtál. -
Félre kishitűség: szégyen, ki most retteg.
Jön már az erősb kor: szavak után tettek.
Ál-lelkesedésnek kezd fogyni határa,
Az üres hű-hónak lefelé száll ára;
Kezdj csak te dologhoz, vedd csak magad észre,
Fogd csak ez új fegyvert igazán két kézre,
Leld ki csak a csínyját, tudj vele jól bánni,
A régi hatvágást ezzel is kivágni
S jöhet a hódító, nyiltan avagy titkon,
Tied ez a föld még, te vagy itt még itthon.

1873
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © JANI2014. júl. 31. 21:21 | Válasz | #215925 
Köszönet a Magyar NŐKNEK, ASSZONYOKNAK, LÁNYOKNAK, hogy szembe mernek szállni bárkivel, aki a nemzetünket fenyegeti. Ez így volt a történelmünk folyamán számtalan esetben. Ők az igazi nemzetvédők!!!!!!!!!

URAIM, ITT A KÖVETENDŐ PÉLDA!!!!!!!!!!!!!!!!!!

 © JANI2014. júl. 31. 21:07 | Válasz | #215924 
ÉLJENEK A BÁTOR MAGYAR NŐK!!!!!!

Július 28-án, hétfőn a beregszászi járási Nagyberegre megérkezett a Beregszászi Hadkiegészítő Parancsnokság egyik tisztje, aki tizenegy katonai behívót szeretett volna kézbesíteni a község területén. Megkérte a helyi katonai nyilvántartóként dolgozó hölgyet, hogy a címek és személyek megtalálását könnyítendő kísérje el a faluba, hogy személyesen átadhassa a behívókat. De a nagyberegi kesztyűgyárban dolgozó hölgyek megtámadták az üzem közelében a két kézbesítőt és a náluk lévő - nagyberegi, beregújfalui és remetei férfiaknak szánt - katonai behívókat mind darabokra tépték, így egyet sem sikerült a három községben kézbesíteni - mondta el lapunknak Orosz Márta, Nagybereg polgármesterasszonya. Este a falu asszonyai, lányai lezárták az utat a község Beregszász felőli végén, ahol jelen volt a polgármester asszony is, aki elmondta: "Ez egy önszerveződés. Mi, asszonyok nem engedhetjük meg, hogy elvigyék a fiainkat egy olyan háborúba, amelynek számunkra semmi értelme nincsen, egy olyan háborúba, ahol csak megölik az embereket. Mi, vagyis a községháza nem fogunk katonai behívókat kézbesíteni."

A nagyberegi tüntetők közül az egyik asszony tudósítónknak elmondta, hogy öt hónapja van a "terrorellenes" hadműveletek helyszínén a fia, aki 30 éves családapa. Telefonon keresztül hívták be Beregszászba a hadkiegészítő parancsnokságra, ahonnan már csak két órára engedték haza, hogy elbúcsúzzon a családjától, azóta, öt hónapja nem látták, bár mobiltelefonon mindennap beszélnek vele. Szerinte Kelet-Ukrajnában tengernyi baj van, amiből csak cseppeket tudunk mi itt, Kárpátalján. A beregi asszonyoknak saját tapasztalata alapján azt javasolta, ne engedjék férjüket, fiukat a háborúba, inkább vállalják az ezzel járó kockázatot.

Beregújfaluban a község bejáratánál gyűltek össze a felháborodott asszonyok és lányok, itt akadtak olyanok is, akiknek vasvilla is volt a kezükben. Tudósítónk kérdésére válaszolva elmondták, hogy ha valaki behívót próbál kézbesíteni a községben, azt meg fogják támadni, ahogy ezt a beregi kesztyűgyárban dolgozók is tették, akik közül többen beregújfalui asszonyok voltak. Egy férfit sem engednek ki a faluból, mondta mindenki egybehangzóan. Sokan nehezményezték, hogy miközben a beregújfalui férfiakat akarják háborúba vinni, addig az ottani életerős fiatalemberek Kárpátalján nyaralnak az állam pénzén.

Sütő Lajos, Beregújfalu polgármestere elmondta: "A mai nap elterjedt a híre, hogy Kígyósra és Nagyberegre behívókat vittek, ennek az eredményeként gyűltek össze a községbe vezető úton a beregújfalui lányok és asszonyok. Kértük a férfi lakosokat, hogy ne jöjjenek ide, az esetleges provokációkat elkerülendő. Elhatároztuk, hogy a beregújfalui fiainkat, az apákat nem engedjük elvinni. Mindenféle szóbeszéd kering, amire nem biztos, hogy nekünk reagálnunk kell, mert nem tudjuk, hogy van-e alapjuk. A lényeg az, hogy a községi tanácson behívó jelen pillanatban nincs, ez annak köszönhető, hogy a nagyberegi kesztyűgyárban dolgozó asszonyaink harciasan léptek fel. Nem tudom, hogy a széttépett behívók közül hányat akartak Beregújfaluba hozni, de szerencsére nem ért ide egy sem. Hagyjanak minket békén. Az itt élő embereknek megvan a maguk problémája. Én teljes mértékben egyetértek azzal a tiltakozással, ami most itt zajlik."

Kígyóson közel száz asszony zárta le a községen át vezető főutat, akik táblákkal a kezükben tiltakoztak a behívások ellen. A község polgármesterétől megtudtuk, hogy négy behívót vittek a faluba, mindegyiket 18 éves, rendes sorkatonai szolgálat előtt álló fiatalembereknek.

Olyan híresztelés terjedt el a községben, hogy ezeket a fiatalembereket most kényszerrel fogják elvinni, ezért kezdődött az útlezárás, tiltakozásként, amelyben legalább 100 asszony vett részt.

Július 29-én kedden a beregszászi hadkiegészítő parancsnokság előtt gyűltek össze a tiltakozó asszonyok. Oleh Parada alezredes, beregszászi járási hadkiegészítő parancsnok munkatársaival együtt kiállt az épület elé, majd kijelentette, hogy Beregszászból eddig csak önkénteseket vittek háborús területre - ez heves indulatokat váltott ki a tömegből, követelték hogy hozzanak ki az épületből egy behívott katonát. Az asszonyok azt kiabálták: "Menjen háborúzni Parada!"

Babják Zoltán, a város polgármestere a tömeg elé állva kijelentette: "Én azzal, ami most történik, egyetértek. De a Legfelsőbb Tanácsban elfogadtak egy mozgósítási törvényt. Ezt csak a megyei kormányzó, és a megyei hadkiegészítő parancsnok tudja megváltoztatni, vagy arra, amit én levélben kértem tőle, hogy a behívott férfiakat ne vigyék Kárpátalján kívülre.

Ekkor a tömeg félbeszakította "Nem hiszünk nektek!" "Hazugság!" kiabálással, majd amikor már a polgármester folytatni tudta, arra kérte a polgárokat, hogy az útlezárások csak részlegesek legyenek, mert a kenyérnek és az üzemanyagnak el kell jutnia a városba.

Az asszonyok követelték, hogy a polgármester segítsen megszervezni a behívások megakadályozását. A tiltakozásra a környező falvakból egyre több nő érkezett buszokkal, a spontán megmozdulás egyre inkább szervezett jelleget öltött.






 © puszinyuszi2014. júl. 31. 07:58 | Válasz | #215923 
A nagycímer

A nagycímer elsősorban egy ország azon címere, mely a fő tartományokon vagy családi címereken kívül külön egyéb címereket is tartalmaz, melyek az ország vagy a család fennhatósága alá tartoznak. Tartalmazza minden ténylegesen birtokolt terület címerét és az összes igénycímert.
A nagycímer tehát egy ország teljes címere, mely az összes mezőt tartalmazza. A főpajzson kívül általában nemcsak egy boglárpajzsot tartalmaz, hanem további kispajzsokat is. A nagycímer kialakítását és használatát a legtöbb országban külön szabályozzák. Általában csak az ország uralkodója használja, de ő is csak úgy, mint az ország feje. A nagycímer alkalmazása ritka, csak a kivételesen ünnepélyes helyeken és alkalmakkor használják, amikor a külvilág felé szükség van az ország tényleges és történelmi jelentőségének kifejezésére.
A nagycímer egyfajta csoportkép (tabló), mely megmutatja, hogy az ország milyen birtokokkal rendelkezik.
Magyarország nagycímerét Altenburger Gusztáv, az egyik legjelentősebb 19. századi magyar heraldikus készítette el, amely azonban soha nem került használatba, csupán mint heraldikatörténeti érdekesség érdemel figyelmet.

Magyarország nagycímere
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © puszinyuszi2014. júl. 30. 07:39 | Válasz | #215922 
1866. július 30. Magyarországon elindul az első lóvasút

1863-ban maga gróf Károlyi Sándor - kinek birtokához akkoriban Újpest tartozott - javasolja a lóvasút kiépítését, vélhetően a több évtizedes történetre visszatekintő külföldi üzemek hírének hatására. Később e célból szintén ő alapítja meg a Pesti Közúti Vaspálya Társaságot, azaz a PKVT-t.
Természetesen az újfajta közlekedési eszköz gondolatát először le kellett nyomni a hivatalok és városatyák torkán, ez, ha nem is gyorsan, de sikerült.

Az első lóvasúti kocsik 1866. július 30-án indulnak el, másnaptól pedig már menetrend szerint közlekednek a járművek a Kálvin (akkor még Széna) tér, és Újpest Városkapu (akkor még sehol nem volt a vasúti híd) között.

Érdekesség, hogy a lóvasúti állomásépület ("Bagolyvár" vagy "Vadászkastély" néven emlegeti a köznyelv) a mai napig megvan.

forrás: budapestcity.org

A lóvasút
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © puszinyuszi2014. júl. 29. 08:07 | Válasz | #215921 
A borbolyai ősbálna

A Sopron vármegyébe tartozó Borbolya területén fekvő agyagbányában 1899-ben bukkantak rá a Mesocetus hungaricusra, a Kárpát-medence leghosszabb ismert ősállatára.
A középső-miocén korú, viszonylag mély tengerben lerakódott üledék őrizte meg a 15 millió évvel ezelőtt élt, 6,5 méter hosszú fiatal sziláscetet. A már felfedezésekor nagy visszhangot kiváltó leletet először a Magyar Királyi Földtani Intézetbe szállították, majd a második világháború után a Természettudományi Múzeumba került. Ez nem bizonyult jó döntésnek, mivel az 1956-os tűzvészben részben megsemmisült (az 1,8 méter hosszú koponya viszont még ma is megvan). Az erősen töredékes csontokat a kiemelés során paraffinba ágyazták, hogy így szállítsák Budapestre. A nyári hőségben azonban a paraffin megolvadt, a csontok elmozdultak egymástól, és lesüllyedtek a paraffin aljára. Emiatt Kadic Ottokárnak komoly nehézségei támadtak a csontváz két évig tartó összeállítása során. Ráadásul a hiányzó részeket nagyon sok helyen kellett gipsszel pótolnia, emiatt egyes paleontológusok csak Gipszocetus-ként emlegetik a leletet.

forrás: origo.hu


A borbolyai őslelet a feltáráskor

... és kiállítva
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © brilly2014. júl. 28. 11:41 | Válasz | #215920 
Ez a szám az, amit akárhányszor meghallgattam már, mindig végig kell hozzá néznem a videót is. (Nagyon jóóó!) Vannak igen-igen kedvenc képkockáim, pl. „ a csiga a kerítésen”-en mindig elmosolyodok stb. De most nem ezért írok.

Mint mondtam nagyon jók a karakterek, a készítő egy Mester. Igazán jól néztek ki!
De valamit muszáj elmondanom. Az a helyzet, hogy 1.02-től az ablakon betekintve az ebédet kavargató gazdasszony nekem nagyon a Huszár Szilvi, pedig nagyon régen láttam már (vagy éppen azért…?). Bocs Szilvi ha sokat csuklasz, de biztos eljön majd az idő amikor már nem nézem ennyiszer a videót.
"Ha e világon bűn magyarnak lenni, én mindörökre bűnös maradok!"

 © puszinyuszi2014. júl. 28. 07:55 | Válasz | #215919 
100 évvel ezelőtt, 1914.július 28-án a Monarchia hadat üzent Szerbiának, ezzel kezdetét vette az I. világháború

1914. június 28-án Gavrilo Princip Szarajevóban meggyilkolta Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét. A merénylet hátterében Bosznia 1908-as, Monarchia általi annexiója állt, amelyet a nép - amely ötszáz év török megszállás után függetlenségre vágyott - nem tudott elfogadni. Ferenc Ferdinánd egyébként autonómiát szeretett volna adni a szlávoknak, de Szerbia egy nagyszerb állam megvalósítását tervezte, Bosznia és Horvátország csatlakozásával.
A merénylet csak egy égő gyufaszál volt, melyet Európa lőporos hordójába dobtak. Egyes osztrák politikai csoportok a merényletet szerb hadüzenetnek fogták fel, s jó alkalomnak tartották Szerbia katonai lerohanására, de az akció megkezdését Németország álláspontjától tették függővé. A német vezetés, amely évek óta készült egy nagy erőpróbára az angolokkal és franciákkal, július 5-én a háború támogatása mellett döntött.
Ezután az Osztrák-Magyar Monarchia július 19-én elfogadhatatlan ultimátumot küldött Szerbiának, amelyben az osztrákellenes propaganda leállítását követelték, továbbá hogy Belgrád engedjen be egy osztrák-magyar bizottságot, amely a merényletek hátterét vizsgálná. A szerbek, maguk mögött tudván a cári Oroszországot, elutasították a követeléseket s még aznap mozgósításba kezdtek. A Monarchia ezután megszakította a diplomáciai kapcsolatokat, majd a merénylet után egy hónappal, július 28-án hadat üzent Szerbiának, bár Tisza István magyar miniszterelnök e lépést korainak tartotta. Másnap az oroszok mozgósítottak, 31-én Németország küldött ultimátumot az angoloknak és franciáknak. A konfliktusba sorra bekapcsolódtak a háborúra már felkészült, egymással szemben álló szövetségeket alkotó európai nagyhatalmak. A németek augusztus 2-án bevonultak Luxemburgba, 3-án Belgiumba. Augusztus 12-ig minden ország hadat üzent a szemben álló csoport tagjainak, és kitört a négy évig tartó világháború, amely a korábbi háborúkhoz képest elképzelhetetlen pusztulást hozott Európa népeire.

A végső egyenleg 10 millió halott, 20 millió sebesült, a polgári lakosság mérhetetlen szenvedése és egy olyan békerendszer volt, amely magában hordozta a következő világháború csíráját.

forrás: mult-kor.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © Krista József2014. júl. 28. 07:40 | Válasz | #215918 
Adjon az Isten!
Emlékezzünk a 100.évvel ezelőtti eseményekre dicsőség a hősöknek katonáknak és civileknek!!!!!
A mai napon 1914.július 28-án üzent hadat Ausztria-Magyarország Szerbiának.

 © puszinyuszi2014. júl. 25. 08:07 | Válasz | #215917 
Kárpátia - Rongyos Gárda

1922. július 25. A mosonbánfalvi összecsapás: a Rongyos Gárda megtámad egy osztrák csendőrőrsöt.

A Rongyos Gárda 1919. április 18-án alakult meg az első világháborút megjárt tisztekből és katonákból, szegény napszámosokból, illetve a Székely Hadosztály maradványaiból.

Egyik alapítója és vezetője Prónay Pál.
Az önszerveződő (irreguláris) fegyveres csoport célja a tanácsköztársaság ideje alatt a kommunistákkal szembeni ellenállás, a trianoni békeszerződésben Magyarországtól elvett Sopron környéki területek megtartása volt, de más területeket is vissza akart szerezni Magyarország számára.
Megakadályozták az osztrák reguláris hadsereget a vidék elfoglalásában, sőt a mai Burgenland területét elfoglalták, ahol kikiáltották a Lajtabánságot.
Ez vezetett az 1921. december 14-16. közötti soproni népszavazás megtartásához.
A felkelők amellett radikális nézeteket is vallottak, Szabó József százados irataiból kitűnik, hogy még a félterrorista módszerektől sem riadtak vissza.
1938-ban az első bécsi döntést megelőzően a Rongyos Gárda újjászerveződött. Október első napjaiban mintegy ezer „rongyos” önkéntes szivárgott át a csehszlovák határon, hogy nyomást gyakoroljanak a csehszlovák kormányra és a nemzetközi közvéleményre. A gárdisták telefon- és távírókábelek elvágásával, katonai alakulatok elleni gerillaakciókkal keltettek riadalmat, majd észak felé vonultak és a baráti Lengyelországba mentek át.
A Rongyos Gárda tagjai döntő szerepet vállaltak az 1939. január 6-án Munkácsot ért támadás visszaverésében. A gyengén felfegyverzett „rongyosok” ekkor a helyi lakosság és a rendőrség támogatásával verték vissza a Kárpátalján állomásozó csehszlovák haderő páncélosok fedezésével indított támadását.
1939-1940 telén Finnország ellen folytatott szovjet téli háború magyar önkénteseinek jelentős része a gárda egykori tagja volt. A finn közvéleményben rendkívül jó benyomást keltett a magyar alakulat, bár a kiutazás hosszadalmassága miatt tényleges harci cselekményekben már nem vehettek részt.

forrás: wikipédia
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © puszinyuszi2014. júl. 24. 08:00 | Válasz | #215916 
1514. július 24. Dózsa György kivégzése (500 éves évforduló!)

Székely köznemesi származású volt, innen a másik neve: Székely György. Dálnokon született 1470 körül, 1514-ben halt meg a parasztháború utáni megtorlás következtében.
A magyar népköltészetben Dózsa Györgyre és háborújára vonatkozó önálló dal vagy ballada nem maradt fenn.
Emléke különösen szülőföldjén, a székelység körében eleven. Dálnokon, a régi Háromszék megyében ismerni vélik szülőháza helyét, maradványait, tudnak kincséről is, amelyet itt rejtett el hatalmas rézüstökben.
Roppant ereje a hagyomány szerint Toldi Miklóséhoz hasonlatos. Mint Toldi, Dózsa György is ennek köszönhette, hogy az udvarhoz került és lovagi címert kapott, ugyanis Nándorfehérváron szolgált lovaskapitányként, ahol párbajban megölt egy török vitézt, és ezzel a tettével elnyerte a király, II. Ulászló (ur. 1490-1516) rokonszenvét.
1514. április 9-én a törökellenes keresztes hadjárat élére nevezték ki. „Merész, délceg férfi volt, szava alkalmas parancsolásra, tekintete bátor és harcias. Ez jó lesz parasztvezérnek.” Ezt követően arra buzdították a népet, hogy álljanak be harcolni a törökök ellen, akik szívesen követték a közülük származó vezért. Bakócz Tamás érsek május 15-én felfüggesztette a keresztesek toborzását és 24-én feloszlatta a keresztes hadat. A gyülekező parasztsereg feloszlatására utasító királyi rendeletnek Dózsa azonban nem tett eleget, és a sereg élére állt. Kiáltványt intézett az ország falvainak lakosságához, melyben a hűtlen nemesség „kiirtására” szólította fel őket.
Ezzel megkezdődtek a nemesi-paraszti összecsapások. A seregeknek május 24-én sikerült elfoglalniuk Nagylakot, majd Aradot és Lippát, és ostrom alá vették Temesvárt. A város bevételére tett kísérlet kudarcba fulladt, a parasztsereg 1514.július 15-én vereséget szenvedett, és Dózsa sebesülten fogságba esett. Ezt követően Szapolyai János, erdélyi vajda kivégeztette tisztjeit, őt magát pedig elrettentésképpen, kegyetlen módon - tüzes trónon, fején tüzes koronával - megölette.

Sírja ma már ismeretlen. A Dózsa György kivégzésére használt vaskorona a kolozsvári levéltárban, majd az Erdélyi Múzeumban volt látható, bár hitelessége bizonytalan.

forrás: leletek.lapunk.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © Böbe ds2014. júl. 23. 18:35 | Válasz | #215915 
Jani köszönöm gyors válaszodat. Ott leszünk! Már nagyon várunk benneteket!
Üdvözlettel Böbe Felvidékröl
Nem mindig lehet megtenni amit kell, de mindig meg kell tenni amit lehet /Bethlen Gábor/

 © JANI2014. júl. 23. 17:56 | Válasz | #215914 
Szia Böbe!
A Kárpátia 21.00 órakor kezd.
Üdv. Jani

 © Böbe ds2014. júl. 23. 15:01 | Válasz | #215913 
Szép napot mindenkinek! Pénteken ismét Felvidéken Dunamocson a Kárpátia. Kérdésem csak az,hogy mikor kezdödik a koncert. Az egyik helyen 20 óra van feltüntetve a másik helyen 21. Kérlek benneteket aki tudja a pontos kezdés idöpontját tudassa velünk. Munkanap lesz és nem kis távolságot kell megtennünk. Köszönöm.
Nem mindig lehet megtenni amit kell, de mindig meg kell tenni amit lehet /Bethlen Gábor/

 © puszinyuszi2014. júl. 23. 07:44 | Válasz | #215912 
1728. július 23. Boszorkányégetés Szegeden

A legszomorúbb magyarországi boszorkányperre Szegeden került sor. 1728. július 23-án, a város ma Boszorkányszigetnek nevezett részén egyszerre 12 boszorkányt kötöztek négyesével a cölöpökhöz, hogy máglyán megégessék őket. Korábban a gyanúsítottakat vízpróbának és mérlegpróbának vetették alá, aki „könnyűnek találtatott”, azt elítélték. Hosszú tűkkel szurkálták őket, hogy az ördög testi bélyegét megtapasztalhassák rajtuk. Testük ezeken a pontokon érzéketlen volt, nem vérzett. Egy-egy szőrtelen hónalj vagy gyanús anyajegy ugyancsak a nem emberi természet bélyegét mutatta.
A boszorkányszervezet többségében szegény városi polgárokból állt, de akadt köztük egy ismertebb személy is, aki a bíróság szemében már korábban is szálka volt, ő lett a csapat vezére. A katonai ranglista alsó fokaira könnyű volt akármelyik szegény embert kinevezni. De a kapitány csakis Szeged város egykori főbírája, Rózsa Dániel lehetett. A 82 éves Rózsa Szeged egyik legvagyonosabb polgára volt. Képviselte a várost a pozsonyi országgyűlésen, volt városi tanácsnok, majd főbíró. A gyors vagyoni és politikai karriert befutó, szorgalmával juhászbojtárból fölvergődött birtokos gazdának számos irigye akadt a perek tanúsága szerint. Az idős Rózsa a kínzókamrába kerülve megtört, és a jegyzőkönyvbe már azt mondta, amit hallani akartak tőle. Társaival együtt egy akó pénzért hét esztendőre adták el a csapadékot a töröknek. A vád szerint az esőt egy zacskóba kötötte el, amit hordói alá rejtett.

Szegeden még ezután is tovább folyt a boszorkányfogdosás több-kevesebb megszakítással, amíg csak a bécsi udvar meg nem sokallta a halálos végű eseteket, és Mária Terézia 1755-ben – apja vehemens pogány-, kuruc- és törökellenes küzdelmeit lezárva – a boszorkánypereket az egész monarchiában betiltotta.

forrás: rubicon.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © puszinyuszi2014. júl. 22. 13:19 | Válasz | #215911 
Csalatornya

Csalatornya legendája

Ez a Csala, akiről a sziklát elnevezték, híres vitéz volt a tatárjárás idejében. De hiába, sokan voltak a tatárok, a maroknyi székelység nem tudott sokáig ellenállni, s mint rendesen nagy veszedelmek idején, behúzódtak az almási barlangba. Csala is ide vezette népét, de mentek nyomukba a tatárok is, elállották a barlang nyílását, s nem mozdultak onnan. Arra számítottak, hogy kiéheztetik a székelyeket. Ezek vittek magukkal, amit vihettek. Éltek szűköcskén, ahogy lehetett, de egyszer aztán elfogyott minden eleség. Voltak vagy ezren, s egy maréknyi lisztjük volt mindössze. Hanem a tatároknak sem volt valami jó dolguk odakint. Közel s messze vidéken, ami ennivalót találtak, mindent fölettek, s már-már azon gondolkoztak, hogy továbbálljanak. Valahogy megsejdítette ezt egy vénleány, s mit gondolt, mit nem - azt a maréknyi lisztet hamuba keverte, meggyúrta, mint az igazi tésztát, s akkora kenyeret sütött, mint egy taligakerék. Jó pirosra sütötte a hamukenyeret, aztán beleszúrta egy hosszú kardba, kinyújtotta a barlang nyílásán, s megforgatta, hadd lássák a tatárok, hogy van kenyerük elég. Hát csakugyan jól számított a vénleány. Látják a tatárok a rengeteg nagy kenyeret, gondolják magukban, jobb lesz odébbállni, mert ezeket ugyan ki nem éheztetik. Csakugyan el is indultak, s ameddig a barlang szájától el lehetett látni, egy óra múlva híre-pora sem volt a tatárnak. Hej, Istenem, örültek a népek! Hazamehetnek ismét a falujukba, felépítik újra házaikat, szánthatnak, vethetnek, nem sanyargatja őket többet a tatár. Mindjárt nekikészülődtek, de akkor elé állott Csala vezér, s mondá az embereknek:

- Megálljatok! Várjatok még, nehogy nagy örömötöknek sírás legyen a vége. Ismerem én a tatár természetét. Vigyázzatok, mert cselt vet nekünk. Maradjatok itt egy keveset, én itt átellenben felmegyek arra a sziklára, onnét látni lehet az egész tájat. Majd meglátom, hogy csakugyan elmentek-e?

Kiment Csala a barlangból, leszállott a patakba, s a patakból egy szempillantásra felmászott a sziklatorony tetejére. Olyan keskeny volt a szikla teteje, hogy éppen csak reá léphetett, de az ő lába nem ingadozott, úgy állott a szédületes magasságban, mintha a sziklából nőtt volna ki. Aztán végigtekintett az erdőkön, a pusztaságokon látta egész Erdővidéket, látta a leégett falukat. Hamuban hevert valamennyi, hanem a tatárnak híre-hamva sem volt, bármerre tekintett. Úgy megörült ezen, hogy szertelen nagy örömében megfeledkezett magáról, hirtelen a barlang nyílása felé fordult, de csak ennyit kiálthatott: jertek! - abban a pillanatban megtántorodott, lezuhant a torony tetejéről, s szörnyű halált halt. Eltemették nagy jajszóval, keserves sírással Csala vezért a torony tövébe, s áldott emlékezetét nem feledték el soha. Neve és emléke él ma is, s azt a magas sziklaszálat Csalatornyának hívják, míg egy székely lesz a Földön.

forrás: szekelyfold.info.ro
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © JANI2014. júl. 21. 21:00 | Válasz | #215910 
Köszi:)köszi:)köszi:):):)

zebi2014. júl. 21. 20:12 | Válasz | #215909 
...és igen, Huszárpeti, olyan Keményhenrikes :)
Gyáva népnek nincs hazája, mi itthon vagyunk, mitől félsz?
Nincs Istene, igazsága, gyáva nép a semmibe' vész.

zebi2014. júl. 21. 20:09 | Válasz | #215908 
1.15-nél a legjobb :) :)
Gyáva népnek nincs hazája, mi itthon vagyunk, mitől félsz?
Nincs Istene, igazsága, gyáva nép a semmibe' vész.

Huszár Peti2014. júl. 21. 10:03 | Válasz | #215907 
Ez a dal odab@sz! :)
A bábjáték meg zseniális- olyan vitéz Lájszlós geges Kemény Henrik vidáman tekint le fentről.
Hú de meleg van ebben a majomban :)
Több ezer év, kövekbe vésett hírmondó rovás Korona, jogar, aranyalma és egy megszentelt palást.
Több ezer év harcos álom és vidám verejték, te vagy őseid albumában az aktuális kép

 © brilly2014. júl. 21. 09:10 | Válasz | #215906 
Fiúk! Gratulálok és köszönjük!
Ez a szám nagyon tetszik!
Külön szeretnék gratulálni a bábkészítőnek.
Tudnám ám még folytatni a dicséretet, de inkább megyek, mert szeretném újra megnézni a klipet!
"Ha e világon bűn magyarnak lenni, én mindörökre bűnös maradok!"

 © s.z.i.l.v.i.2014. júl. 21. 08:55 | Válasz | #215905 
Sziasztok!
Gratulálni szeretnék a "Tanya csak egy van" c. dalhoz, mind a szöveghez, dallamhoz, és természetesn a kliphez is!
Igazatok van, a tanyavilág egy hungarikum, jó lenne ha még a mostani gyerekek is megismernék valamennyire.
Nekünk itt falun még gyermekkorunkban természetes volt a sok-sok háziállat, ez mára kicsit lecsökkent. Annak idején csodálkoztam, hogy az Állatkertben a városi gyerekek mennyire körbejárják a háziállatokat, gondoltam is magamban: "nem láttak még kacsát-libát-disznót-tyúkokat stb." ???? Amikor otthon kellene hogy legyen...????" Azt hittem gyerekfejjel, mindenhol úgy van.
Lényeg hogy fantasztikus lett ez a dal is, köszönet érte mindenkinek aki fáradozott rajta!!!
"Magyar nemzet, ha rád kerül a sor,
Léssz-e megint, ami voltál egykor?" Petőfi Sándor

 © Rolkó2014. júl. 20. 20:30 | Válasz | #215904 
Sziasztok!
"Tanya csak egy van". Az lehet. Egy biztos: ez a szám pozitív érzésekkel tölti fel az embert, hogy mi teremtjük meg a saját világunkat, és hogy mindig van remény arra, boldog és szép életet éljünk. Minden nehézség ellenére. Én így gondolom!
Szép estét kívánok!!!
"...Istenem kérem segíts! Add, hogy lássák végre, hogy magyar által ne folyjon még több magyar vére."

 © Jucuska2014. júl. 19. 21:14 | Válasz | #215903 
Nem hajlok semmi szélnek,Pusztító jégverésnek,
Úgy állok rendületlen, Magyarnak születtem

Erdős Ferenc Csoki2014. júl. 19. 17:59 | Válasz | #215902 
szeva. mit tudsz te a felhőkről barátom....Te nem voltál ott BEREGSZÁSZON mikor a zenekar nem kevesebbet vállalt be mint hogy trópusi esőben játszottak nekünk mert MI úgy akartuk...
Barátom akkor Ítélkezz ha már van múltad!
"Nekünk magyaroknak valóságos nemzeti betegségünk a sok beszéd, melynek csak egy ellenszere van: a tett."

 © Kalmár Éva2014. júl. 18. 23:02 | Válasz | #215901 
SZIASZTOK!SZÉP ESTÉT MINDENKINEK!
MA ESTE,ELSŐ ALKALOMMAL ADOTT KONCERTET A KÁRPÁTIA ZENEKAR,ITT NÁLUNK,KAZINCBARCIKÁN!
KÖSZÖNET ÉRTE ELSŐ SORBAN LEMPOCHNER ZSOLTINAK,AKI A HELYSZÍNT BIZTOSÍTOTTA.
A FIÚKAT IMÁDTA A BARCIKAI KÖZÖNSÉG.NAGYON JÓ HANGULATOT CSINÁLTAK.
SZERENCSÉRE A BIZTONSÁGIAKNAK NEM VOLT DOLGUK,MINDENKI KULTURÁLTAN VISELKEDETT(Miki bácsi,hiányoztál !)
REMÉLEM NEM EZ VOLT A KÁRPÁTIA ZENEKAR UTOLSÓ KONCERTJE KAZINCBARCIKÁN!
SZERETETTEL VÁRUNK TITEKET JÖVŐRE IS!
KÖSZI FIÚK!

 © Sz Anna2014. júl. 18. 18:24 | Válasz | #215900 
Mikor jön a 3. szám? Már nagyon várom! :D

 © Ősz Béláné2014. júl. 14. 10:47 | Válasz | #215899 
Nagyon jó volt a koncert Ópályiban, köszönet érte. Először volt Kinga unokám 3 évesen, neki is tetszett!
Édes Szűzanyánk könyörögve kérünk
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet.

 © Icus752014. júl. 13. 22:48 | Válasz | #215898 
Köszönjük a HAJDÚSZOBOSZLÓI KONCERTET, éa a Tóth Pistának ajánlott dalt...

Adjon az Isten !
A jobbik Karcagi alapszervezete a család egyetértésével az alábbi közleményt adja ki :

Tájékoztatjuk mindazokat, akik értesültek, vagy még nem értesültek halottunk; Tóth István jobbikos tagtársunk 2014. június 28-én hajnalban, tisztázatlan körülmények között bekövetkezett tragikus haláláról, hogy az elhalasztott temetésére 2014. július 15-én, kedden 13 órakor kerül sor, a Déli temetőben, református szertartás szerint. A búcsúztatóját felkérésünkre a Budapest Szabadság téri Hazatérés templom lelkésze; nagytiszteletű ifj. Hegedűs Lóránt végzi. A temetésen a gyászoló családon és tisztelőin kívül részt vesznek azok a nemzeti érzelmű szervezetek is, amelyeknek halottunk tagja-, illetve harcostársa volt.
Tóth Istvánt, a Jobbik Karcagi Alapszervezet-, valamint a Szebb Jövőért Magyar Önvédelem tagját a Jobbik Magyarországért Mozgalom saját halottjának tekinti, és mindent megtesz azért, hogy a bekövetkezett halál tényleges oka-, annak elködösített előzménye és az előzményben érintettek közrehatása tisztázásra kerüljön. Úgy gondoljuk, hogy ezt nemcsak a Tóth István aktivistánk iránti tisztelet, de a Jobbik következetesen folytatott igazságkeresése-, és az egyszerű emberek jogaiért való mindenkori harcos kiállása, de a lakosság korrekt tájékoztatása is megköveteli tőlünk.
Halottunk temetésére várjuk a bajtársait, jobbikos harcostársait és mindenkit, aki ismerte és szerette őt!
A családtagjai fogadják mély megrendülésünket, és őszinte részvétünket! Istvánnak pedig legyen örök nyugalma, békés pihenése!
Jobbik Magyarországért Mozgalom Karcagi Alapszervezete

 © s.z.i.l.v.i.2014. júl. 12. 17:48 | Válasz | #215897 
Szörnyű tragédia, nyugodjék békében...őszinte részvétem a családnak.
"Magyar nemzet, ha rád kerül a sor,
Léssz-e megint, ami voltál egykor?" Petőfi Sándor

 © s.z.i.l.v.i.2014. júl. 12. 17:46 | Válasz | #215896 
Sziasztok!

Igen, tényleg hatalmas teljesítmény! Szívből gratulálok Móninak, ezúton is sok sikert kívánok neki további tanulmányaihoz!
"Magyar nemzet, ha rád kerül a sor,
Léssz-e megint, ami voltál egykor?" Petőfi Sándor

 © Krista József2014. júl. 12. 12:28 | Válasz | #215895 
Nyugodjon Békében!

 © zolika852014. júl. 11. 16:33 | Válasz | #215894 
Nyugodj Békében, Gyuri!
"De a büszke sasnak nem számít a szédítő magasság.
Az vagy aki lettél, nem bánod hogy a világ mit mond rád"

Csaby2014. júl. 11. 13:26 | Válasz | #215893 
Isten nyugtassa :(
,,Megtörni nem fogok,itt éltem itt halok,áldom az Istent,hogy magyar vagyok."
,,Elment tatár,török,Trianon sem lesz örök.",,A tegnap okán ma a holnapért"

zebi2014. júl. 10. 20:27 | Válasz | #215892 
A mai napon egy tragikus szerencsétlenség következtében elhunyt Cseresznye Gyuri, a Titkolt Ellenállás énekese.
Emléke szívünkben örökké él, legyen könnyű Neki a föld.
Remélem, már a Valhalla várja.
Gyáva népnek nincs hazája, mi itthon vagyunk, mitől félsz?
Nincs Istene, igazsága, gyáva nép a semmibe' vész.

 © Admin2014. júl. 10. 19:42 | Válasz | #215891 
Most kaptuk a hírt, hogy Cseresznye Gyuri a Titkolt Ellenállás énekese tragikus módon eltávozott közülünk. A zenekarunk ezúton is szeretné őszinte részvétét kifejezni a családnak és szeretteinek. Nyugodj békében!

 © Krista József2014. júl. 10. 09:07 | Válasz | #215890 
Adjon az Isten!
Fórumos társunkat a temerini Zsunyi Mónikát felvették az egyetemre állami támogatásos matematika számvitel szakra. GRATULÁLUNK!!!!
Aki ismeri az tudja, hogy ez micsoda nagy teljesítmény tőle. A kitartás és akarat élő mintaképe!

 © puszinyuszi2014. júl. 10. 08:13 | Válasz | #215889 
1827. július 10. Megalapítják a Nemzeti Kaszinót

Az 1825-27. évi országgyűlés idején gróf Széchenyi István barátjával, gróf Károlyi Györggyel angol mintára kaszinót alapított.
A Pesti Kaszinónak (1830-tól Nemzeti Kaszinó) megalapításakor 46 tagja volt, és választmányában olyan jeles közéleti személyiségek foglaltak helyet, mint Wesselényi Miklós, Fáy András, Clark Ádám, Marczibányi Lajos. A „díszes gyülekező helyen” az előkelő nemesség, az értelmiség legjobb képviselői és a pesti polgárság legtekintélyesebb és befolyásosabb személyiségei, az irodalmi és szellemi élet kiváló egyéniségei jöttek össze, hogy „egymással barátságos beszélgetések végett találkozzanak”.
A Kaszinó gyorsan népszerű lett. Tagjainak száma 1840-re már majdnem elérte a félezret. Számos magyar és külföldi újságot és folyóiratot járatott, önálló könyvtárral rendelkezett, melynek alapját maga Széchenyi vetette meg (338 művel), s melyben a korszak legjelentősebb hazai és külföldi alkotásai voltak hozzáférhetők (1834-re már 3 ezer darab könyvből állt). A politizálás, eszmecserék, társas felolvasások mellett, a tagok számára kitűnő kikapcsolódási-szórakozási lehetőséget kínáltak a kaszinó játéktermei, táncmulatságai, zenei estjei és vendéglője. A pesti Kaszinó megalapítását követően a fővárosban és számos vidéki városban szintén jöttek létre kaszinók, társalgóegyletek, olvasótársaságok. 1827-ben hozták létre Pesten a Kereskedői Kaszinót, 1828-ban Kaposvárott olvasótársaság, Szegeden, Győrben, Kecskeméten kaszinó, Marosvásárhelyen társalgóegylet, Siklóson, Baranyai Olvasó Intézet, Nyíregyházán és Szepesbélán pedig olvasótársaság alakult.
1848-ig ezeknek az egyleteknek a száma mintegy 200-ra volt tehető.

forrás: mult-kor.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © Ősz Béláné2014. júl. 09. 20:38 | Válasz | #215888 
Köszönöm szépen a válaszokat!
Jucuska, azt hiszem a szombatit kihagyom.
Édes Szűzanyánk könyörögve kérünk
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet.

 © Jucuska2014. júl. 09. 15:37 | Válasz | #215887 
Katikám azért a szombati koncertről se maradjál le, ott SZTÁRVENDÉG LESZ!!!!!!!!!!!!!

Nem hajlok semmi szélnek,Pusztító jégverésnek,
Úgy állok rendületlen, Magyarnak születtem

 © puszinyuszi2014. júl. 09. 14:39 | Válasz | #215886 
Szia.

Ezt találtam:

Aratófesztivál Ópályi
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © Ősz Béláné2014. júl. 09. 14:29 | Válasz | #215885 
Adjon az Isten!

Érdeklődnék az Ópályon tartandó koncertről,mivel nem találok sehol infót róla. Először mennék az első unokámmal, aki 3 éves, ennyi ideje nem is voltam koncerten, sajnos.
Köszönöm előre is.
Édes Szűzanyánk könyörögve kérünk
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet.

 © puszinyuszi2014. júl. 09. 07:50 | Válasz | #215884 
1914. július 9. Elhunyt Pósa Lajos, író, költő, dalszerző

A HAZA

Tudjátok-e, mi a haza?
Az a hajlék, hol születtünk,
Hol a dajka altatóan
Dúdolgatott dalt felettünk,
Hol az ákác lombja borul
Ablak alatt az ereszre,
S eresz alján csicsereg a
Villásfarkú vidor fecske.
-Bárhová visz szerencsétek,
Ezt a hazát szeressétek!

Tudjátok-e, mi a haza?
Az az udvar, hol tipegtünk
S gyönge kézzel a homokból
Arany várat építettünk.
Az a kis kert, hol virágot
Kötözgettünk bokrétába,
S bokrétásan szenderegtünk
Rózsabokor árnyékába.
-Bárhová visz szerencsétek,
Ezt a hazát szeressétek!

Tudjátok-e, mi a haza?
az a templom, Isten háza,
Hol az ének szárnyain szállt
Lelkünk föl a mennyországba,
Ahol együtt imádkoztunk,
Szüle, gyermek, testvér, rokon,
Hallgattuk a pap beszédét
S hit ragyogott az arcokon.
-Bárhová visz szerencsétek,
Ezt a hazát szeressétek!

Tudjátok-e, mi a haza?
Erdő, mező, berek, liget,
A mormoló habok közül
Ránk mosolygó tündérsziget,
Kárpátoknak büszke bérce.
A Tisza és Duna tája,
Minden kicsi rögöcske.
Árpád vére hullott rája.
-Bárhová visz szerencsétek,
Ezt a hazát szeressétek!

Tudjátok-e, mi a haza?
Az a játszóhely a dombon,
Hol labdáztunk, kergetőztünk.
A haza az édes otthon.
Az a falu, az a város,
Hol vesszőn lovagoltunk,
Az a határ, hol kalappal
Tarkaszárnyú lepkét fogtunk.
-Bárhová visz szerencsétek,
Ezt a hazát szeressétek!

Tudjátok-e, mi a haza?
Kéklő hegyek koszorúja,
Hol a pásztor furulyáját
Édes-búsan fújja-fújja.
Hol a tölgyek mohos alján
Kék ibolyák illatoznak,
Gyöngyöket szór kristályvize
A zuhogó patakoknak.
-Bárhová visz szerencsétek,
Ezt a hazát szeressétek!

Tudjátok-e, mi a haza?
Délibábos arany róna,
Hol a szellő, messze síkon,
Sárga kalász ringatója,
Hol a népnek verítékét,
Issza be a föld göröngye,
Kenyeret ad, áldást terem
Munkájának hulló gyöngye.
-Bárhová visz szerencsétek,
Ezt a hazát szeressétek!

Tudjátok-e, mi a haza?
Mindnyájunknak szent bölcsője,
Őseinknek pihentető,
Szép virágos temetője,
Mindnyájunknak édesanyja,
Híven ölel keblére…
Érte éljünk, ha kell, haljunk!
Áldás minden porszemére!
-Bárhová visz szerencsétek,
Ezt a hazát szeressétek!
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © puszinyuszi2014. júl. 08. 08:13 | Válasz | #215883 
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © Lőczi Tamás2014. júl. 07. 12:25 | Válasz | #215882 
Szia Jani !
Én telefonon kérdeztem meg 17 óra környékén,a vár jegyeladás-információ telefonszámon, hogy kint vagy bent a lovardában lesz a koncert.
Azt a választ kaptam, hogy bent.
Sajnálom, hogy más hülyesége miatt lemaradtam.
További szép napot.

 © JANI2014. júl. 07. 08:45 | Válasz | #215881 
Szia Tamás!
Tavaly volt az egyetlen alkalom amikor bekényszerített minket az időjárás a zárt térbe Sümegen, mellesleg nem kis esőről volt ott szó hanem igen intenzív széllökésekről, ami a színpadi fedést mindenestől boríthatta volna fel. Idén ismét szabadtéren léptünk fel.
Üdv. Jani

 © puszinyuszi2014. júl. 07. 08:16 | Válasz | #215880 
1894. július 7. Megszületett Mihály Dénes tudós, feltaláló, fizikus, a “televízió európai atyja”.

Egyetemi tanulmányai alatt már foglalkozott a hangosfilm és a távolbalátás kérdéseivel. 1916-ban eredményes kísérleteket végzett a hangosfilm területén, ezért ő tekinthető a hangosfilm feltalálójának.
Legelső távolbalátó elgondolása az 1919-ben megszületett Telehor volt, egy szeléncellával és húros oszcillográffal működő szerkezetet, mely már akkor alkalmas volt állóképek közvetítésére több kilométeres távolságra.
Egyik legjelentősebb találmányával, a Projectophon-nal 1922-ben jelentkezett, mellyel a hangosfilm területén nyert a későbbiekben elismerést (tökéletesítette a hangrögzítést, és javította a hangminőséget).
Találmányait azonban akkor nem találták sem olyan fontosnak, sem olyan hasznosnak, hogy további kísérleteihez támogatást adjanak. 1924-ben Berlinben megjelent „Az elektromos távolbalátás és a Telehor” című könyve, amellyel olyan sikert aratott, hogy fölajánlották neki a német posta AEG (Allgemeine Elektrizitts Gesellschaft) kísérleti állomását munkájának folytatásához. A meghívást elfogadva itt folytatta kutatásait az állóképek, majd később a mozgóképek átvitelére vonatkozóan.
1929. március 8-án pedig a világon először neki sikerült – a 175,4 méteres hullámhosszon – mozgó televíziós közvetítést adnia. A rá következő évben televíziós készülékek gyártására vállalatot alapított TELEHOR AG néven. 1933-ban E. H. Traub fizikussal együttműködve már egy korszerűbb televíziós készüléket mutathatott be, amelyet maga még tovább tökéletesített.
Nevéhez sok más elektronikai jellegű találmány sikere is fűződik (pl. a phonokerék megalkotásával sikerült megoldania a kép és a hang szinkronját). Az õ irányításával készült el itthon, 1936 őszén az első zártláncú televíziós közvetítés a Gellért Szállóban, ahol mintegy 30 méteres távolságra közvetítettek televíziós képet. Az akkori felszerelés ma is megtalálható a Műszaki Egyetemen. Mihály Dénes munkája a filmművészetre is kihatott, mivel a televíziós képkompozíció a kamaradrámákhoz is utat nyitott, ami főleg az ötvenes évek végén, és a hatvanas évek elején éreztette stílusformáló hatását.

forrás: lovete.ro
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © Lőczi Tamás2014. júl. 05. 22:51 | Válasz | #215879 
A Sümegi beton rengetegben élvezhetetlen a koncert,szerettem volna ott lenni de így inkább kihagytam.
Nem kellene egy-két felhőtől így beijedni!!!

 © puszinyuszi2014. júl. 04. 07:41 | Válasz | #215878 
907. július 4. Elkezdődött a pozsonyi csata, melyben a honfoglaló magyarok döntő győzelmet arattak Liutpold bajor őrgróf seregei felett, aki Pannónia visszaszerzése érdekében tört a törzsszövetség területére.
Az ütközetben aratott diadal nyomán, a Dunántúlon is megszilárdult magyar uralom; ezt követően aztán több mint 120 évig nem lépett ellenséges katona hazánk földjére.
Bár a honfoglalás hivatalos dátumának 895-96-ot tartjuk, őseink letelepedése a Kárpát-medencében egy-két évnél jóval hosszabb folyamat volt: a Dunántúl például csak a 900-as hadjárat során került a magyarok kezébe, mely hódítást követően a szállásterületek határa körülbelül a Fischa és Morva folyóknál húzódhatott.
A csatáról annak jelentősége ellenére kevés forrással rendelkezünk; csak német évkönyvek és a küzdelem során elesett előkelőségek nekrológjai alapján tudjuk valamelyest rekonstruálni az eseményeket. Az biztos, hogy Luitpold célja Pozsony – akkori nevén Brezalauspurc – bevétele volt, amit a Duna két partján előrenyomulva, csellel akart végrehajtani; a hadjárat későbbi szakaszában aztán valószínűleg a Dunántúl többi várát akarta elfoglalni. A bajorok igen ravasz módon támadtak a törzsszövetségre, hiszen hadaik gyülekezőjét a szokásos ennsburgi hadi mustra időpontjára tették, így a magyar kémek hosszú ideig nem gyanítottak ellenséges szándékot. A németek két hadoszlopa – az őrgróf serege északon, az érseké délen – június 17-én indult el az Enns folyó partján fekvő vártól, de a gyepűelve őrei erről csak 10 nappal később szerezhettek tudomást.
Miután egyes német előkelőségek halálát a nekrológok június utolsó napjaira teszik, feltételezhetjük, hogy a gyepűt védő harcosok már felvonulás közben is zaklatták Thietmar érsek csapatait, hogy időt nyerhessenek a magyar főseregek összegyűjtésére. A Kárpát-medence nyugat felén letelepedett törzsek időközben becslések szerint 40 000 főnyi könnyűlovasságot küldtek a Pozsonnyal szemben fekvő Duna-partra. Eközben a portyázók állandó zaklatásaikkal kifárasztották a déli bajor hadsereget, és színlelt megfutásaikkal folyamatosan maguk után csalták Thietmar erőit. A magyar csel aztán Pozsonnyal szemben hozott eredményt, ahol az előőrsök bevezették a támadókat egy elzárt medencébe, és a környező magaslatokról támadva tömegével nyilazták, majd vágták le a német harcosokat. A július 4-i – első – csatában az egyházfők seregeinek java része elpusztult, miközben az utánpótlást szállító Sieghart hajóiból jó néhány a – tapló segítségével meggyújtott – tüzes nyilak áldozatául esett.
A pozsonyi csata a magyar hadtörténet egyik legfontosabb győzelme volt, melyet őseink elsősorban a reflexíjnak, és nomád harcmodoruknak köszönhettek. A bajorok nem ismerték sem a fegyver hatékonyságát, sem a magyarok taktikáját, ezért túlerejük dacára könnyű prédának bizonyultak a törzsszövetség erői számára. A csata győztes hadvezérének kilétét ugyanakkor máig nem sikerült tisztázni: egyesek szerint Árpád fejedelem irányította Pozsonynál őseink seregeit, mások pedig úgy tartják, éppen az ő halálát – és Zolta hatalomra kerülését – próbálta meg kihasználni a Keleti Frank Birodalom. Ismét mások azt állítják, hogy Árpád ebben a csatában lelte halálát. Bármelyik fejedelem is vezette hadainkat Pozsonynál, hozzájárult a törzsszövetség helyzetének megszilárdulásához, és pontot tett Kárpát-medencei sikeres honfoglalásunk végére.

forrás: rubicon.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © puszinyuszi2014. júl. 03. 08:22 | Válasz | #215877 
1848. július 3. Than Mór elkészíti az első magyar bélyeg tervezetét

A bélyegek ősét több országban is megtalálhatjuk, de mai formájukban először Angliában jelentek meg 1840. májas 6-án. Angliát gyors egymásutánban követte a többi ország. Ausztria csak 1850-ben jelentette meg első bélyegsorozatát.
Magyarország megelőzte volna Ausztriát, ha a szabadságharc szomorú véget nem ér. Kossuth utasítására ugyanis Than Mór - az akkor még jogászként tevékenykedő fiatal festőművész - már 1848 júliusában elkészítette az első magyar bélyeg tervezetét (a magyar címert ábrázolja "Magyar Álladalmi Posta" felirattal). Ha az elképzelés megvalósul, Magyarország nyolc évvel az első angliai postabélyeg megjelenése után, megelőzve sok európai államot, kiadta volna első bélyegét.
A tervezet kivitelezés céljából már nyomdai eljárás alá került, állítólag a bélyeg nyomólemezei elkészültek, de sajnos a bélyeg kiadásra már nem kerülhetett sor. A nyomólemezeket a szabadságharc leverését követően az osztrák hatóságok semmisítették meg. Az eredeti rajz szerencsére átvészelte a történelem viharait, és az 1920-as években előkerült!
Így lettek a mi első bélyegeink is az 1850-es osztrák bélyegek. Az első önálló magyar bélyegek 1870 júliusában (hivatalosan 1871. május 1-én) kerültek forgalomba, felváltva az 1867-es, ún. "közös ügyes" bélyegeket.
Az első magyar postabélyeg tervrajzát ma a Bélyegmúzeum őrzi.


Az első magyar postabélyeg
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © Erka2014. júl. 02. 17:19 | Válasz | #215876 
Ez a megemlékezés:

 © puszinyuszi2014. júl. 02. 08:04 | Válasz | #215875 
Az utolsó szó jogán...

1802. július 2. Megszületett Cserneki és tarkeöi Dessewffy Arisztid, az aradi vértanúk egyike.

Életútja a Vasárnapi Újság 1868. november 1-jei számában
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © Krista József2014. jún. 30. 17:12 | Válasz | #215874 
Örömmel vettük észre, hogy vasárnap is lesz koncert Kőrösladányon. Ezt a plakátot találtuk a bővebb információval:Kőrösladányi napok

 © Krista József2014. jún. 30. 16:51 | Válasz | #215873 
Adjon az Isten!
Sajnos Kopit nem ismerem személyesen de én is arra számítottam, hogy több ismerős lesz.
Remélem még sokszor találkozunk ilyen helyen, mert nekem is még vannak terveim.
Egyébként úgy vettem észre mostanában a fórumosok nem ismerkednek egymással mint régebben. Mi koncertre mindig fórumos pólóba,pulóverbe megyünk, de azt vettem észre, hogy néha még csak nem is köszönnek vissza sem némelyek akik szintén fórumos ruhában vannak. Na mindegy csak kicsit furcsa.

 © Böbe ds2014. jún. 30. 14:46 | Válasz | #215872 
Sziasztok!Szép napot mindenkinek!
Szombaton a Felvidéken Dunaszerdahelyen fergeteges hangulatú koncertenvehettünk részt. Janiék mint mindig most is beleadtak mindent amit lehet . Nekünk itt a határ túloldalán nagyon sokat jelent Kárpátia koncerten részt venni. Ilyenkor vihetjük a Magyar zászlót, felvehetjük címeres polónkat , énekelhetünk csodálatos dalokat a zenekarral. A csonkahoniak számára mindez természetes,de nekünk kimondhatatlan élmény. Feltöltödünk egy kicsit ,hogy a mindennepok nehézségeit jobban elviseljük. Nagyon jó érzés látni a sok fiatalt ahogy énekelnek, magyar, székely zászlót lengetve. Öket nézve van remény,hogy megmaradunk itt a Felvidéken magyarként. Nagy-nagy szerepe van ennek elérésében Janiéknak is ezért köszönet és hála az egész zenekarnak!!!!
Köszönjük a fantasztikus hangulatú koncertet és reméljük,hogy még találkozunk itt a Felvidéken.
Szebb jövőt!!!
Nem mindig lehet megtenni amit kell, de mindig meg kell tenni amit lehet /Bethlen Gábor/

 © kiev2014. jún. 30. 12:06 | Válasz | #215871 

 © puszinyuszi2014. jún. 30. 08:15 | Válasz | #215870 
Sziasztok.

Halálbüntetés Magyarországon

Magyarországon 1960-ig végeztek ki politikai foglyokat, utána főként már csak köztörvényes bűnözők nyakára került a hurok. A kötelet mindig az ítéletvégrehajtó készítette el, hogy annak bizonyos csomója az áldozat nyaki ütőerére szoruljon, így mikor meghúzzák a kötelet, elszorítja az eret. Az akasztást legalább két ember végezte, az egyik (a hóhér) a nyaki kötélért volt felelős, míg egy másik a lábainál húzta lefelé a vétkest. Mindeközben több centimétert (akár 15-20 centimétert is!) megnyúlt a test, az áldozat elvesztette eszméletét, elszakadt a nyakcsigolyája, az ítéletvégrehajtó pedig egy mozdulattal kiemelte azt.
A kivégzés – az elítélt kivételével – nem túl józan állapotban zajlott le, hiszen még a hóhérok is nehezen viselték az önként vállalt feladat teljesítését, ezenkívül a különböző felügyelők, akik a biztonságról gondoskodtak, sem voltak teljesen színjózanok.
A börtönben lévő gépkocsiknak is meg volt a maga szerepe, ha az elítélt esetleg őrjöngeni kezdett volna, a motorokat beindították, így próbálva elnyomni az utcára szűrődő zajokat. Erős nyugtatót adtak az elítélteknek a végrehajtást megelőző éjszakán, így kevéssé voltak maguknál az ítélet-végrehajtás előtt; a felügyelők „örültek”, ha a két lábukon el tudtak menni a bitófáig. Ez elsősorban az őrség védelmét szolgálta.
A halálraítélteket rendszerint hajnali ötkor végezték ki a Büntetés-végrehajtási Intézet udvarán. Az akasztás előtti éjjelen az elítéltnek még lehetett egy utolsó kívánsága. A jogszabályi rendelkezés szerint átlagon felüli élelemben kellett részesíteni, de természetesen ez nem lucullusi lakoma rendelését jelentette. Az elítéltek kérhettek egy felest vagy egy üveg sört, esetleg három deciliter bort, azonban többet nem.
1961-ben részletesen szabályozták a halálbüntetés kiszabásának okait, végül 1990 októberében a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága határozatot hozott a halálbüntetés alkotmányellenességéről: „A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani." (54. § (1) bek.)
Az utolsó magyarországi kivégzést 1988. július 14-én hajtották végre: a 27 éves Vadász Ernőt akasztották fel különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt. Egy férfit kínzott meg brutálisan, mielőtt megölte volna. A világ államai közül 90 egyáltalán nem alkalmaz halálbüntetést, 11 csak rendkívüli körülmények fennállása esetén, és 32 országban a büntetőjog része ugyan, de már legalább egy évtizede nem alkalmazták. 64 államban továbbra is a gyakorlat része.

forrás: mult-kor.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

 © cokekris2014. jún. 30. 01:13 | Válasz | #215869 
cokekris- Legszebb ország hazám az öt világrész nagy terűletén.
MAGYAR VAGYOK, KERESZTÉNY ÉS FRADISTA!

 © gyurkusz2014. jún. 28. 23:32 | Válasz | #215868 
Sziasztok!
Bocsánat a késői írásért, de nemrég értem haza

1914. Junius 28.-án történt egy olyan esemény amely örökre megváltoztatta a világot, Magyarországot.
Ekkor dördültek el Szarajevóban azok a lövések, melyek következményeként kitört az első világháború.

"A szerb Gavrilo Princip által leadott lövések a Boszniába látogató Ferenc Ferdinánd főherceg, osztrák-magyar trónörökös és felesége életét oltották ki. A Monarchia egy hónappal később hadat üzent Szerbiának, a háborúba egy héttel később valamennyi európai nagyhatalom bekapcsolódott.

Az 1863-ban született Ferenc Ferdinánd 1896-ban, Rudolf trónörökös halála után lett a Monarchia trónjának várományosa. Támogatta az ott élő nemzetiségek jogainak kiterjesztését, miközben a magyar önállóság korlátozásán fáradozott, a külpolitikában agresszív, militarista nézeteket vallott. 1914 júniusában egy hadgyakorlat megtekintésére utazott a Monarchia által 1878-ban megszállt, majd 1908-ban annektált Bosznia-Hercegovinába.

Bosznia bekebelezésével a Monarchia fontos pozícióra tett szert a balkáni orosz térhódítással szemben, de magára vonta a délszláv népek, elsősorban Szerbia gyűlöletét. A délszláv egység hívei a Habsburgok kiűzését tűzték ki célul, és az 1910-es évek elejétől több merényletet is megkíséreltek a két tartományban a Monarchia tisztségviselői és az uralkodócsalád tagjai ellen.

A trónörökös látogatásának hírére a szerb diákok, az Ifjú Bosznia szervezet tagjai szervezkedni kezdtek a trónörökös meggyilkolására, ehhez a szerb titkosszolgálattól és a Fekete Kéz elnevezésű terrorszervezettől is támogatást kaptak. A három merénylő - Gavrilo Princip, Nedjelko Cabrinovic és Trifko Grabez - a délszláv egység fanatikus támogatója volt, emellett tüdőbajban is szenvedtek, azaz nem sok veszteni valójuk maradt.

Tervük az volt, hogy az utcákon nyüzsgő tömegben elvegyülve robbanószerkezetet hajítanak és pisztolylövéseket adnak le a trónörökösre.

Ferenc Ferdinánd feleségével, Chotek Zsófia grófnővel 1914. június 28-án érkezett Szarajevóba. Érkezésükkor bomba robbant a pályaudvaron, de ők sértetlenek maradtak, s nyitott gépkocsiban indultak a városházára. Útközben Cabrinovic bombát dobott az autóra, de ezt a főherceg lesöpörte, így a robbanószerkezet a kíséret egy tagját sebesítette meg. A városházi fogadás után a főhercegi pár a kórházba, a megsérült tiszt látogatására indult. Időközben a két merényletkísérlet miatt megszigorították a biztonsági intézkedéseket és új útvonalat is kijelöltek, de a sofőr eltévesztette az utat.

A konvoj egy szűk utcánál próbált visszafordulni, ami hatalmas kavarodást okozott. Balszerencsés véletlen volt, hogy a merényletről már letett Gavrilo Princip a közelben várakozott, és a tömegben sikerült a házaspár veszteglő kocsijához furakodnia. A szerb diák közvetlen közelről két lövést adott le, a főherceg azonnal, felesége egy óra múlva, a kórházban halt meg. A merénylőt a helyszínen elfogták, később bíróság elé is állították, de fiatal kora miatt nem halálra, hanem húsz év várfogságra ítélték. Princip 1918-ban a theresienstadti börtönben halt meg tuberkulózis következtében. Szerbiában ma is nemzeti hősnek tekintik, nevét utcák, intézmények viselik, Belgrádban szobra áll.
A merényletet az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország ürügyül használta fel az első világháború kirobbantására. A bécsi diplomácia a nagy háborúra legjobban felkészült Németország biztatására 1914. július 23-án eleve teljesíthetetlen ultimátumot nyújtott át Szerbiának, majd július 28-án, pontosan egy hónappal a szarajevói merénylet után hadat üzent. A konfliktus egy hét alatt világháborúvá terebélyesedett, a háborúba augusztus 4-ig a Monarchia oldalán Németország, Szerbia oldalán Oroszország, majd Franciaország és Nagy Britannia is belépett, s 1917-ben hadat üzent a központi hatalmaknak az Egyesült Államok is.

A négy évig tartó világháború a korábbi háborúkhoz képest elképzelhetetlen pusztulást hozott.

A végső mérleg 10 millió halott, 20 millió sebesült, a polgári lakosság mérhetetlen szenvedése és egy olyan békerendszer volt, amely magában hordozta a következő világháború csíráját." (MTI)

Hozzáfűzném, hogy az első világháború következménye a későbbi Trianoni békediktátum. Ami jószívű magyar embereknek nem szorul magyarázatra.

Emlékezzünk a sok-sok Magyar honvédra akit a frontok lelt a halál.

Üdv.
"A harcos nem attól harcos, hogy feladja amit szeret..."

zebi2014. jún. 27. 19:58 | Válasz | #215867 
Helyettem is menjen és közben gondoljon rám.
Lakásfelújítás kellős közepén...
Gyáva népnek nincs hazája, mi itthon vagyunk, mitől félsz?
Nincs Istene, igazsága, gyáva nép a semmibe' vész.

 © Erka2014. jún. 27. 14:23 | Válasz | #215866 
Kata!!!!! Szia, fent vagy? Nem találom a m-edet, kérdezni szeretnék!!!! Mi még nem indultunk, mert D úton.


 © puszinyuszi2014. jún. 27. 07:45 | Válasz | #215865 
Június 27. A Határőrség Napja

A kormány határozata alapján 1992-től Szent László napján, június 27-én ünneplik Magyarországon a Határőrség Napját.
A korai magyar határőrizet megszilárdítása és a határvédelem megszervezése I. (Szent) László király nevéhez fűződik. Emlékét a Határőrség ma is őrzi, a határőrök védőszentjüknek választották, ezért Szent László napja a határőrség napja is.
Magyarországon a honfoglalás után megkezdődött a gyepűk kialakítása és a gyepűelvű államhatár a Magyar Királyság megszervezésének időszakára kialakult. I. (Szent) István király az elsők között szervezte meg a határvármegyéket és ezzel a gyepűk őrzését.

A határvármegyék (marchia) élén határispánok (marchio) álltak. A határvárak nem régi nemzetségi várak voltak, mint a rendes vármegyék esetén, hanem az országból kivezető utak mentén a magyar-szláv etnikai határon épített földvárak (lásd: Baranyavár, Pozsony, Nyitra, Zemplén).
A fegyveres személyzetet a lövők (portyázó lovas székely vagy besenyő könnyűíjászok) és az őrnagy vezette őrök adták.
A 13. századtól fokozatosan kialakuló végvári rendszer a 15. századtól kezdve az egyre erősödő török támadásokkal szemben védte az ország déli határait. A korszak határőrei a végvári vitézek voltak, akik a török hódítók kiűzéséig nemcsak a magyar föld, hanem az egész keresztény Európa védelmében vívták hősies harcukat.

A török hódítók kiűzése után Magyarország déli és keleti határainak védelmére kialakultak a határőrvidékek, amelyek kb. 200 évig biztosították az országhatárt, 1867 után azonban ezek fokozatosan megszűntek. A magyar Országgyűlés törvényben szabályozta a határőrizet helyzetét és az 1903. évi VIII. törvény döntött a határrendőrség felállításáról. A szervezetnél – amely az első világháború végéig eredményesen működött – már megvalósult a határőrizet, határforgalom-ellenőrzés, idegenrendészet egysége.

Magyarország határőrizetét a két világháború között a trianoni békeszerződés által megszabott lehetőségek befolyásolták. A magyar kormány engedélyt kapott arra, hogy a határok őrizetére felállítsa a Magyar Királyi Vámőrséget. A vámőrség a magyar haderő álcázott része volt, katonai szervezetben tevékenykedett, őrizte az államhatárt, biztosította a határvédelmet és a kishatárforgalom ellenőrzését, és vám feladatokat is látott el. Ezt a szervezetet 1932-től Magyar Királyi Határőrséggé szervezték át, majd 1938-ban határvadászok néven beolvasztották a honvédségbe.
A második világháború után az államhatár őrizetét, a határforgalom ellenőrzését a Honvéd Határőrség és az államrendőrségen belül külön szolgálati ágként működő Határrendőrség látta el. 1950. január 1-jén a Határőrséget beolvasztották az Államvédelmi Hatóságba.

A nyugati határszakaszon a határvonal mellett négyzethálós rendszerű, szögesdrótból készült műszaki zárat építettek ki. Délen és Nyugaton is gyalogsági aknamezőt építettek ki az államhatár mentén 318 km hosszúságban. Az aknamezőket 1956-ban megszüntették, az aknákat felszedték, de 1957-ben a nyugati határszakaszon újratelepítették. A déli határövezet végül 1965-ben, a nyugati pedig 1969-ben szűnt meg. Az aknamező teljes felszedése 1971-ben fejeződött be, helyette 248 km hosszúságban az akkori Szovjetunióban használt gyengeáramú, SZ-100 típusú elektromos jelzőrendszert építettek ki.

forrás: rve.hu
"Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben,
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden..."

Huszár Peti2014. jún. 27. 07:33 | Válasz | #215864 
Én is örülök a találkozásnak. :) Korábbi években komoly fórum talikat is lehetett tartani az ebédszünetben, most csak 3-an voltunk jelen. Kopi volt a harmadik. Jövőre ismét!
Több ezer év, kövekbe vésett hírmondó rovás Korona, jogar, aranyalma és egy megszentelt palást.
Több ezer év harcos álom és vidám verejték, te vagy őseid albumában az aktuális kép

Huszár Peti2014. jún. 27. 07:25 | Válasz | #215863 
Mi terveztük ezt nagyon is. Úgy alakult, hogy szombaton kirándulunk a Holdvilág-árokban, vasárnap pedig melózok, de javaslom mindenkinek, hogy menjen el Kosdra.
Több ezer év, kövekbe vésett hírmondó rovás Korona, jogar, aranyalma és egy megszentelt palást.
Több ezer év harcos álom és vidám verejték, te vagy őseid albumában az aktuális kép

 © Kuvasz2014. jún. 26. 20:22 | Válasz | #215862 
Sziasztok! Hétvégén Kosdon az Önfentató Magyar Falvak Találkozója lesz. Régi kedves fórumtársunk Zászló ott a polgibácsi és a szervező egyben. Aki emlékszik rá vagy érdekelni az esemény nézze meg, menjen el. Nagyon jó programok lesznek!!!


Első ... 2 3 4 [5] 6 7 8 ... Utolsó

Ugrás a tetejére

Tárhely és domain a MediaCentertől