Köszöntjük a Garry ELECTRONIC és a HANGÁRUHÁZ közös fórumán!

Kérünk minden felhasználót, hogy szakmai kérdések megvitatására, és ne üzleti vállalkozások reklámozására használja a fórumot.
Valamint felhívjuk kedves látogatoink figyelmét, hogy ez egy moderált fórum!

Garry ELECTRONIC & Hangáruház   >>   Fórum   >>   Hangosítók klubja
Hangosítók klubja

Ha szeretne hozzászólni, be kell jelentkeznie!
Bejelentkezés >>

Listázás időrendben


 © bgm2013. júl. 22. 21:47 | Válasz | #23753 
Ilyet már láttam én is, 45 perc beállás,30 perc zene, pedig nem amatőr zenekar, mondjuk ebben partner volt a keverős is, annyi sípolást még nem hallottam koncerten ha ezt annak lehet nevezni.
Aztán volt nálunk egy 3 napos ellenfesztivál, ahol teljesen mást tapasztaltam, két fős hangosító csapat egy stage boy meg egy keverős, amatőr zenekarok léptek fel, gyerekek, felnőttek, egyaránt.
Beállás: mikorra felcuccoltak a zenekarok a színpadra már be is volt mikrofonozva meg ledugva minden, tizenegynéhany csati meg öt monitor, mikor a gyerek bedugta a gitárját a kombóba már a lábdobot állították, játszottak egy percet és azt mondták hogy "nekünk jó".
Első számnál némi matatás a monitor EQ-n aztán hagy szóljon.
Három jelzővel illetném a hangosító csapatot: szakmai alázat, profizmus, lazaság. Gratulálok!
Remélem magára ismer az illető, néha itt van.

 © Borla2013. júl. 22. 20:40 | Válasz | #23752 
Másfél óra már nem beállás ... inkább akkor próbálnak megtanulni zenélni :) Komolyra fordítva: aki tudja séróból tolni a tutit, az töredékidő alatt pikk-pakk beáll.

 © dj Kiko2013. júl. 22. 19:03 | Válasz | #23751 
P(KN).Péter:
mit szeretnél tudni róla?
Mert kideríthetem

 © dj Kiko2013. júl. 22. 19:01 | Válasz | #23750 
passz, addig nem jutottam ki de cirka 300méterre a büféknél az együttes másfél órát hangolt-majd 40perc zenélést követően lelépett :)
erről ennyit!!!

 © fulton2013. júl. 22. 18:52 | Válasz | #23749 
Ha valamire az van írva:

Maximum Midband Output Power
THD = 1%, 1 kHz, Dual Channel

Rated Output Power
THD < 0.1%, 20 Hz to 20 kHz

Maximum Single Channel Output Power
Dynamic-Headroom, IHF-A

Maximum Single Channel Output Power
Continuous, 1 kHz

lol most itt meilyket kell figyelembe venni?
mindegyiknél megvan adva külön 2,4 és 8 ohm ra a teljesítmény.
itt találtam:
Dynacord SL 1200

 © Papp Péter2013. júl. 22. 17:44 | Válasz | #23748 
Ez a pillanat is bekövetkezett, a vezető végfokgyártók termékpalettájáról kihalnak az "analóg" végfokok. Sokéve amikor arról beszéltem a kapcsolóüzemű technológia véglegesen kiszorítja majd a nehéz és energiapazarló hagyományos végfokokat sokan bolondnak néztek.

 © fulton2013. júl. 22. 17:12 | Válasz | #23747 
Értem.

 © Papp Péter2013. júl. 22. 16:48 | Válasz | #23746 
Ha jól látom a Crown már nem gyárt egyetlen nem kapcsolóüzemű erősítőt sem, itt vannak a termékeik:

http://www.crownaudio.com/usa/amplifiers.html

 © Papp Péter2013. júl. 22. 16:43 | Válasz | #23745 
Talán mert avitt ereklyének számít és már régesrég nem gyártják? :-)
Idejével kirostálódnak.. amikor már nem igazán elérhető hozzá javítóanyag, mint pl. lineáris végtranyó, stb.. Azt érdemes tudni, hogy a nagy félvezetőgyártók egytől egyig ejtették a lineáris teljesítményfélvezető gyártást a kapcsolóüzeműek javára, alig egy-két cég van aminek a portfóliójában ma is vannak ilyen cuccok.

 © fulton2013. júl. 22. 16:36 | Válasz | #23744 
Kis off: jól látom egyszerűen lehetetlenség kapni Crown Macrotech 2400-2402 véget:....hm, még használtan sem szaladgálnak.

 © Lexi2013. júl. 22. 14:35 | Válasz | #23743 
Erről egy francia buznyák király halála jut eszembe akinek halálát a jól feldugott kissé izzó vas okozta...

 © Lexi2013. júl. 22. 14:31 | Válasz | #23742 
Na hibák: Fedére = fedésre

Mivel nem egy mobil helyesen: Mivel mobil rendszerről van szó

Kiegészítve a rendszer szintű ellenőrzést: A készülék ellenőrzése a betáp kábelével történik, ilyen esetben a kábelt a készülék részének lehet és kell tekinteni, az ellenőrzésnek ki kell terjednie arra, hogy az adott készülék betáp kábele terhelhetőségre, érszámra, csatlakozóra is megfelelő legyen.

 © Lexi2013. júl. 22. 14:17 | Válasz | #23741 
40m-es nyárfa... Ha villámcsapás után nem a fedére dől, nyertünk... :-)

 © Lexi2013. júl. 22. 14:16 | Válasz | #23740 
Érintésvédelem: értsd mobil vagy üzemszerűen áthelyezhető villamos berendezések, késziszerszámok évenkénti szerelői ellenőrzése melynek minden erősáramú villamos berendezésre ki kell terjedjen.
-erősáramú minősítő irat az otsz-nek megfelelően, a tűzoltóknak: necces. Mivel nem egy mobil rendszerről van szó, az összeállítás változhat, ezért a teljes rendszert mobil berendezésnek tekintjük, azokról viszont nem szoktunk tűzvédelmi szabványossági minősítő iratot kiállítani. Egyszerűen a tűzszakaszok meghatározása is nehézségbe ütközik.
Ha minden villamos berendezés tipusvizsgált (CE jelölés, minőségi bizonyítvány és valamilyen csatlakozó és nem fix bekötés van rajta az már üzem közben vagy üzemszünetben áthelyezhető készülék. Végső soron ha efogadjuk az érvelést akkor ha egy erősítőt (2+f dg) átdugsz egy másik fázisra és másik 1f kismegszakítóra kerül akkor már újra felül kellene vizsgálni mert más lett a túláram és/vagy érintésvédelmi kioldó szerve. Ezért valahol értelmetlen ÉV illetve létesítési biztonsági szabványossági minősítő iratot kiállítani. Elfogadjuk, hogy ha egy villamos berendezés, a dugvillája, a kábele valamint a hosszabbító amivel a tápelosztóra csatlakoztatjuk megfelelő mint mobil berendezés, akkor a dugaljra kapcsolt egész villamos kör megfelelő. Ha megfelelő a tápelosztó éa a betáp kábel, akkor elvileg a hangosítási rendszer is megfelel a mobil berendezésekre vonatkozó előírásoknak. Na a csatlakozási pont jön amit ugye általában nem a hangosító hanem a tanyagazda biztosít. Ha ő biztosítja akkor ELVILEG neki kell szavatolnia, hogy a hurokimpedancia méréssel a betáp ponton megfelelő. (vagy igen, vagy nem. Nekem az a jó, ha a saját védelmeimre hagyatkozok, az biztos úgy működik ahogy kell, mert érdekem. OTSZ-hez: Kábelkeresztmetszetek, túlmelegedések, ezek lehetőségének vizsgálata viszont nem árt rendszer szinten.
-papír az eph bekötésről, villámvédelemről:
Itt összemosódik a villámvédelmi és EPH összekötés. A mobil berendezések esetén a kábelekben az 5. vagy 3. ér a védővezető, ezek folytonosságát a mobil berendezések szerelői ellenőrzése jegyzőkönyvnek kell tartalmaznia. Amennyiben az érintésvédelem hatásosságának növelése céljából külön EPH összekötések készültek, ezt minősíteni kell.
Külön meg kell győződni és jegyzőkönyvezni kell telepítéskor az áram-védőkapcsoló működőképességét a TESZT gomb megnyomásával. Erre érdemes egy füzetet rendszeresíteni, vezetni.

 © Borla2013. júl. 22. 14:13 | Válasz | #23739 
Hááát .... ha valahol direkt feldugsz jó magasra egy vasat, akkor megnő az esélyed, hogy fogj pár villámot. :) Éppen ezért nem lenne okosabb, ha a színpad mellé lenne telepítve külön egy "hárító torony"? Ami sokkal magasabb és leszedi, ami oda felé tart.

 © Lexi2013. júl. 22. 13:54 | Válasz | #23738 
Szigorúan statisztikailag és azt is csak a "pozitív" villám. Az baszik be a legmagasabb pontba. Az un. "negatív villám" a legmagasabb pont talppontjába szokik bebaszni, de mivel azok statisztikailag igen ritkák, így velük nem is nagyon számol a villámvédelem, kivétel a tornyok, toronyházak, mert ott magasságilag 20m-enként vízszintes felfogót is kell létesíteni a ház, létesítmény oldalán ha a körítő fal anyaga nem valamilyen fémszerkezet jellegű...
Anno a villám kibaszottul tudta, hogy a házamra felfogót szereltem, mert míg a villámhárító magasabban volt a kéményen mint a fák koronája szinte minden villámot én kaptam az utcában. Sok túlfesz modult cseréltem... Most már nagyok a fák, nincs gond. A környezeti hatás működik...

 © Borla2013. júl. 22. 13:30 | Válasz | #23737 
És ezt a villám is tudja?

 © Lexi2013. júl. 22. 13:22 | Válasz | #23736 
A másodlagos túlfesztől nem véd a villámvédelmi rendszer, sőt, növeli a becsapás veszélyét...
Ergo a másodlagos túlfeszvédelmet is ki kellene építeni ami már nem ilyen egyszerű és olcsó.

 © Lexi2013. júl. 22. 13:20 | Válasz | #23735 
Á, nem ennyire bonyorult a dolog. Minősíteni kell első lépésben az építményt:
építmény jellege, befogadóképesség, magasság, környezeti hatás.
Meg kell határozni a szükséges villámvédelmi fokozatot (egyszerű, független stb).
Utána meg kell határozni a környezet jellegét, környezeti hatást.
Aztán Jön a födémszerkezet anyaga, (vezető, szigetelő, éghető, felfogónak alkalmas, nem alkalmas... Utána következik a héjazat anyaga: Fém, éghető, éghetetlen, felfogónak alkalmas...
Egy színpadnál ugye a tornyok általában kiemelkednek a fedés felé, anyaga vezető, mechanikai tulajdonságai lehetővé teszi a felfogóként és levezetőként történő alkalmazását. Akkor már ki is alakul V1oL1o (természetes felfogó, természetes levezető) ha a szabvány táblázatában megnézzük és hozzávesszük a fedés héjazat anyagát amit most hirtelen nem tudok milyen anyagból van, éghető, önoltó, vagy impregnált éghetetlen anyagból ami gyakorlatilag mindegy mert a tornyoktól az 50m-es legördölő gömb szerkesztése nyomán nagy valószínűleg védett térbe fognak klerülni, ráadásul az eredő áramút is megfelelőenígy egy R1 vagy R2x földelő fokozat megfelelő ahol a szabvány a szonda hatásosságát (mechanikai méretét) írja elő, ehhez nem kell sem szonda sem szétterjedési ellenállást mérni, csak a hossz legyen meg, hatásos.
Na de!
A villámvédelem előírja, hogy - ha nem független (szigetelt komponensekből álló) villámvédelmet építünk ki, akkor a villámvédelmi szerkezeteket fémesen össze kell kötni (kivétel ha... de itt nincs kivétel). Ergo a fedést ha emelhető a tető fémesen össze kell kötni a tornyokkal, illetve a tornyokat legalább 2 helyen a földelő szondákkal (3m szonda kell összesen). Na de ha független a színpad akkor a színpad szerkezetet is be kell kötni a villámvédelembe, és a 20m-en belűl létesült kölönböző célú földeléseket össze KELL kötni.
Nagyjából... :-) Remélem pontosan írtam mindent emlékezetből, a kavintont ma még nem vettem be... :-)
Tehát a színpad besorolása általában nem változik, ha a szükséges összekötéseket előírja az ember és a feltételek teljesülnek akkor nagy valószínűséggel minden település alkalmával jó lesz az érték. Nekem ok, hogy ott a helyszínen egy biankó előgyártott jegyzőkönyvet kitöltök, másnak lehet nem ilyen egyszerű...

 © abir2013. júl. 22. 12:40 | Válasz | #23734 
Tudtommal kell:
-érintésvédelmi minősítő irat, a munkavédelmiseknek
-erősáramú minősítő irat az otsz-nek megfelelően, a tűzoltóknak
-tüv vizsga a fedésre, színpadra, szintén munkavédelem
-papír az eph bekötésről, villámvédelemről
-EK megfelelőségi nyilatkozat az áram kábelekről.

Ha valamit kihagytam, vagy pontatlan, szóljatok!

 © Papp Péter2013. júl. 22. 12:17 | Válasz | #23733 
Hát igen, a jó villámvédelmi létestés meg tud menteni ~100Millányi technikát, ami amnélkül porrá avanzsálna, az esetleges életekben mérhető veszteségekről nem is beszélve..
+ a színpadokba csapó delej nem is olyan ritka mint ahogy az ember gondolná, több esetről hallottam (igaz, szélesebb mint hazai viszonylatban..)

 © doogo2013. júl. 22. 12:15 | Válasz | #23732 
Akkor valaki leírná milyen papírok kellenek egy komplett rendszernél a kezembe lenni (humánerőforrás nélkül)? Fedés színpad hang fény áram

Hátha valamit nem tudok!

Köszi

 © Borla2013. júl. 22. 11:50 | Válasz | #23731 
Zeuszt nem csesztették, van-e engedélye a villámokat szórni? Mégis miféle villámvédelmi jegyzőkönyv? Maximum a földelőnyársat lehetne "bevizsgáltatni", alkalmas-e a célra. Mondjuk, hogy nem fából van-e ... De egy villámvédelmi földelés jóságát és működőképességét szerény ismereteim szerint első sorban a nyárssal kontaktusba kerülő talajviszonyok határozzák meg. Vagy úgy kellene érteni, hogy minden helyszínen talajelemzést, alkalmassági méréseket kellene végezni és azt jegyzőkönyveztetni, engedélyeztetni? S mi van akkor, ha köze-s-távol csak szikla van a lábak alatt? Akkor ott nincs buli?

 © Lexi2013. júl. 22. 11:39 | Válasz | #23730 
Urak!
Most hallottam, hogy fenn északon egy ellenőrzés megszállt egy rendezvényt, volt ott mindenki, kerestek fekete munkást, mindenféle papírt és a színpadhoz villámvédelmi jegyzőkönyvet a szokásos papírokon felül!

 © fulton2013. júl. 21. 18:49 | Válasz | #23729 
Hm, szerintetek milyen crossovert érdemes venni?
Ez a DBX 223XL mi a vélemény? vagy milyen jobbat ajánlanátok, (és az miben jobb)

A helyzet valszeg cserélem a top ládák végét, egy analog végre amiben nincs A/D D/A konverzió.
Namármost gondolkodtam DBX PA+ beszerzésén, de anno kipróbáltam és azt kell mondjam az XTI -kel nekem nem szólt szépen. Kásás lett a magasa, és megnőtt az alapzaj. Bár lehet csalt a kis szoba, sajna csak itt volt alkalmam kipróbálni.

Viszont a mostani analog véggel lehet szépen szólna, nektek mi a véleményetek arról a rendszervezérlőről, tanácsosabb lenne azt beszerezni (most elég jó áron van)?

 © Borla2013. júl. 21. 13:39 | Válasz | #23728 
Látom, a dravanet megint "szolgáltat" .... :(((( hangáruház egész nap elérhetetlen, mint szokás szerint. Egyre kevésbé értem, miért nem váltanak valami megbízhatóbb tárhelyre. Mint pl. tarhely.eu.

 © Borla2013. júl. 21. 13:38 | Válasz | #23727 
Végül is a halláspszicholódia varázslatokon túl mindig ugyanoda lyukadunk ki, a pontosabb hangleíráshoz nagyobb adatmennyiség szükségeltetik. Épp ezért is a FLAC is jelentős méretű file-t eredményez. Nem tudom, ha az mp3 ugyanolyan méretet használna, mint a FLAC, bizonyára tudná ugyanazt a minőséget. De az mp3-nak éppen a méret/minőség kompromisszum az erőssége. Minden esetre a hifitől nagyon messze van mindegyik. Még a CD is.

 © Papp Péter2013. júl. 21. 11:00 | Válasz | #23726 
Tegnap esti Caramel-t ki hangositotta Agardon?

 © Amatőr2013. júl. 21. 10:17 | Válasz | #23725 
Ismerek helyet ahol nagyon komoly HD anyagok vannak, de persze nem mulatos stilusban. :)
A FLAC nagyságrendekkel reszletesebb, meg gyenge cuccon is, koboldfulekkel is annak kellene lennie.
Persze nem mp3-bol keszitve :)

 © Borla2013. júl. 21. 07:17 | Válasz | #23724 
Nem baj az, ha elindultunk visszafelé a WAV irányába. Vannak zenék, amit szívesen látnék PCM-ben is. Ezek már nem túl "internetmobilis" formátumok, de közelítenek a valósághoz.

 © Amatőr2013. júl. 20. 23:43 | Válasz | #23723 
Változott a világ, az MP3 szar, a FLAC és APE már nem :) Egy 2009-es cikk, amiben a fraunhofer-ék futtatják a terméküket, nem mérvadó.

Akinek meg a kuttyogó, sávkorlátolt, hiányos mp3 olyan mint a CD, annak vagy fül vagy cucc cserét javasolnék. Persze a dubstepre, egyéb ipari zajra jó lehet, zenére nem.

 © frici702013. júl. 20. 23:13 | Válasz | #23722 

 © frici702013. júl. 20. 23:12 | Válasz | #23721 
Jó lesz ha te is leszállsz a gyanúsítgatásokról! Tavaly dec.-ben ott hagytam őket! ÉS VÉGLEG!!! IP cím alapján töröltettem magamat, újra regelni sem akarok!
MP3-ról: "veszteséges tömörítési eljárás" Igen ez volt a szitu valamikor, azóta változott a világ! Semmivel sem rosszabb egy 320 kbps, mint a CD. Füllel azt a különbséget 30év felett meg aztán pláne nem hallod ki.

 © bgm2013. júl. 20. 22:56 | Válasz | #23720 
Kedves karakuromszalovics vagy mi a faszom a nick neved a börzén, idézek a vikipédiából!
Az MP3 fájl minősége függ a tömörítő programtól és a kódolandó jel bonyolultságától. A jobb tömörítők elfogadható minőséget nyújtanak már 128–160 kbps-nál, mások 320 kbps-nál sem adnak igazán hű hangzást. Ezért nincs értelme 128-as vagy 192-es minőségről beszélni. Egy fontos tulajdonság, amiről az MP3-nál beszélni kell, hogy veszteséges – információt hagy el, hogy tárhelyet nyerjen. Mint a legtöbb mai veszteséges eljárás, az MP3 algoritmus is keményen dolgozik, hogy biztosan olyan hangokat hagyjon el, amik az emberi hallgatók által nem hallhatók, modellezve az emberi fül karakterisztikáját.

Mindenesetre a tapasztalt hallgatók még így is meg tudnak különböztetni egy 192 kbps-os és egy 256 kbps-os fájlt. Ha valakinek az a célja, hogy minőségveszteség nélkül archiváljon hangfájlokat, inkább az olyan veszteségmentes hangtömörítésben érdekelt, mint a FLAC, SHN vagy a LPAC – ezek 50–75%-ára tudnak tömöríteni egy hangfájlt veszteség nélkül.

 © Amatőr2013. júl. 20. 22:03 | Válasz | #23719 
Melyik kifejezés nem szimpatikus? :)

 © frici702013. júl. 20. 21:54 | Válasz | #23718 
MP3 = az emberi hallás fiziológiáját kihasználó veszteséges tömörítési eljárás?
Ez biztos?

 © bgm2013. júl. 20. 21:43 | Válasz | #23717 
A kompresszálás és az mp3 két külön fogalom, egy akármilyen zenei forrás dinamika kompresszálásakor, a zenében nem lesznek csúcsok, a beállított értéken maradnak illetve beállítható hogy mennyivel mehetnek fölé, és a jel közelít az RMS felé, az MP3 pedig az emberi hallás fiziológiáját kihasználó veszteséges tömörítési eljárás.

 © bgm2013. júl. 20. 21:19 | Válasz | #23716 
- 3 dB, fél, - 6 dB negyed, - 10 dB egy tized teljesítmény a maximumhoz képest!

 © fulton2013. júl. 20. 20:51 | Válasz | #23715 
szia

igen egyszemélyes, és vannak azért kompresszált zenék is, mp3. De azt számolgattam...még soha nem toltam neki -6dBu nál tovább a kimenő jelet, eq is beleértve. Szal elvileg ennél többet nem küldök ki, és itt olyan véggel ami 4 oh-on ad le 900W. Kb olyan 540w al szólna.

 © frici702013. júl. 20. 13:11 | Válasz | #23714 
Ha tutira akar menni, 400Wrms-nél én nem hajtanám jobban, azt legalább bírnia kell folyamatosan...

 © bgm2013. júl. 20. 11:22 | Válasz | #23713 
One man show? Azért kérdeztem, mert ha valami agyon kompresszált tuc-tuc zenét játszol, akkor a biztonság kedvéért csak RMS teljesítménnyel hajtsd, ha viszont élő akkor, hajthatod PROGRAM teljesítménnyel, egy jól beállított limiteren keresztül.

 © Lexi2013. júl. 20. 10:14 | Válasz | #23712 
Pontosan. A Neodynium mágnessel ugyan az a hangszóró lényegesen keményebben, agresszívabban szól!

 © Telly Savalas2013. júl. 20. 10:11 | Válasz | #23711 
Bizony nem. Régen mikor a hogy szól volt középpontban a mekkorát szól ellenében a végeken "elrontható" volt a DF ! A selyben basszust pont a "gyenge" DF és a gyenge Alnico mágnes biztosította...

 © fulton2013. júl. 20. 10:00 | Válasz | #23710 
Javarészt amolyan mai populáris zenéket. Vendéglátós zene is. És szeretem a kicsit lágyabb mélyeket, ami melegebben szól, de üt is.
Tudom ez nem csak végfokon múlik, de az is közrejátszik benne.

 © bgm2013. júl. 20. 09:57 | Válasz | #23709 
Milyen zenét tolsz a hangfalakon?

 © fulton2013. júl. 20. 09:48 | Válasz | #23708 
Igazatok van elírtam, de remélem a kérdés átment.

LÉnyegében arra voltam kiváncsi ha ezt a subot olyan véggel hajtom ami ténylegesen adott bemenő jelerősség mellett pl 700-800w ad rá, nem sok az neki?
Sose értettem ezt a zenei mizériát. Az oké hogy a pek amit néha kiugrásként még elvisel a hangszóró de nem tartósan.

 © frici702013. júl. 20. 09:42 | Válasz | #23707 
Power Capacity: 500W / 1000W / 2000W, 2 hrs.
(Cont/Prog/Peak): 400W / 800W / 1600W, 100 hrs.

Itt van PDF-ben az adatai

Olyan, hogy Program(RMS) teljesítménye 1000w olyan itt nincs!!! Program terhelhetőség nem azonos az RMS terhelhetőséggel!
Ha jól tudom:
Cont. = RMS
Pogram = Zenei
Peak = csúcs

 © fulton2013. júl. 20. 09:37 | Válasz | #23706 
hm...az "törvényszerű" hogy egy Damping factor >500 -al rendelkező végfokkal jobban szól egy sub láda, mint egy >200 -al rendelkező végfok esetében?
vagy ez nem egészen így van?

 © Borla2013. júl. 20. 08:07 | Válasz | #23705 
RMS = Root Mean Square. A program más történet.

 © p1go2013. júl. 20. 03:52 | Válasz | #23704 
Kid, nem vagy véletlen Oroszlány közelében? :)

 © fulton2013. júl. 19. 23:56 | Válasz | #23703 
és folyamatosan lenne így terhelve olyan 8- 10 órát. Hát sztem sok lenne neki...ilyen 700-1000w kapna végig. Sub ról van szó.

 © fulton2013. júl. 19. 23:26 | Válasz | #23702 
A láda JBL MRX 518S, erről van szó, ami 500/1000/2000w adatos:)

 © frici702013. júl. 19. 22:25 | Válasz | #23701 
Mi a láda pontos típusa?

 © fulton2013. júl. 19. 21:52 | Válasz | #23700 
Valaki meg tudja mondani mit jelent pontosan ha egy hangfalon azt látom hogy Program(RMS) teljesítménye 1000w. Még ennyivel hajthatom a ládákat? (viszont a folyamatosa csak 500w)

tegyük fel hogy olyan véggel hajtom ami ténylegesen le is ad rá 1000w ot.

-3 dB-re tekerem a kimenő jel erőséget a keverőn, vagyis ennyit kap a végfok ami ilyen bejövő jelnél le is ad pl 1000w-ot rá. (legyen példa kedvéért egy 1200w os végfok)

Szóval én ezt így szépen hajthatom vele? JBL láda. csak kiváncsi vagyok, mert erre én még egyértelmű választ senkitől nem kaptam.

 © Lexi2013. júl. 19. 11:14 | Válasz | #23699 
Pontosan, de az alapkérdés ugye nem ez volt.
A másik dolog, hogy ezeknél az egyszerűbb pultoknál nem túlzottan kimunkáltak a kivezérlés JELZŐ áramkörök, a pontosságukról nem szokott sok adat a rendelkezésre állni, nekem már okoztak a pontatlanságukkal meglepetést.

 © fulton2013. júl. 18. 23:03 | Válasz | #23698 
Igen megnéztem azt a rajzot, és valóban van egy olyan felirat hogy 0 dBv = +4 dBu -val.

Tehát ha a potit pl belövöm úgy hogy a kis led -3-ig éppen hogy felvillanjon akkor +1 dBu val szól, -6 dBv nél pedig -2 dBu-val.(?)

Ezt alkalmazhatom a Lexi által linkelt táblázatban értékként.
Ami azt jelenti hogy kb 410w szól a top ilyenkor:)

 © fulton2013. júl. 18. 22:49 | Válasz | #23697 
Köszönöm.

 © TMC2013. júl. 18. 22:17 | Válasz | #23696 
A pultod kapcsirajzát átnézve a 0 dB LED vezérlése a táp 10%-os értékéhez van beállítva, ami ~1,7V csúcsértékű jelet jelent (ha 17V környékére készítették a tápot) Ennek effektív értéke 1,2V körül an, ami +4dBu értékének felel meg. tehát ha a pultodat addig hajtod, hogy a 0dB-s led éppen villogjon, akkor ~1,2Veff jellel hajtod a végfokod. Ez különben Soundcraftéknál szinte minden keverőjükben így van.....

 © fulton2013. júl. 18. 21:43 | Válasz | #23695 
Egyébként, ha bekötöm a zenét az aux1 csatiba, és megnézem (monitorozom) hogy hány dBr szól, ott kereken 0 dBr ig pittyeg fel a mutató. Itt nem tudok gaint állítani jelen esetben. Szóval az nem játszik.

 © fulton2013. júl. 18. 21:39 | Válasz | #23694 
ment mail.

 © Lexi2013. júl. 18. 21:36 | Válasz | #23693 
Nincs megadva a pult erősítése, de a GAIN szint diagrammja sem.
Max azt tudod kideríteni, ha a kivez. jelző 0dBr-t mutat ELVILEG mennyi lehet a kimenő szint dBu-ban, vagy V-ban.

 © fulton2013. júl. 18. 20:58 | Válasz | #23692 
Pont ezt próbáltam nyomatékosítani , hogy tényleges 0 dB jel megy a keverőbe, ott minden 0-án, kimonitorozva 0 dBr pittyeg, és 0 dBr en álló poti mellett megy ki a jel a végfokba. Magyarán tényleges 0 dB jelet kap. És ha pl ezt leveszem -7 dBr - re hány "V" kerül a végbe?

 © Lexi2013. júl. 18. 20:29 | Válasz | #23691 
A pontos kérdésedre visszatérve: Lehet 1V-is, lehet 0,775V is.
A főmaster poti ha 0dB-n áll akkor a kimenő jel nagysága erőteljesen függ attól, hogy
- mekkora a bemenő jel nagysága
- mire van állítva a GAIN
- milyen az EQ potik beállítása
- mire van állítva a csatorna fader.
Gondolom nem ezt szeretted volna kérdezni.

 © Lexi2013. júl. 18. 18:37 | Válasz | #23689 
Ha a rejtvényt nem tudod megfejteni akkor jelentkezz!

 © Lexi2013. júl. 18. 18:33 | Válasz | #23688 
Az általad linkelt irodalom 37. oldalát nézd, a kivezérlés jelző mellett látsz egy érdekes feliratot holmi DBv-re és DBu-ra vonatkozik, e kis felirat alapján már tudsz kutakodni az általam küldött táblázatokban.
Halkan megjegyzem nem magyar az user sem :-)

 © fulton2013. júl. 18. 18:01 | Válasz | #23687 
Ilyen keverőm van, ahogy valamennyire a leírásból kivettem, pl az aux 1 csatiba bekötött 0 dB jel, főmaster out poti 0 dB állásban, akkor ezen 1 V halad ki? vagy 0,775?
egy kis segítsgéet aki ki tud menni ebből a leírásból:
Spirit M4

 © fulton2013. júl. 18. 17:42 | Válasz | #23686 
De köszi

 © fulton2013. júl. 18. 17:42 | Válasz | #23685 
ez nagyon jó, mégha legalább magyar lenne.

 © Lexi2013. júl. 18. 17:18 | Válasz | #23684 

 © fulton2013. júl. 18. 17:08 | Válasz | #23682 
És hogy tudom azt kiszámolni ha pl vegyük hogy a keverőbe bemenő jel minden 0 dB-s, a keverőből kimenő jelet mondjuk -7 dB re állítom hogy akkor mennyi lesz a kimeneti feszültség. Tételezzók fel hogy a keverő 0 dB állásban ad ki 0,775V -ot.
Van erre valami oldal, próbáltam rákeresni de semmi.

 © Telly Savalas2013. júl. 18. 12:01 | Válasz | #23681 
Ennek is sok olvasta van és itt is annyiszor átrágtuk már ezt... Dual power supply, földfüggetlen táp, régi "száraz" elko ESR, elfogyó hálózati fesz, szerény mennyiségű teljesítmény elem, hibás alul/felül vágó szűrő, termikus elmászott ofszet stb...

 © Lexi2013. júl. 18. 11:17 | Válasz | #23680 
Ja. Nem szartunk a kútba csak a kávájára és onnan piszkáltuk bele...

 © bsl2013. júl. 18. 10:42 | Válasz | #23679 
Az erősítő az lineáris. Csak a tápja gyenge, ezért omlik össze mint a kártyavár ha subot hajtasz vele. Egyiknek a másikhoz semmi köze.

 © fulton2013. júl. 18. 10:27 | Válasz | #23678 
Ezt azért kérdeztem, mert anno egy hangosító emberke azt mondta, "ezek a végek" nem adnak le annyi teljesítményt Sub-ban mint 1kHz-én amit megadnak nekik. Nem lineárisak...
A felső kategória már inkább.

 © fulton2013. júl. 18. 10:26 | Válasz | #23677 
Köszi a linket.

 © djmerlyn2013. júl. 18. 09:39 | Válasz | #23676 
http://www.hangaruhaz.hu/cms/miert-fustolt-amikor-csak-harmason-volt-az-erosito-kezdoknek

 © Telly Savalas2013. júl. 18. 09:27 | Válasz | #23675 
Ha 1KHz-en 600-at akkor 40Hz-en csak 599-et... Kár volt ezért a kérdésért !

 © fulton2013. júl. 18. 09:02 | Válasz | #23674 
Egy kicsit lehet "finom" a kérdésem, de érdekelne a téma.
Ha pl van egy oldalanként 1 kHz - 600w ot leadó végfokom, és rákötöm egy ládára ami pl 300w teljesítményű top láda, akkor pl ha kitekerem csutkára a véget már adja a 600w os erősítést, és ha csak "fél" input jelet tolok neki a keverőn, magyarán csak félig hőzom fel a keverőn a potit akkor csak 300W ad le? vagy ez hogy van pontosan.

és még valami ami 1 kHz - 600w ad le , mennyít veszíthet a sub tartományban? ott mennyit adhat le vajon?

 © fulton2013. júl. 18. 06:17 | Válasz | #23673 
Szia

Azt mondod hogy ne használjam a DSP-t?
(letetted párhuzamba, ez alatt mit is kell pontosan érteni?)

Most megnézem elő fog e jönni a probléma, eddig ilyet nem csinált, nem tudom... az árthat a végnek ha nem kapcsolom ki, de minden potméter lehúzott állapotban van, és úgy húzgálom a jelkábeleket (input in out) ki- be belőle?
elvileg nem kellene hogy baja legyen tőle...

 © onewheel2013. júl. 18. 01:27 | Válasz | #23672 
szia. nekem is volt ilyen problemam és kezdtem a kabelekkel aztan a vegfokba letettem parhuzamba ugy jo volt aztan nekem a crossover volt a ludas :(. lehet Neked nem de probald meg direktbe rakotni crossover nelkul lehet segit. mert nekem is neha szolt 2 napig aztan eg semmi aztan megint jo.

udv

 © fulton2013. júl. 17. 23:49 | Válasz | #23671 
mm nem tudom, poti lenne, most szépen működik nem recseg tekerésnél...semmi. Mint azelőtt. (mondjuk eddig sem recsegett).
De érdekes , toltam neki egy full jelet, és hirtelen visszajött a hang.

 © Borla2013. júl. 17. 22:50 | Válasz | #23670 
Poti csere a végfokban.

 © fulton2013. júl. 17. 22:18 | Válasz | #23669 
a keverő persze, ott húztam oda , magyarán a végfok bemenő jelét.

 © fulton2013. júl. 17. 22:18 | Válasz | #23668 
na,

most fogtam és odahúztam neki a hangerőt fullra.. és.hirtelen visszajött a hang...mostmár jó. Na ez mi volt?


 © fulton2013. júl. 17. 21:20 | Válasz | #23667 
kábelt is cseréltem

 © fulton2013. júl. 17. 21:18 | Válasz | #23666 
nem, semmit ha a gépre kötöm usb-n akkor sem.

 © djmerlyn2013. júl. 17. 20:34 | Válasz | #23665 
Kivezérlésjelzője mutat valamit?
Az előlap és az "alaplap" közötti szalagkábelt mozgasd meg. Ha ez nem segít, akkor szerviz.

 © fulton2013. júl. 17. 20:31 | Válasz | #23664 
hát ez nagyon jó....szerintetek mi lehet a végfokommal? A jobb oldal hiába tekerem nem szól...fullra tekerem a potit is csak picit halkan szólal meg a láda. A bal oldal jó. Crown xti 2000 próbáltam már nem e kábel a ki behuzogatástól...de nem.

 © Papp Péter2013. júl. 17. 16:32 | Válasz | #23663 
Ha ez télleg megállna..Holnaptól ilyen Crown XTi-t szerelünk a dobozainkba, felébe se kerül mint a Mi konstrukciónk :-D

 © Papp Péter2013. júl. 17. 16:23 | Válasz | #23662 
Tölcséres ládán is nagyobb volt a hangnyomás XTi-vel?

CROWN XTI4000 | PKN XD2500 | PKN XD4000
8R 2x 650W 2x 700W 2x 1400W
4R 2x 1200W 2x 1300W 2x 2100W
2R 2x 1600W 2x 1500W 2x 1800W

Innét vettem az adatokat: www.crownaudio.com/media/pdf/amps/139472-3.pdf

Lehetetlen, hogy az XD4000-nél nagyobb dinamikát produkáljon, több mint 2x erősebb a PKN! Biztosan volt elegendő meghajtójele az XD4000-nek, annak nem elég a 0dB bemenet.

 © Wizard Audio2013. júl. 17. 15:40 | Válasz | #23661 
nem volt hidalva.

 © Wizard Audio2013. júl. 17. 15:38 | Válasz | #23660 
Egyszerű a teszt, fogtam a következőket:

XD2500
XD4000
XTI4000 (dsp off)
BSS proci
stb

2db bassreflex sub
2db bassreflex top
1db tölcséres sub (4 ohmos)
1db tölcséres top (4 ohmos)

És egyenként végigpróbáltam a hangfalakat mindegyik végfokon, melyik mekkorát és hogyan szól.

leszólta = hangosabb volt vele

 © Papp Péter2013. júl. 17. 14:14 | Válasz | #23659 
Ha nem hídban volt hajtva akkor az XTi4000 kb. ekvivalens a mi XD2500-el. Azzal a különbséggel, hogy az XD2500 biztosan erősebb, több a tárolt energia és PFC-s a tápja, ameddig az XTi-nek csak sima kapcsolós tápja van, talán még nem is stabilizált rendesen...
Hídban viszont biztosan az XTi nyerne minekutána a PKN XD nem hidalható. Viszont az XD2500-nek a tápja is erősebb és áramot is többet tud a végfok a dampingról nem is beszélve. Nem tudom, hogy az XTi-be épített gagyiDSP mennyire szól bele a hangképbe amikor ki van kapcsolva, sok olyan termék van újabban ahol a DSP akkor is műxik valamilyen szinten amikor le van tiltva :-) Mivel körülményes és drága lenne a teljes hw. signal bypass. Mélyben akkor szólhat jobban az XTI ha olyan pl. bassreflex ládát hajtana az ember ami kívánja, hogy lifegjen a hangszóró és a túlságosan magas damping ront a kimeneten.

 © fulton2013. júl. 17. 14:13 | Válasz | #23658 
wizaed audio- hogy érted hogy leszólta? Mégis..

 © fulton2013. júl. 17. 14:09 | Válasz | #23657 
bsl: köszönöm a választ.

 © Wizard Audio2013. júl. 17. 13:16 | Válasz | #23656 
Ne érts félre, szeretem és használom a végfokaitokat, de hasonlítottam már össze XD-2500-at XD-4000-et és XTI-4000-et, és más eredményt kaptam. Közép/magasban XTI nyert, mélyben a 2500ast simán leszólta, a 4000est pedig eléggé megközelítette.

Az, hogy műterhelésen mi lenne az eredmény más, engem például nem érdekel. Csak az, hogyan szólal meg a felszerelés.

Promócióhoz domborítsuk ki inkább a PKN valós érdemeit: csak 1U magas, itthon könnyen szervizelhető, jó az ára.

 © bsl2013. júl. 17. 13:16 | Válasz | #23655 
Ha biztosra akarsz menni és nincs proc akkor a végfok teljesítmény a láda rms teljesítmény legyen.Ha van proc, de nem komoly, akkor a végfok a láda rms+50% legyen. Ha komoly proc van rms, peaklimiterrel, és beállítani is tudod, akkor a végfok 2xláda rms legyen. Ez kb egy ökölszabály. Akkor beállítod az rms limitert a láda rms értékére, a peak meg +2-3dB és kész. De akkor annak jónak kell lennie ( attack, hold, release stb) beállítás szempontjából, mert vagy túlfogod az egészet és rontod a hangképet, vagy rommáég az egész.

 © Lexi2013. júl. 17. 11:27 | Válasz | #23654 
Kérdésben a válasz. Annyival, a megadott értékre állítanám be a processzort... :-)

 © fulton2013. júl. 17. 10:11 | Válasz | #23653 
értem, egyéb iránt már ha "meghajtás" Ti mennyi teljesítménnyel hajtanátok ezt a rendszert?

Top: 400 (cont) / 800 (rms) / 1600 (peak) w - 8 ohm láda
Sub: 400 /800 /1600 - 4 ohm os láda.

Vegyük úgy hogy külön egy vég a topoknak, és a suboknak is.

Van hogy azért húzom neki, szinte már be be villan a végfok clipje. Szóval ritkán de van hogy hajtva van.

 © Papp Péter2013. júl. 17. 00:28 | Válasz | #23652 
Ha Crown-t akarsz akkor I-tech vagy az új Macrotech-I széria, azok a modern és jó végfokok. A többi "játszós" kategória.


Első ... 5 6 7 [8] 9 10 11 ... Utolsó

Ugrás a tetejére

Tárhely és domain a MediaCentertől


Moderátorok: Lexi - Peak - TMC