A Závodszky Zoltán Zenebaráti Kör Honlapja   >>   Fórum   >>   Liszt Ferenc
Liszt Ferenc

Név:

E-mail cím:




 [ikonok]  [url]  [kép]
Hozzászólás:

Listázás időrendben


 © Búbánat2014. feb. 06. 14:00 | Válasz | #62 
Kedves B.I.

Gedeonné Kont Ilona visszaemlékezései Liszt Ferencre bámulatos, érdekfeszítő, számomra is eddig ismeretlen adalékkal szolgál. Köszönet érte, hogy ezeket a kis történeteket kikutattad a korabeli lapokból és közzétetted itt!

Üdvözlettel:
Búbánat

 © Búbánat2014. feb. 06. 13:55 | Válasz | #61 
Nagyon érdekesek ezek az adatok is, a közölt névsorral együtt.

 B.I.2014. jan. 27. 14:19 | Válasz | #60 
Úgy gondolom, hogy egy pár adattal adós maradtam.
Mindenek elött: a régi Zeneakadémia 1875-ben alakult meg a Duna-parti Hal-téren (4.sz.bérházban). Az intézmény első igazgatója Erkel Ferenc lett.
A tér az Erzsébet híd építésénél eltünt !

És most a tanárokról :
Ábrányi Kornél (1822-1903)
Zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus.
Nikolics Sándor (1834-1895)
Zeneművész, fuvola-virtuóz.
A Zeneakadémián a zeneelmélet és zenetörténet tanára volt.
Volkmann Róbert (1815-1883)
Német származású, magyar zeneszerző, zenepedagógus és karmester.
Azt hiszem Liszt Ferenc és Erkel Ferenc nem szorul bemutatásra !

Végül, egy érdekes szó : "hudlizni."
Ez pontosan azt jelenti, hogy a klasszikus stilaritástól idegen versenytempókat használni, az intonációkat ráérősen kijátszani, a gyöngyöző futamokat elnagyolni.
Sajnos, manapság is elő fordul, hogy egy-egy nagy előadóművész hudlizik.

BI.

 B.I.2014. jan. 27. 13:52 | Válasz | #59 
Folytatom a történetet:

Gedeonné Kont Ilona tovább meséli emlékeit Liszt Ferencről :

-- Öreg, hetvennél idősebb neves emberek mélyen meghajoltak előtte, mintha kezet akarnának néki csókolni. Minden mozdulatában volt valami fenséges, imponálóan nemes előkelőség. Ha belépett a tanterembe : valamennyiünknek elállott a lélegzete. Tőle nemcsak zenét, hanem társadalmi modort is tanultunk.
-- Leckeórája 4-6 -ig volt kitűzve az órarend szerint, de mindig 4-8 -ig tartott, csak ha hangversenyre kellett mennie, végeztünk előbb. Ameddig a Zeneakadémia a Hal-téren volt, Liszt a Hungária-szállóban lakott. Amikor az Andrássy-úti palotába került, ő is odaköltözött. Lakását a tanteremmel folyósó kötötte össze.
-- Nagyon szerette a vendégeket, de ha tanított, csak a tanteremben fogadott. Ilyenkor leültette a vendéget pár percre, tovább tanított, javítgatott, de nem oly szigorúan, mint mikor egyedül voltunk, nehogy a növendék érzékenységét megsértse. Rendkivül tapintatos volt.
-- De, hogy magáról a tanításról szóljak, az egy gyönyörű, felejthetetlen élvezet volt. Szavaival úgy átértette a kompoziciót, mozdulataival úgy tudott magyarázni mint egy nagy szinész. Néhány mozdulata, arckifejezése feltárta előttünk minden komponista lelkét.Ha valamelyik növendék Schubertet játszott, kezét a szívére tette :
-- "Schubert csupa szív." Schumannál azonnal komorrá vált arckifejezése.
-- "Itt minden, minden világfájdalom."
És karjait égnek tárta, mintha az elfolytott fájdalomtól megsemmisülne.

-- Mendelssohn :
-- "Ő mindig vidám volt, a szomorúság nem oly mély és nyomasztó nála."
-- Beethoven :
-- "Mindig új gondolatai vannak. Sohasem jut zavarba mondanivaló híján, nála az új fordulatot mindig ki kell emelni az előadásban. Az apassionata elején lévő trilla szomorú" - mondotta, és mindjárt el is játszotta, aminthogy mindig mindent eljátszott nekünk.
-- Általában megengedte az egyéni felfogást, ha valóban tehetség nyilatkozik meg abban.
-- "Beethovent én ilyennek látom" - mondotta egy-egy művénél.
De Chopin-nél már igy szólt :
-- "Hogy ennek így kell lenni, azt írásban adhatom nektek, hiszen vele éltem."

Az óra alatt kabátját begombolva, rendszerint hátra dőlt tartásban figyelt.
Ki nem állhatta az összegörnyedt ülést a zongoránál.
Ilyenkor azt mondta :
-- " Büszkén üljön a nyeregben."

Ha valaki hudlizott, csak ennyit mondott :
-- "Tojásrántotta, amit játszik !"

Növendékei között volt egy igen szorgalmas német tanonc. Mikor már elutazott, dícsérőleg, de szelíd maliciával nyilatkozott róla :
-- "Derekasan játszik, de oly pontosan , hogy az ember eleped egy hamis hangért."

Liszt egyszer megtréfálta Volkmannt, akinél összhangzattant és kontrapunktot tanultam. A lépcsőn felmenet igyekeztem a derék szűkszavú mesterhez, amikor behívott Liszt a szobájába.
-- "Lássuk, hogy a copfos tanár úr meg lesz-e elégedve, ha a feladatot előbb én korrigálom ?"
De Volkmann a feladatot szokása szerint ez esetben is kifogásolta.

Liszt asztala tele volt kompoziciókkal, amelyeket a világ minden tájáról beküldöttek hozzá átnézés, javítás végett. Liszt reggeli öt órakor fogott hozzá a kompoziciók javításához. Az iróasztal egyik fiókja klaviatura volt, másfél oktávával, amelyet a mester néha, munkaközben megszólaltatott.

-- "Az emberek nem tudják - mondotta Liszt, - hogy mennyit kellett tanulnom. Tizenöt évig tart, míg kifejlődik a zenész."

Lejegyezte: BI.
SZÉ.1925.17.sz.

Nagyon köszönjük ezt az érdekes beszámolót Kont Ilonának, hogy bepillantottunk a nagy mester életének egy epizódjába.
Sajnos, Gerőné Kont Ilona további sorsa ismeretlen. Nem lett belőle zongoraművész.
BI.

 B.I.2014. jan. 26. 14:51 | Válasz | #58 
Hogyan tanított Liszt Ferenc ?

Érdekes történetet találtam az egyik Színházi Élet 1925-évi számában.
Az Országos Zeneművészeti Főiskola fennállásának ötvenéves jubileuma alkalmából (1925-ben), az iskola egyik legelső növendékének, Gedeonné Kont Ilonának történelmi értékü visszaemlékezését közli a lap riportere.
Az újság-cikk igy kezdődik :
-- A ma is fiatalos, érdekes, nagyvilági megjelenésű úrhölgy - akinek már több unokája is van, - a Lipót kőrút 13.sz. (mai Szt.István kőrút, megj.BI.) lévő lakásának elegánsan berendezett szalonjában fogad. Ezt a szalont még néhány éve is sok nevezetes művész látogatása tette nevezetessé.

--Amikor híre ment, hogy a Hal-téren megnyílik a Zeneakadémia - kezdte elbeszélését a jeles Liszt tanítvány - 69-en tettünk felvételit. Tizenhármunkat vettek fel. Persze, csak a zongora és a zeneszerzési tanszakokra. Öten tanítottak : Ábrányi magyar zenét, Nikolics zenetörténetet, Volkmann zeneszerzést, Erkel Ferenc és Liszt Ferenc zongorát.
Liszt csak úgy november táján szokott Pestre jönni, addig Erkel egyedül tanított. Drága, kedves ember volt Erkel. Nem kifogásolt soha semmit. Büszke volt rá, ha Liszt megdicsérte növendékeit. Egyszer mondotta : "Tudom, hogy nagy tehetség lakozik bennem, de többet vártam magamtól."
Amikor az első évben híre ment, hogy Liszt jön : nagy versengés indult meg köztünk, kit vesz fel növendékének ? Négyünket vett fel. Én voltam a négy között a legfiatalabb. Tizenhárom éves voltam.
-- Leírhatatlan, hogy Liszt Ferenc megjelenése milyen démoni hatással volt az emberekre !

(folytatom)
BI.

 B.I.2011. okt. 22. 10:48 | Válasz | #57 
Ma 200-éve született Liszt Ferenc !

 B.I.2011. okt. 04. 13:51 | Válasz | #56 
Ma, X.4-én, két érdekes Liszt Ferenc koncertre hívnám fel a figyelmeteket :
A DUNA II.(Autonómi 20-órai kezdettel Bogányi Gergely előadja Liszt Ferenc : Ricordanza c. művét.

Majd 22.30-kor a Szent Erzsébet legendája c. oratórium, koncertfilmet sugározzák felvételről.
A 108 perces filmen közreműködik :
a Nemzeti Énekkar (karig.Antal Mátyás), Magyar Rádió Gyermekkórusa (karig.Thész Gabriella), Virágh András orgona, továbbá : Fried Péter, Wiedermann Bernadett, Massányi Viktor, Rálik Szilvia, Szvétek László, Hámori Szabolcs (ének).
A Danubius Szimfónikus Zenekart Héja Domonkos vezényli.
Ritka élmény lesz ennek a ritkán hallható zeneműnek a látványa !

Magyarországi Szent Erzsébet 1207-ben stületett Sárospatakon. 24-éves korában halt meg, négy évvel késöbb, 1235-ben már szentté avatták.

 B.I.2011. júl. 31. 18:30 | Válasz | #55 
Szombaton (július 30-án) kivételes élményben volt részünk. Néhány zenebarátunk társaságában meglátogattuk a Liszt Ferenc Emlékmúzeumot (VI.Vörösmarty utca 35.)
Ez az épület valamikor, 1875-1907 között a magyar zeneoktatás szinhelyéül szolgált, és itt lakott Liszt Ferenc 1881-1886-ig,(haláláig), Budapesti tartózkodása idején. Ez az épület ma a Zeneművészeti Egyetem részeként működik és természetesen helyt ad Liszt Ferenc emlékének is.
Az I.emeleti lakása (melyben lakott), három szobája emlékmúzeumként van berendezve az egykori hangszereivel, bútoraival, könyv és kottatárával, emléktárgyaival. Megható volt azokban a szobákban járni, ahol a Mester valamikor mindennapjait töltötte. Azt már mondanom sem kell, hogy mit éreztem akkor, amikor hozzáértem zongoráihoz, melyet valamikor az Ő keze érintett.
Felejthetetlen élmény volt !
Aki teheti látogasson el ide egyszer, mert Liszt Ferenc megérdemli, hogy látogatásunkkal megtiszteljük egykori hajlékát !
BI.

 B.I.2011. jún. 20. 20:28 | Válasz | #54 
Szombaton (június 18-án), új helyen, szerény képességeinkhez mérten, megemlékeztünk a zseniális zeneköltőnk Liszt Ferenc születésének 200-ik évfordulójáról. Igaz, csak október 22-től esedékes ez a jubileum, de úgy érzem, hogy a 2011-es év Liszt Ferenc éve. Ő aztán megérdemli, hogy egész évben emlékezzünk rá, és ünnepeljük !
A műsorban elhangzott zongora- és zenekari művek méltán arattak a jelenlévő Zenebaráti Kör tagjai között nagy sikert.
Elhangzott többek közt : Villa d'Este szökőkútjai, XII.Magyar Rapszódia, Szerelmi álmok, VI.Magyar Rapszódia, La Campanella, és a döbbenetes Halálcsárdás (Csárdás Macabre) Kocsis Zoltán zseniális előadásában. A többi előadók sem voltak akárkik, pl. Lang Lang, Yevgenij Kissin, vagy a csodálatos Cziffra György.
Elhangzott a híres Haláltánc, zongoraverseny, a fiatal magyar Tóth Péter(zongoraművész) előadásában (kiváló volt), majd a Lés Preludes. Befejezésül a Rákóczi induló dallamai zárták a szép emléknapot.
BI.

 B.I.2011. jún. 16. 21:59 | Válasz | #53 
Hogy van, kedves Mester ? - kérdezte valaki Liszt Ferenc-től.
Válasz : "Jól ! Mindig jól! Nem foglalkozom Liszt Ferenccel !"

(Szombaton találkozunk !)
BI.

 B.I.2011. jún. 05. 18:19 | Válasz | #52 
Zenebarátaim, nem elfelejteni !

Aki megkapta a meghívóját, az tudja, hogy június 18-án (szombaton) 4-órai kezdettel "Liszt Ferenc emlékhangverseny-t" tartunk egy új helyen.
A koncert fő védnöke : Tasnádi Ágnes.
Reméljük, hogy minnél nagyobb létszámban fogtok megjelenni !

Aki nem tudná, hogy kell eljutni az új helyszínre az okvetlen éreklődjön a szokásos telefonszámunkon.

BI.

 Hugi2011. máj. 30. 16:37 | Válasz | #51 
B.I. Drága Örülök, hogy a tervezett Liszt előadásod körvonalai már egyre inkább kirajzolódnak. Lelkesedéssel és kíváncsian várom! És várom a baráti társaságot is. Puszi: Hugi

 B.I.2011. máj. 28. 13:26 | Válasz | #50 
Hogy, az 50-ik számot felhaszánáljam, ide-írok egy Lisztre jellemző emberi tulajdonságot.

Batka János, egyszer elpanaszolta Liszt Ferencnek, hogy anyagiakban nem kényeztette el a sors. Liszt egy tálat tolt elébe, és így szólt : "Kérlek, vegyél belőle, amennyi jól esik."
A tál ezresekkel volt tele.

Batka jános (1848-1917)publicista, és Pozsony város főlevéltárosa volt. Sok híres emberrel tartott barátságot és folytatott levelezést, többek között Liszt Ferenccel is.
BI.

 B.I.2011. máj. 28. 13:09 | Válasz | #49 
Valóban, életrajz írásába nem lehet belemenni, mert, ha csak a fontos, életére jellemző momentumokat jeleznénk is, akár könyvet is írhatnánk róla. Azt meg már többen megtették előttünk. Így hát, emberi nagyságát érdemes elsősorban kiemelnünk.
Nem akarom előre elkiabálni, de úgy néz ki, hogy a közel-jövőben sikerül egy Liszt emlékhangversenyt összehozni. Majd értesítést kaptok időben, mindannyian róla.
BI.

 © Búbánat2011. máj. 26. 21:29 | Válasz | #48 
Köszönöm szépen én is, hogy Liszt életét röviden felvázoltad itt. Tényleg, hosszú regényeket lehetne írni tartalmas, mozgalmas, alkotásokkal és cselekedetekkel teli élete szerte-ágazó eseményeiről.

 B.I.2011. máj. 26. 13:01 | Válasz | #47 
Liszt Ferenc a szerénység mintaképe mondta : "...elődeim alázatos tanítványa vagyok ..."

Valaki arra figyelmeztette Lisztet, hogy Wagner, nem egy témát, vagy dallamot használ fel saját műveiben Liszt művei közül.
Liszt így felelt : "Igénytelen gondolataimnak legalább ily módon lesz részük a halhatatlanságban."
BI.

 B.I.2011. máj. 25. 22:26 | Válasz | #46 
Élete fogytáig értünk harcolt, velünk érzett. Itthon munkával, fáradtságot nem ismerő kötelesség-érzetével, külföldön pedig tekintélyével, elismert lángelméjével, magyar alkotásaival, azok előadásával és művészetének büszkén hirdetett magyarságával szolgálta a hazát. A sok komoly és gúnyos írás, ami Lisztről külföldön megjelent, Magyarországra terelte a figyelmet. Hát Pest nem osztrák város ? Csak akkor tudták meg, hogy a Monarchia keleti felében egy önálló nyelvű, kultúrájú, gazdag történeti múlttal bíró és tehetségekben dúskáló nép él, melyet elnyomnak, kihasználnak, gyarmatnak tekintenek, és a térképekről mint egységes államot elsikkasztanak.
Liszt Ferenc írta egykor : "Én is ehhez az ősi, erőteljes fajhoz tartozom ! Én is fia vagyok ennek a tőröl-metszett, féktelen nemzetnek, amelyre bizonyára jobb napok várnak. Ez a faj mindig büszke és hősies volt. E szivekben mindig erőteljes érzések lakoztak. E büszke homlokok nincsenek szolgaságra és szellemi szegénységre teremtve !"
Idős korában, amikor az általa alapított Zeneakadémia elnökeként az év egyharmadát nálunk töltötte, nevelője lett az itteni zongorista utódainak.
Kevesen lettek érzésben, gondolkodásban, áldozatkészségben, népünk szeretetében és fanatikus rajongásukban oly értékadó, teremtő és példaadó magyarok, mint amilyen magyar ember LISZT FERENC volt !

Még sokat lehetne írni, hiszen Liszt Ferenc élete kész regény. Majd, írok még, ha tehetem, erről a nagyszerű emberről !
Irományaimban sokat segitettek Falk Géza és Molnár Antal írásai. Köszönet érte !
BI.

 B.I.2011. máj. 24. 15:01 | Válasz | #45 
Folytatom Liszt Ferencről írásomat, látom, hogy legalább egy valaki olvassa, és értékeli "lelkesedésemet."

Felmerül a kérdés (azt hiszem sokak számára is), magyar volt-e Liszt Ferenc ?
Doborjánban született, egy akkor még nyugat-magyaroszági kis falucskában. Apja, Liszt Ádám magyar, édesanyja oszták, a Krems-ből származó Anna Lager. Ferenc 11-éves korában hagyja el (hosszú időre) a magyar hazáját. Anyanyelve német, irodalmi nyelve francia. Az elkövetkező évei szorgalmas tanulással és állandó koncertezéssel teltek el. Szülei mindenüket pénzzé téve Bécsbe költöztek, hogy egyetlen fiúkat tanítathassák.
Mikor 1839 márciusában Itáliában hangversenyezett, eljutott hozzá a pestbudai pusztitó árvíz híre. Megdöbbentő módon ébredt rá magyar származására, és a bécsi hangversenyein vagyont gyüjtött az árvízkárosultak számára. Mindent elkövetett, hogy elfelejtett hazája őt visszafogadja, szeretetét megértsék és anyanyelvének elfelejtéséért nemzete bocsánatát elnyerje. 1839 őszén érkezett Magyarországra. A fogadtatás leírhatatlan volt. Magyar szóval köszöntötték, éljenezték, és királynak járó tisztelettel fogadták. Liszt könnyekig meghatva állt az őt ünneplők előtt. Lángelméjével párosult nemes és minden új iránt fogékony lelke azonnal megérezte, hogy a magyar még friss, tartalmas, egészségtől duzzadó, élni és halni tudó ős- ösztönnel teljes lelkületü, hitében és önerejéből megingathatatlan, tiszta gondolkozású nép, amely még keveset alkotott, de nagy dolgokra képes.
A meglévő értékekre felfigyelve, a magyarság jövőjét kívánta felépíteni.

(folytatása következik).
BI.

 B.I.2011. máj. 23. 13:01 | Válasz | #44 
Köszönöm Hugi, de ez a tudás nem csak az én privilégiumom, bárki, kis fáradtsággal szintén hozzájuthat. Viszont, lelkes vagyok, ha valami után kutatni kell ! Ez igaz !
Puszi ! BI.

 Hugi2011. máj. 23. 09:14 | Válasz | #43 
Élvezettel olvasom a szavaidat és tisztelettel vagyok tudásod, lelkesedésed iránt. Hugi

 B.I.2011. máj. 22. 22:13 | Válasz | #42 
Liszt Ferenc születésének 200. évfordulójára.

Amikor Liszt Ferenc nagyságáról óhajtunk akár megközelítő képet adni, hatalmas zenekart képzelünk magunk elé, daloló vonósokkal, harsogó rézfúvókkal és döbbenetes erejü dobokkal. Úgy érezzük, mintha ki kellene tágitanunk emberi mivoltunkat, hogy méltóak legyünk a bámulására. Szegények vagyunk a hozzá méltó, világátfogó dallam elzengéséhez. Már élete folyamán regényalakká lett George Sand-nál. És élete éppoly káprázatos mint működése. Élén állt a haladásnak ("Gyerekek, mindig újat !" - volt vezető jelszava), már az 1830-as évek óta, amikor máig modernnek ható "Dante szonátá"-ját megírta. És idős korában olyannyira megújitotta a muzsika eszközeit, hogy a XX.század legnagyobb zenei forradalmárja Bartók Béla egyenest onnan vehetett lendületet.
Nehéz volna eldönteni, mi volt nagyobb Lisztben, a magával ragadó társalgó, az önzetlen erkölcsi ember-e, vagy a ragyogó stílusú esztétikai iró, a zeneművészetet páratlan fejlődésre késztető komponista, a korszakalkotó zongoraművész ? Mint a társaság középpontja, már fiatalon versenyre kelhetett a legszellemesebb világfiakkal. Zeneszerző társai közül : Berlioz, Wagner, Cornelius vagy Smetana, és még számos "névtelen" olyan támogatást élvezett Liszt részéről, hogy pályfutásuk anélkül el sem képzelhető.
Ma már elmondhatjuk róla : Ő a XIX.század egész muzsikai épitményének gerince, mozgató középpontja. A diadalok, amelyek zongora-virtuóz pályafutását követték, egyedül állóak a zenetörténetben !

(még folytatom).
BI.

 B.I.2011. máj. 19. 20:38 | Válasz | #41 
Zenebarátainknak javasolnám megtekintésre a "Liszt Ferenc emlékmúzeumot" (Bp.VI., Vörösmarty utca 35.)
Nyitvatartás : hétfőn zárva.
Kedd - Péntek : 10 - 18 óráig.
Vasárnap : 9 - 17 óráig.
Belépőjegy ára : 9OO,-Ft.
Diákoknak és nyugdíjasoknak 450,-Ft.

Liszt Ferenc utolsó budapesti lakása a Régi Zeneakadémia I.emeletén volt, ahol 1881-1886-ig lakott.
Itt látható a Mester eredeti hangszerei, bútorai, könyvei és kottatára, valamint személyes tárgyai.
Menjünk el együtt, ha lehetséges.
BI.

 B.I.2011. máj. 19. 20:03 | Válasz | #40 
Érdekes koncert lesz V.27-én (pénteken) a DUNA TV-n, 18.30-kor. Liszt Ferenc hangverseny lesz a Vatikánból XVI. Benedek pápa tiszteletére.
Közreműködik a Nemzeti Filharmónikus Zenekar és Énekkar, Kocsis Zoltán vezényletével.
Aki teheti, nézze meg ezt a nem mindennapi hangversenyt, biztosan nagy élményben részesül !
BI.

 Hugi2011. máj. 18. 09:51 | Válasz | #39 
B.I. kedves, nagyon drukkolok, hogy a nekünk is tervezett programod "összejöjjön", hiszen Liszt Frerencről való megemlékezést a magyar vonatkozások miatt sem szabadna kihagyni.Addig is hallgatom a csalogányok énekét a szigeten.) Sok puszit küldök: Hugi

 B.I.2011. máj. 16. 14:33 | Válasz | #38 
Kedves Hugi !
Én is láttam a 2011-es programokat, és nagyon örültem, hogy végre méltó műsorok foglalkoznak Liszt Ferencünk emlékével.
Liszttel foglalkozni a legnagyobb élmény, a legnemesebb feladat. Nem is nyugszom addig, mig nem hozok össze egy ZZZK-s emlékműsort ! Már gyüjtöm az anyagot hozzá. Remélem, hogy Búbánat barátunk is (aki szintén nagy rajongója Liszt Ferencnek) hozzásegit valamilyen élő kórusművük előadásának felvételéhez, aminek megtekintése csodálatos lenne.
(Örülök Hugi, hogy aktív lettél a honlapunkon).
Sok puszit küldök : BI.

 Hugi2011. máj. 16. 11:34 | Válasz | #37 
Szeretettel ajánlom figyelmetekbe a www.liszt-2011.hu honlapot, ahol az emklékév programsorozatában lehet válogatni. Ingyenes délelőtti előadások is lesznek.

 B.I.2011. máj. 15. 20:01 | Válasz | #36 
Hogy. az eseménytelen napok (Hugi kritikája szerint) csendjét megtörjem, nem mehetünk el szó nélkül a 2011-es év mellett. 200-éve született (l811.X.22-én) egy ragyogó magyar zeneszerző csillag : LISZT FERENC.
Végig nagybetűvel írtam a nevét. Nem véletlenül ! Nekem (és azt hiszem sokunknak) Ő a legnagyobb magyar zeneszerző ! Liszt a leegyszerüsödés, megtisztultság és művészi alázatosság oly magas fokára emelkedett, ahová Őt követni csak kevés embernek sikerült. Mert Liszt egyszerű volt, és mivel egyszerűnek lenni a legnehezebb, azért győzött Ő mindenben és mindenütt oly elemi erővel. A mindent kifejező művészetéből ellenállhatatlanul áradt az isteni megnyilatkozás, ami elől kitérni, vagy elzárkózni a legnagyobbaknak sem sikerült !

(még folytatom)
BI.

 B.I.2009. dec. 09. 00:29 | Válasz | #35 
Akkor szombaton, a megbeszélt időben !

 © Búbánat2009. dec. 05. 01:03 | Válasz | #34 
Az nekem már elég zsúfolt. Jövő vasárnap (13-án) délután-este érnék rá. Vagy szombat kora délután.

 B.I.2009. dec. 04. 15:12 | Válasz | #33 
A jövő hét lenne jobb !

 © Búbánat2009. dec. 01. 22:55 | Válasz | #32 
Péntek délután vagy szombat délelőtt szabad vagyok... Esetleg az e-mail címemen folytathatnánk vagy telefonon pontosíthatjuk a terminust.

 B.I.2009. nov. 29. 19:41 | Válasz | #31 
Az jó lesz. Legalább nem kell várni a következő összejövetelre.

 © Búbánat2009. nov. 28. 15:00 | Válasz | #30 
Átnézem a naptáromat, és majd egyeztetünk.

 B.I.2009. nov. 27. 19:06 | Válasz | #29 
A jövő héten el tudnál jönni valamikor ?

 © Búbánat2009. nov. 26. 23:16 | Válasz | #28 
Jelezd, kérlek, hogy mikor és hol adhatnám át Neked a folyóiratokat.

 B.I.2009. nov. 26. 00:39 | Válasz | #27 
Kedves Búbánat !

Feltétlenül érdekelne a folyóirat. Nagyon kedves Tőled, ha kölcsön tudnád adni !

Üdv.BI.

 © Búbánat2009. nov. 25. 22:10 | Válasz | #26 
Kedves B.I.!

Talán még nem említettem itt: hosszú évek óta tagja vagyok a Liszt Ferenc Társaságnak. Nagyon színvonalas újságja van, melyet negyedévente postán elküldenek nekem.

Nagyon sok érdekes cikk, beszámoló, hír van benne, nemcsak a Társaság eseményeit illetően, de a Liszt-kutatásokkal, a 2011-es Liszt-évfordulóhoz kapcsolódóan - nemzetközi kitekintéssel is - igen hasznos információkkal teli, igen színvonalas lapot jelentett meg a Liszt Ferenc Társaság. Sok érdekes Liszt-hangversenyről és Liszt-hanglemezről is tájékoztatást kapunk.

Minden cikk, hír angol fordításban is olvasható, mert nem mondtam - kétnyelvű lapról van szó, mely külföldre, külföldi tagokhoz, olvasókhoz is eljut.

Ha érdekel Téged, szívesen kölcsönadom olvasgatásra a legutóbbi két számot.

Üdv.: Búbánat

 © Búbánat2009. nov. 24. 01:05 | Válasz | #25 
Most röviden csak annyit, hogy decemberben rövid időn belül kétszer is előadjuk a "Nyolc boldogságot" a Krisztus oratóriumból. Erre próbálunk éppen. A teljes művet többször énekeltem a kórusban, de mindig nagy öröm számomra egy-egy részletének előadása is.

 B.I.2009. nov. 21. 20:54 | Válasz | #24 
Én is örülök, hogy viszonozhattam valamit korábbi kedves szivességeidért.

Üdv.BI.

 © Búbánat2009. nov. 21. 14:25 | Válasz | #23 
Kedves B.I.!

Nagyon-nagyon hálás vagyok Neked a gyönyörű Christus oratórium televíziós közvetítésébek DVD-re átírásáért. Bizony, a képminőséget össze sem lehet hasonlítani az enyémével. Ragyogó kontrasztok, képélesség. Igen köszönöm Neked ezt a produkciót is! A Debreceni Csokonai Színház társulatának csodálatos, átszellemült színpadi előadásából megismerhetjük Liszt Ferenc korszakos jelentőségű. egyházzenei alkotásának mélyebb rétegeit!

Üdv.: Búbánat

 B.I,2008. dec. 30. 21:16 | Válasz | #22 
Kedves Búbánat !

Nagyon szép beszámolót irtál erről a valóban nem mindennapi előadásról. Méltó Liszt Ferenc emlékének.
Szerencsére mindkettőnknek sikerült a szép és látványos előadást rögzitenünk.

 © Búbánat2008. dec. 29. 21:01 | Válasz | #21 
Kedves B.I.!

Íme, a beszámolóm a Momusról:


242 • Búbánat 2008-12-26 21:41:34

Nagyon örülök, hogy a Duna TV jóvoltából sikerült felvennem DVD-re ezt a varázslatos, három részes Krisztus-oratórium produkciót!

A Csokonai Színháznak e monstre vállalkozása előtt csak fejet hajtani tudok! Minden dicséretet megérdemelnek a színpadra álmodók és a 14 tételből álló monumentális alkotás megvalósításában részt vevő összes közreműködő. Ami a művészi megvalósítást illeti, az ének-, gyermek- és zenekar hatalmas apparátusa, a színpadi táncművészek, a színpadi "néma" szereplők (beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház színészei), a látvány, vizuális effektek: vetített és állóképek, szöveg-idézetek, fények; a stilizált jelmezek (Libor Katalin) és díszletek, a cselekményben szerepet kapó tárgyak, kellékek (Bátonyi György); a színpadi mozgásért (koreográfia: Gemza Péter) felelős alkotók összehangolt munkája eredményeként komplex élményben részesülhetett a helyszínen jelenlévő közönség éppúgy, mint a televízió készüléke előtt helyet foglaló néző (a televíziós változat rendezője is Mispál Attila). A szólisták: Geiger Lajos, Francesca Provvisionato, Gaál Wéber Ildikó, Cseh Antal, Kóbor Tamás, Wittinger Gertrúd jelmezben jönnek be a színpadra (a 10. Bevonulás Jeruzsálembe – „Benedictus”-tételben jut egyszerre szóhoz négy szólista). Hihetetlen, hogy mindez a sokaság (leghátrébb a lépcsőzetes emelvényen helyet foglaló hatalmas énekkar, előtte a nagy zenekar karmesterükkel – az elől kialakított „játszó térrel” együtt) hogyan fért el a színpadon; igaz a mélysége jól ki lett használva és a zenekari árok lefedve volt, meg a földszinti zsöllyéket is igénybe vették; a statisztéria, a színészek egy része pedig nemcsak a színpad oldalai irányából érkeznek, hanem lentről a nézőtérről lépcsőkön vezet útjuk fel a színpadra - adott jelenetükben. S még nem szóltam a benti kivetítőkről, mely a színpad magasságában, oldalt és a színpad felett helyezkednek el …

Az egész csoda zenei élményét Kocsár Balázs karmester alapozta meg! Mesteri, professzionális irányításával végig, 160 percen át, csodálatosan játszott a Debreceni Filharmonikus Zenekar, melyhez társult a ragyogó összteljesítménnyel előrukkoló, a Csokonai Színház Kórusából (karigazgató: Pálinkás Péter) és a Debreceni Kodály Kórusból (karigazgató: Ella István) alakult egyesített énekkar. Külön említem meg a „Húsvéti himnuszban” szerepet kapó és gyönyörűen éneklő Nyíregyházi Cantemus Gyermekkart (karigazgató: Szabó Dénes); a színházban ülők nem láthatták, csak a televízió kamerái előtt „mutatkoztak” meg: a kamera pásztázza őket emeleten és földszinten: kinn az oldalsó folyosókon két sorban állnak, fehér ruháikban, gyertyával a kezükben, ezüstös hangjukon éneklik: „O Filii et Filiae” – Várnai Péter megfogalmazása szerint népénekszerű és strofikus feldolgozású dallamok sora… Döbbenetes hatást produkáltak énekükkel, ezalatt a színpadon játszók éppen „állókép”-et hoznak létre, míg a tévénézők nemcsak hallhatták - gondolom – elbűvölve a gyermekkart, hanem a rendező szándéka szerint, nézhették is énekük alatt a beállított pozíciójukban.

Gigászi alkotás, remekmű, művészi megvalósítás, műélvezet! Így foglalhatnám össze a Debreceni Csokonai Színház egyetlen alkalomra, 2008 karácsonyára időzített, létrejött Krisztus-produkcióját. A színpadi megvalósítás különlegességei nem csorbították az oratórium értékeit, ellenkezőleg: a félig szcenírozott formában bemutatott alkotás elősegítette a jobb megértést, elmélyültséget, és talán még fokozta is a partitúrában amúgy benne lévő, abból kisugárzó megrendültség-érzést: a katarzis hatásának érvényre jutását - Liszt ihletett zenéjétől, a megelevenedett szellemi mondanivaló által!

 B.I,2008. dec. 26. 20:24 | Válasz | #20 
Tegnap (XII.25-én) Liszt Ferenc "Krisztus" c. monumentális (közel három órás) müvét sugározta a DUNA TV Debrecenből. Sikerült rögzitenem ezt a csodálatos oratóriumot. Érdekes megoldású bejátszások és rendezői elképzelések szerintem emelték a magasszinvonalú előadás értékét. Nekem nagyon tetszett. És Liszt Ferenc óriási volt ! Látta-e valaki ezt az előadást ? Felejthetetlen és lenyűgöző volt a zene !

 © Búbánat2007. márc. 04. 13:36 | Válasz | #19 
Kedves B.I.! Köszönöm Neked, hogy felhívod figyelmünket erre a könvyre. És a szerzőjére! Nagyszerű könyv és kiváló író. Manapság inkább az antikváriumokban juthat hozzá könyveihez érdeklődő...

 B.I.2007. márc. 03. 12:53 | Válasz | #18 
Ugyancsak a régi Szinház Életben (l928.májusi szám) olvasom, hogy megjelent Guy de Pourtales könyve : "Liszt Ferenc élete" cimmel. Forditotta Lányi Viktor. A cikk irója méltatja Pourtales, a kiváló francia író és tudós könyvét, aki vállalkozott arra, hogy ezt az életregényt művészi formába öntse. Liszt Ferenc amit a magyar muzsika érdekében tett és alkotott, óriási életművének csupán csekély részét teszi, mégis büszkén valljuk Őt magunkénak. Ez az óriási egyéniség a XIX.század nagy szellemi hősei közül is kimagaslik törhetetlen idealizmusával, tiszta, lovagias és önzetlen gondolkozásával, életsorsának csodálatos gazdagságával és nagyvonalúságával.
A könyv kiváló életrajz egy kiváló emberről !

Érdekes Pourtales zenéhez való kapcsolata, mert nemcsak Liszt Ferencről, hanem Chopin-ről, Berlioz-ról és Wagnerről is irt életrajzi regényt.

 © Búbánat2007. jan. 12. 09:33 | Válasz | #17 
Kedves B.I.!

Kissé megkésve reagálok lelkes soraidra; minden szavaddal egyetértek! Ez a Doráti-lemez nekem is megvan, sőt a Forrai vezényelte Christus is, aztán ott van a saját amatőr felvételünk; az elmúlt 25 év alatt kb. tízszer énekeltük ezt a grandiózus alkotást! Kisebb húzásokkal a terjedelme miatt. És ha hozzáveszem a próbákat is, akkor e szám többszöröse jön ki; minden egyes alkalom, ünnep volt számomra, de ugyanígy, mások koncertjére eljutni, hasonlóképpen élmény! És élvezni ezt a csodálatos oratóriumot, melynek minden leírt hangjában ott van Liszt egyedi, utolérhetetlen nagysága! Nem véletlen az sem, hogy a repertoáron tartjuk e mű legszebb részleteit, melyeket rendszeresen „becsempészünk” programjaink közé: Nyolc boldogság; Tu es Petrus… Lásd pl. az angliai koncertkörutunkról szóló zenés beszámolómat.

Tavaly év végén a Nemzeti Hangversenyteremben szerencsém volt Liszt másik gigászi oratóriumához: Szent Erzsébet legendája. Ebből is vannak nagyon jó lemezek (Joó Árpád, Ferencsik János), és hasonló elragadtatással szólhatunk erről a művéről is, mely tele van szépségekkel. Ezt most a Duna TV rövidesen felvételről leadja. És a műsorkalendáriumban olvastam, hogy a közeljövőben előadják a Zeneakadémián is, a Magyar Rádió oratórium-bérlete sorozata keretében az intézmény Zenekara, Énekkara és Gyermekkórusa közreműködésével. Lehet, hogy kedvem kerekedik, és erre a zenei eseményre is jegyet váltok…

Üdv.: Búbánat


 B.I.2007. jan. 01. 19:46 | Válasz | #16 
Kedves Búbánat !
Ez a Liszt mű (Christus), egyszeri meghallgatás után szinte megemészthetetlen. Már kétszer, vagy egyes részeket már háromszor is meghallgattam, de még nem tudtam feldolgozni magamban ezt a sok zenei élményt. Monumentális mű ! Olvasom, hogy ez a mű egyedülálló a l9.sz. oratórium-termése terén. Nincs még egy oratórikus mű, melyben a szines, erőteljes zenekar önálló számainak nagyobb szerepe jutna, mint a Christus-ban.
Huszonhat éves korában írja Liszt egyik levelében : 18 század tünt már tova azóta, hogy Krisztus meghirdette az embereknek a testvériséget, - és igéjét mégsem értették meg jobban !...Mint szent mécses ég ugyan ez egyesek szívében, de nem világosit meg mindenkit, s a mai nemzedék, mely a szellem legragyogóbb magasságaira emelkedett, alacsonyságba zuhantan fetreng a tompa, érzéktelen szívtelenség sötétjében. (Vajjon ma mit irna Liszt ?)
Mint tudjuk, az ünnepelt, körülrajongott, bőkezüen gavallér, nagylelkü világfi és művész Liszt szívében ez a mécses sohasem aludt ki.
Liszt Ferenc azt irja (Christus műve befejezése után) : "Hogy mikor és hol adják elő, cseppet sem érdekel. Megírása művészi szüksége volt lelkemnek. Megnyugszom, mert megírtam."

 B.I.2006. dec. 24. 22:51 | Válasz | #15 
Kedves Búbánat !
Nagy öröm ért engem ma, karácsony este. Megkaptam Liszt Ferenc : "Christus" c.oratóriumát CD felvételen.
Sólyom-Nagy Sándor, Kincses Veronika, Takács Klára, B.Nagy János és Polgár László énekel. Közreműködik a Magyar Rádió és TV. kórusa, a Nyíregyházi gyermek kórus, Virágh András (harmónium), Hoch Bertalan (orgona), és a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel : Doráti Antal.
Azt hiszem, az elkövetkező napokban ritka szép élményben lesz részem, zenehallgatás közben. Többször is az eszembe fogsz jutni !
Üdvözöllek : BI.

 B.I.2006. dec. 15. 22:07 | Válasz | #14 
December 2-i koncerten, Kocsis Zoltán tolmácsolásában elhangzott Liszt művek közül elsőnek az V.(E-moll) rapszódiát hallhattuk és láthattuk.(DVD)
Liszt magyar rapszódiái nem a valódi magyar népdalkincsből vették témáikat, hanem részben a cigányok magyarnak vagy magyarosnak vélt zenei anyagát dolgozták fel. Liszt kora gyermekéveiben került külföldre, műveltsége és serdülőkorának valamennyi élménye idegen városokhoz, idegen tájakhoz és emberekhez fűződött. Amikor a távolban hazáját emlegette, ez éppúgy lehetett őszinte nosztalgia, mint divatos, romantikus attitüd. Talán maga sem hitt abban, hogy sokat hangoztatott terve - hátizsákkal a vállán bejárni Magyarország legeldugottabb részeit - megvalósul. Az igazi magyar népzenét nem ismerhette meg. Persze, ez a körülmény mit sem von le a "Magyar Rapszódiák" művészi értékéből. A rapszódia elnevezés nemcsak az előadás kötetlenségére utal, hanem a műforma váratlan hangulatváltásaira is. Az V.rapszódia Kossovits József "Lassú magyar" c. hangszeres művének feldolgozása.
Liszt Ferencet ővező legendák közé tartozott a zeneszerző hazafisága, szülőföldje és annak népe iránt táplált vonzalma, ma már történelmi tény.

 © Búbánat2006. nov. 19. 13:02 | Válasz | #13 
Tegnap az Esztergomi miséjét élveztem a Nemzeti Hangversenyteremben (km.: a Szlovák Filharmónia - Pozsony - Énekkara, a Győri Filharmonikius Zenekar és a szólókat éneklő Hajnóczy Julianna, Mester Viktória, Gulyás Dénes, Kovács István tolmácsolásában, Antal Mátyás vezényelt). Az első részben Saint-Saens III. c-moll, "orgona" szimfóniája csendült fel; mindkét darab orgonakíséretét Zászkaliczky Ágnes látta el.

Ma este megyek ugyanoda, a Szent Erzsébet legendája c. oratórium előadására.

A népes előadói apparátus:

Nemzeti Énekkar, a Magyar Rádió Gyermekkórusa és szólistái, harmónium és orgona: Virágh András, a Danubia Szimfonikus Zenekar, Vezényel:Héja Domonkos.

Az énekes szólisták:

Fried Péter - Hermann türingiai őrgróg
Wiedemann Bernadett - Zsófia őrgrófné, a felesége
Massányi Viktor - Lajos őrgróf, a fiuk
Rálik Szilvia - Erzsébet, Lajos menyasszonya, majd felesége. II. András magyar király és Gertrud királyné lánya
Szvétek László - II. Hohenstaufen Frigyes német-római császár
Hámori Szabolcs - egy magyar nemes, udvarmester

 B.I.2006. nov. 18. 17:56 | Válasz | #12 
Talán nem tudja mindenki, hogy Liszt Ferenc volt nemzedékének legnagyszerűbb zongoratanára. A tanitás zenészlétének középpontjában állt serdülőkorától (az l820-as évektől kezdve) élete legutolsó hónapjáig (l866 júliusáig). Azt mondják, több mint négyszáz növendék ment át a kezén, és sokuk kimagasló eredményeket ért el. Gyakorlatilag Liszt teremtette meg a "mesterkurzus" fogalmát, amely mind a mai napig él.
Közülük egyesek még az l940-es években is éltek. Lemezfelvételeik lenyűgöző bepillantást engednek a zongorajáték aranykorába, amely már mindörökre letünt.

 © Búbánat2006. okt. 02. 23:54 | Válasz | #11 
Valóban Liszt Christus oratóriuma egy csodálatos alkotás! Megunhatatlan! Hát még benne énekelni!!!

 B.I.2006. okt. 01. 15:57 | Válasz | #10 
Kedves Búbánat !
Nem is egyszer, sem kétszer hallgattam meg a felvételed. Csodálatos ez a Liszt mű, ezt feltétlenül meg kell szerznem. És végighallgatni teljesen. (Nem egyszer)!
Üdvözöllek: BI.

 © Búbánat2006. szept. 19. 21:56 | Válasz | #9 
Azóta már bizonyára meghallgattad. Benne lesz ez a két szám a programomban.

 B.I.2006. aug. 29. 22:48 | Válasz | #8 
Köszönöm Búbánat, már izgatottan várom a CD lemezt.

 © Búbánat2006. aug. 28. 20:30 | Válasz | #7 
Az angliai koncert-körúton Lisztet is énekeltünk a kórusommal. CD-n meg van a zenei anyag, remélem, a szeptember végi összejövetelünkkor mód lesz rá, hogy a Nyolc boldogság és a Tu es Petrus tételeket a Christus oratóriumból lejátszhassuk.

 B.I.2006. aug. 11. 18:35 | Válasz | #6 
Egy kis anekdota Liszt Ferenccel kapcsolatban :
- "Emlékszik, amikor még mint kisfiú a házamban játszott ?" - kérdezte tőle Lajos Fülöp, a francia király. - " Akkor még Orléans hercege voltam. Nagyot változtak a dolgok !"
- "Igen, felség, csak nem jó irányba" - mondta Liszt kimérten.

Az egyik esten, amelyet a szentpétervári udvarban adott - ahol mindig nagyon jól fogadták - Miklós cár, aki nem volt nagy zenebarát, szóba elegyedett egy hölggyel, és nem törődve Liszt játékával, igen hangosan beszélt. Liszt hirtelen abbahagyta a zongorázást, és otthagyta a hangszert.
- "Miért fejezte be a játékot ?"
- "Amikor az uralkodó beszél, mindenki másnak hallgatnia kell" - hangzott az elmés válasz.

Amint Wagner koncertjét meghirdették, Budapest nyomban ellenállást tanúsított. A sjtóban olyan hangok hallatszottak, hogy Budapest nem német város, és semmi nem indokolja, hogy a magyarok egy német vállalkozásra költsék a pénzüket. Olyan gyengén fogytak a jegyek, hogy már attól lehetett tartani, kudarcba fullad a dolog. Ez igen kellemetlenül érintette volna a Mestert, és rossz fényt vetett volna fővárosunkra. Liszt, értesülvén a helyzetről, azonnal kijelentette : - "Majd eljátszom a koncerten Beethoven ESZ-dúr zongoraversenyét." - Aznap, hogy a közönség értesült Liszt döntéséről, az összes jegy elkelt.

 B.I.2006. aug. 09. 23:07 | Válasz | #5 
Kedves Zenebarátaim !
Ismét itthon vagyunk (a kellemes nyaralás után), és újra elkezdem írásaimat a "Fórumunkon". Azért irok ide elsőnek, mert a nyaralás alatt sokat foglalkoztam Liszt Ferenc-el (mert egy teljes 90 perces kazettán Cziffra György csodálatos előadásában a legszebb műveiből hallgattam), és most már elhatároztam, hogy nagy zeneszerzőnk halálának 120-ik évfordulójára emlékmüsort készitek, még az idén. Remélem, hogy össze tudom hozni a műsort Bubánat barátunk hathatós segitségével. (Ilyen kiváló Liszt szakértő úgysincs közöttünk).
"Liszt Ferenc, ha szabad bevallanom, legfinomabb emlékeim közül való - titán zongorász, aki benne van az életemben, mint egy fénylő torony a tengeri éjszakában " - irta Szomory Dezső 1911-ben a Nyugat c. folyóiratban. Majd igy folytatja : Liszt Ferenc mint ember, úgynevezett "homme du monde" volt a szónak legteljesebb és legeszményibb értelmében. Merő józanság jellemzi őt és csak a valóság, az izzó valóság érdekelte.Műveinek plaszticitása, sőt maga az ő fulmináns előadóművészete is e reális tulajdonságokból eredt s a szédület és mámor érzését nyilván azért keltette hallgatóiban, mert művészetének rejtélye a realitás volt. Amit alkotott, mind nagy, zengő, tumultuózis és reális. Mindig tudta, hova megy, mindig tudta, mit akar, s az összes titkok megfejtését csakis a valóságban kereste. A zene Goethéje ez a nagy művész. Liszt az az ember, aki ideálisan szabad volt, és mert is szabad lenni.
Érdemes ezt a Szomory Dezső emlékezést teljes egészében elolvasni.
És befejezésül, egy érdekes megállapitás :
Késői művei megrázó és Bartókot megjövendölő módon reprezentálták magányát, tépelődő keserűségét és a szikár, érdes harmóniavilágot. Ekkor irt alkotásaiban szakított a romantikus elemekkel, s újszerű formai elemeket használt. Egyik utolsó zongoraműve a "Magyar történelmi arcképek" amelyben a magyarul tökéletesen soha meg nem tanuló, de magát magyarnak valló Liszt a reformkor legnagyobb alakjai előtt tisztelgett.
Remélem, hogy nemsokára mi is tisztelegni fogunk nagysága előtt.

 B.I.2006. júl. 30. 19:07 | Válasz | #4 
Kedves Búbánat !
Tudjuk, hogy Wagner nagyon sokat köszönhetett Liszt Ferencnek, aki elsők között ismerte fel Wagner lángelméjét. Talán nincs is olyan ember, akinek annyi segitséget nyújtott volna mint Wagnernek. Ezt Wagner is érezhette, bár nem mindig nyilvánitotta ki Liszt iránti megbecsülését igazán.
Most ideirok egy Liszt Ferencnek irt levélrészletet :
" Szemedbe kell mondanom - Te igaz barát vagy. Engedd, hogy ne mondjak ennél többet, mert ha valaha láttam két férfi barátságában a legnemesebb és legcsodálatosabb köteléket, amely két emberi teremtmény között fennállhat, ezt az eszményt te idézted fel teljes valóságában, amidőn nem csupán tudtomra hozod, de úgyszólván fizikailag érezteted is, hogy mi egy igaz barát... ha van, ami fölemeli a lelket, akkor az a tudat, hogy barátunk van ; de még fölemelőbb barátnak lenni..."
Ismered ezt a levelet ? Úgy látszik, hogy egyik gyenge pillanatában mégis csak tisztában lehetett Liszt őszinte nagyságában.
Elöre is köszönöm, hogy egy Liszt zene-esttel kapcsolatban számithatok majd segitségedre ! Üdv.BI.

 © Búbánat2006. júl. 30. 17:36 | Válasz | #3 
Kedves B.I.!
Nagyon jól és találóan megfogalmaztad ezt a jellemzést! Pontosan így látom én is. Liszt Ferenc nagyon nagy művész és EMBER volt! S hozzá teszem, amellett, hogy kozmopolita volt, s íly módon sokan magukénak vallják, ő mindig nyomatékosan hangsúlyozta magyar mivoltát, aminek egész élete során számtalan tanújelét adta. Nagyon szívesen közreműködöm bármi, Liszttel kapcsolatos elképzelésedben.
Üdv. Búbánat

 B.I.2006. júl. 29. 23:33 | Válasz | #2 
Kedves Búbánat !
Nagyon irigylésre méltó, és ugyanakkor csodálatos ez a szereplésed a felsorolt Liszt művekben. Liszt Ferencet óriási zeneszerzőnek tartom. Nagyon sok zeneszerzőre volt hatással (hogy csak két nevet emlitsek : Wagner és Bartók).
A l9.sz. zenei élete nélküle el sem képzelhető ! Már régóta foglalkoztat egy zenei est, az életművével kapcsolatban. Erre (mint kiváló Liszt szakértő) kérni fogom majd a segitségedet is. Liszt Ferencet azért is nagyon szeretem mert (így leírva, csupa nagybetüvel) EMBER volt, a már akkor is előforduló embertelen világban !

 © Búbánat2006. júl. 28. 21:11 | Válasz | #1 
Százkilencvenöt évvel ezelőtt született és százhúsz évvel ezelőtt halt meg a legnagyobb "magyar" zeneszerzőnk. Halálának évfordulóján a kórusunk, mely a nevét viseli, közel ötven éve, minden év július 31-én rá emlékezik, mikor összegyűlünk, akár a világ végéről is hazajövünk, hogy immár hagyományként elénekeljük az orgonára, vegyeskarra és szólista hangokra írt Missa Choralisát. Erre az idén is sor kerül a Szent Mihály templomban (V. ker. Váci utca), most vasárnap délelőtt tíz órakor, - ezúttal szentmise keretében, és sajnos a Credo nélkül, hogy elénekeljük ezt a fenséges misét. Én magam pontosan 25 éve tartozom a kórsuhoz, és Liszt összes oratóriumában, egyházi darabjában énekeltem a kórusban: Missa Choralis, Koronázási mise, Esztergomi mise(Missa Solemnis), Szekszárdi mise, B-dúr mise (Janacek kiegészítésében), Férfikari Requiem, Christus oratórium, Szent Erzsébet legendája oratórium, motetták stb. Van egy kevéssé ismert oratóriuma, amelyet csak pár éve fedeztek fel, részben töredék: Szent Szaniszló. Rádióban már hallottam a teljes rekonstruált művet. Az lenne az igazi, ha azt is bemutathatnánk, előadhatnánk, és benne énekelhetnék! Így is elmondhatom, Liszt Ferenc életművének egy jelentős része már az enyém, s annak aktív részese voltam s vagyok, maradok.


Ugrás a tetejére

Tárhely és domain a MediaCentertől