A Závodszky Zoltán Zenebaráti Kör Honlapja   >>   Fórum   >>   Bartók Bélára emlékezve
Bartók Bélára emlékezve

Név:

E-mail cím:




 [ikonok]  [url]  [kép]
Hozzászólás:

Listázás időrendben


 B.I.2016. márc. 25. 11:04 | Válasz | #16 

135 éve született Bartók Béla (1881.március 25.-1945.szeptember 26.)

 B.I.2016. jan. 13. 17:34 | Válasz | #15 

EGY KÜLÖNLEGES BARTÓK FELVÉTEL:


„BARTÓK BÉLA: MIKROKOSMOS”

No. 113, 129, 131, 128, 120, 109, 138, 100, 142, 140,
133, 149, 148, 108, 150, 94, 152, 153,

BARTÓK BÉLA (piano) 1940.

URANIA /CD

 © Búbánat2016. jan. 11. 16:33 | Válasz | #14 
Január elsejével - hetven év után - felszabadultak a szerzői jogok, de az Amerikában született Bartók-alkotásokra nem terjed ki, sajnos...

 B.I.2016. jan. 03. 00:20 | Válasz | #13 

Az archívum története

A Magyar Tudományos Akadémia Bartók Archívuma – amely e néven voltaképpen sokfunkciós zenetudományi intézetként alakult – 1961. szeptember 25-én Szabolcsi Bence alapító igazgató irányítása alatt nyílt meg a budai Várban (Országház utca 9.). A tulajdonképpeni Bartók Archívum az intézet egyik osztálya volt; első igazgatója Denijs Dille belga Bartók-kutató, akit Kodály Zoltán választott erre a posztra. Az archívum gyűjteményét az ifjabb Bartók Béla (†1994) tulajdonát képező, az MTA-nál tartós letétként elhelyezett „Bartók Hagyaték” alapozta meg. Ezt Bartók magyar kiadóinak (Rozsnyai, Rózsavölgyi stb.) anyaga, privát gyűjtők (köztük Kodály Emma) ajándékai és vásárlások gazdagították. Az archívum azonban, sajnálatos módon, el volt vágva az amerikai Bartók-forrásoktól. A budapesti és a New York-i Bartók archívumok hidegháborús légkörben keletkezett szembenállása, a családi és kiadói pereskedések oda vezettek, hogy a Bartók-kéziratok mintegy két és fél évtizeden át a kutatóknak is csak részlegesen voltak hozzáférhetőek.
1972-ben Somfai László (1963-tól Dille asszisztense) lett a budapesti archívum vezetője. 1984-ben a Bartók Archívum, immár a jelentősen kibővült, az egykor Kodály vezette Népzenekutató Csoportot is magába foglaló, Zenetudományi Intézet névvel jegyzett anyaintézménnyel együtt jelenlegi épületébe költözött.
Bartók özvegyének, Pásztory Dittának halálával (1982) az amerikai Bartók Trust megszűnt; a jogi eljárás befejeztével, 1987–88-ban a New York-i Bartók hagyaték és archívum anyaga a zeneszerző ifjabb fiának, Bartók Péternek magángyűjteményébe került. A kompozíciók kéziratairól Bartók Péter 1988-ban küldött fotokópiákat a budapesti Bartók Archívumba a kritikai összkiadás és az azt szolgáló kutatások támogatására. Ennek következtében a budapesti Bartók Archívumban ma a szakember valamennyi primer forrást megtalálja, legalább kópiában, illetve információt kaphat a hiányzó dokumentumok hollétéről.

Az 1970–90-as évek munkatársi gárdájához olyan markáns Bartók-kutató egyéniségek tartoztak, mint Lampert Vera (Brandeis University, USA), Tallián Tibor (MTA Zenetudományi Intézet; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola), Wilheim András (Budapest), Móricz Klára (Amherst, Mass., USA), Gombocz Adrienne (Bartók leveleinek közreadása), Kovács Sándor (népzenei gyűjtemény) és Vikárius László (forráskutatás).
Az archívum munkájának Denijs Dille nevéhez fűződő első periódusa a Documenta Bartókiana sorozattal, a fiatalkori művek tematikus jegyzékével új alapokra helyezte a forrás-centrikus Bartók-kutatást. Az előadóművészettel való aktív kapcsolat kezdettől jellemezte az archívum munkáját (hangfelvételek szövegkritikai előkészítése, az 1960–70-es évekbeli Hungaroton lemezösszkiadás szerkesztése stb.). Bár formálisan nincs kapcsolatban a felsőoktatással, egyedülálló anyaga és munkatársainak szakértelme révén a Bartók Archívum a zenetudományi oktatás és posztgraduális képzés egyik magyarországi bázisa, hazai és külföldi PhD disszertációk életre segítője. Újabban Bartók zeneszerzői módszerének tanulmányozása és komplex kutatási projektek állnak az intézeti munka középpontjában: Bartók zeneműveinek kritikai összkiadása mintakötetei és a Bartók tematikus műjegyzék.

2005-től Vikárius László vette át az Archívum vezetését.


 © Búbánat2015. dec. 20. 16:15 | Válasz | #12 
Jövőre ünnepeljük a nagy magyar komponista születésének 135. évfordulóját.
És arra is emlékeztetek, mivel Bartók 1945-ben halt meg, a szerzői jogok ez év végén, december 31-ével lejárnak (70 év a mérvadó), ezáltal már kötöttségektől mentesen, szabadon hozzáférhetővé válik a hagyaték, a Bartók-archívum is.

 B.I.2015. szept. 26. 10:30 | Válasz | #11 
Hetven éve, 1945. szeptember 26-án halt meg New Yorkban Bartók Béla, a múlt század legnagyobb magyar zeneszerzője, népzenekutató, zongoraművész, zenepedagógus. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja:

1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson (ma Sannicolau Mare, Románia) zeneszerető családban: több hangszeren is játszó iskolaigazgató apja a helyi műkedvelő zeneegylet elnöke volt. Ötévesen tanítónő anyjától kezdett zongorázni tanulni, kilencévesen már komponált, szerzeményeit két év múlva nyilvános koncerten adta elő. Zenei tanulmányait 1894-ben Pozsonyban kezdte meg, 1899-től a budapesti Zeneakadémia növendéke volt. Zongoristaként tűnt fel, komponálni csak huszonegy évesen kezdett újra. Ebben az időben ismerkedett meg Geyer Stefivel, - az ifjú hegedűművésznő iránt táplált reménytelen szerelme döntő szerepet játszott zeneszerzői stílusának kialakulásában.

Tanulmányai befejezése után a magyar népzene felé fordult, Kodály Zoltánnal itthon és a szomszédos országokban több ezer népdalt gyűjtöttek össze, a népi dallam- és ritmusvilág műveik részévé vált. (Bartók később, 1913-ban algériai útján arab zenét gyűjtött, a harmincas évek közepén pedig Törökországban is járt gyűjtőúton.) 1907-ben a Zeneakadémia zongora tanszékének tanára lett, s feleségül vette Ziegler Mártát.

Zenéjét kezdetben heves elutasítás fogadta disszonáns hangja, válsághangulata és paraszti színei miatt. 1911-ben írott egyetlen operáját, A kékszakállú herceg várát elutasították, ezért 1912-ben visszavonult a zenei közélettől. 1917-ben aztán nagy sikerrel mutatták be a szintén Balázs Béla szövegkönyvére komponált A fából faragott királyfi című táncjátékát (a zenekari szvit 1931-ben született), egy évvel később A kékszakállú herceg várát. Bartók harmadik színpadi művének, A csodálatos mandarinnak 1926-os kölni premierje botrányba torkollott, az 1945-ös hazai bemutatót pedig a zeneszerző már nem érte meg.

Bartók a Tanácsköztársaság alatt tagja volt a zenei direktóriumnak, ezért 1920 után a jobboldali sajtó hevesen támadta, szlovák és román népdalgyűjtése miatt pedig hazafiatlansággal is megvádolták. 1923-ban újra megnősült, tanítványát, Pásztory Dittát vette el. Ugyanebben az évben írta Táncszvit című művét a főváros egyesítésének jubileumi ünnepségére. Külföldön egyre nőtt hírneve előadóként és zeneszerzőként is, de idehaza egyfajta belső emigrációban élt. A fasizmus fenyegető árnyékában 1930 és 1936 között itthon nem játszotta saját műveit, a náci hatalomátvétel után nem lépett fel többé Németországban, végül 1940-ben a fasizmus elől Amerikába emigrált.

A Columbia Egyetemen folytatta népzenei kutatásait, de utolsó éveiben a leukémia a tanításban és koncertezésben is akadályozta. Utolsó nyilvános koncertjét 1943 januárjában adta New Yorkban. Élete végén írott nagy műve a honvágyát és minden keservét zenébe öntő vallomás, a Concerto, illetve a Yehudi Menuhin számára komponált Hegedű szólószonáta. Brácsaversenye és feleségének ajánlott 3. zongoraversenye torzóban maradt, ezeket Serly Tibor fejezte be.

Bartók Béla 1945. szeptember 26-án halt meg New Yorkban, hazahozott hamvait 1988. július 7-én Budapesten helyezték végső nyugalomra. 1935-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1945-ben rendes tagja, 1948-ban az elsők között kapta meg - posztumusz - a Kossuth-díjat.

A minden műfajban alkotó Bartók dinamikus és változatos stílusát élénk ritmus, a diatonikus és kromatikus elemek együttélése jellemzi. Mesterműve a román népballadára írt Cantata Profana kórusmű, a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, a Divertimento, a Kontrasztok (melyet a dzsesszklarinétos Benny Goodmannek és Szigeti József hegedűművésznek írt), az Allegro barbaro című zongoradarab, valamint hat vonósnégyese. Kutatói eredményei is korszakosak, számos népdalgyűjteményt állított össze. Gyermekeknek és Mikrokozmosz című kötetei a zongorapedagógia alapművei, rengeteg cikket írt a kortárs muzsikáról és a népzenéről. Zeneszerzőként, népzenekutatóként, zongoraművészként és tanárként egyaránt maradandót alkotott. Művészi nagysága ellenére szerény maradt, kora egyik legnagyobb humanistája volt.

Bartók Béla nevét számos intézmény viseli, mások mellett 1987 óta a komolyzenét sugárzó közszolgálati rádiócsatorna és a Müpa Nemzeti Hangversenyterme. Emlékét őrzi többek között a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny, a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál, a Szombathelyi Nemzetközi Bartók Fesztivál és Szeminárium. Minden évben születésnapján adják át a Bartók Béla-Pásztory Ditta díjat, utolsó budapesti lakhelyén, a II. kerületi Csalán utcában emlékháza működik. 2015-ben két új Bartók-lemez is megjelent: az egyiken parasztzenei környezetben hallható összes férfikari műve, a másik valamennyi - gyermek-, női, férfi és vegyes karra írt - kórusművét tartalmazza. Ugyancsak 2015-ben jelent meg átfogó életrajza David Cooper ír tudós tollából, az Amerikában és Nagy-Britanniában is kiadott könyv felveti annak lehetőségét, hogy Bartók az Asperger-szindróma egyes tüneteit mutatta.

Az idei Bartók-évforduló alkalmából több esemény tiszteleg a komponista előtt. Az Új Magyar Zenei Fórum (ÚMZF) pályázatára a Bartók művészete vagy személyisége ihlette zeneműveket vártak, a döntő gálakoncertjeit október elején rendezik meg. Nagyszentmiklósi szülőhelyén szeptember elején avatták fel szobrát, Aurel Gheorghe Ardeleanu temesvári szobrászművész alkotását.


 B.I.2015. ápr. 01. 19:02 | Válasz | #10 





1881. március 25-én Nagyszentmiklóson született, zenészcsaládban. Anyja először tanár, majd különleges tehetségű zongorista, apja a mezőgazdasági iskola igazgatója, tehetséges csellós volt.
1886. Bartók Béla 5 éves korában kezdett zongorázni tanulni.
1888. Apja 33 évesen meghalt. A család fenntartása érdekében anyja, Paula tanítani kezdett.
1894. Bartók Pozsonyban tanult 5 éven keresztül a gimnáziumban.
1899. Bartók Béla befejezte középiskolai tanulmányait. Bár helyet ajánlottak neki a bécsi konzervatóriumban, úgy döntött, hogy Budapesten, a Zeneakadémián folytatja zenei tanulmányait.
Törékeny, beteges gyermek volt, ami megmaradt az akadémiai évek alatt is. Strauss zenéje nagy hatással volt rá, felélesztette benne a komponálás iránti lelkesedést. Első szerzeményeit kilencévesen írta (keringőket és polkákat). Előadóként és zeneszerzőként 11 éves korában debütált A Duna folyásával.
1903. Zeneakadémiai tanulmányait befejezte. Előadói és zeneszerzői tehetségére való tekintettel az akadémiai vizsgától eltekintettek: "az általános vélemény szerint ez felesleges" - mesélte anyjának egyik levelében.
Még ez év nyarán beutazta Bartók Európát és elismerést aratott a Kossuth-szimfóniával és Hegedűszonátával.
1904. áprilisától húgával együtt több hónapot töltött Észak-Magyarországon. Egy székely parasztlánytól ekkor hallott véletlenül igazi magyar népzenét. Bartók eredetileg azt hitte, hogy a nóta az egyedüli magyar népdal - a lány éneke nyomán le is jegyzett néhány dalt, olyan dallamokat, amelyek teljesen elütöttek az ismert városi magyar nótatípusoktól. Ez az első kísérlet határtalan lehetőségek felé mutatott utat: "elhatároztam, hogy rálépek erre az útra, kellő előkészület után."
Utazása előtt megismerkedett Kodály Zoltán zeneszerzővel és népdalszakértővel. A kutatási anyagot forrásnak tekintették saját szerzeményeik számára.
1906. Közösen kiadják a Húsz magyar népdalt. Bartók ebben az évben kerül először kapcsolatba Szegeddel.

1907. januárjában Bartókot kinevezték tanárnak a Zeneakadémia haladó zongoraosztályának élére.
Komolyabb kapcsolatba került egy nála hét évvel fiatalabb lánnyal, Geyer Stefivel. Bartók sok jelentős művét írta kifejezetten Stefi számára: I. hegedűverseny, és a Két portré (Egy ideális, Egy torz).
Kapcsolatuk érzelmi utóhatása alatt találkozott jövendő feleségével, Zeigler Mártával, aki akkor csak 14 éves volt (Bartók 26).
1908. Bartók neki ajánlotta az Egy kislány képe című zongoradarabot. Ebben az évben kezdi el a Gyermekeknek szóló sorozatát.
1909. Bartók megnősül, elveszi az akkor 16 éves Mártát.
1910. Megszületik Béla fiuk.
1911. Befejezte egyetlen operáját, az egyfelvonásos A kékszakállú herceg várát, amely nem aratott sikert.
1912. végére Bartók felhagyott minden nyilvános zenei tevékenységgel és teljes egészében a népzenekutatásnak szentelte magát.
1913 végéig beutazta Magyarországot, Erdélyt, Románia és Észak-Afrika egy részét. Kutatásairól írt cikkét az egész világon publikálta.
Munkája félbeszakadt, mikor Ausztria oldalán Magyarország 1914-ben belépett az I. világháborúba. Katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítették, így a háború alatt a Zeneakadémián maradt. Ez idő alatt a Román népdalfeldolgozások mellett a következő években megírta az op. 14 Zongoraszvitet, a II. vonósnégyest és A fából faragott királyfi című balettet.
1919. Kun Béla kommunista terrorjának legsötétebb napjaiban Bartóknak és feleségének el kellett menekülniük budapesti lakásukból. A zűrzavar ellenére Bartók írt két szonátát hegedűre és zongorára és befejezte újabb színpadi művét, a Csodálatos mandarint.
1921. Találkozott későbbi második feleségével, Pásztory Dittával (19 éves hallgatóként került Bartókhoz).
1922. Sikeres koncertturnéra indult Európában.
1923. Összeházasodtak Pásztory Dittával. Ditta 21, Bartók 41 éves volt, egy év múlva megszületett fiuk, Péter. Bartók megírta a máig legnépszerűbb művét, a Tánc-szvitet.
1924. Kiadott könyvét (A magyar népdal) általános elismerés fogadta.
1927. Az Egyesült Államokba utazott turnézni. Sajnos itthon kevésbé volt sikeres, ám külföldön nemcsak előadóként és zeneszerzőként, hanem zenetudósként is hírnevet szerzett.
1930. A Cantata profana születésének éve.
1931 50. születésnapjára megkapta a francia Becsületrendet. Ennek a kitüntetésnek az ellensúlyozására a magyar hatóságok odaítélték a Corvina Koszorút. Sorozatban írta új műveit, köztük a 11. zongoraversenyt.
1934. Új könyvet jelentetett meg a magyar és a szomszéd népek zenéjéről. Még ebben az évben abbahagyta a tanítást a Zeneakadémián és Kodállyal kutatói állást vállalt a Magyar Tudományos Akadémián, ahol egy népzenei kiadványt kellett elkészíteniük.
1936. Elkészül egyik fő műve, a Zene húros-, ütőhangszerekre és cselesztára.
1938. Benny Goodman dzsessz-klarinétosnak írt Kontrasztok befejezésének éve.
1939 augusztusában a háború kitört, szeretett anyja három hónap múlva meghalt.
1940. E két esemény hatására amerikai hangversenykörútját használva fel a kivándorlásra, Dittával együtt Magyarországról Amerikába utazott, Péter fiuk azonban itthon maradt. Amerikában a New York-i Columbiai Egyetemen tanított. A Columbiai egyetem ösztöndíjával a Harwardon dolgozott a Milman Parry szerbhorvát gyűjteményen.
November 25-én a Columbia díszdoktorrá avatta.
1942. Péter fiuk követte szüleit és kiutazott Amerikába. Áprilistól Bartók egészsége gyorsan romlani kezdett.
1943. január 21-én megtartotta utolsó hangversenyfellépését. A fájdalmai ellenére elkészült egy vidám művel, a Concerto zenekarral. Az év végén találkozott Yehudi Menuhinnal, kinek kérésére elkészítette a Szonátát szóló hegedűre.
1944 elején fejezte be a művet, melyet Menuhin az év végén New York-ban mutatott be. Bartók ez idő alatt folyamatosan dolgozott Zongoraversenyén és Brácsaversenyén, az utóbbinak csak a vázlata készült el.
1945. szeptember 26-án hunyt el.
A halálát követő néhány évben nemzetközileg elismert modern zeneszerző lett. Itthon is elismerték, hogy az európai zenetörténetnek és az egész magyar kultúra történetének egyik legkimagaslóbb egyénisége távozott el.
Bartók életműve tovább él, koreográfusokat, operarendezőket, költőket épp úgy megihlet, ahogyan meghódítja a balett világát is.





 B.I.2011. aug. 09. 23:00 | Válasz | #9 
Nagyon szeretem a régi "Szinházi Élet" folyóiratot. Szenvedélyes gyüjtője és olvasója vagyok a lapnak. Amikor módomban van, és valamelyik antikváriumban rábukkanok egy-egy számra azonnal megveszem. Igy történt nemrégen, hogy hozzájutottam néhány számhoz. Az egyikben (1935.22.számában, V.26-VI.1.) ritka "csemegére" leltem Bartók Bélával kapcsolatban. Ez idő eltelte alatt Serly Tibor szerzői estjét vezényelte a budapesti Filharmónikusok élén a Zeneakadémián. A hangverseny szünetében felkereste őt Bartók Béla.
Serly Tibor (l901-1978) mint korábban már említettem, Serly Lajos (1855-1939) zeneszerző és karmester fia volt, aki 1898-óta külföldön élt. Fia, Tibor szintén zeneszerző és karmester volt. Bartók Bélával szoros baráti kapcsolatokat ápolt.
A Szinházi Élet fényképet is mellékelt a találkozóról.

 © Búbánat2009. okt. 06. 22:00 | Válasz | #8 
Kedves Norbörg!

Csak csatlakozni tudok B.I. barátunk lelkes szavaihoz. Minden dicséretem azoké, akik a géniusz szellemét ilyen formában is megidézték, s ezzel ápolják nemcsak saját, hanem a nagy előd kultuszát. Köszönetem a csatolt zenemű-linkért! Elgondolkodtató, igen figyelemre méltó darab, zenéjére - szövegére tekintettel egyaránt!

 B.I.2009. okt. 03. 20:35 | Válasz | #7 
Kedves Norbörg !

Meghallgattam az általad jelzett zeneszámot, és azt kell mondjam, hogy igazat írtál. A dal valóban népies és jól szerkesztett. Igen figyelemre méltó a szövege is. Ügyes szerzemény. Mindent összevetve, nekem tetszett ez a zenedarab. Talán, olykor az elektronikai kíséretet túl-vezérelték, nekem egy kicsit "hangosabbnak" tünt. De ettől függetlenül, jól hangszerelt, dícséretes az együttes törekvése.
Meghallgatom majd többször is, mert elmentettem a kedvencek közé. Dícsérd meg nevemben is a barátaidat. Van még hasonló szerzeményük ? Az énekesnő-nek nagyon szép a hangja, a szövegkejtése pedig kiváló ! Csak így tovább !!
Üdv. BI.

Norbörg2009. okt. 03. 11:04 | Válasz | #6 
Kedves B.I.!
Ez csupán egy fórum, így ha kedvenc szerzőid témáit "előkelőbb" helyen szeretnéd látni, hozzá kell szólni csupán!
Egyúttal hadd ajánljak Kedves Zeneköri Barátaimnak egy dalt, kedves barátaim szerzeményét, akik ezzel a dallal megosztott fődíjat vittek el a Kultúrpart idei dalversenyén - a dal szerzője távolról a bartóki hagyományokból építkezik, érdemes megfigyelni a dallamszövés és a modulációk szerkezetét:
Red Pill zenekar: Ébredés - zene és szöveg!
Üdvözlettel: Norbörg
"A testet az orvoslás útján, a lelket a zene útján tisztították meg".
"Az emberi élet és az erkölcsök a zene útján megjavíthatók."

 B.I.2009. szept. 29. 10:08 | Válasz | #5 
Már régóta nem tudom elviselni, hogy Bartók Béla honlapunk utolsó sorában szerepel. Ő, aki nemcsak a magyar zenetörténet kimagasló alakja, hanem művészete és tudományos teljesítménye alapján az egész világ zene-kultúrájában is korszakalkotó a jelentősége.
Büszkék lehetünk rá !

Ezután, többször is megemlékezem majd róla.

 B.I.2006. szept. 01. 20:33 | Válasz | #4 
Volt Bartók Bélának az emigrációban egy közeli magyar barátja is. Ez, Serly Tibor zeneszerző és karmester volt. (Serly Lajos operett- és dalkomponista fia). Bartók vázlatai nyomán feldolgozta és hangszerelte posztumusz Brácsaversenyét, és a III.Zongoraverseny utolsó 17 ütemét. Jól sikerült zenekari átiratokat készített Bartók Mikrokoszmosz-sorozatának darabjaiból.

 © Búbánat2006. aug. 28. 20:39 | Válasz | #3 
Bartók Béla élete végéig jó barátságban maradt egykori osztálytársával, a később híres operettkomponistával, Kálmán Imrével. Érdekes, ő is az önkéntes emigrációt választotta, ott is halt meg. Ebben sorstársak voltak.

Norbörg2006. júl. 26. 09:08 | Válasz | #2 
Kedves B.I.!
Köszönjük az újfent remek történetet - nem győzök csodálkozni az általad eddig említett nagyszerű zeneszerzők finom humorán!
"A testet az orvoslás útján, a lelket a zene útján tisztították meg".
"Az emberi élet és az erkölcsök a zene útján megjavíthatók."

 B.I.2006. júl. 24. 19:13 | Válasz | #1 
Kedves Zenebarátaim ! Mint tudjátok, idén emlékeztünk meg Bartók Béla születésének 125-ik évfordulójáról. Sokan hallották és látták emlékműsorunkat. Az utolsónak elhangzott "Concerto"-val kapcsolatban (ami nagy élményt nyujtott mindannyiunknak), van egy érdekes történetem.
A történetet a világhírű magyar karmester Doráti Antal mesélte el később. " Az egyik olyan eset, amikor Bartók valami fontosat árult el egy művéről, a kis New York-i bérlakásában történt, nem sokkal azután, hogy befejezte a zenekari Concertót. Oldott hangulatban volt, a szokottnál sokkal közlékenyebb. A művéről beszélgettünk, kettesben.
Tudod, kinek a zenéjéből idézek (a mű negyedik tételében) az Intermezzo interrottó-ban ? - kérdezte tőlem. Azt hittem, tudom, de tévedtem. Bartók előbb megigértette velem, hogy amig él, nem árulom el senkinek - amit én megtettem és meg is tartottam. Aztán elmondta, hogy egy kifacsart Sosztakovics-dallamot használt fel megszakító elemként. Ezzel a vallomással alighanem fölszakadt benne egy gát, mert utánna megszabadult sok mindentől, ami már szemlátomást régóta nyomta a szivét. Ez volt az egyetlen alkalom, hogy beszélt az érzéseiről, a csalódottságáról, amiért néhány zenemű - köztük Sosztakovics egyik-másik darabja - oly nagy és gyors elismerésben részesül, holott szerinte nem érdemli meg. Visszafogottan és önérzetesen fogalmazott, de nyilvánvaló volt, hogy fáj neki a műveit körülvevő érdektelenség. Az Intermezzo interrottóra visszatérve szomorkásan állapitotta meg : - Hát, itt eresztettem ki a dühömet."

A csodálatos mandarin ősbemutatója Köln-ben volt 1926-ban, és óriási botrányt kavart. A közönség ordibált, bűzbombákat dobált, a zenét alig lehetett hallani. A polgármster, Konrád Adenauer a helyi opera magyar karmestere, Szenkár Jenő lemondását követelte. A zavaros előadás után Bartók a karmester öltözőjébe ment.
- Jenő - mondta szeliden -, a harmincnegyedik oldalon a második klarinétnak mezzofortét írtam elö. Kevés. Kérlek, legyen forte.

Ugrás a tetejére

Tárhely és domain a MediaCentertől