WildLife   >>   Fórum   >>   "Újrahasznosítás"-?
A kihalt fajok újrateremtésének erkölcsi problametikája

Ha szeretne hozzászólni, be kell jelentkeznie!
Bejelentkezés >>

Listázás időrendben


 © amber2011. júl. 29. 16:31 | Válasz | #85 
Hát,Lajos,megint csak gratulálni tudok,rengeteg alkalmad lett volna személyeskedésre,de maradtál a tényanyagnál,így nekem sincs erkölcsi alapom tovább fényezni az álláspontomat,marketingszempontból szerintem a legtöbb Olvasóban a Vadaspark kiadványa maradt
meg,ami midannyiunknak előny lehet...

 © e-lajos2011. júl. 29. 15:13 | Válasz | #84 
Kontextusból, gondolatmenetből kiragadott mondatok gyakorlatilag semmit sem magyaráznak. Röviden a gondolatmenet: a földi életet úgy szűnhet meg, ha mondjuk belezuhanunk a Napba, de az ember önmagában minden "tehetsége" ellenére nem tudja veszélyeztetni a fennmaradását, az élővilág döntő többsége túlél minket. Amit veszélyeztetünk, az egy kis rész, igaz a számunkra a legfontosabb része, mert magunk is benne vagyunk - amit írtam nagyjából erről szól. Tehát nem arra kellene helyeznünk a hangsúlyt a természet védelmében, hogy "elpusztul a Föld", hanem arra, hogy az ember és az embernek ilyen-olyan szempontból fontos "dolgok" pusztulnak. A látszólagos ellentmondás így valójában nem az...

A paradoxon bemutatása nem a támadhatóság ellen volt, hanem ezzel hívtam fel a figyelmet bizonyos közhelyek értelmetlen voltára. A természetvédelem pedig sajnos nagyon sok ilyen közhellyel dolgozik...

Az általánosítás a közhely közeli barátja, amely ugyanúgy sötétíti az elmét. A klónozó tudósokat se(!) minősítsük egy az egyben, van köztük nyilván ilyen és olyan is...

 © amber2011. júl. 11. 10:17 | Válasz | #83 
Tök érdekes,tavaly novemberben maradtak elvarratlan szálak némely vonatkozásban földi élet kapcsán,tán nem árt ezeket (ki)bogozgatni...
Történt olyan kijelentés,miszerint földi élet alatt "egysejtűektől a soksejtűekig,mindent ami él("44")értünk.
Történt olyan kijelentés,hogy "tévedés lenne azt hinni,hogy az ember a földi életet veszélyezteti("37")
Tehát:az ember nem veszélyeztet élőlényeket.
A másik érdekesség a "72"-es számú hozzászólás második fele,ebben az óvatos szerző határozottan leszögezi,hogy "amennyiben az ember a természet része,akkor a klónozás is az",de,a támadhatóság elkerülése végett ezt mindjárt paradoxonnak is minősíti.
Egy nagyon érdekes kiadványt hoztak a kollégák Szegedről,a Vadaspark kiadásában:ZÖLD JÁRŐRKÉNT A MINDENNAPOKBAN a címe és mindjárt az előszóban leszögezi,hogy "...hatalmas sebeket,károkat okozunk egész bolygónkon." Majd egy idézet a következő lapon:"a fajok pusztításával (...)a természetet és önmagunkat is veszélyeztetjük napról napra". Hát,ez így már eléggé egyértelmű.köszönet érte a szerzőknek,a Park munkatársainak!

Sakura hozzászólásában ("82") ismét megfogható Durrell kanonizálása,már-már úgy érzem,hogy Durrellre hivatkozva mindent elfogadhatóvá tehetünk,válsághelyzetekben könyöröghetünk hozzá,szóval misztifikáljuk keményen-viszont így megspóroljuk a gondolkozást,ami strapa és nyűg.
Hogy írjak valami topikhoz illőt is: jelenlegi magatartásunkból az következik,hogy teljesen mindegy,klónozunk-e vagy sem,hiszen egyforma lelkesedéssel vagyunk felelőtlenek klónozott és klónozatlan életformák irányába,így ez éppolyan játék tudóskáinknak,mint a NYÍRD KI A ZOMBIT videojáték XIV.verziója sanyikáéknak.
Illetve mi a jobb-meginni a sört vagy elmélkedni róla...("58")-mi itt mind csak elmélkedhetünk,hiszen ha a gyakorlatról írunk is,az is elmélet marad,míg nem nemesül cselekvéssé-ÁLTALUNK.
ÜDV!

 © Sakura2011. máj. 18. 13:36 | Válasz | #82 
Hú de régen olvastam már bele abba a topicba amit én nyitottam...de amint így elolvasgattam a hozzászólókat azt azért egyből levágtam, hogy nagyon különböző érvek és ellenérvek vannak és mind mind meg is indolkolja magát a maga módján...valaki szigorúbb és valaki lazábban kezeli helyén a dolgot. Valki tudományosabban és valaki emberi oldaláról.Arra is kiváncsi lennék vajon ha újra elővenném a témát ki mennyit gyurt át magában át erről esetleg. Én még mindig azon vagyok hogy mennyi és mennyi kérdést vet fel ez a dolog, ETIKAIT is, amit ugye hajlamosak vagyunk átugrani a tudomány nevében...pedig az ember, mint egy szentimentális lény. Na de tényleg. Most akkor hogy is van ez? Vagy Durrell hogy is gondolta ezt? Mi is a teendő...

 © Balogh Dániel2011. jan. 14. 14:39 | Válasz | #81 
Madáreső

http://www.geographic.hu/Termeszet/2011/januar/madareso

 © Balogh Dániel2010. dec. 02. 14:05 | Válasz | #80 
Mégsem az emberek okozták az ökológiai katasztrófát a Húsvét-szigeteken?
http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=3&id=6769

 © Balogh Dániel2010. nov. 19. 22:50 | Válasz | #79 
http://www.hirextra.hu/2010/05/26/ujabb-faj-halt-ki/
Szomorú hír

 © Balogh Dániel2010. nov. 05. 22:56 | Válasz | #78 
Az embereket közvetlenül veszélyezteti a fajok eltűnése

http://wwf.hu/index.php?p=hirek&sub=sajto&id=199

 © Balogh Dániel2010. nov. 03. 21:17 | Válasz | #77 
Lehet,hogy nem ide kellet volna írnom.

 © Balogh Dániel2010. nov. 03. 20:07 | Válasz | #76 
A dingó Ausztráliában való őshonosságáról mit gondoltok?
Én szerintem egyébként őshonosnak mondanám.
Okok:Már több mint 3000 éve él Ausztráliában és,ha az őslakók őshonosak akkor ő is.
Más okok:ahol megjelenik ott egészségesebb az erszényesek állománya mert az idős és a beteg állatokat elkapják és például egy erszényes nyest vagy egy ékfarkú sas nem hiszem,hogy letud vadászni egy kifejlett óriás kengurut.
Mondjuk igaz,hogy segített a megafauna eltűnését,de a többi szempontból végül is segített az ausztrál állatvilágnak,mert,ha mondjuk a nagy erszényesek túlságosan elszaporodnak akkor még annyi állat se élne mint most Ausztráliában és a bordás krokodilon kívül ő lett Ausztrália csúcs ragadozó és,így mondjuk,hogy az ember segített az Ausztrál állatvilágnak,de az emberi butaság már a dingót is veszélyeztettet helyzetbe hozta.Pl.:Dingó kerítést és a jószágok megvédésre használt az egyébmódszerek

 © karantén2010. nov. 01. 11:23 | Válasz | #75 
Nem tettszik a példád, a darázsfészek lebomlik, tudomásom szerint a panelház nem.

 © karantén2010. okt. 31. 18:23 | Válasz | #74 
Elgondolkodtam, lehet hogy én kicsit nem földinek gondolom magunkat, de teljesen igazatok van, de abban meg nekem, hogy ők nem okoznak globális felmelegedést, és többi ember által képzett pusztítást.

 © Damson2010. okt. 30. 18:47 | Válasz | #73 
kicsit lebutítva, amit írsz: darázsfészek, panelház, teljesen mindegy, mindegyiket a Föld egy élőlénye építette... :-))

 © e-lajos2010. okt. 30. 18:04 | Válasz | #72 
Csak rugalmasan Damson, csak rugalmasan:)

Mindenesetre melyik állatra igazak a következőek:
1. másiknál nincs fejlettebb agya (max 1 faj lehet ilyen)?
2. nem önző?
3. nem pusztítja a természet más részét?

Hogy kapcsolódik mindez a topikhoz? Ha elfogadjuk az embert és az általa alkotott világot a természet részének (és nem látok indokot arra, miért ne tennénk), úgy az állatok (és növények) ember által való visszaklónozása is természetes folyamat. Ami éppen elég paradoxonnak látszik ahhoz, hogy belássuk, nem ez a szempont, amely alapján mérlegelnünk kellene egy ilyen döntést...

 © Damson2010. okt. 30. 14:25 | Válasz | #71 
Kezdünk ugyan elmenni a topik alaptémájától, de ha eszközhasználatról van szó, akkor íme, néhány példa az állatvilágból... :-))

 © karantén2010. okt. 30. 14:17 | Válasz | #70 
Az ember az egyetlen faj, amelyik képes, tud eszközöket használni, fejlettebb agya miatt, és önzősége miatt, képes rá hogy kipusztítsa az élővilág egy részét, és ez nem természetes, de hát ez is relatív, ki hogyan gondolja.

 © e-lajos2010. okt. 30. 13:07 | Válasz | #69 
Miért gondolod az embert és emberit a természeten kívülinek?

 © Balogh Dániel2010. okt. 29. 23:50 | Válasz | #68 
Már olvastam,de pl a Haarst óriás sast és a röpképtelen ludakat nem említi,de sok mást igen.
A Nationalban benne van az Ausztrál megafauna.
Itt viszont tényleg kérdés,hogy ember vagy éghajlat pusztította ki.
http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=15417

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=15512

 © Balogh Dániel2010. okt. 29. 23:36 | Válasz | #67 
Köszi.

 © Tóni2010. okt. 29. 23:34 | Válasz | #66 
a legújabb Vadonban megjelent egy cikk Új-Zéland állatvilágáról. érdemes elolvasni: megdöbbentő, hány fajt pusztított ki az emberi kapzsiság és hülyeség...

 © Tóni2010. okt. 29. 23:32 | Válasz | #65 
kb. kétszer akkorára nőtt meg, mint a ma élő faj, de egyébként küllemben, viselkedésre nagyon hasonlított rá. Közeli rokona is a ma élő fajnak. Mint oly sok állatot, valószínűleg a vadászat és a betelepített, faunaidegen állatok pusztították ki...
egy kis angol irodalom róla:
http://en.wikipedia.org/wiki/Cryptoprocta_spelea

 © Balogh Dániel2010. okt. 29. 23:18 | Válasz | #64 
A kihalt óriás fosszáról tud valaki valamilyen információt.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Madagaszk%C3%A1ri_cibetmacskaf%C3%A9l%C3%A9k

 © Tóni2010. okt. 29. 23:18 | Válasz | #63 
egy közönséges galambfióka ... tényleg elég groteszkek a kicsik... engem speciel csak az háborított fel hogy miért kell piszkálni ha egyszer elpusztult szegény?!

 © Balogh Dániel2010. okt. 29. 22:09 | Válasz | #62 
Kis dodo
http://www.youtube.com/watch?v=KjRnTejC_Q0&feature=related

 © karantén2010. okt. 19. 12:48 | Válasz | #61 
Szerintem a tökéletes szó, jelen esetben is mint általában a dolgok, relatívan értelmezendők, számomra is tökéletes, mert nem emberi, és az én szótáramban minden ami nem emberi az tökéletes. Az olyan dolgokra gondolok, mint a fák, a gravitáció, az élet maga, felfogás kérdése ez az egész.

 © Sakura2010. okt. 19. 02:05 | Válasz | #60 
egyéniséget megcsillogtatni?
:D:D:D:D:D:D
Majd ha Hawaiion a kék medvék dalolnak pálmalevélen :D:Dkizárt BLŐŐŐ
Hogy az ember pusztítja a Földet?Igen, de az ember is képes ezt abbahagyni :)

És igen, topicot nyitottam a Föld érdekében, szóval világ nagyhatalmai itt egyesüljetek :)



 © Sakura2010. okt. 19. 02:02 | Válasz | #59 
Így is lehet értelmezni...de nekem nem az állandóságban vagy a változatosságban van a tökéletessége, hanem önnönmagáért van önnönmagában értünk :)
Nem akarom felcímkézni, mert felesleges :)
Állandó, evolúció ide vagy oda, bla , bla :D ...az a nagy fa ott a betondzsungelben lélekzik folyamatosan, mert mi nem halljuk, vagy mert nem figyelünk oda Rá...szóval...
TÖKKÉLETEEES

 © e-lajos2010. okt. 18. 09:14 | Válasz | #58 
Kedves Amber! A válaszok ott vannak az írásokban (nemcsak az enyéimben, főleg Krisztián tett hozzá sokat a maga alaposságával). Mi jobb, elmélkedni a sör mibenlétéről, vagy meginni?

 © Krisztián2010. okt. 17. 23:07 | Válasz | #57 
Ööö, melyik is?! Mert volt néhány :))

 © Krisztián2010. okt. 17. 23:06 | Válasz | #56 
Teljesen egyetértek, azonban figyelembe véve x tényező relatíve lassú változását illetve viszonylagos állandóságát kijelenthető, hogy ez a tökéletlenség lehet nagyon kismértékű is ...

Azt viszont elképzelhetőnek tartom, hogy aki szerint a természet „tökéletes”, az ezt is beleértve teszi e kijelentését ...

 © Krisztián2010. okt. 17. 23:02 | Válasz | #55 
Említésre kerültek a Földi élet nagy kataklizmái is a jelenlegi emberi ráhatással párhuzamban. Azért azt ne felejtsük el, hogy az eddigi öt nagy kihalási hullám mind külső fizikai tényező vagy behatás eredménye volt, míg a jelenlegi hatodik kihalási góc a rendszer egyik szerves elemének, egy biológiai faj életfeltétel kiteljesítésének következménye. A hasonlóság sajnos éppen a folyamat mikéntjében van, hiszen nem csupán a fajok elvesztéséről van szó, hanem az evolúció színházait jelentő életterek eltűnéséről, melyek egy adott kihalási hullám után biztosítják az evolúciós regenerálódást.
Ahogy Sakura idézhetné a Jurassic Parkból, "az élet utat tör magának", és vélhetően nem lesz ez másképp most sem. Felfoghatjuk az előidézett kipusztulásokat egy olyan "átalakításnak" is, mely előkészíti a terepet az evolúció következő lépcsőfokát jelentő életformáknak, vagy akár segíti recens élőlénycsoportok előtérbe kerülését.

 © Krisztián2010. okt. 17. 22:50 | Válasz | #54 
Az említett fenotípus és genotípus kifejezések részben választ is adnak arra a kérdésre, hogy miért inkább a nukleáris transzfer ad lehetőséget kihalt fajok visszahozatalára a visszatenyésztéssel szemben. Ha jobban belegondolunk, eleve nagyon limitált azoknak a letűnt fajoknak a száma, melyekkel visszatenyésztés jelenleg végezhető.

Az őstulok visszatenyésztésével egyébként jelenleg a „Project Tauros” kínlódik a holland Wageningen székhellyel, de a faj klónozásának kérdésével is foglalkoznak, pl. Poznan-ban.

 © Krisztián2010. okt. 17. 22:41 | Válasz | #53 
„Magam nem beszélnék az élet meghosszabbításától, hiszen az faj szerint, evolúciós fejlődés által meghatározott vagyon”

... melyet mesterséges szelekcióval képesek vagyunk meghosszabbítani, ha már annyit emlegettük a modern orvostudomány kapcsán például a terápiás klónozás lehetőségeit ...


 © Krisztián2010. okt. 17. 22:38 | Válasz | #52 
Kedves Amber, az állatkert mesterséges viszonyai között (viszonylag hosszú ideig) élni képes állatok példája az általad említett „környezeti információk” témájához kapcsolódott, a klónozással járó defektusokat később említettem, mint genetikailag meghatározott tényezőket.

A klónozás gyógyászati felhasználhatóságát illetően kicsit előreszaladtunk, így olyan kérdésre választ adni, hogy mennyi időbe telik x szerv klónozása, még nem lehet választ adni (illetve, én nem tudok). Ez még tulajdonképpen egy fikció, bár jó eséllyel realizálódhat a nem is túlzottan távoli jövőben ...

A látványos, és instabil szembehelyezkedésről e beszélgetésünk helyett inkább az elmúlt nap egyik jószágunkkal való (és valóban instabil) „szembehelyezkedésünk” jut eszembe az egyik állatbefogási-szállítási akció kapcsán, melyért ismét köszönet neked.

A tudomány iránti elkötelezettségem csupán a tudományos módszerrel is megközelíthető kérdésekre vonatkozik, nem többre ...

 © venator2010. okt. 17. 14:52 | Válasz | #51 
Lajos nem azt mondta, hogy az ember nem pusztítja a Földet. Az én olvasatomban arra gondol, hogy magát a földi életet nem veszélyezteti az ember, és ezzel egyet is értek. Persze, bizonyos fajokat veszélyeztetünk, ami persze szomorú, de az életet alapvetően nem -ahhoz az ember túl kis hal. A földi élet története során történt már egy-két komoly próbatétel, az élővilág túlesett jó néhány radikális változáson, de végül túlélte ezeket. Ugyanígy túl fog élni bennünket is. Nem tudunk olyat tenni, hogy a földi életet veszélyeztetnénk, bizonyos helyeken fenn fog maradni az élet, az evolúció pedig tenni fogja a dolgát. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kell a természetvédelem, sőt.

 © amber2010. okt. 17. 14:05 | Válasz | #50 
Hát,Lajosom,időnként egy-egy egyértelmű választ kipréselhetnél magadból,amellett,hogy más formában megismétled azt,amit nálam nem érteni véltél...Sakura,te pedig topicokat nyitsz a Föld érdekében és elsiklasz az olyan kijelentések fölött,hogy az ember nem pusztítja a Földet...valami egyéniséget csillogtassatok már a felolvasások mellé,eredménycentrikus,emberközpontú barátaim...

 © venator2010. okt. 17. 13:53 | Válasz | #49 
A természet soha nem lehet tökéletes, épp ez az evolúció, a változás alapja. A tökéletesség egyfajta állandóságot jelentene, abból már nincs hova fejlődni. Épp ezért nincs olyan, hogy valami "tökéletesen alkalmazkodott" valamihez, ahogy a természetfilmekben hallani.

 © Sakura2010. okt. 17. 12:04 | Válasz | #48 
Dicsőséget és Kondit emberek, Hawaii napocskája sütkérezzen hasatokon!
Hát azt hiszem a topic nyitása óta itt jó sok minden történt. Nehezen lehetne fél mondatban, az azóta leírtakat összegezni, és nem, én sem próbálnám meg:D Viszont érdekes, (nem bántásból), hogy a topic témája most meg sem közelíti az eredeti felvetésemet. Kivéve Karantént tudnám említeni, aki értette az eredeti felállást. Bemásolom a kulcsmondatot:
"segíthetnek szellemi oldaláról is megközelíteni ezt a világot, -amelyben mozgunk-, az erkölcsi kérdések megvitatásának segítségével"...
A topicban főként csak tudományos dolgokról olvashattam, bevallom, e-részről tényleg okosabb lettem (taps). Ami rendben is lenne valahol. De én egészen másra voltam kiváncsi :)

Én azt gondolom, hogy a természet TÖKÉLETES. Számomra lehet bármilyen tudomány, vagy professzor, sőt, ELMÉLET fantasztikusan zseniális, sosem tudja majd olyan jól működtetni a "dolgokat", mint maga a természet és az ahhoz tartozó TERMÉSZETES folyamatok ((szinte minden oldalról,szinte...). A tudomány egy szintetikus művészet, amiből azt hisszük meggazdagodtunk, közben a szomszéd kertje meg tele van canis mergával :)Szóval hagyjuk csak azokat a kihalt fajokat, meg a klónozást szerintem, és söprögessünk a magunk háza táján. JA még egy dolog. Eszembe jutott, hogy lehet túl messzire mentem azzal, hogy egy ilyen fórumon, valaminek nem a tudományos oldalára lettem volna kíváncsi.Pf..akkor legyen ez a topic, a fórum fekete báránya?Persze ezzel most remélem nem akadályoztam meg a tudományos dömpinget, hajrá csak de tényleg!




 © e-lajos2010. okt. 17. 10:42 | Válasz | #47 
Nem a jó vagy a rossz szándék, a tervezettség vagy a balfékség a kérdés a pusztítást mibenlétét illetően, hanem az "eredmény". Ami persze nem csökkenti a felelősséget, mert sok minden előre látható (lenne).

Az eredeti kérdéshez visszatérve, elsősorban elvi síkon fejtettétek ki a véleményeteket. A problémát számomra más jelenti. Alapvetően az, hogy állatkertek és múzeumok számára, a világ csodájára klónoznának pár kipusztult fajt, nem vész, sőt, meglehet találni a pedagógiai hasznát a dolognak, hiszen mennyivel megdöbbentőbb élőben prezentálni egy kipusztult fajt, mint kitömve!
Ehelyett viszont az, hogy ezt a fajt újra visszatelepítsük, elterjesszük, már egy sor kérdést felvet. Egy adott genotípust a többi genotípussal és a környezettel való kölcsönhatása határoz meg, története és jelene van (az evolúció nem tervez, csak alakul). Ha időutazással mesterségesen bedobunk egy ilyen régi-új genomot a rendszerbe, ott az mindenképpen idegen lesz, és azt jelentősen és drasztikusan átalakíthatja. Itt nemcsak a zsákmány-vadász, vagy a versengéses kapcsolatokra, hanem a kórokozókra is gondolok, amelyek gyors evolúciójukkal messze a legdrasztikusabbak (például a legtöbb pusztító járványunk, a himlőtől a lepráig a háziasítás, vagyis egy mesterséges, gyors evolúció következménye).

 © Balogh Dániel2010. okt. 16. 22:43 | Válasz | #46 
Másik példa tarpan,kaukázusi bölény ezek közül a bölény nem biztos.

 © amber2010. okt. 16. 12:50 | Válasz | #45 
Tehát ha egy 'negatív kockázat' valós környezeti katasztrófává módosul és valamely egy-vagy többsejtű élőlény/csoport/faj vagy életterük ilyen-olyan mértékben károsul általa,az nem pusztítás,csupán emberi felelőtlenség? Továbbmegyek:feltételez-e a felelőtlenség tudatlanságot és ha tudatossá válik a felelőtlenség,beszélhetünk-e már pusztításról?

 © e-lajos2010. okt. 16. 10:33 | Válasz | #44 
Az egysejtűektől a soksejtűekig minden, ami él. A földi élet a története során számtalan kataklizmát túlélt, minket is túl fog. Vagyis nem a földi életet mentjük, hanem sajátunként, ha környezetvédelemről beszélünk. Ez nem csak a saját fajunkat jelenti, hanem összességében a jelenlegi állapot fenntartását, amelyben élünk (fajostul és hőmérsékletestül), és túl gyorsan változik általunk. Ennek fényében, amit teszünk, minden mesterséges, vagyis emberi, akár a fenntartás mellett vagy akár ellene teszünk. Ennek fényében kell vizsgálni minden akciónkat, a régi fajok klónozásától a szelektív hulladékgyűjtésen keresztül a vörösiszap tárolásáig. Vagyis, hogy annak mi lehet a pozitív kimenetel vagy negatív kockázata.

 © amber2010. okt. 16. 08:24 | Válasz | #42 
Igazad van,Damson,az őstuloknak nincs genotípusa,feno is csak 60%-ban,így faj-visszatenyésztésről nem beszélhetünk.

 © amber2010. okt. 16. 08:20 | Válasz | #40 
Kedves e-lajos,taglalnád a kedvemért,mit jelent számodra a 'földi élet' kifejezés? Furdalja a kíváncsiság az oldalamat,mi az a szegmens,amit az ember nem pusztít?!

 © Damson2010. okt. 14. 22:22 | Válasz | #39 
nem, egyáltalán nem elmélkedem a topik totális megsemmítésén... az, hogy esetleg egy-egy témát illetően én nem szólok hozzá, az nem ezzel magyarázható, hanem két másik lehetőséggel: vagy nincs rá időm, vagy egyszerűen túl szűklátókörű vagyok, és nem tudok hozzászólni... :-))

azonban Sakura topiknyitása óta mindenki csak a klónozás témája körül oldalog, bele-belekapva, vagy akár erősebben megragadva... A topiknyitó hozzászólásban azonban kedves fórumtársunk feltette az alábbi kérdést: "újra teremthetünk-e fajokat, akik már kipusztultak".
Nos, bennem azóta motoz egy másik lehetőség, amelyet azonban senki nem említett még meg... Nekem ugyanis a topik témájáról elsőként a visszatenyésztések jutottak eszembe (persze, mert én egy - mint már említettem - szűklátókörű állatkertes vagyok, aki egyedekben gondolkodik, nem sejtekben...). Talán a legismertebb példa erre ugye az őstulok, illetve a visszatenyésztett Heck-marha. Természetesen a genetika itt is fontos szerephez jut, nem csak a klónozásnál... Akiknek ismerősek a fenotípus és genotípus kifejezések, azok tudják, miért kérdőjeleződik meg bennem ebben az esetben is a "kihalt fajok újrateremtésének erkölcsi problematikája"...

 © karantén2010. okt. 14. 21:51 | Válasz | #38 
Most már tényleg vitának érzem, amit kicsit nehezemre esik olvasni. Bár ez egy fórum, ahol lehet vitázni, de jó lenne ha valaki azt mondaná, van a kettő között is kompromisszum. Erre keressünk választ, tudom hogy én is egy irányba húzok, de kíváncsi lennék az olyan megoldásra, ami mindkettőt támogatja, vagy olyan nincs?

 © e-lajos2010. okt. 14. 20:41 | Válasz | #37 
Örömmel vettem észre, hogy belőlem is amber szól, azért egykét dolgot hozzátennék magamhoz. Az ezmiez röviden arról szólt, hogy a részmondat még egészmondat részeként se volt értelmezhető. Bővebben pedig arról, hogy némi rálátást szerezve magam is meggyőződhettem arról, hogy a genetika szofisztikáltabb dolog annál, minthogy kocatudósként elméleteket gyártsunk. Mi maradjunk meg a társadalmi kontrollnál...

Magam nem beszélnék az élet meghosszabbításától, hiszen az faj szerint, evolúciós fejlődés által meghatározott vagyon, a halál pedig fontos feltétele az életnek. Inkább arról, hogy legyen meg a lehetőségünk, illetve szeretteink lehetősége a génjeinkben kódolt biológiai záróránk elérésére (és ez vonatkozik minden éntudattal rendelkező élőlényre).

Nagy tévedés, ha azt hisszük, hogy az ember a földi életet veszélyezteti. Az köszöni, jól van, túl fog élni minket is, amíg csak Nap lesz az égen. Ennek fényében, materialista felfogásomból is fakad az, hogy valóban többre értékelem annál az emberi (és bármilyen más) életet, mint egyszeri és megismételhetetlent, minthogy értelmetlenül, kósza ideológiák szerint feláldozzuk. Ilyen értelmetlenség például szembeállítani az életet (gyógyítás) egy eszmével (környezettudatosság).

Mint a kondoros példázatomból is kiolvasható, bőven lennének olyan források, amelyekkel meglehetne bőven támogatni mind a (fontos) tudományos kutatásokat, mind a környezetvédelmet. Mindegyike eltörpül a hadsereg, a banki és energiaszektor költségvetése mellett. Szembeállítani őket olyan, mintha azon vitatkoznánk, hogy a Nyugat könyöradományából Szudánnak vagy Etiópiának adjunk, mialatt errefelé túltermelési válság van. Hülyén hangzana, ha azt mondanánk, hogy 1 etióp megmentése helyett inkább érdemes 2 szudánit életben tartanunk...

 © amber2010. okt. 14. 19:19 | Válasz | #36 
Egyébként pedig:merre mászkál Sakura? Betette a kis dobozát a csimpik közé és kívülről figyel minket,ahogy ki-kikapjuk egymás kezéből,beleharapunk és szeretjük,ha éppen nálunk van-nem tudjuk,mi van benne és mire tudjuk használni,de jó,ha épp nálunk van,mert növeli a kis pozíciónkat a csoportban-egy darabig,aztán új doboz kell...

 © amber2010. okt. 14. 19:12 | Válasz | #35 
Kedves Krisztián,a "sok esetben meghosszabbodott élettartam" kifejezésed eleve fizikai változásra utal és a jelenleg-még-élő fajokkal operál,tehát kiesik a klónozási alapdilemmánk jelen témaköréből(fajok visszahozatala). Környezetünk robbanásszerűen változik,mi,akik benne élünk sem tudjuk egészségesen követni a tempóját,pedig folyamatosan változunk vele együtt,így aztán ha valaki vagy valami hirtelen idecsöppen közénk a közös múltunkból,nem feltétlenül érezné jól magát.
Alapvetően Te és a hasonlóan szimpatikus e-lajos is materialistán és a tudományok iránt elkötelezetten szemlélitek a kérdést,jómagam pedig idealista és tapasztalati úton elmélkedem(lecsapandó labda:mikor klónoztál,kedves amber?),ez generálja látványos,de instabil szembehelyezkedéseteket is forradalminak vélt vagy szimplán együgyű nézeteimmel szemben.
Alapvetően mennyi időbe telik,míg egy új szervet "felépítenek" egy betegnek? Ez véletlenül nem az őssejtek világa már,újabb dilemmával látva el a topicok totális megsemmisítésén elmélkedő Damsonunkat?

 © amber2010. okt. 14. 18:39 | Válasz | #34 
Hogy megkönnyítsem e-lajos dolgát,egy valószínű válaszlehetőséget leírok helyette.
e-lajos feltételezett válasza:
Nem hiszem,hogy külön kellene választanunk a tudományos kutatásokat és a bolygó megmentésére irányuló erőfeszítéseket vagy-vagylagos alapon,a kettő párhuzamosan halad egymás mellett,sőt,egymás hasznára is lehetnek. Te hogyan döntenél,ha egyik szeretted életéről lenne szó? Nem hiszem,hogy lemondanál róla a "bolygó érdekében"!
Közös erőfeszítéseket kell tennünk,hogy mind a két oldal hasznosan fejlődjön,egyik sem lehet meg a másik nélkül.
A kiemelt mondatrészt illetően:edig én is eljutottam,arra lennék kíváncsi,mi a valóságtartalma az említett mondatnak? Ilyesmiről még nem hallottam és ne haragudj,de butaságnak tartom.Felelős állatkerti dolgozóként ne rugaszkodjunk el a fantasztikumok és a babonák világába!
..........vége...........
Javíts,kedves e-lajos!

 © amber2010. okt. 14. 18:19 | Válasz | #33 
Kedves e-lajos,ahogy zoo-zsuzsánk írta anno piguin fórumextársnak,amikor a titkos sípcsontrúgást firtatta,"ez egy állatkertes fórum". Bizonyára vannak olyan közösségek,ahol illendő sajnálkozni traumások fölött,párnát kell igazgatni a fejük alatt és túszul kell ejteni a kórházat egy veséért vagy szívért-el kell döntenünk,mi a fontosabb számunkra:a szivárványos emberiség vagy a komplex bolygó?
Előbb-utóbb választanunk kell...
Az általad kiemelt mondatrész önmagában egy állítást tartalmazó kijelentő mondat,eredeti formájában egy többszörösen összetett mondat egyik részmondata.
Valamint:örülök,hogy a szakmát és a hivatást különválasztottad,akinek ez hivatás,azt becsülöm,akinek csupán szakma,azt nem.
Kérlek,tájékoztass,mennyit költöttek eddig alapítványok és államok a szervátültetések és a klónozások kutatására,illetve,hogy ezekből az összegekből milyen környezetvédelmi beruházásokat lehetett volna finanszírozni netán,avagy hány királykondor ér egy meghosszabbított emberi életet?
Válaszod előre is köszönöm.

 © karantén2010. okt. 14. 09:20 | Válasz | #32 
Krisztián imádom amikor, ilyen diszkréten kommunikálunk egymással, de nem tudom hogy vagy vele, nekem lejátszódik az eredeti, idióta beszélgetés is a fejemben. (bocs Tamás, nem ide vág.)

 © karantén2010. okt. 14. 09:17 | Válasz | #31 
Ebből a szempontból, egyet értek a klónozással, viszont a kihalt fajok, vissza klónozásával és tartásával nem, ennek csak akkor lenne értelme, ha vissza lehetne tenyészteni régi életterébe. Etikátlannak érzem, és pénz pazarlásnak, hogy csak az emberi faj 'szórakoztatására' tartsunk ilyen fajokat állatkertekben. Oktatási szempontból persze jobb lenne egy élő állat, de még így is fölösleges a számomra.

 © Krisztián2010. okt. 14. 00:32 | Válasz | #30 
„valószínűtlen,hogy meghatódnának a dodótól,amit reklámtábláktól övezett kiállításon hurcolnának végig a világon,mielőtt egyéves korában elpusztulna,mert fogalmuk sincs a nemtisztelt kutatóknak arról,hogy a gének nem csupán a genotípust határozzák meg,hanem a kialakulásukkor érvényes környezeti információkat is feltételezik...”

Mint állatkertben dolgozó, és mint állatkertet látogató emberek, azt hiszem, nap mint nap szembesülhetünk azzal, hogyan éli számos – bár a domesztikálódás hatásainak kitett – faj, rájuk jellemző normális genotípussal, sok esetben meghosszabodott időtartamú életét az állatkertek mesterséges viszonyai közt ... :)

A klónozás továbbra is tetemes hibaszázalékkal operál, ám jelenlegi fogyatékosságai nem a környezeti tényezők összjátékának függvénye. A nem hatékony sejtújraprogramozásból és a nukleáris DNS imprinting-jéből fakadó fejlődési rendellenességek, mint pl. emlősök esetében a meghosszabbodott gesztációs idő, megnövekedett születési súly, vagy a különféle szervek, a vese, az agy, vagy az izomzat és a kardiovaszkuláris rendszer defektusai és abnormalitásai jelentik a problémát.

A szervátültetések és szervkereskedelem összefüggésének kapcsán: a klónozás azon típusa illetve szintje, ami lehetővé teszi/tenné különféle szervek klónozását, éppen a szervkereskedelem hajtómotorjával ellentétes, ugyanis: egy X betegség következtében x szervre váró beteg számára klónozással a saját X szerve válik elérhetővé (nem beszélve a kompatibilitással járó probléma, tehát az immunológiai összeférhetetlenség megszűnéséről, mely a történet egyik leglényegesebb momentuma), mely eképpen szükségtelenné teszi a megfelelő donortól való függést ... a financiális vonzatot itt sem zárhatjuk ki, ám az említett kontrollálhatósági tényezőt bevezettük az események menetébe ...

... ezzel pedig bevezettük a klónozás valódi etikai dilemmáit, az az annak szintezettségével, tehát kinek hol a határ!?

 © Krisztián2010. okt. 14. 00:09 | Válasz | #29 
Ne szűkítsük ennyire a kört, kedves karantén, számos "kedvencem" akad még :)
Társaságát mi is köszönjük, egy élmény volt melyben reméljük még lesz részünk, és nem, nem felejtettem el a baglyokat :)


 © e-lajos2010. okt. 13. 22:44 | Válasz | #28 
Bár még nem pusztult ki, de rövidesen kifog: a kaliforniai kondor. Az általad felvetett probléma azonban igaz rá. Egy kondor kiköltése, felnevelése, visszavadítása 1 millió dollár. Egy neves magyar természetvédelmi szakember, aki akkor a minisztériumban dolgozott, egy előadásában kifejtette, hogy mekkora pénzpocséklás erre költeni, mikor meglehetne menteni ennyi pénzből több kevésbé veszélyeztetett fajt.

Én viszont csak annyit mondok, hogy egy modern cirkálórakéta ára kb. 1 millió dollár, egy F-22-es vadászgépé 160 millió dollár. Bár a legutóbb a japánok 250 millióért vették. A különbözetet gondolom nem a kondorokra költötték az amcsik...

 © e-lajos2010. okt. 13. 22:10 | Válasz | #27 
Szerintem akik szervátültetésre várnak (és életük esélye csökken napról napra), másképp látják... A feketekereskedelmet pedig a hiány élteti.

"kialakulásukkor érvényes környezeti információkat is feltételezik" - ezmiez?

Szerintem nem túl dicséretes dolog egy szakmát és hivatást általánosítva minősíteni, főleg úgy, hogy a sajátunk is elég rendesen "félreértett". Amin jogosan háborodunk fel, azt mért osztjuk tovább másokra?

 © amber2010. okt. 13. 13:10 | Válasz | #26 
Sakura,emlékezhetsz arra a bizonyos vízcseppre,ami mindig másképp folyik le a bőrön...az én kedvencem-ami nem is annyira kedvenc-ugyanebből a filmből: "utálom,hogy mindig igazam van..."

 © amber2010. okt. 13. 13:02 | Válasz | #25 
A kapcsolat lényege nem a "vagy-vagy",hanem az eddig tapasztaltak továbbvetítése. Egy új topic kellene ahhoz (nem biztatás!),hogy kitárgyaljuk,mit mulasztott el eddig kontrollálni a társadalom,valószínűtlen,hogy meghatódnának a dodótól,amit reklámtábláktól övezett kiállításon hurcolnának végig a világon,mielőtt egyéves korában elpusztulna,mert fogalmuk sincs a nemtisztelt kutatóknak arról,hogy a gének nem csupán a genotípust határozzák meg,hanem a kialakulásukkor érvényes környezeti információkat is feltételezik...majd ebből is lesz valakinek Nobel-díja,használjátok szabadon...
(a szervátültetések valóban különösen hasznosak,főleg a szervek feketekereskedelmében érdekelt csoportok értékelik-amíg anyagi tényezőkön múlik,ki és mikor kap új szervet,addig ne táncoljuk már körbe...)

 © karantén2010. okt. 13. 10:23 | Válasz | #24 
Az állatkerteknek nem kéne a kihalt fajok után kapkodni, megkérdőjelezné számomra az állatkertek feladatkörét. Ne érts félre, bizonyos szempontból jó dolog ez, csak úgy gondolom hogy a meglévő problémákról elvenné a figyelmet, és számomra ez nagyon is negatív.

 © karantén2010. okt. 13. 10:18 | Válasz | #23 
Igen kedves Krisztián, okapimániás, de maga zerge, és patás imádó, nem tudom hol itt probléma.
Egyébként köszönöm a jó fej társaságot,magának is és a kedves Damsonnak is.
Ja és Krisztián elfelejtetted a baglyokat.

 © Balogh Dániel2010. okt. 12. 13:00 | Válasz | #22 
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_l%C3%B3antilop

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=4705&rov=1

http://farm.hu/articles.php?act=view&artid=297

http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=5614

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=6732

http://www.indavideo.hu/video/Thylacine_-_megsem_halt_ki

Nemrég volt ugyan így egy békával.

http://www.origo.hu/tudomany/20100726-szorosorru-vidrat-azonositottak-malajziaban.html

 © e-lajos2010. okt. 09. 22:31 | Válasz | #21 
Nem hiszem, hogy a vagy-vagy kérdése áll fenn a közelmúltban kipusztított állatok feltámasztása és a veszélyeztetett fajok megmentése tekintetében.

Ugyanúgy nem hiszem, hogy a kutatásokat be kellene fagyasztani egy adott témakörben csak azért, mert etikailag megkérdőjelezhető felhasználása is lehet az eredményeknek. A tudomány végezze a dolgát, nagyon sok hasznos dolgot adhat ez a terület (gondoljunk csak a szervátültetésekre), a társadalom meg kontrolláljon!

 © Tóni2010. okt. 09. 22:10 | Válasz | #20 
óriás fekete lóantilopról még nem hallottam :D többiek stimmelnek, bár szintén elég ritka állatok

 © Balogh Dániel2010. okt. 09. 22:03 | Válasz | #19 
Óriás fekete lóantilop,spix ara,spinheo lágyhéjú tenős.
Lehet,hogy rosszul írtam a nevüket.

 © Tóni2010. okt. 09. 21:55 | Válasz | #18 
dehogynincs:D csak most magamból indultam ki a saját véleményemhez:P ( egyébként nem vagyok egoista :D:D)

 © Krisztián2010. okt. 09. 21:52 | Válasz | #17 
OFF

Szóval, szerinted bennünk már nincs meg a "gyermeki ártatlanság"? :)

 © Krisztián2010. okt. 09. 21:46 | Válasz | #16 
okapimániás:)

tömören: egyetértünk ... bizonyos részekben :)

 © Tóni2010. okt. 09. 21:42 | Válasz | #15 
nos, engem meg fognak kövezni a fórumozók, de bennem még megvan a gyermeki ártatlanság, és én azt szeretném, hogy entsük meg a ritka, kihalásra ítélt fajokat, ugyanakkor támasszunk is fel a kihaltak közül néhányat...ha helyre állnának az élőhelyek, pl. egy ausztrál ökoszisztémába is újra lehetne teremteni erszényes farkast illetve oroszlánt..csak az a baj hogy ez nagyon idealista jövőkép, szerintem amíg a ma élő fajok védelme nem biztosított adig ne is támasszanak fel kihaltakat

 © Tóni2010. okt. 09. 21:39 | Válasz | #14 
azért ezek tisztavérűsége megkérdőjelezhető...
újabban azt tartják hogy a kihaltnak hitt Burchell-zebrának is felfedezték vadon egy kis populációját

 © Balogh Dániel2010. okt. 09. 19:36 | Válasz | #13 
voltak olyan fajok amelyeket kihaltnak véltek,de késöbb kiderült,hogy fogságban még tartják pl.:
Fokföldi oroszlán,berber oroszlán

 © Balogh Dániel2010. okt. 09. 19:32 | Válasz | #12 
Képzeld az állatkertek,hohy kapkodnának a kihalt fajokért.

 © amber2010. okt. 08. 15:23 | Válasz | #11 
A szezon leghosszabb mondata volt,de egyetértek.

 © karantén2010. okt. 08. 14:38 | Válasz | #10 
Sziasztok, nem támogatom a klónozást, mi a fenének nyúljunk bele egy már fenn álló létformába, nem értem, elrontottuk, oké, nem tudjuk kijavítani, az állatok alkalmazkodnak, azt a pénzt amit a kutatók a múltra költenének, a jelenre kéne, és nem a fajokat menteni elsősorban, hanem az élőhelyeket, mert ugye megmenthetünk egy fajt, tök jó, ez eddig oké is, de az élőhely ahová vissza telepítenénk, meg kipusztul, nem értem az emberek gondolkodását, hozzuk vissza a dodót, erszényes farkast, és társait, és a ma élő állatokat meg teljesen elveszítjük, az okapinál már sikerült, az okapi wildlife reserve teljesen jól üzemel, mért nem lehet ilyet más fajokkal, stabil az állomány, lehetne ilyet orrszarvúval és társaival is, de mint tudjuk a dicsőség mindig fontosabb ennél, hozzuk vissza mekkora szenzáció, és mennyi pénz, aminek jobb helye lenne. Tömören ennyi a véleményem erről, kíváncsian várom másokét.

 © Krisztián2010. szept. 28. 18:25 | Válasz | #9 
Szervusz Sakura, mint a topic indítójának, elsősorban a Te véleményedre szeretnék reagálni a sajátommal. Nagyon érdekes témát vetettél fel, és örülök, hogy Damsonunk megtartotta a fórumban.
Mivel kihalt fajok esetében az életrehívás (nevezhetjük akár "feltámasztásnak" is) klónozással, az az nukleáris transzferrel, maganyag átvitellel kerülhet(ne) sor, így úgy tekintem (írd, ha tévesen), hogy tulajdonképpen a klónozás ellen teszed le a voksod az előbbi véleményed megosztásával. Maga a klón és klónozás kifejezés azonban erősen túlmisztifikált, sokan úgy tekintenek rá, mint az Isten szerepében tetszelegni kívánó hiú tudósfattya önmegvalósító szerzeményére, azonban maga a folyamat a természetben is számtalan esetben létező, ivartalan szaporodási formával áll szoros párhuzamban. Éppen ezért érzek némi paradox vonalat abban, amit írtál: egy adott tudományos szint, vagy bizonyos esetekben áttörés önmagában tulajdonképpen nem vet fel etikai-erkölcsi problémákat; inkább az, hogy ki és mire szeretné hasznosítani az adott tapasztalást. A klónozás lehetősége, mely egyúttal kaput nyithat már eltűnt fajok visszahozására (ettől azért még messze állunk), nem feltétlenül a "múlt helyrehozására" tett kísérlet csupán, hiszen a jövő természetmegőrzési feladatainak (amelynek az állatkertek is szerepvállalói) is egy új alternatívája, mégpedig a veszélyeztetett fajok menedzselt tenyésztését illetően (transzspecifikus klónozás). A klónozás etikai problémáit figyelembe véve, az említett szófordulattal élve: nem vagyok benne biztos, hogy a klónozással foglalkozó vezető kutatók "Istent akarnak játszani", hiszen a valószínűsíthető statsztika szerint nagyrészük ateista, így nem akarhatnak olyan szerepet, amiben nem hisznek (szőrszálhasogatás, bocsánat).
Mivel még is csak egy állatkertes fórumon írogatunk, egy további apró visszakötés: mit gondolsz a kriokonzervált szaporítóanyag alkalmazásáról, például az esetben, ha egy adott (tetszőleges fajhoz tartozó), genetikailag értékes hím spermájáról van szó, azonban a szaporítóanyag már jóval az adott egyed elpusztulása után kerül felhasználásra (posztumusz tenyésztés)? Párhuzamba állítva a klónozással, itt ugye az ember genetikai beavatkozást nem végez, azonban elpusztult ("kihalt") egyed genetikai anyagát használja fel. Erről mi a véleményed?

 © Sakura2010. szept. 27. 00:28 | Válasz | #8 
A topic témához hozzáfűzném saját, szerény véleményemet
NINCS. Hiába. Kipusztultak. Egyik faj ilyen, másik faj pedig amolyan okokból. Sokszor az ember "közreműködésével" sajnos. Ha folyamatosan a múltat próbáljuk helyrehozni, nem lesz időnk a jelennel törődni, amivel pedig megalapozhatnánk egy szebb jövőt.ITT ÉS MOST!
Ha az ember, a régi fajok újra előhívásával Istent akarna játszani,hamar megtanulná, hogy az Istenné váláshoz az út sokkal rögösebb ...

Szóval azt gondolom, hogy az emberek ugranak erre a témára, tudósok, biológusok, genetikusok, filozófusok :)
És sokan támogatják, hisz azt mondják, :- HEY, elértük a technika fejlődésével azt a szintet, hogy megtehessük...kijavítsuk a hibát, amit elkövettünk. Újra teremthetünk egy fajt, amit mi irtottunk ki...
De kérdem én ezektől az emberektől. Ha egy fajt helyre is hoznak, ki menti meg az összes többit??? És ha helyrehozzák, hogyan tovább?És mi lesz azzal az emberi mohósággal, ami egy ilyen sikerre vérszemet kap?
Minket ki állít meg?

Én mindenesetre bizakodó vagyok...máshogy nem is lehet!

 © Sakura2010. szept. 27. 00:14 | Válasz | #7 
Ez kulturális dolog...Indiában a marha a szent állat, ...máshol a tengerimalacot eszik úgy, mint itt a tyúkot...a probléma az ember mértéktelenségével, mohóságával és tiszteletlenségével van a baj szerintem

 © Tóni2010. szept. 25. 20:21 | Válasz | #6 
az erszényes farka az egyik kedvenc kriptozoológiai lényem, én bízom benne hogy él még egy kis populáció! nemhogy a lábnyomát, magát az állatot többször látták, de úgy bírom hogy kriptozoológiai lényről normális, éles kép és videó mg nem készült-minek is persze... a jó minőségű felvételekről sorra derült ki hogy hamisítványok....

 © Tóni2010. szept. 25. 20:20 | Válasz | #5 
én úgy tudom nem...habár kínában csoda ha nem esznek meg valamit, nem csoda hogy kipusztulás szélén áll...

 © Sakura2010. szept. 25. 15:41 | Válasz | #4 
Egy 2007-es cikk szerint: igen :((((((((((((
http://index.hu/tudomany/delfin080807/
2008-as cikkben is szerepel:
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:x3JYXCF9kmMJ:www.origo.hu/tudomany/elovilag/20080521-wwfjelentes-2008-nem-tudjuk-lassitani-a-fajkihalas-utemet.html+k%C3%ADnai+folyami+delfin+2010&cd=10&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

De még kutatok jó hírek után, mert ez most elég lelohasztó :((((((

 © Balogh Dániel2010. szept. 25. 15:33 | Válasz | #3 
Végül ugye nem halt ki a pajcsi /kínai folyami delfin/?

 © Balogh Dániel2010. szept. 25. 15:19 | Válasz | #2 
Már próbálkoztak fajok klónozásával pl:a spanyol kőszáli kecske egyik alfaja,de már volt szó mamut erszényes farkasról is.Szerintem ezek közül az erszényes farkast nem kellene klónozni,okok:a tudósok magát az állatot nem,de a lábnyomát látták,azóta milyóta kihaltnak nyílvánították,több példányt láttak sőt egyesekről homályos videót is készítittek.
http://www.indavideo.hu/video/Thylacine_-_megsem_halt_ki

http://index.hu/tudomany/biotech/kcsk090202/

http://szentkoronaradio.com/kipusztult-allatok

http://www.origo.hu/tudomany/20080521-folelesztettek-a-kihalt-erszenyes-farkas-egyik-genjet.html

http://index.hu/tudomany/2009/02/16/on_mivel_nepesitene_be_a_jurassic_parkot_/

 © Sakura2010. szept. 23. 22:48 | Válasz | #1 
Bevezető,az új topic nyitás miértjéről:
Szép estét kívánok mindenkinek! :)
Sok dolog merült fel bennem ezt a weboldalt olvasgatván, és egy szép csokrot belőle már ki is tűztem „a fórum kapujára” egy másik topicban. Este sikerült kicsit leporolni a régi gondolatokat, és azokból előszedtem egy mai, aktuálisnak számító((lássd: topic hosszabb címe))témát(pl:kvagga). Nem egy, ehhez hasonló problémakör van még, de úgy gondoltam ez így is elég dinamikus (ámbár békés :))szóváltásokhoz vezethet, …így azt hiszem ez kezdésnek pont jó is lehet, persze csak ha Damson (az nem egy szilvafajta neve????) ezt jóvá is hagyja:)
…A téma valóban nagyon érzékeny és néhol kissé ingoványos lehet alattunk a talaj …
Ámbár úgy hiszem ennek ellenére,hogy az egymással megosztott gondolataink a témában, segíthetnek szellemi oldaláról is megközelíteni ezt a világot, -amelyben mozgunk-, az erkölcsi kérdések megvitatásának segítségével.

A topic témája tehát: újra teremthetünk-e fajokat, akik már kipusztultak…

-----------------------------------------------
Isten megteremti a dinoszauruszt
Isten elpusztitja a dinoszauruszt
Isten megteremti az embert
Az ember elpusztitja Istent
Az ember megteremti a dinoszauruszt
A dinoszaurusz megeszi az embert

(Jurassic Park)


Ugrás a tetejére

Tárhely és domain a MediaCentertől