>>   Fórum   >>   Gyógypedagógia /tétel/
Gyógypedagógia tételek

Név:

E-mail cím:




 [ikonok]  [url]  [kép]
Hozzászólás:

Listázás időrendben


 © Judit2009. feb. 12. 17:47 | Válasz | #1 
1. tétel
A gyógypedagógia fogalma, tudományrendszere és szerkezete

Gyógypedagógia:
- a sérült ember neveléstudománya
- ma már egyre inkább haladunk az elkülönülő emberképtől az integráló felé
- a különböző tudományterületeken egyre inkább terjedő ökológiai gondolkodás a pedagógiában is érezhető, mely kiszorítja a fogyatékosságnak, mint egyéni problémának a szemléletét
- ma már nem a fogyatékos ember áll a figyelem középpontjában, inkább a fogyatékos ember szerepe a mi világunkban à ezért a pedagógiai eljárások nemcsak individualizáltan irányulnak 1-1 fogyatékos emberre, hanem társadalom centrikusan az őt körülvevő környezetére is
- az ember-környezet viszony ökológiai szemléletéknek köszönhetően a pedagógia már nem annyira a fogyatékosság fajtája és foka, mint inkább a szükséges segítség fajtája és foka lapján tájékozódik
- egyre gyakoribbak az olyan megfogalmazások, mint pl.: „speciális nevelési szükségletű emberek” vagy „intenzív fejlesztést igénylő emberek”
- összegezve: nemzetközi szinten jelentős változás indult meg az értelmi fogyatékosokról alkotott képben
- önálló, speciális pedagógiai tudomány, a különböző fogyatékossági csoportok gyógypedagógiájának integrációs egysége
A gyógypedagógia kettős irányultságú:
- tudomány: olyan tudomány, melynek az önállósága elkezdődött (1800-as évek – Georgens, Denhart), de még napjainkban sem fejeződött be
- tevékenység: sérült ember fejlesztésével foglalkozik
- tehát olyan tudomány és tevékenység is egyben, mely a meglévő és meg nem szüntethető fogyatékosságokat igyekszik a nevelés útján korrigálni
Több tevékenységet valósít meg (interdiszciplináris tudomány):
- gyógyító nevelés tudománya: kizárólag pedagógiai szempontból
- célpedagógia: fejlődés maximális elérése
- speciális pedagógia: a gyermek optimális fejlesztése csak speciális módszerekkel érhető el (sajátos eszköztár + módszertan)
- sorsrendező pedagógia: életívet átfogó szakaszokról való gondoskodás („bölcsőtől a sírig”)
- örömszerzés pedagógiája
- tehát a gyógypedagógiai tevékenység a rehabilitációs tevékenység egyik formája, mert a gyógyító pedagógiai rehabilitáció komplex feladatai közül a pedagógiai feladat látja el, így a személyiségfejlesztés feladatait oldja meg, a fogyatékosokat a társadalmi beilleszkedésre, boldogulásra készíti fel
Gyógypedagógia feladatai:
- általános feladatok
­ - fejlesztő vonatkozásúak
- módszer vonatkozásúak
­- normatív programszerű
- szociálökológiai
- környezeti vonatkozású
- fogyatékosság specifikus feladatok
A gyógypedagógia 3 alapvető kérdéskör köré csoportosul:
- kik azok, akiknek a személyiségfejlődése, nevelése eltér a normálisokétól?
- hogyan értelmezhető és határozható meg a speciális nevelési tevékenység, azaz mi ennek a specifikuma?
- mely tudományok feladata a normálisokétól eltérő speciális fejlesztést igénylőknek tanulmányozása, törvényszerűségek feltárása, önálló tudományról beszélünk-e, mi ennek a tárgya és hol helyezkedik el a tudományok rendszerében?
A gyógypedagógiai elméletképzés:
- a gyógyító nevelés régi és új változata
- Medico-pedagógia (orvosi)
- defektológia
- különleges, speciális pedagógia
- rehabilitációs pedagógia (Becker)
- akadályozottak pedagógiája (Bleidich)
- értékorientált pedagógia (Haeberlin)
- ökológiai rendszerű pedagógia (Speck)
A gyógypedagógia szűkebb értelemben:
- a sérültek speciális pedagógiai tudománya
A gyógypedagógia tágabb értelemben:
- a sérültekkel összefüggő teljes jelentéskört mutatja, ezért komplex tudomány
Komplex tudomány ágai:
- gyp-i patofiziológia
- gyp-i pszichológia
- gyp-i szociológia
- gyp-i antropológia
A gyógypedagógia komplex embertudomány, amely a nevelési, terápiás és rehabilitációs dominanciájú. A gyógypedagógiai és terápiás eszközökkel közvetlenül az akadályozottságot, a korlátoltságot kívánja enyhíteni, csökkenteni.
2. tétel
A gyógypedagógia helye a tudományok rendszerében
Gyógypedagógia és más tudományok kapcsolata:
- metodológiai (módszertani határhelyzetben)
- kapcsolat a fogytékosüggyel
- komplementer szerep a pedagógiával
- strukturálódás fogyatékosság szerint
- illeszkedés a pedagógia rendszerébe
- pedagógián túlmutató területek és feladatok
A gyógypedagógia és a neveléstudomány kapcsolatrendszere:
- gyakori állásfoglalás szerint a gyp neveléstudomány (Moor, Bleidich, Speck)
- a pedagógia erős hatást gyakorol rá
­- fejlődési szakaszaiban más-más határtudományokhoz kapcsolódott
- sajátossága: kezdetének és befejezésének nincs egységes határa, széles határtudományi átfedésekkel rendelkezik- komplex embertudományi összefüggésekre épít, önállósodása megkezdődött
A hagyományos felosztású gyógypedagógiai intézményrendszer:
- KÖZOKTATÁS:
1) nevelés – oktatás: óvoda, iskola, szakiskola
2) tanácsadás: vizsgálat, korai fejlesztés, logopédia, gyógytorna
3) kapcsolati formák: elkülönített, együtt oktató
- EÜ
- KAPCSOLATOK
- SZOCIÁLIS ELLÁTÁS:
1) nappali ellátás: napközi, támogató szolgálat
2) tartós bentlakás: ápoló, gondozó, rehabilitációs otthon
3) kisközösségek
- FOGLALKOZTATÁS: védő munkahelyek
A gyógypedagógia forrás- és határtudományai:
1) Antropológiai (embertan):
- biológiai embertan: emberi faj biológiai fejlődése, etnikai megoszlása
- kulturális antropológiai: kulturális viselkedés jellegzetessége
- filozófiai antropológia: ember lényegéről szól
- pedagógiai antropológia: emberkép és neveléstudomány összefüggései
- gyógypedagógiai antropológia: különböző típusú fogyatékosok testi fejlődése és testalkata
2) Nyelvtudomány (lingvisztika):
- alkotórésze: hangtan, morfológia, szintaxis, szemantika, pragmatika
- neuro-, pszicho-, szociolingvisztika
- nyelv és nyelvtan
- logopédia: beszéd fejlődésének rendellenességei
3) Orvostudomány:
- gyógypedagógiai patofiziológia: fogyatékosságok kórtana (értelem, látás, hallás, beszéd, mozgás károsodás)
- beszédpatológia
- foniátria
- pszichiátria: értelmi, érzelmi, magatartásbeli zavarok
- gyermekpszichiátria: pszichoorganikus szindróma: a gyermek károsodásának szervi háttere
- orvosi rehabilitáció
4) Pedagógia:
- pedagógiai realizmus à gyógypedagógia
- különpedagógia: szegregált nevelésre utal
- medico-pedagógia: nevelés gyógyító szerepére utal
- speciális pedagógia: sajátos pedagógiai módszerekre utal
- rehabilitációs pedagógia: teljes életút végigkísérésére utal
- korrektív pedagógia: helyrehozó jellegre utal
- fejlesztő pedagógia
- integrációs pedagógia (kölcsönhatás a pedagógia és a gyógypedagógia között)
5) Pszichológia:
- kísérlet pszichológia + gyp-i pszichológia: figyelem-, érzelem-, számolás-, olvasás-, írás- és rajzvizsgálat
- pszichopatológia: kóros pszichikus állapotok orvosi és pszichológiai értelmezésének, terápiájának tana
- pszichoanalízis: anya-gyermek kapcsolat zavarai és a hospitalizáció jelenségköre
- alaklélektan: szenzomotoros koordináció zavarai
- behaviorizmus: viselkedés befolyásolásán alapuló tanuláselmélet
6) Szociológia:
- gyógypedagógiai szociológia
- szociálpszichológia
- szociális munka
7) Jogtudomány és joggyakorlat:
- gyermekek jogairól szóló egyezmény
- gyermekek védelméről szóló törvény
- gyámügy igazgatásáról szóló törvény
- esélyegyenlőségi törvény
3. tétel
A gyógypedagógia legfontosabb fogalmai és az alapdefiníciók összefüggő rendszere
Károsodás:
- anatómiai szervek sérülése, funkcióbeli zavara vagy hiánya
- mindig biológiai síkon következik be
- az adott egyén a károsodást elszenvedi
- nagyon fontos a PREVENCIÓ (megelőzés): oltások, felvilágosítás, háború, szegénység elkerülése
- következménye a fogyatékosság
Fogyatékosság:
- pszichológiai síkon történik
- az egyén a fogyatékosságot megéli
- fontos feladat a HABILITÁCIÓ (társadalomba való behelyezés) REHABILITÁCIÓ (eredeti állapot visszaállítása)
Akadályozottság:
- szociális síkon történik
- az egyén az akadályozottságot passzívan megtapasztalja
- fontos feladat: ESÉLYEGYENLŐSÉG: teljesebb élet biztosítása
A társadalmi részvétet befolyásolja: korlátozottság
- egyéni korlát
- családi korlát
- társadalmi korlát


Fogyatékossági folyamat a WHO szerint:

- értelmezése: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értelmezésében a fogyatékosság fogalma a lelki és cselekvésbeli tulajdonságterületeket fogja át, a rokkantság fogalma pedig a szociális tulajdonságokat.
- Ez az értelmezés a fogyatékos személyek állapotát nem tartja egységes, statikus, lezárt, visszafordíthatatlan állapotnak, mindegyik tulajdonságterületen.
- A biológiai sérülés megváltoztathatatlan, de a többi tulajdonságoknál az akadályozottság, a rokkantság kialakulása nem szükségszerű következmény.
- A többi területen akkor következik be fogyatékosság, ha a rehabilitáció nem ellensúlyozza ezt a folyamatot
A gyermek nevelhetősége függ:
- a gyermek hol tart a tudásgyarapodásban, fejlődésben
- a nevelés hogyan, milyen mértékben és milyen ütemben képes megváltoztatni ezt az állapotot
- milyenek a gyermek távlati fejlődési lehetőségei
- milyen a gyermek szociális beágyazottsága
4. tétel
Az akadályozottság paradigmái és értelmezése
Akadályozottság:
- az egyén kora, neme és társadalmi szerepei szerint elvárható mindennapi tevékenység tartós korlátozottsága
- sajátos nevelési szükségletei vannak
- beleszól a perszonális (önmegvalósítás) és szociális integrációba
- terápiák szerepe
Paradigma:
- megítélésnek is fel lehet fogni, de mi világnézetként fogjuk fel
- a fogyatékosokkal kapcsolatos gondolkodásmód jelenleg elmozdulóban van a kutatást és az elméletalkotást illetően is
- a múltban uralkodó világnézettől haladunk a funkcionalista, objektivista paradigmán át a multiparadigmatikus gondolkodás (több paradigmát átölelő modell) felé
Az akadályozottság paradigmái:
1. Személyközpontú, klinikai modell:
- orvosilag leírható, irreverzibilis
- a személyiségfejlődés egészére hat
- defektusokat összpontosít
- csak szakemberrel kezelhető
2. Interperszonális modell:
- szociális folyamat hatása
- stigmatizáció
- a fogyatékosság nem egyéni jellemző
- normalizáció, participáció, integráció szerepe
3. Rendszerelméleti modell:
- társadalmi intézményekhez kapcsolódik
- szelekcióra alapul
- speciális intézményeket igényel (módszer, szerkezet)
- inkluzív (befogadó iskola)
4. Társadalomelméleti modell:
- szociális-gazdasági hátrányok szerepe
- esélyegyenlőség igénye
5. tétel
A speciális pedagógia feladatai, határ- és segédtudományai, norma, normalitás és abnormalitás
Speciális pedagógia definíció:
- jelenségek, speciális pedagógiai folyamatok közötti kölcsönös interakciók vizsgálata
- speciális pedagógiának nevezzük a pedagógiai tudományok rendszerének azt a tudományát, mely olyan gyerekek nevelésével és tanításával foglalkozik, akik értelmi, érzelmi, testi sérültek, beszédkészség zavar jellemzi, pszichikai sérültek vagy más speciális képesség hiányában tanulási és magatartászavarban szenvednek
- ide tartoznak még a különleges képességekkel rendelkezők is
Feladatai:
- a teljes populációt tekintve a Gauss-görbe baloldali bipoláris értékeire tér ki a gyógypedagógia, a speciális pedagógia pedig a jobb oldali bipoláris értékekre is kitér
- a sérültek nevelési alapjának és törvényességeinek vizsgálatával törődik
- vizsgálja a nevelési módszereket, a javító nevelést és a megelőző védekezést

- 95 % : középen helyezkedik el, mindkét oldal, 2,5%-val, tehát 5%-kal foglalkozik a speciális pedagógia
- külön segítséget igényel az is, aki a nagy átlagtól jobb oldalra tér el
Speciális pedagógia felépítése:
Az emberrel foglalkozó tudományok

Pedagógiai tudományok rendszere

Speciális pedagógiai tudományok rendszere

Határtudomány Segédtudományok

- pedagógia sérült egyén normatívák deszkriptívek
- pszichológia - tudomány - etika közvetlen közvetlen
- szociológia sérültekről - logika - patopszich. - kibernetika
- biológia (humán defekto- - esztétika - patobiol. - pszicho-
lógia) - jog - szociálpa - longvisztika
- gyógyító tológia - bionika
Pedagógia - inf. teóriája
- szemiotika

A speciális gondoskodást igénylők:
- sérülés: mentális, szemantikus, szenzorikus
- zavar: kommunikáció, viselkedési, tanulási
- veszélyeztettség: biológiai, pszichikai, erkölcsi
A speciális pedagógia célja:
- úgy nevelni a sérült gyereket, hogy a lehetőségekhez mérten képesek legyenek viszonylag teljes életet élni a társadalomban
Norma:
- az ember funkcióira vonatkozó állapot, tulajdonság vagy folyamat
- az egyén szociális viselkedése függ a különböző normák betartásáról (etikai, jogi, társadalmi)
Normalitás, abnormalitás:
- a következő területekre vonatkoznak:
1. funkció:
- kognitív
- motorikus
- kommunikációs
- érzelmi-szociális
2. szervek:
- szomatikus
- szemiorikus
- normalitás:
- mindig egy sáv, övezet
- jellemzői: átlagos, szabályszerű, megszokott
- abnormalitás:
- szabálytalan
- átlagostól eltérő
- viszonylagos és változó érték
6. tétel
A sérült és az ép személyiség, a sérült személyiség megkülönbözető jegyei
Sérült definíció:
- a szerkezet és a fejlődési tempó együttesen változik
- valamelyik szerkezeti elem megsérülése a másik kettőt is maga után vonja és ha a fejlődési tempó is változik, akkor sérült
Minden sérült gyermeknél közös a fejlődési zavar:
- biológiai tényezők rendellenessége
- környezeti tényezők rendellenessége

Ép személyiség:
2 alkotóeleme van szerkezet és fejlődési tempó:

Szerkezet:
- jelölése: hagymaszerkezet, egyenlő oldalú háromszög
- biogén komponens (test)
- pszichogén
- szociogén

Fejlődési tempó:
- lehet:
- átlagos
- felgyorsult (akceleráció)
- lelassult (retardáció)

Retardáció lehet:
− Pszichoszomatikus r., amikor a testi és a lelki fejlődés együttesen lassul le
− Szomatikus (csak a testi fejlődés)
− Pszichikus (lelki fejl.)
− Mentális r.: megismerő tevékenység lassul le. (érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás)
− Motoros r.: mozgásfejl. lelassulása
− Megkésett beszédfejlődés

Személyiség általános értelemben:
1. Egyedi ember egyéni tulajdonságainak sajátos összessége és bizonyos rendezettségű egysége. (Egyszerűen: a test és a lélek egysége.)
2. Az ember azon veleszületett és szerzett, külső és belső, morfológiai és funkcionális kapcsolatrendszerének sajátos egysége, amely adott biológiai határokon belül a külső környezeti tényezők hatására alakul ki.
Egészséges személyiség legfőbb jellemzői

Egészséges személyiség jellemző vonásai:
- Hatékony valóságészlelés: megfelelően tudja felfogni viselkedésének helyességét
- Öntükrözés: tényszerűen fogják fel önmaguk külső és belső tulajdonságait
- Gyermek képes tudatosan szabályozni viselkedését: bíznak magukban
- Önelfogadás: külső és belső adottságainkat kell tudomásul vennünk, képességeinket
- Stabilitás: másokkal való kapcsolatot jelent
- Koncentrálás: tudjon a közeli és távoli feladatokra koncentrálni
Tehát:
Ha a valóság érzékelése, megtapasztalása megismerő tevékenység olyan, amivel helyesen tudja
felfogni a saját cselekedetét és a szűkebb és tágabb környezetét a Világot.

Sérült személyiség:
- ennek is van szerkezete és fejlődési tempója (ami lelassult- retardált)
- a sérült (mindegy, h milyen a sérülése) személyiség szerkezete és fejlődési tempója megváltozik, más lesz
- ha valamelyik szerkezeti összetevő megsérül, akkor a másik 2 is megváltozik, plusz ehhez társul a fejlődési tempó mássága is, ekkor beszélünk sérült gyermekről. (Irreverzibilis folyamat.)

Sérülés okai:
- genetikailag determinált
- szervezeten belüli okok
- méhen belüli történések (belső öröklött)
- szülés körüli
- külső okok
- szervezeten kívüli okok
- szülés utáni, kora gyakori történések (3-6)

Sérült személyiség megkülönböztető jegyei:
- személyiség: az egyedi ember egyéni tulajdonságainak sajátos összessége és egyben bizonyos rendezettségű egysége.
- sérült személyiség: - a sérült személyiség fejlődésmenete láthatóan különbözik az ép személyiség fejlődésétől, a sérült személyiség más, mint az ép személyiség.
- bizonyos funkciók nem alakulnak ki vagy rendellenessé válnak
- megváltozik a környezethez való viszony, és az arra való ráhatás és lehetőség
- akadályozottá válik a szocializáció, legrosszabb esetben izoláltság jön létre
- fejlődésmenetük és személyiségszerkezetük eltér a normálistól
- személyiségfejlesztésük a normál pedagógia eszközeivel nem oldható meg
- fejlesztési lehetőségeik individuálisan, egyéni fejlesztéssel valósíthatók meg

Személyiség
- Veleszületett és szerzett egyetemes jellegű meghatározás, minden emberre
- Belső tulajdonság és külső tulajdonság
- Morfológiai és funkcionális tulajd. jellemző, érvényes
- Biológiai és környezeti hatások
- Átalakul - módosul – fejlődik
Milyen területeken sérülhet meg a gyermek: (Illyés könyv, táblázat) Tulajdonságterületek:
- a biológiai károsodás az elsődleges, a lelki tulajdonságok károsodása a másodlagos, a cselekvésbeli elváltozások a harmadlagos fogyatékosságok

Testi, idegrendszeri tulajdonságok:
- látás szervrendszerének tul.
- hallás tul.
- mozgás tul.
- beszéd tul.
- központi idegrendszer tul.

Lelki tulajdonságok:
- szenzoros működések tul.
- motoros műk. tul.
- verbális műk. tul.
- kognitív műk. tul.
- érzelmi műk. tul.
- önszabályozó műk. tul.
- cselekvésszabályozási képességek (figyelem, feladattudat) tul.

Cselekvésbeli tulajdonságok (képességek, kompetenciák):
- manipulációs kép. tul.
- lokomóciós kép. tul. (helyváltoztatás)
- megismerési, tanulási kép. tul.
- szociális kép. tul.
- ismeretek, tudás tul.

Szociális tulajdonságok (hozzáférés, részvétel, elfogadottság):
- környezet, tárgyak, eszközök használatának tul.
- társas körny. életében való részvétel tul.
- társas környezetben élő kép a személy tulajdonságairól

7. tétel
A fogyatékosság mint individuális kategória, a fogyatékosok társadalmi meghatározása, WHO klasszifikáció változásai
Fogyatékosság definíció:
- társadalmilag meghatározott, mindenek előtt mint a szokásostól (normálistól) való eltérést szokták ábrázolni
- leíró meghatározás: az átlagtól való eltérés tényét foglalja magába
- értékelő értelmezés: az átlagostól való eltérést a normalitástól való pozitív vagy negatív eltérésként tekinti
A fogyatékosság társadalmi meghatározása:
a) evidens és nem evidens fogyatékosság: a szokásostól való szellemi vagy fizikai eltérés mennyire nyilvánvaló az érintettek számára
- evidens: vakság, súlyos értelmi fogyatékosság
- nem evidens: enyhe gyengén látás, enyhe értelmi fogyatékosság
b) szituatív: a szokásostól gyengébb hallás akkor észlelődik, ha a hallásra kifejezetten szükség van (koncert)
c) fogyatékosság elnevezése, meghatározása, tipológiája:
- társadalomként más attól függően, hogy milyen társadalmi és történelmi helyzetük, igényeik, erőviszonyaik, érdeklődési sajátosságaik
d) a fogyatékosságok társadalmi megoszlása is megjeleníti a társadalom egészének strukturális vonásait
e) a jelenség megjelölésére használt kifejezés elemzésében is tettenérhető:
- tudományos elnevezés mellett társadalmi értékítélet a szóhasználatban
f) a fogyatékosságok elnevezésében megjelennek a társadalomnak a fogyatékosokhoz kapcsolódó érzései, értékei, viszonyai
A WHO klasszifikáció változásai:
a) 60-as évek:
- irreverzibilis állapotú, ami nem korlátozódik csak az intellektus defektusára, hanem az egész személyiség fejlődését befolyásolja
b) 70-es évek:
- az értelmi fogyatékosság nem egy statikus állapot, a korrekciónak az egész nevelés folyamatában érvényesülnie kell
c) 80-as évek:
- nem alkotnak egységes csoportot
- definiálási igény helyett a kialakulási folyamatot helyezik előtérbe, vizsgálják
- okok: társadalmi, szociális, családi, oktatási, kulturális, jogi és ökológiai problémák
8. tétel
A gyógypedagógiai tipológia egyes főcsoportjai és a főcsoportok legfőbb jellemzői
A gyógypedagógia tevékenységi területére tartozó típustan
Kettős célja van:
1/ a) útmutatást ad az általános pedagógia és az elmélet számára annak érdekében, hogy kik azok a gyerekek, akiket valamilyen oknál fogva a többségi iskolából elkülönítetten tud kezelni
b) útmutatást ad az általános pedagógia és elmélet számára, hogy kik azok, akiket nem kell elkülöníteni a többségéi iskolából, de speciális eszközökkel és módszerekkel kell fejleszteni
2) a gyógypedagógiai elmélet és gyakorlat számára megadja a belső osztályzást a fő- és mellékszimptómák alapján
Fő szimptómák: megadja azt a klinikai képet, hogy az adott egyén hova tartozik, melyik főcsoportba
- értelmi fogyatékosok
- látás- és hallássérültek
- mozgásfogyatékosok
- beszédfogyatékosok
- érzelmi-akarati sérülés
- halmozottan sérültek (egy időben és egyforma erőséggel legalább két fő szimptóma jelen van à szinergetikus effektus: nem pusztán a fő tünetcsoportok összeadása, hanem egy teljesen új szellemiség kialakulása)
Mellék szimptómák: az egyes főcsoporton belüli távolabbi osztályozási szempontot adják
- súlyossági fok
- időfaktor:
- mikor következett be a károsodás
­- mikor kezdődött el a speciális fejlesztés
- intelligenciaszint
- szocializálhatóság: hogy lehet fejleszteni (pl.: egyéni, kiscsoportos)
- különböző képességek szintje
ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK
Definíció:
- az értelmi fogyatékos a központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és környezeti hatások eredőjeként alakulhat ki, melynek következtében az általános értelmi képesség az adott népesség áltagos értelmi képességének átlagától, a kezdő évektől számítva számottevően elmarad, ezért az önálló életvezetés jelentősen akadályozott
Felosztása:
- jelenleg az intelligenciakvóciens mérőszám alapján történik
- szükséges megsegítés foka alapján fog történni, ha az ökológiai szemlélet elterjed
50-69 – debilisek: enyhe fokban sérült à tanulásban akadályozottak
25-49 – inbecilis: középsúlyos fokban sérült à értelmükben akadályozott
25 alatt – idióta: súlyos vagy értelmi fogyatékos
Jellemzői:
- nem betegség, de betegség után kialakult kóros állapot
- a neuroendokrin rendszer strukturális csökkentértékűségén, sérülésén, károsodásán és/vagy funkcióbeli zavarán alapszik
- öröklött, veleszületett vagy kora gyermekkorban szerzett
- irreverzibilis (visszafordíthatatlan)
- egész életen át tartó, de a fejlesztés lehetősége adott
- a legkülönfélébb etimológiai kórképhez tüneti csatlakozó
- elsősorban az intellektus károsodott
- az értelmi erők elsődleges sérülései mellett az egész személyiség zavara jelen van
- az egész életvezetés akadályozott
LÁTÁSSÉRÜLT
Az a személy, akinek a jobbik szemén maximum terhelés esetén az ép látás 30%, vagy látótérszűkület nem több 20 foknál, így a vizuális tapasztalatszerzést teljesen vagy részlegesen akadályozza.
Sérülhet:
- receptorszerv
- látóideg
- cortex
Akadályozottság:
- a látás útján történő megismerés tökéletlen vagy teljesíthetetlen
- mozgás és cselekvéskorlátozottság lép fel
- nagyobb a környezettel való függés (nehezített a szocializáció)
Súlyossági fok:
- vakság: a fényt sem észlelik – pontírás alkalmazása
- alig látók: fényérzékelők, nagytárgy látók (különleges optikai eszközökkel), ujjolvasók (2 m-en belül látják az tárgyakat)
- gyengén látók: szemüveggel korrigálható
Látássérülés oka:
- vele született
- később szerzett
Létre jöhet:
- öröklés útján
- méhen belül
- születés közben és után
Fejlesztési lehetőségek:
- veleszületett látássérülés a mozgásfejlődést befolyásolja
- fontos a korai anya-gyermek kapcsolat, mert nincs vizuális ismeretszerzés, mely az utánozást befolyásolja
- szülői magatartás: ne hagyja egyedül a gyereket, de ne is védje túl
- fontos a helyes napirend:
- világos, tiszta környezet
- önkiszolgálásra nevelés
- korai fejlesztés szakember által a szülő bevonásával:
- óvodában speciálisan vagy integráltan megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel, utazó gyógypedagógus
- speciális iskola, többség integráltan
- tapintó pontrendszer: írás – olvasás
Életút:
- részleges vagy teljes integráció keretében tud elhelyezkedni
- sajátos vak szakmák
- felsőfokú tanulmányokra képesek
- rehabilitációs munkahelyen eredményesebb
- érdekvédelem, civil szervezetek, alapítványok
HALLÁSSÉRÜLT
A hallásanalizátor sérülhet (receptorszerv, hallóideg, cortex) különböző károsító okok miatt, amely akadályozza a beszéd normális fejlődését vagy hátrányosan befolyásolja azt.
Jellemzői:
- egész személyiségfejlődés megváltozása
- kommunikációs akadályok
- lecsökken és átalakul a külvilággal való információ felvétel à nehezített szocializáció
Súlyosság szerint:
- orvosi szempont
- nagyothallás: 30-70 decibel
- siketség: 70 decibelnél nagyobb
- gyógypedagógiai szempont:
I. Nagyothallók: beszédállapot szerint
a) verbális kommunikációja kevésbé rét el az épekétől
- kiejtések: alig rendellenes
- beszéd megértés: jó vagy közepes
- nyelvi kompetenciája: alig érett
- nehézség: önálló szövegértő olvasásban és az írásbeli kifejezés területén
- tagjai: enyhén vagy közepes fokban nagyothallók
b) verbális kommunikációja nagyobb mértékben tér el az épekétől
- kiejtések: érthető, de több hang hibás
- beszéd megértés: közepes vagy gyengén fejlett
- nyelvi kompetenciája: jelentősen elmarad a szóbeli és az írásbeli kifejtés terén
- tagjai: súlyosan nagyothallók, a halláskárosodás a beszéd kialakulását megelőzően lép fel, beszéd-kialakulás után süketülnek meg
II. Siketek:
- kiejtésük: rendellenes
- szókincs: beszűkült
- nyelvi kompetencia: kialakulatlan
- súlyos az elmaradás az önálló szövegértő olvasás és az írásbeli kifejezés terén
Eszközök:
- auditív orális módszer
- iskolában: speciális módszer, tankönyv

Életút:
- részleges integráció
- szakmunkás bizonyítvány
- esetleg közép- és felsőfokú végzettség
MOZGÁSFOGYATÉKOSOK
Definíció:
- a mozgásszervrendszer bármely részének a fejlődési rendellenessége, betegsége vagy sérülése megbonthatja a fiziológiás mozgások funkcionális egységét és a többi rész szerkezetében és működésében is zavarokat okozhat
- ez a szerkezeti/működési zavar a mozgáskárosodás
Osztályozása:
a) a fej és a törzs régióinak károsodása (gerincdeformitás)
- okai:
- örökölhető
- testi és lelki alkat
- betegségek
- edzetlenség és egészségtelen életmód
- jellemzői:
- zavar a viselkedésben és az interperszonális kapcsolatokban
- spontán romlik a növekedés befejeződése után is
- teherbíró képesség jelentős csökkenése
- esetleges fájdalommal is járhat
- kezelése:
- enyhébb: gyógytorna és az asszimetriks terhelés kerülése
- súlyosabb: gyógytorna, törzsortézis (fűző) viselése, műtét
Törpenövés: átlagostól jóval kisebb testmagasság (140 cm alatt)
- okai: általában betegség miatt
- jellemzői:
- mozgáskárosodás
- deformitás
- fájdalom
- zavar a szocializációban, személyközi kapcsolatok kialakításában
- kezelése:
- ésszerű gyógykezelés nincs
- végtaghosszabbító műtét: kockázatos, szerény eredmény
- különböző segédeszközök használata
b) a végtagok mechanikus károsodása:
- okai:
- fejlődési rendellenesség (vele született csípőficam)
- betegség (csonttörékenység)
- sok ízületi gyulladás
- vérzékenység
- baleset
- jellemzői:
- mozgás harmóniájának megszűnése
- mozgásritmusbeli zavar
- fájdalom és degeneratív ízületi elváltozás kialakulása
- társadalmi életben való részvétel korlátozott
- munkaképesség csökkenése
- kezelése:
- fontos a korai megkezdése
- ortézis alkalmazása
- műtét
- gyógytorna
- izomzat erejét karbantartó és a kellő tehermentesítést biztosító életmód megtartása, rutinná alakítása
c) görcsös bénulások:
- okai:
- születés körüli időszakban alakul ki
- később: koponya-agysérülés és betegség
- jellemzői:
- mozgáskoordinációs zavar
- akaratlagos mozgás nehezített vagy lehetetlen
- előfordulhat mimikai és beszédizmok zavara
- kialakulhat epilepszia, értelmi- és tanulási képességzavar à kényszermozgás
- járóképesség 75%-ban érhető el, a teljes önellátás esélye ennél kevesebb
- a munkavégzés és a párkapcsolat kialakulásának esélye 50% alatti
- kezelése:
- Katona-féle neurorehabilitációs kezelés (újszülött)
- segédeszköz (alsóvégtag funkcióinak javítása és a járás elősegítése)
- sín
- ortopédiai műtét à ortézis, gyógytorna, foglalkoztató terápia, esetleg beszédterápia
d) petyhüdt bénulások (gerincvelő mozgató idegsejtjeinek károsodása):
- okai: a gerincvelő mellsőszarvi motoros neuronjainak fejlődési rendellenessége, sérülése, betegsége
- jellemzői:
- izomerő csökkent vagy egyáltalán nincs mozgás
- érzészavar, vegetatív funkciók zavara, végtagokon növekedésbeni visszamaradás
- érzések és akaratlagos mozgás hiánya, széklet- és vizeletürítési zavar
- gerincferdülés, jelentős elhízás
- társadalmi életben való részvétel akadálya
- kezelés:
- enyhe: gyógyszeres kezelés
- torna, de ne legyen túlterhelő
- ortézis
- kerekesszék, lélegeztető készülék
- műtét
e) végtaghiányok:
- okai:
- fejlődési rendellenesség
- ritkábban baleset vagy betegség
- jellemzői:
- izületi instabilitás, mozgáskorlátozottság, izomgyengeség
- végleges állapot
- később izületi porckopás
- érzékszervi és kommunikációs zavar
- interperszonális kapcsolatok hiánya
- kezelése:
- műtét
- művégtag
- protézis használatának korai megtanítása, begyakorlása
BESZÉDFOGYATÉKOSOK:
Definíció:
- a beszédprodukciónak és a beszédmegértésnek a zavarai, melyek érinthetnek 1-1 részfolyamatot, kiterjedhetnek egy mechanizmusra teljes egészében és megjelenhetnek a beszéd valamennyi folyamatában is
Jellemzői:
- ép fizikai hallással bír
- beszédfejlődés nem indul meg vagy kórosan késik vagy valamelyik területen hibásan működik
- rehabilitálható, a tünetek csökkenthetők
Fajtái:
a) pöszeség: hangképzési zavar
- okai: organikus / funkcionális
- jellege: torzítás, helyettesítés, felcserélés, kihagyás
- kiterjedés: részleged, általános
- szerkezete: egyalakú, többalakú
- logopédiai szempont:
- sejpesség
- sziszegő hangok helyett más hangok képzése
- „r” torz ejtése
- „r” helyett más hang (j v. l)
- „l” rossz képzése
- „l” helyett „ly” v, „n”
- „k” – „g” hang torz ejtése
- foglalkozáson korrigálható
b) orrhangzós beszéd: sajátosan dünnyögő beszéd
- okai: kemény- vagy lágyszájpad, garatnál gond, farkastorok, nyúlszáj
- csak az „m”, „n”, „ny” hangok kiejtése helyes
- szakorvosi vizsgálat à logopédia
c) hadarás: beszédritmus zavar
- okai: kp-i idegrendszer sérült, környezet, nevelési hibák
- tünete: felfokozott beszédkészség, beszédritmus hullámzó
- okozhat:
- tanulászavar
- olvasási nehézség
- beilleszkedési nehézség
- motoros zavar
- korrigálható
d) dadogás: beszédritmus zavar
- folyamatos beszédnél görcsös megakadás
- beszéd megindításánál gond
- siker: logopédus, környezet, dadogó együttműködése
e) afázia: beszédképtelenség
- okai:
- felnőtt korban: trauma v. betegség
- gyermekkorban: „hallónémaság”
- logopédus segít
- motoros: beszédet megérti, de nem beszél
- szenzoros: beszédmegértés sérült } à szenzomotoros
- mutizmus: beszédfélelmen alapuló némaság
- elektív mutizmus: meghatározott helyzetben, személynél nem beszél
f) Agráfia, alexia: írás-olvasásképtelenség
- okai: összetett, helyi agyi sérülés, neurotikus tünet
- enyhébb változatai: disgraphia, dyslexia, grafasztémia, legasztémia
ÉRZELMI – AKARATI SÉRÜLÉS
Okai:
- endogén: szociális beilleszkedést nehezítő okok
- exogén: agyvelőgyulladás
Tagjai:
- nehezen nevelhetők
- érzelmileg, akaratilag zavartak
- társadalmi fogyatékosok
- emocionális sérültek
- inadaptáltak
- pszichopátiások
Fajtái:
a) pszichopátia: betegség határát súroló személyiségzavar
- nem elmebaj, nem értelmi fogyatékos, de a normálistól eltérő állapot
- örökletes hajlamból ered
- veleszületett sajátosság
- kedvezőtlen külső tényezők à káros személyiségfejlődés
- fő tünete: magatartászavar, érzelmi-akarati funkciók sérülése
- 2 csoportja van:
I. autista:
- öntörvényűség
- realitásoktól elszakad
- gyakran nem beszél (mutizmus)
- helyzetekhez, tárgyakhoz ragaszkodik
1) izolált típus: környezetről nem vesz tudomást, szemkontaktust nem létesít ha beszél, funkcionális cél nélkül mechanikus sztereotípiák jellemzőek, fejleszthetősége a legrosszabb
2) passzív típus: viszonylag jó értelmű, feltűnő passzivitás nem szociális, de a közeledést eltűri, fejlesztési esélyei a legjobbak
3) bizarr típus: viszonylag jó verbális értelem, másokhoz való közeledése sztereotip jellegű (semmit sem vesz figyelembe)

II. pszichopata:
1) hisztériás: régen a nők betegségének tartották, a hisztériás tünetek hevesek, rohamszerűen jelentkeznek
2) kényszeres: bizonyos mondatok, cselekvések, gondolatok szigorúan betartott rend szerint ismétlődnek, kényszeres cselekedetek à merev rendszer
b) inadaptáltak:
- emocionális egyensúly felborul
- önértékelési zavar, félelem, alacsony a frusztrációs tolerancia
- normaképződés hibái, agresszív telítettség
- beilleszkedési gondok
- segítség: orvos, pedagógus, gyógypedagógus
c) nehezen nevelhetők:
- személyiségzavaros, de nem súlyos
- szorongás, félelem, önértékelési gondok
- különnevelés nem szükséges
- pszichopedagógiai tevékenység
9. tétel
Mentális retardáció - értelmi fogyatékosság, tanulási – értelmi akadályozottság, fejlesztés, Down-kór, epilepszia
DOWN-KÓR
- minden Down-kóros értelmi fogyatékos: 24%-uk enyhe fokban, 6%-uk súlyos fokban és 70%-uk középsúlyos fokban sérült
- Landing Down diagnosztizálta a szindrómát 1866-ban
- kromoszóma rendellenesség okozza (21. helyen fölösleges kromoszóma jött létre)
- kromoszóma elhelyezkedése szerint osztályozzák őket:
- tiszta triszóma: jól látható helyen van
- transzlokációs forma: áttevődik egy másikra
- mozaikos forma: mozaikszerű
- jellemzői:
- alkati anomáliák:
- túl alacsony és túl kövér
- vágott, keskeny szemrés
- mongoloid orr
- szőrsapkaszerű haj
- málnanyelv (kilógó)
- szervi:
- kötőszöveti állomány laza, kocsonyás
- izomzata hipotóniás
- szívizomzavar à szívbeteg
- keringési rendszer renyhe: hidegtűrés alacsony, télen szinte állandóan hurutos
- cukorbetegségre hajlamos
- immunaparátus gyenge, éretlen: fertőző betegséget hamar elkapja
- boka, térd és csípőgond
- irreverzibilis, egész életen át tartó folyamat
- Down-férfi: képtelen utódlétrehozásra
- Down-nő: 50% esély, hogy gyermeke is Down lesz
- simulékony, keresi a kapcsolatot
- muzikalitásuk kiemelkedő
EPILEPSZIA
~: betegség értelemben használjuk
- tünetmentessé tehető, de nem gyógyítható
- betegség, mert minden egyes roham több millió agysejt pusztulásával jár – az agysejt nem regenerálódik
- roham lefolyása és erőssége szerint csoportosítható:
1) kisroham (petitmal):
- pillanatra elréved
- kicsit eltávolodik
- ilyenkor is történik agysejt pusztulás
2) nagyroham (grandemal):
- a beteg megérzi
- eszmélet + tudatvesztés
- szakaszai:
1) eszméletvesztés
2) tudatvesztés
3) vegetatív komponensek jelentkezése (szájban nyálképződés, vizelet és székletürítés)
4) tónusos izomrángások
5) terminális alvás (minden roham végén)
- tennivalók: fel kell ismernünk, hogy segíteni tudjunk – közvetlen életveszély elhárítása:
- ne fulladjon meg a nyelvétől
- ne menjen el
- ne verje szét a saját fejét
- orvos hívása à nyugtatót ad
- fajtái:
1) status epilepticus: a nagyrohamok gyors egymás utáni státuszban következnek be à minden esetben szakorvosi ellátásra van szükség (kiszáradás, halál veszély)
2) provokatív epilepszia: szokatlan inger hatására váltódik ki, pl.: TV fénye
3) ekvivalens epilepszia: nem valós epilepszia, csak hasonló tüneteket produkál (gyakori migrén, ágybavizelés, szapora pulzus, stb)
- általános jellemzői:
- nagyfokú műszaki érzékenység
- nagyfokú túlmozgásosság (temperamentumos, dinamikus)
- állandó bizonyítási vágy
- többet vállal, mint amit elbír
- nem ismeri a lehetetlent
TANULÁSBAN AKADÁLYOZTATOTTAK (enyhe értelmi fogyatékos):
- általában testi tünetek nem kísérik
- általában késik a mozgásfejlődése, a játék alig köti le, a szobatisztaság később alakul ki
- a mentális megismerés útja általában hasonló az épekéhez, de nehéz az absztrakt fogalmak kialakítása
- magatartását én-központúság jellemzi
- erkölcsi fogalmaik kialakulnak, de gyakori a helytelen magatartás
- kisegítő iskolába jár:
- tananyag hasonló, mint a normál általános iskolában, csak szűkebb
- speciális módszerek, több segédeszköz alkalmazása
- oktatás lassúbb tempóban
- most minden gyerek általános iskolába jár
- továbbtanulás:
- jogilag bárhol
- reális esély a speciális szakiskolában
- 1978-79: munkára felkészítő csoportok jöttek létre
- önálló életvezetésre családi és társadalmi segítséggel képesek, többségük családot alapít
ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT (középfokban akadályozott)
- testi tünetek is kísérik: szomatikus fejletlenségek (arc, fej, stb.) és egyéb deformitás
- mozgásfejlődésük nagyon sokat késik, bizonyos szinten megreked
- megismerő tevékenysége az érzékletes elemekhez tapad, az ismeretek elsajátításában mindent meg kell ismerniük (minél több érzékszervvel egyszerre)
- fantáziája, elvonatkoztatási képessége igen szegényes
- szókincse szűk körű, érzelmek irányítják
- erkölcsi érzékük fejletlen, ítéletalkotásuk primitív
- foglalkoztató iskolába jár (korábban, ma: értelmükben akadályozottak általános iskolája
- továbbtanulás: készségfejlesztő speciális szakiskola (korábban: munkára felkészítő tagozat vagy csoport)
- képzésük befejezése után gyors dementálódási folyamat következik be
- önálló életvitelre nem képesek, gyermekről gondolkodni nem tudnak
- az értelmileg akadályoztatottak iskoláinak sajátos tartalma:
- elemi funkcionális képesség fejlesztése
- önmegtapasztalás – önkiszolgálás
- gondolatközlés megalapozása (kommunikáció): olvasás-írás elemei
- a környezetben való tájékozódás
- természeti (tér, idő, növény-állat)
- társadalmi (iskola, otthon, falu-város)
- számolás, mérés elemei
- szociális kapcsolatok
- önkifejezés segítése (ének-zene, vizuális alakítása)
- munka:
- háztartási
- elemi műhely
- textil
- testnevelés (sport, úszás)
- az értelmileg akadályozottakkal való munka új tendenciái:
- a csupán funkcionális gyakorlás helyett a motivációk nyújtása
- védettség helyett integrációs képesség
- egyoldalú intézkedések helyett komplex támogatás
- a csupán gyakorlati képzéssel szemben a gondolkodás serkentése
- védelem helyett viszonyok kialakítása
- gondolkodás helyett az önállóság támogatása
- kizárólag a fogyatékosságra irányuló koncentráció helyett a környezet támogatása
- súlyos vagy mély értelmi fogyatékosok:
- külső rendellenességek miatt már a születéskor megjelenik
- szomatikus fejletlenség (arc, fej, végtagok elváltozásai)
- többnyire jelen van társuló fogyatékosság (érzékszervi)
- nagyon lassú fejlődés, sokat alszik, nem köti le semmi, gyakran epilepsziás görcsök
- nehezen v. egyáltalán nem lesz szobatiszta
- járásra későn vagy egyáltalán nem lesz képes
- emlékképei hiányosak
- új ismereteket nem tudja a régihez kapcsolni
- beszédhibás, nehezen érthető beszéd, szómondatos beszéd
- alacsony szintű alkalmazkodás
- nem képezhetetlenek, fejlesztésük során nagyon lassan érhető el eredmény
- egyesek egyszerű tevékenységet elvégezhetnek, esetleg munkát is
- 18 éves korig kiskorúak otthonában, majd nagykorú fogyatékosok otthonában, vagy családban élnek
Az értelmi fogyatékos gyermekek, fiatalok és felnőttek gyógypedagógiai fejlesztésében és nevelésében a következő elveket figyelembe kell venni:
- szükséglet orientáltság, egyéni szükségletek meghatározóak a segítőnek
- normalizációs elv
- életkornak való megfelelés
- partneri viszony
- tervszerű nevelői ráhatások elve
- integrációs elv
MENTÁLIS RETARDÁCIÓ:
Definíció:
- fogyatékosság
- csökkent értelmi működéssel jellemezhető és az adaptív viselkedés zavarával, meg megmutatkozik a fogalmi, a szociális és a gyakorlati adaptív készségekben
Keretfeltételei:
- a jelenlegi funkcionális korlátokat az egyén korosztályára és kultúrájára jellemző társadalmi és környezeti összefüggéseken belül kell figyelembe venni
- egy érvényes megállapításnak figyelembe kell vennie a kulturális sokszínűséget is, nemcsak a kommunikációs, érzékszervi, mozgási és viselkedési jellemzőket
- az egyénen belül a korlátok gyakran valamilyen erősséggel egyidejűleg is létezhetnek
- a korlátok leírásának fontos célja, hogy a szükséges segítségadás jellegét megadjuk
- személyre szabott, hosszú távú segítséggel általában javulnak az értelmi fogyatékosok funkciós képességei
A multidimenzionlási megítélés dimenziói:
- intellektuális készségek
- alkalmazkodó viselkedés (fogalmi, szociális, gyakorlati)
- részvétel, interakciók, társadalmi szerepek
- egészség (fizikai, pszichikai) és kóroki tényezők, megelőzés
- összefüggések a környezettel és a kultúrával
Támogatási területek:
- egyéni fejlődésben (fizikai, érzelmi, közösségi)
- tanulásban
- otthoni tevékenységben
- közösségi tevékenységben
- munkahelyi tevékenységben
- egység és biztonság terén
- viselkedésben (döntés, normaközvetítés, önkontroll, alkalmazkodás)
- szociális tevékenységben (család, szexualitás, barátság, segítség)
- védelemben és pártfogásban
ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG
Keletkezésének és folyamatának interakciós modellje:
Pszichofizikai-sérülés

Személy Környezet

Értelmi akadályozottság



Diagnosztizálási modell:
- jegyek à diagnosztizálás à diagnózis à prognózis à gyógypedagógiai invenció meghatározása (edukáció, stimuláció, korrekció) à metódusok à célok
Definíció:
- a központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és környezeti hatások eredőjeképpen alakulhat ki, melynek következtében az általános értelmi képesség az adott népesség képességének átlagától, a kezdő évektől számítva jelentősen elmarad, melynek következtében az önálló életvezetés jelentősen akadályozott
Felosztása: jelenleg az intelligencia kvóciens mérőszám alapján történik
50-69 – debilisek: enyhe fokban sérült à tanulásban akadályozottak
25-49 – inbecilis: középsúlyos fokban sérült à értelmükben akadályozott
25 alatt – idióta: súlyos vagy értelmi fogyatékos
Jellemzői:
- nem betegség, de betegség után kialakult káros állapot
- a neuroendokrin rendszer strukturális csökkentértékűségén, sérülésén, károsodásán és/vagy funkcióbeli zavarán alapszik
- öröklött, veleszületett vagy kora gyermekkorban szerzett
- irreverzibilis
- egész életen át tartó, de a fejlesztés lehetősége adott
- a legkülönfélébb etimológiai kórképhez tüneti csatlakozó
- elsősorban az intellektus károsodott
- az értelmi erők elsődleges sérülése mellett az egész személyiség zavara jelen van
- az egész életvezetés akadályozott
10. tétel
A jelenlegi intézményrendszer orvosi, pedagógiai, szociális rehabilitáció, foglalkoztatás, ezek intézményei, társadalmi befogadás
NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
- a XVI. Században Európában szerte felfigyeltek a nehézkesen tanuló gyerekekre a „népiskolákban”, ahol a latin nyelvet az anyanyelv váltotta fel
- 1533 – Peter Jordan: az értelmi fogyatékosok oktatásának legrégebbi pedagógiai dokumentuma az olvasás- és írástanítás megkönnyítéséről (a jó tanítási módszer kevés önmagában, jó pedagógus is kell hozzá) + a tanagyag kevesebb, kis lépésekben tanulják
- 1657 – Comenius: Didacta Magna
- a tompa értelmű gyerekek hibáira meg lehet találni a gyógyírt
- több segítségre van szükségük
- szokásaik, erkölcsük nemesedik attól, hogy tanítják őket
- 1775 – Felbiger:
- Módszerkönyv: nehezen tanuló gyerekek nevelésének alaptételei
- 1825 – Eduard Milde:
- a nevelés feladatait határozza meg tankönyvében
- egészség megőrzése
- kultúra ápolása (oktatás, képzés)
- gyermekhibák, értelmi gyengeség gyógyítása
- önnevelés
- először diagnózis (tartós, folyamaros megfigyelés), majd a módszer meghatározása
- nevelési elvei:
- a tanulást mindig a legegyszerűbb dolognál kell kezdeni
- lassan, szigorúan előírt fokozatokban szabad haladni
- bánásmód középpontjában a bizalom és szeretet
- szemléletesség, sok gyakorlás
- XIX. Sz.: megfelelő módszerekkel a szellemileg gyenge gyerekek is képezhetők, értelmi adottságaik szerint differenciálni kell őket
- 1820 – Weise: az első kisegítő iskolai tanító
- összefoglalta:
- szellemileg gyenge gyerekek ismertetőjegyeit
- kiváltó okokat
- számukra megfelelő tanítási módokat
- fő nevelési területei:
- érzékszervi – szemléleti értelem felébresztése
- 1829 – Harnisch: az iskolarendszer differenciálására tesz javaslatot
- 1839 – Kern: tanító és orvos, a 2 diszciplína összekapcsolása
- 1864 – Stötzner: speciális iskola azoknak, akik sem a normálisak, sem a gyengeelméjűek közé nem tartoznak
- motívumai:
- humanitárius: önbizalomvesztés ép társaik miatt
- iskolaszervezeti: akadályozzák a tehetségesebbeket
- ökonómiai: a közösségnek ne jelentsenek terhet, képezni kell őket
- 1861 – Braunschweig: kísérleti osztály 13 fővel
- későbbi kisegítő iskolák modellje:
- pedagógiailag fejlett népiskolák
- iskola-szervezeti szempont: iskolák differenciálódása
- gazdasági szempont: önellátásra nevelés, tehermentesíti az államkasszát
- szociális szempont: nagyvárosok à tömegtársadalmi szolgáltatások
- XX. Század eleje – Kielham: a kisegítő iskolával szembeni követelmények:
- a kisegítő iskola organikus kapcsolatban álljon a népiskolával
- más fogyatékosokat nem ebben az iskolában kell ellátni
- alsóbb osztályokban napi 3 óra tanítás sporttal, kézimunkával, a nagyobbak mezőgazdasági munkát is végeznek
- érdekellentétek:
- népiskolai tanítók (mérce)
- idióta otthonok nevelői (ápolásra korlátozás)
- szülők (öröm és felháborodás)
- viták tisztázására: Németországi Kisegítő Iskolák Szervezete
- XX. Század fordulója: reformpedagógiával formálódik a kisegítő iskola pedagógiája:
- saját tantervre van szükség
- olyan tanítási, iskolaszervezési módokat keresnek, amelyek lemaradókat segíti
- lényegesen csökkenti az osztálylétszámot
- verseny helyett teljesítmény, együttműködésre van szükség
- átfogó nevelés nagyobb jelentőségű az ismeretszerzésnél
- hangsúlyozzák a játék, cselekvés, kézügyesség jelentősségét
MAGYAR KISEGÍTŐ ISKOLÁK
- XIX. – XX. Század fordulóján indult el Mo-on, oka: megfelelő gazdasági, társadalmi, pedagógiai feltétel
- 1989 – első kisegítő osztályok
- 1904 – első kisegítő iskola létrejötte
- tagjai: a Frim intézet neveltjei és a fővárosi iskolák gyenge tanulói
- támogatók: Szenes Adolf, Roboz József, Berkes János, Kelemen Ignác, Éltes Mátyás
- versenyképes intézmény:
- 1907 – Budapesti Állami Kisegítő Iskola
- első vezetője Éltes Mátyás
- Ranschburg Pál: kísérleti pszichológia megteremtője
- kisegítő iskola jellemzői:
- a gyerekeket képesség alapján osztották csoportba
- különböző szinten tanulták a tárgyakat
- 6 osztályos
- 15. életévig tankötelezettség
- rendszeres feljegyzések a gyerekről
- fő feladat:
- érzékek nevelésére à minden tudás a szemlélettel kezdődik
- mozgásnevelés
- érdeklődés, képzettársítás
- akaratképzés, szoktatás
- tanítás módjai:
- szemléltetés
- individuális oktatás
- szintetikus tananyag felépítése: legegyszerűbb elemektől kell kiindulni, és addig maradni egy témánál, amíg tartósan be nem vésődik
- eredményes, ha:
- figyelnek
- gondolatban tudják követni
- így fogják fel, hogy a tanultakat képesek alkalmazni
- 1921. XXX. Tv.: elismerte a fogyatékosok művelődéshez való jogát, tankötelezettségét
- XX. Század:
- következő fogalmak megjelenése:
- gyenge tehetség
- enyhe értelmi fogyatékosok
- tanulási nehézség
- eredete:
- bio-pszicho-szociális okok
- középpontban a tanulási nehézség à teljesítmény elmaradása
- 1939 – Illyés Gyula: Lélek és kenyér à szülőknek írta
Kozmutza Flóra: Dobozon kutatta a testi-lelki fejlődés és a szociális helyzet összefüggéseit
- Kisegítő iskola tanterve:
- sok a hasonlóság a többségi általános iskolával, de jelentős a különbség a tanulós belső feltételei miatt:
- tanulási tempó figyelembe vétele
- differenciált oktatás
- egyéni fejlesztés
- a nevelés várható eredményei mások
- pszichikus funkciók fejlesztése
- pályaválasztási lehetőségek
KISEGÍTŐ ISKOLÁK FEJLŐDÉSE A II. VH UTÁN:
- 1964 – a kisegítő és a foglalkoztató iskola szétválása
- áthelyező bizottság szerepe a beiskolázásban
- a tanköteles gyerekek 2,4 – 2,9%-a értelmi fogyatékos
- az iskola pedagógusa:
- tanító
- tanár
- majd gyógypedagógusi végzettséggel rendelkezők
- 1900: gyógypedagógiai tanítóképző à 1922: Tanárképző főiskola à 1975: Bárczi nevének felvétele
- 1972 – 4 éves gyógypedagógus képzési szak
KISEGÍTŐ ISKOLÁK FEJLŐDÉSE NYUGAT-EURÓPÁBAN, KELET EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON:
- Nyugat-Európa:
- csökkent a szegregáció, próbálkozások az integrált neveléssel
- kapcsolatok más intézményekkel
- gyógypedagógiai terápiás eljárások a differenciált fejlesztésben
- a 70-es évektől az iskolák új szolgáltató centrumokká alakulnak: speciális egyéni fejlesztés, iskoláskor előtti, utáni gyógypedagógiai segítség
- Kelet-Európa:
- tanulónépesség összetételében szűk (IQ határok)
- az iskola szervezeti felépítésben, képesség szerinti differenciálódás (A, B, C tagozat; szakmatanulás lehetőség)
- tantárgyrendszer, oktatási módszer fejlődik (egyéni fejlesztés, speciális taneszközök)
- tanárok szakképesítése fejlődik
- Magyarország:
- kiépül a teljes körű iskolai hálózat (önálló kisegítő iskolák, általános iskolában tagozatok, osztályok)
- tantervei többször módosultak (1952: közös tanterv; 1964: kisegítő iskolák önálló tanterve; 1970: új tanterv) à folyamatos körforgás
- tudásgyarapodás, szemléletváltás à gyógypedagógiai kompetencia növekedett
11. tétel
Normalizáció, participáció, integráció kölcsönhatásai
Normalizáció
- minden fogyatékos (akadályozott) személy számára olyan életminták és hétköznapi életfeltételek váljanak elérhetővé, melyek a társadalom megszokott feltételeinek és életmódjának a lehető legteljesebb mértékben megfelelnek
- eszközjellege:
- összehasonlításban: úgy élnek-e, ahogy kívánatos
- közösségi igényben: megkapják-e ami jár nekik
- iránymutatásként tervezésben, dokumentumban
- tények és folyamatok leírásában
Integráció
- annak elősegítése, hogy a fogyatékos emberek kapcsolatokat létesítenek és tartsanak fenn más emberekkel, társadalmi, gazdasági intézményekkel
- területei:
- oktatásban: együttnevelés
- érintkezésben (közlekedés, szállítás)
- kommunikációban (személyes, tömegkommunikáció, média)
A normalizáció és integráció folyamatai
- mindkét elv terjed, változik a közösségben
- a normalizáció folyamatát elősegítik:
- az életminőség vizsgálatok és következményeik (LEWO, PASSING)

- támogató szolgálatok kiépítése
- intézményi belső átalakítások, modernizálások
- kitagolások, deinstitucionalizáció (intézmények kitagolása)
- az integráció folyamatában szerepet kap:
- társadalmi szemléletmód alakítása: befogadó (inkluzív) szemlélet
- jogi szabályok alkotása, alkalmazkodása és az ok hatékony érvényesítése
- elfogadó, segítő gyakorlat az esélyegyenlősítés célterületeinek
- a rehabilitációs szolgáltatások színvonal emelése és bővítése
- az intézményi rendszerek bővítése, modernizálása
- a hazai helyzetkép
- példák a normalizációs és integrációs folyamatok diszfunkcióira, megoldatlanságaira
Participáció: önrendelkezés, saját életbe való beleszólás












A gyermek biológiai profilja meghatározó abból a szempontból, hogy integrálható vagy nem. Ahol a legnagyobb esélye van arra, hogy minél boldogabb és független tudjon lenni.
Normalizációs elv:
- az élethelyzet a normalizációs elvben:
- járjon iskolába, tanuljon
- jusson el munkahelyre
- ugyanazok a jogok megilletik (emberi alapértékek)
- megilleti az alapvető tisztelet, a megfelelő életszínvonalon való élés, lakáskörülmény (megfelelő)
- félreértelmezései:
- a normalizációs elv: normálissá tesszük az embert à a körülményeket tesszük azzá; körülmények elérhetőségét, felhasználhatóságát
- a normalizációs elv mindent vagy semmit koncepció
- mindenfajta megsegítés nélkül behelyezzük a fogyatékos embert az épek közösségébe
- skandináv találmány – csak ott alkalmazható
- nem gyakorlatias
- csak az enyhén fogyatékos emberek számára alkalmazható, súlyosan nem
- agyon idealizált, a gyakorlatban nem kivitelezhető
12. tétel
A fogyatékosokkal folyó munka történelmi és szakmai változásai Európában és hazánkban
Gyógypedagógia történet:
- a gyógypedagógia egyik ága, de egyben történeti tudomány is
- fejlődési folyamat, múltat feltáró és feldolgozó általános gyógypedagógiai diszciplína
Alapkérdései:
- Hogyan értelmezték a fogyatékosokat a különböző korokban?
- Hogyan segítették életüket, nevelésüket, fejlesztésüket?
- Milyen intézményeket alapítottak számukra? Kik voltak az alapítók?
- Milyen tudományos elvek, eljárások, szakirodalmi munkák voltak az irányadók?
Legrégebbi időktől a reneszánszig:
- kezdetben az elhárítás, kereszténységben a segítség volt a jellemző à később ellentmondásossá vált
- elhárítás az ókori Spártára volt a legjellemzőbb:
- erős katonaállam volt, ezért csak bátor, erős, szép emberekre volt szükség
- a harcra képtelen gyerekeket édesanyjukkal ledobták Tajgetosz hegyéről
- ebben az időben a fogyatékos ember szégyellnivalónak, tehernek, haszontalan lénynek számított
- Bibliában is megjelent a fogyatékosság (néma, vak, béna):
- Ószövetség: azt gondolták, hogy ha fogyatékos született a családban, akkor büntetik a családot a szülők, nagyszülők bűnei miatt
- Újszövetség: a fogyatékosság nem fogható fel büntetésnek, felebarátként kell őket is szeretni
- az egyik elmélet szerint a fogyatékos ember a szent ártatlanság jelképe, mások szerint „boszorkányfajzat”, az ördög csempészte be a családba
- a középkorban árvaházakban, kolostorokban jelentek meg (Szent István minden faluban, városban kolostort épített, Gellért püspök: hittérítő volt à meggyilkolták)
- nincsenek még fogyatékosokra szakosodott intézmények
- a velük való foglalkozási kísérletek orvosi jellegűek voltak, eredményük jelentéktelen
Felvilágosodás kora:
- a figyelem a nevelésre irányul (Locke, Diderot, Rousseau)
- Inviduális nevelési kezdeményezések:
- kísérletek a vakok, siketek tanítása:
- Louis Braille: Braille-írás keletkezése: a napóleoni háborúk során Braille katonai titkosírást tervezett, először kis téglalapok voltak kódokkal, majd megvakulása után kidomborították
- Heinicke: siketek szájáról olvasás
- még mindig nincsenek fogyatékosok számára kialakított intézmények
Az intézményes nevelés kezdetei:
- egyes fogyatékos csoportokat nevelhetőnek tartanak
- kísérletek során fedezték fel, hogy a süket is megtanítható a beszédre, a vak pedig tud jelekből olvasni (szájról olvasás, Braille-írás)
- a francia forradalmat és a napóleoni időket tekintik a gyógypedagógia kezdetének (XVIII. Sz)
- első intézetek Párizsban alakultak: vakok (1770) , süketek (1784)
- létrejöttek az első szakirodalmi közlések
Intézményalapítások Európában:
- a közjó intézménye fejlődésnek indul: Napóleon és a többi császár nem tett sokat érte
- belép a gyengeelméjűek tanítása: fiziológiás, érzékszervi nevelés
- 100-150 évvel ezelőtti elnevezése a fogyatékosoknak:
- idióta a legsúlyosabb
- gyengeelméjű – közepesen vagy súlyosan értelmi fogyatékos
- gyenge – enyhe fogyatékos
- iskoláik:
- intézetekben az imbecilisekkel foglalkoztak (gyengeelméjűek)
- kisegítő iskolák foglalkoztak a debilisekkel (gyenge tehetségűek)
- az intézmények létrehozása főleg Franciaországra, Németországra és az Osztrák-Magyar-Monarchiára vonatkozott
- a fiziológiás oktatás Seguin nevéhez fűződött:
- tárgy-kép-jel azonosítása
- szoktatás:
- nem a fogyatékosok értelmi képességeiben bíztak, csak abban, hogy sokszori ismétlés után meg tudja tanulni a dolgokat
- kétélű: védelmet biztosít a gyerekek számára, de a bemerített cselekedet kényszeressé is válhat
- 3-féle kezdeményezés volt:
- egyházi
- orvosi: fogyatékosok gyógyítása orvosi úton sikertelen volt, csődbe jutott (Guggenbühl)
- pedagógiai: Frim Jakab: a fogyatékosság leküzdése nem műtéttel és gyógykezeléssel érhető el; Guggenmoos: kreténiskola Svájcban
- vakok intézete: Pozson . 1825
- siketek: Cházár András – 1802
- Louis Down leírja a mongol idiótát: laza ízületek, mindig törökülésben ülnek és így alszanak
- mongoloid kutatás folytatása,
- tudomány előtti szakasz
- 1800-ig elmebeteg
- 1800-1840-ig: szellemileg gyenge
- 1840-1866: kreténekkel azonosítják
- tudományos szakasz: 1866
- fenemenológiai fázis (jelenségtan, tüneti szakasz)
- etiológiai fázis (kóroktan)
- összefügg a kromoszómakutatással
- a mongol idióta elnevezés elmarad, mert nem helyénvaló
- prevenciós, gyógykezelési fázis (még ma sem alakult ki igazán)
- Down-szindróma
- 800-900 születésre esik egy Down-szindrómás, de közölük is sok nem éli meg a 3-4 évet
- „csillagkifáradás-elmélet”: idősebb szülőknél gyakoribb a Down- szindrómás gyerek (megkérdőjeleződött)
- Down-szindrómás testvér nagyon ritka
Az első elméletek kora:
- védés, ápolás, gondozás szakasza:
- II. VH kitörése után Hitler a fogyatékosok számára megsemmisítő intézetet hozott létre, megmérgezte, elégette őket
- ezek megakadályozására kastélyokat alakítottak kis, biztosították számukra a védelmet
- az első tantervek kialakulása az iskolákban:
- siketek – 1900
- vakok, gyengeelméjűek – 1905
- kisegítő iskolákba – 1910
- Frim Jakab 1875-ben alapította meg intézetét, melyet később államosítottak
- gyógypedagógia fogalma könyvekben is megjelent (Georgens és Deinhard)
A tudományos művelés megalapozása:
- pedagógiai, pszichológiai fellendülés (intelligencia vizsgálat)
- tankötelezettség eérendelése (Mo.: 1921), beszédhibások, ideges gyerekek iskolái
- gyógypedagógiai tanítóképzés (1900), 4 éves tanárképzés (1928), Szakmai Társaságok kialakulása, Magyar Gyógypedagógiai Társaság létrejötte (1922)
- orvosi pszichológiai kutatás (Ranschburg Pál, Szondi Lipót, Bárcsi Gusztáv), pedagógiai (Éltes Mátyás, Tóth Zoltán)
Rehabilitációs szemlélet, integráció:
- a II VH következményei: emberi jogok, fogyatékosok jogai
- normalizáció elve
- törvények:
- oktatási (1961, 1985, 1993)
- szociális (1993)
- esélyegyenlőségi (1988)
- fogyatékosok szervezetei, korai fejlesztés, szakiskola, felnőttek intézményei
- Madridi nyilatkozat, inkluzív iskoláztatás javaslata
- magyar tudományos műhelyek, külföldi kutatások megismerése (Bach, Speck, Haerberlin, Moor, Hanselmann, Frastig, Gunsburg)







Ugrás a tetejére

Tárhely és domain a MediaCentertől