Hobby CNC Fórum   >>   Fórum   >>   Épül a gépem ::: Lovi
xxx

Ha szeretne hozzászólni, be kell jelentkeznie!
Bejelentkezés >>

Listázás időrendben

 © Sanzistift2014. ápr. 19. 00:47 | Válasz | #182 
... szélesség...
Mindegy, javíthatatlan hozzászólás... :/

 © Sanzistift2014. ápr. 19. 00:46 | Válasz | #181 
A szikraközre, és a vágási széllességre emlékeztem rosszul. Huzalszikrán csak pár hónapig voltam, tömbszikrán azért jóval több ideig, és jobban meg is fogott az abban rejlő sok lehetőség, mint a huzalszikra variálható "szalagfűrész" stílusa. :)

 © Lovi2014. ápr. 11. 10:14 | Válasz | #180 
Nem arról lehet szó, hogy rosszul emlékeznél, csak ipari környezetben nem jellemző a graffiton és a rezen kívül más.
A wolframot azért hoztam fel, hogy az emberek megértsék, hogy nem vagyunk korlátozva a felhasználható anyagokban. Ha valaki rá van kényszerülve, hogy imbus fejet égessen egy beleszamadt csavarba, nyugodtan égetheti azt magával az imbus kulccsal is. Ilyenkor nem számít, hogy a kulcs 2x gyorsabban kopik mint a csavar, a lényeg hogy kijöjjön!

Gábor nagyon köszönöm előre is a vizet! Nem felejtettem el az elmaradt találkozónkat, csak még jelenleg is gőzerővel dolgozok a gépen a találkozóra. Szombaton vagy talán ma este már lehet jobban rá fogok érni.
A pendrive tartalmát is szívesen fogadom, nekem is van jópár konyvem, bár angolok. Ha nem gond a nyelv szívesen odaadom én is. :)

 © svejk2014. ápr. 11. 09:46 | Válasz | #179 
Talán ki is nyomtattad? :))

 © Sanzistift2014. ápr. 11. 06:52 | Válasz | #178 
2006 óta nem voltam szikraforgácsoló közelében, elképzelhető, hogy pár dologra már nem jól emlékszem.
Wolframmal nem dolgoztam, arról nem tudok semmit.

 © ANTAL GÁBOR2014. ápr. 11. 06:44 | Válasz | #177 
megtaláltam a pdf et . Pendrive-n viszem ..

 © ANTAL GÁBOR2014. ápr. 11. 06:23 | Válasz | #176 
Viszek spéci ioncserélt vizet ( 10 l) 0.67usiemens/cm a vezetőképessége . Amit Svejk írt a könyvről az igaz. A papír alapút könnyen előveszem de az elektronikust azt keresnem kell Remélem nem veszett oda a dec28 kori PC táprobbanással

 © Lovi2014. ápr. 10. 23:18 | Válasz | #175 
Köszönöm a tapasztalataidat, bár ezeket már tudtam, de mindenképp jó, ha leírjuk (archiváljuk) a tudásunkat.
Némi kiegészítés, hogy a huzalszikránál tudtommal nem a szikraköz a 0.2-0.3mm hanem a vágás szélessége, a szikraköz ettől jóval kisebb, különben nem lehetne biztosítani a pár százados pontosságot.
Valamint elektródának használnak wolframot is, de igazából bármit ami elektromosan vezető.
Csak a hatásfok nem olyan. Mint már mondtam a hobbi szikraforgácsolás rettentő primitív tud lenni.


 © Sanzistift2014. ápr. 10. 16:59 | Válasz | #174 
Az elektronikáról nem tudok sokat, mármint a felépítéséről.
A működés:

Huzalszikránál folyamatos az áram és a feszültség. A szál, amivel "vágjuk" a munkadarabot egy dobról jön le elég nagy előtolási sebességgel, és alul egy másik feltekeri. Ezek egyszer használatos huzalok, jellemzően 0.2-0.3 mm vastagok.
A huzal lefele mozgása, és a felülről nagy nyomással áramoltatott ioncserélt víz öblíti ki a kormot és az elégett fémrészeket a vágásból.
Egy elektronika állandóan figyeli a rövidzárat, ha érzékeli, akkor visszahúzza a szálat előtolás iránnyal szemben. Szálszakadásnál automatikusan leáll.
A feszültséget a két szálvezető fejen adja át, a drót jellemzően a negatív pólus.
A drót nem olcsó, és elég sok fogy belőle.
A szikraköz 0.2-0.3 mm oldalanként. A túl nagy szikraköz elégeti a drótot, a túl kicsi nem tisztul megfelelően. Az áramszabályzás jellemzően 5-10A között történik.

Tömbszikra:

Az elektróda itt lehet vörösréz, vagy grafit, de láttam már alumíniumot is elektródaként, de ez nagyon ritka.
A dielektrikum olaj illetve petróleumszármazék.
A feladata a korom lebegtetése a folyadékban, míg eljut a szűrőig, valamint az elégett fémrészek kiöblítése.
A dielektrikumnak el kell lepnie legalább 4-5 centire a megmunkálás legfelső részét.
Ha nem lepi el, akkor keletkezik a tűz.
Mennyiségileg minimum 20-30 liternyi mennyiség ajánlatos, ezt folyamatosan keringetni, szűrni, nagy áramok esetén hűteni KELL.

A megmunkálás 20-150A között történik, az elvárt felülettől függően.
Ami a szűrést illeti, az ülepítés nem jó megoldás, normális méretű tartálynál túl nagy az áramlási sebesség, így a lebegő kormot csak direktszűréssel lehet kiszűrni.
Ez elég nagy szűrőbetéttel történik, általában 1 méter hosszú, 120-160 mm átmérőjű szűrőbetétekkel, gépenként 2-6db, és ezeket is elég sűrűn kell cserélni, nem mellékesen veszélyes hulladéknak számít.

A működési elve ciklikus, folyamatos üzemben nem működik a nagy felületek miatt, gyakorlatilag seperc összeég a két felület.

A fej mozgatása nagy precizitást igényel, ha valóban jó és pontos munkát kell végezni.
Itt különösen fontos az elektronikus beégésvédelem, és rövidzár védettség.

Hirtelen ennyi, de ez csak a szükséges tudnivalók kisebbik része.

A huzalszikrához teljesen más felépítésű gép kell, mint a tömbhöz. A huzalszikrát egy szalagfűrészhez, a tömböt egy marógéphez hasonlítanám.


 © Lovi2014. ápr. 09. 23:49 | Válasz | #173 
Értettük nincs ebből probléma :)
Gáborral külön találkozni fogok a hétvégén, tartjuk a kapcsolatot a tömbszikra építése közben.
Megpróbálom elkérni tőle valamikor.

 © svejk2014. ápr. 09. 23:26 | Válasz | #172 
Most olvasom csak micsoda hülyeséget írtam a #163-ban, természetesen nem ionmentes, hanem ioncserélt víz kell.
És ennek a neve dielektrum, hanem dielektrikum...:(

 © svejk2014. ápr. 09. 23:13 | Válasz | #171 
No akkor Te tudod kapásból, hogy a tömbösnél miért is nem jó a huzalnál jól bevált ioncserélt víz és helyette a tűzveszélyes petróleum kell?
(én még nem is láttam olyan tömböst, amelyiken ne látszott volna egy vagy több valamikori tűznek a nyoma)



 © svejk2014. ápr. 09. 23:10 | Válasz | #170 
A huzalnál vannak különféle papír vagy egyéb szűrők, de ott nagyon fontos még az ioncserélt víz folyamatos ellenőrzése vezetés terén. Maga az ioncserét is a gép elvégzi a gyantás megoldásokkal.
A vízkezelő rész a gépnek tetemes része, főleg térfogatban.

A tömbösnél mivel a dielektrum eleve nem áramvezető petróleum származék, itt akár a mezei soklépcsős ülepítés is elég lehet.

Antal Gábornak egyszer adtam egy 50-es évekbeli könyvet a szikraforgácsolásról, kunyeráld el tőle az elektronikus változatot. De lehet ide is feltettük már valahova.

 © elektron2014. ápr. 09. 22:41 | Válasz | #169 
Ez elég érdekes, nem csoda ha bele fogtál.

 © Lovi2014. ápr. 09. 22:00 | Válasz | #168 
Lényegében bármilyen elektromosan vezető anyagot meg tud munkál elméletben, a különlegessége az anyagleválasztási eljárásban rejlik.
Elektromos kisülésekkel robbantja le az anyagot, ebből kifolyólag egy 65HRC-s anyagot ugyan olyan könnyen munkál meg mint egy "mezei" acélt.
Ez az egyik fele a dolognak. A különlegessége, hogy általában se a munkadarab, se az elektróda (maróeszköz) nem forog, így közel 0 rádiuszos alakokat is ki lehet alakítani. Hobbi körökben leggyakrabban pl beleszakad csavarokba égetnek imbus fejet.
Egy harmadik különlegesség, hogy a mechanika nincs számottevő fizikai terhelésnek kitéve.
A negyedik pedig a precizitása.
Azért kezdtem el építeni, mert majdnem minden tulajdonságában eltér egy hagyományos fém megmunkáló géptől :)

És cserébe a folyamat jó lassú :)





http://youtu.be/wB_iGtJ1fe0?t=47s

 © elektron2014. ápr. 09. 21:43 | Válasz | #167 
Az ilyen géppel milyen dolgokat lehet előállítani ?

 © Lovi2014. ápr. 09. 20:54 | Válasz | #166 
Szia!
Hát túl sok tapasztalatom nincs, annyit tudok, hogy szikraforgácsolót lehet építeni 3 darab alkatrészből + trafó.
Ez már működő rendszer, bár Meg sem közelíti egy 50 éves gép tudását. De megy.
Ebből kiindulva elfogadtam, hogy nem lesz profi/ipari a gépem, valahol meg kell húzni a határt, de menni fog huzal és tömbszikraként is.
Ha az elektronikában lévő különbségekről tudsz mondani pár szót az jó lenne, úgy tudom a PWM huzalszikrák nagyobb frekvencián üzemelnek. Erre nem tudom miért van szükség.
Svejk már mondta, hogy a dielektrikum is más bennük, kipróbálom több változattal is, meg csinálok összehasonlításokat (pl elektróda kopás, idő, forgácsolás mértéke).
A folyadékszűrésbeli különbség gondolom csak a más dielektrikum miatt van. Az elve egyszerű, külön kell választani a folyadékot a fémtől.
Nem bonyolítottam túl, eleinte sima iskolai szivaccsal szűröm :) Aztán lecserélem motor olajszűrőre.
Esetleg tudod, hogy mekkora szűrő van az ipari gépekben és milyen gyakran kell kicserélni bennük? Ez még hasznos információ lehet.

 © Sanzistift2014. ápr. 09. 20:12 | Válasz | #165 
Hát, mint gyakorló szikraforgácsoló, nem nagyon tartom jó ötletnek a tömbszikra és a huzalszikra funkcióinak a keverését.
Eleve más mindkettőnek a feladata, teljesen más a felépítése, valamint az elektróda anyagok között is jelentős az eltérés.

A hűtés, öblítés sem véletlenül más folyadékkal történik, és teljesen más a folyadék szűrése, az öblítés kivitelezése, valamint a folyadékokkal kapcsolatos egyéb elvárások.

Nem tudom, mennyire vagy ezekkel a dolgokkal tisztában, illetve milyen mélységben látod át ezt a forgácsolási eljárást.

Amiben tudok, természetesen segítek, ha szeretnéd, van tapasztalatom mindkét szikraforgácsolási eljárás gyakorlati alkalmazásában.

 © svejk2014. ápr. 05. 17:48 | Válasz | #164 
Megjegyzem, az általam ismert szikrások is mezei petróleumot használnak.

 © svejk2014. ápr. 05. 17:46 | Válasz | #163 
Ha megyek a szikrások felé majd mindig megkérdezem, miért kell a tömböshöz a petró, miért nem jó az ionmentes víz mint a huzalhoz...
Persze mindannyiszor elfelejtem, most sem tudom. :(
25 éve láttam szikraforgácsolót először élőben, azóta készülök egyet építeni, Te kissé megelőztél... :)

A túlnyomásos porvédelmet a precíziós lineáris egységre értettem, a golyósorsóján nincs még szennylehúzó sem, így nagyon érzékeny eszköz.

 © Lovi2014. ápr. 05. 17:41 | Válasz | #162 
Egyelőre mezei, de valószínűleg tudnak nekem szerezni 1-2L eredeti szikraforgács folyadékot.
Valamint Antal Gábor felajánlotta a segítségét, hogy hoz ioncserélt vizet tesztelésre.
Ezt a "szűrt túlnyomásos megoldást" kifejtenéd kicsit bővebben? Ugyebár egyelőre én az a lelkes amatőr kategória vagyok. :)

 © svejk2014. ápr. 05. 17:35 | Válasz | #161 
Mezei petróleumot használsz, vagy tudtál szerezni
"igazi" dielektrumot?

 © svejk2014. ápr. 05. 17:32 | Válasz | #160 
Nagyszerű, újabb lehetőség ezen szuperpreciziós aktuátor felhasználására.

Amikor elkezdtem mérni az én egységem kottyanását és visszaállási pontosságát alig akartam hinni a szememnek.
Gyorsan el is csomagoltam, hogy ezen egység csak valami nagyon precíz helyre kerülhet.
(ehhez az egységhez kapcsolódott a Tibor45-től kérdezett hobby "mérőgép" alkalmazási lehetősége.
Aztán még a tapintós digitalizálás jutott eszembe.

Egy a lényeg, hogy valami nagyon faca burkolattal kell ellátni az egységet és lehetőleg valami szűrt túlnyomásos megoldással lehet elősegíteni a hosszú távú pontosság megmaradását.


 © svejk2014. ápr. 05. 17:25 | Válasz | #159 
Úgy látom a szikragenerátort nem bonyolítottad túl :)


 © Lovi2014. ápr. 05. 17:19 | Válasz | #158 
Még néhány kép most főleg a mechanikáról.

Nagyon fontos a megfelelő forgács eltávolítás!
Az első tesztemet egy 2 decis pohárban végeztem el petróleumban.
Fél perc után telítődött fémmel a pohár és egy kiemelésnél nem akart megszakadni a szikra.
1 centis hézagon folyamatosan átütött az áram, ez már inkább villámlás szimuláció mint precíz megmunkálás.
Egyelőre a közeg keringetését egy üzemanyag pumpa fogja végezni, később lecserélem egy saját készítésű fogaskerék pumpára. (arról is lesz how-it's-made bemutató).



A fórumon vásárolt Z tengely és mellette a TROMF22 (Ferenc) től ajándékba kapott T-nutos aluminium rúd. Ezúton is köszönöm neki a támogatást!

 © Lovi2014. ápr. 05. 16:55 | Válasz | #157 
Üdv újra kedves fórumtársak!
Rég írtam már a saját topikomba, ennek sok oka van, de a lényeg, hogy most felfrissítem kicsit.

Több új projektem is van most, az egyik egy min CNC eszterga 80-as tokmánnyal, Destroyer féle panasonic motorral, 300mm csúcstávval.
De erről picit később..

A másik egy 6 tengelyes szikraforgácsoló, egyelőre tömbszikraként üzemel, de könnyen huzalszikrává alakíthatóra terveztem.
Maximális névleges teljesítménye 750Watt, PWM vezérlésű generátorral.


A méretes táp remek választás volt a géphez, az egyetlen hozzá fűződő rossz emlékem, egy este 10 órakor elolvadt kismegszakító.
Ezt leszámítva kifogástalan, nem búg, nem melegszik, az elektróda rövidzárakkor sem.



A FETeken egy 5x 250V 1000uF puffer kondin át stabilizált kb 100 VDC feszültséget engedek át.
2mm-es réz dróttal forrasztottam körbe őket, nem bízom a véletlenre.
Mint már említettem, a rövidzárak nem ritkák egy ilyen gépnél, van hogy másodpercekre összeér az elektróda és a munkadarab.



Az áramkorlátért felelős ellenállások, darabja 25W, párhuzamosan lesznek kötve, így 8 fokozatban lehet állítani, hogy mekkorát robbantson.
Aktív hűtést fog kapni, egy 140mm-es ventillátor fog fújni egy 8 szög alakba meghajlított 300mm hosszú hűtőbordát.




Éd adok az igényességre is. Henger alakú a tápegység. Henger alakúak a ventilátorok, 8szögbe lesz hajtva a hűtőborda.
Adja magát, hogy az egészet egy csőbe dobozoljam bele. A végén feketére eloxálok mindent.



A tengelyek vezérlését egy Arduino végzi, a "csőből" csak 2 jel fog kimenni, egy ENA és egy DIR jel.
Ezek segítségével dönti el az arduino, hogy haladhat-e tovább a megadott pályán, vagy épp lépjen vissza.
Valamint az elektróda kiemelgetését is ez végzi el.

Az elektronika része röviden ennyi, persze ettől jóval több elemből tevődik össze.
Nemsokára jön a többi kép az összerakásról és a működésről (már kipróbáltam, elég gyorsan fém sárrá alakítja a folyadékot :)
További képek az albumomban, nemsokára jelentkezek még.
Ja és ez már a második szikraforgácsolóm, az első egy 1 tengelyes RC szikra volt 100w teljesítménnyel.

 © Poostmaster2013. júl. 24. 14:03 | Válasz | #156 
Nem ment félre.
Bár így másfél év után már nem biztos, hogy aktuális, de itt kérdeztétek, hol lehet ilyet kapni. Bár ez inverter nélküli.

 © matricás2013. júl. 24. 07:37 | Válasz | #155 
(évekig dolgoztam gördülőcsapágygyárban, tervezés, gyártástechnologia, méréstechnika---- gondolj bele, a világon a LEGEGYSZERŰBB termék, gépelem, csak egy mérete van, el lehet ezt téveszteni? )

 © Rabb Ferenc2013. júl. 24. 07:11 | Válasz | #154 
Már nem is annyira a konkrét golyóreszelés zavar, hanem az elv. Ritkán szokott jó eredményt hozni, ha egy hibát egy ellenkező irányú hibával akarunk javítani.

Ha valami olyanra sikeredett, hogy a világ csapágygolyó választéka sem elég hozzá - akkor az egy hibás konstrukció. Azt kell javítani. Még akkor is ha úgy tűnik, a kabátot kell a gombhoz igazítani. Persze ha ez valami javításhoz kell egyetlen példányban, akkor más a helyzet...

De mindezt ekkora melegben még tőlem sem kell igazán komolyan venni

 © matricás2013. júl. 24. 06:32 | Válasz | #153 
Sziasztok,
ha valóban gyakorlati feladat a -0,15, akkor menj be egy golyógyártó-sorból vedd ki őket, amikor annyi a mérete, (ld. denignr#148)
(a koptatódob felületjavításra-rontásra való)

 © Lovi2013. júl. 24. 00:00 | Válasz | #152 
Sziasztok!
Csiszoló anyagnak kétfélét próbáltam ki, az egyik a praktikeres térkő (kvarc) homok volt, azzal 12 óra alatt lett szép a felülete, de még látszott kés nyom, de halványan. A másik picit dúrvább, 1mm-es szemcséjű sóder volt, az nagyon megütötte nem volt szép. Az optimális szerintem a kettő között lehet.

A motoron meg kicsit meglepődtem, látom félrement :) De ha már adok veszek, akkor titeket is érdekelhet. Itt van egy profibb megoldás, bár még mindig kínai. Viszont csak 10e Forint.
Harbor freight árulja a felület kezelő gépet.

 © Farkas Attila2013. júl. 23. 18:50 | Válasz | #151 
Basszus, most látom, hogy ez épül a gépem topic, nem adok-veszek :-)
No, hogy is van ez a motor?

 © Farkas Attila2013. júl. 23. 18:44 | Válasz | #150 
Ha van ilyen marómotorod eladó, akkor én már vinném is.

 © Poostmaster2013. júl. 23. 17:21 | Válasz | #149 
Most olvastam végig.
Ez érdekel benneteket?
http://www.ebay.com/itm/High-Speed-1-5KW-Water-Cooled-Spindle-Motor-for-CNC-Router-Engraving-Milling-/271032357622?pt=BI_Tool_Work_Holding&hash=item3f1ac992f6

45000 HUF

 © designr2013. júl. 22. 20:42 | Válasz | #148 
Csapágygolyókat két egymással szemben lévő,,spirális pályát tartalmazó tárcsa között csiszolják..a végső fényüket pedig bőrhulladékkal hasonló malomban forgatva érik el..méretet bizosan leveszi egy hasonló szerkezet természetesen a fordulatot ugy kell beállítani hogy a golyók vissza -vissza guruljanak az oldalán,a henger belső palástjára nagyfinomságú csiszvásznat ragasztva..alakjukat viszont nagy valószínűséggel nem tartják,,erre kéne egy próba..De én élből nem vetném el..Láttam már régen videót hasonlóról..

 © Rabb Ferenc2013. júl. 22. 19:55 | Válasz | #147 
Ugye ezt csak viccnek szántad, de túl nagy a hőség...

 © designr2013. júl. 22. 19:18 | Válasz | #146 
Nagyon jó..kíváncsi lennék pl egy ilyen 12 órás ciklus után csapágygolyók mennyit vesztenek a méretükből,és az alakjuk hogyan alakul..15 század körülit kellene leszednem pár golyóból..agyalok rajta..

 © Fman2013. júl. 22. 18:48 | Válasz | #145 
Ez nagyon tetszik!!
Milyen csiszoló anyagban pörgetted?

 © Szedlay Pál2013. júl. 22. 00:32 | Válasz | #144 
Nagyon tetszik!!
Ezt a megoldást évtizedek óta használják, koptatásra, polírozásra.
De, Legóból még nem láttam.

 © Lovi2013. júl. 21. 19:23 | Válasz | #143 
Nagyjából 12 óra kellett neki, a csiszolás biztos gyorsabb megoldás :) Viszont homokfúvásszerű felület volt a cél és sikerült is. Nemsokára meg eloxálom szintén itthon, arról is lesz videó.

 © keri2013. júl. 21. 19:16 | Válasz | #142 
LEGO a legjobb játék :)
mennyi idő alatt csiszolja le?
Én 800-as majd 2000-es vizes papírral szoktam végighúzni esztergálás után, és ha fényesíteni is akarom akkor 00-as acélgyapottal.

 © Lovi2013. júl. 21. 18:20 | Válasz | #141 
Sziasztok!
Barkácsoltam egy aluminium felület kezelő gépet, homokkal csiszolja homogénre a felületet, eltüntetve az esztergálás nyomait.
http://www.youtube.com/watch?v=-_ifFnl9BxE
LEGO alkatrészekből van.

 © keri2013. márc. 20. 20:01 | Válasz | #140 
Szép szerkezet
Tényleg nincs már sok hátra.

 © istvan582013. márc. 20. 19:23 | Válasz | #139 
én a leggrosszab esetet vettem, két végén alátámasztva és a közepén egy pontban az egész erő. Ettöl csak kisseb terhelés éri.

 © istvan582013. márc. 20. 19:22 | Válasz | #138 
ez sem rosz,
azt hiszem 30 nappig ingyenes....

http://www.cesdb.com/structural/mitcalc-beam-calculation.html


 © Lovi2013. márc. 20. 19:19 | Válasz | #137 
Szerintem én is ezt fogom tenni! Megközelítőleg tudni fogom, hogy mit bír a gép.

 © istvan582013. márc. 20. 19:17 | Válasz | #136 
amugy én a két végén támasztot verziónak a képletét beraktam egy excelbe és csak változtatom a méreteket meg az erőt és egyböl láttom az elhajlást.

 © Lovi2013. márc. 20. 19:09 | Válasz | #135 
Köszönöm, készülőben van egy érdekes aluprofilos gép is, oda pont ilyenre van szükségem!
Egyébként az Item24 oldalán is van erre egy kalkulátor, ott a saját termékeik elhajlását lehet kiszámoltatni. Sokaknak hasznos lehet a link és a PDF is! Köszönöm!

 © istvan582013. márc. 20. 19:03 | Válasz | #134 
Hali,

egy kis segitség a profil számitáshoz:

http://www.atcpublications.com/Sample_pages_from_FDG.pdf


 © Lovi2013. márc. 20. 18:48 | Válasz | #133 
Sziasztok!
Átesett pár változáson a gép, feltöltöttem néhány képet, hogy jelenleg milyen állapotban van.
Ami hiányzik: Asztal bázismarása és a híd hátsó támaszainak felszerelése.
Képek

Néhány kép, a többi a linkelt albumban lesz.





 © Lovi2012. jún. 26. 21:26 | Válasz | #132 
Helló! Ez az ISEL-nek az LF-24 nevű sínrendszere, én innen szereztem be, de valószínűleg a magyar ISEL képviselet is árulja.

 © zsika2012. jún. 26. 20:50 | Válasz | #131 
Szia4 Ez milyen sínrendszer? Ilyet még nem láttam. Köszi.

 © Lovi2012. jún. 24. 22:19 | Válasz | #130 
Üdv emberek.

A projektem nem halott, csak sajnos nagyon sok elfoglaltságom volt a télen.
Mostanra jutottam el oda, hogy haladok is a megvalósítással, a héten hegesztik a vázat, a motor befogója ki van öntve aluból és megvan az összes alkatrész (kivéve a bordásszíjak).


Katt a képre a nagyításhoz - 3400 x 2700 (1.6Mb)

És néhány kép az alkatrészekről.





Javaslatokat továbbra is várok, bár a szerkezet véglegesnek mondható.

 © Kulcsar Zoltan2011. okt. 24. 13:14 | Válasz | #129 
Szia

Mihez ? Nem irod a lényeget !
Vezérlöt szeretnél hajtani vele ha igen milyen tipusut , léptetöt szeretnél hajtani vele ha igen milyen tipusut .Az esetek 99%-ban nem jár egyszerre a három léptetö ezért felesleges tulméretezni a tápot .Ha tugyjuk hogy mit akarsz konkrétan a táppal akkor mondjuk mit is kel csinálnod !


 © Lovi2011. okt. 24. 11:58 | Válasz | #128 
Mondom, mindössze ennyit tudok a holmiról.
A 77V-ot egy egyszerű fesz stabilizátorral akartam megoldani, de látom, hogy nem (vagy csak nehezen) lehet ekkorát kapni.
A motorokról is csak ennyit tudok.
Egyébként ha a motor is 3A akkor a trafónak is tudnia kéne a 3x3Ampert igaz?

Találtam egy 26V 400W-ost Az elég lehet hozzá?

 © svejk2011. okt. 24. 09:06 | Válasz | #127 
Gondolom léptetőmotorról és annak vezérlőjéről van szó.

 © Szalai György2011. okt. 24. 06:23 | Válasz | #126 
Egy ilyen trafó nagyon jó lehet a 110VDC max. feszültség körüli motorokhoz, de ennek megfelelő vezérlővel. A 45VDC vezérlő nem az.

Kérdés még, hogy mekkora feszültségre készült a toroid trafó primer tekercselése? (primer = elsődleges = megtáplálás oldali)
220Volt, vagy 230, esetleg 240, vagy 380, vagy 400? Mert ehhez képest alakul majd a sec. oldali feszültség.

(Az a motor az biztosan 6,3VDC vagy 6,3V/krpm?)

 © svejk2011. okt. 24. 00:39 | Válasz | #125 
sec. = szekunder tekercs(ek)
Ha a vezérlőd max. tápfeszültsége 45 V, akkor annyit kapcsolhatsz rá maximum.
Ehhez max. 30V-os szekunder feszültségű trafó szükségeltetik.

Ez sem bonyolultabb mint a programozás :)

 © Antal Sándor2011. okt. 24. 00:39 | Válasz | #124 
izéé... Hogy lesz a 77volt váltóból 45volt egyen??

 © Antal Sándor2011. okt. 24. 00:36 | Válasz | #123 
Sec:szekunder tekercs

 © Lovi2011. okt. 24. 00:29 | Válasz | #122 
Érdekelne a véleményetek egy ilyen toroid trafóról:
77V 420W
sec1: 77V 5,5A
sec2: 9,5V 0,2A
sec3: 9,5V 0,2A
Nekem semmit sem mond. Mi az a sec?

A motor: 6.3VDC 3A
Vezérlő:
Supply voltage up to +45VDC
Output current up to 4.2A

 © Lovi2011. okt. 23. 21:02 | Válasz | #121 
Köszönöm a válaszokat, jelzem, hogy nem tűntem el, csak összeszedem a gondolataimat, és a gép elkészültével prezentálom azt. Egyébként a hobby és a pénz szerzés nem feltétlen két külön dolog. Én 14 évesen kezdtem programozást tanulni, érettségi után felvett egy cég a referenciáim miatt. Meglátjuk mit tudok kihozni e-téren magamból, mindenesetre szeretem a kihívásokat.

 © cncvikto2011. okt. 21. 22:39 | Válasz | #120 
Jó a modell, működőképes lehet. Ezerszer jobb, mint az első. Van akinek hasonló gépe van zártszelvényből, még csak megtámasztva sincs a híd, és tudom, hogy jól muzsikál. Persze ha tehetjük, fogadjuk meg a többiek tapasztalatát.
Hajrá!

 © Csipi2011. okt. 21. 21:04 | Válasz | #119 

 © süsü2011. okt. 21. 20:31 | Válasz | #118 
A fórum neve: Hobby CNC! „Hobbija az embernek érdeklődés és örömszerzés miatt van, nem anyagi eredményekért!”

 © szokes2011. okt. 21. 11:31 | Válasz | #117 
az biztos... mikor először fogattunk tollat a gépre és rajzoltuk a skorpiót:)

 © vbodi2011. okt. 21. 11:27 | Válasz | #116 
Egyetértek az írásoddal. Ami van, abból kell építeni és a képességei szerint használni a gépet. Nagy öröm, amikor előszőr megmozdul a gép!

 © mechaman2011. okt. 21. 11:19 | Válasz | #115 
Én csak annyit fűznék a dologhoz, hogy durván egy éve csatlakoztam ehhez a fórumhoz, eleinte csak az adok veszek topic miatt ugyanis néha van egy két alkatrészem amiket szívesen eladok olyanoknak akik később egy gépbe való beépítésével örömüket lelik benne. Aztán kedves barátom és kollégám na meg a topic miatt elkezdett engem is érdekelni a hobby cnc világa. Kollégám gépe egy sima salgó polc vázas fél fém fém fa gép volt kis motorral hajtott pici fortunával szinte minden elemet más és más csavar fog, mert ezt teheti meg. Mégis mikor az első skorpiót vagy a nevét amit gravírozott a géppel sose fogja elfelejteni. Tapasztalatnak jó volt szétszedte újra fogja építeni.

Én is elkezdtem építeni egy gépet abszolút hobby célra minimális költségvetésből, szóval amit itt eladok abból a pénzből és amiket sikerül szereznem abból. Szerencsésnek érzem magam ebből a szempontból, mert a cégem olyat is leselejtez sokszor aminek semmi baja. Sokszor gondoltam arra én is kérek egy topikot, hogy épül a gépem, de nem merem prezentálni a kicsikét,mert félek a "nagyok" szerint ez így nem jó vagy lehetne jobb is hozzászólásoktól és csak összezavarodnék. Félre ne értsétek igazatok van sokszor, de azt is értsétek meg, hogy nem attól leszel jó futó, mert Nike cipő van rajtad. Tudom, hogy még elsőbe járok ebben az iskolában vannak elképzeléseim igen erős anyagi határaim, de mechanikus ember lévén én is látok ebben örömet.Még csak félig van készen, én is rájöttem tőletek olvasott ötletekből és saját tapasztalatból, hogy van mit még tanulni. Viszont ha kész lesz márpedig egy panel lakás szobájában kézi fúróval, egy aksis fúróval, pár menetvágó szerszámmal, egy pici indikátor órával és egy két cégtől rendelt alkatrészből mit hoztam össze na majd akkor leszek nagyon boldog.

Csak annyit akartam ezzel mondani, azért néha ti is túlzásba estek kicsit, aki pénz keresési lehetőségből akarja össze rakni gépét az vegyen a bóltba ahogy Kulcsar Zoli is írta, aki meg hobbyzni akar tanulni vagy rejtett lehetőségeit kiaknázni akkor ahhoz mértem nyújtózkodjon.
Láttam mdf-ből épített gépet menetes szárral hajtva, és láttam szervós golyós orsóst is ezred pontossággal, ha nem arra használod amire való vagy korlátozottak az anyagiak tökmind1 miből, van vagy hegeszted vagy csavarozod, alúminium vagy vas szerkezetes, a lényeg hogy megtette a fene.


 © vbodi2011. okt. 21. 07:35 | Válasz | #114 
Ez a lényeg ebben a hobbyban, amit leírtál!
Minden igazi hobbystának van első, második....dik gépe, amikkel jót szórakozik,rengeteget tanul és nagyon sok tapasztalatot szerez!
A sok okoskodás a tett halála!!

 © Kulcsar Zoltan2011. okt. 20. 21:45 | Válasz | #113 
Szia Gyuri

Kicsit filozofikus nekem amit irsz de értem .
Igen , szerintem minket az átmenet érdekel mert a minimum az nem kihivás de a maximumhoz meg a felkészültségünk vagy a tecnologia hiányzik nembeszélve az anyagiakrol ( sajnos ) .
Kellenek az informáciok és a számok is de kel a konkrét segitség is ami elöre visz és nem a megtorpanást segiti :)
Kezdem érteni hogy nálad miért huzodik a tényleges fizikai gépépités . Mert nem tudsz megfelelni saját magadnak :)) ( abszolult nem rosszindulatbol irom , távoláljon tölem ) .

 © Kulcsar Zoltan2011. okt. 20. 21:35 | Válasz | #112 
Szia

Az hogy mi a jo gépépitö elem meg a többi dolog nem a könyvek fogják megmondani meg nem az internet hanem Te aki a követelményeket támasztod a gépeddel kapcsolatban , miért van az hogy egy plazmavágához más épitö anyagot használnak mint egy routerhez , miért van az hogy egy routerhez más épitöanyagot használnak mint egy alkatrész késszitö géphez ? Mi a különbség ? A követelmények , az elvárások !
Olyan hogy tuti gép nincs mert valahol a cnc egy célgép ami nem alkalmas mindenféle megmunkálásra , esetleg eröl kompromisszumokkal .

 © Kulcsar Zoltan2011. okt. 20. 21:30 | Válasz | #111 
Direkt nem válaszgombot nyomtam .

Azt hogy örömét lelje a gépépitésében az a lényeg ( hiszen ezért kezdte el gondolom )erre felhivjuk a figyelmét az összes elkövethetö hibára igy egyre bizonytalanabb és oda a magabiztonsága .
Adjuk Neki a tutit ( mindenkinek ) és akaratlanul beleavatkozunk a terveibe anélkül hogy tudnánk mit is szeretne konkrétan .

Mint minden gépépitö majd Ö is rájön ezekre a dolgokra mert szinte biztos hogy kicsi lesz , meg lassu lesz meg mindig vannak jobb gépek amiket Ö is megtud csinálni motmár hogy van egy kis tapasztalata :)Meg végül is ezzel már tud alkatrészeket csinálni ( és milyen igaz ) az uj "tuti" gépéhez .
Mi baj van ezzel ?


 © Szalai György2011. okt. 20. 20:41 | Válasz | #110 
Szerintem a két véglet között (hinni vagy nem hinni) szerencsére van egy folyamatos átmenet is, rengeteg lehetőséggel.
Lehet túrni éjjelente a világhálót, járni találkozókra, (magántalálkozókra is) vizsgálgatni mások gépeit, (ipari gépeket is) keresni a gyenge pontokat, megpróbálni megérteni az összes összefüggést és szabályt, rájönni hogy mindet nem lehet, megismerni helyén értékelni és elfogadni mások álláspontját, ezek alapján formálni saját véleményt, és megalapozott ismeretek alapján megtervezni a gépedet.
Csalódni, javítgatni, gyári gépet venni, megint csalódni, felismerni, hogy az élet a küzdelemtől szép, rájönni, hogy ez hülyeség, végül belenyugodni a megváltoztathatatlanba és szépen gondolni a múltra.

 © sanyi842011. okt. 20. 20:25 | Válasz | #109 
Ez igaz, és ez általánosságban igaz. De akkor mi a jó gépépítő elem? Semmi? Mi a jó csapágyazás? Feldobok kettőt csak "úgy" vagy hézagolom pontosan üzem közbeni melegedésre? Nálam nincs hézagolva, a fa gépen elértem a rossz hajtással (tényleg gyenge) egy tizedes pontosságot 300 mm úton, ezt persze fába és persze 4 század per lépés a felbontása a Z nek. Került 30 ezerbe cakk pakk a gép, pici de poros munkára jó lesz, ha nagyon nem lesznek sínjeim csak akkor bontom meg második géphez.

 © Kulcsar Zoltan2011. okt. 20. 19:40 | Válasz | #108 
Ez azért nem semmi :)

Vágd be a sarokba az egészet , préselj inkább falevelet ugysem tudsz olyan gépet épiteni ami az itt lentebb irt követelményeknek megfelel .Menj a boltba ha akarsz magadnak CNC gépet !

A másik megoldás az lenne hogy épitsd meg az elképzelésed és legyen benne sikerélményed és ne kérdezz semmit , senkitöl :) szerez tapasztalatokat .


 © petrence2011. okt. 20. 18:24 | Válasz | #107 
Megmérted, hogy meg sem moccant, vagy "csak úgy szemre..."? Inventorban a szabványos elemek között nincsenek marószerszámok. Ezek szerint összehalásztad a megfelelő adatokat a netről (ami nem kevés egy ilyen szimuláció elvégzéséhez), pontos irányú és nagyságú erőket adtál meg úgy, hogy gépet még nem használtál??
Igazán betehetnél egy olyan képet ide, ami abban a környezetben készült. Az biztos, hogy egy ilyen szintű analízishez nem hobby szintű tudás szükségeltetik...
Kaptál rengeteg értékes és használható tippet, tanácsot és számítást. Csináltál és számoltál teljesen hamis méretezést és hajlítást, amire fel is lett hívva a figyelmed. Bátorít továbbá egy teljesen rossz terheléses szimuláció (ha megcsináltad egyáltalán ellenőrzésképpen)...
Szerintem ebből próbáld eldönteni, hogy kinek kellene hinni.

 © Lovi2011. okt. 20. 18:03 | Válasz | #106 
Szerintem kisállat kereskedésből egy vízkeringető szivattyút vagy valami hasonlót.

petrence Az inventor szerint a váz még meg se moccant amikor a maróeszköz már eltört. Itt mégis mindenki arról beszél, hogy ez a szerkezet lehetne erősebb is. Most kinek higgyek?

 © petrence2011. okt. 20. 16:06 | Válasz | #105 
Szerintem csak annak fogsz hinni, ha tényleg ebből a 2mm falvastagságú micsodából építed össze a dolgot. Középiskolai szintű oktatásban számtalan helyen oktatják a kéttámaszú tartó témakörét, ebben is szerepet kap az általad mért lehajlás, nem kell egyetem hozzá. Az internet okádja ezeket a szilárdsági képleteket. Ha komolyan érdekel, ne csak méregess, hanem számolj is. 8mm kihajlást tonnákban mérhető préssel lehet előidézni, nem 63.7 kg-os húzódzkodással...
Egészen nyugodtan komolyan vehetnéd Tibor45 számításait, hidd el, hogy nem akar rosszat neked senki.
Ha már egyszer vettél valamennyi fáradságot, akkor használhatnád az Inventorban a Stress Analysis-t, pontosan erre (is) való. Láthatnád, ahogy ha gép ugyan csomót nem köt saját magára, de lesznek deformációk bőven. Hasznosabb, mint az alkatrészeket összeállítási környezetben animálni.

 © frob2011. okt. 20. 14:53 | Válasz | #104 
Szia
a 9 es hozzászólásodban lévő mociról kérdeznék, a vízkeringető szivattyút honnan veszed hozzá, milyen kell hozzá?
Előre is kösz!

 © Tibor452011. okt. 20. 14:43 | Válasz | #103 
A zárt szelvény 1.17 mm-t hajlik le csak, a többit a befogási pontnál lévő gyenge tartólemez deformációja okozza. Így alaposan becsaptad magad a méréssel. Ha mérsz valamit, a zavaró tényezőket érdemes kiszűrni....

 © Lovi2011. okt. 20. 13:36 | Válasz | #102 
A 8 mm-t mértem, hogy ne lenne igaz? A robsy topikot meg egyelőre nem találom, remélem meglesz.

 © Tibor452011. okt. 20. 08:27 | Válasz | #101 
Még jó, hogy tegnap este már nem olvastalak..., nem tudtam volna aludni ekkora sületlenségek kapcsán...:)
Amint írtam, ennél a befogott tartónál hajlításról beszélhetünk, a csavarást, forgatónyomatékot meg se említsed többé itt a felhozott példádban, amit ráadásul teljesen rosszul számoltál több helyen, de ezen már túl vagyunk, Te is beláttad tévedésedet.

Tehát: adva van egy 60*40*2 falvastagságú acél zárt szelvény, amit a befogástól 0.59 m-re 637 N erővel terhelünk. Kiszámoltam Neked, mi történik ekkor.
A lehajlása a terhelő erőnél: 1.17 mm
Ha tömör lenne a tartó (60*40mm), és nem zárt szelvény, akkor is 0.3 mm a lehajlás.
Beszédes adatok, tények.
Így természetesen az általad gondold 8 mm lehajlás sem igaz.

Ha pedig komolyabban érdekel a tartószerkezetek deformációja, javaslom olvasgassál bele a Robsy topikba, a #130 tájékán.

 © Szalai György2011. okt. 20. 06:36 | Válasz | #100 
A szomszédzavarás alatt csak azt értem, hogy egy hobbyi gép, nem zavarhatja a környezetén az elviselhetőség határain túl. Lakókörnyezetben pedig alacsony a tűrésküszöb. Erre jön még, hogy az alacsony frekvenciás rezgéseket a falak, födémek, víz, kötött talaj, kisebb veszteséggel vezetik, mint azt a lakótársak szeretnék.

A rezgés tényleg nem akkora tragédia, amíg csak tervben létezik a gép. Akkor válik tragikussá, mikor majd anyagot fog a maród.
Mekkora erővel kell hasítania az anyagba a szerszám élének, hogy leváljon a forgács? Mekkora torzulást okoz ez az erő a gépszerkezet elemeiben? Egyáltalán milyen irányú és időben milyen lefolyású erő ez?

 © Lovi2011. okt. 20. 01:23 | Válasz | #99 
Megint hülyeséget írtam, így nagyobb lesz a torzulás. Úgy tűnik már fáradt vagyok a számoláshoz :S

 © Lovi2011. okt. 20. 01:12 | Válasz | #98 
Igazatok van, a Nm-t elszámoltam, valóban 376 (javítom a képen). Viszont a jó hír, hogy így még 0.2 mm-t sem fog torzulni.

 © Sz.József2011. okt. 20. 00:57 | Válasz | #97 
"És ha 0.6 méteren 637N hat egy testre az 1 méteren 1061Nm"

 © tomktom2011. okt. 20. 00:43 | Válasz | #96 
ÁÁÁÁÁÁÁ!

Ember!!! Miket számolsz te??? Középiskolás fizika, de igazából a józan ész is elég.
Forgatónyomaték mértékegysége a Nm, azaz Newton * méter. Csak simán szorzod a kettőt. 637*0.59=~376 Nm

Gondolkozz! Össze van rohadva egy csavar, meg akarod lazítani. Ehhez kell mondjuk x Nm nyomaték. Van egy villáskulcsod, de nem bírod meglazítani, mert nem tudsz elég nagy erőt kifejteni a villáskulcsra. Mit csinálsz???? Megtoldod egy csővel. Így már le tudod csavarni.

Számoljunk! legyen
x = 100 Nm
villáskulcsod hossza 20 cm, azaz 0,2 m
erő, amit ki tudsz fejteni 400 N
tehát: 400N * 0,2m = 80 Nm, azaz a csavar nem mozdul

Legyen a villáskulcsod toldóval 50 cm, azaz 0,5 m
400N * 0,5m = 200 Nm, a csavar könnyedén (100Nm/0,5m=200N, fele annak, amit ki tudsz fejteni) meglazul....

 © Lovi2011. okt. 19. 22:59 | Válasz | #95 
Ebben az esetben a hajlítás közel csavarodással egyezik meg, a lényeg hogy merőleges rá az erővektor. És ha 0.6 méteren 637N hat egy testre az 1 méteren 1061Nm. Ténylegesen valóban nem minősül forgatónyomatéknak mert az mindig merőleges a testre, itt meg a gravitációs erővel párhuzamos, de mivel a kettő majdnem azonos irányú jelen esetben és test nem mozdul, ezért nevezhetnénk forgatónyomatéknak is. Így sem igaz?

 © Tibor452011. okt. 19. 22:46 | Válasz | #94 
Bocs, de ezekből az adatokból alig igaz valami, amiket itt összehordtál...
Kezdjük a képpel... Itt egy befogott tartót hajlítnak, és nem csavarnak.
A tartó szerekezet szelvénye tehát semmiféle csavaró nyomatékkal nincs terhelve.
Ha pedig a befogási ponton ébredő csavaró nyomatékra gondolt az illető fotókészítő, az számszerűen se stimmel. 637*0.59=~376 Nm . Mi az a 1061 Nm????

 © NG2011. okt. 19. 22:40 | Válasz | #93 
Na persze itt már tényleg érdemes elgondolkodni, hogy mivégre épül a gép...

 © NG2011. okt. 19. 22:38 | Válasz | #92 
Szerintem nem feltétlenül csak a deformáció miatt kell a nagy szelvény. A gyaloghidakat sem úgy tervezik, hogy szilárdságilag éppen megfeleljenek, hanem hogy ha rálép a faszi, ne azt érezze, hogy inog az egész (amitől még lehet teljesen oké szilárdságilag), hanem hogy sziklaszilárd az építmény. Ehhez pedig alaposan túl kell méretezni. Hogy ne csak feszültség szempontjából, hanem merevség szempontjából is "jó" legyen érzésre. Az ujjmaró is azt szereti, ha sziklaszilárd anyagnak megy neki :). Nem csak az általánosított vagy nemtudomhogymondjam.. forgácsolóerőnek kell ellenállnia a váznak, ami nem túl nagy erő, ha kiszámolják, hanem azoknak az ici pici ütéseknek, amik akkor keletkeznek, mikor másodpercenként 1000szer nekiütődnek a maró élei az anyagnak. Nem csak a nagybani deformáció a kérdés, hanem a felületi minőség, szerszám élettartam, stb, ezek erősen függnek a merevségtől.

Ha hülyeséget írok, javítsatok ki.

 © Lovi2011. okt. 19. 21:55 | Válasz | #91 
Amiket írtál az mind igaz, de szerintem messze nem akkora tragédia mint ahogy azt sokan képzelik. Még nekem sincs gépem, de az erők demonstrálására itt van egy kép, mivel továbbra sem hiszem el, hogy van ok félni a torziótól:



Az oly sokszor említett 60x40x2-es elemről van szó 59 cm-es hosszal, egy oldali felfüggesztéssel. Ez 1 centi híján akkora mint az én gépem X (kiritikus) síntartó eleme. A képen is látszik az eltérés, megmértem és szám szerint 8mm-t távolodott a terhelt vég az eredeti helyétől. (szerintem ebből 2 mm a falra rögzített tartó de maradjunk a tényeknél).

Namost legrosszabb esetet veszem, az erő a közepén hat rá a gépen, mind a 2 vége felfüggesztve. Az elhajlás feleződik (4mm). Ebből az elemből kettő van egymás fölött, az elhajlás tovább feleződik (2mm). A 3Nm-es motorok ereje felezve lesz a sebesség miatt, az 1.5 Nm. Ez a 2cm-es orsón (r=1) 150 Nm. 1061nm/150nm=0.14*2mm=
0.28mm eltérés.

Ezt még betonnal is fel fogom tölteni, elképzelhetetlennek tartom, a váz mérvadóan meghajoljon, de örülnék ha egy tapasztalt, géppel rendelkező fórumozó beírná, hogy "Igen az én gépem elhajlott".

"Az X vezetékek egy és háromnegyed távolságra tervezése, ezt a szakaszt a felére csökkentené"
Ez így van, söt annak a 3/4-e még feleznél, és ennek a 3/4-e azé még felezné, csak a végén meg egy zsebCNC-k lesz
Valahol meg kellett húzni a vonalat, én itt húztam meg és remélem jól döntöttem, ha mégsem, akkor minden új gépet építőnek meg fogom mondani, hogy ne így csinálja!!!

"legalább a függőleges hídlábat kéne a keresztmetszet hosszabbik oldalával Y irányba fordítani"
Az első tervemen ez így is volt, de Isel sín szélessége miatt csak a hosszú oldalra fér fel, akkor meg ismét felülre kéne tenni, de úgy meg túl nagy oldal irányú erő hatna rá

A gumi csillapításos regésről is igazad van, már rájöttem azóta, hogy úgy nem jó. Max az javítana, ha legalább 5 cm magas masszív gumit tennék a váz alá és drótkötéllel rögzíteném. Így az egész gép "lötyögne" de nem zörögne külön külön annyira.

A térátlós merevítőket már rég beraktam volna, ha nem korlátozná a munkaterületet. Még töröm a fejem megoldáson, de ezt utólag is be tudom rakni ha szükség van rá.
A "szomszédzavarást" nem értem, mit jelent pontosan?
"A rezgést lehet még felemészteni, valami sűrű folyadékban, mint a száraz folyékony homok, vagy a sűrű szurok."
Ezzel nem teljesen értek egyet, mivel a váz teljesen össze van hegesztve ezért egy nagy elemnek számít. Így külön külön nem rezeg és emiatt a homok is csak a súlyát növeli szerintem. Ezt majd még átgondolom, lehet igazad van de nem látom át.

Köszönöm a hozzászólást, méretes lett az igaz és hasznos is. Elalvás előtt lesz min agyaljak, összerakom magamban a dolgokat :)

 © lovas gyula2011. okt. 19. 19:47 | Válasz | #90 
Létezik ilyen műgyanta 2K Loctite gyártmány. Ezt az anyagot használtam a gépem épitésekor. Sajnos a dobozát rögtön eldobtam.Talán a Loctite 3273-hoz hasonlit,de nem az. A forgalmazótól kell megtudni. Nagyon profi beágyazó "habarcs" acélkeménységű lesz 72 óra után.Nekem is úgy ajánlották csak jót mondhatok róla. Az ára 7000ft körül volt, egy kisebb géphez elég is egy adag. Nekem 3 kellett

 © Szalai György2011. okt. 19. 18:58 | Válasz | #89 
Hadd csacsogjak bele én is, a nullagépes építési tapasztalatommal. (Még mindég csak kapirgálom a CNC forgácsoló gép statikai és dinamikai összefüggéseinek hegyvonulatát.)
Azt már tudom, hogy az elvadult, kézben tarthatatlan rezgés rönkreteszi a csapágyat, a megmunkáló szerszámot, a vezetékeket és minden erőátviteli pontot, tehát megengedhetetlen. Pedig az nem más, mint csak rugalmas alakváltozások sorozata, a szerszám által keltett rezgés és a gépváz rezonanciájának eredője.
Azt is tudom már, hogy azonos mértékű, de különböző irányú terhelések hatására, egy két végén megfogott téglalap keresztmetszetű zártszelvény, más rugalmas behajlással reagál. (Pont ilyen zártszelvényekből tervezed a gépedet.) Azt is tudom, hogy az alakváltozás, azonos mértékű és irányú hajlító erő hatására, a megfogások közötti távolság növekedésével együtt nő. Meg azt is tudom, hogy ezeket Te is, és itt mindenki nagyon jól tudja.
Azt viszont sohasem fogom megtudni, hogy akkor miért nem a deformációs tulajdonságok figyelembe vételével készül a gépterved.

Az X lineáris vezetékeit kiteszed az alapkeret szélére, pedig így a köztük lévő orsó csapágyazása egy hosszú szakasz érzékenyebb oldalának közepét fogja terhelni. Az X vezetékek egy és háromnegyed távolságra tervezése, ezt a szakaszt a felére csökkentené, ami nagyon lényegesen kevesebb rugalmas behajlást és rezonanciát eredményez. (Ez magával hozza az asztal rugalmas behajlásának csökkenését, ami szintén hasznos lehet még.) A fenti okból kéne lapjára fordítani is az X orsó csapágyazásait tartó zártszelvényeket.
A hidad két függőleges lába nem tud X irányban rezonálni, mert ahhoz az átlós merevítők hosszának jelentős változására volna szükség. Ebből látszik, mire jó egy átlós merevítő. De Y irányban nincsen rajta átlós merevítő. Ezért legalább a függőleges hídlábat kéne a keresztmetszet hosszabbik oldalával Y irányba fordítani, mert tudjuk, hogy úgy kevésbé hajlik ugyan akkora erő hatására.
A híd két vízszintes gerendájára is ugyan ez vonatkozik, mert most a keresztmetszet hosszabb oldalát éri a hajlító igénybevétel. Ez így leginkább Z irányú hajlító erők elviselésére alkalmas, de maráskor az X irányú, aszimmetrikus, harmonikusan változó igénybevétel lesz a jellemző rajta.

„Rezgést csillapítani gumi szalagokkal szeretnék amit a sínek alá teszek X és Y tengelyeken.”
Ez nem akadályozná a rezgések terjedését a sin és a gépváz között, mert a vezetékeket felrögzítő csavarok a rezgéseket úgy is átviszik a gépvázra, söntölve a gumit. A rezgést nem tudod hatásosan szigetelni, úgy, hogy közben a merevség megmaradjon. A merevségre pedig szükség van, a pontos megmunkáláshoz. Nem szigeteléssel, hanem más módon kell csökkenteni a rezgést.

„Rezgés ellen mi a megoldás?”
Ez is szép terület. A gépalkatrésztörések nagytöbbsége fáradásos törés, ami a rezgés következménye. A forgácsoló gép rezgése kétfelé is problémás.
A szerszám rezeg a munkadarabhoz képest, ami szerszámtörést, pontatlan megmunkálást okoz. Erre megoldás lehet a forgácsoló erő csökkentése, ami tulajdonképpen az átlagos forgácskeresztmetszet csökkentését jelenti. Ezt teszi a legtöbb hobbygép építő. Egyszerűen épít valamit, azután akkora fogást vesz, ami még elviselhető rezgést eredményez.
A rezgés amplitúdóját megengedhető szintre lehet csökkenteni a merevség maximalizálásával, ami átlós merevítők beépítését jelenti, minden hol, minden irányban. (Térátlókba is.)
A harmonikusan változó erő hatáspontjában lévő tömeg növelése is csökkenti a rezgés amplitúdóját, de ez csak ott célszerű, ahol a nagy tömeg nem rontja a megmunkálás dinamikáját. (A gépalaphoz képest nem mozgó szerkezeti részek.)
Egyszerre növeli a tömeget és létrehoz végtelen számú belső átlós merevítőt a zártszelvénybe beleöntött műgyantakötésű beton, ami nem zsugorodik, hanem hozzáköt a zártszelvény belső falaihoz. A cementbeton nem köt hozzá és zsugorodik, ezért nem merevít, csak tömeget növel.
A gépalap is rezeghet megengedhetetlenül a környezetéhez képest, ami elmászást és szomszédzavarást okoz. E ellen jó a csillapító gumi láb, vagy más rugalmas alátámasztás, felfüggesztés. Szintén rezgést csökkent a tömeg növelése, a betonkiöntés is. A lecsavarozás is tömegnövelésnek számit, mert mechanikailag hozzáköti a gépalapot egy jó nagy tömegű aljzathoz.
A rezgést lehet még felemészteni, valami sűrű folyadékban, mint a száraz folyékony homok, vagy a sűrű szurok. Akkor a folyadékban részecskéről részecskére terjedő rezgés, a részecskék közötti súrlódó veszteséggé alakul.

De úgy lesz ez jó neked, ahogy Te csinálod magadnak. Ez örömszerzés önkezeddel, akárhogy nézzük is. Szellemi önkielégítés.

 © Lovi2011. okt. 19. 18:25 | Válasz | #88 
Hát olvastam úgy 10 percig mire rájöttem, hogy még mindig az én topikomban vagyok :) De azért ez az epoxis távtartós módszer jó, kár lett volna kihagyni ;)

 © Lovi2011. okt. 19. 18:22 | Válasz | #87 
Ez a megoldás tetszik, lehet alkalmazni is fogom. Zoltán ötletével együtt (hogy tegyem közelebb az Y síneket) elég pontosat lehet csinálni. A gépem egy másik jó tulajdonsága, hogy csak 1 síkon kell beállítani az egészet, ezért lett minden így tervezve. A 2 Y hídon 2 ponton kell beállítani, hogy egyezzen a magasság a Z-re.

 © Gabcsi54562011. okt. 19. 18:15 | Válasz | #86 
Egy biztos kellőképpen összezavartuk Lovit :)

 © NG2011. okt. 19. 13:48 | Válasz | #85 
Szerez valamilyen lapot, az asztalnak. Ennek kell kb. síknak lenni. De egy vastagabb alu szerintem elég sík. Rácsavarozza a kocsikat, lefekteti a majdani munkaasztal felületre. beleteszi a síneket (beállítja párhuzamosra a levegőben lógó síneket (kb-ra) a sínekre felcsavarozza a húzott anyagokat (ez a kívánt pontosságon belül lesz. Az egész még mindíg fejjel lefelé áll. Eztán meghegeszti csak az alapkeretet, ráteszi az epoxis szövetcsíkokat oda, ahol a húzott anyag felfeküdne, és amíg képlékeny az epoxi, a keretet ráfekteti a sínekre lazán fölcsavarozott húzott anyagokra. Finoman leterheli, vszleg az alapkeret önsúlya elég. A húzott profil-sín egységek szabadon lógó végeit előzőleg gondosan alátámasztja, hogy nehogy meghajoljanak az alapkeret súlya miatt, szóval hogy az epoxis rétegek belső nyomása kötés előtt a végeken lehajlítja (tehát hogy a kocsik közelében ahol meg van támasztva többet nyomódik össze az epoxi, mint a végeken). Megköt az egész, megfordítja, leveszi a síneket a húzott profilokról, elkészít x darab furatot ami átmegy a húzott anyagokon és a zártszelvény egyik falán (ha jó vastag a zártszelvény szerintem a falában is lehet a menet), és beteszi a csavarokat, kész a sínek alapja (a fúrás sorrendje: magátmérő végig,-menet külső átmérő csak a húzott anyag vastagságáig,-menetelés csak a zártszelvényfalába - eközben a megkötött epoxi is segít, csak nem szabad elégetni (lassan fúrni)). Aztán rájelöli a húzott anyagra a sínek helyét, kifúrja, sínket föl, kióráz stb. Asztal a helyén.

Aztán meghegeszti kb. vinklibe a felépítményt. Az alapkeret-felépítmény kapcsolat szerintem igazán lehetne csavaros. Fog 3 vagy 4 db masszívabb talpas derékszöget, ráfogja az asztalra, úgy, hogy a tetejükre rá lehessen fogni a hídra szánt egyetlen darab húzott anyagot, beállítva, majd a hídon a zártszelvényekre szintén felteszi az epoxis csíkokat, és az asztal mozgását kihasználva egyszerűen nekinyomja a derékszögekre felfogott húzott anyagot az képlékeny epoxinak. Ezután ott is fúrás, sínek stb.

Ha nagy a gáz és nem elég az epoxi, lehet még alá pakolni.

Valahogy így gondoltam, persze ennél azért gondosabban végig kell gondolni, hirtelen válasz.

 © Kulcsar Zoltan2011. okt. 19. 13:20 | Válasz | #84 
Szia

Ezek mind szépek és igazak is .Azt is elárulod hogy honnan vegye a bázis felületet és hogyan állitsa a két Y és két X lintartoját egysikba ?

 © Kulcsar Zoltan2011. okt. 19. 13:17 | Válasz | #83 
Azért a tervezés nem elhanyagolhato .Ti is terveztétek mert csak tervekböl lehet valamit késziteni ( tudtátok mit akartok és hogy miböl , tudtátok a felhasználási területét , tudtátok milyen vezérlöt és léptetöt fogtok használni ) ennek az elömunkáját Te minek hivod ? Nem a konstrukcio adja a tervek 100%-át .Ott kezdödik hogy köne egy gép - de milyen ---- innentöl terv !
Nektek mákotok van a felszereltségetekkel meg a területtel ahol gondnélkül eltudtatok különiteni egy zonát ami csak a gépé , bár igy lenne mindig .A muszály az nagy ur , nekem az elsö gép kicsit nagyobb volt de teljesen egyedül 3 hét alatt összeraktam ( igaz éjjel nappal ezt csináltam ) mert muszály volt :)

[1] 2

Ugrás a tetejére

Untitled Document Fórumtagok ftp könyvtára: cnctar.hunbay.com