Hobby CNC Fórum   >>   Fórum   >>   Épül a gépem ::: namosthatha
xxx

Ha szeretne hozzászólni, be kell jelentkeznie!
Bejelentkezés >>

Listázás fordított időrendi sorrendben


 © vbodi2011. feb. 06. 16:05 | Válasz | #1 
Sok sikert a gépedhez!

 © namosthatha2011. feb. 06. 21:24 | Válasz | #2 
Köszönöm! Péter, köszönöm neked is a topikot. Lassan lesznek majd tervek, fölteszem. Elöljáróban annyit, hogy X kb. 500 mm, Y kb. 400, Z nagyjából 200 mm mozgású lesz, fa és alu marására, és ha minden jól megy, csavarozásra.

 © sanka742011. feb. 07. 17:26 | Válasz | #3 
Szia! Sok sikert és örömöt a gépépítéshez!

 © namosthatha2011. márc. 06. 08:00 | Válasz | #4 
Csapágyazás kérdések:
A Z orsó csapágyazására jó a mélyhornyú, vagy oda ferde hatásvonalú kell? Most a legnehezebb motor egy Kress marómotor lesz rajta, de lehet, hogy később lecserélném valami kW környéki motorra (és esetleg fortunára, ha kell hozzá) fémhez.
Hosszabb (800 mm hasznos út) orsó egyik végét tengelyirányban meg kell fogni. A másik végén kell biztosítani lehetőséget hőtágulásra? A gép most rétegelt lemez alaplapra fog épülni, később öntvény marógépasztalra kerül át. Minden más szerkezeti elem alulemez lesz.
köszönöm: Balázs

 © keri2011. márc. 06. 09:10 | Válasz | #5 
Elég a mélyhornyú. Olcsóbb, egyszerűbb, bőven elég a teherbírása, ha szükségesnek érzed azt, is előfeszítheted.

 © sanka742011. márc. 06. 09:11 | Válasz | #6 
Szia!Én oda is mélyhornyúakat tettem, 6300-asból 2db-ot, előfeszítve, azaz a csapágy külső gyűrűi kőzé tettem egy 0,2 mm vastag hézagoló gyűrűt.(papírkarika)Ezzel a csapágyhézagot "tüntettem" el. Axiális irányban ez a 2db mélyhornyú csapágy igy is bőven túl van méretezve.A 6300-as csapágy
axiális irányban 0,25xC0 terhelést tud elviselni ami: 3,4X0,25=0,85 kN,azaz egy csapágy megközelítőleg 85 kg tömeget tud elviselni axiális irányban, két csapágy meg a duplája formát. A ferde hatásvonalút nem mindegy hogyan feszíted elő, és abból feltétlenűl 2 db kell.SKF katalógus alapján.

 © sanka742011. márc. 06. 09:11 | Válasz | #7 
lemaradt a válasz gomb már megint...

 © tomktom2011. márc. 06. 14:24 | Válasz | #8 
A mély hornyú csapágyak nem kimondottan alkalmasak axiális terhelésekre, ha gagyit veszel, meglepően nagy lehet a játéka. Előfeszítést meg otthoni dolgokkal az életben nem állítód be rendesen. Rondán néz ki, amikor egy "gravitációval előfeszített" csapágyazással fúrni próbálsz.

Használj 2 soros, ferde hatásvonalú csapágyakat (DIN 628-3), azzal mindenféle trükközés nélkül (elméletileg) axiális kottyanás mentessé teheted az orsódat. Mellesleg a gyári megoldások is legtöbbször ilyenek.
A legkisebb ilyen csapágy 10x30x14 .

 © namosthatha2011. márc. 06. 14:43 | Válasz | #9 
Köszönöm a válaszokat. Amennyire látom, ezek egymásnak valamelyest ellentmondanak. Az nagyon eretnek gondolat, hogy a ferde hatásvonalú csapágyból egy-egy van az orsó két végén ellentétesen beépítve? Az egyik végén mindenképp csak egynek van hely.

 © tomktom2011. márc. 06. 16:02 | Válasz | #10 
Fölösleges, csak bonyolítod a dolgodat. Ha rövid és vastag az orsód, akkor nem is kell a szabad végén csapágyazni. Szabad végére egy mélyhornyú csapágyat berakni, és vagy a tengelyen, vagy a csapágyházban ne is legyen rögzítve (mozgó csapágy, csak támaszt).

 © keri2011. márc. 06. 16:20 | Válasz | #11 
vbodi gépei egész jól működnek :)

 © tomktom2011. márc. 06. 19:26 | Válasz | #12 
Nem mondom, hogy nem lehet jól megcsinálni, csak egyszerűbben is meg lehet egy 2 soros ferde hatásvonalúval.

 © namosthatha2011. márc. 19. 19:06 | Válasz | #13 
Nnnnnna, készültek mórickaábrák. Pontosabban ezeket a lemez szabásához és a gép összeállításához rajzoltam, tudom, hogy nem rendes műszaki rajzok, és nem könnyű érteni őket. Rendeset nincs energiám rajzolni.

A gépről: fix portálos gép lesz, több céllal, szeretnék alut marni, esetleg fát, továbbá csavarozni, meg egyszerűbb gravírozásokat csinálni. A Z alaplapra szerelt szerszám cserélhető lesz.
Munkatér kb. 760 mm X, 370 mm Y és 190 mm Z úttal. X irányban 25-ös lineáris csapágy (használt), Y 30 mm-es lineáris csapágy, Z 20 mm-es lineáris vezető (használt).
Golyósorsó mindenhol 16mm-es 5 mm menetemelkedéssel, meghajtás 200W AC szervó (Farkas Ádám féle Mavilor) 1:2 lassító T5 szíjáttétellel. A szíj feszíthető lesz a motorok csavaros feszítésével.
Az X alaplapon a feltét szintén cserélhető lesz, egyelőre egy kicsi pozícionáló asztal és egy nagy szíjtárcsa lesz (Csak T horony miatt, ilyet tudtam szerezni.)
Az egész valamikor egy 300 kilós marógép asztalra lesz szerelve, de annak most nincs helye. Egyelőre két összecsavarozott, és csavarokkal síkba feszített 21 mm-es rétegelt lemezre lesz szerelve.
A gép 10 és 25 mm vastag alulemezből fog épülni.
Most jönnek a képek.

 © namosthatha2011. márc. 19. 19:08 | Válasz | #14 
Oldalnézet:

 © namosthatha2011. márc. 19. 19:09 | Válasz | #15 
Fölülről Y és Z nélkül:

 © namosthatha2011. márc. 19. 19:10 | Válasz | #16 
Elölről az Y hajtás

 © namosthatha2011. márc. 19. 19:10 | Válasz | #17 
Elölről a Z hajtás:

 © namosthatha2011. márc. 19. 19:14 | Válasz | #18 
Most egy Kress marómotor van rárajzolva oldalról. Még ami eszembe jutott: minden fontosabb derékszögű lemezcsatlakozás merevítve van. Az talán látszik, hogy nem vagyok gépész, tudományomat jórészt e fórumról merítettem. Ha valami eszetekbe jut róla, kérlek, írjátok meg.

köszönöm: Balázs

 © tomktom2011. márc. 19. 19:23 | Válasz | #19 
Első gépnek nem rossz, a kapu 2 oszlopát mindenképpen merevítsd meg egyéb módon, így nagyon könnyen rezonálni és deformálódni fog.

 © lovas gyula2011. márc. 19. 19:44 | Válasz | #20 
Még olyan áron is, hogy az a 2 láb elveszti azt a szép karcsú formáját. Nézd meg a gyári gépeket, iszonyatos mamut lábakat lehet látni és ez nem túlzás a gép egyik legfontosabb vázeleméről van szó

 © namosthatha2011. márc. 19. 19:57 | Válasz | #21 
Fölül, ahol a láb már nem íves, szélesebb nem lehet, mert oda szélső Y állásban alkatrész lóg. Vagy legyen ott is szélesebb, és áldozzak az Y tartományból? A lenti 150 mm szélesség vonuljon végig az oszlopokon?

Vagy kapjanak függőleges bordákat is? Ez csak valami rácsavarozott dologgal lehetne, mondjuk zártszelvénnyel, mert elég kevés 25 mm-es lemezem van.

 © Rabb Ferenc2011. márc. 19. 19:58 | Válasz | #22 
A híd lábai (méretezés nélkül, csupán ránézésre) kicsit karcsúak. Kb 80x20mm-nek tűnik. Ez egy ekkora felépítményhez biztosan kevés

 © tomktom2011. márc. 19. 20:32 | Válasz | #23 
Rácsavarozott cucc is több a mostaninál, valamivel mindenképpen meg KELL erősítened. Továbbá a rajzokat elnézve te is bele fogsz futni a csavarodás problémájába, amikor is a híd 2 lába külön életet él. Én is egy, a tiédhez nagyon hasonló gépet építettem elsőre, fára elég is volt, de másra nem nagyon...

Kép a csavarozott merevítésről (kevés volt még így is), illetve egy csavarodásgátló megoldásról.

A huzalos csavarodásgátló működése. Meglepően sokat ért.

Összeállítás-1

Összeállítás-2

Összeállítás-3

 © namosthatha2011. márc. 19. 20:48 | Válasz | #24 
Ha jól értem, neked a híd mozog, és a két láb mozgásának szinkronizálásához kell a csavarodásgátló huzalos feszítés. Tetszik az ötlet, sehol sem láttam még ilyet.

Nekem a híd áll, le van csavarozva az alap rétegeltlemezhez (marógép asztalhoz). Nyolcas csavarok tartják. Az X asztal mozog csak az alaphoz csavarozott lineáris csapágyakon pont azért, hogy a híd lábainak mozgatásából ne legyen baj. Az erősítésen még gondolkodom, hogyan történjen.

 © tomktom2011. márc. 19. 20:53 | Válasz | #25 
Ohh, tényleg. :D Akkor mégsem kell csavarodásra számítanod.

 © Szalai György2011. márc. 20. 20:58 | Válasz | #26 
Én is próbálgattam ezt a módszert. A fő baj vele az acél kötél anyagából és szerkezeti felépítéséből származó rugalmas nyúlása, nagy átmérő esetén a nagy hajlítási sugár és a hajlításhoz szükséges jelentős erő. Rövidíteni nem lehet, vastagítani sem, ezért más anyagot kerestem és találtam helyette. A szénszálak egyik típusa a Dyneema SK-75 aminek a teherviselő képessége jóval meghaladja az acélét, a nyúlása is jelentősen kisebb, mint az azonos keresztmetszetű acélnak, súlyban is, hajlítási sugárban is jócskán ráver az acélra.
Fenti tulajdonságai miatt erős terjedésnek indult a vitorlás sport terén, amitől beszerezhető és megfizethető lett.
Szerintem a sarokgörgők tengelyeinek egyvégű rögzítése is sok rugalmasságot visz a rendszeredbe, két sarokvas közé szerelve sokat javulna, de acélkötéllel nem érdemes.

 © Szalai György2011. márc. 21. 06:19 | Válasz | #27 
Aludtam egyet a hídlábadra. Az az ív, csak esztétikailag előnyös, és mert nem mozog, lehetne akár mekkora a tömege. Négyzetes alapú csonka gúlaszerűen felfelé szűkülő láb volna ideális, persze függőleges belső oldallal és külső oldal nélkül. A kialakuló üregeket dobozként is használhatnád.

 © namosthatha2011. márc. 21. 06:46 | Válasz | #28 
Köszönöm, még időben van. Már átterveztem úgy, hogy szinte végig 150 mm széles az oszlop lemeze. A hátsó, enyhébb ív benne marad, mert ennyi anyag van, nagyon szűkösen fér rá a meglevő alulapra. Az oszlopokat tartó vízszintes lemezt még ki tudom lógatni az oszlopokon túlra, ezen támaszkodik majd a gúla két további oldala, ha találok hozzá anyagot.

Szóval a szélesebb oszlopok:

 © tomktom2011. márc. 21. 07:52 | Válasz | #29 
Persze, lehetett volna jobban is csinálni, millió hibája volt, de első próbálkozásra, alacsony költségvetéssel erre tellett. Nem is az volt a célom vele, hogy használjam, hanem az, hogy tanuljak belőle. A gond az, hogy namosthátha fórumtárs dolgozni is akarna a géppel, így elsőre egy kb. jó gépet kell csinálnia.

...de majd segítünk neki.

 © tomktom2011. márc. 21. 08:01 | Válasz | #30 
A kapu oszlopait a képen láthatóhoz hasonlóan egy felcsavarozott elemmel merevítsd meg!


 © namosthatha2011. márc. 21. 08:47 | Válasz | #31 
Köszönöm, Szalai Gyuri tanácsára ilyet képzeltem el, csak kettőt. Egy teljes hosszúságú és egy, az Y golyósorsóig tartó fér el.

Ezt mivel rajzoltad? Sehogy sem találtam Linux alatt értelmes ingyenes 3D CAD progit. Azaz nagyon jó a BRL-CAD, de nincs benne méretvonal, így csak félkarú óriás.

 © tomktom2011. márc. 21. 10:56 | Válasz | #32 
Solid Edge ST3, de tudomásom szerint csak Win alatt megy, és hát a legolcsóbb verziója is 650eFt.

 © namosthatha2011. márc. 21. 11:13 | Válasz | #33 
Akkor maradok a 2D QCAD proginál. Vannak hibái, sraffozást, letörést, lekerekítést sokszor nem akar csinálni, de legalább kézre áll. Ha meg nagyon kell a 3D, előveszem a BRL-CADet, az amcsi hadsereg is azzal rajzol harckocsikat immár húsz éve. Ez is ingyenes.

 © Szalai György2011. márc. 21. 17:25 | Válasz | #34 
Sajnos a szűk költségvetés az sok mindenre magyarázat. De erre nem.
Akár az ívek kivágásakor keletkező hulladékkal is jelentősen merevebbé teheted a hídláb lemezeket. Mindenképpen testet kell adni nekik. Ha az alaplemez keskenysége miatt nem fér el a gúla talpa, akkor kénytelen maradni a lemez megoldás © tomktom #30 szerint.
De a merevítő lemez alsó és felső külső sarka nem vesz részt a merevítésben. Akkor meg felesleges, levágható. Úgy is akkorát merevít, mint ha sarka lenne neki, sőt lehetne akár köríves is, talán pont az a darab, ami a láblemez ívének kivágásakor keletkezett hulladék.
Esztétikailag is kedvezőbb az íves lemezen az íves merevítő.

 © namosthatha2011. márc. 23. 14:12 | Válasz | #35 
Közben Tomktom ötletére ezt terveztem még rá. Az alábbi ábra szerint az alaplemez hosszabbítható (de nem szélesíthető) így két otromba merevítő is fölkerülhet lábanként. Az ábrán tollal rajzolva és satírozva. Ilyesmire gondoltál?

 © Szalai György2011. márc. 23. 18:07 | Válasz | #36 
Olyasmire gondoltam, hogy ha a hidat Y irányú erő éri, akkor a hídláb, a két befogás közötti részen hajlik, ami rezgésben jelentkezik. Ezt a rezgést vagy bazi vastag hídlábbal lehetne mérsékelni, vagy egy derékszögben ráapplikált merevítővel. Ennek a merevítőnek már elég csak a két befogás közét átérnie, mert fölül már megakadályozza a görbülést maga a híd.
http://www.cnctar.hunbay.com/Szalai_Gyorgy/Namosthatha1.jpg

 © namosthatha2011. márc. 23. 20:53 | Válasz | #37 
Már értem az elvet, köszönöm. Akkor az én vázlatom is tudná ezt, csak túlméretezés lenne. Sajnos anyag nincs annyi, mint amit lerajzoltál, de majd hagyok neki helyet és szerzek valamit.
köszönöm: Balázs

 © tomktom2011. márc. 24. 08:12 | Válasz | #38 
A te verziód nekem jobban tetszik, tapasztalataim alapján ha valami nem mozog inkább legyen túlméretezve.

Ne akarj minden áron spórolni a gépen, használat közben csúnyán vissza fog ütni. Tudod: Olcsó húsnak híg a leve. Egyszer kell jól megcsinálni.

 © tomktom2011. márc. 24. 08:14 | Válasz | #39 
Mellesleg a te verziódnál, ha bezárod a merevítők által határolt teret, akkor kiöntheted ballasztanyaggal, ami igen csak tudja csökkenteni a rezgési hajlamot.

 © namosthatha2011. márc. 24. 21:00 | Válasz | #41 
Akkor dupla merevítők lesznek, holnap ki is megyek a méhtelepre, hátha van valami.

 © namosthatha2011. márc. 25. 13:19 | Válasz | #42 
Vettem hozzá 100*50*6-os melegen hengerelt U idomot, az elég lesz ide? Ha nem, az aljába is jó lesz.

 © elektron2011. márc. 25. 14:58 | Válasz | #43 
Mellesleg lehetőleg olyan helyen túlméretezni, ahol van is haszna.

 © namosthatha2011. máj. 03. 09:09 | Válasz | #44 
Csodálatos dolog ez a vízvágás, alább látható az eredmény. Ahol vonalat lát a gép, vág. A talicska kereke melletti nagy, hosszú alkatrészen rajta maradt két vonal, ami 8 mm mély bemarást jelöl, hát ott elvágta háromba. Ez így nem jó...
Azon gondolkodom, hogy lehetne újra egyesíteni őket. A hegesztést elvetném, mert 25 mm vastag aluról van szó, meg bemarva is be lesz a következő darab. Meg Arra gondoltam, hogy minden felületbe befúrok 4-4 10,1 mm-es lyukat, és tízes acél

 © namosthatha2011. máj. 03. 09:11 | Válasz | #45 
Na még egyszer.
Azon gondolkodom, hogy lehetne újra egyesíteni őket. A hegesztést elvetném, mert egyrészt 25 mm vastag aluról van szó, meg bemarva is be lesz a következő darab, továbbá a vízvágás elvett belőle 1,5 mm-t. Arra gondoltam, hogy minden felületbe befúrok 4-4 10,1 mm-es lyukat, és tízes acél csapokat Loctite 638-al beragasztok. Ez szerintetek mennyire lenne jó megoldás?

 © Szalai György2011. máj. 03. 16:10 | Válasz | #46 
Bemarás után gyökölés és feltöltés a Csiki féle forrasz pálcával?
(Esetleg egy flekk a bemarással átellenes oldalon.)

 © namosthatha2011. máj. 03. 16:37 | Válasz | #47 
Húúú, én nem vagyok ám ilyen vasas szakember, hogy ennyi mindent megértsek én csak informatikus vagyok.
A gyökölés az, amire én gondoltam, hogy csapokkal összekötöm a darabokat?
Mi az a flekk?
Ez a forraszos feltöltés jól hangzik, de akkor kiesik a ragasztás, mert az egész munkadarabot föl kellene hevíteni, hogy forrasztható legyen.

köszönöm, szia: Balázs

 © csewe2011. máj. 03. 16:45 | Válasz | #48 

 © csewe2011. máj. 03. 16:50 | Válasz | #49 
a flekkelés a rés feltöltése az én értelmezésemben

 © PSoft2011. máj. 03. 17:04 | Válasz | #50 
A flekkelés,egy darab lemez(folt),a hegesztéssel-forrasztással ellentétes oldalon.:)

 © Rabb Ferenc2011. máj. 03. 17:06 | Válasz | #51 
A forrasztást nem javasolnám, mert nagyon fel kell hevíteni az egész darabot, amitől kilágyul. A demo videón is látszik, hogy egy viszonylag kis kalapáccsal rendesen elgörbíti a fickó a kb 20x40-es tömör rudat. Nekem csak egy cső és néhány lemezdarab lett olyan mint a rongy.

Próbáld inkább meghegesztetni, vagy egy flekket (foltot !!!) tenni rá. Persze csak ha elfér...

Vagy egy újat - de egy darabban

 © PSoft2011. máj. 03. 17:09 | Válasz | #52 

 © Szalai György2011. máj. 03. 17:24 | Válasz | #53 

 © guliver832011. máj. 03. 17:40 | Válasz | #54 
Milyen vastag az a vas amit össze kellene hegeszteni? Szerintem nagyon tökéletesen össze lehetne hegeszteni.

 © Szalai György2011. máj. 03. 17:44 | Válasz | #55 
24.oldal vége: „Az Al-Cu-Mg ötvözetek (duralumíniumok) önnemesedők, vagyis az oldó izzítás (homogenizálás) után megmunkálhatók, majd raktárban (szobahőmérsékleten) "hevertetve" néhány nap alatt megeresztődnek nagyobb szilárdságukat elérve.”
Az ábra szerint 300-400C környékén (forrasztáskor) túl sok esemény nem történik. De ha gázlánggal túlmelegíted…
Ki lehet próbálni a konkrét anyag pár hulladék darabján.

 © gege2011. máj. 03. 21:58 | Válasz | #56 
nem akarok okoskodni, főleg más saját topicjában, de szerintem a hegesztés illetve bármilyen magas hővel történő kötés kialakítása nem túl szerencsés.A magas hőtöl vetemedik az anyag.Gond nélkül megvarrnám flekkelés nélkül is úgy,hogy mehetne az anyag röntgenre, de hogy elmennének a méretek a francba az biztos.Ha nem túl költséges, új drabot kéne csináltatni, vagy egy hordozó lemezre csavarkötéssel, csapos pozicionálással rögzíteni.Kérdés, hogy hova fog kerülni az alkatrész, milyen erőknek lesz kitéve, mennyi helyet hagy maga körül, stb.,stb....
....nem olvastam vissza a topicban, de ha ez valóban "spiáter" akkor az túl rideg gépalkatrésznek, sokat nem bírnak. az AlMgSi ötvözettel jobban jársz.
még egyszer bocsi a belepofázásért!

 © namosthatha2011. máj. 03. 22:00 | Válasz | #57 
Nem vas, alu. Az a baj, hogy folt sem alul, sem fölül nem fér el. Amikor még hegesztésben gondolkodtam, ilyet akartam rá, de nem lehet. Gyökölni lehetne, de eleve úgy kellene nekimenni, hogy a két darab közt van 1,5 mm rés, mert annyit kivitt a víz. Ez mennyire lehet gond?
Újat nem fogok csináltatni.
Különben akár így is lehetne használni, legföljebb egy kicsit kevésbé lenne merev a gép.

 © svejk2011. máj. 03. 22:13 | Válasz | #58 
Mennyibe fájt ez a kivágatás?

 © gege2011. máj. 03. 22:16 | Válasz | #59 
az csak jó, ha van közte hézag, mert az olvadék oda is be tud folyni és teljes keresztmetszetében kialakul a kötés. Ha hegeszteted készülj fel rá, hogy "kifli" lesz belőle és síkba kell marni!!!

 © knifemaster2011. máj. 04. 05:31 | Válasz | #60 
Én lemarnám anyagvastagság felére a középső darabot,meg a 2 szélső darab végét,és egy másik alulappal összekötném csavarkötéssel.,majd mindegyikbe vernék egy stiftet.MEgfelelő pozícionálással a a 1,5 mm hiány is visszajön,a hézagot meg kitölteném Loctite 3450 A&B két komponensű epoxiragasztóval.Bár lehet,hogy előbb ragasztani kellene,és/vagy a középső darabból elmarni még anyagot,hogy ne 0,75 mm -es hézagba kelljen begyömöszölni a matériát...

 © namosthatha2011. máj. 04. 06:13 | Válasz | #61 
Akkor is kifli lesz, ha két oldalról két-két 10 mm-es alu "léccel" megfogom? Van ilyen készen és mindegyiken pont olyan lyukosztás van, hogy kiadja a vízvágás szélességét is. Én úgy képzelem, hogy ilyenkor két oldalról felváltva hegesztve azért nem lesz olyan elhajlás.
Különben ha lesz benne pár tized, az nem számít, ez nem annyira kritikus alkatrész.

 © namosthatha2011. máj. 04. 06:13 | Válasz | #62 
70 kFt.

 © guliver832011. máj. 04. 06:30 | Válasz | #63 
Én a következőképpen csinálnám. Azt a két darab alut amit össze kel hegeszteni odafogatnám egy vas laphoz hogy egyenesen legyen és úgy hegeszteném meg, aztán a hegesztést lemarnám egyenesre és a másik oldalról is ugyan így csinálnám még egyszer.

 © namosthatha2011. máj. 04. 06:40 | Válasz | #64 
Résenként 1,5 mm a hiány, így nem olyan rossz a helyzet. Köszönöm, gondolkodom rajta, még a hegesztést megkérdezem.

 © vbodi2011. máj. 04. 06:58 | Válasz | #65 

 © namosthatha2011. máj. 04. 07:04 | Válasz | #66 
...és ez még 60%-a egy másik árnak.

 © svejk2011. máj. 04. 10:26 | Válasz | #67 
huhh....
De remélem ebben az anyagár is benne van.

 © namosthatha2011. máj. 04. 18:44 | Válasz | #68 
50 kg. lett nagyjából a vágott anyag, azt használtan vettem 400 Ft/kg áron itt a Fórumon. Az amari.hu -tól kértem egyszer árajánlatot ide való szerkezeti alumíniumra. Vágással együtt 2000 Ft/kg-ra emlékszem, már nem tudom, pontosan milyen anyagminőség. Azok még csak téglatestek, ezek már tele vannak helyzetbe fúrt vezető furatokkal, és még mindig az új árai alatt vagyok. Ha érdekel, kiszámolom a vágott összfelületet, ami alapján a vágó cég is dolgozik - persze csak akkor érdekes, ha másnak is vannak ilyen adatai.

 © gege2011. máj. 04. 18:48 | Válasz | #69 
milyen anyag ez pontosan???

 © namosthatha2011. máj. 04. 19:06 | Válasz | #70 
Passz. Kézzel megfogva kemény, körömmel nem karcolható eredetileg nyomdagép váza illetve burkolata volt, gondoltam, ide is jó lesz. 25 illetve 10 mm vastag valamilyen alumínium.

 © gege2011. máj. 04. 19:30 | Válasz | #71 
hát ezaz, hogy "valamilyen" aluminíum....az sem mindegy...az ötvözethez legjobban "hasonlító" anyaggal kell hegeszteni, vagy ha spiáter, felejtsd el.A fajsúlyából nagyjábol meg lehet határozni az anyagát.mérd meg,h mekkora a tömege és határozd meg egy dm3 súlyát.A neten találsz fajsúlytáblázatot hozzá.

 © namosthatha2011. máj. 04. 21:03 | Válasz | #72 
Biztos nem spiáter, mert nem olyan nehéz, mint a vas. Meg a vastagabb szerkezeti anyag volt, egyértelműen nem öntött, aminél spiáter előny lehetett volna. A fajsúlymérés jó ötlet, megcsinálom.

 © gege2011. máj. 04. 22:33 | Válasz | #73 
a dúralu egyáltalán nem nehéz :)

 © namosthatha2011. máj. 06. 08:49 | Válasz | #74 
Megmértem mindkét anyag sűrűségét. Konyhai mérleg, minták tömege 1060 ill. 690 g. Térfogat hosszméréssel igen pontosan számítható volt. Tömegmérésnél - föltételezve, hogy a mérleg jó - leolvasási pontosság 10g, így 1-1,5 % a mérés pontossága. A vastagabb anyag (amit hegeszteni kell) sűrűsége 2,79 g/cm3, a vékonyabbé 2,73 g/cm3. Az itt található ötvözetek közül a vastagabb lehet 2014, 2017, 2024, 2124, 7005, 7075 sorszámú. Most ha ezt megmondom egy lakatosnak, aki amúgy tud alut hegeszteni, megy vele valamire?
köszönöm, szia: Balázs

 © gege2011. máj. 06. 13:08 | Válasz | #75 
ez már előrelépés de igazábol az ötvözet a fontos.Mennyi magnéziumot,sziliciumot,stb tartalmaz van-e réztartalma stb.ez is mind megtalálható a neten és szintén fajsúlyból meghatározható.

 © Szalai György2011. máj. 06. 16:42 | Válasz | #76 
Nem vennék rá mérget, hogy csak fajsúlyszámítással, (főleg konyhai mérleggel és mérőszalaggal mérve) megállapítható egy alumíniumról az ötvözők kiléte és mennyisége.
Több ötvözet is nagyon hasonló fejsúlyú. Egy nagyságrenddel pontosabb súlyméréssel és nagyon pontos térfogatméréssel is csak találgatni lehet szerintem. De talán hobby esetben nincs is akkora jelentősége a kémiai összetételnek, ha jól fúrható, faragható.
Ezért inkább a keménységét tartom fontosabbnak megítélni, akár bicskával faragós módszerrel. Jól kitalált szerkezeti felépítésű váz esetén, a rugalmassági mutató mérésének sem látom nagy jelentőségét.
Profi hegesztő biztosan kíváncsi a pontos anyagösszetételre, de aztán azzal a pálcával (huzallal) hegeszti, amije van.
Forrasztásnál sem elérhető minden ötvözethez különféle anyagú forrasztópálca.

 © gege2011. máj. 06. 18:12 | Válasz | #77 
részben igaz az állításod.Nem mindenki fog komolyabban foglalkozni a témával, mondván "megvarrom ami van, jó lesz az úgy is".Ilyen viszonylatban viszont akkor elég azt megállapítani, hogy szilíciumot vagy cinket vagy rezet tartalmaz-e egyáltalán.Az arányok nem számítanak.Ha tartalmaz, akkor nagyobb keménységű, jól forgácsolható, nehezen hegeszthető lesz az anyag.Dinamikus igénybevételnél gyorsabban öregszik az anyag/hajszálrepedések, "alumíniumpestis"/.Ha "csak" AlMg ötvözet, akkor lágyabb, jobban hegeszthető ,- ha szabad így fogalmaznom egy puhafémnél-rugalmasabb lesz az anyag.

 © namosthatha2011. máj. 06. 21:48 | Válasz | #78 
Köszönöm a válaszokat. Már csak az a kérdés: mi a kockázata egy nem megfelelő anyaggal történő hegesztésnek? Lehet olyan próbahegesztést csinálni hulladékon, amiből valami értelmes megállapítható?

 © Szalai György2011. máj. 06. 23:27 | Válasz | #79 
Próbahegesztést csinálni hulladékon azt lehet, de bevizsgáltatni, hogy mit ér, azt nem. Akkreditált intézményben sokba kerül egy ilyen művelet, házi pálinkafőzdében meg nincs hozzá műszer.
A kockázata? Sohasem derül ki, mert nem terheled határig a varratot. Jó esetben át van hidalva (Söntölve) egy teljes értékű másik réteggel. (Flekk) Hobby felhasználásban soha nem számolsz semmire élettartamot. Tehát nem derül ki a rövidülés. Egyszer majd eltörik. És? Mihez képest későn vagy hamar.
Próbahegesztésből megállapítható egy nagyon fontos dolog. A hegesztő szakember szakmai és technológiai felkészültsége. A görbülés. Más szerintem hobbyban nem számit.

 © gege2011. máj. 07. 00:02 | Válasz | #80 
száz szónak is egy avége, csináltass próbahegesztést egy hulladék darabon /vagyis kettőn/ annak adjál kalapáccsal hideget meleget, hajtogasd míg el nem törik.Ha a varrat törött, akkor jó lesz, ha a varrat megmarad és relative könnyen kiszakad az anyagból, akor felejtsd el a hegesztést .Ha ez stimmt, akkor heggesztesd meg a fődarabodat és mard síkba. /max 2-3 milimétert vesztesz a vastagságból , de jó esetben csak 1-et/

...ja, nem kell mindenáron eltörni, azt úgy is érzi az ember, hogy mikor elég.Szóval ha nagyon elfáradtál de a hegsztés még egyben van, akkor is jó lesz

 © namosthatha2011. máj. 08. 21:32 | Válasz | #81 
Köszönöm, ezt teszem majd.

 © namosthatha2011. máj. 12. 08:02 | Válasz | #82 
Közben elromlott a marógépem hajtása, ezért hirtelen át kellett alakítanom faiparivá (-:

 © kmajer2011. máj. 12. 08:24 | Válasz | #83 
Brutális...

 © namosthatha2011. dec. 02. 19:03 | Válasz | #84 
Na, lehet, hogy lassan valami elkezdődik. Persze miután az alábbi marógépet megjavítottam, mert még az is ugyanígy áll.
Szóval fölmerült, hogy kellene egy A tengely is, aminek elég nagy munkadarabokat is tudnia kell kezelni, mondjuk 400 mm átmérőben. A 28-as hozzászólásomban szerepel az ábrán egy 480 mm-es síktárcsa, mint asztal. Az eddig fixen lett volna rögzítve, de most forognia kellene. Szerintetek működne a következő terv?
A tárcsa kapna egy rövid tengelyt, és az alatta levő 25 mm-es alulapba mélyhornyú vagy kúpcsapágy lenne besüllyesztve. Utóbbiból van is egy 32208 típusú itthon, előbbi is akad, csak kisebb. A teher nagy részét egy nagy talpcsapágy viselné, sajnos legalább 150 mm belső átmérővel, ha a síktárcsát a zsákfuratok felületén akarom megtámasztani.
A síktárcsa kerületére T5 szíjtárcsa fogazást maratnék, és így egy nekem megfelelő, kb. 1:20 áttétellel lehetne hajtani 200 wattos Mavilor motorral.
Tudom, igen nehéz ez a síktárcsa, de ez van, van benne T horony is, súlyától eltekintve minden tekintetben tetszik.

 © Szalai György2011. dec. 02. 19:38 | Válasz | #85 
A negyvenes tengelyre felcsapágyazott négyszázas tárcsa nem fog „billegni” ha terheled a tárcsa szélét? Menyire akarod terhelni? Vagy majd teszel a széle alá is valami csapágyakat körbe?
(Azt hiszem a perem alatt szokás az ilyen tárcsákat csapágyazni, keresztgörgős csapággyal.)

 © namosthatha2011. dec. 02. 19:45 | Válasz | #86 
Nem akarom a szélét terhelni. Amennyire lehet, középen lenne a teher súlypontja, max. mondjuk 10 kg. A szélén nem tudom csapágyazni, mert lelóg az alapról, ami 250*337 mm. A talpcsapágy legnagyobb külső átmérője mondjuk 230 mm lehet.

 © Szalai György2011. dec. 03. 07:39 | Válasz | #87 
Ha a négyszázas tárcsát 1:20 csökkenéssel fogod hajtani, akkor a motoron húszas szíjkereked lesz. (T5 profil 14 fog 21,45mm átmérő) Ez akkora arányú áttétel, hogy a motort a tárcsától végtelen messze kell raknod, hogy terelő görgő nélkül is legyen elég felfekvés a motor felőli keréken. (min.6 fog) Randa mutatvány és kellemetlen szíjhosszúság, tehát kell egy (kb. ötvenes) terelő görgő. Akkor meg a négyszázas tárcsa kerületének akár a három negyedén is felfeküdhet a szíj, ami úgy 940mm hossz.
Gondolod, hogy meg fog csúszni a szíj, a nagy tárcsa fogazása nélkül?

 © vbodi2011. dec. 03. 07:43 | Válasz | #88 
Kell a terelő görgő, amivel lehet a szíjjat feszíteni is.

 © Kulcsar Zoltan2011. dec. 03. 08:17 | Válasz | #89 
Szia

A másik dolog amibe most futottam bele hogy 1880mm töl hosszabb szijat nem igazán lehet beszerezni .Nekem volt ilyen nagyméretö forgatom ( 970mm átméröben ) és ott egy böhöm nagy csigakarék csiga orso párost használtam , nem volt egyszerü a holtjátékot kiszedni ekkora átméröben .A párhuzamos áttételben gond lehet még a lenditö tömeg is igy csak nagyon picike rámpával lehet az asztalt pozicioban tartani .


 © Kulcsar Zoltan2011. dec. 03. 08:18 | Válasz | #90 
Bocsánat : Párhuzamos tengelyü áttételben gond .....

 © namosthatha2011. dec. 03. 09:34 | Válasz | #91 
A terelőgörgő nekem is eszembe jutott, mert a motor szíjtárcsáján nagyon kis szögben feküdne föl a szíj.
Tényleg lehet, hogy nem csúszik majd meg, érdemes kipróbálni.
A nagy tehetetlenségi nyomaték engem is zavar. A tárcsa olyan 50 kg lehet, tetája olyan 1,5 kgm2. 40 mm vastag, 60 mm belső és 240 mm külső sugarú gyűrűnek tekintettem. Munkadarabbal együtt a teta 1,7 kgm2.
M=20*0,7 Nm (0,7 körül van a motor tartós nyomatéka) M=teta*szöggyorsulásból szöggyorsulás 8,2 rad/s2 azaz 1 másodperc alatt fölgyorsul több, mint 1 fordulat/másodpercre. Ennek teljesítményigénye M*omega=14*8,2=114 W azaz a motor is bírja.
Remélem, jól számoltam. Kérdés még, hogy az X mozgatáshoz használt két darab 25mm-es alátámasztott lineáris vezető és hajtás mit szól ehhez a 60-70 kg mozgatott tömeghez, meg még ott is ki kellene számolni a motoron ébredő nyomatékot. Ott azért jobb gyorsulás lenne szükséges.

 © namosthatha2011. dec. 03. 09:42 | Válasz | #92 
Mondjuk ha 10 mm-t lemaratok a tárcsa felületéből és alul a gyűrűből, akkor amellett, hogy elvész a köszörült felület, a 34 kg-ra csökken a tömege, tehetetlenségi nyomatéka pedig kb. 1 kgm2 lenne. Kérdés, ez mennyibe kerülne - az én maróim és marógépem biztosan kevés ehhez. Iszonyat anyag van benne, a T hornyok behajtása még így is 5 mm vastag maradna.

 © Tibor452011. dec. 03. 09:55 | Válasz | #93 
Több hiba van a számításodban.
- J értéke gyanús.
- P-nél rossz képlettel számolsz, mivel a szögsebesség nem állandó.
- P-nél ráadásul szöggyorsulást helyettesítettél be.

 © namosthatha2011. dec. 03. 13:22 | Válasz | #94 
Mi a jó teta érték? m=50kg r1=0,06m r2=0,24m
P jogos, első másodperc végére omega=8,2 P=0,5*1.7*8.2*8.2=57,2W még jobban járok.
Majd kiszámolom az X nyomatékot és teljesítményt is, most ebéd lesz.

 © Tibor452011. dec. 03. 14:47 | Válasz | #95 
Mi a helyzet a kiskerék, nagykerék, motor tehetetlenségi nyomatékaival? Ezeketet nullának tekinted?
Mellesleg a 0.24/0.06 tárcsád J-je se 1.7, hanem 1.35 kgm2.

 © namosthatha2011. dec. 03. 16:11 | Válasz | #96 
Azokat elhanyagolom az 1,35 kgm2-höz képest. Azt hiszem, sok hibát nem vétek ezzel. Mi a helyes számítási mód a tárcsa tetára? vettem a képletet.Innen
Amúgy írtam is, hogy a tárcsa tetája 1,5 ezzel a képlettel pontosan 1,53, 1,7 a munkadarabbal együtt lenne.

 © Tibor452011. dec. 04. 08:18 | Válasz | #97 
Azt is mondhatnám, ha elhanygolod, akkor fejeltsed el amit írtam a J-vel kapcsolatban...
Bár egy 400 mm-es átmérőjű fogazott szíjtárcsa szerintem nem elhanyolható inerciájú.
De van itt egy súlyos probléma. Te mechanikusan csak oszottál szoroztál, és nem gondolkoztál el a lényegen, nevezetesen az a szerencsétlen hajtómotor redukált J-ben mit fog érezni.
Igen nehéz lesz lengésmentesre beállítanod, mert ezzel a hatalmas mozgatandó J-vel "bele betonoztad" a nagy időállandójú rezgőkört. Javasolnék egy mérési tesztet, mielőtt az egésznek nekivágsz.

 © namosthatha2011. dec. 04. 11:36 | Válasz | #98 
Miért érdekes a szíjtárcsa és a motor tetája a nagyságrendekkel nagyobb forgatott tömeg esetén? Különösen, hogy a munkadarab tetája is változhat mondjuk 0,01 és 0,2 kgm2 között, tehát pontos értékkel nem is számolhatunk. Nem kötekedni akarok, csak érdekel. Különben olvass vissza, pont hogy a nagy tárcsával kapcsolatban nem akarok semmit sem elhanyagolni. Ezért gondoltam, hogy le is lehetne szedni belőle, hogy fürgébb lehessen.

Különben a nagy tárcsa elképzelésem szerint ha forog (tehát kell a plusz tengely adta szabadság), akkor nagyjából egyenletes sebességgel teszi, persze megmunkálástól függő szögsebességgel - a pozíció persze fontos. Nem kellene ennek ide-oda lépnie, az megmaradna X és Y tengelynek.

Mérési tesztet elhiszem, hogy fontos, de gyakorlatilag meg kell építenem hozzá az egész forgatható asztalt.

 © Tibor452011. dec. 04. 12:15 | Válasz | #99 
A hajtómotor amikor összekötöd tengelyét a hajtott mechanikával akkor egy motortengelyre redukált inercianyomatékkal kell számolni az adott hajtás mechanika konstrukció kapcsán.
Most direkt kerekített számokkal behelyesítek a Te elképzelt forgatódba:
Legyen tehát 2 kgm2 = 20000 kgcm2 a forgatott síktárcsádnak a J-je.
A motorra redukált t.nyomaték 20-as lassítás esetén: Jm=20000/400=50 kgcm2.
Egy 200 W-os szervo motornak attól függően DC vagy AC 0.1 - 1 kgcm2 a saját J-je. Ebből az következik, hogy akár 500-szor nagyobb J-t kell gyorsítani, mint amikor csak magát gyorsítja. Ezért is kell szegények ~1 másodperc az 1/s síktárcsa fordulat eléréséhez. Ez meglehetősen durva hajtás illesztés, ha dinamikai elvárásaid is vannak.

"Mérési tesztet elhiszem, hogy fontos, de gyakorlatilag meg kell építenem hozzá az egész forgatható asztalt."

A fentek tükrében beláthatod, semmit nem kell
megépítned, csak közvetlenül a motor tengelyére szerelj fel egy 50 kgcm2 J-jű vasdarabot.
Ennek a "műterhelésnek" a gyakorlatban körülbelül megfelel egy 80-100 mm átmérőjű esztergatokmány is.
Az idevonatkozó szervo szabályzéselméletet most átugorva nyilván a műszaki érzékednek is azt kell sugallni, itt gondok lehetnek. Már pedig ez a teszt egyenértékű az elképzelt forgatód hatásmechanizmusával a motorra nézve. Így sok pénzt, felesleges időpazarlást spórolhatsz, ha kipróbálod ezt a tesztet.

 © namosthatha2011. dec. 05. 05:32 | Válasz | #100 
Köszönöm, ez szemléletes volt. Szerintem nagyon szerény dinamikus elvárásaim vannak, de még gondolkodok, hátha más szempont miatt esetleg megnövekednének. Amúgy pont azért merült föl a kérdés, mert éreztem, hogy durván nagy a vasdarab az ilyen motorral általában forgatott dolgokhoz képest.

Pont ezért gondolkodok azon, hogy le kellene marni belőle, akár még jobban is, mint alább írtam. Kérdés, mennyibe kerülne. Az is kérdés, mi lenne az, ami hasonlóan merev, T hornyos és jelentősen könnyebb illetve kisebb tehetetlenségi nyomatékú, mint ez.

 © Szalai György2011. dec. 05. 06:32 | Válasz | #101 
Mi határozza meg, a dinamikai elvárásokat? Mennyi idő alatt illik elérnie a munkasebességet egy forgó asztalnak?


[1] 2

Ugrás a tetejére

Tárhely és domain a MediaCentertől

Untitled Document Fórumtagok ftp könyvtára: cnctar.hunbay.com