Hobby CNC Fórum   >>   Fórum   >>   Frekvenciaváltó
Frekiváltó

Ha szeretne hozzászólni, be kell jelentkeznie!
Bejelentkezés >>

Listázás időrendben


 © bogancs2015. aug. 21. 07:40 | Válasz | #2989 
Eladó új 3 x 220V bemenetű, 3 x 220V kimenetű 30 kW-os frekvenciaváltó

 © vjanos2015. aug. 19. 22:07 | Válasz | #2988 
Köszi, csak kíváncsiskodok... ha nem muszáj, nem kezdek ilyen alacsony szintű nyelvekkel :)

Belenéztem a manualba, érdekes, de momentán nem tudom mire tudnék használni egy ilyent, illetve időm se nagyon lenne rá :/

 © Béni2015. aug. 19. 22:04 | Válasz | #2987 
Nem jól tudod. Esztergályos vagyok. :)
A szórakozás nekem az, amire ráfizetek. Mostanában a munka is kezd szórakozássá válni. :)

 © svejk2015. aug. 19. 21:57 | Válasz | #2986 
Hivatalosan az a normális, a létrát csak a magamfajta bénák miatt hagyták meg.

 © nyarfa2015. aug. 19. 21:57 | Válasz | #2985 
Velem ellentétben te tanult programozó vagy Béni :) neked ez tényleg csak szórakozás.

 © nyarfa2015. aug. 19. 21:51 | Válasz | #2984 
Azért a programozói múlt kísértett végig, mivel a programot nem kattintgatva írtam a létra nézetben, hanem manuálisan begépeltem a parancsokat. A létra nézetet ellenőrzésre használtam mindössze.

 © svejk2015. aug. 19. 21:49 | Válasz | #2983 
Ha tudsz erősáramú rajzot olvasni, és ismered a relés logikákat akkor nem lehet gond.
Képzeld, hogy ha nekem is ment. :)
Pedig eddig még semmilyen programnyelvbe nem sikerült belemélyednem.
(bár a PLC-kbe sem mélyedtem bele de pár óra alatt működű dolgokat lehet előállítani vele)

 © nyarfa2015. aug. 19. 21:44 | Válasz | #2982 
Szükséges hozzá egy program. A Meltrade Kft jóvoltából megkaptam a 60 napos próbaverzióját a Mitcubishi PLC-k programozásához szükséges program gyűjteményt (4Giga meg egy kicsi). Ebből én csak egy régi programot használtam ami ráadásul nem is próbaidős :) így ha lejár a hatvan nap akkor sem lesz gond a programozás. Ezenkívül kaptam magyar nyelvű leírást is, meg egy oktató programot (sajna azután jutott eszembe kérni miután végig szenvedtem már több hetet és már csak az időzítés nem ment).

Összességében nem bonyolult, és ha kell felteszem ide a könyvtáramba az összes anyagot. A kommentelt pdf is ott van. Ebből sok mindent megtudsz érteni, de van még egy nézete is a programozási felületnek ami még jobban segít egy-két dolog megértésében (legalább is nekem). Azt meg itt találod meg.

Az FX0s igaz nincs tárgyalva a magyar nyelvű kezelési útmutató kezdőknek anyagban, de feltettem programing manual-t amiben külön jelzik melyik parancs vagy művelet melyik PLC-n futtatható.


Ha kell valakinek segítség, akkor szóljon. Ha valaki nem akar vagy tud bajlódni akkor megtudom írni a progit számára csekély juttatásért (pár liter sör megteszi )

 © vjanos2015. aug. 19. 21:41 | Válasz | #2981 
Aha kösz... hát nem jött meg a kedvem hozzá :)

 © svejk2015. aug. 19. 21:30 | Válasz | #2980 
Érdekés még hogy az áramutak javítása, törlése nekem még egyik PLC szoftverben sem volt egyértelmű és kézreálló.

 © svejk2015. aug. 19. 21:28 | Válasz | #2979 
Úgy ahogy írod, grafikus és "csak" összekattintgatod az elemeket. :)
A szimuláció is elég jó, mehet online-ba is lépésről lépésre.
Az indulás kicsit nehéz és el kell fogadni pár szabályt.

Kezdőknek Omron vagy Siemens az ajánlott, mindkettőhöz sok leírás van magyarul.

 © vjanos2015. aug. 19. 21:22 | Válasz | #2978 
Hogy néz ki a gyakorlatban egy PLC programozás?

Van valami progija, amiben ilyen grafikus "létrát" kattintgatsz össze?
Vagy ez csak az események leírása, és valami rendes kódszerű programkód is van mellette?

 © nyarfa2015. aug. 19. 21:13 | Válasz | #2977 
Köszi :)

Közben találtam még hibát amit ki is javítottam. Ezért is jó ha az ember veszi a fáradságot egy kis kommenteléshez, igaz a fél délutánom ráment.

 © svejk2015. aug. 19. 21:11 | Válasz | #2976 
Nem rókasz@r!

Egy 90-es évekbeli forgácsoló CNC-nek sem ilyen hosszú a diagramja! :)

De legalább érthetően kommentálva van, ügyes vagy!



 © svejk2015. aug. 19. 21:08 | Válasz | #2975 
Az AVR, PIC társaival szemben óriási előny, hogy ipari cucc.
Mire egy mikrovezérlőt ipari környezethez igazít az ember, lesz pár ősz hajszála. :)

 © Béni2015. aug. 19. 20:58 | Válasz | #2974 
Szép!
(Nekem is van 5 ebből a PLC-ből, de még nem szórakoztam vele.)

 © nyarfa2015. aug. 19. 20:30 | Válasz | #2973 
Belekerült pár órába mire megcsináltam, de itt van a létra diagramm pdf-ben.

 © nyarfa2015. aug. 19. 07:43 | Válasz | #2972 
Ja és működik


 © nyarfa2015. aug. 19. 07:39 | Válasz | #2971 
Ez a feladat is megmutatta nekem, hogy az "ősi" megoldásokhoz sokkal kreatívabban kell gondolkodni, sőt néha letisztultabban. A legfontosabb az volt, hogy mindennek minden pillanatban ismernem kellett az állapotát, és egy-egy kapcsolási lépésnek tudnom kellett az összes kimenetre vonatkozóan az azonnali és a következő ciklusban létrejövő hatásait.

Nem ez a megoldás a legolcsóbb, lehet nem is ez a legésszerűbb, de Sanyinak van még több tucat PLC-je ami még olcsó is. Kíváncsi voltam mennyire használható, vagy mennyire ésszerűbb mint venni relémodulokat meg valamilyen AVR, PIC vagy ARM alaplapot, esetleg építeni és azzal megoldani "modernebben". Másrészt kíváncsi voltam az ipari megoldások hobbi szintű alkalmazásaira is.


A végeredmény számomra meggyőző, összességében pont azt csinálja amit akartam, letisztult kapcsolási megoldás sallang nélkül. Az ára?

PLC+táp 10.000.-
DIL 0052d 2-3.000.-/db nekem volt itthon
220-as kontaktor 3.400.-
fém doboz 11.000.-
műanyag doboz 1.800.-
10db nyomógomb+ 2db EStop 5.400.- ebay-ről
ventilátor+légbeömlőszűrő 4.800.-
kábelek, csavarok, kábelcsatorna kb 15.000.-
ugye ez mind a gépek elhelyezésétől függ, nekem 15m árnyékolt 2,5-es kábel kellett a motorokhoz
30m árnyékolt UTP duplán, mert 14 ér lett felhasználva

Persze ha egy központi helyen használt GanzKK kapcsolókkal oldom meg akkor olcsóbb lett volna, de ez "szebb"

 © svejk2015. aug. 18. 21:38 | Válasz | #2970 
Én egyáltalán nem ítéllek el érte.
Egyébként a PLC-ket a relés áramkörök kiváltására fejlesztették ki.
Nem véletlen maradt meg a létra diagram sem, mint az egyik ős formátom.

 © Pál2015. aug. 18. 21:31 | Válasz | #2969 

Ugyanezt egy G5-ös frekvenciaváltóval is meg lehet csinálni.
Motor választónak be kell tenni egy kapcsolót és akár hajtás közben is lehet kapcsolni.
Ilyenkor az adott motorhoz tartozó rámpával leállítja majd Leállás után a reléjével átkapcsolja a mágneskapcsolót, így a motort is.
Mivel nem volt leállítva így egyből el is indítja a másik motort a hozzá tartozó rámpával.
A G5-nek két analóg bemenete van, egyedül azt nem próbáltam, hogy lehet e motorhoz rendelni.


 © nyarfa2015. aug. 18. 21:28 | Válasz | #2968 
A lehetőség adott, de hogyan kapcsolod és mivel a két motort? Nekem a 2db DIL 0052d kapcsolja a kimenetre a két motort. Párhuzamosan nem köthetem, ha meg kapcsolóval kacsolgatom, akkor tényleg fölösleges a PLC .


A létrát kimásolom holnap a laptopból és fel is teszem ide, persze magyarázattal.

A legtöbb gondot az okozta, hogy egy kimenetet (Y,M, stb) csak egyszer lehet egy cikluson belül beállítani, na és a két lehetőség OR, AND ez volt a halálom. Mivel nem iskolában tanultam a programozást, a logikai áramkörök téma kimaradt mint "bonyolult hálózatok felépítése logikai áramkörökkel".

 © nyarfa2015. aug. 18. 21:18 | Válasz | #2967 
Egyrészt a nyomógombokat kezeli, másrészt a motor váltás miatt kellett.

A gombok addig adnak jelet ameddig nyomod, így a frekiváltót kikellet segíteni valamivel ami megtartja az állapotot. Persze erre egy öntartó relé is elég, de a másik feladat a motor váltás már kicsit nyűgösebb dolog. Ott egy "SET" lábat kell beállítani és billegtetni. Ha "0" akkor motor 1, ha "1" akkor motor 2. Ezenfelül azt is meg oldottam két kimenet segítségével aminek egy közös pontja van, hogy a potikat kapcsolgatom, így a beállítása a fordulatnak független a két eszközön. A feledat inkább tanulás jellegű. Biztos van egyszerűbb megoldás is, pl kapcsolók, de már régen érdekeltek a PLC-k és gondoltam itt az ideje kipróbálni.


Összességében kényelmi okokból és tanulásból oldottam így meg.

 © Pál2015. aug. 18. 21:00 | Válasz | #2966 

Minek kellet a rendszerbe PLC, mit csinál konkrétan ?


 © svejk2015. aug. 18. 20:57 | Válasz | #2965 
Az biztos, ha venni kell, akkor már 2 db időrelé is többe kerül mint ez a PLC.
Mert gondolom mást nem nagyon csinál, hiszen nincs analóg be vagy kimenete.
Dob fel ide a létrát aztán majd jól kitárgyalják a fórumtársak.

Ilyen széleskörű programozói tudással nem lett volna jobb a frekiváltót a kommunikációs portján keresztül zaklatni?
Több lehetőség lett volna.

 © nyarfa2015. aug. 18. 20:42 | Válasz | #2964 
Sikerült egy frekiváltóval aminek belehet állítani két motor értékeit, két eszközt meghajtanom egy PLC segítségével.

Tudom ez nem egy annyira nagy dolog, de első nekifutásra nekem sem tűnt egyszerűnek. Az elmúlt években programoztam néhány nyelven több témában:

-Clipper (Adatbázis kezelők)
-Pascal (próbálkoztam)
-Delphi (Adatbázis kezelők, folyamatirányítás)
-Visual Basic (folyamatirányítás)
-C (PIC, AVR)
-C#(UCCNC)
-ASM(PIC, AVR)

Elég sok önbizalommal neki is indultam egy FX0S-30MR-DS (16 bemenet, 14 kimenet) PLC programozásának Majoros Sanyi jóvoltából. Röpke három hét után sikerült is eredményeket elérni miután Csúri Péter a Meltrade Kft-től igen sokat segített tanácsokkal és oktató programmal. Persze volt aki megjegyezte, hogy "ezt villanyszerelők szokták programozni" na ja én is így látom.

De a konkrét feladatról.

felhasznált eszközök:
frekiváltó Hitachi NE-S1 022FE2
PLC:Mitsubishi FX0S-30MR-DS
OMRON 24V-os DC táp
2db DIL 0052d a motorokhoz
1db 220-as kontaktor a frekiváltóhoz
kapcsolók és potik






EMU 200 kezelőszervek


maró kezelőszervek


Ha valakit érdekel a program akkor azt is felteszem.

 © ANTAL GÁBOR2015. aug. 10. 18:41 | Válasz | #2963 
Mindenkinek igazat adok... Egy rozsdamentes laborszivattyúnál ( 85 e Ft ) merült föl az 1 f frekiváltó kérdése de addig cseszgettem a németeket amíg 3f motorral szerelték .

 © svejk2015. aug. 10. 18:34 | Válasz | #2962 
Kollégám a pedrolloját is áttekercseltette 3 fázisúra.
10 ezer körül volt a tekercselés, meg 25-ért vett hozzá egy VLT2800-at.

 © Pál2015. aug. 10. 18:29 | Válasz | #2961 

Értem én hogy villany motor, de mi hajtja ? :)
De a többlet költség ami ezekkel az elcseszett 1 fázisú akármikkel jár bejön a tekercseléssel és egy szabványos hajtásvezérlővel.
És ha kicsit előrébb néz az ember az orránál akkor ezek a kínai vackok nem lesznek hosszú életűek.
Tehát ha beüt a krach akkor a csere se biztos azonnal megoldható.
Egy 3x200 voltost előbb be lehet szerezni mint ezeket a spec akármiket.
És pont te tudod a legjobban, hogy iparban ugye pikk pakk megvannak a milliós kötbérek ha meg kell állni valami malőr miatt és karbantartási szerződés is van.


 © ANTAL GÁBOR2015. aug. 10. 17:55 | Válasz | #2960 
Pali ! Egy szivattyút hoztam fölaz imént példának . Nemrég külön harcot folytattam egy német szivattyús céggel hogy 3f motorral szereljék a szivattyút. Nem olyan egyszerű motort cserélni és az áttekercselés árát hozzá lehet adni a frekiváltó árához ( hangsúlyozom eléggé egyedi eset )

 © ANTAL GÁBOR2015. aug. 10. 17:51 | Válasz | #2959 
Ne kérj elnézést!Pont azért vetettem föl mert sok tisztázni való van a dologban és alkalom adtán jól fog jönni a forgalmazói lista ( nézem a linket )

 © Pál2015. aug. 10. 17:33 | Válasz | #2958 

És mi az előnye azon kívül, hogy másfél-kétszeres az ára mint a sima 3x200 voltos ?
Olcsóbb kicserélni a motort vagy ha a tekercs hornyok száma lehetővé teszi áttekercselni!


 © bogancs2015. aug. 10. 17:02 | Válasz | #2957 
Elnézést a kéretlen közbeszólásért, de a www.lionelectric.hu -n található 3 vezetékes frekvenciaváltó egyfázisú üzemi kondenzátoros motorhoz. Alacsony fordulaton is van nyomatéka.

 © Pál2015. aug. 10. 11:31 | Válasz | #2956 

Tévedés mert 2 kivezetéssel nem lehet 2 tekercset meghajtani, csak külső kondenzátorral.
Mellesleg 90 fokos tekercselrendezésű motort aminek a 2 tekercse egyforma simán hajtok 3 fázisú frekvenciaváltóról.
A Precise motor is ilyen és simán megy 3 fázisú cuccról.


 © Csuhás2015. aug. 10. 09:42 | Válasz | #2955 
Nem olvastam eleget vissza, Gábor mindezt már jól leírta, én csak ismételtem.

 © Csuhás2015. aug. 10. 09:39 | Válasz | #2954 
Jól gondolom hogy az egyfázisú frekiváltó az igazából két fázisú mert a motor fő tekercsén kívül ad egy feltehetőleg 90 fokkal eltolt segédfázis kimenetet is. Így kihagyható a változó frekvencia miatt nagyon nem optimális segédfázis kondenzátor.

 © ANTAL GÁBOR2015. aug. 10. 09:36 | Válasz | #2953 
Isten őrizz hogy használni akarnám, ( nem bolondultam meg ) csak érdekel ....
( talán vízszivattyúnál lenne értelme, mert ott macerás lenne motort cserélni )

 © Pál2015. aug. 10. 08:58 | Válasz | #2952 

Az 1 fázisú kimenettel rendelkező frekvenciaváltó a legnagyobb kiszúrás amit csak el lehet képzelni.
Ez olyan mintha az összes rossz tulajdonságot válogatták volna ki a hajtásszabályzóból és egy szép nagy piros masnival átkötve tálalnák.
Alacsony fordulaton nuku nyomaték, forgásirány váltás nuku, stb stb.
Régen a házi barkács fűnyírómat hajtottam egy 3.7kw-is frekiváltó R és S fázis közé kötve mert kicsi volt a motor fordulatszáma.
Különösebben nem pampogott mert ki volt kapcsolva a Motor Phase Loss.
Sőt a 220/380-as motorral hatott hidrofort indítókondival kötve is hajtottam így mikor napelemekről ment az öntözés.
2000 Wattos 12 Voltos inverter DC AC átalakító része eldurrant aztán kapott egy 3.7kw-os frekvenciaváltót és arról ment egy darabig. ( már így vásároltam Nyiszitől nagyon olcsón )
Köszi Nyiszi !
Aztán kicseréltem a hálózati kábelét és és normálisan lett bekötve 3x200 voltra.


 © Dakota252015. aug. 10. 08:33 | Válasz | #2951 
Minimális gyakorlati tapasztalattal a frekiváltók terén azt gondolom, a belső felügyeleti rendszerükben nagyobb eltérés van, mint a kapcsolástechnikájukban.
Amennyiben ilyen mértékű fázisáram-eltérést megenged a háromfázisúak védelme - igazad kell legyen.
(A védelmek lebutításával még indítókondist is el kéne vigyenek, és megfelelő elválasztás esetén akár nullázható is lehet az egyik kimenet.)

 © ANTAL GÁBOR2015. aug. 10. 08:02 | Válasz | #2950 
Tegnap írtam az adok veszekben az 1 f kimenetű frekiváltók kapcsán. Találtam egy helyet ( Iramkó) ahol árulnak ilyeneket . Letöltöttem az adatlapját és két vezeték megy a motorhoz . ( meg is hökkenetem kissé ) Tisztán érdeklődés szintjén lenne egy két kérdésem : Tehát ez a konfiguráció szerintem az üzemi kondis motorokhoz van kitalálva.( ?? )Gondolom a klsszikus 1 f kimenetű frekiváltó az valójában 2 f kell hogy legyen ( 2 fázistekercset táplál egymáshoz képest 90 fokban lévő kvázi szinusszal úgy mint a mikrolépéssel működő léptető ) Viszont az amelyik az üzemi kondenzátoros motort táplálja az az én értelmezésem szerint helyettesíthető egy olyan ( programozható U/f karakterisztikájú) 3 f frekiváltóval aminek a 3 kimenő vezetékéből csak kettőt használunk fel. De ebből az is következik hogy ilyen üzemmódra mindegyik 3 f frekiváltó alkalmas.( ???) Hát nagyon érdekes mert az 1 f frekiváltó ( minthogy kis darabszámban fogy ) drágább mint egy 3f kimenetű széria darab. Tuba István azt hiszem csinált 1 f frekiváltót de gondolom az 2f ( 90 fokos ) volt . Hol van a kutya elásva ? Várom a hozzászólásokat

 © Dr.GodMan2015. aug. 08. 12:08 | Válasz | #2949 
Ha mai nap délután ráérnél elvinném a frekiváltókat ( G7 és G5 ) illetve a csatlakozót amivel még adósod vagyok.
Küldtem egy emailt-is.

 © Pál2015. aug. 08. 10:23 | Válasz | #2948 

Attól függ mire akarod konfigurálni.
Öntartó (3 vezetékes) vagy kapcsolós (2 vezetékes)
A legegyszerűbb ha elhozod az ígért csatlakozóval együtt és beállítom ingyen.
Kelleni fog még két potméter is, egyik trimmer poti legyen.
Mivel a G5 G7 szériákon nincs 10 voltos kimenet ezért a trimmerel ezt előtte be kell állítani.
2.2kOhm kellene hozzá.
3 vezetékesnél két nyomógomb kell egy bontó és egy záró.
2 vezetékesnél egy kapcsoló ami vagy 2 vagy 3 állású, attól függően akarsz forgásirányt váltani.


 © Dr.GodMan2015. aug. 08. 07:04 | Válasz | #2947 
Tudna valaki segíteni egy YASKAWA G7 frekvenciaváltó külső nyomógombos és külső potméteres vezérlésének beállításában ?
Mit hová kössek és mit , hol kell beállítani?

Köszi!


 © jani3002015. júl. 20. 20:13 | Válasz | #2946 
Találtam képet legalább .
Úgy tűnik nem hiányos , csak a felső panel törött ...

 © Szalai György2015. júl. 20. 17:48 | Válasz | #2945 

 © jani3002015. júl. 20. 16:21 | Válasz | #2944 
Variodin 30 br mod 360-415 V
frekiváltóról nem találtam hirtelen manuált a neten .
Mechanikailag is sérült csak kíváncsi vagyok hiányos-e .
Megpróbálkoznék vele , hátha bent marad a füst ... :(

 © svejk2015. júl. 20. 16:10 | Válasz | #2943 
Van szó még a hosszú motortengelyből adódó induktív csatolásról, megy egyéb dolgokról, de valószínű azok már tényleg csak nagy motoroknál és nagy áramoknál jönnek képbe jelentősen.

 © svejk2015. júl. 20. 16:05 | Válasz | #2942 
Az ABB azt az esetet vizsgálja és magyarázza, amikor a motor háza nincs rendesen leföldelve.
Ilyenkor a kapacitív áramok nem a motortest- védővezető és/vagy normálás földelésen keresztül záródnak vissza a frekiváltóhoz, hanem a rosszul földelt motorház miatt a nagyfrekis kapacitiv áram útja a következő:

Motortest állórész-csapágyak-motortengely-tengelykapcsoló-hajtómű bemenő tengelye-hajtómű csapágyai-hajtómű háza és ennek a földelésén keresztül vissza a frekiváltóba.
Elég extrém eset, ezt írtam délelőtt, hogy minden frekiváltó oldalakon keresztül foglalkozik a helyes földeléssel.
Tehát nem motorfüggő, -régi vagy új motor- hanem sokkal inkább helytelen szerelés következménye lehet a csapágyak áramterhelése.

 © Bencze András2015. júl. 20. 11:23 | Válasz | #2941 
Ábra van, küldöm...

 © svejk2015. júl. 20. 11:19 | Válasz | #2940 
Hátha vannak benne ábrák, képek, diagrammok. :)
Ezek sokszor többet érnek mint száz szó akár még ha magyarul is.

 © svejk2015. júl. 20. 11:17 | Válasz | #2939 
Sajnos csak a szó szoros értelmében bogarászni, de azért szívesen veszem.

 © Bencze András2015. júl. 20. 11:16 | Válasz | #2938 
Ha van kedved 20 oldalnyi angol tudományt átbogarászni a témában elküldhetem magánban.

 © svejk2015. júl. 20. 10:56 | Válasz | #2937 
Van esetleg linked az említett cikkről?

 © svejk2015. júl. 20. 10:53 | Válasz | #2936 
" Lehet csökkenteni ezt az áramot, ha a motor test és a frekvenciaváltó a motor kábelen nagyon jól össze van földelve. Tehát 4 ér kell a motor kábelbe. "

A fenti kitételed alapdolog és védöföldelésen kívül a nagy kapcsolási frekvencia miatti kapacitív ármok levezetése a dolga.
(többek közt ezért nem szeretik a Fi-relék a frekiváltókat)

Nem véletlen, hogy a gépkönyvek oldalakat szentelnek a helyes földelések kialakítására.

De a fenti dolog szerintem semmilyen hatással nincs a forgórész és állórész közötti estleges áramfolyáshoz, melyek a csapágyakat melegítené.

Bazi nagy motoroknál esteleg el tudok képzelni olyat, hogy a forgórész szórt mágneses tére -a nagy kapcsolási freki miatt mint egy indukciós hevítő- esetleg jobban melegítené a bolygó csapágygolyókat mint a normál 50 Hz-es szinuszos áram.

 © jani3002015. júl. 20. 09:46 | Válasz | #2935 
Szia !
A motor más fordulatra tekercselésével azért óvatosan kell bánni .
Ha növeled a motor póluspár számát , a teljesítmény jelentősen csökkenni fog .
A forgórész nyomatéka gondolom közel azonos lesz , emiatt csökken a teljesítmény .
Az is lehet hogy az állórész és forgórész horonyszámai nem alkalmasak a választott póluspár számra .

 © designr2015. júl. 20. 07:50 | Válasz | #2934 
Magyarázatot nem tudok,de nálunk ABB frekvenciaváltók garmada..szervizes szerint(mikor felhozódott az itthoni project)létezik a jelenség..fogalmazás szerint a nem frekvenciaváltós hajtásra ervezett motoroknál találkoznak olyannnal hogy "kocka"lessz a csapágygolyó az örvényáram miatt..Valami lehet a dologban..

 © Csuhás2015. júl. 20. 07:42 | Válasz | #2933 
Tudtok valamilyen fizikai magyarázatot arra hogy miért alakul ki csapágyáram egy aszinkron motorban?

 © bogancs2015. júl. 20. 07:37 | Válasz | #2932 
ABB-s mérnökök jelentettek meg cikkeket erről a jelenségről. Elsősorban nagyobb teljesítményű motoroknál jelent problémát, mert a csapágy golyók a nagy, csapágyon átfolyó áram miatt megégnek, elvesztik felületi simaságukat. Lehet csökkenteni ezt az áramot, ha a motor test és a frekvenciaváltó a motor kábelen nagyon jól össze van földelve. Tehát 4 ér kell a motor kábelbe.

 © kalaci2015. júl. 15. 00:18 | Válasz | #2931 
Hülyeséget írtam: a nagy fordulat a tekercset nem veszi igénybe.

 © kalaci2015. júl. 15. 00:16 | Válasz | #2930 
Az erővonalak nem záródnak a pajzsnál, ahol a csapágy van, sokkal inkább az álló- és a forgórész között, ahol kicsi a légrés. Örvényáramok a vasmagban lehetnének, de a lemezelt vas útjukat állja a szigetelésével.
A csapágy elszigetelésének a célja a 2-es érintésvédelmiosztály elérése lehet, a mondottak nem. Ha egy gördülőcsapágyon áram folyik keresztül, nagyon hamar zönkremegy, elkopik. Manapság van mód kerámiacsapágy beépítésére, az nem vezet.
Svejkkel értek egyet, a mechanikai rezonancia veszélyes.
Csuhásnak is nagyon igaza van, és vigyázni kell még a nagy fordulatoknál: a tekercset, de még a forgórész rövidzárt menetét adó öntött alumíniumot is nagyon igénybe veszi. 100 Hz fölé menni kockázatos.

 © nyarfa2015. júl. 14. 20:39 | Válasz | #2929 
Nem vagyok a téma szakértője ezért is írtam meg, de laikusként logikus is lehet.

 © Csuhás2015. júl. 14. 19:53 | Válasz | #2928 
Nem nagyon tudok semmilyen fizikai magyarázatot kitalálni a leírt jelenségre, szóval egyelőre nem hiszem... A frekiváltóval meghajtott motorok nagy terhelés és alacsony fordulatszám esetén az elégtelen hűtés miatt tudnak leégni. Ha ilyen üzemre kell számítani akkor egy független kis ventilátorral szoktak a hűtésre rásegíteni.

 © svejk2015. júl. 14. 19:49 | Válasz | #2927 
Ez így nem hiszem hogy valós, nem kevés gépkönyvet átolvastam sehol sem említenek ilyen hatást.

Kizárni lehet a frekiváltóknál bizonyos frekvenciákat, de azt nem ezért, hanem a mechanikus rezonanciapontok miatt szokták/kell.
Az említett leégés is esetleg ennek tudható be, hogy berezonált a tekercs és kidörzsölődött a szigetelés.
De azt úgy is hallani fogod a motor hangján.


 © nyarfa2015. júl. 14. 19:33 | Válasz | #2926 
Kíváncsi vagyok ki halott az alábbi dologról.

Sikeresen beszereztem én is egy frekiváltót, mondván ezzel oldom meg az EMU200 gyengélkedő váltójának problémáját, valamint a kondi hibát ami időközben bekövetkezett. Nem is volt olyan rossz választás a Hitachi NE-S1 sorozat 2,2kW-os 1 fázisú készüléke. Van a szomszéd utcába egy régi gyerekkori cimborám aki motorokat tekercsel már több mint húsz éve. Nosza meg is kérdeztem tőle, hogy a régi 1955-ös 1,7kW-os motorom bírni fogja-e ezt a macerát, mondván akkor még nem igen voltak ilyenek. A válasz természetesen, hogy igen, viszont arra is felhívta a figyelmem, hogy a motoroknál van egy freki ahol a tekercs megolvad mielőtt a motor is felmelegedne. Elmondása szerint a csapágy a fémházat és a tengelyt rövidre zárja. Hmmm erre én sem gondoltam. A lényeg, hogy az erővonalak záródnak valamit az örvény áram ami kialakul, és így önrezgésbe viszi át a rendszert és szépen el is ég a tekercs. Logikusnak tűnik számomra, de kíváncsi vagyok mások halottak-e már erről. Védekezésnek két módszert említett a gyakorlatból, az egyik a hőmérséklet figyelésével a freki kizárása a használatosból, a másik ami kicsit kacifántosabb, hogy a csapágy és a ház valamint a csapág és a tengely közé kemény gumit tesznek a fémes kapcsolat elkerülése és az erővonalak nyitottabbá tétele érdekében. Úgy jött Ő is rá erre, hogy volt egy szivattyú ami lépten-nyomon lefüstölt miután frekiváltóval használták. Először a hűtésre gyanakodtak, de miután nagyobb hűtést kapott mint amit a motor képes volt a maximális fordulaton produkálni, és még mindig füst, akkor nézet a cimbora is utána mitől lehet ez.

Szóval van itt sok mérnök és egyéb nálam sokkal műveltebb szakember, gondoltam hátha igazolni vagy cáfolni tudja valaki ezt a dolgot. Minden esetre ha lefüstöl a motorom max át tekertetem 1400-ról 900-as fordulatra.

 © Bencze András2015. júl. 04. 08:34 | Válasz | #2925 
Köszi, az sajnos kevés.

 © szf2015. júl. 03. 21:39 | Válasz | #2924 
Messze vagy csak délelött 8-12-ig tudnàm oda adni.

 © Bencze András2015. júl. 03. 07:19 | Válasz | #2923 
Sopron

 © szf2015. júl. 02. 21:41 | Válasz | #2922 
Hol vagy helyileg?

 © Bencze András2015. júl. 02. 19:52 | Válasz | #2921 
Sajna a Bonfihoz még nincs.

 © Csuhás2015. júl. 02. 19:44 | Válasz | #2920 
Ez a mai világ egyik átka. Pl az autómban benne van a tempomat, még a kormányra is kimegy a kábelezés. Két mikrokapcsoló beépítése óta működik is. ( Új autó esetén ezt 100eFt nagyságrendbe kerülő extra )

 © svejk2015. júl. 02. 19:35 | Válasz | #2919 
Jelentem, az ellenállás bekötésével működik a fékfunkció üzemszerűen.
Nem is értem miért kellet kispórolni azt a kétszer 20 cm vezetéket és 2 tagú sorkapcsot.

 © svejk2015. júl. 02. 15:58 | Válasz | #2918 
Mivel a legbonyolultabb a szétszedés -van vagy nyóc' csavar :) - no meg belül a pontok hozzáférése, ezért ha már szétszedem, akkor ráakasztom a tervezett fékellenállást, nem vacakolok vele.

Igazából csak csodálkoznék rajta, hogy ennyi lenne az "opcionális" átalakítás.

Megmondom őszintén eddig elég ferde szemmel néztem ezen Magyar csodákra, de átolvasva a paraméterlistát elég okosnak tűnik, talán még a hozzállásom is meg fog változni.



 © szf2015. júl. 02. 15:09 | Válasz | #2917 
Van màr op panel?

 © Csuhás2015. júl. 02. 13:04 | Válasz | #2916 
Mérj rá az igbt modulon a fék ponthoz tartozó igbt vezérlő bemenetére egy fékezéskor. Azt talán a legegyszerűbb megnézni. ( akár egy led ellenállás páros is elég lehet )

 © svejk2015. júl. 02. 12:55 | Válasz | #2915 
Ha minden jól megy estére tudom kipróbálni.

 © Bencze András2015. júl. 02. 12:36 | Válasz | #2914 
Na mi az eredmény?

 © Bencze András2015. júl. 02. 10:08 | Válasz | #2913 
Nem tudom, de próba szerencse. Amit írtál az alapján működni kell a féknek. A DC túlfesz. figyelést valószínű ki kell kapcsolni.

 © svejk2015. júl. 02. 09:51 | Válasz | #2912 
Ha minden igaz van itt olyan emberke aki szereti és ismeri is a Procon frekiváltókat.

Egy régebbi ILD típusről lenne kérdésem.

- gyárilag nincs kiépítve a dobozon fékellenállásnak kapocspont
- belül sincs fékellenállás
- A benne levő IGBT híd tudja kezelni, a nagyáramú NyÁK-on is meg van a fékellenállás kapocspontja.
- a kezelőpanel szerint a szoftver is engedi állítani az ehhez kapcsolódó paramétereket

Elképzelhető, hogy csak ennyi lenne az opció, hogy rá kell csatlakozni a megfelelő pontokra az ellenállással és már menne is?


 © Bencze András2015. jún. 30. 07:39 | Válasz | #2911 
Még mindíg keresek kezelőt Bonfiglioli Active frekiváltóhoz. Minden megoldás vétel, kölcsön beállításhoz érdekel.

 © Bencze András2015. jún. 29. 11:48 | Válasz | #2910 
Köszönet Farkas Ádámnak a Mitshu kezelőért.

 © Bencze András2015. jún. 28. 11:56 | Válasz | #2909 
Keresek kezelőt Mitsubishi E500 és Bonfiglioli Active frekiváltóhoz. Minden megoldás vétel, kölcsön beállításhoz érdekel.

 © szf2015. jún. 25. 20:18 | Válasz | #2908 
Kiesik sajnos

 © joco102015. jún. 25. 16:37 | Válasz | #2907 
Pest megye Nagymaros, de Budapestre is járok.

 © szf2015. jún. 25. 12:42 | Válasz | #2906 
Hova valósi vagy?

 © joco102015. jún. 25. 07:33 | Válasz | #2905 
Sziasztok
Keresek olyan személyt akinek a Lenze EVF8201-E
típusú frekiváltóhoz van kezelőpanelja, és némi térítés ellenében nekem felprogramozza. Esetleg tudtok olyan megoldást, hogy lehet kezelőpanel nélkül beállítani a gyári alap értéket.

 © svejk2015. máj. 29. 09:38 | Válasz | #2904 
Félreraktam, hátha beesik egy hibás végfokú.
A kezelőpanelen nincs, de nem is hiszem hogy lenne.

Mivel ebben is szoftver fut, ezért még arra sem vennék mérget, hogy ténylegesen RAM hiba, vagy legalább is valami más az ezt előidéző gyökérprobléma.


 © Bencze András2015. máj. 28. 21:45 | Válasz | #2903 
Volt bennt elem, v. hasonló?

 © svejk2015. máj. 20. 23:48 | Válasz | #2902 
No meg ritkán-néha elindult.
Egyébként nem egy leharcolt darab, vagy extra pormentes helyen használták.

 © svejk2015. máj. 20. 23:46 | Válasz | #2901 
Huh, most újat mondtatok, pedig nem kevés frekiváltó fordult meg a kezem közt, mind EEPROM-ban tárolta az adatokat, egy elemmel sem találkoztam.
Ez komoly, hogy van a VLT2800-ban elem????

 © adamant2015. máj. 20. 22:43 | Válasz | #2900 
Nyakamat teszem rá hogy az elem megfáradt benne

 © Csuhás2015. máj. 20. 22:30 | Válasz | #2899 
Nincs esetleg a ramnak akkuja ami lemerülhetett az álldogálásban?

 © svejk2015. máj. 19. 17:35 | Válasz | #2898 
Úgy másfél éve vettem itt a fórumon valakitől egy Danfoss VLT2800-ast, 400 V 1,5 kW-osat.
Kipróbáltam jónak tűnt.

Most építeném be, de 10-ből 9 bekapcsolásra "Error 39" hibát dob.

A manuál szerint:
"39. vészjelzés, 2. számú belsőhiba: RAM-hiba a vezérlőkártyán"

Esteleg hátha javított már valaki ilyen hibát.
szívesen venném a tanácsot, akár magánban is.

 © Csuhás2015. máj. 18. 12:43 | Válasz | #2897 
Ha jól nézem ennek a váltónak 11A körüli a kimeneti árama (5.5KW) Nekem a 70ohm fékellenállással kb 8A a fékáram. Azt hiszem ezt bírnia kell, bár ha hozzájutok egy megfelelő 100..150ohm körüli ellenálláshoz akkor lehet hogy lecserélem a mostanit.

 © svejk2015. máj. 18. 09:30 | Válasz | #2896 
Igen így akkor nehezebb az ügy.
Kiindulásnak:
- 3x200 V bemenetű 1,5 kW-os G5-ös gyári fékellenállása 200 Ohm a (kimeneti áram 6 A körüli)
- 3x400 V-os 4,3 kW-os Delta frekiváltó gyárija 150 Ohm.

 © Csuhás2015. máj. 18. 09:14 | Válasz | #2895 
Sajna egy szál rövid német doksin kívül semmit sem találtam a blemo er2 váltóról. Abban sem a minimális ellenállás sem a fék igbt terhelhetőségére nincs utalás. Jobb ötlet hiányában feltételeztem hogy hasonló árammal terhelhető mint a fázis kimenetek.

 © svejk2015. máj. 17. 21:09 | Válasz | #2894 
Figyel, hogy ne legyen kisebb az engedélyezettnél a fékellenállás értéke, mert kinyírhatod a fék-IGBT-t!

 © Csuhás2015. máj. 16. 17:51 | Válasz | #2893 
Tettem egy próbát: egy teafőző 70ohm fűtőtestjét bekötöttem fékellenállásként. A dolog működik, a köszörűm 1.5KW motorját leállítva igen határozott másodperc alatti megállási időt tudott a frekiváltó, ez kb ötöde az ellenállás nélküli DC fékezéses állapotnak. Kis fordulatról kb 30Hz-ig a dc fékezés is nagyon jól megfogja a motort, de nagyobb frekin a dc sín feszültség emelkedése miatt elengedte a motort. A hűtés nélküli levegőben lógó fűtőtest néhány fékezés után is épp csak melegnek tűnt, egy nagyobb fémfelületre pl a frekiváltó hátuljára felcsavarozva esélye sem lesz túlmelegedni mert ott a lemez másik oldalát a ventilátor légárama hűti. Szkóppal ránézve egy fékezés során cirka egy tucatnyi 10..30mS körüli impulzussal kapcsolja be a fékellenállást.

 © Pál2015. máj. 16. 13:33 | Válasz | #2892 

R140-es rádiónak a műterhelésében vannak 100 Ohm 100 Wattos ellenállatkák vagy 20-an :)
Én 2 ilyenből csináltam műterhelést elég jó SWR-el megy még 70 centin is.
A csúcs ami eddig bele lett fújva az 610 Watt RF jel volt kb 8-10 percig.
Igaz utána fél nap kellet neki mire visszahűlt fogható állapotra, de még melegen is 610Watt kimenőnél kevesebb volt a visszavert mint 5 Watt.
Tehát elég jól elviseli a túlterhelést is egy pár kiló 0.1mm-es kvarchomokba ágyazva.
BURABU-n biztos lesz kint ezekből a szörnyetegekből :)




 © Csuhás2015. máj. 16. 11:28 | Válasz | #2891 
Akár jó is lehet, ha az ellenállás 80..100 Ohm körüli volna, vagy volna két darab ami sorba köthető.

 © technixx2015. máj. 16. 00:32 | Válasz | #2890 
Nekem van otthon ilyesmi fékellenállás, csak most nem tudom fejből a paramétereit. Valahol 80-125W körüli lehet, talán 22-47 Ohm közötti.
Kb40x150mm-es mérettel rendelkezik, alu házban.
Ha érdekel, dobj egy mailt, hogy kb milyen paraméterekkel kellene, megnézem mim van.


[1] 2 3 4 5 ... Utolsó

Ugrás a tetejére

Tárhely és domain a MediaCentertől

Untitled Document Fórumtagok ftp könyvtára: cnctar.hunbay.com