Hobby CNC Fórum   >>   Fórum   >>   Fémöntés házilag
Fémöntés házilag - Kérdések-Válaszok

Ha szeretne hozzászólni, be kell jelentkeznie!
Bejelentkezés >>

Listázás időrendben


 © Berényi József2014. okt. 17. 21:05 | Válasz | #3871 
Nem felejtettük el, hisz ki sem derült a linkelt oldalból. De a lényegen nem változtat, nagyon drága. Na persze ha a vevőköröd meg tudja fizetni,a termékre rárakódó extra költséget akkor semmi gond. Sajnos az enyém nem:(

 © Hunka Tibor2014. okt. 17. 09:15 | Válasz | #3870 
Két különböző elv . Az egyik valóban viaszt nyomtat , a másik az polimert amit ki lehet égetni , és így használható prec öntésre.

 © adren2014. okt. 17. 08:37 | Válasz | #3869 
jaja, bocs, nemm ismerem annyira a dolgot, de az bizti hogy van viasznyomtató, hogy mi az elve nem tom.

 © Hunka Tibor2014. okt. 17. 08:12 | Válasz | #3868 
Elfelejtitek a lényeget , ez nem viasz , hanem fotopolymer ami a UV fényre köt meg . A viasszal nem tudsz nyomtatót üzemeltetni , és ha a kinyomtatott ékszer súlyát veszed figyelembe , jelentéktelen összeg jön ki , csak az gép az a húzós .

 © Berényi József2014. okt. 17. 03:39 | Válasz | #3867 
Én nem a 3D nyomtatás létjogosultságát vontam kétségbe, hanem nem tudom elképzelni , hogy csak 67000Ft-os viasszal működik, és olcsóbbal nem.

 © adren2014. okt. 16. 21:37 | Válasz | #3866 
khmmm..... mondjuk én láttam már többszörösen áttörten tervezett gyűrűt, amit csak ezzel a technikával lehet vagy érdemes kidolgozni. és prototipus dolgoknál is elengedhetetlen, pld néhány éve egy magyar cég nyerhette meg a fekete és takaró cég (black&decker) fúrógépalkatrész tenderjét, mert 1 nap alatt adtak egy beszerelhető példányt az alkatrészből.

 © Berényi József2014. okt. 16. 20:39 | Válasz | #3865 
Szerintem jó alaposan túl van lihegve ez a nyomtatható viasz. Na de mint ahogy a mondás is mondja, "amíg lósz@r van addig veréb is"

 © adren2014. okt. 16. 19:29 | Válasz | #3864 
ezt nyomtatni lehet 3d géppel? én 5 ezer ft-os kg-os áron veszem az ékszerész viaszt, amit nyomás alatt lövök be szilikon formába

 © VighLajos2014. okt. 16. 09:42 | Válasz | #3863 
Gondoltam, hogy nagyon nyögvenyelős lehet, különben így csinálnák. Az elterülési problémára gondoltam én is: a folyadék felületi feszültsége és kohéziós erők dolgoznak. A többi már a kohászati ismereteket igényel.
Köszönöm a választ!

 © Berényi József2014. okt. 16. 09:15 | Válasz | #3862 
Sajnos nem. A fémek nagy kohéziós ereje miatt egy adott vastagságnál nem terül jobban el, csak ha más erő hat rá(Gravitáció, vákuum, prés, centrifugális erő)Ezenfelül egy nyitott formában nagyon nehéz szabályozni a dermedési folyamatot, ezért ritkulások szívódások alakulnak ki.

 © Berényi József2014. okt. 16. 08:55 | Válasz | #3861 
Hát ezt az anyagot nem nekem találták ki 67000Ft/Kg-os áron. Még szerencse hogy lehet kapni

 © VighLajos2014. okt. 16. 07:53 | Válasz | #3860 
Egy dilettáns kérdése:
Lapot vízszintesel álló tepsibe nem lehet önteni?

 © Hunka Tibor2014. okt. 16. 07:18 | Válasz | #3859 

 © adren2014. okt. 14. 19:17 | Válasz | #3858 
és eképpen kiönthető, egy mondjuk 150mm x 250 mm x 2 mm es bronz vagy ezüst lap.

 © adren2014. okt. 14. 19:16 | Válasz | #3857 
sokszor a sima lap a legmacerásabb, az anyag szabadon fut bele a formába, sorodja az öntőforma falát, szemetes lesz a fém, és be is tud szépen pörögni a fém, és amiatt meg örvényszerű ritkulások lesznek benne, ráadásul kicsi az esély, hogy sík marad, vagyis hűléskör szépen behomorodik... pont ezért, ha lap kell, inkább hengerelt, de ha önteni kell, akkor oldalt perem kell, és a felületét én felkent viasszal borzolom, mint a szélfútta vízfelület, és akkor nem fog hullámosodni és a borzolást lecsiszolva szép homogén tiszta felületet kapok, amit legtöbbször tükörfényesen felpolírozva betüket vések. még ilyenkor speciális beömlőnyilás bevezetés kell, és alul végig koszzsákot vágok a formába, plusz a lefutó fémcsatornát farkasfogasan salakgyüjtősre vágom. egyszerű dolog...

 © Berényi József2014. okt. 12. 22:19 | Válasz | #3856 
Egy vékony ezüstlapot kiönteni koránt sem egyszerű dolog, főleg első próbálkozásra, kísérleti szerszámokkal!Türelem nélkül ez biztos nem fog menni! Na persze ha nem érzed szükségét bebizonyítani hogy meg tudod csinálni, akkor ne csináld.

 © dcsaba2014. okt. 12. 22:00 | Válasz | #3855 
Nincs türelmem hozzá. És egy lapot leönteni, annál egyszerűbb alakzat nincsen.

 © Berényi József2014. okt. 12. 21:54 | Válasz | #3854 
A homokkal sem boldogultál? Először egyszerűbb dolgokkal kellett volna próbálkozni, aztán a nagyobb falattal. Egy dolog biztos, amilyen egyszerűnek tűnik ez a szakma, olyan sok buktató van benne. Viszont ha megtanulod mire kell odafigyelni, akkor meglátod hogy milyen jó kis játék. Ne add fel!

 © dcsaba2014. okt. 12. 21:29 | Válasz | #3853 
Nem megy nekem ez a formakészítés. És ismét elpattant egy öntőtégely... Egy pillanatra ért hozzá a szúróláng. Több energiát nem áldozok bele.

 © Berényi József2014. okt. 12. 20:49 | Válasz | #3852 
Mert mi a gond?

 © dcsaba2014. okt. 12. 15:34 | Válasz | #3851 
Feladom...

 © Berényi József2014. okt. 09. 09:55 | Válasz | #3850 
Természetesen adok. 20 kilót akarok hozatni, az egy darabig elég lesz

 © Berényi József2014. okt. 09. 09:45 | Válasz | #3849 
Kicsit utánanéztem a méhviasznak, és a viaszoknak. Néhány dolog róluk, a teljesség igénye nélkül.

Legrégebben használt viasz a méhviasz. Olvadáspontja 61-66°C. Alkalmazása egyszerű volt, pontatlansága kiszorította a gyakorlatból.

A viaszok eredet szerint:
-állati viasz: méh-, kínai-(pajzstetű), gyapjú-, csontvelőviasz 44 °C
-növényi viasz: karnaubaviasz 82-86 °C, japán viasz 52-53 °C
-ásványi viasz: montánviasz 80-90 °C, ozokerit 60-80 °C, paraffin 45-55 °C
-műviasz: állandóan azonos minőség, olcsó, természetes viasz utánozható vele,adalékokat lehet hozzáadni (gumiszerű anyag, gyanták, zsírok)

Az ásványi viaszoknak nagyobb a hőtágulása mint a növényi viaszoknak.

Karnaubaviasz, és a kolofónium a keménységet és a forgácsolhatóságot növeli, a japánviasz és a sztearin a ragadósságot csökkenti, a paraffin olvadáspontot, keménységet csökkent, a méhviasz a képlékenységet növeli.

-Képlékeny anyagok: gyanták 40%: pl. kopál, kolofónium, sellak, masztix, szandarak melegben képlékennyé válnak és a többi összetevő kötőszeréül is szolgál.A sellak a pajzstetű által kiválasztott gyanta. Színe barnás, vörösbarna. Alkoholban és acetonban oldódik. Hideg állapotban rideg, és törékeny. Olvadáspontja kb. 100°C, mesterségesen is előállítják.

-Rugalmas és puhító anyagok 20%: gyanták keménységének, ridegségének és felhasználási hőmérsékletének csökkentésére szolgál. Pl: nyers kaucsuk, guttapercha, sztirol, paraffin, sztearin, ozokerit, japán- és karnaubaviasz, trifenil-foszát.

Ragasztóviasz :
Rúd vagy tárcsa alakban kerül forgalomba. Igen kemény méh- és karnaubaviaszon kívül kolofóniumot tartalmaz.

 © Hunka Tibor2014. okt. 09. 09:03 | Válasz | #3848 
Etilcellulozra ha megjön vevő vagyok , persze ha adsz el belőle .

 © laacika2014. okt. 09. 02:39 | Válasz | #3847 
Igen vastagok,nem lesz jó,eredetileg 3cm vastag van menne.

 © Berényi József2014. okt. 09. 00:13 | Válasz | #3846 
Örülök neki hogy van előrelépés viasz ügyben

Közben találtam még két viaszkeveréket:
25% sztearin 70% paraffin 5% etilcellulóz
15% paraffin 85% cerezin

Ma kértem ajánlatot Egy kínai etilcellulóz beszállítótól. Remélem sikerül szerezni, mert nagyon érdekelne a 0 zsugoros viaszkeverék. Öntéssel formázott viaszmintához tökéletes lenne.

 © vili2014. okt. 08. 22:48 | Válasz | #3845 
Voltan Hunka Tibornál és adott viaszt. Meg egy nagy csomó jó tanácsot. Ma öntögettem, farigcsáltam a viaszt és mit ne mondjak, nagyon tetszik! Tibor ez úton is nagyon köszönöm szuper anyag!

 © Berényi József2014. okt. 08. 09:39 | Válasz | #3844 
Alapjában véve jó samott helyett, csak szerintem vastag. Milyen vastag van eredetileg a kályhádban?

 © laacika2014. okt. 08. 06:50 | Válasz | #3843 
Sziasztok.Tudom nem fémöntéssel kapcsolatos a téma de az ilyen magnezit tégla hőtárolós kályhákból nem jobbak mint a sima samott téglák?Kis Supe2-es román kályhámat a műhelybe samottolnám ujra.Köszönöm a válaszokat.

 © adren2014. okt. 07. 20:26 | Válasz | #3842 
korrekt leírás de én akkor is utálom :-)

 © Berényi József2014. okt. 07. 20:05 | Válasz | #3841 

Üdv.a fórumon gellert01. A kvarcliszthez, vagy a homokhoz 5-10% bentonitot szoktak keverni, minél finomabb annál kevesebbet. Az alacsony olvadáspontú fémeknél ( alu réz bronz) nem ég ki a bentonit, ezért többször használatos. Tapasztalatom nincs vele, mert én is agyagos homokkal dolgozom mint adren

Bentonit
A bentonit szürkészöld, lemezes szerkezetű agyag. Víz hozzáadásával az agyag szerkezete a
vízmolekulák adszorpciója következtében megduzzad. Az agyag így feldolgozhatóvá válik, és szétterjeszthető a homokszemcsék bevonására keverés közben. A természetes kalcium-bentonitból „aktiválható” nyers szódával történt kezelés után „szódával aktivált bentonit”-ot készítenek, amit széles körben használnak a vas- és acélöntödékben Európa szerte, mert tulajdonságai megközelítik a természetes nátrium-bentonitét. A természetes nátrium-bentonitok erősen duzzadnak vízzel való keverésükkor. Fő jellemzői nagy száraz szilárdsága a nyers formában, a víztartalom-változásokat jól tűrő képessége, kiégéssel
szembeni nagy ellenálló képessége és nagy hő mérsékleteken tartóssága. Mivel az USA-ból
importálják, ahol általánosan használt, magas ára használatát nagy értékű acélöntvények gyártására vagy aktivált kalcium-bentonittal kevert használatra korlátozza. A folyékony fém nyershomok-formába öntése a formázóhomokot jelentékeny hőhatásnak teszi ki. Ez a hő eltávolítja a nedvességet a homokból, tönkreteszi az agyagkötésű szerkezetet (és az
adalékokat). Ha öntés és hűlés közben a bentonit a deaktiválásinál kisebb hőmérsékleten marad, fennmarad a lemezes szerkezet, valamint a duzzadóképesség és a kohéziót létrehozó képessége. A deaktiválási hőmérséklet bentonit-típusonként változik.

 © adren2014. okt. 06. 20:21 | Válasz | #3840 
a méhviasz puha zsugorodik rettenet, kenődik stb. morzsalékos. paraffinnal felhigitani és fenyxőgyantával kellene keményíteni, rugalmasabb lesz, és formatartóbb.
a bentonitnak nagy ellensége vagyok, utálom. az öntőhomok ha homokformázásra gondolsz, attól jó hogy minimális agyag tartalma miatt összeáll. a bentonit tudtommal 1x használható dzsuva, de szükségmegoldásnak jó lehet

 © gellert012014. okt. 06. 19:48 | Válasz | #3839 
Nekem van Sio2 (szilicium dioxid)om nagyon finom por formálíában ami gyakorlatilag a homok alkotóeleme, Ezt fel lehet használni öntőhomok készítésére? Továbbá vettem nátrium bentonitot borászati boltban. Ha a kettőt összekeverem szerintetek milyen lesz?
Papám méhészkedett és van kb 1KG méhviaszom, a méhviasz mennyire jó öntőviasznak, tényleg annyira jó, mennyire zsugorodik?

 © Berényi József2014. okt. 06. 13:16 | Válasz | #3838 
Az olajsár nem probléma:) A fő szempont hogy olcsó legyen

 © Áts László2014. okt. 06. 13:07 | Válasz | #3837 
Nem én dobtam ki,a műhely szomszédaim. Mire észbe kaptam már késő volt. Elég sok motort és váltót szétszednek,vágnak,átalakítanak és dobnak is ki. De sajnos kiszámíthatatlan időnként,már szóltam nekik,hogy kéne,ha lesz,ide felteszem. De azt tudni kell,hogy ezek használt és eléggé olajsaras cuccok...

 © Berényi József2014. okt. 06. 10:03 | Válasz | #3836 
Tibor lehet hogy engem is érdekelne a viasz. Ha bővebben kifejtenéd, hogy milyen viaszod van, mennyi van belőle, és mi az az ár amiért hajlandó vagy megválni tőle.

 © adren2014. okt. 05. 12:12 | Válasz | #3835 
tényleg csodás az a homok, 29 éve azt nyűvöm. a leg finomabb hajszálnyi lenyomatot adja ki a fémen.

 © Berényi József2014. okt. 05. 10:37 | Válasz | #3834 
A méhviasz csak akkor drága, ha nem közvetlenül a méhektől szerzed be

Voltam pénteken Lovasberényben öntőhomok ügyben. Most már tudom miért mondják hogy selyem homok:) Nagyon fiiinom árú! Kösz a tippet

 © adren2014. okt. 05. 10:04 | Válasz | #3833 
jó a méhviasz de drága-
fenyőgyantával kiváló viasz lesz, ha még hozzáadsz sima gyertyaviaszt akkor mégjobb.

 © Berényi József2014. okt. 04. 22:29 | Válasz | #3832 
Laci legközelebb szólj mielőtt kidobnád, mert engem érdekel:)

 © Berényi József2014. okt. 04. 22:20 | Válasz | #3831 
A viasz lehet méhviasz, de ahhoz adalék anyagok kellenek. A paraffintól lágyabb a gyantától keményebb lesz.

Néhány viaszkeverék:
50%paraffin - 50%sztearin 1,3 % zsug
40% sztearin – 30% paraffin – 5% cerezin – 25% méhviasz 1,2% zsug
85% sztearin - 15% etilcellulóz 0% zsug 125°C olvadáspont

 © adren2014. okt. 03. 19:40 | Válasz | #3830 
sajna az erdőkémia behalt, ott lehetett venni spec viaszt olcsón, most max a Szabó öntödét ajánlom akik nagymennyiségben veszik sok helyről és tőlük lehet édesdeden kikönyörögni. kisebb mennyiséget. a méhviasz drága nuku! montánviaszt, fenyőgyantát, és sztearint vagy parrafin viaszokat keverek össze. rélen kevesebb a hideg miatt a gyanta nyárom meg több

 © vili2014. okt. 03. 18:28 | Válasz | #3829 
Kedves Hunka Tibor! Ha jól értem nálad szerezhető be öntőviasz. Ha igen, érdekelnének részletek. Akár privát üzenetben is.

 © Hunka Tibor2014. okt. 03. 17:29 | Válasz | #3828 
Hunka Tibor .

 © vili2014. okt. 03. 16:47 | Válasz | #3827 
Köszönöm a gyors, lényegretörő válaszokat!
Én is hagyományőrzök. Ha lesz időm, a honfoglaláskori technológiával is megpróbálok önteni.
Gondom még a viasz. Horror áron találtam formázó viaszt. Valami olcsóbb jó lelöhelyet tudtok ajánlani?

 © adren2014. okt. 03. 15:34 | Válasz | #3826 
a fészen van egy srác, ő is önt kis cuccokat, LászlóKésmárki Tr a neve, hagyományörző a lelkem, segít ha kell önteni, de ha tudok és épp én is öntök akkor hozhatod hozzám is

 © adren2014. okt. 03. 15:30 | Válasz | #3825 
szia Vili. én rendszeresen öntök viaszveszejtéses eljárással meg homokformásal is. tégelyt vegyél a Marsnál, olcsó cucc. otthon ne csinálj.
a viaszt 10 liter viz-8 liter modellgipsz( a drága fogászati felesleges és műgyantás is a kötése) 13 liter samottpor keverékébe ágyazd, ha sűrű akkor még hozzá vizet. pvc padlólapot megtekered a méretre, kibéleled körben és alul csirkehálóval, és 660 fokon kiégeted. ezt a bugát egy ládában száraz homokkal körbecsöszmötölve lehet önteni, hogy ne repedjen meg a forma. manapság ritkán járok erre aadren&gmail.com és ha írsz akkor rakd ki ide is hogy mások is olvashassák.

 © Áts László2014. okt. 03. 15:29 | Válasz | #3824 
Kedves fémöntő fórumtársak! Autó alkatrészek,váltóház,hengerfej,blokk,stb. esetleg alkalmas lehet öntési alapanyagként? A legjobb minőségű alu dolgok... Megint kidobtak egy utánfutóra valót. Ha lenne rá jelentkező,a következő adagnál,kérem ne kíméljen. Szerintem a MÉH-es ár hibátlan ilyen minőségű alapanyagokért.

 © Berényi József2014. okt. 02. 22:35 | Válasz | #3823 
Légy üdvözölve a fórumon Vili. A vízüveg + samottpor a veszőhab mintás eljárásnál használatos. Széndioxidot a homok + vízüvegnél használnak köttetésre. A viaszveszejtéses eljárás beágyazó anyaga gipsz + samottpor, vagy gipsz + kvarcliszt

Idézet adrentől:
"a viaszt én a RATHnál kapható T5 ös 0-1 es samott örleménybe és gipszbe + víz ágyazom, elötte lemosom babaszappan habbal, akkor nem dobja le a keveréket és nem lesz mikrolevegős.
a keverék aránya 10 liter víz, 8 liter csakis széria heilderberger modell vagy stukatur gipsz, (a többi szar) és 13 liter T5 samott. ennek egy tejszin állagunak kell lennie.
660 fokon égetem, akkor az elemi viz is eltávozik, 10 óra alatt megyek fel 660.ra, és tartom kb 30 órát, 50 fok lépcsővel, vagyis lemegy 610-re, bekapcsol, felmegy 660 ra kikapcs és ez megy 30 órát, aztán ha a beömlő salszni már nem galambszürke, hanem fehér vagy rózsaszin akkor kikapcs és lehűtöm, én hidegen öntök, mert akkor jó a gázáteresztő képessége a falnak de ez anyag és darab kérdés is...
a viaszom, méhviasz, kolofonium, és montánviasz keverék. de ez is kisérletezés tárgya, mert ha nem jó a nagy zsugor akkor meg más kelllene."

Idézet Szedlay Páltól:

"A gipsz nem hőálló, egyik sem!
Viszont öntőformát lehet készíteni 1 rész gipsz és 2 rész finom kvarcliszt keverékéből. Előnye a vízüvegeshez képest, hogy könnyebb bontani és a gipsz oldódik trinátriumcitrát oldatban, ha nem akarod homok-fújni öntés után. Arany öntőformának is használják. Ha lehet ne stukatúr gipszet használj, hanem valami közepes minőségű fogászatit. Ehhez az öntés technikához valamilyen fémkeretet vagy fémgyűrűt kell használni"

Természetesen ezt is ki kell égetni mint ahogy adren írta, viszont minél kisebb annál rövidebb az égetési idő

A tégellyel ne kísérletezz , annak a gyártása komoly szaktudást, és sok időt igényel. Javaslom maradj a vascsőnél, vagy vegyél gyárit.

 © vili2014. okt. 02. 20:53 | Válasz | #3822 
Üdvözlöm a kedves fórumozókat!
Néhány hete tanulmányozom a hozzászólásokat a fém öntés témában. Apró, egyedi bronz tárgyakat szeretnék önteni saját használatra. Sokat tanultam a fórum olvasásával, de nem eleget. Lenne néhány kérdésem. Megköszönném a válaszokat!
Szóval viasz veszejtéses eljárással szeretnék bronz csatokat, övvereteket, nyílhegyeket önteni.
A méhviasz mintát az itt olvasottak szerint vízüveg + samottporral vontam be, de igen törékeny formát kaptam. Lehetne esetleg szilárdítani CO2 vel, vagy azt más miatt használják?
Tégelyt is szeretnék, mert a vastégely revésedik. (koksszal fűtök) Kaphatnék valakitől konkrét, egyszerű receptet? A régi kályhafényesítő grafit por + samott + vízüveg megfelel erre a célra?
Előre is köszönöm a hozzáértők válaszát! Igen sürgős lenne a dolog. Esetleg kiöntene nekem ilyesmiket valaki? (nem ingyen!)

 © laacika2014. szept. 27. 17:35 | Válasz | #3821 
Igen,szerintem is jóval többet tud mint amit egy anyagnak tudni kell vermikulit lap vagy kálcium szilikát lap mögött.

 © Berényi József2014. szept. 27. 08:32 | Válasz | #3820 
Szerintem jó másodlagos szigetelésnek, messze többet tud mint amit a vermikulit mögött tudni kell.
Sajnos nincs kalcium szilikát lapom, de számottevő különbség nem hiszem hogy lenne.

 © laacika2014. szept. 27. 05:12 | Válasz | #3819 
Ez igen,gyors voltál!!Tehát véleményed szerint jó lesz háttérszigetelésnek?Nincs otthon egy darab Kálcium szilikát lapod?Valami olyasmi tesztre gondolok hogy egy kisebb darab lapot nyomni perlitből,olyan vastagot mint a kálcium szilikát lap,és mindkettőt kb egyforma gázlángal melegiteni hátulról és elől meg mérni a hőmérsékletüket.

 © Berényi József2014. szept. 26. 23:41 | Válasz | #3818 
Na megvolt a próba. Perlitből és vízüvegből csináltam földnedves keveréket, formába döngöltem, majd széndioxiddal köttettem. A tömb szilárdsága jó, PB égővel hevítve 1100°C körül (narancssárga izzás) kezdenek a külső szemcsék lágyulni, deformálódni. Több perces hevítés befejeztével, kb 15mp után már kézzel megfogható. Tömege nem nagy, szigetelő képessége kiváló.

 © Berényi József2014. szept. 26. 22:18 | Válasz | #3817 
Én meg kipróbálom hogy mit bír a perlit, ha vízüveggel van köttetve.

 © Berényi József2014. szept. 26. 22:16 | Válasz | #3816 
Várjuk a tapasztalataidat:)

 © laacika2014. szept. 26. 22:08 | Válasz | #3815 
Én azér a vermikulit lap mellé kipróbálom háttérszigetelésként az épitkezési perlitet samottlisztes habarcsal.Majd az eredményekről beszámolok.

 © Berényi József2014. szept. 24. 23:34 | Válasz | #3814 
Bocs, nem volt egyértelmű

 © laacika2014. szept. 24. 19:32 | Válasz | #3813 
Persze,ha a képet megnézed úgy is rajzoltam,az egész belseje ki van kenve.

 © Berényi József2014. szept. 24. 19:26 | Válasz | #3812 
Még annyit. vbodi írta, hogy ahol a láng érte a vermikulitot ott "kinyalta". Oda érdemes lenne tenni samottból védő réteget.

 © laacika2014. szept. 24. 19:22 | Válasz | #3811 
Oké,köszi,ennél maradok.

 © Berényi József2014. szept. 24. 19:19 | Válasz | #3810 
igen:)

 © Berényi József2014. szept. 24. 19:18 | Válasz | #3809 
Nyilván a hőmérséklet nem haladta meg az ezer fokot, és nem következett be az összesülés, vagy a súlyától széthullt mire összesült volna.

 © laacika2014. szept. 24. 19:18 | Válasz | #3808 
Megnéztem,meg is köszöntem.A vermikulit már bizonyitott,amit küldtem képet az úgy rendben van? Kép

 © laacika2014. szept. 24. 19:16 | Válasz | #3807 
Na ez oké,de az egy sima épitőipari beton,én meg fehér cementes kötésű (portland) elvileg ezzel kötik a tűzáló betont,és samot őrlemény keverékéről volt szó.

 © Berényi József2014. szept. 24. 19:13 | Válasz | #3806 
Igen, nézd meg a #3793 említett olvasztókat.

 © laacika2014. szept. 24. 19:13 | Válasz | #3805 
Igazad van.
Maradok a Vermikulit lapnál,mivel vbodi fórumtársunknál már bizonyitott!!
"A Vermikulit sokkal jobb höszigetelő. Nálam már sokszor bizonyított, magam is meglepődtem, hogy milyen gyorsan megolvadt az anyag"

 © PSoft2014. szept. 24. 19:12 | Válasz | #3804 

Ha már beton,meg tűz...

Sajnos,volt "szerencsém" látni a pár évvel ezelőtt porig égett nyirádi XPS gyártócsarnokot.:(
Nem tudom mekkora hő keletkezik az XPS hab égésekor,de a vasbeton csarnokváznak bőven elég volt.
Szétrobbant,elporladt beton,csak a rengeteg betonvas maradt az oszlopokból,áthidaló gerendákból.


 © laacika2014. szept. 24. 19:07 | Válasz | #3803 
Találltam Vermikulit lapokat is,azt hogy ajánlanátok kis fémhordóba?Szögben bevagdosni a helyére és belül kitölteni samotlisztes masszával?
Kép

 © Berényi József2014. szept. 24. 19:00 | Válasz | #3802 
szerintem nem jól emlékszel:)

"A cement maximális kötési szilárdságának elérése után a betonelemnek magas hőmérsékletnek kitett felületein további keramikus kötés következik be. A 600 °C fölötti hőmérsékleten a tűzálló betonok szilárdsága a vízveszteség következtében csökken. A legkisebb a szilárdságuk a 800-1000 °C körüli tartományban, ahol a beton kötése főképpen a szemcsék tapadásán alapul. A tűzálló betonban ebben a tartományban következik be a keramikus kötés, és megkezdődik az ún. összesülési folyamat."

 © laacika2014. szept. 24. 18:59 | Válasz | #3801 
Csak hogy majd erre a környékemen mit mondanak Portland cement ügyben.Lesz-e nekik vagy sem.

 © Berényi József2014. szept. 24. 18:55 | Válasz | #3800 
Nézd nekem ezekkel az anyagokkal nincs tapasztalatom, ezért nem is tudok okosat mondani. Egy biztos, ezek az anyagok sem sokkal olcsóbbak mint a kerámia paplan, de sokkal macerásabb megépíteni, és a szigetelése sem lesz olyan a bekevert tömör anyagoktól. Na meg kétségeim vannak tartóssággal kapcsolatban, és a megfelelő hőállósággal.

 © Sásdi Zoltán2014. szept. 24. 18:39 | Válasz | #3799 
Az "átkos"átkosban volt olyan könyvkiadó:Müszaki Könyvkiadó: még Úrfi koromban dolgoztam az építőiparban, enyémek voltak az emelőgépek. Ennek ellenére érdekelt mit emelgetünk, szak-könyveket olvastam, az egyik írt a portland-cement viselkedéséről a hőfok függvényében. Emlékszem egy mondatra, szinte szórol-szóra: 800 fok Celziusig a szilárdsága emelkedik, fölötte nem vizsgálták, de jelezték, a töltőanyag hő-állósága a döntő. Szóval állja a sarat(hőt)

 © laacika2014. szept. 24. 17:08 | Válasz | #3798 
Ezt a tűzáló betonról olvastam "A bauxitcement csak külföldről szerezhető be, ezért az utóbbi időben hőálló betont legegyszerűbben portlandcementből készítenek. A tűzálló beton töltőanyagaként leggyakrabban samott- vagy kromitőrleményt, ill. kvarctartalmú vagy vöröstégla-zúzalékot szoktak használni.

Portland cementet meg nem körülményes beszerezni:Pl.itt.

 © laacika2014. szept. 24. 16:48 | Válasz | #3797 
Ismét köszönöm,olyat is olvastam hogy fehér cement (magas Al2O3 tartalmú kell) + Samott liszt,elvileg ezzel a tűzálló betont lehet hejettesiteni.

 © robroy0072014. szept. 24. 14:35 | Válasz | #3796 
vízüveges habarcs hajlamos szétrepedni
mivel házilag képtelenség normálisan kiszárítani és kiégetni

sokkal durvábban fűtünk mint ahogy kéne

 © Berényi József2014. szept. 24. 09:40 | Válasz | #3795 
Vízüveggel is lehet, de én még nem próbáltam. Ki lehet próbálni, elméletileg jó, aztán majd a gyakorlat megmutatja hogy mit bír. A bentonitot a formázóhomokhoz kell keverni, attól tapadnak össze a homokszemek(5-15%)

 © laacika2014. szept. 24. 01:36 | Válasz | #3794 
Köszi szépen válaszod,és a vermikulitot vagy az épitkezési perlitet nem lehet mással kötetni?pl:samotlisz+vizüveg vagy valami hasonló.Van egy vödör nagyonfinom bentonitom,azt hova tudnám használni?ha jól tudom öntéskor homokkal keverve.

 © Berényi József2014. szept. 23. 23:19 | Válasz | #3793 
Ezzel az a gond hogy tűzálló cement kell hozzá, amivel megtudod köttetni. Viszont azt nem egyszerű beszerezni, és nem is olcsó.De azért itt egy videó Myfordboy-tól, ő perlitet használ. Ha már vermikulit akkor legyen lap, mint ahogy vbodi olvasztója #2135 vagy kalcium szilikátlapból #2516, vagy © pikkpak #2852, vagy © robroy007 #1783 hibridje. Ha viszont én olvasztót építek, akkor © adren #3101-ben leírtakhoz hasonlóan fogom megépíteni. De ez annak idején már jól ki lett tárgyalva.

 © PSoft2014. szept. 23. 19:24 | Válasz | #3792 

Igen,meg van még a cucc!

Írok magán-ban.


 © laacika2014. szept. 23. 17:21 | Válasz | #3791 
valyon=vajon

 © laacika2014. szept. 23. 17:20 | Válasz | #3790 
Ebből valyon ugyan olyan jó hőszigetelő habarcsot lehetne késziteni?

 © laacika2014. szept. 23. 17:13 | Válasz | #3789 
Köszönöm a választ,igen ezekután az ár és a tartóság ami dominál.

 © Berényi József2014. szept. 23. 08:33 | Válasz | #3788 
Mind a három anyag jó hőszigetelő, hobbi szinten használva nincs jelentősége az esetlegesen meglevő különbségnek. Én az árat, hőállóságot, és a beépíthetőséget venném figyelembe.

 © laacika2014. szept. 23. 07:27 | Válasz | #3787 
Sziasztok.
Tudom igy nehézkes lehet összehasonlitani és a vastagság se mindegy,de melyik a jobb szigetelőanyag?25mm vastag Vermikulit lap vagy ugyan ilyen vastag kálcium szilikát lap vagy paplan!Köszönöm válaszaitokat.

 © Berényi József2014. szept. 22. 23:42 | Válasz | #3786 
Áll még az ajánlatod? A fehérvári találkozón nyélbe üthetnénk az üzletet:)

 © Berényi József2014. szept. 18. 03:32 | Válasz | #3785 
Az már az ötletadó hozzászólásnál (#3646)linkelt oldalról is kiderült hogy működik valamilyen szinten. Kérdés hogy én milyen szinten tudom megcsinálni:) A fekete füst meg azért is jó, mert így tudok törleszteni a szomszédnak a sok grillezésért. Remélem jó lesz a szélirány Amúgy jó az oldal, jól van dokumentálva, és szuper a hevítőkemencéjük. Viszont van egy pár dolog amit én másként fogok csinálni, mert az a srác által leírt problémákhoz vezet.

 © Vernyul2014. szept. 17. 19:00 | Válasz | #3784 
Lost ABS experiment with 3D-printed objects and aluminum casting
Találtam egy ilyen cikket, leírja az emberke, hogy ABS-el is működik szépen az öntés, szerintem a fekete füstje itt még hasznos is lehet, hogy jelezze mikor ég ki az anyag.

 © Berényi József2014. szept. 09. 18:19 | Válasz | #3783 
Nem ismerem ezt az anyagot. Lehet hogy alkalmas, de a homok miért nem jó?

 © dcsaba2014. szept. 09. 18:11 | Válasz | #3782 
Ma jutott eszembe:

Picike öntvények öntőformájának megfelelhet e az a kétkomponensű massza, amit kipufogórendszerek gyorsjavításához használnak? Ez egy gyurmaszerű anyag, ami akár minta levételre is alkalmas a "fazékidőn" belül, majd kikeményedve nyitott formaként szolgálhat. Ha? Hm?

 © Berényi József2014. szept. 06. 00:26 | Válasz | #3781 
Hozatok süthető szilikont a legkisebb shore keménységűt, és összedolgozom aluporral, amennyit csak felvesz. Úgy sokkal jobban elvezeti a hőt, és így talán tovább bírja. Az elmélet ez, aztán remélem a gyakorlat nem cáfol rá

 © Berényi József2014. szept. 06. 00:17 | Válasz | #3780 
A feldolgozással nincs probléma, de ha annyira őrzik akkor ne erőltessükmajd keresünk más megoldást.

 © dcsaba2014. szept. 06. 00:11 | Válasz | #3779 
Nu, van fluorgumi massza, csak baromira őrzik valamiért... :-D
Megaztán otthoni körülmények között feldolgozhatatlan.

 © Berényi József2014. szept. 05. 23:54 | Válasz | #3778 
Van valakinek tapasztalata, hogy vákuumban hogy viselkedik az extrudált hab?

 © Berényi József2014. szept. 05. 23:13 | Válasz | #3777 
Szerintem nem bonyolultabb kiönteni a léghűtéses verziót sem. Ha a vízhűtéses megy, akkor evvel sem szabad hogy baj legyen.

 © Berényi József2014. szept. 05. 23:09 | Válasz | #3776 
Gratula szuper lett Küld el, megy a címem privátban.Még egy kérdés. Látom a nyomat belülről üreges, a belső üregrendszer összefüggő vagy nem. Ugyanis vákuum alatt akarom beágyazni, és a belső üreghez légjáratot kell készítsek.Vákuum alatt a belső nyomás szétvetheti, vagy ha felreped a beágyazó anyagot beszívja a vákuum megszűnésekor.

 © Virbo2014. szept. 05. 21:07 | Válasz | #3775 
Azt tegyük hozzá, hogy pár dolgot még meg kellene oldani a modellen, de nagyságrendileg ez lenne.

A másik, hogy öntés szempontjából a levegős verzió vajon mennyire lehet szívás? :D

 © Hunka Tibor2014. szept. 05. 20:55 | Válasz | #3774 

 © Vernyul2014. szept. 05. 20:35 | Válasz | #3773 
Elkészült a model 1:4-hez méretű próbanyomata 0.2-es réteggel.
Nyomtatható a model nem lesz vele probléma bár mint a képeken látszik elég sok támaszanyag jött ki belölle, a véglegesnél 0.1-es réteggel a vonalak szinte eltünnek majd, és kap majd egy kicsi vizes simogatást 800-as papírral.
Berényi Úr, vélemény? Esetleg elküldjem postán egy teszt erejéig?










 © Berényi József2014. szept. 04. 22:29 | Válasz | #3772 
A hőmérsékletet lehet fémpor, fémforgács, ötvözőanyag adagolásával is csökkenteni, vagy fedősó (kriolit, folypát) bekeverésével, ami az olvadásához szükséges hőt a fémömledéktől vonja el. Esetleg alacsonyabb forráspontút, ami elpárolog, és így csökkenti a hőfokot. De majd ha sor kerül a mutatványra, akkor kiderül, hogy szükséges e csökkenteni az olvadék hőfokát.


[1] 2 3 4 5 ... Utolsó

Ugrás a tetejére

Tárhely és domain a MediaCentertől

Untitled Document Fórumtagok ftp könyvtára: cnctar.hunbay.com