Hobby CNC Fórum   >>   Fórum   >>   Léptetőmotor
Léptetőmotor választás

Ha szeretne hozzászólni, be kell jelentkeznie!
Bejelentkezés >>

Listázás időrendben


 © soma2015. máj. 13. 14:00 | Válasz | #4749 
Hello!
Elakadtam, van egy kezdetleges gépem, és egy olyan problémám, hogy az egyik tengelyemen egy bipoláris (4 vezetékes) léptetőmotor van,és amikor mozgatom pulzálva mozog, azaz lép néhányat, majd megáll(?) kicsit aztán így tovább, de nem kimondottan rángat. 16-od lépésben vezérlem, van egy kínai vezérlőm és mach3 programot használok. Ha valaki tudna valami javaslatot, kérem ne tartsa magába, nem találok megfelelő megoldást az interneten. Köszi!

 © Danibá602015. máj. 05. 01:14 | Válasz | #4748 
Akkor, egyértelmű a kapcsi.

 © Danibá602015. máj. 05. 01:12 | Válasz | #4747 
Az, az, bőven elég.

 © Farkas Attila2015. máj. 05. 01:12 | Válasz | #4746 
2+2 tengely összeállításban fog közlekedni, tehát a két oldal nagyon sokszor fog szinkronban menni.
(Pl 45 fokos elmozdulásnál a 4 motor gyakorlatilag egyszerre kap STEP és DIR jeleket is.)

 © Danibá602015. máj. 05. 01:09 | Válasz | #4745 

A 4 motornak kicsit szűkös a 10 Amper. Legalább 12 -13 kellene.
Igaz, nem olvastam bele, hogyan is használnád a 4 motort.
Igy, már eldőlni látszik, hogy a kapcsi tápot kell használnod. Az, bőven sok.


 © Farkas Attila2015. máj. 05. 00:51 | Válasz | #4744 
Oké :-)
Köszönöm a válaszokat mindkettőtöknek!
Ezek lesznek a motorok és alattuk láthatók a vezérlők.
4 db 3.1 Nm-es motor, ezt kell tudnom böcsülettel meghajtani.
Szerintem a 20 amperes kapcsolóüzemű éppúgy nem néz vissza neki, mint a 48V/10A toroid + 10-20 000 uF puffer...
De akkor melyiket is?

 © Danibá602015. máj. 05. 00:42 | Válasz | #4743 

Én a trafós megoldást részesítem előnyben. Kevés alkatrész kevés hibalehetőség.
Egy trafós táp tud rugalmasan működni. Ami jól jöhet bizonyos esetekben.
A trafós tápot elég a várható összes áramszükséglet kétharmadára, háromnegyedére tervezni.
A kapcsolóüzemű tápot ajánlott legalább 100 százalékra tervezni. Mivel teljesen rugalmatlan.
Meg is viccelt már pár hobbystát. Nem találják, mi lehet a gond.

A stabilizálásra semmi szükség. Sőt, akár hátrányos is lehet alkalmanként.
A kapcsoló üzemű tápból kijöhetnek zavaró jelek is. Ami lépésvesztést okozhat.
Én már találkoztam ilyennel.
Persze, az is igaz. Több olyanról is tudok, ahol nem okoz lépésvesztést.
De, a megfelelő teljesítményű trafó soha nem okoz hibát.

A döntés a tiéd.


 © Karasz András2015. máj. 05. 00:36 | Válasz | #4742 
A kapcsolóüzemű stabilabban tartja a kimeneti feszültséget.
A toroidos megfelelően pufferelve az áramokkal bír jobban, viszont a feszültsége kis mértékben változhat a terhelés pillanatnyi mértékének megfelelően.
Viszont egy ekkora toroidnál nem biztos, hogy ez észrevehető lenne.
A kapcsolóüzemű kisebb helyen elfér.

 © Farkas Attila2015. máj. 05. 00:06 | Válasz | #4741 
Megint egy szakmainak tűnő, hobbi kategóriában még felmerülő, számomra fontos kérdés:
4 darab DM860A típusú léptetőmotor vezérlőhöz milyen tápegységet tegyek?
Kapcsolóüzemű, stabilizált Siemens, 48V / 20 Amper, vagy inkább toroid trafó egyenirányítva, pufferelve, stabilizálás nélkül (1250 VA, 48V)?
A vezérlők ugyebár áramgenerátoros üzemben mennek. Melyik a célszerűbb? Hogy mennyibe kerülne lényegtelen, mert itt van mindkettő megoldás kompletten a polcon, mindegy melyiket veszem le, csak jó legyen.
Előre is köszönöm a segítő szándékú válaszokat!

 © endrep2015. máj. 03. 22:05 | Válasz | #4740 
Azért az más, ha valós időben lehet vezérelni egy motort, új dinamikai távlatok nyílnak, pl. nagy tömeg mozgatásakor egy PID szabályozó sokkal hatékonyabb. Ilyen jellegű felhasználásnál, amik itt előfordulnak nem sok a jelentősége, de pl. egy régi gép cnc-sítésnél nagyon jól jön sztem.

 © Karasz András2015. máj. 03. 21:13 | Válasz | #4739 
kezdődik!?

(nem már vége van!
az Egyik Modi)

 © Danibá602015. máj. 03. 21:10 | Válasz | #4738 
Abbahagyni az értelmetlen szócsatát!!!

az Egyik Modi

 © békési2015. máj. 03. 21:03 | Válasz | #4737 
Abbahagyni az értelmetlen szócsatát!!!

az Egyik Modi

 © békési2015. máj. 03. 20:38 | Válasz | #4734 
Ha elkerülte volna, akkor el is tudtam volna képzelni a jelenséget.

Pusztán arra céloztam, hogy talán nem tudod átlátni kellő mélységben a problémát. Ezért elegendő számodra az adott technikai feltétel.
Olyan is lehet, hogy tévedtem.

 © tóthz2015. máj. 03. 18:44 | Válasz | #4731 
Elkerülte a figyelmedet, hogy 600W a főorsóm teljesítménye!


 © békési2015. máj. 03. 16:03 | Válasz | #4730 
Megpróbáltam elképzelni, amikor K1 -s anyagban 5 milis fogásmélységgel és másfél milkó fordulatonkénti előtolással hasítasz.
Nem sikerült elképzelnem.
Tudom, fantáziátlan vagyok.

 © tóthz2015. máj. 03. 10:31 | Válasz | #4729 
Egyetértek Danibá60-al!
Az én tapasztalatom is az, hogy amíg a léptető megy, addig pontos. Ha megáll akkor viszont mindegy, mert újra kell gondolni a paraméterezést.

Példa léptető alkalmazására:
AT520-as eszterga-marógépet alakítottam át CNC-re. A gép robusztus öntvényekből áll, prizmás vezetékekkel. A főorsómotor 600W teljesítményű. A mellékmozgások golyósorsóval, 6,5Nm nyomatékú, párhuzamosan kötött tekercsű motorokkal lettek kivitelezve. A vezérlő MSD 50-4,2 stabilizálatlan 48V tápfeszültséggel.
Ez a konfiguráció nekem sohasem téveszt, akár egész nap dolgozhatok vele a méret megtartása mellett! A léptetőmotorok árama úgy lett beállítva, hogy kézzel nem lehet melegnek érezni néhány óra munka után sem. A G0 sebessége pedig több mint elég, még vissza is vettem belőle.

Így én sem gondolom, hogy a léptetőmotorok nem megbízhatóak és ezért enkóderrel kellene kiegészíteni azokat. Viszont tagadhatatlan előnye az enkóderes rendszernek, hogy hiba esetén (pl.: ütközés) képes automatikusan leállítani a gépet.

 © békési2015. máj. 03. 06:03 | Válasz | #4728 
Elsős sorban olyasmire gondoltam, amit Szalai sporttárs is felvázolt.
Nem biztos, hogy mindenki századonként, tizedenként akar elkoptatni átmérőben 20 - 40 millimétert.
Esztergában gondolkodva és persze egyedi munkára a "kézi" használat lehetősége egy hobbistának sokszor jól jönne. Én elsősorban hobbi célra használt gépre gondolok. Ritka az, aki valamiből pl. 50 ezer darabot akar valamiből otthon.
A fent említettek csak ízelítő a lehetőségek közül.

 © KoLa2015. máj. 02. 22:40 | Válasz | #4727 
Nem estop-ot kell aktiválni! hanem a pause-t!

 © vjanos2015. máj. 02. 22:35 | Válasz | #4726 
Ez jó ötlet. Ha már ott a mágnes, akkor egy hall vagy reed kapcsoló érzékelheti is a fej leesését, és indíthatja az e-stopot.

 © KoLa2015. máj. 02. 22:27 | Válasz | #4725 
A plazmavágó fejet mágnessel kell rögzíteni!
Ez megvédi a fejet a töréstől beakadáskor, és nem lesz lépésvesztés sem!

 © istvan582015. máj. 02. 22:26 | Válasz | #4724 
http://www.leadshine.com/category.aspx?type=products&category=easy-servo-products

 © istvan582015. máj. 02. 22:23 | Válasz | #4723 
Sziasztok,

Az enkóderes léptető motor ugy működik ahogy Szalai György irja.
A motor a névleges áramnál kisebb áramal megy, igy sokkal kevésbé melegszik, majd ahogy terhelődik az enkóder jelzi a lemaradást és a vezerlő növeli az aramot akár a névleges többszörösére is.
Mig egy normál léptető rendszernél a nyomaték 50-60% ával számolhatunk addig az enkódereseröl azt írják hogy 100% al.
Nekem is sima léptetős gépem van, lépest csak akkor vesztet ha nekimentem valaminek a szerszámal. De ilyenkor mar ugy is mindegy

 © elektron2015. máj. 02. 21:04 | Válasz | #4722 
Encoderes léptetőnél, csak jelez, hogy baj van, persze lehet, hogy van olyan szoftver, ami tud ezután korrigálni, folytatni is, szervónál, szintén kiakad úgymond, ha nem bírja követni a kiadott pozíciót, de annál, ha kicsit erőlködni kell, az még megy a szervónál, amennyit a vezérlője megenged, csak utána áll le hibával.

 © xabi2015. máj. 02. 20:59 | Válasz | #4721 
Nem akarom mindenáron lecserélni a jelenlegi léptető motort, csak meg szeretném érteni a működését az enkóderes léptető motornak illetve a szervó motoroknak. Ez alapján tudnék dönteni.
Nekem egy plazma asztalom van, nagyobb vágás esetén néha fél óráig is ott felejtem, teszi a dolgát. Bizonyos esetekben pl. ha befordul valamilyen munkadarab és neki megy a fej akkor lépést veszthet a program. Arra gondolok hogy ilyen esetben az enkóder jelzi a vezérlőnek hogy nem tudta lelépni a feladatot és állítsa meg a programot. Azt is gondoltam mivel az enkóder tudja mennyit léptünk le (függetlenül attól hogy mennyit kellett volna), a referencia pontot így nem veszítjük el csak valahogy át kéne adni a programnak, és pár sor visszalépés után lehet folytatni. Szerintem álom világban élek mert a hozzászólások alapján ez nem így működik. :)

A szervóhajtás hogyan működik ? Mi történik ha akadály van ? (mondjuk marásánál túl nagy az ellenállás, ilyenkor a vezérlés a kisebb lépésvesztést próbálja mondjuk nagyobb áramerősséggel korrigálni ? és ha nem sikerül mondjuk x értéknél nagyobb a lépés lemaradás akkor leállítja a program futását ?

 © svejk2015. máj. 02. 20:01 | Válasz | #4720 
Ahogy Elektron is jól sejti, telítődik a vasmag.
A "hőprofil" ugyan elbírná, de túlgerjesztett motor járása "darabossá" válik és lecsökken a max. sebesség.
Mondjuk 0-hoz közeli sebességen működhet.

 © elektron2015. máj. 02. 19:42 | Válasz | #4719 
A léptetőmotoroknál mennyi vajon a megengedhető túláram, ahol még a vasmag nem telítődik ?

 © Szalai György2015. máj. 02. 19:41 | Válasz | #4718 
Szerintem.
Amit írtál, annak ellentmondani látszik az a körülmény, hogy a léptetőmotor lépésének sebessége nagyrészben a tekercsén áthajtott áram mennyiségétől függ.
Semmi akadálya annak, hogy akár a névleges áram többszörösét lehessen áthajtani a motor tekercsén, addig, míg a hő profil megengedi. (Míg túl nem melegszik.)
Ez pedig lehetőséget mutat arra, hogy amikor a névleges áramon már nem tud lépni a rendelkezésére álló idő alatt (és ezt az encoderen keresztül érzékeli a motorvezérlő) akkor a névleges áram többszörösével utolérje magát, majd visszaálljon a névleges áramú, esetleg a pihentető állapotra.
Az encoderes megoldás (és némi intelligencia) átsegíti a motort a nehéz helyzeteken.
Az alulméretezésen természetesen ez sem segít, viszont sokkal jobb a motor kihasználtsága.
Szerintem.

 © tóthz2015. máj. 02. 19:33 | Válasz | #4717 
"Ha mást is akarunk csinálni vele, akkor néha elengedhetetlen."

Mire gondoltál?

 © békési2015. máj. 02. 14:41 | Válasz | #4716 
Ha bele akarunk karcolászni egy deszkába, hogy szeretlek julis, ahhoz tényleg nem kell enkóder.
Ha mást is akarunk csinálni vele, akkor néha elengedhetetlen.

 © békési2015. máj. 02. 14:35 | Válasz | #4715 
Felesleges az enkóder a léptetőre?

Egy fagépre biztosan.

 © Danibá602015. máj. 02. 13:53 | Válasz | #4714 

Szerintem ennek az enkóderes léptetős rendszernek semmi értelme a szokásos felhasználásban.
Amit lentebb írsz, hogy gyorsítani szeretnéd a plazmádat, arra biztosan nem ez a megoldás.
Ha, gyorsítani akarod, akkor erősebb léptetőmotos, gyorsító áttétellel. Vagy szervó rendszer.

A léptetőmotoros rendszert nem úgy kell elképzelni, hogy az állandóan azon töri a fejét, hogyan tudna lépésvesztést okozni.
Ez, egyáltalán nem így van. Ez a hajtás is kb. olyan, mint a többi. Ha, jól van méretezve. Összerakva akkor jól működik. Ha, nem akkor hibázik.
Pont annyira fog hibázni, mint a gép tervezője, építője.
Ha, megakad, akkor megakad az enkóderes is. Ezen nem segít 5 enkóder sem.
Hiába próbálkozik, bepótolni a lépésvesztést.

Szerintem, csak speciális esetben van, lehet némi értelme az enkóderes léptetőnek.
Egyébként fölöslegesen bonyolítja a rendszert. Ennek megfelelően, fölösleges pénzkidobás.
Használok, szervós rendszert is, és léptetőset is. Mindkettő tökéletesen teszi a dolgát.
Komolynak mondható fémipari CNC gépem is léptetőmotoros rendszerrel dolgozik.
Hibázás nélkül, pontosan dolgozik évek óta.
Én is elgondolkodtam az enkóderes használatán. De, mindig arra jutottam, hogy számomra semmi előnye nem lenne.

Persze, nem tudom miért esett az enkóderesre a választásod.
Azért, csak gondold át logikusan.
Nem akarlak lebeszélni róla. Legalább, beszámolsz a tapasztalataidról.
Persze, még érdekesebb lenne, ha te tudnád összehasonlítani enkóder nélkülivel.


 © elektron2015. máj. 02. 13:41 | Válasz | #4713 
Meg DOS alá, meg LPT-re se, az is inkább csak hobbizgatás, de azért csak csinálgatja az ember, mint én is a DOS alatt futó cnc vezérlőprogramomat. :)

 © svejk2015. máj. 02. 13:25 | Válasz | #4712 
Ezt szerintem nagyon nem jól látod. Pont a szoftverbe való visszacsatolás hiánya miatt ez a sok korlát a hobby-ban.
A hobbysták mindent meg tudnak tanulni, ha akarnak, no és persze van mit.
10 éve amikor megépítettem a bútorlapos gépemet én sem gondoltam sok mindent ami azóta megtörtént.

 © békési2015. máj. 02. 13:22 | Válasz | #4711 
Engem a divat semmiben nem érdekelt soha.
Csak kedvtelés számomra ez az egész cnc, meg ami még hozzá kapcsolható.

 © svejk2015. máj. 02. 13:20 | Válasz | #4710 
Hát, manapság ISA-ra fejleszteni, szerintem nem túl jó ötlet.
Kedvtelésnek viszont biztosan jó.

 © elektron2015. máj. 02. 12:51 | Válasz | #4709 
Padláson nálam is van pár alaplap még ilyen, egy életre elég CNC-zni.

 © békési2015. máj. 02. 12:47 | Válasz | #4708 
Azért választottam ezt. A PCI -ost le s tudnám rajzolni. Van ilyen alaplapom vagy tíz.

 © elektron2015. máj. 02. 12:44 | Válasz | #4707 
Az aránylag könnyen kivitelezhető és nem is drága, csak ahhoz kell olyan alaplap is akkor.

 © ANTAL GÁBOR2015. máj. 02. 12:29 | Válasz | #4706 
Nézz utána a doksiban . A Klavió is árul hasonlót . Csak tipp : láttam valahol egy videót . Ha állt mondjuk a motor és megcsavarták a tengelyt akkor igyekezett visszatérni az induló helyzetbe. . Pont úgy viselkedett mint egy DC vagy AC szervó ( csak alapból nagyobb a nyomaték és kisebb a határ fordulatszám )

 © békési2015. máj. 02. 12:15 | Válasz | #4705 

 © xabi2015. máj. 02. 12:14 | Válasz | #4704 
Ilyesmit szeretnék venni : Enkoderes léptető motor + vezérlés
Ha jól értem hobbi szintű vezérlők, enkóderes motorok és programok (mach3,Uccnc), független attól hogy DC,AC szervó vagy enkóderes léptető motor úgy működnek, hogy a vezérlő megkapja a jeleket amit le kell lépni az enkóderen keresztül a vezérlés figyeli hogy le lett-e lépve ha lépésvesztés van kiad egy jelet mondjuk az E-stopra és megállítja a program futását ? Ennyi ?
A tévesztés függvényében a valós lelépett és a lelépni kívánt út különbséget sehogyan nem lehet korrigálni ? Ilyenkor hogyan lehet a programot tovább futtatni ?

 © békési2015. máj. 02. 12:10 | Válasz | #4703 
Nem jó!
ISA.
Ezekkel az idióta inglis dolgokkal bajban vagyok.
Na majd utána nézek a nevének.

 © békési2015. máj. 02. 12:09 | Válasz | #4702 
VESA, ha jól írom.

 © elektron2015. máj. 02. 11:47 | Válasz | #4701 
Az IO kártyát melyik buszra féle buszra tervezed ?

 © Pál2015. máj. 02. 10:09 | Válasz | #4700 

Mellesleg nem biztos az hogy sokkal el vagyunk maradva, mert nézd meg a Mach4-et.
Az már tud modbus vezérlést is és annál meg kétirányú kommunikációt alap feltétel.
Így az eddig úgymond használhatatlan vezérlők is lehet hogy egyszeriben használhatók lesznek.
Tehát nem kell fejlesztgetni mikor már rég van kész megoldás :D


 © békési2015. máj. 02. 10:02 | Válasz | #4699 
Az ötödiket tényleg nem említettem.
Kezdésnek jó volt ahogy csinálták. Tényleg ragaszkodtak a kompatibilitáshoz. Mint ahogy a Mach is.
Említetted a kezdetleges IC-ket. A Mach is erre épült. Közben elterjedtek az "okos" (most ez a kifejezés nagyon divatos) cél integrált áramkörök. Így aztán a rámpa kérdés aktuális lenne.

No de ez egy későbbi történet.

A múltkorában említettem, hogy szerintem is jó a párhuzamos port, de tovább kell lépni.
Éppen ezért vetődött fel bennem a saját I/O kártya problémája.
Nekem így kicsit nagy falat, de boldogulok vele. Csak, lassan.

 © Pál2015. máj. 02. 09:52 | Válasz | #4698 

Jó vezérlőnél nem is kell visszacsatolás maximum a E stopon keresztül.
Több lenne a nyűje mint a haszna, ha hiba van lője ki a programot és kész.
Míg a vezérlő gondolkodás nélkül végrehajtja a program dolgait addig a lőtéri kutyát se érdekli ez program vezérlő hurok alkotás.
Csak nézz meg egy régebbi Fanuc rendszert !
Az országban egy kezemen meg tudom számolni akik VALÓJÁBAN értenek hozzá.
Akkor majd a egyszerű hobbis akinek az is problémát okoz, hogy az AM vezérlőt beiktassa a stopkörbe pont egy ilyen agyonbonyolított valamit akar majd ?


 © svejk2015. máj. 02. 09:40 | Válasz | #4697 
Ez egy ügy, de ettől még a szoftver nincs bevonva a visszacsatolt mozgásvezérlésbe mint az iparban.
Amíg ezt valamelyik hobby szoftver nem oldja meg, addig egy jó nagy lépéssel fogunk az ipar után kullogni és kompromisszumokat kell elfogadnunk.

Bár lehet Tibor45 rendszere már ki van építve, de arról meg nem sokat tudunk.
Sajnos akik használják azoktól sem kapunk visszajelzést, pedig vannak itt páran.
Igaz régebben sem voltak nagy fórumozók.

 © svejk2015. máj. 02. 09:32 | Válasz | #4696 
Ezek a közismert szoftverek szerintem anno mind mezei léptetős rendszerben gondolkoztak, oda elég volt az LPT, könnyű programozni.
Gondolom fontos dolog lehetett a tervezésben, hogy minél kevesebb hardvert kelljen használni.
(van olyan szoft. is ami 4 tranyó segítségével közvetlen a motorok tekercseit kapcsolgatja)
De szerintem maximum L297-ben gondolkodtak.
Aztán Kína elkezdte ontani az egyre bonyolultabb de olcsó microsteppes vezérlőket, az amcsik megalkották a filléres Gecko servot.

A szoftverek fejlesztői meg nem igazán tudtak, vagy kompatibilitás miatt nem akartak váltani a visszacsatolt mozgásvezérlésre.

Az 5. bemenet még jobban korlátozott, hogy nem is említetted?


 © Pál2015. máj. 02. 09:08 | Válasz | #4695 

Leadshine AM882 vezérlő tud visszajelzést küldeni a lépésvesztésről.
Ha ellép akkor nyom egy E stopot aztán ennyi, már ha be van kötve a stopkörbe :)
A normális encoder visszacsatolású "léptetőmotor" vezérlő meg nagy ívben tesz jó magasról a motor lépéseire. (felbontás a enkóder felbontása lesz )
Ezeknél már szervó rendszerről beszélhetünk mert a léptetőmotor mint végrehajtó egységként van jelen a rendszerben.
Tehát mint egy brushless motoros szervó lenne és erőszakkal kitérítve vissza fog ugrani az eredeti pozíciójába.

Egy kis demo Videó Link ITT!


 © békési2015. máj. 02. 05:59 | Válasz | #4694 
A jelenlegi felállásban a párhuzamos port nem nagyon alkalmas a kétirányú kommunikációra.
Van ugyan négy bemenet (korlátozottan), de azokat használják a végálláskapcsolók.

 © kalaci2015. máj. 02. 01:24 | Válasz | #4693 
Egyik fórumtársunk kérésével kapcsolatban visszafejtettem egy kínai vezérlő egy részét, a bemeneteit. Amit találtam, az korrekt tervezésre utal, kivéve az optocsatolókat. Eltekintve attól, hogy 3 darabnak a bemeneti lába el van csípve, és drótdarabbal át van kötve a bemenet a kimenetre, az egész optocsatoló ügyet nem értem. Minek vannak, ha a bemenet és a kimenet földje és tápja közös? Így semmiféle galvanikus leválasztás nem valósul meg, akkor meg minek? Ráadásul jó lassú darabok. Nem hiszem, hogy a teljesítmény ic (TB6560) felől, tönkremenés esetén netán visszajövő feszültségtől gondolták megóvni a PC-t, mert ott bufferek-inverterek vannak, azok feláldozzák magukat. A többi kínai vezérlő is hasonló ebben a tekintetben?

 © svejk2015. máj. 01. 20:10 | Válasz | #4692 
Sajnos a szoftverek csak egy irányba kommunikálnak a motor vezérlőkkel, csak parancsot adnak ki.
A visszacsatolt léptetős motorvezérlőket nem ismerem, de a servo vezérlőkben be lehet állítani, hogy mekkora lemaradás esetén tiltsanak le.

 © xabi2015. máj. 01. 12:48 | Válasz | #4691 
- Köszönöm a válaszokat. Akkor a nagyobb áramerősség kontra kisebb ellenállás, fázisfeszültség, és indukció kedvezőbb megoldás (ha a vezérlő, és a táp teljesítménye bírja).
- Az épített plazmavágó asztalomat szeretném átépíteni, fejleszteni. Jelenleg léptető motorok vannak rajta, ezeket a nagyobb sebesség és gyorsulás miatt akarom lecserélni. Láttam Hibrid enkóderes léptető motorokat, ha jól gondolom az enkóder miatt nem lehet lépésvesztés. Ilyen motort használ valaki ? Érdemes ilyet beszerezni ?
- Buta kérdés, de nem egészen értem az enkóder működését. Mondjuk ütközik a fej, a motor lépést veszt, az enkóder jelzi a vezérlőnek hogy nem tudott annyit lépni mint kellett volna. Ilyenkor hogyan kommunikál a vezérlő programmal (mach3, Uccnc) ? Leállítja a program futást, vagy megpróbálja behozni a lépésvesztést ?

 © istvan582015. máj. 01. 11:34 | Válasz | #4690 
Nagyjából ugyanazt mint Vernyul #4680 ban.

 © ANTAL GÁBOR2015. máj. 01. 11:07 | Válasz | #4689 
Akkor nem áll fönn hogy egyszerre nyomtunk . Amikor Xabi írt már régen aludtam . Az lehet amit feltételezel, hogy egy jószándékú kolléga hibát vétett. Ha van pár perced visszarakhatnád mert kíváncsivá tettél ( magam is meglepődtem hogy milyen konklúzióra jutottam )

 © istvan582015. máj. 01. 10:58 | Válasz | #4688 
Tehát a 4679 re válaszoltam éjfél előtt.

 © istvan582015. máj. 01. 10:56 | Válasz | #4687 
Xabinak válaszoltam meg késő este.
De amikor irtam a gépem megakadt és kétszer íródott be, azután irtam hogy nem értem miért lett 2. Még éjfél tájt megvoltak. Tehát 3 beirás lett törölve. Bizom benne hogy csak a duplikációt akarta a kolléga törölni de mindhárom törlődöt. Talán jobban kell figyelni ha már valaki bizalmat kapot.

 © ANTAL GÁBOR2015. máj. 01. 10:47 | Válasz | #4686 
István ! Minthogy modi lettem akár nekem is szólhat a beírás . Remélem nem feltételezel ilyet rólam . Átnéztem 4670 től minden beírás meg van . Mikor írtad, mert az továbbra is fennáll hogy ha egyszerre nyomunk " mehet" et akkor az egyik beírás elvész. Tedd föl még egyszer mert a szakmát nem hiszem hogy valaki is moderálná

 © istvan582015. máj. 01. 10:05 | Válasz | #4685 
Szerintem semmi olyat nem irtam ami ütközik a fórum szabályzatával. Kizárólag szakmai írás volt.

 © Karasz András2015. máj. 01. 09:38 | Válasz | #4684 
Dolgozik a radírpók?

Azért egy válasz illene a kérdésedre!

 © istvan582015. máj. 01. 09:11 | Válasz | #4683 
Tisztelt módi-k,

Az én hozaszólasom miért lett törölve??

 © ANTAL GÁBOR2015. máj. 01. 07:33 | Válasz | #4682 
Az előzőkhöz : a léptető tekercsének a villamos helyettesítő kapcsolása egy sorosan kapcsolt induktivitás és egy ellenállás. A rendszer villamos időállandója : L/ R . Az egyik esetben : 6.8/1.5 = 4.5ms a másik esetben : 3/0.7 = 4.28ms . Itt sincs lényeges különbség. A döntésnél a vezérlő és a tápegység határadatait kell figyelembe venni. De ha azt is beleveszem hogy a vezérlő végfokjaiban fet ek vannak és a csatorna ellenállása egy kis feszültségű nagy áramú fetnek jelentősen kisebb (vagyis a fet sem melegszik annyira ) akkor az jön ki hogy nagyáramú vezérlőt könnyebb a gyárnak csinálni . Ezért én is a nagyáramú motorra szavaznék

 © ANTAL GÁBOR2015. máj. 01. 06:48 | Válasz | #4681 
A kisebb melegedés megítélése csalóka. A disszpációs teljesítmény P = Inégyzet *R
a 4 A es motornál : 16*0,7 = 11.2 Watt
a 2,8A es motornál :7.84*1.5= 11.76 Watt
Gyakorlatilag megegyezik . Az áramnál a maximális áramot vettem figyelembe. De ugyanez az arány pl egy 50% os pihentetőáramnál is ( 2.8 W kontra 2.94W )

És egy mondat Xabinak : indukciója a mágnesnek ,elektromágnesnek van a mértékegysége Vs / m2 vagy másképp Tesla. ( illetve CGS ben Gauss ) A tekercsnek induktivitása van . Mértékegysége:
Henry (H ) az angolszászoknál Hy. Tehát :
6.8 mH illetve illetve 3 mH

 © Vernyul2015. máj. 01. 06:17 | Válasz | #4680 
A 4A-es-re szavaznék. Kisebb ellenállás- kevésbé melegszik, indukció is kisebb (áram lecsengése a tekercsben) a dinamikusságot befolyásolja pozitívan, alacsonyabb feszültség pedig a max. fordulatszámra van jó hatással.
De legjobb lenne ha meglenne a nyomatékgörbe táblázata a motoroknak.
Max. motor feszültésg számítás a #4615-ös bejegyzésben, a 4A-es motorra kb. 55 volt-ot ad(a 2.8A-esre 80volt) tehát ez is közelebb van a 46V-os tápodhoz.



 © xabi2015. ápr. 30. 23:18 | Válasz | #4679 
Léptető motornál ha kb.: azonos nyomatékot tud melyik a jobb választás ?
Fázis áram 2.8A -- Fázis ellenállás 1.5ohm -- fázis indukció 6.8Mh -- Fázis feszültség 4.2V
vagy
Fázis áram 4A -- Fázis ellenállás 0.7ohm -- fázis indukció 3Mh -- Fázis feszültség 2.8V

A fázis ellenállás, fázis feszültség, fázis indukció mit befolyásol?

A kérdésből következik hogy nagyon nem vagyok elektromos szaki :)

DM556D 5.6A/50V vezérlőm van és 46V kapcsolóüzemű tápról hajtom a motorokat.


 © penta2015. ápr. 27. 08:18 | Válasz | #4678 
Nagyon köszönöm a a segítő hozzászólásodat és a linkelt videót.

 © Vernyul2015. ápr. 27. 07:11 | Válasz | #4677 
Persze a videót is sikerült úgy beraknom, hogy nem az elejéről kezdi tekerd vissza.... megyek csinálok egy kv-t..

 © Vernyul2015. ápr. 27. 07:09 | Válasz | #4676 

 © Vernyul2015. ápr. 27. 07:08 | Válasz | #4675 
Mivel forgácsolási erőt nem végzel a plazmával így csak szinte a "vasat" kell mozgatnod ott is főleg a híd súlya a mérvadó és hogy milyen hajtással oldod meg(szíj vagy fogasléc, z-re marad az orsó).
Dönts el mekkora asztal kell neked méretben, abból lehet saccolni a híd súlyára(alu vagy acél-ból akarod?). Ehhez már lehet számolni szükséges motor méretet.
Itt egy videó ötletadónak hogy is nézhet ki egy ilyen plazma asztal, bár ez szervo hajtásos de az ne zavarjon minden mechanikai részét megmutogatják.
Dynatorch
Szerintem a végén kb. egy hasonló 3A-es 3Nm-es kit-nél fogsz kikötni.

 © Szalai György2015. ápr. 27. 06:20 | Válasz | #4674 
Nincs.

 © penta2015. ápr. 26. 12:27 | Válasz | #4673 
Van valamilyen tapasztalati képlet, hogy milyen géphez milyen (hány amperes) bipoláris motor kell?
Egy plazmavágó fejet mozgató gépet szeretnék építeni.

 © TBalazs2015. ápr. 22. 18:57 | Válasz | #4672 
Áts László. Az volt amit mondtál, és egy kábel volt kilazulva. Köszi szépen!

 © Áts László2015. ápr. 20. 23:05 | Válasz | #4671 
Lassan halad,de a héten megpróbálok eljutni a panel gyártásig,szerencsére gép van hozzá.

 © borcz2015. ápr. 20. 21:58 | Válasz | #4670 
Igen érdekel.
Sőt. Inkább egy megbízható vezérlőre van szükség.
Hogy állsz vele?

 © Áts László2015. ápr. 20. 21:51 | Válasz | #4669 
Talán nemsokára elkészül a módosított TB6600-as vezérlőm. Próbanyákon elég ígéretes,most tervezem a végleges verziót. Ha kész lesz érdekelhet?

 © Áts László2015. ápr. 20. 21:48 | Válasz | #4668 
Persze,rengeteg van készen. Ha a felét elhiszed,mint amit ráírnak,akkor működhet.
e-bay

 © borcz2015. ápr. 20. 21:37 | Válasz | #4667 
Igaz.
Nem is szeretném alul méretezni.
Egy motorról lenne szó. Van valami kis vezérlő egység ilyennek?

 © Áts László2015. ápr. 19. 23:05 | Válasz | #4666 
Csak ennek is az a lelke,mint szinte mindennek,a túlméretezés! Régen még tudták és használták ezt a bevált receptet,ezért is működtek olyan sokáig a dolgok...

 © borcz2015. ápr. 19. 21:35 | Válasz | #4665 
Köszönöm szépen.

 © istvan582015. ápr. 19. 21:28 | Válasz | #4664 
Nyugottan foroghat akkár egész nap. Arra kel figyelni hogy lehetüleg ne legyen melegebb 60-70 foknál. Akkár hüteni is lehet ha kell.

 © borcz2015. ápr. 19. 20:50 | Válasz | #4663 
Terhelés szempontjából nem lenne rajta sok. Az lenne a fontos hogy terheléshatására se lassuljon.
Napi 6 óra üzemre gondoltam.

 © ANTAL GÁBOR2015. ápr. 19. 20:41 | Válasz | #4662 
Keresd meg az adott léptetőmotor nyomaték fordulatszám adatlapját ( paraméter a vezérlő tápfesz stb ) Azt fogod látni hogy igenis lehet ! Persze ha van valós munkapont a görbén.
M motor > M terhelés Normál esetben a motort fel kell pörgetni amihez idő kell. A motor nem szöcske de vannak kollégák akik ( bizonyos feltételek teljesülése esetén) tudják ugratni . Ha rám hallgatsz akkor szépen rámpával fölgyorsítod ....

 © borcz2015. ápr. 19. 20:23 | Válasz | #4661 
Sziasztok.
Lehetséges a léptetőmotorokat folyamatos 200ford/perc sebességgel hajtani? Azt hallottam hogy nem. Mi ennek az oka?
Milyen motorral lehetne helyettesíteni? Sima villanymotorral áttétellel?
Előre is köszönöm
Borcz

 © TBalazs2015. ápr. 14. 19:08 | Válasz | #4660 
Köszi, holnap átnézek mindent.

 © Pál2015. ápr. 14. 18:29 | Válasz | #4659 

Nem a Sokolt váltottam ki hanem a frekiváltó trafó kombinációt :)
A Sokol felülmúlhatatlan ha zavart kell össze szedni :D


 © Áts László2015. ápr. 14. 18:25 | Válasz | #4658 
De az eredeti sokol-nál úgy sem lehet jobbat csinálni!

 © Pál2015. ápr. 14. 18:22 | Válasz | #4657 

Például nekem :)
Azzal kerestük a földben lévő csövek nyomvonalát.
Egy kis 100 Wattos frekvenciaváltóval meghajtottam egy biztonsági trafót a vízóránál rá lett téve a szekunder egyik vége a kerti csapnál a másik 1.5 Hz-el hajtva szépen jött a cső fölött a PWM frekvencia a Sokolon.
De erre építtettem már egy pofon egyszerű áramkört ami egy 9 Voltos elemmel ugyanezt csinálja :)


 © Áts László2015. ápr. 14. 18:15 | Válasz | #4656 
Ja és a kapcsolóját is nézd meg! Egy igazi sokol rádióval gyerekjáték az ilyen hibákat felderíteni. De kinek van még olyanja...

 © Áts László2015. ápr. 14. 18:12 | Válasz | #4655 
Nézd meg a motorkábelt és a motort is,ez kontakthibára utal. Jártam már úgy 3f motorral,hogy csak menet közben,terheléskor jelentkezett a hiba,az rezonált és forró volt. De álló helyben hiába mértem,persze a kalapács segített a hibafeltárásban,mert már más nem maradt. De a motorcserével egyből jó lett...

 © TBalazs2015. ápr. 14. 17:58 | Válasz | #4654 
Ez egy sima asszinkron motor frekiváltó nélkül. Ami furcsa hogy mostanáig nem csinálta. Én is valamilyen zavarra gondoltam. Esetleg volna valamilyen javaslat zavarszűrőre? Nem igazán ismerem ezeket. Köszi.

 © Gabcsi54562015. ápr. 14. 15:44 | Válasz | #4653 
Szia,

Valószínű zavart okoz a főorsó, vagy inkább a frekiváltó ha azzal hajtod. Egy zavarszűrő a megoldás a frekiváltó elé.

Üdv

 © TBalazs2015. ápr. 14. 15:10 | Válasz | #4652 
Szerintetek az miért lehet, hogy amint a főorsót elindítom elkezd az egyik léptetőmotorom téveszteni. Ha a főorsó ki van kapcsolva, és végigmegy a program akárhányszor is ismétlem pontosan visszaáll a nullpontra. Ha a főorsó elindul de nincs fogásmélység és úgy megy a program azaz továbbra sem terhelem a motorokat azonnal tévedni kezd. Csak az egyik motorral van bajom. A motor lehet vajon rossz vagy a vezérlője?

 © dezso742015. ápr. 12. 12:42 | Válasz | #4651 
Szia Mindenkinek!

Szeretnék segítséget kérni. Épülőben van egy cnc vezérlésre tervezett gép, ahhoz szeretnék vezérlést találni, ami jól és megbízhatóan működik. x,y,z tengely 3Nm-es motorokkal hajtva. Referenciapont kapcsolókkal. Már több kapcsolást is begyűjtöttem, de nem tudom melyik lenne az ideális. Segítséget előre is köszönöm.

 © Szabi792015. márc. 31. 21:24 | Válasz | #4650 
Köszi így már érthető.
Rövid leszek, többit szóban...
Sík köszörült felület, vállra ütköztetés a léceknek, dupla anyás golyós orsó, csavaros kötés + helyező tüskék a híd összeépítésénél a terv.

 © endrep2015. márc. 31. 18:42 | Válasz | #4649 
"váz és a tengelyek első osztályún legyenek majd megépítve"
ezt írtad, ez nem túl egzakt műszakilag, de feltételeztem, hogy egy tervezési feladat kerül megvalósításra mielőtt elkezded építeni a vázat, kitűzöl egy célt, végig viszed és ez alapján osztályozod az eredményt.
Lent eljutottunk oda, hogy a motorok szélsőséges elképzeléseket is valóra tudnak váltani, elvileg 10mm-es maróval lehet rabolni alumíniumban. Ahhoz, hogy a motorok teljesítményét kihasználd olyan brutál vázat kellene építeni, amit nem szeretnél (érthető). Akkor ki kell tűzni egy alacsonyabban lévő célt. 150N-nal lehet vadulni egy 6-os maróval, korlátokkal el lehet menni akár 10-esig, reális célkitűzés lehet, hogy olyan vázat építesz, aminek a válasza egy 150N-os terhelésre a szerszámon, 0.1mm kimozdulás. Ez nem fogja azt jelenteni, hogy ilyen pontosan fogsz tudni dolgozni, simítással töredék igénybevétel keletkezik, töredék kimozdulással. Írtad, hogy CAD programmal szeretnél ismerkedni, akkor egy oktató anyag átrágása után a géped vázának a megtervezése és az igénybevételek szimulálása nem túl bonyolult mondjuk SolidWorks-el (Elég csak a szerkezetet modellezni.). Megtervezed a vázat kb. 150N/0.05mm kimozdulásra és mire elkészül, ha 0.1mm-t tudod tartani, akkor első osztályú munkát végeztél.
De ez csak a kis része volt a kérdéseknek, amiben döntened kell. Ki kell tűzni célnak a váz geometriai pontosságát. Marod, köszörülöd, hegeszted, csavarozod? Orsók kiválasztásánál elfogadod a kínai golyós anyák 0.0xmm játékát, duplán, feszítve építed be? Vezetékeket vállnak szorítod, simán felcsavarozod? És ez még messze a hobbi kategória. Kb. ilyen sokszínűek itt az "Épül a gépem.." topikok.
Ja és el kell döntened milyen lesz a marómotorod, milyen fordulatszám tartományban fogsz dolgozni, mekkora tartományt akarsz átfogni, ez is attól függ mi a cél? Döntően kis átmérőjű szerszámmal dolgozni dinamikusan az nagy fordulatot igényel...
Nem akarlak összezavarni, de érdemes tisztán látni, hogy mik a lehetőségek ebban a műfajban.

 © Szabi792015. márc. 31. 07:45 | Válasz | #4648 
Cél alatt mit értesz?
Adatok pontos megadása, hogy a paramétereket ki lehessen számítani, vagy a marógép felhasználási céljának meghatározása?
Hobby célra szánnám, így nem fogom és nem is akarom a profi gépek specifikációit utolérni.
Fa és puhafém megmunkálás szimpatikusabb és gyengébb gép is ki tudja szolgálni gondolom mintha acélt munkálnék meg.
Sok helyen látom, hogy alu-profilból csinálnak gépet, én szeretném az asztalt és annak tartóját vasból megcsinálni, hogy legyen némi tömege és gondolom ez a stabilitásnak sem árt. Rezgéseket is gondolom jobban elnyeli, mint egy 10kg-os alu-profil váz. A híd anyaga ha nem fontos lehet alumínium is, de nem tudom milyen kompromisszumot kell kötni. Ha nehéz akkor jobbal elnyeli gondolom a rezgéseket, stabilabb de nagyobb erő kell a megmozdításához, így gondolom ugyanazzal a motorral kisebb gyorsulást érnék el. Ha túl könnyű, akkor gondolom az sem szerencsés. Alumíniumból milyen méret az amit már lehetne hobbi célú gépre ajánlani fenti felhasználási területre. Gondolom egy 10mm-es vaslemezes tartóval 20mm vastag alumínium nem veszi fel a versenyt. Alakítani biztos fogok rajta így csak némi támpont kellene, hogy merre induljak, milyen anyagból dolgozzak, hogy ne nyúljak nagyon mellé, viszont ehhez a témához nem találtam topikot.

 © endrep2015. márc. 30. 23:31 | Válasz | #4647 
5mm nem túlzás. Meg kéne fogalmazni a célt. Lehet cél a lenti forgácsolási példát kiszolgáló váz. Akkor 10mm-es lemezből indulnék ki.

 © Szabi792015. márc. 30. 23:27 | Válasz | #4646 
Igazad van, a híd tömege még változni fog és remélhetőleg könnyebb lesz. Valószínű eltúloztam a méretezéskor mikor 5mm-es vas lemezből számoltam hajtásokkal merevítve .


[1] 2 3 4 5 ... Utolsó

Ugrás a tetejére

Tárhely és domain a MediaCentertől

Untitled Document Fórumtagok ftp könyvtára: cnctar.hunbay.com