 "Lelenc" Kutyamentő Egyesület Adószám: 18706244-1-13 A kutyák neve mellett látható megjegyzés az eb aktuális szállásáról tájékoztat. A Lelenc Kutyamentő Egyesület az ebek orvosi ellátásának, napi gondozásának költségét semmilyen formában nem hárítja a leendő örökbefogadóra, mi nem kérünk pénzt a kutyákért! Ha egy örökbefogadónak módjában áll adományával támogatni lelenceinket, azt nagyon megköszönjük, de ez nem elvárás és nem feltétele az örökbefogadásnak. Mi annak örülünk, ha kutya és gazdi egymásra talál és boldogan élnek együtt! |
 |
|
|
|
| © szdiana | 2010. júl. 05. 16:21 | Válasz | #162 |
| |
Nagyon örülök, hogy ilyen hamar feloldódott. A házőrzésről meg csak annyit, hogy amikor visszament a két kutya a kapuhoz, és néztek kifelé Trincsiékre, olyan érzésem volt, mintha mindig is egymás mellett álltak volna... nagy házőrzők. 
| |
| © micur | 2010. júl. 05. 15:56 | Válasz | #161 |
| |
Hát az nem kifejezés, hogy van érdeklődés! Annyira jó ezt olvasni Ketiről, hogy ilyen hamar kinyílt és ez még csak fokozódik! Sok-sok simit küldök neki! 
| |
| © mamaszaki | 2010. júl. 05. 15:29 | Válasz | #160 |
| |
Hát persze hogy van érdeklődés. Nagyon jó ezt olvasni, hogy milyen kis "bátor nyuszi".Sok sok türelmet és boldog együtt töltött gazdis éveket kívánok/kívánunk/ Ketivel.  
| |
| © aniko | 2010. júl. 05. 14:54 | Válasz | #159 |
| |
Istenem, de jó olvasni...   
| |
| © carissima | 2010. júl. 05. 14:34 | Válasz | #158 |
| |
Szia Mindenkinek! Üdvözlök mindenkit, mi fogadtuk be Ketit. Röviden az elmúlt két nap eseményei: Már a legelső találkozásunkkor oda jött hozzám, bár egy kissé még félve. Megérkezésekor neki látott szisztematikusan feltérképezni az udvart. Ebéli tevékenysége közben rálépett egy száraz leander levélre. Szegénykém egész testében összerezzent a levél csörgésre! Attilától, (Ő a párom) kifejezetten félt! Szerintem minden bátorságát össze kellett szedni, hogy egy méterre meg merje közelíteni! Egyszóval innen indultunk. Aztán eltelt 48 óra, és íme a mostani helyzet: Amint engem meglát, szalad, hogy simogassam meg. Attilához már magától is oda megy, bár még kissé óvakodva. Az udvarban felemelt farokkal, mondhatni peckesen galoppozik föl-alá. Napközbeni tevékenysége kimerül abban, hogy egyik árnyékból átmegy a másik árnyékba, ám olyan 6-7 óra felé megelevenedik, és elképesztő, hogy mit művel egy régi teniszlabdával! Szombat kora este nagy meglepetésemre megugatta a szomszédék kutyáját. Igaz, biztos távolságra a kerítéstől, de abszolút nem keltette félős kutya benyomását. Sőt! Aztán a szomszéd kutya eltünk a takarásban, Keti odaszaladt a kerítéshez, mire a szomszéd kutya elő! Ott voltak 10 cm-re egymástól! Hát Keti olyan hipergyorsan csinált hátraarcot, hogy nem bírtam lekövetni! Visszarohant az udvar közepére, majd onnan mutatta meg, hogy Ő is van olyan bátor, mint akármelyik kutya! :-)))) Oszkárral elfogadható a viszony. Azért mondom, hogy elfogadható, mert a kajálásnál nagyon kell figyelni. Oszkár rettenetesen irigy a kajára! Szombaton este többször felhúzta az ínyét, jelezve, hogy nem nézi jó szemmel, hogy Keti is kapott vacsorát. Kaja után meg nem engedte szegény Ketit a kutyaólakhoz. Nem Bántotta, a legtöbb ameddig elment egy-egy halk morgás, vagy ínyhuzogatás volt. Ezért aztán tegnap este úgy kaptak kaját, hogy nem is látták egymást evés közben. Napközben, meg éjjel semmi gond nincs velük, Oszkáron az agresszió legkisebb jelét sem láttam. Sőt, ma, mikor hazaértem, és együtt simogattam mindkettőt, Oszkár többször is képen nyalta Ketit. Szóval remélem ez a kaja körüli mizéria is csak ideig-óráig tart majd. Pláne, hogy a szomszéd öngyilkos hajlamú macskáját teljes egyetértésben hajtották keresztül az udvarom. Most, a macskának volt szerencséje........ :-))) Ja, és még valami! Mikor először beszéltem az Annával, hogy elhoznánk Ketit, kikötötte, hogy házörzőnek nem adja. A baj ott van, hogy ezt a Ketit nem tudja, és neki állt házat őrizni!!! Nos jelen pillanatban így állunk. Nem ígérem, hogy minden nap írok, de ha van érdeklődés, akkor a tőlem telhető rendszerességgel beszámolok Keti dolgairól. Üdv. | |
| © Gombai Emma | 2010. júl. 04. 23:37 | Válasz | #157 |
| |
Ahogy a képekből látom, nagyon jó helyre került Őkelme, - megérdemli a boldog gazdis éveket, jó sokat, ha kérhetném!!! 
| |
| © micur | 2010. júl. 04. 23:08 | Válasz | #156 |
| |
Ketitől még csütörtökön sikerült érzékeny búcsút vennem! Nagyon sok boldog gazdikkal együtt eltöltött évet kívánok!
| |
| © Rosinante | 2010. júl. 04. 23:04 | Válasz | #155 |
| |
Hahóóó, most olvastam az örömhírt... Boldog gazdis életet Ketteskének, és nagyon köszönöm minden Lelencesnek a neki adott sok törődést és szeretetet!
| |
| © max | 2010. júl. 04. 18:14 | Válasz | #154 | ||
| |||
Csak annyira, hogy mivel munka közben fórumoztam délelőtt, hát nem olvastam... nem is tűnt fel, hogy az első képen Oszkár van, pedig lementettem és áttöltöttem a képeket 
| |||
| |||
| © aniko | 2010. júl. 04. 16:20 | Válasz | #153 |
| |
Tényleg hasonlít a két kutya egymásra és ezen az udvaron aztán bőven elférnek. Hosszú, boldog gazdis éveket Ketteske! 
| |
| © ledory | 2010. júl. 04. 12:22 | Válasz | #152 |
| |
Sok boldogságot együtt!
| |
| © szdiana | 2010. júl. 04. 11:07 | Válasz | #151 |
| |
Ja ige: a többi kép itt... http://gallery.site.hu/u/szdiana/Keti/
| |
| © szdiana | 2010. júl. 04. 11:05 | Válasz | #150 |
| |
 (Ő Oszkár)   Van még kép a képtárban. Ketikémet nem volt egyszerű fényképezni, mert muszáj volt az udvart felfedeznie, szóval többször körbejárta a házat és a melléképületeket, egy percre sem állt meg. Meglepődtem rajta, mert gazdianyuhoz szó nélkül odament simiért, gazdiaputól viszont félt (mondjuk Andristól is). Nagymama is velük él, ő is sokat van a kutyákkal, gazdianyu meg kettő körül már otthon. Örökbeadásit viszem majd, nálam. Telefonszámom és Anna száma a gazdiknál, szóval ha bármi van, akkor telefonálnak. | |
| © mamaszaki | 2010. júl. 04. 06:03 | Válasz | #149 |
| |
Drága kis "beszari" Keti. Remélem nem lesz megint olyan kis félénk, mint amikor hozzánk került. Biztos Oszkár is segít neki megérteni, hogy végre hazaért. Sok boldogságot.
| |
| © max | 2010. júl. 03. 20:19 | Válasz | #148 | ||
| |||
Feladtam... nem találom Oszkár képeit.
| |||
| |||
| © max | 2010. júl. 03. 19:39 | Válasz | #147 | ||
| |||
|
| |||
| |||
| © szdiana | 2010. júl. 03. 14:34 | Válasz | #146 |
| |
Ketteske hazaért. Nem volt sima utunk: kezdte azzal, hogy bekakált az autóba, előtte csak pisit nyomott a füvön. (Szóval szegénykém szó szerint be volt szarva...) Tisztába tettük, aztán két órát araszoltunk az autópályán a dög melegben Pákozdig, onnan viszont felgyorsultak az események, és gyorsan leértünk. Képeket csináltam, feltöltöm ma vagy holnap. A befogadók másik kutyája egy cukor, Oszkárnak hívják, egyik szeme kék, másik fekete, és ő is örömmel fogadta Ketit, szóval vele biztos nem lesz probléma. Kerítés rendben volt. Árnyékos, lugas rész van, kert is van, ház is van mindkét kutyának. Remélem, jó helyen lesz. Szimpik voltak. | |
| 2010. júl. 02. 17:33 | Válasz | #145 | |
| |
Nagyon kíváncsi vagyok rád.:-) Bár már majdnem biztos, hogy nő vagy.... | |
| © kovács | 2010. júl. 02. 17:25 | Válasz | #144 |
| |
ha kell, meg tudom majd látogatni, mert júliusban és szeptemberben sokat leszek Veszprémben!
| |
| © aniko | 2010. júl. 02. 15:04 | Válasz | #143 |
| |
Akkor holnap reggel még adhatok neki
| |
| © szdiana | 2010. júl. 02. 14:35 | Válasz | #142 |
| |
Na, aki akarja, még megpuszilgathatja Ketit, mert végül is holnap reggel tudunk elindulni. A fogadócsaláddal lebeszélve, várják nagyon!
| |
| © Tenner Anna | 2010. jún. 29. 17:28 | Válasz | #141 |
| |
lécci vigyétek, mingyár adom a kontaktot
| |
| © m-a-x | 2010. jún. 29. 17:09 | Válasz | #140 |
| |
Kibirja, mert fejbeverem
| |
| © szdiana | 2010. jún. 29. 16:48 | Válasz | #139 |
| |
Pénteken délután megyünk Veszprémbe, és bár a két kutyát is visszük (naná!), ha Keti kibírja velük, akkor jöhet harmadiknak. Gyulafirátót nagyon közel van.
| |
| © Tenner Anna | 2010. jún. 29. 15:48 | Válasz | #138 |
| |
Keti Gyulafirátótra költözhetne, társa Oscar lesz, akit a gazdik a Tordaszooból fogadtak örökbe. kérek szépen segítséget a költözéséhez
| |
| © Tenner Anna | 2010. jún. 27. 17:24 | Válasz | #137 |
| |
Keti ki van cserélve, élénk, bújós, figyelmes, már sehol nincs a tartózkodó, gyanakvó Keti, van helyetett egy vidám, simit szerető édeskénk
| |
| © Kitti | 2010. jún. 13. 16:17 | Válasz | #136 |
| |
Hívó szóra egyre többször besétál a helyére és már nem kell mindig levadászni a nagypályáról. Vacsinál sorakozik a többiekkel, nem a házában gubbaszt. Sétáknál üget ki a nagypályára, nem kell már kihúzni. Haladunk. :) | |
| © max | 2010. jún. 12. 22:37 | Válasz | #135 | ||
| |||
Velem eltévesztette, majd egy percig úgy elmerült a nadrágom szaglászásában, hogy elfelejtett elugrani a simogatás elől
| |||
| |||
| © micur | 2010. jún. 12. 22:21 | Válasz | #134 |
| |
Ketit mától elneveztem Ketyinek. Ma de a ligeben eszméletlen, amit művelt. Olyan fergeteges játékot , ugrálást, ásást produkált, hogy majd meghaltunk rajta a nevetéstől. Csak az a baj, hogy olyan hirtelen csinál mindent, félő, hogy a pórázt kirántja a kézből. Nagyon szeretett volna a többiekkel, Tündérrl, Braddel, Konival, Csöpivel játszani. Sajnos délelőtt elég sokan voltak a Strázsában és a sok embertől, különösen a férfiaktól még mindig fél és ilyenkor laposkúszásban közlekedik! | |
| © Szőnyi Ildikó | 2010. jún. 12. 21:52 | Válasz | #133 |
| |
Tegnap a lányommal mi is kivittük Ketit Tündérrel,és nagyon jót játszottak,hemperegtek a fűben,Bobyval együtt. Ha lehetséges szeptembertől a lányom szívesen elmenne Ketivel a suliba. | |
| © mamaszaki | 2010. jún. 12. 19:24 | Válasz | #132 |
| |
Ma Keti olyat játszott a pályán Pamival, hogy csak néztünk. Előszőr egy hatalmasat futkároztak, mejd fekve folytatták tovább a játékot. A következő körben Tündérrel játszott, ő hívta és Tündér belement. Nagyon örültünk, talán végre a félelme már a multé.
| |
| © ledory | 2010. jún. 12. 10:22 | Válasz | #131 |
| |
Keti és a lelkesedés  
| |
| © mamaszaki | 2010. jún. 05. 18:35 | Válasz | #130 |
| |
Keti - szerintem - elég sokat fogyott, a kedve egyre jobb, egyre barátságosabb, de még van hova fejlődnie.
| |
| © Kitti | 2010. máj. 31. 07:37 | Válasz | #129 |
| |
Az utóbbi két hétben rengeteget fejlődött. Bobyval és Tündérrel voltak a nagypályán, a biztonság kedvéért még hosszú kötéllel, de Ketinek esze ágában sem volt levonulni a susnyásba bujkálni, inkább játszott Tündérrel, Darázzsal, élvezte a simit. Hétvégén beraktuk a bandába, többször odajött magától, hempergette közvetlenül mellettünk, játszott, nagyon élvezte a sok kutyát. Persze azért a végén a susnyásból kellett kihalászni, egy hűvös helyre feküdt le pihenni. | |
| © eburafako | 2010. máj. 31. 00:01 | Válasz | #128 |
| |
Keti ma telesen krüttyent volt, szerencsére pozitiv értelemben. Ennyire vidámnak még sosem láttam, őt sem zavarta hogy szakad az eső, ugrándozott, mint egy kiscsikó:-) | |
| © Amal | 2010. máj. 30. 17:27 | Válasz | #127 |
| |
Ketinek úgy látom a férfiaktól van félnivalója. Legalábbis pénteken együtt sétáltattuk az emberemmel, és rettenetesen be volt tojva tőle! Néha, mikor nem figyelt, valahogy mellé keveredett, de mikor észrevette, hogy ki mellett sétál is ő valójában, akkorát került az ellenkező irányba, hogy csoda h. nem ment le a térképről!:)) A séta vége felé, sokadik óvatos próbálkozásra aztán elfogadott egy jutifalatot Tibitől. Úgy vettem észre, hogy a mély hangtól is fél. Pénteken és ma is kifésültem Ketit, mert rettenetesen vedlik, pénteken már szemem-szám tele volt a szőrével ahogy tutujgattam. Pénteken kb. 20 kefényi szőrt szedtem ki belőle, úgyhogy ma már sokkal jobb volt a helyzet. | |
| © micur | 2010. máj. 29. 21:15 | Válasz | #126 |
| |
Az nem kifejezés, hogy haladunk! Már a féltékenység jelei is látszanak. Ma nem csak nagypályáztunk, hanem sétáltunk is Tündérrel, Bobival, Debivel a ligetben. Amikor Tündért elkezdtem simogatni, azonnal jött ő is, hogy ki ne maradjon. Nem erőszakosan, hanem finoman tudtomra adta, hogy őt is!  Nagyon imádom! Ha eltűnt a susnyásban, kiabáltam a nevét, mindig odaszaladt hozzám! Először jól megkergették a többiek, de tetszett neki! | |
| © mamaszaki | 2010. máj. 29. 19:31 | Válasz | #125 |
| |
A bandákban még néha külön utakon jár, de már odajött, mikor a többiekkel fetrengtünk és hagyta/kérte/ Ő is a simit. Haladunk.Azt gondolom nagyon jót tett neki a kutyatársaság.
| |
| © max | 2010. máj. 29. 18:57 | Válasz | #124 | ||
| |||
Tegnap nagyon röhögtem, mert Keti és Tündér egy házikóban bátorította egymást, közben meg Boby őrködött felettük
| |||
| |||
| © ledory | 2010. máj. 29. 10:46 | Válasz | #123 |
| |
Keti nagyon kedves, bátor kutya lett, osztja a puszikat is. Tündérrel nagyon jóban van, olyan mintha kicsit bátorítaná is, "figyu, az elején én is féltem, de nem történt semmi rossz, mindenki kedves itt".   
| |
| © micur | 2010. máj. 24. 23:36 | Válasz | #122 |
| |
Jajj, a szívem, ahogy Keti nézni tud!
| |
| © eburafako | 2010. máj. 24. 23:29 | Válasz | #121 |
| |
Ketteskét és Bobyt ma magunkkal vittük a Népligeti metróhoz kajálni. Keti kicsit ijedezett, de teljesen normálisan viselkedett, és a hamburger ízlett neki:-)  Visszafelé hatalmasakat hempergett, hasat vakartatott. 
| |
| © mamaszaki | 2010. máj. 24. 18:47 | Válasz | #120 |
| |
Na ez Boby topikjába tartozna, de majd ott folytatjuk.
| |
| © mamaszaki | 2010. máj. 24. 18:42 | Válasz | #119 |
| |
Köszi a választ. És tervezed, hogy rendszeresen jártok? Egyébként nem baj, ha tovább jártok, menni fog majd neki, meglátod.
| |
| © Amal | 2010. máj. 24. 18:10 | Válasz | #118 |
| |
Én voltam Bobyval suliban szombat reggel! Nagyjából semmi nem ment neki, egyedül talán a lábnál követés, de hát ez még csak az első alkalom. Hanyatt vágni magát simiért, na az viszont remekül megy neki! 
| |
| © Szőnyi Ildikó | 2010. máj. 23. 20:29 | Válasz | #117 |
| |
Ma Ketit Tündivel vittük ki. Kicsit játszottak,de morgás is volt. Keti először kicsit bizalmatlan volt,mert a párom fogta őt,de mire kiértünk,már nagyon aranyos volt,csóválta a farkát,játékos volt,idönként jött hozzám is egy simogatásra.:)
| |
| © mamaszaki | 2010. máj. 23. 05:02 | Válasz | #116 |
| |
Boby sulis lett? És kivel jár ez a gyönyörűség?
| |
| © micur | 2010. máj. 22. 20:08 | Válasz | #115 |
| |
Ma egyedül együtt vittem ki a ligetbe Ketit és Tündért, mivel Boby isiben volt! Keti sokkal visszafogottabb volt így párban, minden probléma nélkül szépen sétáltak. Tündér végig a lábam mellett jött, időnként nekem dőlt, hogy simogassam. Egyáltalán nem féltékenyek egymásra! Visszafelé elkezdtek játszani, hemperegni, harapdálni egymást. Alig bírták abbahagyni! Amikor elindultunk, Tündér átfogta a bal lábamat, átkarolta és finoman harapdálta, hogy ne menjünk még... majd megzabáltam...Keti sajnos még megijedt a Strázsa kapujában a sulis emberektől és kutyáktól. A kennelben már nem volt semmi baj, újra felszabadultan jött a simiért!!
| |
| © boti | 2010. máj. 22. 17:28 | Válasz | #114 |
| |
Bementem negyediknek ma a Keti-Boby-Tündér kennelbe. Keti kérte a simiket, osztogatta a puszikat és versenyben bújt hozzám Bobyval. Nem ismertem rá, nagyon sokat oldódott.
| |
| © micur | 2010. máj. 21. 22:05 | Válasz | #113 |
| |
Ketivel a séta a ligetben menetrendszerűen zajlik. Ahogy átérünk a másik oldalra, pár percen belül elvégzi minden dolgát, aztán jöhet az önfeledt szimatolgatás, ugrándozás. Van egy pontja a ligetnek, ahol elkezd pórázon körbe-körbe rohangálni, ugrándozni és tappancsolni. Nagyon jót tett neki, hogy együtt van Tündérékkel. Amikor meglát bennünket a kennelnél, azonnal kijön a házából és ugyanúgy dől neki a rácsnak simiért, mint a többiek. ..és ahogy nézni tud az emberre! Ha többen kint leszünk, hosszú pórázon nem mehetne ki a bandával? Eddig még egyetlen egy kutyával sem volt problémája kint a ligetben. | |
| © aniko | 2010. máj. 21. 19:32 | Válasz | #112 |
| |
Én még mindig azt várom, hogy olyan önfeledten fog tudni játszani valamelyik (ha nem mindegyik) társával, mint a Zakuszka-tanya videóján. De már ez is nagyon jó.
| |
| © Kitti | 2010. máj. 21. 13:24 | Válasz | #111 |
| |
Keti most Bobyval és Tündérrel lakik együtt a nagy kennelbe. Magától kifut a kiskertbe! :) Várja a sétát, egyre többször látjuk kint a kennelben, nem csak a házában gubbaszt. :) | |
| © mse | 2010. máj. 15. 08:32 | Válasz | #110 |
| |
Szerintem gyanús! Szökni készül, előre megfontoltan. Ahány jutifalatot kapott a ligetben, azt mind elásta. Stratégiai helyeken élelmiszertartalék felhalmozás! Gyanús! :-) De már nem annyira ijedős. | |
| © irisz | 2010. máj. 10. 12:22 | Válasz | #109 |
| |
Igen, Kántort is hívta nagyon játszani a ligetben, ugrándozott, mint egy kis bakkecske. De jó lesz, ha majd bekerülhet a bandába!
| |
| © micur | 2010. máj. 09. 00:51 | Válasz | #108 |
| |
Ketteskét, amikor csak tehetem, kiviszem sétálni. Ha meglát, jön a kennelajtóhoz és úgy tud nézni, hogy nincs szivem benthagyni! Ilyenkor nagyon boldog, szimatolgat, puszit oszt. Egyre kevésbé fél az idegenektől. Valóban nagyon erősen kell tartani a pórázt, ha rájön az ugrándozás. Imád játszani, tappancsolni, kergetőzni, persze mindezt csak pórázon tehetjük a ligetben. | |
| © ledory | 2010. máj. 08. 15:27 | Válasz | #107 |
| |
Kedves, magához képest bizalommal teli. Autóktól, futóktól még megijed, megugrik, mint egy bakkecske. Ezt a mozgást adja elő játéknál is, tegnap Nimróddal hatalmas ugra-bugrát vágtak le, kár, hogy a póráz akadályozta őket. Egyszer próbaképp megnézném, mit kezdenek egymással a nagypályán is. Sétáltatás közben kutya láttán vagy a nagy játéktól néha "bekattan", (nem is mindig könnyű eldönteni, hogy örömében vagy félelmében rángat és ugrál) ilyenkor nagyon kell figyelni, ki ne tépje magát az ember kezéből. 
| |
| © szévike | 2010. ápr. 26. 07:51 | Válasz | #106 |
| |
Igen, ezt én is tapasztaltam. Elkezd ügetni kis tempóban a flexi pórázon, majd kb 4 méternél egy nagyot szökken és a vállam majd kirántja, úgyhogy a pórázt úgy markolom mintha az életem múlna rajta. Mindenesetre most picit megnyugtattál, hogy visszahivható. Eddig azon paráztam, mi van, ha kiszakad a póráz a tokból, mert akkorát ránt a végén. | |
| © aniko | 2010. ápr. 25. 22:11 | Válasz | #105 |
| |
Ketit ma délelőtt kivittem sétálni és legnagyobb meglepetésemre elkezdett velem úgy játszani, mint, ami a videón látható (a tanyán egy másik kutyával). Nem mondtátok, hogy így játszik már, én egy nyugisan bandukoló kutyára számítottam. Annyira rájött a pajkoskodás, hogy kitépte a pórázt a kezemből és szaladt-szaladt a ligetben én meg ott álltam teljesen ledöbbenve és csak néztem utána. (Aki már járt így az eltudja képzelni mit érezhettem.) Mindenesetre elindultam vissza és mondtam neki "Gyere Keti menjünk vissza, gyere már". Láss csodát, oda jött lehajtott fejjel, persze még egyszer-kétszer körbe szaladgált engem, aztán felemeltem a pórázt a földről és mentünk tovább sétálni. Huhhhhh, meleg volt. Ezt csak tanulságként írtam le, mert ha kiviszitek, figyelni kell mikor kezd el csintalankodni és akkor bizony kapaszkodni kell. | |
| © aniko | 2010. ápr. 22. 08:14 | Válasz | #104 |
| |
| Ügyes kislány. :)
| |
| © Kitti | 2010. ápr. 21. 21:28 | Válasz | #103 |
| |
Keti játszott ma a nagypályán! Kialakított második bandába engedtük ki, szokás szerint először elvonult a susnyásba. Dafke tündérke volt vele, többször hívta játszani, sétálgatott mellette, úgy közlekedett, mintha a testőre lenne. Aztán Jamie kezdett el pucsítani Keti előtt és láss csodát, Keti beadta a derekát, nagyot kergetőztek! :) Remélem innentől kezdve gyorsabban fog fejlődni Keti! | |
| © Kitti | 2010. ápr. 19. 08:14 | Válasz | #102 |
| |
Séta közben sokkal bátrabb, nyitottabb, akárki viszi ki. Viszont a pályán nem nyílik tovább, nem játszik, csak bandukol...
| |
| © mamaszaki | 2010. ápr. 17. 19:28 | Válasz | #101 |
| |
Hívtam sétára és szépen kibújt a házából hagyta, hogy rátegyem a pórázt és szépen mentünk a ligetbe. Már előttem üget, farki a helyén nem a hasa alatt, szaglászik élvezi a sétát. Csak így tovább.
| |
| © boti | 2010. ápr. 17. 13:09 | Válasz | #100 |
| |
Keti nagyon kis félénk, de látszik rajta, hogy szeretne oldódni, úgyhogy fog ez menni. Kaptam ma többször is kézpuszit.
| |
| © irisz | 2010. ápr. 12. 16:18 | Válasz | #99 |
| |
Igen, lassan ugyan, de már kezd a lehetséges játszópajtások felé kacsingatni, Lobonc például nagyon szimpatikusnak tűnt neki - ezt mancsolással jelezte is felé :) Csak így tovább, Keti!!!
| |
| © eburafako | 2010. ápr. 12. 12:02 | Válasz | #98 |
| |
Tegnap együtt sétáltattuk Lobonccal, és nagyon vidám volt, ugrált Loboncra, és bohóckodott neki. Írisszel csal néztünk:-)   
| |
| © Kitti | 2010. ápr. 11. 18:27 | Válasz | #97 |
| |
Ligetben is sétált, Árnyékkal is kint volt és a bandába is beengedtük tegnap. Nem fél már a többiektől, de nem is játszik.  
| |
| © mamaszaki | 2010. ápr. 10. 19:21 | Válasz | #96 |
| |
Mikor bementünk a kennelsorra Ő is kint állt farkcsóválva, már nem a kutyaház sarkából lesett kifelé. A pályán is jól tűrte a hebrencs bandát, bár még nem játszott velük. Nem lesz itt semmi baj.
| |
| © ledory | 2010. ápr. 10. 15:10 | Válasz | #95 |
| |
Örömmel jelentem, hogy Keti nagyon-nagyon-nagyon sokat bátorodott! Sétánál szuper élénk volt, mosolyogva, farkát égbe csapva sétált. Úgy gondolom nem vagyok a kedvence, mégis többször is vigyorogva odaállt elém és a siminél sem húzta már össze magát, hajtotta le a fejét. Kekszet is szépen elfogadta. Találkoztunk 3 beagle-lel, nagyon szeretett volna játszani velük, de ők megijedtek tőle. Keti pedig hihetetlen lelkesedéssel, nyüszögve zohant a nyomukba, egészen megkergült, a jó értelemben.  Hirtelen zajoktól, mozdulatoktól még mindig tart, de fényévekre van a kezdeti állapotoktól. Nemsokára teljesen bízni fog! "Adjál kekszet!"  Mosolyban úszva 
| |
| © Kitti | 2010. ápr. 05. 09:35 | Válasz | #94 |
| |
Beengedtem a bandába. Nem volt annyira betojva, mint az elején, de nem játszott. Türelmesen, kicsit farok behúzva várta, hogy végigszaglásszák, majd elment szokás szerint a hátsó susnyás részbe. Apró részletekben oldódik, néha már vacsiidőben is eszik a többiekkel, nem csak éjszaka. | |
| © aniko | 2010. ápr. 04. 13:35 | Válasz | #93 |
| |
Durmolt mikor bementem hozzá, de szépen lassan kimászott a házából és mentünk sétálni. :) Egyre ritkábban ijedt meg a hirtelen zajoktól, a mentő szirénázását már észre sem vette. Alakul, ha lassan is. Én azért jobban örülnék, ha már látnám játszani is. Persze lehet rossz időpontban vagyok ott. | |
| © mamaszaki | 2010. ápr. 04. 07:11 | Válasz | #92 |
| |
Már csak a Cuki és a Szuszi maradt a szobában. Egyenlőre. Lehet, hogy a Szuszitől frászt kapna. Persze én azt azért nem tudhatom. Tegnap már egy kicsit bátrabb volt, legalább is már nem kell kivontatni a házából, jön szépen magától sétálni. Már egy kicsi farkicsóva is volt. | |
| © max | 2010. ápr. 03. 20:37 | Válasz | #91 | ||
| |||
Szoba törpékkel nem lehetne összeengedni? Vagy Matyival?
| |||
| |||
| © aniko | 2010. ápr. 03. 17:59 | Válasz | #90 |
| |
Amikor ott voltam éppen a kispályán voltak, szóltam neki, hogy Keti, mire fölkapta a fejét és olyan csóválásba kezdett, hogy teljesen meghatódtam. Édesem jött volna a kapuhoz, de a többiek mind ott tolongtak ezért nem fért oda. Nagyon örültem, hogy ha csak ennyit is, de kommunikált velem.
| |
| © Kitti | 2010. márc. 31. 08:18 | Válasz | #89 |
| |
:) Szerintem a banda hevessége sok lenne neki, betojna Mushu vagy Tati játékától. De Dafkéval játszott kerítésen keresztül, vele lehetne megpróbálni, remélem Indigó is örülne neki. | |
| © max | 2010. márc. 31. 07:52 | Válasz | #88 | ||
| |||
Szegény Keti néha a bandával is játszhat, vagy folyton sétál?
| |||
| |||
| © mamaszaki | 2010. márc. 31. 05:06 | Válasz | #87 |
| |
Tegnap őt is kivittem a ligetbe. Elő kellett bányászni a házából, de nem kellett erőszakoskodni, szépen kijött. Nézett rám, mint aki nem érti most mi van, de rendesen nekiindult, ment előttem, mellettem, a farki már nem volt a hasára ragadva. A virslit az elején nem vette el a kezemből, a séta vége felé kegyeskedett megenni, de csak akkor, ha az orra elé tettem, ha magam elé tartottam nem jött két lépést, hogy elvegye.Siminél lehajtja a fejét, ha az álla alatt simiztem fölemeltem a fejét és akkor belenézett a szemembe, de még nem láttam benne a bizalmat. Mikor visszavittem berongyilt a biztonságot jelentő kenneljébe.Ez egy kicsit tovább tart de rendbe lesz minden.
| |
| © irisz | 2010. márc. 30. 10:32 | Válasz | #86 |
| |
Tényleg nagy karakter ez a kutty, néha elfelejt félni és akkor tündéri megnyilvánulásai vannak. Hát még amikor előmerészkedik a házából és sétára jelentkezik, az egyértelműen a nap fénypontja! :)
| |
| © eburafako | 2010. márc. 29. 19:56 | Válasz | #85 |
| |
Már feltünt, hogy remek az izlésed! 
| |
| © micur | 2010. márc. 29. 19:38 | Válasz | #84 |
| |
Jaj, de szép! Én is imádom!
| |
| © mamaszaki | 2010. márc. 29. 12:04 | Válasz | #83 |
| |
Holnap megyek du Ánizst sétáltatni, megfelezem az időt és Őt is kiviszem a ligetbe.
| |
| © eburafako | 2010. márc. 29. 00:32 | Válasz | #82 |
| |
Ma szegénykémnek velem kellett töltenie a délutánját:-) Azt hiszem beleszerettem...  
| |
| © max | 2010. márc. 28. 20:49 | Válasz | #81 | ||
| |||
Engem nem szeret :( Kiselefánt nem felejt, az Illatosra emlékeztetem. Ha ott vagyok akkor sokkal visszafogottabb, bár ha megfeledkezik rólam, akkor azért én is láthattam felszabadultnak, érdeklődőnek. Szívesen ment volna a pályára a bandába.
| |||
| |||
| © aniko | 2010. márc. 28. 15:08 | Válasz | #80 |
| |
Nálam magától jelentkezett sétára (pedig Matyihoz indultam,) ugyhogy mentünk is. :) Direkt a zajosabb felén bandukoltunk a ligetnek, hogy szokja a madárcsicsergésen kívüli hangokat és nem is volt vele semmi gond. Félénk ugyan még egy kicsit, de szerintem nem is olyan rossz már. A kennelsoron kifelé és befelé sem lapított, a házába sem rongyolt be rögtön, sőt mikor visszatettem, jött volna mégegyszer. :D Talán a kutyatársaságban (banda?) esetleg gyorsabban oldódna. Nem tudom csak egy ötlet. | |
| © mamaszaki | 2010. márc. 28. 06:35 | Válasz | #79 |
| |
Micúrnak tegnap is simán kijött a kennelből, a ligetben találkoztunk velük, farki azért még hellyel közzel be volt húzva, de talán már nem volt annyira beszari, kicsit érdeklődöbbnek láttam. Lassan lassan a jó idővel együtt fel fog oldódni.
| |
| © ledory | 2010. márc. 25. 20:12 | Válasz | #78 |
| |
Keti már többször a házából kukucskál, hogy miújság odakint. Tényleg oldottabb a sétánál is, de azt hiszem engem nem szeret, sokszor gyanakodva méreget, bár néha magától is odajön, ha leguggolok, viszont nincs oda a simogatásért. Más kutyáktól teljesen felélénkül és elfelejti, hogy milyen ijedős. Biztos, hogy a jó úton halad, úgy látszik neki több idő kell, mint másoknak.
| |
| © eburafako | 2010. márc. 24. 00:22 | Válasz | #77 |
| |
|
| |
| © micur | 2010. márc. 24. 00:05 | Válasz | #76 |
| |
Még amikor kint sétáltunk, sem hittem el az egészet! Visszavittem Hannibált a séta után. Odanéztem Keti kenneljére. Eddig mindig bent kuksolt a házában, most ott állt a rácsnál és engem nézett. Odamentem hozzá, letettem a földre a pórázt és elkezdtem kívülről simogatni, csóvált és tétova puszit is kaptam a kezemre. Annyira megsajnáltam..olyan édes volt..Felvettem a pórázt, megkérdeztem tőle, hogy jössz-e sétálni, odajött az ajtóhoz, kinyitottam és ő lassan, de határozottan kijött a kennelből. Nagyon örült, végig csóvált, szaglászott, még futottunk is... Néha megijedt, amikor a bokrokból hirtelen zaj hallatszott, a földre lapult, de hamar meg tudtam nyugtatni. Minden dolgát kint elvégezte. Nem szívesen ment vissza, a kutyák nagyon ugattak, ettől megrémült, végig a földre lapulva ment a kennelsoron, azonnal bement a házba, nem is jött már ki, hiába hivogattam. Nagyon rossz érzés arra gondolni, hogy biztosan azt hitte, nem viszem vissza... | |
| © Rosinante | 2010. márc. 23. 21:38 | Válasz | #75 |
| |
|
| |
| © max | 2010. márc. 23. 16:43 | Válasz | #74 | ||
| |||
Lelövöm a poént, mert Micur nem tudom mikor kerül géphez... Keti sétál a ligetben! Magától! Sőt, ő jelentkezett sétára Micurnál!
| |||
| |||
| © Kitti | 2010. márc. 23. 08:19 | Válasz | #73 |
| |
Keti továbbra is nagyon félénk, ám ismerősökkel oldottabb. Néha azért csóvál, jön a simiért, de még megadja magát.
| |
| © eburafako | 2010. márc. 15. 02:52 | Válasz | #72 |
| |
Az elindulás nehézkes vele, de a Ligetben felszabadultabban viselkedett,ha vidáman szaladok, játszani hívom, ő is jó kedvere derül. Szereti, ha énekelgetnek neki:-) 
| |
| © Rosinante | 2010. márc. 14. 23:44 | Válasz | #71 |
| |
Nagyobbat kell fütyülni... Úgy értem, nem szóltam. :)
| |
| © max | 2010. márc. 14. 22:46 | Válasz | #70 | ||
| |||
Igen, mert nem szeretnénk, ha Kitti idő előtt megőszülne :D Kicsit nagy a terület fogócskázni... Ráadásul a háttérben vonat jár. Szerinted ha épp fütyül egyet a vonat, akkor van esély megfogni? :DDDD
| |||
| |||
| © Rosinante | 2010. márc. 14. 22:23 | Válasz | #69 |
| |
Nagyon nagy hülyeség felvetni az ötletet, hogy mi lenne, ha a zárt pályán kötél nélkül engednétek el valamelyik vidámkodós kutya társaságában? Van egy olyan (tudományosan nem feltétlenül megalapozott...) sejtésem, hogy a kötél is zavarja, és sokat lendítene, ha lekerülne róla. Elcsípéshez nálam az elejétől működött a leguggolós-vidámanhívós módszer.
| |
| © ledory | 2010. márc. 14. 20:17 | Válasz | #68 |
| |
Leheletnyit, de szerintem fejlődött. Pénteken a kenneljében szólongatásra kijött a házából és bátortalanul csóvált. Utána sajnos megint elfogta a rettegés és tacskó méretűre összehúzva magát oldalogtunk ki a ligetbe. A flexit teljesen kihasználva szaglászott, ha az ember békén hagyja már a farka sincs a feneke alatt. Furcsa, mert néha direkt beáll az ember háta mögé, pedig mehetne messzebb is, mégis mintha menedéket keresne. De közben is retteg. Azt hiszem szeretne valahova tartozni, csak nem mer.  Szegény kicsikém, remélem összeszedi a bátorságát és hamarosan rájön, hogy itt mindenki csak szereti. | |
| 2010. márc. 14. 09:54 | Válasz | #67 | |
| |
Ez is pontosan így van. Terépiakutya-kutyaterápia.:-) Antidepresszáns helyett kitűnő. Én annyi emberrel foglalkozom, hogy ezek után felüdülés bármilyen állat... | |
| © szévike | 2010. márc. 14. 09:39 | Válasz | #66 |
| |
S tegyük azt hozzá, hogy emellett a kétlábúaknak is kitűnő rehabilitációs központ. Legalábbis úgy érzem, amikor sétálok a kutyusokkal, hogy lassan kiengedek én is, megnyugszom, és amikor a napi két sétakörömnek vége, mintha kicseréltek volna, és már tervezem a másnapot, hogy mikor tudok jönni.
| |
| © Tenner Anna | 2010. márc. 14. 08:53 | Válasz | #65 |
| |
| Nagyon köszönjük. A Lelences lányok-fiúk intelligens, érzékeny emberek, és vmi egészen különleges érzékük van a kutyákhoz. | |
| 2010. márc. 14. 08:04 | Válasz | #64 | |
| |
A STRÁZSA valóban olyannak tűnik számomra -olvasgatva a fórumot- mint egy kifejezetten erre a célra tervezett, rehabilitációs jellegű pszichiátriai ÉS szomatikus erőnlét-javító centrum. Klinikai háttérrel. Az ott lévő, és már lelkileg gyógyult kutyák nyilván könnyebben kommunikálnak a sérültekkel, mint egy átlagos újdonsült gazdi. Ezek a stabillá vált kutyák sokat segíthetnek a lelenceknek visszailleszkedni a normál státuszukba testileg és lelkileg is. Komolyan mondom, hogy nagyon jó olvasni a fórumot, visszamenőleg is. Látszik, hogy nem ad hoc kapkodás folyik. És van összehasonlítási alapom. Szóval figyelek.:-) Drukkolok. | |
| © Tenner Anna | 2010. márc. 14. 07:55 | Válasz | #63 |
| |
Őt pedig tudtam simogatni, igaz elég lefagyottan tűrte, de legalább nam akart menekülni
| |
|
|
|
