Számlaszámunk: 16200106-00142816 Adószámunk: 18706244-1-13
Honlapunk www.lelenc.hu
Lelenc Kutyamentő Egyesület   >>   Fórum   >>   Limcsi
Talált XVIII. - 2009.05.31 - Fotók

Ha szeretne hozzászólni, be kell jelentkeznie!
Bejelentkezés >>

Listázás időrendben

 © Mariann2011. júl. 30. 19:38 | Válasz | #351 
A "sima normális" autótól nem is fél. De biztosan ismered azt, mikor megbuherálják a kipuffogót, hogy "vagány zajos" legyen. Na én erről beszélek. Mivel rengeteg autó megy nálunk, hát a nagy számok törvénye alapján naponta belefutunk egy-egy ilyenbe.

 © Tenner Anna2011. júl. 30. 19:25 | Válasz | #350 
Felhozom. 2010 szeptemberében azt írtad, nem retteg már az autóktól, az Újpesti összekötő hídon büszkén trappol...szóval nem írtad, hogy bármi gond is lenne, a fotókon is látszik, séták, élmények vannak

 © Mariann2011. júl. 01. 15:52 | Válasz | #349 
Ezt el KELL meséljem! Tegnap a déli sétánál, egy vad idegen nő jött oda hozzánk és azt mondta, hogy már messziről kiszúrta ezt a szép kiskutyát! Hogy ez milyen gyönyörű metál-ezüst fényű! Kérdezte, hogy nyírva van-e. Rögtön mondtam, hogy egy hete voltunk a fodrásznál.
Meg is ragadnám az alkalmat, hogy eldicsekedjek, milyen nagyon-nagyon JÓ kis kutya volt! Csak egyszer mutatta meg a fogát a kozmetikusnak egy rövidzárlat keretében, de egyébként tényleg nem szokta. Inkább nyalogatja az ollózó kezeket (a gépet nem nagyon viseli, és nem is szereti a "kopasz frizurát"), de most az sem volt! Így a szokásos másfél óra helyett 50 perc alatt végeztünk fürdéssel együtt! Ráadásul "anya" sem lett olyan szőrös, mint szokott lenni nyírás után!
Pár kép a fürdésről és a gyönyörű eredményről:

Akkor először is a fürdés (nagyon szereti, de tényleg!):



És íme az eredmény:

Megfáradt kutya:


Erkély ajtóban:


Duracell-kutyi újra töltve, anyja nyakában I.:


II.:


(Remélem, sikerültek...)

 © Mariann2011. máj. 17. 11:03 | Válasz | #348 
Én is örülök, meg ahogy az ábra mutatta, Chérie is örült neked! Szerintem érezte rajtad a "szagot", (na ne tessék félreérteni! ) mert idegenekkel barátságos ugyan, de nem bújik oda minden jött-menthez! Ráadásul ha világos lett volna, akkor ízelítőt kaptál volna a tánctudományából. (Persze neki külön saját "koreográfiája" van ám!)

 © Ördögpirula2011. máj. 15. 06:43 | Válasz | #347 
Ha ezt előbb olvasom,fotóztam volna tegnap este! :P
Örülök,hogy végre személyesen is találkozhattam Chérie-vel,nomeg hogy ezerév után Veled is!

 © Mariann2011. ápr. 10. 10:05 | Válasz | #346 
Vannak fodrászos képek is. Vagyis fodrász utáni, de elég rosszak lettek. (Feltéve, hogy egy gyönyörű kutyáról lehet rossz képet készíteni...)
Szóval ami itthon készült, azon nem látszik a "frizura", a kinti képeken pedig nagyon gyámoltalan, mert nem szereti a szelet és mostanában nagyon erősen fúj. De azért legközelebb feltöltök párat.

 © kollar542011. ápr. 07. 14:14 | Válasz | #345 
Céépséges bogárka!

 © Mariann2011. ápr. 06. 10:10 | Válasz | #344 
Hát, úgy látom, nem megy megint ez a képfeltöltősdi...

 © Mariann2011. ápr. 06. 10:09 | Válasz | #343 
Ó, kérem, nálunk nem kapnak szárazat, csak este, lefekvés előtt, "fogmosásként". Viszont rá kellett jönnöm, hogy el van telve a drágám. Ugyanis a már említett "házikosztot" sem eszi. Vagyis eszi, ha épp úri kedve úgy tartja.

A már említett fürdés képei. Próbáltam videót is készíteni a fürdés utáni, lakáson átsöprő fekete, később ezüstszürke "tsunamiról", de lehetetlennek bizonyult. A képek is csak akkor sikerültek, mikor megállt pihenni pár másodpercre.




 © kollar542011. ápr. 04. 14:32 | Válasz | #342 
Én is félre szoktam érteni, nem csak anyukád.A házi nálunk is jobban csúszik, a száraz kevésbé.Na látod igy lehet őket elrontani, de bánja fene.Ez legyen a legnagyobb baj.
Várom a képeket.

 © Mariann2011. ápr. 03. 17:12 | Válasz | #341 
Anyu egy kicsit félreértette a "házikoszt" fogalmát. Ma pörkölt szaftos tésztát kaptak hússal. (Mondanom sem kell, hogy a mi vasárnapi ebédünkből származik.) Hát mit is mondjak...? Nem maradt ott egyetlen csepp sem. Szóval tényleg a hiba a "készülékben" (kutyakaja) van.

Tegnap fürdetés volt. Lefényképeztem az "ázott" Chérie-t. Meg a fürdés után a lakáson átsöprő tornádóról próbáltam videót készíteni, de az lehetetlen küldetésnek bizonyult. Képek legközelebb.

 © Mariann2011. márc. 30. 22:21 | Válasz | #340 
"Válogatás" c. epizód, 2. rész:

Nem ebédelt. Nem vacsorázott. (Még mindig két részletben kapja a napi kajáját, igaz tudom, hogy egyben kéne.) Anyu félt, hogy baja van. Viszont a túróstésztára csorgatta a nyálát. Ekkor tisztázódott, hogy semmi baja. Azt gondolta a drágám, hogy nem eszi meg a kajáját, hanem a fent említett emberi kosztra összpontosít inkább. Én viszont megfordítottam a dolgot: Amíg nem tűnik el a kutyakaja (lehetőleg ne a macska gyomrában), addig nincs tészta! A csökönyös pumikeverék ennek megfelelően nem is evett ma! Lehet, hogy kipróbálom, hogy főzünk neki. Csak az a baj, hogy nem tudom, hogy mit kéne a húsféle mellé. A krumplit ugye nem használja fel a kutya szervezete. A rizs viszont székletfogó és szegénykémnek így is néha problémái akadnak a nagydologgal. Próbáltuk a Gréti Mixet, de mint már említettem, a kutyakaja "nem jön be" neki. Tésztával etessem...? Félek, hogy hízlal.

 © Mariann2011. márc. 17. 12:13 | Válasz | #339 
Tegnap lementünk kaját venni a kutyás boltba (Fressnapf). Állunk a polc előtt, hogy kitaláljam, mit is kéne venni a Pici Lánykának, nézegetem a konzerveket és gondolkodom: "A Multi Fitet nem eszi. A Darlingot a múltkor nem ette meg. A Chappit alig akarta megenni... Ajjaj! Válogat a szentem!"
Már ott tartunk, hogy nemcsak a répát teszi ki a tányérjából, hanem ha nem a foga alá való a kaja, akkor nem hajlandó megenni. Már két napja olyan szinten válogat, hogy anyu aggódott, nincs-e valami baja, hogy nem eszik. De hamar rájött, hogy tényleg válogat, mert a szülinapi nasikat koldulta szorgalmasan!
Tehát levontam a konzekvenciát: Chérie nem hajlandó akármit megenni... Olyan, mint a macska. Mikor elhoztam a macskát, az állatorvos figyelmeztetett: "Csak egyszer adj finomabbat neki, többé már mást nem akar megenni!" Nálunk ez a kutyára vonatkozik.

 © Mariann2011. márc. 08. 15:23 | Válasz | #338 
Van egy kis időm, gondoltam, bepótolom a pizzás sztorit.
Tehát az úgy volt, hogy néha szoktunk rendelni pizzát... Természetesen Chérie veszi át, én csak fizetem. (Munkamegosztás...)
Megpróbálom rekonstruálni a rendelés utáni eseményeket: Kikészítem a pénzt, csend van, várjuk a "csodát". Végre megszólal a kaputelefon! (Szerintem "Valaki" már megérzi, hogy mi fog következni! ) Mivel az elsőn lakunk, már az ajtóban várjuk a finom illatos dobozt (vagyis inkább a tartalmát). A résnyire nyitott ajtón Chérikém kiszalad a rácsig és kétlábra áll, ahogy azt illik és táncol a doboz alatt. Persze pár pillanat múlva elveszti egyensúlyát, így muszáj megtámaszkodnia a pizzafuti-bácsin. Nos, mivel kétlábon pont derékig ér, így gondolhatjátok, hogy hol tapogatja össze őket! (Bizony! Ott!) Az egyik srác erősen belevörösödött a dologba. Volt már olyan, aki másodjára nem mert bejönni a rácson belülre, mert azt remélte, hogy "jólnevelt" kutyám van és nem megy a küszöbön túl. De tévedett. Na nem a jólneveltség terén természetesen, hanem a kimenetel terén. Az én kutyám ugyanis tökéletes! (Nekem legalábbis az!) Mikor végre a lakáson belül tudja a kaját, akkor már jobb a helyzet. Következik a felvágás. Elosztjuk anyuval és elkezdődik a közös evészet. (Bizony, nálunk a kaja "közös akció"!) Na itt bizonyítja be a "Lelenc", hogy milyen jólnevelt kiskutya! Gyönyörűen ül és várja a jó szerencsét. (Nem úgy mint a macska, aki ha nem kap számára megfelelő ütemben, akkor hangot ad elégedetlenségének, vagy el próbálja venni a jussát akár erőszakkal is.)

 © max2011. feb. 01. 18:23 | Válasz | #337 

 © Mariann2011. feb. 01. 16:16 | Válasz | #336 
Ki kellett hívni az állatorvost. Mindenkinek gond van a fülével. A cica fül már gyógyulóban van, de most a kutyafül gyulladt be.
A drágáim szépen tűrték egy darabig a három smasszert. Ugyanis egy tanuló kis hölgy is jött a mi dokinkkal. (A harmadik én voltam... )
Amikor Chérie-kém türelme végképp elfogyott, elkezdett ficánkolni. A doki úgy emlékezett, hogy kutyakozmetikus szakmám is van és kérdezte, hogy akkor mért nem tudom kiszedni a fülszőrét. Ekkor Chérie már szó szerint a fejem búbján táncolt. Én a kutya alól szóltam vissza, hogy "Kutyakiképző vagyok!" Na erre jót mulattak velem együtt. Aztán emlékeztettem Zolit (a fent említett állatorvost), mondván, hogy: "Nekem az állatorvosom azt mondta, hogy akkor jó egy kutya, ha vidám és eleven!" Na itt az elevenségből nem volt hiány! Utána pedig a boldogságból! Ugyanis, hogy mindenki "túlélte" (még én is) ezt a megrázkódtatást, amit egy fülvizsgálat és a macska esetében karomvágás is okozott, meg kellett ünnepelni. Chérie a saját "minitsunami" módjára söpört többször is végig a nagyszobán, felgyűrve maga után az összes szőnyeget, alaposan megkergetve a macskát, és biztos, ami biztos, jól szétrázva a "keze" ügyébe eső játékokat. Most, miután alaposan kitombolta magát, (még nem tudja, hogy napokig csöpögtetni kell és tisztítani a fülét. Szegényke! Ráér este megtudni) nemsokára érkezik a nap fénypontja, a PIZZA! Pizza fogadásról később beszámolok. Ígérem, érdekes lesz!

 © Mariann2011. jan. 26. 17:44 | Válasz | #335 
Nekem is egy méter széles, de arra a tíz cm-re gondoltam, igényt tartok. Hát úgy látszik rosszul gondoltam.
Tudom, most az jön, hogy "szélesebb ágyra kell váltani", de annyi kacat közé (minek egy része kutya játék) képtelenség egy nagyobb ágyat tenni. A másik meg az, hogy hihetetlen, de igaz az, hogy egy kb 10 kg-s pumi keveréknek ekkora hely kelljen. Ha jobban belegondolok, ő még sokkal nagyobb helyet is el tudna foglalni...

 © max2011. jan. 26. 15:34 | Válasz | #334 
Ezért nem használunk 90-es ágyat

 © Mariann2011. jan. 26. 12:12 | Válasz | #333 
Arról már sajnos sokat hallottam, hogy a "gazdi" rugdossa a kutyáját. Nos, nálunk ez fordítva zajlik! A kutyus rugdalja éjjel a mitsem sejtő gazdi lábát, hogy: "Ugyan húzd már arrébb a patádat, nem látod, hogy alig egy méteres helyem van itt a lábadnál és nem tudom kinyújtani a lábamat?!?!?!"
Ugyanis Walakinek kevés a 90 cm széles hely, kéne mind az egy méter. Mert hát ugye csak úgy kényelmes hanyadt feküdni, ha az ágy teljes szélességében megteheti azt az ember kutyája! Ezen állítást igazolandó, lásd 330. bejegyzés harmadik fotó.

 © Mariann2010. dec. 29. 15:28 | Válasz | #332 
Erre még nem is gondoltam... Kutya-jóga... Nem is rossz ötlet! Elküldöm Chérie-t egy oktatói iskolába, és mi leszünk az első kutya-fitnessz központ. (Anyu vállalja a masszázst, mert jól ért hozzá, a macska meg a meditációs részt.)

Ja! Az első képen az álla alatt egy mandarin látható. Nagyon szereti a citrus féléket. Először naranccsal kezdte, de rájött, hogy a mandarin általában édesebb, és jobban lehet vele labdázni, mert kisebb. Mikor megunta a labdázást, egyszerűbb a kibontása is. Mert hát ő maga bontja ki a mandarinját! Na jó, nem mindet, csak azt, amiről érzi, hogy finom édes. Micsoda szimata van a kiválasztáshoz! Bezzeg én a savanyút (vagy jobb esetben az ízetlent) fogom ki!

 © KissMari2010. dec. 29. 08:53 | Válasz | #331 
Édes kis csillagnak ezek egyben nyújtógyakorlatok is, ez a kutya-jóga

 © Mariann2010. dec. 28. 20:39 | Válasz | #330 
Megkésve mint mindig, de itt van pár kép Nektek.

A már beígért pihenési módok:

"Lavórból" kilógós


Nyakamtöröm fotelos


A szokásos "kitekeremmagamhanyadt" az ágyban


A mindenkori tv néző ölében (bárki legyen is az)


Nem tudom, hogy volt-e már itt fönn ez a kép (ha igen, bocsi az ismétlésért). Még február előtt készült, amikor a cica lába még nem volt műtve, így fel mert menni a radiátorra.



(Ez utóbbi facebook-os kép, nem tudom, hogy jól tettem-e föl. Ha nem, bocsi, később feltöltöm a Blökire. Onnan tuti átmegy, max. én szúrom el.)

A karácsonyunk nagyon jól alakult. A képeket lásd a már említett facebook-on Mariann Szatmári adatlapon a "Szőrös gyerekek" albumban. (Nem merem föltenni mindet, nem szeretnék fölöslegesen dolgozni. Talán átrakom a Blökire is, onnan elég jól megy a feltöltés.)

Azért nem volt felhőtlen a karácsony. A füstölt husoknak "hála" volt egy kis hasmars. De most szigorú diétán vagyunk (na jó, azért annyira nem szigorú, csak a füstölt marad el), így javulgat. Persze nagyon nehéz ellenállni a koldulásnak. (Nekem elég jól megy, anyunak már kevésbé.)

 © Mariann2010. nov. 20. 22:31 | Válasz | #329 
Köszönjük az érdeklődést, akkor majd folytatás következik.

 © kollar542010. nov. 20. 18:50 | Válasz | #328 
Nagyon aranyos Ő is és a haverok is.
Büszke lehet Magára,hogy ilyen csinos udvarlói vannak.
Ha lehet Én benyujtanám igényemet a folytatásra.

 © kollar542010. nov. 20. 18:48 | Válasz | #327 
Nagyon aranyos Ő is és a haverok is.
Büszke lehet Magára,hogy ilyen csinos udvarlói vannak.
Ha lehet Én benyujtanám igényemet a folytatásra.

 © Mariann2010. nov. 20. 12:35 | Válasz | #326 
Nos, íme a múltkori sorozat második része: "Csajok és Pasik" címmel.

Először lássuk a fiúkat, vagyis az udvarlókat. Közülük többen a kertvárosban laknak, így csak kerítésen keresztül folyik a "kapcsolat".

Első, akivel a kertesházaknál összebarátkoztunk, Samu. 8 éves. Még szerencse, hogy a kert szintje magasabban van, mint az utca, így Chérie nem tudja, hogy jóval kisebb nála Samci. Ha tudná, nagyon félne tőle.


A következő fiúnak nem tudjuk a nevét, mert egyelőre nem sikerült beszélnem a gazdáival. Viszont sarokházzal büszkélkedhet és ráadásul ő egy igazi nagytestű macho, ami ezen a képen sajnos nem látszik túl jól.


Öcsike. A lépcsőházunkban lakó westie. Mivel kicsi és fehér, Chérie még mindig fél tőle, pedig Öcsike sosem bántaná!


Danikát már ismeritek előző képekről...


Egyelőre az utolsó "fiús" kép, Félix. Ő nagyon hasonlít az előző kutyámra, Ripire.


Van még egy igazi Nagy Kutya, de vele nem sikerült érdemleges fotót készíteni, de dolgozom a projecten, így majd máskor pótolom.


Most jönnek a lányok:

Csutika a 12 éves pincsi. Vele szokta "kibeszélni" a fenti srácokat.


A Boltban, Gizussal, aki nagyon szégyenlős. Chérie már neki is többször felajánlotta a segítségét, mint "pénztárosnő", de valahogy mindig sikerült rávennem (nehezen), hogy inkább jöjjön velem haza és ne maradjon dolgozni. (Igaz, nem sokan fizentének, neki elég volna pár szem keksz, és már viheti is az árut.)


Macskával, egyetértésben... Játszós, kergetőzős képeket nem tudok készíteni, nincs az a technika, amivel meg lehetne örökíteni a két kondenzcsíkot.


Tv nézés, újságolvasás, vagy csak lustálkodás Chérie-módra.


Ő nem élő, de nagyon szereti ezt a "csajt". Mindig fel kell ugrani a a talapzatára, és alig akar lejönni róla. Szereti a "magaslati levegőt".


Egyelőre ennyi. Vannak további képek is. Igény esetén folyt. köv. "Így pihenem ki a randevút" címmel.

 © Kitti2010. nov. 11. 08:12 | Válasz | #325 

 © Mariann2010. nov. 10. 14:43 | Válasz | #324 
Képzeljétek, pár napja levert a nátha a lábamról. Ma reggelre már annyira belekerültem, hogy teljesen be vagyok rekedve, hang csak alig jön ki a torkomon, az is valami űrlény vonyításával keveredő hörgéshez hasonlít. Hogy mért írom ezt? Hát azért, mert az én drága őrző-védő kiskutyám reggel, amikor először meghallotta a fent említett "hangomat", úgy megugatott, hogy bárkinek becsületére vált volna! Minél jobban próbáltam a személyazonosságomat igazolni, ő annál inkább ugatott, és nem értette, hogy mért nem vette észre időben az "idegent", aki behatolt a területére. Kicsit csóvált bizonytalanul ugyan, de nem adta föl a lakás őrzését! Láttam rajta, a "Ki vagy te, és mit csináltál a gazdival?!?!?!" arckifejezést. Végül anyu jött a segítségemre (mielőtt "megevett" volna a saját kutyám ) Na azért nem volt annyira félelmetes a helyzet, de ezt Chérie-nek el ne mondjátok, hogy nem volt ijesztő, mert szüksége van önbizalomra!
Még valami. Mióta csak nagyon halkan (néha úgy sem) tudok hozzá szólni, sokkal jobban figyel rám és sokkal jobban szót is fogad, mint máskor, sőt! Úgy vettem észre, hogy "Itt vagyok, ha kellek!" mindig mellettem van. (Nem mintha máskor nem lenne a nyomunkban, de ez most jobban feltűnik.) Én alapjáraton olyan vagyok mint az olaszok. A normál hangerőm is túl hangos, harsány egy átlag embernek. Lehet, hogy sok voltam a kutyusomnak. Erre most döbbentem rá. Mire nem jó egy betegség?!?!?!

 © max2010. nov. 07. 19:48 | Válasz | #323 

 © Mariann2010. nov. 07. 19:42 | Válasz | #322 
Jaj! A lényeget kifelejtettem az előző adagból! Válogat a Lelenc! Anyu néha szokott főzni sárgarépát a kajájához, mert az jó a szemére és nem árt egy kis rostos. Tessék csak megnézni, mi a répa sorsa!


"Ez mi? Szerintem ezek nyúlnak néznek engem... Biztos, ami biztos, kiteszem a tányéromból!"


"Majd, ha megettem a normális kutyának való kaját, akkor esetleg megeszem ezt is, de addig brrrr!"


Evés közben jön meg az étvágy! A végén elfogyott a sárgarépa is. Lehet, hogy csak azért, hogy a macskának ne maradjon semmi...?

 © Mariann2010. nov. 07. 19:22 | Válasz | #321 
Na, itt vannak az újabb képek! Először a kevesebbet teszem föl "Egyéb dolgaim" címmel, mert már elfáradtam a Blökire föltevésben, elnevezésben stb. Így is sok lesz. Legközelebb jön a "Pasik és csajok" című "fejezet".

A "nagyi" bement a boltba...


Hol marad ilyen sokáig?


Na végre kijött! Itt vártunk rá anyával legalább öt kerek percig! Lássuk csak, mit hozott nekem!


Chérie és az avar:


"Avarszínű" nyakkendőben


Táncolunk... Lassan indulhatunk a Megatáncban. Szerintem minket elválasztanának, és Chérie-t engednék tovább, hiába én járok táncolni, ő az ügyesebb.

 © pjudit2010. okt. 13. 23:12 | Válasz | #320 


("Remélem még emlékszem rá, hogy hogyan kell föltenni..." - tudod, erre mi a megoldás....)


 © Mariann2010. okt. 13. 22:46 | Válasz | #319 
Ezt a képet most találtam. A kajánál nagyon nagy az egyetértés! (Remélem még emlékszem rá, hogy hogyan kell föltenni...)

 © Mariann2010. okt. 10. 20:24 | Válasz | #318 
Folyamatosan olvasom a vörösiszapról szóló híreket, főleg az állatos részeket... Nehéz ilyen körülmények között vidám dolgokról írni, de gondoltam, jó lesz egy kicsit vidámabb dolgokról olvasni:
Mivel Chérie a mai napig tart a többi kutyától (már közel sem annyira, mint az elején!), kitaláltam, hogy amíg jobb az idő, elmegyünk sétálni a kertes házak felé. Na, ott teljesen megváltozik! (Judit, neked mondom, a kis "félős, fekete barikából" egy igazi vérfarkas lesz!) Szóval, járunk az "önbizalomtréningre". Az egyik kertben van egy kis kutya. Nem is tudom, milyen fajtához hasonlít. Úgy néz ki, mint egy "elfuserált" westie-foxi keverék, akinek megfelezték a lábhosszúságát. Vagyis nem egy kutyaadonisz. Viszont milyen aranyos! Az első naptól fogva nem acsarog, ahogy az összes többi, hanem kidugja az orrát a kerítés alatt, szerelmesen nyüszög mikor elhaladunk előtte. Eddig nem mertem megállni, csak lassítottam, hogy megfigyeljem a kibontakozó románcot, de ma megálltunk! Erre Chérie fölállt két lábával a kerítés talapzatára, odatette az udvarlóhoz az orrát és csóvált neki! (A kert szintje a magasabbon van, mint a járda, így nem tudta, hogy a "lovag" jóval kisebb nála. Ez azért fontos, mert még mindig fél a nálánál kisebb fehér kutyáktól.) A kisgazdi, aki a kertben játszott (volt vagy 5-6 éves), gyorsan bekiabált a szüleinek, hogy: "Nézzétek! A Samu puszilkodik! Milyen aranyosak! Hát hazáig ezen mulatoztam. Megyünk legközelebb is! Megpróbálom a gazdik engedélyével lefényképezni a gavallért és ha sikerül, fölteszem a randifotót.

 © Mariann2010. szept. 16. 11:37 | Válasz | #317 
Köszi a tanácsot, ha hazaértem fel is hívom és beszámolok amint találtam valamit.
Egyébként nagyon sokat fejlődött nálunk. Már nem retteg az autóktól, az Újpesti Összekötő Hídon amikor jön a vonat (és rezeg a híd) én a tériszonyommal majd be...-ok, ő pedig büszkén menetel tovább a Népszigetre (vagy haza).

 © Balkay Fruzsina2010. szept. 16. 11:28 | Válasz | #316 
Nem nézhetné meg őket Lobonc is? (Ha jó idegzetű birkák...) Hátha kiderülne, hogy ő terelőlobonc, és az javítaná az esélyeit -- már csak egy nyájtulajt kéne keresni...

 © Tenner Anna2010. szept. 16. 11:27 | Válasz | #315 
szerintem Gyúrón, Fedák Krisztinél van birka. Hívd fel, +36 30 961 46 45

 © Mariann2010. szept. 16. 11:19 | Válasz | #314 
Már jó régen jelentkeztünk, bocsi mindenkitől! Jól megvagyunk, túléltük a nyarat.
Fejembe vettem, miután kiskutyám folyamatosan össze"tereli" a játékait a kosárba (vagy a helyére), valamint megőrül a nemezelt (és egyéb gyapjúból készült) dolgokért, hogy eljárunk terelni. Vagyis csak szeretném neki "bemutatni" a birkát egy olyan helyen, ahol a közelébe is mehet. Az a problémám, hogy nem találtam szinte semmit a neten. Ha valaki tud egy szelídbirkás terelőoktatós helyet Pest közelében, szóljon nekünk! Köszönjük!
Addig pedig birka hiányában, akik el is mozdulnak előle csak minket és a macskát tud terelni. Ez utóbbi (a macska) már konkrétan igényli is az ilyen jellegű testmozgást.

 © Mariann2010. jún. 21. 14:20 | Válasz | #313 
Sajnos nem lehet tudni. Annyi biztos, hogy vagy sokk érte, vagy így született. Sem a Lelenc, sem a mi állatorvosunk nem látott rajta semmi külsérelmi nyomot. Csak annyi bizonyos, hogy a pupillája nem szűkül össze megfelelően.

 © Szabó Flóra2010. jún. 21. 13:50 | Válasz | #312 
Nahát, Ti is innen vagytok? (Láttam, hogy beírtál Zseléhez.) Nem követtem a történetet végig, ezért lehet, hogy butaságot kérdezek. Mi baja Chérie szemének? Mert hát ez jelentősen megnehezíti a vizsga teljesítését. Zselé szerintem tökéletesen lát és hall, mégis sokszor mintha süket és vak kutyám lenne :)

 © Mariann2010. jún. 21. 13:42 | Válasz | #311 
Tegnap mégis mentünk vizsgázni. Hát mit is mondjak? Ami ment az órákon, az nem ment a vizsgán, és fordítva. Viszont nagyon jókedvűek voltunk (főleg a vizsga alatt, mikor 4x, 5x ugrott a nyakamba örömében, meg is jegyezték, hogy ilyen cuki vizsgát nem nagyon láttak még), még a gyászos eredmény ellenében is. Igen, gyászos. Azért írom, mert tudom, hogy Chérie sokkal, de sokkal jobban tud teljesíteni, ha akar. Tegnap nem akart. Nem baj, megkérdeztem, és mehetünk így is klubozni, meg lesz majd pótvizsga is. Az eredményünk 37 (vagy lehet, hogy félreértettem és csak 32?) pont lett. Mindegy, egyik sem jó. De a lényeg az, hogy jól éreztük magunkat! Sőt, a végén még sütiztünk is, mert az egyik gazdi komolyan gondolta a kiképzők kijelentését, mi szerint: "Szeretjük a sütit!" és hozott nassolni valót. Természetesen mi sem maradtunk ki a Fő Sütizős Kisasszonnyal.

Még mindig tegnap, de más: Tegnap volt nálunk egy éve Chérie. Pont az ominózus vizsga időpontja körül érkezett tavaly. Szóval "buliztunk". Egy kiadós alvással ünnepeltük meg a vizsga fáradalmait, és a hozatali évfordulót. Komolyra fordítva a szót, vacsorára nagyon szupi konzervet kapott, ami kimondottan az ünnepnapokra való (ami az árát illeti legalábbis.) Aztán a macska is átnyújtotta az ajándékát: kivételesen kitért az útjából, mert mindig beáll keresztbe, hogy a kutya ne tudjon elmenni mellette. Persze azzal a nem titkolt hátsó szándékkal, hogy Chérie észreveszi őt, és játékból bekergeti az ágy alá.
Szeretnénk megköszönni Dittának, hogy befogta (és később el is hozta hozzánk), a Lelenc csapatának, hogy pátyolgatta, támogatta, gyógyította, stb., stb. ezt a kis ártatlant! Jelenleg Chérie mentálisan készül a következő vizsgára. Jó mély "meditációban" van, még az égzengés sem zökkenti ki a "koncentrációból".

 © Mariann2010. jún. 19. 09:40 | Válasz | #310 
Én is gondoltam rá, hogy valahogy át kéne variálni neki az anyagot, de akkor arra kellett volna gyúrnunk eddig. Mivel holnap lesz (ha az esőzések miatt egyáltalán megtarják) a vizsga, azt hiszem egy kicsit késő már.
Az előreküldéssel nincs gond, mert egy pár métert előre tudom küldeni, de aztán ott el kezd keresni. Gondolom a bóját. Ha nincs ott, akkor meg kérdően néz felém, és visszajön. Tegnap anyu felvetett egy nagyon jó dolgot, hogy az előreküldést és belefektetést kellene helyette csinálni kihagyva mindenféle bóját, törölközőt, kisvödröt, stb. Igen, csak az a baj ezzel, hogy nem erre mentem rá eddig. Nem tudom mi lesz... Remélem, ma azért kapunk valami támpontot. De ha nem kötik szó szerint a papírhoz a klubot, akkor nem jelent gondot. Azért ragaszkodom a klubhoz, mert nagyon jó hatással van Chérie-re a suli, és nem akarom abbahagyni egy ilyen bagatell dolog miatt.

 © pjudit2010. jún. 18. 16:15 | Válasz | #309 
Szia Mariann!

Arról nem volt szó esetleg, hogy a fogyatékossága miatt valamilyen módon átvariálják a vizsgakövetelményt vele kapcsolatosan? Én még azt is megkockáztatom, hogy nagyobb dolog megtanulni, hogy "az úgy szokott lenni, hogy azt mondja a Gazdi, hogy bója, azt még látom, hogy melyik irányba mutat, elindulok arra és egyszer csak lesz egy narancssárga izé, ott meg aztán lefekszem"... Vagy nem?

 © Mariann2010. jún. 12. 22:56 | Válasz | #308 
Persze, hogy örülök! De nem cserélném el 10.000 jól látó kutyára sem!!! Különben is! El sem tudnék tartani annyi kutyát!
Szegénykém nagyon nehezen viseli a meleget. A napon mindig szalad be az árnyékba. (Ezt anyám tanította neki.) De azért tudom, mivel lehet csillapítani a melegét! (Innentől kezdve állatorvosoknak tovább olvasni szigorúan tilos!) Egy kis fagyi mindig jól esik. Még a macskának is!

 © max2010. jún. 11. 20:11 | Válasz | #307 
Egyfelől szar ügy, másfelől örülj neki, hogy ilyen okos kutyád van

 © Mariann2010. jún. 11. 19:36 | Válasz | #306 
Sajnos vaklárma volt... Mégsem látja. Azért gondoltam, mert nagyon szépen megcsinált mindent. De pár napja kiderült, hogy (ahogy még az elején Ditta is említette, és én is tapasztaltam) nagyon gyorsan tanul. Így hamar megtanulta azt, hogy ha leültetem, és elmegyek mellőle, akkor előbb-utóbb feküdni kell, majd vissza kell ülni. A bójánál szintúgy. Amikor elkezdtem neki tanítani, még közel volt. Kicsit távolodva is mendegélt a dolog, de amint másfél méternél messzebb voltunk, kereste az "előző helyén". Tehát megszokta, megtanulta, hogy hol a bója, hol kell "keresni". Nem is tudtam növelni vele a távolságot nem, hogy 8, de még két méterig sem. Így sajnos kimarad a középfokú vizsga az életünkből Ráadásul az árvíz miatt nagyon úgy néz ki, hogy a vizsga Őrmezőn lesz, ami nagyon messze van nekünk. Páran ajánlkoztak, hogy kivisznek, de Chériekémet ismerve, idegen helyen nem nagyon jön elő pár napig a fa tövéből. Még jó, hogy nem a "papírért" mentünk, hanem a kutyás társaságért az iskolába. Remélem, ettől függetlenül járhatunk majd a klubba. (Pár napja kérdeztem, mert "kötve van a papírhoz", de eddig még nem kaptam választ rá. )

 © pjudit2010. máj. 23. 23:08 | Válasz | #305 

 © Mariann2010. máj. 23. 23:02 | Válasz | #304 
Örömmel újságolom: Chérie (Limcsi) látja a kézjeleket! Igaz, hogy csak másfél méternél tartunk, és napos időben sikerült, de a lényeg az, hogy MEGCSINÁLTA!!!

 © Mariann2010. máj. 09. 19:26 | Válasz | #303 
Na, az egyik képet elszúrtam. Akkor azt újra:


 © Mariann2010. máj. 09. 19:25 | Válasz | #302 
Találtam pár érdekes képet, amit még nem tettem föl.

A Konrád (cica) akár együtt is ehetne vele a tányérjából, akkor sem bántaná!



http://www.bloki.hu/petmedia/images/9448/183468.jpg

Néha még puszit is adnak egymásnak!



Műtét előtt, amikor a cica még föl tudott mászni a radiátorra (most már a térde miatt nem mer).


 © Mariann2010. máj. 08. 18:17 | Válasz | #301 
Képzeljétek, ma azt mondták a szakemberek (a kiképzők a suliban), hogy Chérie (Limcsi) túlságosan kötődik a gazdihoz! Persze ez sem jó (szerintük), mert így nincs önálló akarata. Én viszont úgy tudtam eddig, hogy az a jó, ha a kutya azt csinálja, amit a gazdi mond. Hááááát... Nem is tudom...

 © Mariann2010. máj. 01. 20:01 | Válasz | #300 
Túléltük az első napot a középfokon! És nem ám a fa alatt! (Hanem a kerítés mellett az avarban... Na jó, azért nem végig!) Viszont Chérie nagyon szereti a légkört, szabályosan feltöltődik, és tele lesz önbizalommal. Miután nagyon fél a nála kisebb kutyáktól, megkértem, hogy inkább a nagyobbakkal legyünk. Igaz, a nagyok között is fél, de legalább nem hiszi őket patkánynak, mert valamilyen szinten "látja" őket. Hazafelé elfoglalta egy gyarló nőszemély a buszon a helyünket. (Szimpla régi típusú járaton, háttal az egyes székre szoktam ülni, Chérie meg elém, vagy az ölembe, attól függően, hogy kinn milyen meleg van.) De a helyváltoztatás nagyon nem tetszett neki, nem értette mért kell máshová ülnünk.
Itthon ahelyett, hogy lefeküdt volna pihenni, inkább a töltött bivalybőr csonttal szórakozott. Azt vettem észre rajta, hogy nagyon sokat lendített ez az egy nap is az önbizalmán! Az alapfok után már látszott némi változás, de most mintha kicserélték volna! Az esti sétánál azt éreztem, mintha a világ végére is eljönne velem! Ugyanis nagyon jól ismeri az itthoni terepet, és határozott elképzelése van a séta útvonaláról, aminek hangot is ad (pontosabban "megcsökönyül" és nem indul arra amerre én akarom, ha letérünk a "kitaposott ösvényről"). Viszont ma szépen jött, igaz elmentünk az illatos-pizzás előtt, amit ugye nem kell erőltetni.
Majd kíváncsi leszek a 10 órás sétára, amikor sötét van!

 © Mariann2010. ápr. 29. 14:34 | Válasz | #299 
Nincs véletlenül tapasztalatotok száraz sampon terén? Azért érdekelne, mert nekem Chérie nagyon tetszik hosszú "hajjal", viszont ahhoz, hogy szép legyen a bundája, ápolni kéne. De! Télen nagyon hideg a mi lakásunk, a szőre nagyon nehezen szárad már egy kis eső után is, így nem merem megkockáztatni a fürdetést, nehogy megfázzon. Várom a véleményeket, tapasztalatokat!

 © Mariann2010. ápr. 26. 10:27 | Válasz | #298 
Mivel sajnos tegnap nem tudtunk elmenni az örökbefogadó napra, így elmentünk kirándulni a Népszigetre. Nagyon jól sikerült kis kirándulás lett! Igaz, Chérie-kém először félt a buszmegállóban (nem baj, amint leszálltunk, nem volt gond a kakival ) A szigeten már gond nélkül baktattunk. Ismerkedtünk a halszagú Dunával, a suli előtt pedig a vizsgára várakozó alapfokú csoporttal. (Remélem, jól sikerült nekik a vizsga!) A kutyusok érdeklődve szagolgatták volna őt, de Chérie menekülőre vette. Pontosabban kihátrált a helyzetből. A többiek nem nagyon erőltették a dolgot. Sajnos bemenni az iskolára a vizsga miatt nem volt lehetőségünk. Majd most szombattól már lesz bőven! Nagyon kíváncsi leszek, mennyit változott ez a kis ördögfióka. (Aki nem hiszi az utolsó állítást, kérdezze meg az ismerőseinket!)

 © Mariann2010. ápr. 24. 22:20 | Válasz | #297 
Igen, az asztalt már tavaly próbáltuk, nagyon nagy sikerrel! Egyébként mindenre felmászik, amire lehetősége van. Van például a telepen egy szánkózó kislány bronzszobra. Na annak a talapzatára előszeretettel megy föl. Akkor körbe kell járnunk párszor, mint a Kába követ, majd a napos oldalán leül, és élvezi a jóidőt.
Lételeme a rövidtávfutás (pontosabban nyargalás) és a "kabát letépése anyáról a játék hevében"!
Gondolkodtam még az őrző-védőn is. Ott legalább egy kis önbizalomra tenne szert. Igaz, nem itthonra kell, mert azzal semmi probléma. (Több szemtanú is van rá, hogy a különböző játékok milyen Chérie-féle bántalmazásoknak vannak kitéve.) Viszont még fél a többi kutyától. Mondjuk most már ha találkozunk a Szotyival ("vérszomjas" yorki, aki halálosan szerelmes az év minden szakában ebbe a bombázóba ), már nem akar az ölembe mászni, mint első alkalommal. Sőt! Volt olyan udvarlója - Dollár kutya személyében (sharpei, "kávéval kínálom a betörőt is" típusba sorolható) - akit meg is morgott! Nagyon csodálkoztam rajta!

 © max2010. ápr. 24. 21:07 | Válasz | #296 
Az agility pályának is vannak olyan elemei, amit rövid pórázon, lassú tempóban meg lehet csinálni vele, ha már van egy alap engedelmes képzése.

 © Mariann2010. ápr. 24. 20:22 | Válasz | #295 
Igen, erre már gondoltunk, mert szimatolni nagyon szeret! Teljesen kikapcsol olyankor, se lát, se hall, úgy bele tud mélyülni.

 © Balkay Fruzsina2010. ápr. 24. 10:26 | Válasz | #294 
A nyomkövetés is jó, ott úgyis mindenki csak az orrát használja.. kérdezd meg az isiben...

 © Mariann2010. ápr. 23. 16:54 | Válasz | #293 
Na erre nem is gondoltam! Jó ötlet. A kutyasuli a Duna mellett van, a vízbe csak (neki) térdig ment be. (Őszintén szólva nem bántam, mert elég retkes a mi nagy folyónk.)
Viszont elgondolkodtató a vízisport ötleted! Meg is próbálok körülnézni ezen a téren. Köszi!

 © Balkay Fruzsina2010. ápr. 23. 16:09 | Válasz | #292 
Vmi úszás?

 © Mariann2010. ápr. 23. 15:52 | Válasz | #291 
Egy felmerült "probléma" miatt kérném a tanácsotokat. Ugyanis az én pici kutyám nagyon-nagyon szeret mozogni, rohangászni, "tombolni". Viszont a kutyás sportok (agility, ebathlon jórésze), amiket a suliban megismerhettünk eddig, mind egy szálig a (jól)látó kutyák "kiváltsága". Viszont Chérie-nek elég nagy a mozgásigénye. Vagyis inkább úgy vettem észre, hogy az intenzív mozgásokat szereti. A "tombolást" erre értettem.
Tudna-e valaki megoldást, hogy hogyan tudnám neki megadni a "mozgás örömét" anélkül, hogy veszélyeztetném ezzel őt? Már a dog dancingre is gondoltam, mert néhányan "táncműszésznőnek" hívják. De az az igazság, hogy mindig is idegenkedtem tőle, nem tartom "igazi kutyás" dolognak. Inkább egy emberi önzés termékét látom benne. (Lehet, hogy nincs így, de nem hinném, hogy sok kutya élvezi.)
Tehát nagyon várjuk az ötleteket!
Májusban indul a kutyasuli, azért ott is érdeklődünk majd, de tavaly sem kaptunk semmilyen választ.

 © Mariann2010. ápr. 15. 17:12 | Válasz | #290 
Sajnos a suli pont a lehető legrosszabb időben van, egytől kezdődik, és másfél órás... Autóm nincs, másra meg nem szeretném rátukmálni magunkat. Kihagyni meg nem merem, mert az alapfokon is "hátrányos helyzettel" indultunk, és örültem, hogy behoztuk a végére a lemaradást. 2-3 hétig a fa tövében lefeküdt, amikor csak alkalom adódott rá . Gondolom, ez most sem lesz másként az elején. Suli után meg nagyon el szoktunk fáradni.
Ha valamilyen csoda történik, akkor természetesen ott leszünk! Még ha csak pár órát is. (Egyébként hiszek a "csodákban"!)

 © mamaszaki2010. ápr. 15. 15:25 | Válasz | #289 
Szia Mariann! A buli de 10-től du. 5-6ig tart, egy kis időre se tudtok eljönni? Biztos sokan kiváncsiak lennének Limcsi/Chérie. És persze rád is.

 © Mariann2010. ápr. 15. 10:42 | Válasz | #288 
Most olvasom, hogy lesz lelences buli... Mi májustól suliba járunk, így sajna egyik időpont sem jó... Nem baj! Remélem, lesz máskor is, amin mi is ott tudunk lenni, egy NAGYON BÁTOR Chérie-vel!

 © Mariann2010. ápr. 03. 16:07 | Válasz | #287 
Nagyon kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk mindenkinek!


 © Mariann2010. ápr. 03. 14:02 | Válasz | #286 
Hát az én EB-em így is pihe-puha ám!
Ma voltunk egy nagyon nagyot sétálni. Azt leszámítva, hogy a kiskutyáktól még mindig kimenekülne a világból, nagyon jól érezte magát. Sétáltunk a napon, nagyon szerette! Lassan elkezdünk lejárni a Népszigetre, mert lassan kezdődik az iskola, és ott tanulni kell ám, nem fogunk ráérni újraszokni a járműveket és a környezetet.

 © pjudit2010. ápr. 03. 13:49 | Válasz | #285 
Így van, egyáltalán nem ragad, még ajánlotta is a kozmetikus, hogy direkt olaj nélküli cuccot vegyek, pontosan emiatt. Én simán elkenem rajta, ő megrázza a bundiját, és illatosan flangál tovább...

 © Ördögpirula2010. ápr. 03. 12:37 | Válasz | #284 
Azért nem sima nerzolaj(az csak kiállítási ebeknek tekercseléshez kell),hanem nerzolajos spray.
Nem lesz semmi baj,otthon megszárad magától,és fincsi illatú,pihe-puha bundájú Chérie-d lészen.
A Panthenol sem ragad,legalábbis emlékeim szerint.....

 © Mariann2010. ápr. 03. 11:15 | Válasz | #283 
Csk egyszerűen elkenem rajta a kezemmel (vagy az olajat, vagy a habot) és kész?
Én attól félek, hogy ha sokat teszek rá, akkor nem szívja be a bőre, és ráragad mindenféle por, piszok, ha lemegyünk sétálni.

 © pjudit2010. ápr. 03. 00:58 | Válasz | #282 
Nekünk a gyógyszertári Panthenol habot javasolták és nagyon szép tőle a bőre. (Már ahol nem lyukas...)

 © Ördögpirula2010. ápr. 02. 23:42 | Válasz | #281 
Nerzolaj spray.Csak ne a panzisat vedd,az rettenet szagú.A Rekord,az bár drágább,de sokáig elég,és nagyon jó az illata.
De megteszi a sima popsitörlő is,csak az ne olajos legyen.Nekem a dm-es babylove aloe a kedvenc,mindenhol azt használom.

 © Mariann2010. ápr. 02. 22:32 | Válasz | #280 
Szerintem is jobb "mackóban". Csak az a baj, hogy nagyon nehezen lehetett már kezelni a bundáját (akárhogy fésültük, összetapadt, amint megrázta magát). Fürdetni meg nem akartuk, mert a lakás nálunk nagyon hideg télen, kb. 17 fok van (központi "fűtés") és nem szerettem volna, hogy megfázzon.
Ja! A fodrászatban meg is fürdették. Valószínű, hogy kiszáradt a bőre. Az állatorvos olajozást javasolt, csak elfelejtettem megkérdezni tőle, hogy hogyan kell kivitelezni. Nem tudja valaki véletlenül? Előre köszönjük a választ!

 © max2010. ápr. 02. 21:55 | Válasz | #279 
Nekem szőrösen jobban tetszik, de nem nekem kell fésülnöm, sártalanítanom

 © Mariann2010. ápr. 02. 20:55 | Válasz | #278 
Örömmel jelentem, "kispatkusz" megbékélt velem. Viszont fázik. Így kabátozunk minden séta alatt. A macska még mindig haragszik rá. Szerintem irigy az új frizurájára.

 © Mariann2010. ápr. 01. 17:01 | Válasz | #277 
Én az enyémet most "kispatkusz"-nak hívom!

 © Mariann2010. ápr. 01. 17:00 | Válasz | #276 
Tutira nem. Nem hagytam ott. Megvártam őt.

 © Moni742010. ápr. 01. 16:57 | Válasz | #275 
Megértem a macskát! Biztos nem cserélték el a fodrásznál???
De így is gyönyörű!

 © pjudit2010. ápr. 01. 16:51 | Válasz | #274 
Minthacsak az én kis kopasz békámat látnám!!!

 © Mariann2010. ápr. 01. 16:26 | Válasz | #273 
Nagyon nehezen jött sétálni. Még kabátkát is kapott, nehogy megfázzon este kinn.

 © Ördögpirula2010. ápr. 01. 16:18 | Válasz | #272 
A 3. képen aza fülszerkezet.....
Lehet,Ő még nem akarta a sexynyárifrizut.....vagy csak pöppet szégyenlős a Lányka.

 © Mariann2010. ápr. 01. 15:54 | Válasz | #271 
Sziasztok! Újabb képek, mielőtt Ditta szóvá tenné, hogy hol vannak!
Kedden fodrásznál voltunk. A macska nem ismerte meg (szerintem még most sem tiszta neki, hogy ki is ez az "új" kutya! )
Ha egy-két képen búskomornak látszik, elárulom, hogy az is volt. Tüntetett, amért lenyírtattam az ő gyönyörű "hajkoronáját"! Tegnap egész álló nap nem állt velem szóba, sőt! Sétálni sem akart jönni, mert félt, hogy újabb tortúrának néz elébe. De mára már megbékélt, ugyanis anyu elkezdte darálni a diót a beiglibe! Na természetesen segített neki. A lepotyogó szemeket előszeretettel szedegette össze.










 © pjudit2010. feb. 26. 10:29 | Válasz | #270 
Tündéri!! Az utolsó kép a legjobb!!

Ne haragudjatok, hogy mostanában nem voltunk, kicsit hektikusak a napjaink, remélem, majd javul a helyzet...

 © KissMari2010. feb. 26. 08:14 | Válasz | #269 
Nagyon édes és csini

 © mamaszaki2010. feb. 25. 16:40 | Válasz | #268 
Jaj de édes! Az a havas pifija csúcs!

 © Mariann2010. feb. 25. 16:21 | Válasz | #267 
Megkésve ugyan, de egy kis visszatekintő a nagy hóra:





 © Mariann2010. feb. 18. 14:02 | Válasz | #266 
Köszönjük, átadjuk!

 © KissMari2010. feb. 17. 14:17 | Válasz | #265 
Drága Kiscsillag nagyon okos és figyelmes
Jobbulást a cicának!

 © Mariann2010. feb. 17. 13:09 | Válasz | #264 
Tegnap meg kellett műttetni a cicát. Hogy mi köze van ennek a topichoz? Hát annyi, hogy az én Arany, Drága, Tündér kiskutyám még csak meg sem közelítette a beteg cicust! Messziről szimatolta, "nézegette", és ha a cica közelében volt, inkább elkerülte őt! Nagyon szépen viselkedik, mióta a cica lába fáj. Nem kergeti őt, nem ugrál rá, vagy mellette, igazi úri kutya. Tegnap ótan nagyon meg is komolyodott! Nem "őrül meg" a játékaival, hagyja, hogy a cica nyugodtan pihenjen. Álmodni sem lehet ennél jobb kiskutyát!

 © pjudit2010. feb. 02. 20:50 | Válasz | #263 
Halihó! Remélem, olvasod még este Chérie fórumát - sajna bent felejtettem a mobilomat az irodában és nem tudlak máshogy elérni.

Ma este nem tudunk átmenni Toncsával, remélem, holnap már igen!

Bocsi!!!

 © pjudit2010. jan. 27. 15:16 | Válasz | #262 

 © Mariann2010. jan. 27. 14:29 | Válasz | #261 
Képzeljétek! Ma lenn voltunk az egyik dühöngőben, dühöngeni. Találtunk egy botot, és elkezdtünk vele játszani. Nem is tudom, hogy miből gondoltam, de automatikusan dobálni kezdtem, és láss csodát! Mindenféle csörgés, sípolás nélkül elszaladt érte, és vissza is hozta. Még csak keresnie sem kellett! Ezek szerint valamennyire lát! Jól sejtettem, hogy csak a közvetlen környezetét nem látja! Lehet, hogy a fehér hó is sokat besegített a dologba, de most már tudom, hogy nem "reménytelen eset". Mindig is hittem benne, hogy javulni fog a dolog. Még valami, ami szintén ma történt. Mielőtt lemegyünk, mindig "köszönünk" anyukámnak. Épp a konyhában volt. Köszönéskor föl szoktam venni az ölembe. Az ablakból MEGLÁTOTT két embert, és úgy, ahogy volt, az ölemben elkezdte ugatni őket! Nagyon boldog voltam! Tényleg LÁT valamit!

 © Mariann2010. jan. 26. 15:30 | Válasz | #260 
Ok. AKKOR várjuk!

 © pjudit2010. jan. 26. 15:23 | Válasz | #259 
Akkor majd csörgök, hogy mikor is lesz az akkor!

 © Mariann2010. jan. 26. 15:21 | Válasz | #258 
Nekünk tökéletesen megfelel!

 © Mariann2010. jan. 26. 15:20 | Válasz | #257 
Nálunk elég olcsó az állatorvosi kiszállás. Sokkal jobban megéri, mintha elvinném. Ráadásul olyankor megnézi a macskát is. (Persze van, mikor csak az ágy alatt látja ) De Chérie-vel egyenesen imádják egymást. Igaz, amikor jön, szépen, illedelmesen üdvözli, aztán elkezd félni, ellenkezik az aktuális kezeléssel szemben. (Persze csak az izgő-mozgó kutyi műsorszámmal.) Végül levezetésként bizalmatlanul ugrál a dokira. Egyébként még Japánban vettem egy kimondottan állatoknak való karomreszelőt, a Ripinek. Meg fogom keresni, az biztos jó.

 © pjudit2010. jan. 26. 15:14 | Válasz | #256 
Szia Mariann! Lehetséges, hogy ma hamarabb megyünk majd le és hamarabb találkoznánk veletek (már ha a tegnapi izgalmak után Chérie-nek még van kedve Toncsámmal sétálni...). Muszáj lesz egy kicsit hamarabb lefeküdnöm aludni, mert kicsit kifogytam az energiából, nagyon keveset alszom.

Esetleg 9-f10 körül is érdekel Titeket a dolog?

 © Ördögpirula2010. jan. 26. 14:55 | Válasz | #255 
OFF
Ördimnek is kivették a bűzmirigyét,mert kellett.
Szombaton nyomtuk Neki,szerdán már magától ürült,a gyulladt,gennyes tartalma.A fülére is ráment,állandó gyulladásban volt.
Neki anno ivartalanítással egyben csinálták,1hétig nem ehetett tápot+csontos dolgot,csak pépes husit rízzsel,kis olajjal.
Meg nem rohangálhatott,ugrálhatott a hasa miatt sem,ígs nagy nehezen,de túléltük a műtéteket.
Utána semmi fülgyuszi többer nem volt,csak Nála elrontottak vmit,mert ha wc-znie kellett,az első bogyót nem érezte,csak úgy kipottyant.Sajna volt,hogy otthon is,vagy sétakor,menetközben.Ennyi negatívuma volt,de megérte,szerintem.

Mariann:ha nem bízod a kozmira a karomvágást,csináld meg otthon.Ha nem mered vágni,jó a 300pénzes műkörömre való durva banánreszelő is.

 © Mariann2010. jan. 26. 10:21 | Válasz | #254 
De ha már annyira gáz, akkor adhatsz neki bármit, sajnos nem fog javulni.

 © bajkoviki2010. jan. 25. 22:17 | Válasz | #253 
jaja,nekünk is mondta a doki,kap is 2 hetente csülökcsontot,biztos ez is közrejátszik...

 © Mariann2010. jan. 25. 20:47 | Válasz | #252 
Igen, mert akkor kakil, amikor ő akar, és nem akkor, amikor sétálni megy. Így folyamatosan tud ürülni. Úgy hallottam, hogy a keményebb széklet is kipucolja nekik.

[1] 2 3 4 ... Utolsó

Ugrás a tetejére