Vendégkönyv

Fórum   >>   Lovak
Lószeretet, lovakkal való kapcsolat

Név:

E-mail cím:




 [ikonok]  [url]  [kép]
Hozzászólás:

Listázás időrendben


 rekategnap 20:32 | Válasz | #38 
;-):-D reka

 jozsi2012. júl. 19. 00:22 | Válasz | #37 
gészen a 13. századig érvényben volt. Ezek szerint a filozófia három diszciplínája a fizika, a logika és az etika. Innen kezdve a filozófia meghatározása egyszerűbbé vált, ugyanis a három említett diszciplínának már egyértelműen meghatározható a tárgya: a fizikáé a természet, a logikáé a megismerésben, az állításokban és a következtetésekben megnyilvánuló igazság, az etikáé a cselekvésekben megnyilvánuló erkölcsi jó. Később a skolasztika fénykorában, amikor Albertus Magnus (1193–1280) és Aquinói Szent Tamás (1225–1274) Arisztotelészt tették meg a legfőbb filozófiai tekintéllyé, újra megjelentek a diszciplínák arisztotelészi elrendezése. Az újkor kezdetén viszont ez az elrendezés ismét felbomlott, és a továbbiakban minden irányzat maga határozta meg, mit is ért a filozófián.
Descartes metafizikára, fizikára, orvostudományra és etikára osztotta a filozófiát; a metafizika tárgyának pedig az „emberi megismerés elsődleges princípiumait tekintette”. John Locke a hellenisztikus kánonhoz nyúlt vissza, és a fizika, etika, logika hármasságát tekintette filozófiának. George Berkeley meghatározása szerint: „A bölcsességre és igazságra való törekvés a filozófia”. Leibniz tanítványa, Cristian Wolff (1679–1754) általános és speciális metafizikára osztotta a filozófiát. az általános metafizika az ontológia (lételmélet), a speciális metafizika három ága pedig a naturális teológia, a racionális pszichológia és a racionális kozmológia. Immanuel Kant a filozófiát úgy határozta meg, mint „valamennyi filozófiai ismeret rendszerét”. A filozófia feladatát négy kérdés megválaszolásában jelölte meg, ezek a következők: 1. Mit tudhatok? 2. Mit kell tennem? 3. Mit remélhetek? és végül 4. Mi az ember? – Az első kérdés a metafizika tárgya, a második az etikáé, a harmadik a teológiáé, a negyedik pedig az antropológia kérdésköre. A klasszikus német filozófia képviselői, a filozófiát nem tárgya, hanem tevékenysége szerint definiálták. Schelling meghatározásában a következőképpen hangzott: „A filozofálás cselekvés, de nemcsak cselekvés, hanem egyúttal önmagunk állandó szemlélése is e cselekvés közben.” ez azt jelentette, hogy a filozófiailag gondolkodó szubjektum nemcsak gondolkodik, de magát a gondolkodását is tárgyává teszi a gondolkodásnak. Hegel egy ehhez hasonló definícióval állt elő, szerinte a filozófia a „tárgyak gondolkodással párosult szemlélete”. A 19. század második felétől kezdve felbomlott az egységes filozófiának a képe. Az újkantizmus, a pozitivizmus, majd a később megjelenő marxizmus, a fenomenológia, az analitikus filozófia és az egzisztencializmus tanításai nagyon eltérőek egymástól. Ezeknek az irányzatoknak a képviselői, gyakran még párbeszédet sem voltak képesek folytatni egymással, mert nem tudtak megegyezni a nyelv és a fogalmak használatában. Ezt a helyzetet bonyolították tovább a 20. században megjelent filozófiák (ilyen volt például a marxizmus) melyek ideológiai funkciókat voltak hivatottak betölteni. Az ideológia szolgálatában álló filozófia úgy határozta meg önmagát, mit a fennálló vagy feltörekvő politikai-gazdasági hatalom gondolati fegyverét.
A filozófiai vizsgálódás [szerkesztés]


Diskurzus
A filozófiai vizsgálatnak minden alávethető ami különbözik a semmitől. A filozófiai értelemben vett létező nem azonos a hétköznapi értelemben használatos létezővel, a filozófiában minden létező ami érzékelhető, elképzelhető és formailag megragadható. Például egyaránt létező egy almafa és a hétfejű sárkány is, csak mindegyiket másféle létforma illeti meg.
A filozófus a természetes ész fényében végzi kutatásait, ellentétben a teológussal, akit a hit vezérel. A filozófia és a teológia találkozása alkotja a hermeneutikai vizsgálódást, itt a filozófia önbírálatra szólítja fel a teológiát.
A filozófia kerüli a tematikus redukciót. Valamennyi szaktudomány témája korlátozott: a kémia nem azzal foglalkozik mint a matematika, a matematika nem azzal a mi a szociológia stb. A filozófia viszont, mivel tárgya minden ami különbözik a semmitől a bölcselet minden témáját átfogja, figyelembe veszi.
A filozófia különbözik a a világképtől, a világnézettől és az ideológiáktól. A filozófia csupán reflektál ezekre a problémákra: igazol vagy cáfol.
A nyugati filozófia diszciplínái [szerkesztés]


Descartes


John Locke


Immanuel Kant


Arthur Schopenhauer


Friedrich Nietzsche
A nyugati filozófia egyes önálló területei (diszciplínák) a különös kérdésfeltevések és a tárgykör alapján a következőképp különülnek el:
Metafizika – (gör. meta ta phüszika = a természetfilozófiai művek után következő íratok). Eredetileg Arisztotelész műveinek antik szerkesztője (valószínűleg rhodoszi Andronikosz) jelölte meg a kiadásában annak a tizenegy könyvből álló munkának a helyét, amelyben Arisztotelész az „első filozófiával” foglalkozik, s később ez a megjelölés vált a mű címévé. Arisztotelész meghatározása szerint a metafizika: „bölcsesség”, „az első elvekről és okokról szóló tudomány”, „a létezővel mint létezővel foglalkozó tudomány”, „teológia”, „szubsztanciáról szóló elmélkedés”. Az újplatonikusok szerint a metafizika tárgya az ami túl van a természeti dolgokon, éspedig úgy, hogy azok előfeltétele. Ennek megfelelően a metafizikán a lét végső okairól, annak lényegéről szóló tanítást értették. Ebben a korban a metafizika lényeges alkotórésze volt a világnézetnek. Kant szerint:„ valamely fejtegetés akkor metafizikai, ha magában foglalja azt, ami a fogalmat mint a priori adottat tünteti fel.” [1] Heidegger szerint a metafizika tudománya a minden tapasztalaton felülemelkedő, transzcendens vizsgálódás.[2]
Ontológia – (gör. on = létező + logosz = tan) A létről mint olyanról szóló tan. A lét fogalmáról szóló tanítást Arisztotelész vezette be először, ezt vették át a középkor katolikus filozófusai akik az ontológiát a hitigazságok filozófiai bizonyításához használták, ez a tendencia Aquinói Szent Tamás filozófiai-teológiai rendszerében érvényesült a legkiteljesedettebb formában. Az ontológia szót valószínűleg Rudolph Goclenius használta először a Lexicon Philosophicum című művében, 1613-ban. Az újkorban (kb. a 16. századtól) az ontológián a metafizika egy sajátos részét értették, minden létező érzékfeletti, immateriális struktúrájáról szóló tant. Az így értelmezett ontológia legpregnánsabb példája Christian Wolff filozófiája. Az ontológiát Kant igyekezett kiküszöbölni először, amikor azt állította, hogy a lét, a szubsztancialitás és az okság katagóriái nem létfogalmak, hanem a priori gondolkodási formák. Ennek ellenére Kantot követő filozófusok (például Nicolai Hartmann) újra kiépítették az ontológiát, és a jelenkori filozófiában egyrészt a fenomenológia és a metafizika között helyezkedik el, másrészt a tapasztalati tudományok és elméleteik között. A marxista filozófiában Lukács György tett kísérletet az ontológia kidolgozására (A társadalmi lét ontológiája)
Politikafilozófia – A politikai filozófia az államra, politikára, jogra vonatkozó általános összefüggéseket kutatja. Azokra a kérdésekre keres választ, amelyeket a modernizációs változások, illetve ezek gazdaságra és politikai életre való kihatásai jelentenek. Középpontjában az emberi civilizáció által teremtett, eltérő fejlettségű és berendezkedésű társadalmak rendszere áll. A politikafilozófia hatáskörébe tartozik a demokráciaelmélet, a jogfilozófia, a politikai moralitás, a politikai etika, a társadalomelmélet és a politikai gazdaságtan. A politikafilozófus olyan témákkal foglalkozik, mint a büntetés, a képviselet, a feminizmus, a magántulajdon, az alkotmánybírósági jogkör, a gazdasági egyenlőtlenség, a polgári engedetlenség, a racionális választás, vagy akár az abortusz problémája.
Esztétika – (gör. aisztheszisz = érzékelés, észlelés) A kifejezés mai értelmét Alexander Gottlieb Baumgarten vezette be, s alig több mint kétszáz éve használatos a filozófiában. A mai esztétikai problémákkal régebben az úgynevezett ízléselmélet foglalkozott. Az esztétika a szép meghatározásával foglalkozik, annak természetével és a művészetekben való megjelenés formájával. Irányultsága szerint az esztétika lehet tisztán funkcionális, leíró, vagy normatív megközelítésű. A művészetelmélet mellett tárgyalja az esztétikai ítéletek kérdéseit és az esztétikai érzés, átérzés formáit is. A legújabb kori esztétikát információelmélet és nyelvanalízis is jellemzi. Alapkérdése: mi a szép? Ugyanakkor számos filozófus tagadja az esztétikai teória lehetőségét. Véleményük szerint igazolatlan az esztétáknak az előfeltevése, hogy különböző művészetek és természeti szép nyújtotta élményekben van valamiféle közös vonás, hogy fellelhető az esztétikai ítéletnek bármilyen általános kritériuma, melyeket mindezen a területeken alkalmazni lehetne. Ezen gondolkodók szerint az esztétika, a többi filozófiai vizsgálódás ágak mellett, csak amolyan megtűrt mostohatestvér (lásd. Theodor W. Adorno)
Ismeretelmélet – Az ismeretelmélet, más néven episztemológia a megismerés feltételeit, határait meghatározó tanítás. A megismerés módszereit próbálja meghatározni, a tudományok alapjaival foglalkozik. Olyan kérdések területe, amelyet azok az egymással lazán összefonódó problémák alkotnak, amelyek a tudás, az észlelés, a bizonyosságérzés, a találgatás, a tévedés, az emlékezés, a bizonyítás a következtetés, az alátámasztás, a megerősítés, az elképzelés, stb. fogalmával kapcsolatosak. Az ismeretelméleti problémák egy része átfed a tudományfilozófiával, például a tudomány demarkációjával, azaz például, hogy az asztronómiát tudománynak tekintjük, de az asztrológiát nem. Jellegzetes probléma ebből a fajtából az a kérdés, hogy miért lehet a matematika elméleti tételeit minden kétséget kizáróan bizonyítani, miközben a nem absztrakt tudományokban csak igazolásra törekedhetünk. Más ismeretelméleti problémák nem a tudomány fogalma körül forognak, hanem személyes vizsgálódásainkkal, következtetéseikkel, emlékezéseinkkel, érzékelésünkkel, stb. kapcsolatosak. Pl. minek alapján tudom eldönteni, hogy egy múltbeli eseményre emlékszem, vagy csak képzelem az egészet, sőt egyáltalán ébren vagyok-e (mi tudás és mi a hit?).
Logika – (gör. logiké [tekhné] = a gondolkodás tana, művészete) A logika az érvényes következtetés feltételeinek az elmélete, a bizonyítás elméletének a tudománya. Eltérően az episztemológiától, melynek tárgya a gondolatnak a valósággal való egybeesése, a logika a gondolkodás formai helyessége feltételeinek a tudománya. Először a sztoikusoknál találkozunk a kifejezéssel, Platón dialektikáját és Arisztotelész analitikáját nevezték így. A logikát manapság négy tipikus alapformára vezetik vissza: 1. az Arisztotelész által megalapozott és a skolasztikusok által kiépített formalogikára, melyet Kant formális logikának nevezett, s amelyet klasszikus logikának is szokás nevezni; 2. Kant transzcendentális logikája, amely az értelmi és észmegismerések tapasztalatot megelőző formáit állapítja meg, rendezi és vizsgálja ezek eredetét, terjedelmét és érvényességi körét. Ezt a logikát az ismerettan néven is szokás emlegetni; 3.Hegel dialektikus logikája, amely a világot a szellem által létrehozott kiformált egészként fogja fel, olyan organizmusként, amely az emberben érte el fejlődésének csúcspontját és az ember szellemében tudatosítja önnön lényegét, s ennélfogva a gondolkodás struktúrája egybeesik a lét struktúrájával. Ez a logika lényege szerint, ontológia; 4. Matematikai logika, mely Leibniz characteristica universalitásával kezdődik és abban a törekvésben folytatódik, hogy a szokványos logikát a matematikai jelek mintájára fejezze ki.
Etika – (gör. ta ethiká = az erkölcsiségre vonatkozó) Az egyik legrégebbi filozófiai diszciplína, melynek tárgya az erkölcsi parancsok érvényességének filozófiai megalapozása. Központi kérdése a jóra irányul, azt vizsgálja, hogy lehetséges-e/hogyan lehetséges jó cselekedet, illetve min múlik az, hogy egy cselekedet helyes-e vagy sem. Az antik görög filozófiában azzal foglalkozott, miként kell cselekedni. Az etikai rendszereket, tartalmuk és alapjuk szerint feloszthatjuk: 1. autonóm és autoriter etikára (az ember képes magának erkölcsi törvényt adni, illetve, ha az erkölcsi törvény az isteni kinyilatkoztatásba adott) 2. Erényetika (egy elvben ad általános döntési szabályt, illetve számos tartalmilag meghatározott törvényt fejt ki, vagy erkölcsi értékeket állapít meg; 3. Abszolút és relatív etika (törvényei és értékei általánosan kötelezők, illetve függővé tehetőek egyéni, vagy faji sajátosságoktól); 4. Kötelességetika (erkölcsileg értékes, csak az erkölcsi törvényekből eredő cselekedet, erkölcsi hajlamból eredendő cselekedet. Lásd Kant, Schelling); 5. Következményetika az etikai törvények helyességét a követésök esetén fellépő következményekkel mérjük.
Nyelvfilozófia – a nyelvi jelentés mibenlétével, nyelv és gondolkodás kapcsolatával, a nyelvhasználat szabályaival foglalkozó filozófiai kutatási terület. Feladata a megismerés és a tudományok nyelvi szempontból történő megalapozása. Problémái már az ókor óta jelen vannak a filozófiai írásokban. Példa erre a Platón: Kratülosz és a Platón: Szófista, vagy az Arisztotelész: Hermeneutika és Poétika műve, a skolasztikusok, de Thomas Hobbes, Locke, David Hume, John Stuart Mill munkáiban is egyaránt találkozhatunk a nyelvfilozófia témaköreivel. Külön tudománnyá azonban csak a 18. század végén, a 19. század elején alakult ki, a modern nyelvészet alapító atyjaként pedig, Ferdinand de Saussure nevét szokás emlegetni. A mai értelemben vett nyelvfilozófia kezdetét Gottlob Fregének a munkásságához kötik. Frege-vel levelező viszonyba álló cambridge-i analitikus filozófusok, majd a Bécsi Kör tagjai, az oxfordi "mindennapi nyelv" filozófiai iskolája, végül az 1950-es éveket nagyjából két évtizeden át központi szerepet játszó angolszász nyelvfilozófia teremtették meg a nyelvészeti szemantika-megújulásnak és a pragmatika kialakulásának a feltételeit. Az analitikus filozófusok Russell, Wittgenstein és más filozófusok hatására a filozófiai problémák lehetséges megoldását nyelv (logikai) elemzésében látták és ezért a nyelvfilozófiát minden más filozófia alapjának tekintették.
Jogfilozófia – (ang. Jurisprudence) A jogfilozófia a jog megalapozásának a kérdéseivel foglalkozik, különös tekintettel arra, hogy vajon létezik-e olyan fölérendelt norma, amelyből a tételes jog levezethető (például természetjog). A jogfilozófiai kutatások olyan általános kérdésekre irányulnak, amelyek megválaszolásához nem elégséges az egységes jogrendszerek ismerete. Általános jogfilozófiai kérdések például: Mi a jog? Érvényesíthető-e a jog erőszak alkalmazása nélkül? Jognak tekinthető-e a nemzetközi jog? Miben különbözik a jog az erkölcstől és az igazságszolgáltatástól, illetve valamennyiben kapcsolódik-e hozzájuk? stb. A jogfilozófia megkülönböztető az általános jogtudománytól. A jogfilozófiai vizsgálódásoknak négy fajtáját különböztetjük meg: 1. Analitikus vizsgálódások (A jog és alapvető jogi fogalmak értelmezése); 2. Kritikai és értékelő vizsgálódások (A skolasztikusok és elsősorban Aquinói Szent Tamás által kidolgozott természetjog, amely egyrészt az arisztotelészi metafizikából, másrészt a keresztény teológiából ered) 3. Szociológiai vizsgálódások (Ebbe a csoportba azon általános jogelméletek tartoznak, amely a jog és a gazdasági illetve társadalmi erők kölcsönhatását vizsgálja) 4. Friedrich Carl von Savigny 1814-ben megjelent Korunk törvényalkotói és jogbölcseleti hivatása című művét, valamint Sir Henry Meine két munkáját – Jog az ókorba (1881) és Az intézmények történetének kezdetei (1875) – történeti jogfilozófiaként szokás nevezni, de nincs a jogi vizsgálódásnak egy és csakis egy változata.)
Vallásfilozófia – A vallásfilozófia feladatának tekinti a filozófiai istenérvek és istenbizonyítékok megalkotását, elemzését, a filozófia és a teológia a hit és az értelem közötti viszony természetének tisztázását. Ezen túl foglalkozik vallástörténelemmel, valláspszichológiával és vallásszociológiával is.
Tudományfilozófia – A megismerés előfeltevéseivel és alapjaival foglalkozik a szaktudományokban. Ezeknek a módszereit, alaptételeit, fogalmait és céljait világítja meg és kritikai vizsgálatnak veti alá. A tudományfilozófia kérdései a következőképp csoportosíthatók: 1. Általában a tudományra vonatkozó kérdések (ismeretelmélet, metafizika, etika); 2. Tudománycsoportokra és azok közötti viszonyokra vonatkozó kérdések (tudománycsoportok); 3. Egyes tudományok fogalmi problémái.
Tudat filozófiája – (ang. Philosophy of mind) Olyan problémákat foglal magában, amelyek az angol nyelvű filozófusok szemében egyetlen problématerületet alkotnak. Az angol „mind” szónak nincs pontos megfelelője a magyar nyelvben, mert egyben jelenti a tudat, szellem, lélek, mentális, elme fogalmakat. A lényegi feltevés végletes tömörséggel úgy jellemezhető, mint az a meggyőződés, hogy létezik egy pár egymástól eltérő dolog, amelyek valamiképp mégis összetartoznak, és érdemes őket egyazon osztály tagjaiként kezelni. Az angol „mind” főnév vagy a megfelelő „mental” melléknév alá besorolt jelenségek között olyan eltérő dolgokat találni, mint a csiklandó érzést, fájdalmat, émelygést, viszketést, kényelmetlenségérzetet; emocionális élményeket, mint például a szeretetet. Az első gondolkodó aki javasolta, hogy ezeket a jelenségeket együtt kéne tárgyalni Descartes volt. Descartes ugyanakkor ezekben a kérdésekben dualista volt, míg ma a fizikalista irányzat kicsit túlsúlyban van az analitikus filozófián belül. A fizikalista irányzat szerint a tudat jelenségei az aggyal magyarázhatóak redukció vagy ráépülés szerint.
Filozófiai doktrínák [szerkesztés]


Hilary Putnam


Karl Marx
Nagyobb és ismertebb filozófiai doktrínák:
Realizmus és nominalizmus– A középkorban két ellentétes állásponton levő irányzat alakult ki: a realizmus és a nominalizmus. A nominalizmus azt állította, hogy valóságosan csak az egyes partikulárék, egyedi tulajdonságokkal rendelkező dolgok léteznek. Az általános, univerzális fogalmak pedig úgy keletkeznek, hogy gondolkodásunkkal a dolgokról elvonatkoztatunk, ezért ezek az univerzálék nem létezhetnek a dolgoktól függetlenül, csupán csak az emberi szellemben. Ezzel szemben a realizmus azt állította, hogy az univerzáliáknak nemcsak hogy reális létük van, de valóságosabban léteznek, mint a természeti világ dolgai.
Racionalizmus és empirizmus – A racionalizmus szerint ismereteink forrása maga az értelem (latinul ratio). Ez egyrészt azt jelenti, hogy érzeteink önmagukban véve nem ismeretek, hanem fiziológiai állapotváltoztatások csupán, melyeket az értelem megítél. Azaz az ismeret az értelem ítélési aktusában adott. Másrészt érthető úgy is, hogy tudásunk valamennyi eleme (ideáink) eleve benne vannak az elméletben. A tapasztalat csupán felébreszti az ideáinkat.
Az empirizmus, az idealizmussal ellentétesen azt állítja, hogy minden ismeretünk forrása a tapasztalat. Az empirizmus elnevezés a 'tapasztalat' jelentésű görög empeira kifejezésből származik.
Szkepticizmus – A szkepticizmus az a filozófiai koncepció, amely kételkedik az objektív valóság megismerésének lehetőségeiben. Az szkepticizmus az antik társadalom válságának a szakaszában (i. e. 4. század) keletkezett, mintegy reakcióként az addigi rendszerekre. Az antik szkeptikusok azt hirdették, hogy tartózkodni kell mindenféle ítélethozataltól, mert soha nem lehetünk biztosok azok igazságában. A későbbi korokban, főként a 17.--18. század filozófiájában a középkori ideológia dogmatizmusának megcáfolásában a szkepticizmus újból előtérbe került. A 19.--20. században a pozitivizmusban fedezhetők fel a szkeptikus elemek.
Idealizmus – Az „idealizmus” szó a filozófiában egészen más értelemmel rendelkezik, mint a hétköznapi használatban, ahol általában magasztos erkölcsi célokra utal. Bár filozófiai terminusként olykor kiterjesztették minden olyan nézetre, amely szerint a világegyetem végső soron szellemi alapokon nyugszik, leggyakrabban mégis olyan elméletet jelöl amely szerint a fizikai dolgok nem létezhetnek az őket felfogó tudattól függetlenül.
Pragmatizmus – (ógör. pragmatikosz = az ügyekben tapasztalt) A szó a 19. században vonult be a filozófiai szóhasználatba. Pragmatikus filozófián általában olyan filozófiát és életszemléletet értünk, amelyben a cselekvés a gondolkodás fölé helyezkedik, és egy teória „igazságáról” való döntés ezen elmélet gyakorlati kihatásaiból, az „életre” vonatkozó hasznából adódik. A szűkebb értelemben vett pragmatizmus eredeti programra: mivel minden gyakorlat, ítélet és meggyőződés voltaképpen cselekvésünkre vonatkozó szabály, minden filozófiai probléma ennek tekintetbevételével közelíthető meg.
Fenomenológia – A fenomenológia Husserl által alapított szubjektív idealista irányzat. Központi kategóriája azt a szubjektív idealista elméletet tartalmazza, hogy „nincs objektum szubjektum nélkül”. A fenomenológiai módszer alapvető követelményei: 1. fenomenológiai redukció, azaz mindenféle objektív valóságra vonatkozó és tiszta tapasztalat határait túllépő ítélettől való tartózkodás; 2. transzcendentális redukció, vagyis, hogy a megismerés szubjektuma nem reális, empirikus, társadalmi és pszichofizikai létezőnek, hanem tiszta transzcendentális tudatnak tekintendő.
Egzisztencializmus – Az egzisztencializmus szó jelentése a latin existere szóból ered, ami magyarul 'létezni'-t jelent. Az irányzat közvetlenül az első világháború előtt alakult, mint Kierkegaard, Nietzsche és Husserl filozófiájának a folytatása.Témája az emberi létezés, a személyiség sorsa a modern világban, a hit és a a hitetlenség, az élet értelmének elvesztése és megtalálása. Az irányzat azon az elven alapul, hogy "a megismerés kiindulópontja nem lehet más, mint az egyéni lét, a szubjektíven felfogott egzisztencia, s a lényeg kizárólag határhelyzetekben (szorongás, szenvedés, harc, bűn, halál, a semmivel való szembesülés), a lét felfokozott átélésében kerül kapcsolatba az emberrel. Szokás megkülönböztetni vallásos (Karl Jaspers, Gabriel Marcel, Sesztov, Buber) és ateista (Heidegger, Sartre, Camus, Maurice Merleau-Ponty, Simone de Beauvoir) egzisztencialista gondolkodókat. Az egzisztencializmus nem képezett egységes iskolát, az ide sorolt gondolkodók olykor maguk is tiltakoztak a besorolás ellen.
Analitikus filozófia – Az analitikus filozófia elnevezés onnan származik, hogy bizonyos filozófusok (Russell, G. E. Moore, Moritz Schlick és Rudolf Carnap) a kezdetben a filozófiai és a természettudományos gondolkodás és nyelvhasználat elemzését (vagyis analízisét) állították tevékenységük középpontjába. Az analitikus filozófia az empirikus filozófiai hagyomány örökösének tartja magát, azonban egyesítik a racionalizmus és empirizmus irányzatait. A mai napig a nyelv logikai elemzése a legmeghatározóbb módszerük.
Humanizmus – Jelentés: törekvés az emberhez méltó lét kialakítására a görög–római nyelvi kultúra (irodalmi) újjáélesztésével. A humanista szóban egyesül a humanitás és a humanista műveltség. A humanizmus a rómaiaknak s késői görögség kultúrájával való találkozásból ered:„ a római szemlélet kifejezése a görög világról” (E. Howald9, amire elsősorban Cicero írásai jellemzők.. Szigorú történelmi értelemben azonban a humanizmus először a reneszánszban Petrárkánál jelenik meg.
Fizikalizmus – A fizikalizmus a logikai pozitivizmus, 1930-ban kialakult irányzata. Tanítása szerint az individuum pillanatnyi pszichikus állapotának jellemzőit, a „közvetlenül adottat” le kell fordítani a „fizika nyelvére”. Amelyikkel nem végezhető el ez a fordítás, az értelmetlen, elvetendő. Ez utóbbi tétel Neurath és Carnap tétele.
Materializmus – (lat. materia = anyag) Az a világnézet, amely szerint nincs más valóság, mint az anyagi, következésképp a lelket, szellemet és gondolkodást mint az anyag erőit és mozgásait fogja fel. Megkülönböztetünk elméleti (teoretikus) és gyakorlati materializmust. Az előbbi lehet természettudományos, vagy történelmi (ez utóbbit Marx alapozta meg). A gyakorlati materializmus olyan életszemlélet, amelyben az anyagi értékek, különösen a pénz, a tulajdon és az érzéki élvezet megelőzik a szellemi értékeket.
Voluntarizmus – (lat. voluntas = akarat) Ferdinand Tönnies által képzett szó és akaratról való tanítást jelent. A voluntarizmus a filozófiának a pszichológia hatása alatt álló irányzata, amely nem az intellektust, hanem az akaratot tekínti a lét vagy a magánvaló alapelvének. A klasszikus voluntarizmust Schopenhauer képviselte, de voluntarista gondolkodókat találunk a sztoikusoknál, Hippói Szent Ágostonnál és Duns Scotusnál.
Utilitarizmus – (lat. utilis = hasznos) hasznosságra törekvés; az etikában az a tanítás, amely a hasznosságban látja az erkölcsös magatartás alapját és minden tudatos cselekvés célját, és ideális értékeket csak annyiban tart érvényesnek, amennyiben az hasznára vannak az egyénnek vagy egy közösségnek. Az utilitarizmus alapjait Francis Bacon teremtette meg. További ismert képviselői: Jeremy Bentham és John Stuart Mill.

Keleti filozófia [szerkesztés]



Rigvéda részlet


Konfuciusz
Ind Filozófia [szerkesztés]
Bővebben: Ind filozófia
Az ind filozófia általában vallásos irányultságú, a filozófusok egyben szent emberek is. Alapjai a védikus irodalomban található. A legősibb szent írások a Védák, ezek kb. az i. e. 15. és i. e. 5. század között keletkeztek. Az indiai filozófiákat aszerint nevezik ortodoxoknak vagy nem-ortodoxoknak, hogy a Védák érvényességét elismerik-e.
Az Upanisádok a Védákhoz írt kommentárokként foghatók fel, ezek kb. az i. e. 8. és i. e. 5. század között alakultak ki, majd az ezt követő időszakban, kb. a 7. századig íródtak az ún. szutrák, rendszerező kísérletek a tudás különböző ágainak, a rítusnak, a grammatikának, a jognak, a metafizikának összefoglalására.
Arab és iszlám filozófia [szerkesztés]
Bővebben: Arab filozófia
Perzsiában, Zarathustra (i. e. 560 körül) volt az első, aki különbséget tett a jó és a gonosz között. Ő alapította a világ első ismert monoteista vallását, az Ahura Mazdát (jelentése: "a legbölcsebb úr), erős dualista vonásokkal. Követőit zoroasztriánusoknak más néven pársziknak nevezik (az iszlám megjelenése óta).
Az iszlám leghíresebb és legnagyobb hatású filozófus-tudósa, különösen az arisztotelészi filozófia és az orvostan területén való jártasságáról ismert Avicenna (Ibn Szina) (980–1037) volt. További ismert perzsa filozófusok: al-Fárábi (870–950), Averroës (1126–1198), Fakhr al-Din al-Razi (kb. 1150–1210) voltak.

 jóska2012. ápr. 23. 14:06 | Válasz | #36 

Index Rólunk Az Alzheimer-kórról Kiadványok Levelezéseink English
Együttműködések, Szervezetek:

ALZHEIMER'S DISEASE INTERNATIONAL
ALZHEIMER-EUROPE
ALZHEIMER'S ASSOCIATION
ALZHEIMER FORENINGEN
ALZHEIMER SCOTLAND
AKÁCOS UDVAR
BOOMERANG
DANUBIA SZIMFONIKUS ZENEKAR
EGÉSZSÉGÜGY + ÜZLET TEMATIKUS PORTÁL
ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI FŐISKOLAI KAR
EMBASSY OF HUNGARY, WASHINGTON D.C.
FRANCIA NAGYKÖVETSÉG
FORDÍTÓ- ÉS TOLMÁCSKÉPZŐ KÖZPONT
FÖLD ARCA FILMSTÚDIÓ
HVGPRESS
IROSZOVETSEG
JANSSEN-CILAG
KENYÉR ELEMÉR NETNAPLÓ
KONZULTÁCIO.HU
LÁNC SZÖVETSÉG
LUNDBECK
MAGYAR PSZICHIÁTRIAI TÁRSASÁG
MAGYAR VÖRÖSKERESZT
MAHIR CITYPOSTER
MEMÓRIA ALAPÍTVÁNY
MTA
MUOSZ
NCA
NEUROLÓGIAI SZAKMAI KOLLÉGIUM
NEUROPSZICHIÁTRIA
NIOK
NOVARTIS
PFIZER
PSZICHIÁTRIAI SZAKMAI KOLLÉGIUM
RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT
SONARIS
SÖTÉT NAPPALOK, FÉNYES ÉJSZAKÁK EGYESÜLET
SPRINGMED ORVOSI KIADÓ
SZIGET
TASZ
TESCO
TEVA
WESLEY JÁNOS FŐISKOLA
VADÁSZATI KULTURÁLIS EGYESÜLET
VÉDŐHÁLÓ LELKIEGÉSZSÉGÉRT ALAPÍTVÁNY
WBPR HUNGÁRIA


* * *

Támogatóink:

Alzheimer’s Disease International (Nemzetközi Alzheimer Társaság)
Alzheimer’s Association (Angol Alzheimer Társaság)
Alzheimer Foreningen (Dán Alzheimer Társaság)
Alzheimer Scotland (Skót Alzheimer Társaság)
Akácos Udvar
Aranycsapat Alapítvány
Aranyhegedű Alapítvány

Aranyhegedű Szimfonikus Zenekar

Berker BT.
Best-Top Magyarország
Boomerang Média
British Council
Brit Nagykövetség
Budapest Főváros I. ker.Önkormányzat
Budapest Főváros II. ker.Önkormányzat
Budapest Főváros XIII. ker.Önkormányzat
Budapest Honvéd FC

Budavári Nagyboldogasszony Főplébánia

Családorvosi Fórum
Danubia Szimfonikus Zenekar
Eurofitting Kft.
Főv. Közgyűlés Egészségügyi és Sport Bizottság
Főv. Közgyűlés Kisebbségi, Emberi Jogi és Vallásügyi Bizottság
Fővárosi Szociális Közalapítvány
Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány
Erőforrás Alapítvány United Way Magyarország
EVIAN

Fordító- és Tolmácsképző Központ
Föld Arca Filmstúdió
HBF Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft.
HVG Press Grafikai Stúdió
Ifjú Zenebarátok Kórusa

Index.hu Rt.
JANSSEN-CILAG
Jazz And More
Jeruel Family
Kegyelet Kft.

Kispest Önkormányzata

Korrekt Nyomda

LUNDBECK
Magyar Tudományos Akadémia
Magyar Írószövetség
Magyar Katolikus Egyház
Magyarországi Evangélikus Egyház
Magyarországi Református Egyház
Magyar Újságírók Országos Szövetsége
Magyar Vöröskereszt
Mahir Cityposter
Mátyás-templom

NCA
NOVARTIS
Országgyűlés
PFIZER
Siemens Rt.
Soros Alapítvány
Sötét Nappalok, Fényes Éjszakák Egyesület
SPI
Sziget Kulturális Szervezőiroda
TESCO
TEVA
Vadászati Kulturális Egyesület
Világbank Magyarországi Regionális Irodája
Wbpr Hungária

* * *
Ágh István költő
Bakai Márton hegedűművész
Bak Judit festőművész
Belucz Edo tolmács-fordító
Benkő Péter színművész
Berkes Gabriella musical színművész
Boronkay Zsuzsa tolmács-fordító
Bördős Lajos karmester

Buzánszky Jenő

Czanik Csba Árpád, író, filmrendező

Csavlek Etelka operaénekes

Dávid Viktória Lyra-díjas gospel énekművész
Elek Ottó filmrendező

Farkas Gábor Gábriel musical színművész
Gabora Gyula koncertmester

Halkovics Ágnes művészeti vezető

Hanák András
Hermann Fellrath
Horgas Eszter fuvolaművész

Iványi Judit fordító
Janza Kata musical színművész
Karafiáth Orsolya költő
Kenyér Elelmér - netnapló
Keresztes István gitárművész

Keresztes Krisztina énekművész

Keresztesi Tamás
Király Levente költő
Kiss Rózsa énekművész

Kovács István operaénekes

Kőműves Judit fordító
Kubik Anna színművésznő
Lakatos György fagottművész

Lászlóffy Aladár költő
Major Katalin fordító
Mága Zoltán hegedűművész

Molnár András operaénekes

Nagy Diána (Tanzánia)
Nagy Imre szerkesztő-műsorvezető
Dr. Nagy Tamás Gergely szakmai lektor

Nikowitz Krisztina fordító
Palkó Gábor Balázs
Philippe Zeller francia nagykövet
Puskás Ferencné

Prágai Tamás költő, prózaíró
Radnóti Zoltán Zsolt

Sarkantyú Eszter fordító
Dr. Sáringer Attila szakmai lektor, tolmács-fordító

Dr. Siminszky Márió
Dr. Simonyi András washingtoni nagykövet
Sipos Anikó hegymászó
Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész

Szatmári Ágnes fordító
Szádvári Lídia
Szemendri Gábor zongoraművész
Széles Izabella perui származású énekművész

Tóth Mirella énekművész
Ugrin Gábor karnagy

Vathy Zsuzsa prózaíró
Verő Györgyné
Vörös István költő
Zoltai Mihály
Zsille Gábor költő


*

 jóska2012. ápr. 23. 14:05 | Válasz | #35 
AZ ÁSZ TANÁROK ÖNÉLETRAJZAI


BALÁZS ÁGNES

Született 1967, március 25-én. Gyermekei: Barnabás és Bianka. Férje: Gáspár András.
A Brüsszeli Szabadegyetemen, majd
az ELTE bölcsészkarán magyar-francia szakon folytatott tanulmányait
követően
1993-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen,
Iglódi István osztályában. Pályafutását színészként
1991-ben kezdte a Nemzeti Színház társulatában,
ahol Shakespeare és Goldoni drámákban játszott főszerepet.
1994-től szabadfoglalkozású színművészként
játszott a Buda Stage, a Karinthy Színpad, a Vidám Színpad előadásaiban, és a TV2
műsorvezetője volt. Mint színpadi szerző 2001-ben mutatkozott be
a nagyközönségnek az Isteni show című musical szövegkönyvírójaként
és zeneszerzőjeként.
2003-tól íróként is dolgozik, évente jelennek meg könyvei. Jelenleg a Móra Könyvkiadó állandó szerzője.
Az ÁSZ Ifjúsági színjátszó tábor és az ÁSZ DRÁMAISKOLA
vezetője és tanára.

ISKOLÁK

 Analog Artists Akadémia, Budapest - forgatókönyvíró kurzus (2007)
 Színház- és Filmművészeti Egyetem - színész szak (1989-1993)
 Eötvös Loránt Tudomány Egyetem (ELTE), Budapest, magyar- francia szak
(1986-1988)
 Brüsszeli Szabadegyetem (1985-1986),Francia nyelv és irodalom szak

SZAKMAI TEVÉKENYSÉG

Drámatanár

ÁSZ színjátszókör 8-13 évesek számára
Leányfalu
ÁSZ színjátszó tábor (táborvezető-színésztanár)
ÁSZ DRÁMAISKOLA (drámatanár)

Írói, dramaturgiai munkái

* LUFI ÉS A HÓBARAJZOLT SZÍV - regény, Móra Kiadó, 2011
TORKOSTURPI ÉS A FELHŐGYÁR - meseregény, Móra Kiadó, 2011
LUFI ÉS A NYOLCPECSÉTES TITOK - regény, Móra Kiadó, 2011
* LUFI ÉSAZ ELCSERÉLT SZÜLETÉSNAP - regény, Móra Kiadó, 2010
* LUFI ÉS A HAJMERESZTŐ SZERELEM ­- regény, Móra Kiadó, 2009
* ANDERSEN, avagy a mesék meséje - regény, Móra Kiadó, 2009,
* CSAKAZÉRTISJÁTÉK - színdarab egy felvonásban, 2009
– Budapesti Kamaraszínház,
Ericsson Stúdió
* ANDERSENS WELT - balett, Deutschen Oper am Rhein-Duisburg-Düsseldorf,
2008 és Meinfranken Theater - Würzburg, 2005
* LUFI ÉS A BOSZORKÁNYFARSANG - regény, Móra Kiadó, 2008
* LUFI ÉS A ZŰRÖS VAKÁCIÓ - regény, Móra Kiadó, 2007
* A PIROS BICIKLI - színdarab egy felvonásban Ecséri Lilla és Heyman Éva
naplója nyomán a holokauszt áldozatainak emlékére, 2007
* ANDERSEN, AVAGY A MESÉK MESÉJE - televíziós játék, 2006
* LUFI ÉS SZAMÓCA - regény, Móra Kiadó, 2006
* FELADÓ:FEKETE SZIVÁRVÁNY - regény, Móra kiadó, 2005,
Az NKA „Édes anyanyelvünk" pályázat díjnyertes alkotása
* ANDERSEN, avagy a mesék meséje – forgatókönyv 2004,
A Hartley-Merrill nemzetközi forgatókönyv-írói pályázat 2. helyezettje
* ANDERSEN, avagy a mesék meséje - zenés színpadi játék 2003,
szövegkönyv, zene, dalszövegek
* ANDERSEN, avagy a mesék meséje - regény, Holnap kiadó, 2003,
* ISTENI SHOW - musical, 2001,
szövegkönyv, zene, dalszövegek, Nívódíj 2002
* PSYCHÉ MEGIDÉZÉSE - zenés játék, 1993, társszerző
* saját zenei szerzemények (CD, MC)

Fontosabb szerepei:

INKEN (Hauptmann: Naplemente előtt - Katona József Színház, Kecskemét),
HERMIA (Shakespeare: Szentivánéji álom - Várszínház),
ORSETTA (Goldoni: Chioggiai csetepaté - Várszínház),
PSYCHE (Balázs-Gáspár: Psyche megidézése - Vidám Színpad),
SAMANTHA (Jézusom, szerelmes vagyok! - Vidám Színpad),
SUZY (Early Frost-Karinthy Márton: Korai fagy - Karinthy Színpad),
ÉVA (Balázs-Gáspár: Isteni Show - Buda Stage, Vidám Színpad),

Televízió:

KISVÁROS (sorozat, női főszereplő),
SEGÍTS MAGADON! (műsorvezető TV2)



GÁSPÁR ANDRÁS
színművész-televíziós

1970. augusztus 18 –án született. Felesége Balázs Ágnes író-színművész,
gyermekei: Dániel, Barnabás és Bianka. A Színház-és Filmművészeti Egyetemen
1993-ban végzett Iglódi István tanítványaként. Közben a Guildhall School (London)
színész szakán (1991), majd a British American Drama Academyn
(1992-1994 között) tanult. 1992-től a Nemzeti Színház tagja, majd szabadúszó.
Játszott a Komédiumban, a Karinty Színpadon,
a József Attila Színházban, a szegedi Nemzeti Színházban
a Buda Stagen,a Vidám Színpadon . Jelenleg játszik a Centrál Színházban,
a Budapesti Kamaraszínházban és a
Pesti Magyar Színház társulatában vendégként.
Színészi tevékenysége mellett, a saját vállalkozásban létrehozott
Psyché megidézése és az Isteni show című musical társrendezője és zeneszerzője,
szövegírója.

1994 óta dolgozik a médiában műsorvezető- szerkesztőként.
Dolgozott az Msat, TV3, RTL-KLUB kereskedelmi
televízióknál és jelenleg az MTV munkatársa.


Diplomát szerzett a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi tagozatán,
mint közgazdász majd a KKDSZ Akadémián, mint kulturális menedzser.
2009 januárjána szerezte szóvivő diplomáját a BKF szóvivő szakán.

MUNKAHELYEK

2003- Magyar Televízió műsorvezető, riporter, szerkesztő– Derűlátók (2008/2009);
A holnap munkája (2008/2009) Infogeneráció; (2006/2007/2008) Info-vízió,
(2005/2006), Ne add fel! (2004/2005), MTV road-show (2003/04/05), Optimisták Klubja (2004),
Sasszem (2003-2004),Prézli(2003)
1998-2003 RTL-KLUB kereskedelmi televízió műsorvezető –főszerkesztő
Feladatok: műsorvezetés, műsorkészítés, kreatív munka, ötletgyártás és kivitelezés,
projektirányítás, a műsorkészítésben résztvevők, beosztottak munkájának irányítása,
kvíz-szerkesztés, üzleti kapcsolatok létesítése, ügyfelekkel és médiumokkal való
kapcsolattartás
Műsorok: Játékzóna (2002-2003), Való Világ interaktív (2002), Teleparti (2001-2002),
Csak egy szavadba kerül! (2000-2002), Joker (2000), Mire gondolok? (1999-2000),
Zenész (1998-1999) – zenés show
1994- 1997 A3, M-Sat, Tv3 – szerkesztő, riporter kereskedelmi szolgáltató műsorokban
1994 - szabadúszó színművész
1991-1994 Nemzeti Színház színművész

DRÁMATANÁR
ÁSZ DRÁMAISKOLA (drámatanár)
KISPESTI KISSZÍNHÁZ - óraadó tanár
ÁSZ színjátszókör - Árpád Gimnázium, Budapest
ÁSZ színjátszó tábor (színésztanár)
Vörösmarty Gimnázium (1 szemeszter 2007-ben)

FŐBB SZÍNHÁZI SZEREPEK

2011 - Mondod-e még a szót, szeretlek? - Komédium Színház
2009-2011 Csakazértisjáték– színdarab (Budapesti Kamaraszínház, Ericsson Stúdió)
2004-2010 Andersen, avagy a mesék meséje – zenés játék (Pesti Magyar Színház,
Szegedi Nemzeti Színház) - címszerep
2001-2003 Isteni show – musical (Buda Stage, Vidám Színpad) - Ádám
2000- G.Ö.R.Cs azaz Görögök Összes Regéi és Cselekedetei (Buda Stage, Vidám
Színpad) – főszerep
1997-1998 Doktor úr (József Attila színház) - Bertalan
1996-1997 Korai fagy (Karinthy Színpad) – Mike
1994 - S.Ö.R. azaz Shakespeare Összes Rövidítve - főszerep (Komédium, Buda Stage,
Vidám Színpad)
1993-1994 Jézusom szerelmes vagyok! – Ricardo zenés játék Nino Manfredi
rendezésében (Vidám Színpad)
1993-1995 Psyché megidézése – főszerep (Vidám Színpad, Kis Színház)
1993/94/98/99 Rocky Horror Show – Brad Majors (Vidám Színpad, Buda Stage)
1992-1993 Chioggiai csetepaté – Beppe (Várszínház)
1992-1993 Godspell (Várszínház)
1992-1993 Szentivánéji álom – Demetrius, majd Lysander (Várszínház)

SZÍNHÁZI ALKOTÓ ÉS PRODUCERI TEVÉKENYSÉG

2010 - GRAMP - rendező (Pesti Magyar Színház; Bábszínház)
2009 - Csakazértisjáték - társproducer
2001 – 2003 Isteni show – musical zene és dalszövegek társszerzője, producer
( Buda Stage, Vidám Színpad)
2000 – G.Ö.R.Cs Görögök Összes Regéi és Cselekedetei – társ-producer és rendező
(Buda Stage, Vidám Színpad)
1994 – S.Ö.R. Shakespeare Összes Rövidítve - társ-producer
1993 – 1995 Psyché megidézése – zenés játék zene, rendezés és producer (Vidám Színpad)

TV ÉS FILMSZEREPEK
2009 Az Alef labirintusa – főszerep (rendező: Király Tamás)
2007 Budapest 107 - Dorka könyve (pilot)– főszerep
(TV filmsorozat; rendező: Alex Nemetz)



2011 A skorpió csókja - epizódszerep (film; Rendező: Bardóczky Ákos
2007 Ördögi kör – főszerep (kísérleti film; Rendező: Deák Péter)
2001 Rendőrsztori – főszerep (TV2 kereskedelmi televízió)
1999 Európa expressz – főszereplő (mozifilm; rendező:Horváth Csaba)
1996 Tamás és Juli – szereplő (mozifilm; rendező:Enyedi Ildikó)
1989-1990 Angyalbőrben - szereplő(MTV)





Benkő Nóra, drámatanár
színművész




Benkő Nórának hívnak, Budapesten élek.
Kezdetben azt hittem, magyar-francia szakos tanár leszek (el is végeztem az ehhez szükséges tanulmányokat), de nagy álmomról, a színházról nem tudtam lemondani. Egyetemista éveim alatt a Szkéné Színház Arvisura Társulatában játszottam, fantasztikus előadások és összetartó közösség helye volt ez.
1995-ben felvettek a Színművészetire, ott Horvai István és Máté Gábor osztályába jártam. Küzdelmes, izgalmas, impulzussokkal teli évek voltak. Iglódi István hívott 1999-ben az akkori Nemzeti Színházba. Azóta is itt vagyok társulati tag, bár a Hevesi Sándor téri épületet most Magyar Színháznak hívják.
2001-ben műsorvezetője lettem a TV2-nek, a Reggeli műsort ( Borsodi Beach, Lazac), majd gyerekműsorokat vezettem ( Sajtkukac, Babaház, Babavilág).
2003-ban születtek ikerfiaim, Ábel és Marcell, akik számomra a legfontosabbak az életben.
Készítettem 2005-ben egy gyerekeknek szóló albumot, melyen Lackfi János és Tóth Krisztina írásai vannak megzenésítve.
Jelenleg a Magyar Színházban 6 előadásban játszom és Márai Sándor Füves könyvéből készült önálló estemmel járom az országot.
A Színművészeti Egyetem drámapedagógia szakán másfél éve végeztem, színházpedagógusként drámafeldolgozó foglalkozást vezetek színházamban, a Budenz József Általános Iskola és Gimnáziumban pedig színjátszó kört indítottam szeptemberben.
Legutóbbi premierem Berg Judit Ruminija volt december elején, melyet nagy örömmel néznek kicsik és nagyok.



HAJDÚ ISTVÁN (STEVE)
színművész - csoportvezető

1971. január 9.-én születtem Debrecenben.


Gyerekkoromat és az általános iskolai éveimet Hortbágyon töltöttem. Ez a név nem csak egy
földrajzi helyet takar, hanem egy kis faluét is, ahol felnőttem.

Az elemi iskola befejezése után (1985), felvételiztem a debreceni Ady Endre Gimnáziumba, ahol
akkor indult egy kísérleti fakultáció, a dráma- irodalmi tagozat, ahová fel is vettek. Bár senki nem tudta, hogy mi is ez az egész, azért lelkesen vetettük bele magunkat az amatőr színjátszók életébe. Ez annyira jól sikerült, hogy első osztály félévében, már többed magammal bukásra álltam néhány tárgyból. De a színjátszó szakkört nem adtuk föl, inkább bugdácsoltunk. Akkor jöttem rá, hogy színész leszek, mert az az egyetlen olyan pálya, ahol (hasonlóan, gimnáziumhoz) félévente lehet "bukni".

Hányadtatott kamaszkor után, jelentkeztem a Színház és Filmművészeti Főiskolára (ma egyetem) először 1990-ben , de akkor a harmadik forduló után nem vettek fel. Nem vette el a kedvem ez az apró kudarc attól, hogy mégis színész legyek, igy még abban az évben a veszprémi Petőfi Színházhoz kerültem mint stúdiós. A stúdiós, a statiszta jobban hangzó kifejezése, de a színházi hierarchiában akárhogy nevezzük, mégis az utolsó helyen áll. De ettől függetlenül még is nagyszerűen éreztem magam, egy új világ tárult ki elém, egy éve még műkedvelő színész voltam, de itt belekóstolhatok a professzionális színjátszásba.

Fontosabb "szerepeim" ebben az időszakban: Huszár katona a Kőszívű ember fiaiban, Fiatal
pópa, a Bűn és bünhődében, az inkvizíció egyik embere (21-en voltunk) a Szent Johannában,
valamint 6. bálozó az Egy hölgy a Maximból című zenés bohózatban.

Ilyen erős szakmai évad után jelentkeztem újra az SZFF-re és ekkor 1991-bel felvételt nyertem
prózai színész szakra, a Horvai István és Kapás Dezső vezette osztályba. Négy gyötrelmesen szép év volt ez. (Bár a gyötrelem csak az első két évre volt jellemző) Huszan kezdtük az első évet, de kemény rosta vizsgák után 12-en maradtunk, akik mindnyájan diplomát kaptunk 1995-ben.

Az 1994-95-ös évadban alakult budapesti Új Színházhoz kerültem, mint harmadéves növendék
(színházi gyakorlat), és a diploma átvétele után 1995-ben színművész oklevéllel a zsebemben,
leszerződtem a fent említett teátrumhoz. Három évig voltam tagja ennek a tásulatnak, amikor
az1998-99-es évadtól a Vígszínházhoz szerződtem,amelynek a mai napig tagja vagyok.


Fotosabb szer

 jóska2012. ápr. 23. 14:04 | Válasz | #34 

Bilicsi Tivadar

Életrajz
Filmszerepei
Színházi szerepei
Hangfelvétele
Könyve
Foto
Szakirodalom
Bilicsi Tivadar, Grawatsch Tivadar
Színművész

Született:
1901. szeptember 6. Budapest, Magyarország
Elhunyt:
1981. július 11. Siófok, Magyarország
Életrajza:

Adatok:
1919 - a pályát kardalosként kezdi a Feld-féle Budapesti Színházban, de statisztál az Operában is
1920 - 22 - Miskolcon kardalos
1923 - 1925 - az Országos Színészegyesület színiiskoláját végzi, majd Szegedre szerződik
1926 - 1927 - a Király Színházban tölti, de közben visszajár Szegedre is
1928 - 1929 - a Belvárosi Színháznál játszik
1929 - 1931 - a Miskolci Nemzeti Színház tagja
1931 - 1932 - a Fővárosi Operettszínház,
1932 - 1933 - a Terézkörúti Színpad tagja
1933 - 1944 - az Andrássy úti és a Magyar Színházban játszik
1945 után - a Belvárosi Művész, a Magyar, a Medgyaszay, ill. a Modern Színházban és az Operettszínházban szerepel rendszeresen
1949-ben, az államosítás után - ismét az Operettszínházhoz kerül
1952 - 54 - a Vígszínház tagja, amit közben átkeresztelnek A Magyar Néphadsereg Színházának, majd
1962-től - ismét a Vígszínház tagja - 1968-ig, nyugdíjba vonulásáig
1968 - nyugdíjba vonul
1981. április 27. - az utolsó előadása: a "Sanda bohóc"-ban Sajt Hugót alakítja

Életútja részletesebben

Család, szülők

Bilicsi Tivadar - eredeti nevén Grawatsch Tivadar - 1901.szeptember 6-án született Budapesten az Iskola u. 38-as számú házban, ahol nem csak az otthonuk, hanem Édesapjának könyvkötő műhelye és papírkereskedése is volt. Édesanyja Tarczal Szerafin énektanárnő, a Budai Iskolában tanított. A családban nem akadt színész, ahogy Ő írta önéletírásában:
"Nem csörgedezett bennem komédiás vér, kispolgári ősök, kiskereskedők, hivatalnokok leszármazottja vagyok."
A család Morvaország BILICS nevű községéből települt át először Bécsbe, majd Budapestre. A Medve utcai elemi iskolába íratták be szülei, ahol többek között osztálytársa volt a híres íróvá lett Németh László. (Érdekessége a sorsnak, hogy Veszprémben a "Nagy család" című darabjában Bilicsi Tivadar lánya, Mária játszotta az egyik főszerepet - közben eltelt 60 év!)
Első színházi élménye a Bábszínház. Ezt követően kedvenc játéka egy édesapja által készített házi bábszínház volt, amiben maga kigondolt meséket, színdarabokat adott elő.
Életében először hétévesen lépett fel a Budai Polgári Lövészegyesületben - aminek Édesapja és Édesanyja is tagja volt - a céllövőversenyek után rendezett műkedvelő előadáson. Ezt követően nem lett belőle gyerekszínész, de e fellépés meghatározó élménye volt, mert a színházért ettől kezdve rajongott.

Iskolás évek

Az elemi után a Ferenc József Gimnáziumba járt, ahol az osztály kedvence lett hetek alatt, humora, jó utánzókészsége miatt, amivel sok örömöt szerzett a gyerekeknek, annál több bosszúságot tanárainak. Mindez persze a tanulás rovására ment, így nem csoda, hogy bukdácsolt. A negyedik osztályt már a Lónyai utcai Református Gimnáziumban végezte, ám itt sem sokáig koptatta az iskola padját, eltanácsolták, így került be a Felső Kereskedelmi Iskolába.
Otthon nővérével és a házban lakó többi gyerekkel - közülük is meg kell említeni Kozma Józsefet, aki Franciaországban híres zeneszerző lett - állandóan színházasdit játszottak. Az egész család sokat járt színházba, elsősorban a Horvát-kertben lévő Budai Színkörbe.
"A színészbejáróra kiírt "Idegennek belépni tilos" tábla előtt, Istenem, hányszor, de hányszor gondoltam kisdiák koromban, milyen jó volna oda belépni és körülnézni abban a csodavilágban" - írta emlékirataiban. Akkor még nem gondolta, hogy milyen sokszor fog oda belépni.
Sok nehézség árán - miután sosem volt a kedvenc elfoglaltsága a tanulás - leérettségizett. Közben egyre gyakrabban járt színházba, némafilmeket játszó moziba és cirkuszba. Ez a miliő, ez a világ vonzotta igazából.
A valóságban azért ennél sokkal prózaibb munkahelyre ment dolgozni. A Nagymező utcai postahivatalba, aminek szülei nagyon örültek, hiszen ez akkor nyugdíjas állás volt.

A kezdetek

Ott a postahivatalban végezte naponta a mondhatni, nem túl felemelő kartotékrakosgatást. "Ám egy szép napon megláttam egy újsághirdetést, ami így hangzott - Budapesti Színház jó megjelenésű, jó énekhanggal rendelkező nőket és férfiakat keres kórusba való felvétel céljából - mint a villámcsapás, úgy hatott rám ez a hirdetés. Gondolkozás nélkül letettem a tollat, illetve stemplit, és elindultam a Feld Színház felé. Miután külcsínem és belbecsem megfelelt - felvettek! Nálam boldogabb ember nem volt akkor. Már másnap felmondtam és örök búcsút vettem a postától.
Rengeteg darabban statisztáltam, énekeltem a kórusban estéről estére, és mint érdekességet említem meg, több mint 60 év távlatából emlékszem ezekre a dalszövegekre. Hihetetlen érdekes, furcsa a színész emlékezőkészsége" - írta 79 évesen az emlékirataiban.
1920-ban Simonyi Dezső színházigazgató hívására Miskolcra szerződött. Itt már kisebb-nagyobb szerepeket is játszott a rendkívül változatos zenés, prózai, drámai előadásokon. Első sikerét a "Náni" című darab hozta meg. Így írt erről az eseményről:
"Kedves, szeplős, mélaszájú kamaszt játszottam a darabban. Idétlenül, riadtan szaladtam be a többszöri "Bódi! Bódi! Hol kószálsz, Bódi?" végszóra. Apámat alakító színész előtt megálltam tátott szájjal. "Bódi, már megint nyitva van a szád!" - mondta. Mire én: "Tudom, idösapám, én hagytam nyitva" - mondtam mint kicsit ütődött gyerek. A közönség nevetéssel és nyílt színi tapssal honorálta. Végignevették a jelenetet, kétség nélkül állíthatom, nagy sikerem volt!
Ösztönszerűen a komikusszerepekhez vonzódott, a humor, a komikum volt az, ami mindig vonzóvá tette számára ezt a pályát. Fiatal színész korában evvel kapcsolatban így nyilatkozott:
"Minden vágyam, minden törekvésem a mulattatás, a megnevettetés, a szórakoztatás öröme volt. Talán az a vágy hajszolt erre, hogy másokat boldoggá tegyek? Valahol egyszer olvastam: igazán boldog csak az lehet, aki másokat is boldoggá tud tenni."

GRAWATSCH-tól BILICSI-ig

Mikor Sebestyén Géza lett a miskolci színház igazgatója, egyre jobb szerepeket kapott, egyre többször szerepelt a neve a színlapokon. Sebestyén Gézával jó kapcsolata alakult ki. Erre az időszakra így emlékszik vissza írásaiban:
"Magánbeszélgetéseink során többször tanácsolta, hogy iratkozzak be színiiskolába, mert nekem nagyon érdemes lenne. Idővel meg is fogadtam a tanácsát. A nevemet is igazából neki köszönhetem. Egyszer megkérdezte, honnan a nehezen kiejthető családi nevem. Mondtam, Morvaországból valók vagyunk, nagyapám Bilics községben született. Erre ellenkezést nem tűrő hangon mondta: vedd tudomásul, hogy mától kezdve BILICSI TIVADAR lesz a neved! Utasítást adott, hogy a nyomdába kerülő plakátokon már ezen a néven szerepeljek. ...Így hát akkor tulajdonképpen az igazgató úr a kereszt, illetve második apám - mondtam neki, amin aztán harsogva nevetett..."
/ Így jutott el GRAWATSCH-tól Grawáts, Kravács, Gravács, Bilitsy, Pilicsi, Bilicsy, BILICSI-ig/

Bilicsiből hivatásos színész lesz

1923-ban beiratkozott a főiskolára, erre így emlékszik vissza:
"Elhatároztam, hogy megfogadom Sebestyén Géza tanácsát és komoly tanulmányokat fogok folytatni az országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában. A tanfolyam kétéves. Ettől kezdve egy nyugodt pillanatom nem volt. Mit énekeljek, mit szavaljak a felvételi vizsgán? Végül a Mágnás Miskából egy slágert, vidám versnek Petőfi: Szeget szeggel című költeményét, és komoly versként Csengey Gusztáv: A fogoly lengyel költeményét választottam. Izgalmak közepette jött el a felvételi napja. A zsűri Vidor Dezső, Pataky József, Stella Gyula, Fehér Gyula, Bárdossy Irén, valamint az elméletet oktató dr. Galamb Sándorból állt.
Mikor az én nevemet mondta a titkár, a szívem úgy dobogott, majd kiugrott a helyéből, a lábam meg úgy reszketett, hogy azt hittem nem tudok felmenni a dobogóra. Elmondtam a verset, elénekeltem "A nő szívét ki ismeri" kezdetű dalt. Megköszönték és mondták, várakozzak odakint. Mikor aztán a felvettek felsorolásakor én is meghallottam a nevemet, majdnem elájultam örömömben."
A két év úgy telt el, hogy délelőtt 8-2-ig dolgozott a Belügyminisztériumban mint adminisztrátor - elméleti tantárgyakból felmentették az érettségije miatt -, délután a színiiskola óráin vett részt, este pedig statisztált a Városi- és Vígszínházakban, mert ez meg kötelező volt mindenkinek. Első színpadi fényképe a Belügyminisztérium műkedvelő előadásából maradt fenn, ahol osztatlan sikert aratott, kitűnt az amatőrök közül.
Tanulmányait nagyon komolyan vette, tanárai elégedettek voltak és minden rostavizsgán jól szerepelt.
Vidor Dezső, az igazgató, a záróünnepségen elmondott beszédét azzal fejezte be, hogy a színészi karrier eléréséhez három tényező szükséges, ezek: a tehetség, az egészség és a becsületesség. Bilicsi Tivadar hatvanéves színészi múlttal még hozzáfűzte, hogy nagy szükség van a szerencsére is! 1925-ben kapta kézhez a diplomáját, most már valóban hivatásos színész lett. A Belügyminisztériumban természetesen azonnal felmondott.

A diploma után Szegeden

A nyári szünet alatt a Városi Színház égisze alatt működő daltársulathoz szerződött, Fóton, Mogyoródon játszottak. Majd a Színházi ügynökségen keresztül jutott el az Andor Zsigmond vezette szegedi színházba.
Az itteni élményeiről így írt:
"A színház jól ment, jó darabokat játszottunk, különösen nagy sikere volt Zerkovitz Béla "Csókos asszony" című operettjének. Én Kubanek, sváb hentesmestert játszottam, szerénytelenség nélkül mondhatom, kitörő sikerrel. Az akkoriban népszerű kritikus, dr. Kormányos István a "Színház és társaság" című lapban egészen kiváló méltatást írt rólam, és külön örültem, hogy nemcsak mint színészt, de mint embert is igyekezett bemutatni eképpen: "Drámaiságig duzzadó komikusi vénája, groteszksége a szegedi színészek legderekabb tagjává avatták. Bilicsi Tivadar őszinte és közvetlen, nem kenyere az intellektus mímelése, de annál erősebb nála a kollegiális szolidaritás. S ez a pálya lendülőjén álló művész erényei és kvalitása révén el fog jutni arra a helyre, ahová a sorsa kijelölte."

A Király Színházban, majd a Belvárosiban

1929-ben Lázár Ödön a budapesti Király Színház igazgatója megnézte Szegeden, és azonnal 3 évre leszerződtette, azaz "felszerződtette" Budapestre.
Itt azonban csalódás érte, mert Szegeden népszerű közismert kedvence lett a közönségnek, itt Pesten viszont semmi komoly feladatot nem kapott.
Egyszer volt ugyan egy igazi nagy feladata, amikor id. Latabár Árpád megbetegedett, és neki kellett átvenni a szerepet. A beugrás remekül sikerült, nagy sikere volt, de ezután megint csak lific-lafac szerepeket kapott. Érthető, hogy semmi szívfájdalmat nem érzett, mikor felbontotta a szerződését és visszament Szegedre.
Egy szezon telt el Szegeden, amikor egy alkalommal a Belvárosi Színház igazgatója, Beöthy László nézte meg és szerződést kínált neki. Erre az eseményre így emlékezik vissza:
"Reményekkel néztem a jövőbe, mert Beöthy a nagy felfedezők közé tartozott. A "Szegény lányt nem lehet elvenni" című darab a premieren nagy sikert aratott s nekem, mint vidékről felkerült ismeretlen színésznek, mind a sajtóban, mind a közönség és szakma körében nagyon szerencsés bemutatkozást jelentett. Ezt követően az "Én és a kisöcsém" előadására a Honthy apját játszó szerepet osztották rám, ami ellen Honthy Hanna erősen tiltakozott. A direktor úr megnyugtatta, hogy biztosan nagyszerű leszek ebben az öregember-szerepben is, és a siker Beöthyt igazolta."

 jóska2012. ápr. 23. 14:03 | Válasz | #33 
AGÁRDY GÁBOR
Kossuth-dí­jas, Érdemes és Kiváló művész,
A Nemzeti Színház örökös tagja, A Nemzet Szí­nésze




(1922 - 2006)
AGÁRDY GÁBOR (Szeged 1922. augusztus 2. - Budapest 2006. január 19.) Felesége: Rácz Boriska. Gyermeke: Ilona 1940 - Pályáját 1937-ben mint "táncos boy és kardalos" kezdte a Szegedi Városi Színháznál. 1938-ban végzett az Országos Szí­nészegyesület iskolájában. 1941-ig Szegeden, 1949-ig kisebb vidéki társulatoknál játszott. 1949-52-ben a Miskolci Nemzeti Színház tagja. 1952-től a Fővárosi Operettszí­nház, 1955-től az Ifjúsági Színház és a Petőfi Színház művésze. 1964-óta a Nemzeti Színház társulatának tagja, 2000-től a Pesti Magyar Színház művésze.

Kitüntetései:

Jászai Mari-dí­j 1958, 1962, Érdemes művész 1968,
Kí­váló művész 1980, Kossuth-dí­j 1985.
A Nemzeti Színház örökös tagja 1989,
A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje 1995.
Sí­k Ferenc-emlékgyűrű 1996,
Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában 1998. Jákó Vera-dí­j 1999,
A Nemzet Szí­nésze 2000.
A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal 2002.
Budapest dí­szpolgára 2002.
Pro Urbe - Szeged, 2004. Fót város dí­szpolgára, 2005.
A 37. Magyar Filmszemle Életműdí­ja, 2006.

A Magyar Színházban utoljára játszott szerepei:

ALFRED DOOLITTLE (Lerner-Loewe: My Fair Lady),
KONRÁD (Márai: A gyertyák csonkig égnek),
POMPONIUS (Huszka-Martos: Bob herceg),
STYX JANKÓ (Offenbach: Orfeusz az alvilágban),
EUGÉNIUS (Mrozek: Tangó),

>>INTERJÚ<<
>>Fotók<<




AGÁRDY GÁBOR Kossuth-dí­jas, Kiváló és Érdemes művész, A Nemzeti Színház örökös tagja, A Nemzet Szí­nésze TEMETÉSE 2006. február 1-én, szerdán 15 órakor lesz a Farkasréti Temetőben. Tisztelőti 14-15 óra között róhatják le kegyeletüket a temető ravatalozójában.
A Búcsúztatás 15 órakor kezdődik>>

Búcsúztatók:

Dr. Bozóki András kulturális miniszter búcsúztató beszéde
Kubik Anna: Agárdy Gábor ravatalánál, Farkasréti Temető - 2006. február 1.
Iglódi István: Búcsú Agárdy Gábortól, Premier - Színházi Magazin, 2006. február
Csurka László búcsúztatója: Agárdy legendák

Nekrológok:

Metz Katalin: In memoriam Agárdy Gábor - Magyar Nemzet, 2006. január 20.
Zappe László: Elhunyt Agárdy Gábor - Népszabadság, 2006. január 20.
Bóta Gábor: Meghalt Agárdy Gábor - Magyar Hí­rlap, 2006. január 20.
Kadelka László: Elhunyt Agárdy Gábor - Terasz Magazin, 2006. január 19.





Agárdy Gábor sí­remlékének avatása

"Különös premier ez most itt a farkasréti, őszi lombok alatt. Nem is premier, hanem reprí­z. A művész bronzban áll a publikum előtt, emlékezetünk szí­npadán újra láthatjuk szerepeiben a szobrász reliefjeinek segí­tségével..."
Részletek>>




Agárdy Gáborra emlékeztünk

2011. január 19-én, társulatunk feledhetetlen művészére, az öt éve elhunyt AGÁRDY GÁBOR Kossuth-díjas színművészre emlékezve koszorúztuk meg síremlékét, a Farkasréti Temetőben.
Bővebben>>



Sinkovits Imre és Agárdy Gábor - A Nemzet Színészeire emlékezett az M1 Ma reggel című műsora 2011. január 19-én, A produkció vendége Soltész Bözse színművész volt. Videó>>


Róla:

Bóta-Kárpáti-Kőháti: Agárdy - Duna Könyvkiadó - 2006,
Kornis Mihály: Mesterek a szí­npadon - Agárdy Gábor - Premier 2004. november,
Kárpáti György: AGÁRDY GÁBOR - Nemzeti Könyvtár CP Stúdió BT - 1967.



AGÁRDY GÁBOR a szí­nművészeten kí­vűl a festészetben is maradandót alkotott. 1967-óta munkáit több önálló kiállí­táson is, nagy elismerést aratva mutatta be. Ikonfestményei otthonra találtak például a Pannomhalmi Apátságban Magyarországon, - a II. Alekszij orosz pátriárka számára ajándékozott műve a Danyilov Kolostorban, Oroszországban, - s a II. János Pál pápa számára, Szent István Királyról készí­tett ikonja, a Vatikánban.

Legfontosabb alakí­tásai:

SZELLEMFI (Szigligeti: Liliomfi),
PECSENYIGOV (Gorkij: Ellenségek),
FŐKOLOMPOS (Visnyevszkij: Optimista tragédia),
KRAHL EZREDES (Molnár: Olympia),
BICSKA MAXI (Brecht-Weill: Koldusopera),
PAULINO (Pirandello: Az ember, az állat és az erény),
SIPOS ÚR (Molnár: Üvegcipő),
LILIOM (Molnár: Liliom),
SZALAY (Bartha Lajos: Szerelem),
GREEN (Kafka: Amerika),
SLIFT (Brecht-Weill: A vágóhidak Szent Johannája),
MICKEY (Miller: A bűnbeesés után),
ABIRÁM (Madách: Mózes),
FLAVIUS (Shakespeare: Athéni Timon),
POLGÁRMESTER (Móricz: Rokonok),
I. VÁDLOTT (Weiss: A vizsgálat),
VALKAY (Móricz: Légy jó mindhalálig),
MENELAOSZ (Hacks: Szép Heléna),
KATZ (Hasek-Burian: Svejk),
VARGA JANI (Németh: Erzsébetnap),
KREON (Grillparzer: Medea),
PÁL (Kaló Flórián: Gyilkosság a szeretetotthonban),
BUBNOV (Gorkij: Éjjeli menedékhely),
JUSZOV (Osztrovkszkij: Jövedelmező állás),
MIKSA (Kornis: Halleluja),
GEORGE (Poiret: Őrült nők ketrece),
MIKSA FŐPINCÉR (Kálmán: A csárdáskirálynő),
ADOLF HITLER (Moldova: titkos záradék),
HONFI-MITYÓK ANASZTÁZ (Páskándi: A szélmalom lakói),
PANTALONE DE'BISOGNOSI (Goldoni: Két úr szolgája),
LAJOS BÁCSI (Móricz: Nem élehetek muzsikaszó nélkül),
9. ESKÜDT (Rose: Tizenkét dühös ember),
DZSULIÓ, A MUZEÁLIS NÁSZUTASPÁR MÁSIK TAGJA (Vészi: Le az öregekkel),
PINCÉR (Kapás: Hacsek és Sajó),
PLÉBÁNOS (Illyés: Lélekbúvár),
WENCKHEIM JÓZSEF (Száraz: A nagyszerű halál),
PAPA (Szép Ernő: Vőlegény),
DYLES (Márai: Kassai polgárok),
PINCÉR (Schaw: Sosem lehet tudni),
CIPRIANI PROFESSZOR, DR. EGGENBERGER ALFRÉD (Örkény: Tóték),
GROSS (Gyurkovics: Halálsakk),
FRANCIA KIRÁLY (Kacsóh-Heltai: János vitéz),
ZETELAKI DÁNIEL (Sütő: Advent a Hargitán),
GOTHAY (Pap: Szent szí­npad),
H. C. CURRY (Nash: Az esőcsináló ember),
MUJKO (Huszka: Gül baba),
DUBETZ TÁBORNOK (Molnár: Panoptikum),
ALFRED DOOLITTLE (Lerner-Loewe: My Fair Lady),
FRICI (Szakonyi: Vidám finálé),
JOZEF TURA (Lengyel: Lenni vagy nem lenni),
TÓDORKA SZILÁRD (Csiky: A nagymama),
VIRÁG (Hunyady: Lovagias ügy),
CSÖRT (Szentmihályi-Szörényi-Bródy: A kiátkozott),
SIR BASIL (Lehár: Luxemburg grófja),
SCHULLER MÓZES (Sütő: Balkáni gerle),
ABU MABU, VARÁZSLÓ ÉS KOLDUS (Heltai: Szépek szépe),
JÁCINT ATYA, CAESAR (Molnár: A hattyú),
KONRÁD (Márai: A gyertyák csonkig égnek),
POMPONIUS (Huszka-Martos:Bob herceg),
STYX JANKÓ (Offenbach: Orfeusz az alvilágban),
EUGÉNIUS (Mrozek: Tangó),
STERBINSZKY (Rejtő-Schwajda: A néma revolverek városa),

Film:

ÉN ÉS A NAGYAPÁM,
ÉGI MADÁR,
CSEMPÉSZEK,
AKIKET A PACSIRTA ELKÁSÉR,
ÁLMATLAN ÉVEK,
DÉLIBÁB MINDEN MENNYISÉGBEN,
PUSKÁK ÉS GALAMBOK,
HOGY ÁLLUNK FIATALEMBER?
GERMINAL,
SZEGÉNYLEGÉNYEK,
EGY MAGYAR NÁBOB - KÁRPÁTHY ZOLTÁN,
JAGUÁR,
ELTÁVOZOTT NAP,
EGRI CSILLAGOK,
ISMERI A SZANDI-MANDIT?
CSINOM PALKÓ,
KAKUK MARCI,
A DUNAI HAJÓS,
A VŐLEGÉNY,
RETÚR,
A GYERTYÁK CSONKIG ÉGNEK,

Televí­zió:

A NAGY ÉKSZERÉSZ,
EZER ÉV,
A HELYSÉG KALAPÁCSA,
KOCSONYA MIHÁLY HÁZASSÁGA,
SÚLYFÜRDŐ,
FÖLDINDULÁS,
KISKIRÁLYOK,
A TRÓNÖRÖKÖS,
SIR JOHN FALSTAFFM
A KITÜNTETÉS,
A TENGER,
A SZECSUÁNI JÓLÉLEK,
KÉRŐK,
ÉGETŐ ESZTER,
LUMPÁCIUSZ VAGABUNDUSZ,
RENDHAGYÓ FELTÁMADÁS,
A CSIKÓS

Rendezései:

Bókay János: NÉGY ASSZONYT SZERETEK - Várszí­nház,
Tamási: ÉNEKES MADÁR - Fóti Faluszí­nház,
Huszka: GÜL BABA - Gyulai Várszí­nház

AGÁRDY GÁBOR megszámlálhatatlanul sokat dolgozott a Magyar Rádióban, s e műfajban is a közönség egyik kedvencévé vált. Alakí­tásait felsorolni lehetetlen, csak annyi bizonyos, hogy szinte naponta hallhatjuk Őt a Rádiószí­nház és a Rádiókabaré régi és új felvételein.


 jóska2012. ápr. 23. 14:01 | Válasz | #32 
Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Benkő Pétert

MTI
2004. március 2., kedd 10:26
|


Jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték kedden Benkő Péter színművészt áfacsalás miatt a Fővárosi Ítélőtáblán, míg élettársa, Magyar Ildikó elsőrendű vádlott hat év hat hónap letöltendő börtönbüntetést kapott.

A Fővárosi Ítélőtábla súlyosbította a Fővárosi Bíróság 2002 szeptemberi, elsőfokú ítéletét, amely a különösen nagy hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett adócsalás ügyének negyedrendű vádlottját, Benkő Pétert két év - három évre felfüggesztett - börtönbüntetéssel sújtotta. Mai jogerős határozatában öt évre emelte a felfüggesztés időtartamát a Fővárosi Ítélőtábla; Benkő Péter élettársa, Magyar Ildikó elsőrendű vádlott hat év hat hónap letöltendő börtönbüntetést kapott. A színművészt egy Nagykovácsiba tervezett lovas centrum építésével összefüggő félmilliárdos áfacsalási ügyben találta bűnösnek az ítélőtábla.
A bíróság megállapította, hogy a lovascentrum beruházásakor Magyar Ildikó vezetésével és eszmei irányításával tényleges gazdasági tevékenységet nem folytató cégek fiktív számlákat, bizonylatokat bocsátottak ki, és 2,7 milliárd forintos kifizetés után igényelték vissza csalárd módon a több mint félmilliárd forint áfát. Az ítélet kihirdetésén sem Benkő Péter, sem Magyar Ildikó nem jelent meg.

Tagadták bűnosségüket

A Fővárosi Bíróság első fokon 2002 szeptemberében mondta ki Benkő Péter és vádlott-társai bűnösségét az áfa-csalási ügyben. Az első fokon megállapították, hogy a vádlottak által létrehozott, tényleges gazdasági tevékenységet nem folytató cégek fiktív számlákat, bizonylatokat bocsátottak ki, és 2,7 milliárd forintos kifizetés után igényelték vissza csalárd módon az áfát. Az elsőfokú ítélet szerint az eseményeket döntően a pénzügyi gyakorlattal rendelkező Magyar Ildikó mozgatta.

A vádlottak az elsőfokú eljárás során szinte mindvégig tagadták bűnösségüket. Magyar Ildikó az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában az eljárás során először bizonyos mértékig elismerte felelősségét a történtek miatt. Vádlott-társai védekezésük során részben arra hivatkoztak, hogy nem értenek a gazdasági ügyekhez, részben pedig arra, hogy Magyar Ildikó intézett mindent. A Fővárosi Bíróság szerint azonban a rendelkezésre álló bizonyítékok, tanúk, okiratok, szakértői vélemények cáfolták a vádlotti védekezéseket.

Igen kiterjedt írásszakértői vizsgálatok alapján vonta le például a bíróság azt a következtetést, hogy az inkriminált cégek iratain a hamis aláírások jórészt Magyar Ildikótól származnak.

Másodfokú szigor

Korábban letöltendő szabadságvesztést kért Benkő Péter színművészre az ügyész a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú tárgyalásán. A vádbeszédben elhangzott, hogy az ehhez hasonló nagy tárgyi súlyú bűncselekmények indokolták a büntető törvénykönyv szigorítását. Az ügyész kérte Benkő Péter élettársa, Magyar Ildikó elsőrendű vádlott első fokon kiszabott négy és fél éves végrehajtandó szabadságvesztésének súlyosbítását, a büntetési tétel nyolcéves felső határához való közelítését. Az ügyész megjegyezte, Benkő Péter büntetését az értelmi szerző, elsőrendű vádlottéhoz kell igazítani, hiszen együtt cselekedtek.

Magyar Ildikó első fokon felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtott testvére és édesanyja esetében az ügyész megjegyezte, némiképp áldozatoknak is tekinthetők, akiket felhasználtak a bűncselekmények elkövetéséhez, ezért esetükben a kiemelkedően nagy kárérték ellenére sem szükséges a súlyosítás. Magyar Ildikó védője felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett a csütörtöki tárgyaláson. Benkő Péter ügyvédje arról beszélt, hogy a történtek megítélésénél fontos védencének tudatállapota, az hogy egyáltalán mennyire volt tisztában a történtekkel.

Az utolsó szó jogán Magyar Ildikó elismerte, hogy nem volt körültekintő. Első fokon kiszabott büntetése enyhítését kérte. Benkő Péter az utolsó szó jogán felmentésért folyamodott. "Nehéz a színésznek az igazát bizonyítani, mert azt hiszik rólunk, hogy mindent el tudunk játszani" - jegyezte meg a színművész.

 jóska2012. ápr. 23. 13:59 | Válasz | #31 
Benkő Péter őszinte vallomása
2010. szeptember 7., kedd 10:00
Benkő Péter a Thália színházban, egy előadás után tudta meg, hogy meghalt a felesége, aki légiutaskisérőként dolgozott azon a gépen, melyet mai napig úgy emlegetnek: "A berlini járat."
Repülős körökben így emlékeznek a szerencsétlenül járt MALÉV IL-18-asra. Hogy mi történt a repülőgéppel, vagy a gépen? Sem akkor, sem azóta nem derült ki. Furcsa titkolózás lengte körül a katasztrófát. Egy biztos, a gép Ferihegyen megkezdte a leszállást, aztán ki tudja miért, lezuhant. A fekete doboz, amelyből sok minden kiderülhetett volna eltűnt, a dokumentumok, a fényképek is eltűntek, nem voltak szemtanúk, a hozzátartozók nem nézhették meg elhunyt szeretteiket. A zuhanás okáról akkor is és még mai is mindenki hallgat.
Azóta ugyan sok idő eltelt, ám az elmúlt egy évben nem telik el hét, hogy ne hallanánk, olvasnánk repülőgép szerencsétlenségről, áldozatokról. Benkő Péter ilyenkor újra és újra átéli, megszenvedi felesége halálát. Kati 35 évvel ezelőtt légiutaskísérő volt azon a gépen, ami lezuhant. A katasztrófát senki nem élte túl.

- 1975. január 15-én felesége, Kati Berlinbe repült, majd vissza Budapestre. A gép lezuhant, senki sem élte túl a tragédiát. Önök fiatal házasok voltak. Hogyan lehet egy ilyen értelmetlen halált feldolgozni?
- Feldolgozni nem lehet, csak elfogadni. Az ember élete egy ilyen esemény után megváltozik, egy új korszak kezdődik, amiben minden más lesz. Hajlamosak vagyunk rá, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítsunk a napi dolgoknak: hogy milyen autóval járunk, milyen lakásban élünk, hol tart a karrierünk... A katasztrófa után mindez már nem volt fontos. Új értékrendem alakult, mélyebbek lettek a gondolatok, közelebb kerültem Istenhez. És ezek segítettek abban, hogy túl tudjak lépni a tragédián. Egy ilyen értelmetlen halál után sok minden elvész: az ízek, az illatok, a színek, az érzések, de megmaradnak az emlékek. Egy ilyen tragédia után az ember szellemi fejlődése egy olyan síkba lép, hogy el tudja fogadni a halált.
- Az önök esetében nem csupán egy szerelemről, egy két éves házasságról volt szó, hiszen gyerekkoruk óta szorosan összefonódott az életük.
- Gyerekkorunk óta ismertük egymást. Egy óvodába, általános-és középiskolába jártunk, de nem csak az iskola, hanem az érzelmeink is összekötöttek minket. Az érettségi után rádöbbentünk, hogy nem tudunk egymástól elszakadni. 1973-ban összeházasodtunk, az életünk rendkívül rendezetten, gyönyörűen alakult, aztán megtörtént a tragédia.
- Azt gondolom, minden tragédia előbbre viszi az embert, meg merem kockáztatni, talán jobb emberré is teszi.
- Biztosan tudom, ha nem történt volna meg ez a szerencsétlenség, akkor én egy egyszerűen gondolkodó, a pillanatnyi sikereimet hajszoló, "celeb" lennék. A főiskola elvégzése után éjjel nappal dolgoztam, felületes voltam, csak a pillanatnyi megoldások érdekeltek. Ebben az életszakaszomban következett be Kati halála.
- Ezzel azt akarja mondani, hogy a felesége halála után értékesebb, gazdagabb lelkű ember lett?
- És jobb színész. Amikor egy mondatról az embernek olyan mélységek jutnak az eszébe, akkor ez a színpadon is megjelenik a szemében, a külsejében, a játékában, az egész lényében. Már ősz fejjel biztosan tudom, azért vannak az életnek súlyos, szívbemarkoló tragédiái, hogy akik ezt átélik, azok talán értékesebb, a külsőség minden terheitől mentes, komoly, tartalmas életet élhessenek. Ezt kívánom gyászukban mindazoknak, akik át kell élniük hasonló tragédiákat.

 jóska2012. ápr. 23. 13:58 | Válasz | #30 
Benkő Gyula (Budapest, 1918. augusztus 22. – Budapest, 1997. június 30.) magyar színművész, Benkő Péter színész édesapja. Az ő hangján szólalt meg 1997-ig a Szabó család Bandija.
Tartalomjegyzék [elrejtés]
1 Élete
2 Fontosabb szerepei
3 Rendezései
4 Filmjei
4.1 Játékfilmek
4.2 Tévéfilmek
5 Szinkron
5.1 Film szinkronszerepei
6 Díjak, kitüntetések
7 Külső hivatkozások
Élete [szerkesztés]

1939-ben végzett a Színművészeti Főiskolán. A Vígszínházhoz szerződtették, előbb ösztöndíjasként, később rendes tagként. 1948 tavaszától 1949-ig Tolnay Klári és Somló István mellett a színház társigazgatója volt. 1949-ben az Ifjúsági színházhoz került. 1951-ben Várkonyi Zoltán hívására visszatért a Vígszínházba, aminek a Magyar Néphadsereg Színháza volt a neve 9 éven keresztül. 1960-tól kapta vissza a Vígszínház nevet. 1962 és 1968 között a Színházművészeti Szövetség titkára volt. 1978-ig volt tagja a Vígszínháznak, ekkor nyugdíjba vonult.
Fontosabb szerepei [szerkesztés]

Albee: Érzékeny egyensúly (Harry)
Calderón: Huncut kísértet (Don Manuel
Csehov: Három nővér (Tuzenbach)
Sirály (Dorn, Trepljov)
Euripidész: A trójai nők (Menelaosz)
Feydeau: Bolha a fülbe (Baptistin)
Gorkij: Éjjeli menedékhely (Aljoska)
Huxley: Mona Lisa mosolya (Harry Hutton)
Ibsen: Kísértetek (Oswald)
Vadkacsa (Molvik)
Katona: Bánk bán (Mikhál bán)
Ken Kesey: Kakukkfészek (dr. Spivay)
Lajtai L.: Mesék az írógépről (gróf Szentgróthy)
Majakovszkij: A poloska (Priszikpin)
Mesterházi: Pesti emberek (Férj)
Miller: Édes fiaim (Chris Keller)
Közjáték Vichyben (Monceau)
Molnár Ferenc: Az üvegcipő (Sipos)
Liliom (Liliom)
Molnár Ferenc: A hattyú (Ági Miklós)
Niccodemi: Hajnalban, délben, este (Mario)
O'Neill: Eljő a jeges (James Cameron)
Pagnol: Topáz (Topáz tanár úr)
Luigi Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt (Fiú)
Rostand: Cyrano de Bergerac (Christian)
Schaffer: Equus (Frank Strang)
Shakespeare: III. Richárd (Írnok)
Antonius és Kleopátra (Lepidus)
Rómeó és Júlia (Mercutio)
Shaw: Warrenné mestersége (Frank)
Candida (Marchbanks)
Szent Johanna (Dauphin)
Strindberg: Haláltánc (Kurt)
Székely János: Caligula helytartója (Agrippa)
Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogságban (II. Rákóczi Ferenc)
Tolsztoj: Háború és béke (Andrej Bolkonszkij herceg)
Tennessee Williams: Orfeusz alászáll (Val Xavier)
Wilder: A mi kis országunk (George)
Rendezései [szerkesztés]

Két férfi az ágy alatt
Játék a kastélyban
Filmjei [szerkesztés]

Játékfilmek [szerkesztés]
Varjú a toronyórán (1938) - Lajos
Magyar feltámadás (1939)
Gyurkovics fiúk (1940)
Magdolna (1941)
Ne kérdezd, ki voltam (1941)
Európa nem válaszol (1941) - Zenész
Három csengő (1941)
Lelki klinika (1941)
Dr. Kovács István (1941)
Bűnös vagyok! (1941) - Bár-klarinétos
Kadétszerelem (1941) - Böszörményi Pista
Miért? (1941)
Éjfélre kiderül (1942) - Festő, Molly szerelme
Egér a palotában (1942) - Bárány Sándor, számtantanár
Tavaszi szonáta (1942) - Borsody János, hegedűművész
Szabotázs (1942)
Szakítani nehéz dolog (1942)
Egy bolond százat csinál (1942) - Karmester
Ördöglovas (1943) - Sándor Móric
Kerek Ferkó (1943)
Ragaszkodom a szerelemhez (1943) - Béla
Családunk szégyene (1943) - Klári néni fia
Egy fiúnak a fele (1944)
Makkhetes (1944) - Péter, a festő
Gyanú (1944)
Mezei próféta (1947) nem mutatták be
Forró mezők (1948)
Díszmagyar (1949) - Rédey Lajos
Gyarmat a föld alatt (1951) - Budai
Nyugati övezet (1951) - Örvös Ferenc
Különös házasság (1951) - Párdányi Buttler János gróf
A harag napja (1953) - Morvai - (átdolgozott verzió: 1955)
Föltámadott a tenger I-II. (1953)
Ifjú szívvel (1953)
Rokonok (1954)
Fel a fejjel! (1954) - János
Az élet hídja (1955) - Pongay fia
Veszélyes lejtő (1955)
Két vallomás (1957) - Nyomozó
Fekete karácsony (1957)
Felfelé a lejtőn (1958) - Koncz István, mérnök
Szegény gazdagok (1959) - Báró Hátszegi / Fatia Negra
A 39-es dandár (1959)
Virrad (1960) - Zsámboki
Fűre lépni szabad (1960) - Noszter
Puskák és galambok (1961)
Nem ér a nevem! (1961)
Két félidő a pokolban (1961) - Sztepan
Asszony a telepen (1962)
Fotó Háber (1963)
Nappali sötétség (1963) - Hanisch
A kőszívű ember fiai 1-2. (1964) - Krámer, a rendőrspicli
Ha egyszer húsz év múlva (1964)
Iszony (1965)
Hideg napok (1966) - Kászoni alezredes
Kárpáthy Zoltán (1966) - Fegyverneky
Egy magyar nábob (1966) - Fegyverneky
Utószezon (1966)
Változó felhőzet (1967)
Tanulmány a nőkről (1967) - A fegyelmi bizottság tagja
Az özvegy és a százados (1967) - Márton
Lássátok feleim! (1967)
Egri csillagok 1-2. (1968) - Veli bég
Az örökös (1969)
Történelmi magánügyek (1969) - Főorvos
Bűbájosok (1969)
Szemtől szemben (1970)
Szerelmi álmok I.-II. (1970) - magyar-szovjet film
Lányarcok tükörben (1972) - Szabolcs apja
Ártatlan gyilkosok (1973)
Holnap lesz fácán (1974)
Egy erkölcsös éjszaka (1977) - Képviselő
Dóra jelenti (1978) - Masson
Kentavry (1978)
Az erőd 1-2. (1978) - id. Bondy
Fábián Bálint találkozása Istennel (1980) - Ughy Báró
Gyertek el a névnapomra (1983) - Gyulafi Tamás
Redl ezredes I.-II. (1984) Osztrák-Magyar film - Feldhauer
A vörös grófnő (1984) - Madeleine férje
Első kétszáz évem (1985) -Kegyelmes úr
Banánhéjkeringő (1986)- Tótisz professzor
Tüske a köröm alatt (1987)
Magyar rekviem (1991) - Blech hangja
Esti Kornél csodálatos utazása (1994) - Editke apja
Megint tanú (1994)
Sztracsatella (1996) - Pál János karmester
Szeressük egymást gyerekek! (1996) - Professzor
Tévéfilmek [szerkesztés]

 jóska2012. ápr. 23. 13:56 | Válasz | #29 
Miskolc színházi élete 1800-ban kezdődött, amikor Kolozsvárról ide jött Wesselényi Miklós színtársulata. A következő trupp Benke József vezetésével érkezett, és ennek a társulatnak Déryné Széppataki Róza is tagja volt. A miskolci polgárok szerették a színházat, megszerették a színészeket, akik jól érezték magukat a városban. Amikor a csoport továbbállt, a városnak hiányzott a színház, és elhatározták egy állandó kőszínház építését. A színházépületet 1823-ban adták át Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországon című darabjával. Ez a színház, amely a mai Magyarország első kőszínházának számított, 1843-ban leégett, és helyette egy újat, nagyobbat építettek. Ennek az ünnepélyes felavatása 1857-ben volt, a díszvendégek István főherceg, Jókai Mór és Laborfalvi Róza voltak. A színház első direktora Latabár Endre volt, akivel együtt a Miskolci Nemzeti Színháznak 2012-ig (ekkor Halasi Imre vezette a színházat) összesen hetven igazgatója volt. A színház működésére hullámhegyek és hullámvölgyek voltak a jellemzőek, a színház történetének kiemelkedő vezetői nevéhez komoly sikerek, országos elismertség kapcsolódott.
A miskolci színházi életet érdemben nem lehet a műkedvelő színjátszás nélkül tárgyalni. A miskolci amatőrök már a 18. század közepén színre léptek, a Vasas Jószerencse Dal- és Önképzőkör 1887-ben alakult meg. Az amatőrök a 2000-es években is jelen vannak, számos sikeres amatőr csoport működik a városban.
Tartalomjegyzék [elrejtés]
1 A kezdetek
2 Az új színház
3 Fejezetek a színház korszakaiból
3.1 Latabár Endre
3.2 Palágyi Lajos
3.3 A Sebestyén direkció
3.4 Földessy Géza
3.5 Csiszár Imre
3.6 Hegyi Árpád Jutocsa
4 Néhány jelentős személyiség
5 Amatőr színjátszás
6 Jegyzetek
7 Források
8 Kapcsolódó szócikkek
A kezdetek [szerkesztés]



Telepi Györgynek a leírások alapján készült rajza az első színházépületről
Amikor II. József 1784-ben a németet tette meg a birodalom hivatalos nyelvévé, a magyar nyelv elismertetéséért szinte azonnal megindult a küzdelem. Ebben egyes politikusok és a kultúra képviselői játszották a főszerepet. A magyarság nyelvének a „visszaszerzése” azonban meglehetősen hosszú küzdelem után valósulhatott meg. Széchenyi István például csak 1825-ben jegyezhette be a naplójába: „a felsőházban magyarul beszéltem” – ez volt az első alkalom.f [1] A színészek az 1790-es évektől vállalták fel a magyar nyelv terjesztésének az ügyét. Kolozsvárott az Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság már 1792 decemberében megtartotta első előadását, és ezt követően, viszonylag rövid idő múlva, 1821. március 12-én felavatták az ország első kőszínházát, a magyar nyelvű színjátszás fellegvárát. Ezt megelőzően – és ezután is – magyar vándor színtársulatok járták az országot, az ekhós szekerek voltak közlekedésük nélkülözhetetlen eszközei.f [2]
Miskolcra 1800-ban érkezett Wesselényi Miklós erdélyi színtársulata. A városban ebben az időben tizenötezer főnyi lakosság élt, egyharmaduk nemes ember volt, szívesen fogadták a színészeket. 1811-ben Pestről érkezett egy színtársulat, majd 1815-ben Benke József társulata érkezett. A vándortársulatok elsősorban a Korona szálló kertjében és a Sötétkapu melletti Csizmadia-színben játszottak. Benke még ebben az évben végleg Miskolcra költözött, itt élt és itt halt meg. A Benke-féle társulatnak már akkor neves tagja volt Déryné Széppataki Róza, aki később szintén itt telepedett le, és ő is Miskolcon hunyt el. A színésznő naplójából sok értékes ismeret birtokába juthat az olvasó Miskolccal való ismerkedéséről. Dérynét Pesten kifejezettel óvták Miskolctól. A társulat érkezéséről így írt, amikor a Csabai vagy a Mindszenti kapun keresztül közelítették meg Miskolcot: „Egyszerre a városban találtuk magunkat. Már akkor minden ház ablakából gyertyavilág özönlött felénk, alacsonyabb, magasabb házakból egyaránt. Szép este volt, s bár késő, de mégis sok csinos nép sétált az utcákon. Ez már mindjárt más hangulatba emelt bennünket. De hová szállunk? Lesz-e itt oly épület, hol ennyi szekér beállhat: tizenkét szekérnek sok hely kell.” A társulat a Korona szálló udvarán ütött tábort. „… igen csinos, illedelmes ifjakat és férfiakat (láttam). A Korona előtt, de csak az után, a nők akik sétáltak, mind megállottak. Ez így tartott egy ideig, és gondolám, hiszen itt urak vannak, ez víg város, itt jó lesz nekünk” – írta a továbbiakban. Első előadásuk a Tündérkastély Magyarországon című vígjáték volt.[2]f [3]
A színjátszás iránti helyi érdeklődés, a színészek szeretete oda vezetett, hogy a város 1815-ben határozatban nyilvánította ki akaratát, miszerint „… Miskoltzon, mint Magyar Nyelven beszéllő … vidék közepén fekvő népes mező városban, állandó játékszínt építeni és ki is nyitni akarunk.” Mindezt azért, hogy a magyar nemzetet „a más Európai pallérozott Nemzetségek sorába emelje”. Az ünnepélyes alapkőletétel 1819-ben volt, s a színházat 1823. augusztus 24-én nyitották meg, amely a mai Déryné utcában, az akkori Boldogasszony utca 3. szám alatt, a mai színházépület mögötti telken állt. A megnyitón Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországon című darabját adták elő.f [4] A ház a mai Magyarország első kőszínháza volt, s a dátum akár szimbolikusnak is tekinthető: 1823-ban született Petőfi Sándor és Madách Imre, és ebben az évben fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt.[1] A színészet nagy pártfogója volt Széchenyi István, aki 1827-ben megalapította a Miskolci Kaszinót is, ezt írta: „ámbár nagyon szomorú az, hogy olly nagy Hazánkban csak Miskolcon áll egy olly intézet, a melly a nagy célnak megfelelend … mégis örül a szívem, hogy valahol már a kezdet megvagyon”. Az épület végleges színpada is Széchenyi támogatásával készült el 1828-ban, s ebből az alkalomból A sevillai borbélyt mutatták be. A díszleteket a kolozsvári színjátszók vezetője, Wesselényi Miklós kölcsönözte a színháznak. A színház díszleteit egyébként általában Wándza Mihály festette, aki színészként is fel-fellépett.[3][4]
A Honművész újságírója 1933-ban így írt a színház épületéről: a miskolci színház „fedele fenyőzsindely, felső padlazatja gyalult deszka, elején mindjárt a bemenetelnél két kis kamra, egyik a pénztárnak, a másik a cukrász számára. Eleinte nem volt benne se karzat, se loge (páholy), hanem később Vay Ábrahám úr, Borsodnak elfelejthetetlen akkori alispánja szinte a maga költségén bevonatta az oldal mellékeket 32 páhollyal, felül kerítvén azokat egy karzattal, két és egyszeres lócákkal”. E leírás alapján készítette el Telepi György a színház feltételezett rajzát, de ezt a későbbi régészeti feltárások nem teljesen igazolták.f [5]
Az új színház [szerkesztés]



A Marót bán bemutatójáról készült poszter a Színészmúzeumban
A színházépület az 1843-as nagy miskolci tűzvészben – sok más jeles építménnyel és lakóházzal együtt – elpusztult. Az új, mai színház alapkövét 1847-ben tették le, a régi szomszédságában (a régi színházépület helyén, részben annak falait magában foglalva, áll ma a Színháztörténeti és Színészmúzeum). A színházépítés költségeit a Szemere Bertalan alispán által szervezett részvénykibocsátás fedezte. A színház Giuseppe Cassano (Cassano Józsefként írt alá) tervei alapján készült, és 1857. szeptember 3-án avatták fel. Az új színház első igazgatója Latabár Endre volt, akinek társulata Vörösmarty Mihály Marót bán című művét mutatta be (de az Egy pohár vízzel és a Cárnővel is készültek). Ekkor kapta meg a teátrum a Ferenc Józseftől származó „felsőbb engedelemmel” a Miskolci Nemzeti Színház nevet. A nyitásra Miskolcra érkezett a király is, de egyik híve halála miatt nem vett részt az előadáson. A bemutató előadáson Marót bánt „Egressi úr”, Idát, a hitvesét „Jókainé asszony”, Bod hadnagyot „Lendvai úr” játszotta, a megnyitási „szavallatot” pedig Jókai Mór írta, és a felesége mondta el. A színház előfüggönyét (kortináját) Telepi György festette, a diósgyőri várat ábrázolta. A korabeli megemlékezések szerint igen szép volt, kár, hogy nem maradt meg. Ő festette a díszleteket is, de ugyancsak Telepi munkája volt a színpad és gépezete.f [6]
Az új színházépület nem nyerte meg a közönség és a színészek tetszését, és a sajtó is szívesen foglalkozott a negatívumokkal: „a miskolczi színház, úgy a hogy az van, még a legszerényebb igényeknek sem felel meg” – írta az egyik lap. A ma is látható tűztornyot 1884-ben építették a tetejére, majd 1925-ben Vágó László tervei alapján javítottak a használhatóságán: a nézőteret 400 hellyel megnövelték, parkettázták az épületet, tágas oszlopcsarnokot és büfét, cukrászdát alakítottak ki benne. A következő rekonstrukció az 1950-es évek közepén zajlott. A terveket Bene László és ifj. Horváth Béla készítették. Az átalakítás időtartamára a színház Diósgyőr-Vasgyárban, a kolónia „lovardának” csúfolt épületében (valójában munkásétteremnek épült, majd 1945 után filmszínházként működött) tartotta előadásait. A társulat 1959. december 10-én tért vissza a megújult színházépületbe.f [7]
A következő nagyszabású átalakítás Bodonyi Csaba építész tervei szerint valósult meg 1991 és 1997 között. Ennek eredményeként a nagyszínházon kívül négy további játszóhelyet alakítottak ki, amivel Európa egyik legkorszerűbb színházi együttese jött létre.f [8] E fejlesztések eredményeként jöhetett létre a Bartók+… Operafesztivál, amivel Miskolc lett az első operai fesztiválváros Magyarországon. 1823-tól, az első kőszínháztól idáig ível a történet.f [9]

 jóska2012. ápr. 20. 14:00 | Válasz | #28 
Magyar kormányzó portréja az ungvári „Fehér Házban”

„Egy fasiszta és antiszemita portréját akasztották ki a kárpátaljai megyei állami közigazgatási hivatal épületében” címmel számol be a zakarpattya.net.ua portál olvasói jelzésre hivatkozva arról, hogy Ukrajna függetlenségének 21. évében a hivatal harmadik emeleti folyosóján megjelent Kozma Miklósnak, Kárpátalja kormányzói biztosának (1940–1941) arcképe.
A portál emlékeztet, hogy Kozma Miklóst Horthy Miklós „magyar pro-fasiszta diktátor” nevezte ki „az 1939-ben megszállt Kárpát-Ukrajna” (Pidkarpatszka Rusz) régensi biztosának. Az ismeretlen cikkíró a kormányzói biztos szemére veti egyebek mellett, hogy korábban belügyminiszter volt a „pro-fasiszta” Magyarországon, nagyvállalkozóként kulcsfontosságú támogatója Szálasi fasiszta pártjának. Felemlíti az írás, hogy Kozma 1938-ban azt a feladatot kapta személyesen Imrédy Béla miniszterelnöktől, hogy „képezzen ki terroristákat, akik azután illegálisan fegyverrel jártak át Karpatszka Ukrajina határán (közel 800 ember), s terrorista cselekményeket hajtottak végre és szerveztek Kárpát-Ukrajna hatósága és társadalma ellen”.
A Kozma Miklós ellen a cikkben felhozott legsúlyosabb vád azonban kétségtelenül az, hogy „1941-ben, a második világháború kezdete után 13 ezer kárpátaljai zsidót telepített ki Kamjanec-Podolszk térségébe – amelyet akkorra megszállt a német hadsereg – ahol megsemmisítették őket a németek”. „Elképzelhetetlen, hogy ma a német Bundestagban kiakasztanák Hitler és „biztosai” portréját” – teszi hozzá a cikkíró.
A hagyományosan az ukrán nacionalista Szvoboda párthoz húzó portál legújabb hatalom- és magyarellenes szurkapiszkája ezúttal több sebből is vérzik a történelmi hitelesség tekintetében. Nem elég, hogy pontatlanul tálalja Kozma Miklós életrajzát, hiszen a politikus soha nem támogatta Szálasiékat, de az ő kizárólagos bűneként akarja feltüntetni 13 ezer kárpátaljai zsidó halálba küldését. A valóság ezzel szemben az, hogy a szóban forgó személyek jelentős részben nem kárpátaljaiak, még csak nem is kizárólag magyarországiak voltak, hanem hontalanok, illetve úgynevezett „rendezetlen állampolgárságúak”, akik a második világháború forgatagában kerültek magyar területre, így Kárpátaljára is 1938–1940 során. Az országos akció során összegyűjtött mintegy 18-20 ezer főt 1941 nyarán adták át a németeknek, köztük sajnos olyan családokat is, akik emberöltők óta éltek e tájon. Amint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (MAZSIHISZ) honlapján a tárgyalt eseményekről közölt ismertetőben olvasható, a zsidókat „tehervagonokban Kőrösmezőre, onnan pedig a német katonai ellenőrzési vonalon túlra” szállították. A továbbiakról így számol be a mazsihisz.hu: „a németek (SS), ukrán fegyveresek közreműködésével, augusztus 27–28-án Kamenec-Podolszkban, bomba-kráterek szélén, mintegy 14000 főt géppisztoly-sorozatokkal kivégeztek közülük”. Ennek fényében legalábbis furcsa, hogy a zakarpattya.net.ua ismeretlen szerzője, aki felrója a magyar Kozma Miklósnak a holocaust későbbi áldozatainak kitoloncolásában való közreműködését, szemérmesen hallgat arról, hogy hóhéraik között ukránok is voltak, az áldozatok vére tehát az ő kezükhöz is tapad – amit egyébként a holocaust kutatói már évekkel korábban egyértelműen bebizonyítottak.
Végül jegyezzük meg, hogy Kozma Miklós portréja nem egymagában lóg azon a bizonyos folyosófalon, hanem Kárpátalja kormányzóinak 1919 óta jegyzett sorában. A régió sorsának alakításában játszott szerepe történelmi tény, s az is marad, bármennyire ágálnak is ellene azok, akik előszeretettel alakítanák a történelmet a maguk szája íze szerint.
zzz

 jóska2012. ápr. 20. 14:00 | Válasz | #27 
Radnóti-est a beregszászi színházban

Április 11. József Attila születésnapja. Minden évben ekkor ünnepeljük nagy költőnk emlékére a magyar költészet napját. Beregszászban a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban a Pro Cultura Subcarpathica Alapítvány szervezésében versszínházi előadással emlékeztek a tragikus sorsú költőnkre, Radnóti Miklósra, megelevenítve a Napló-bejegyzéseket, az eclogák életigenlő gondolatait és a Bori notesz fájdalmas világában a legvégsőkig kitartó ember küzdelmeit. Az előadók a Bács-Kiskun megyei Kunszentmiklósról érkeztek.
A Radnóti életét befolyásoló eseményeket és néhány meghatározó gondolatát említve Balogh Mihály, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum nyugalmazott főigazgatója vezette be a versszínházi estet. Majd színpadra léptek az est főszereplői: Bődi Szabolcs, Kunszentmiklós város polgármestere, magyar–dráma szakos tanár, valamint Tóth Péter, a kunszentmiklósi Varga Domokos Általános Művelődési Központ történelem–testnevelés szakos tanára, aki egyben Radnóti-díjas versmondó is.
Az előadás dramaturgiáját a költő életének fordulatai határozták meg, az előadók átélése, valamint a fény- és hanghatások teljes színházi élményt nyújtottak a népes közönségnek.
Az előadást követően a két főszereplőt kérdeztük:
Tóth Péter tanár, versmondó: „Balogh tanár úr a végén említette, hogy van egy hármas kapocs közöttünk, ő volt a polgármester magyartanára, engem viszont Bődi Szabolcs tanított és hintette el bennem az irodalom iránti szeretetet. 2010-ben állítottuk össze ezt a kétszemélyes Radnóti-műsort, ami talán azért is volt jó ötlet, mert az eclogáknak köszönhetően párbeszédszerűen színessé lehet tenni az előadást. A jól ismert versek mellett a Naplóból hallhattak még részleteket, a végén pedig a Bori noteszből. Szándékosan a Nyolcadik eclogával fejeztük be, a költő és a próféta találkozásával kvázi úton a mennyországba, ezzel Radnóti életéből és halálából egy pozitív üzenetet sugározva.”
Bődi Szabolcs polgármester: „Én eredetileg pedagógus vagyok. Drámapedagógusként tanítottam jónéhány éven keresztül. Tóth Péter barátommal több alkalommal rendeztünk már közös irodalmi esteket. Ez a Radnóti-műsor három éve állt össze, amit már sok helyen bemutattunk odahaza és a határon túl is, Nagyváradon, Székelykeresztúron, Érpatakon, és a közeljövőben készülünk Zentára és Kassára is.”
– Polgármester urat mi Kárpátalján a Magyarok Szövetsége egyik szervezőjeként ismerhettük meg, aki településén helyet adott az első európai Kurultájnak, Magyarország legnagyobb hagyományőrző rendezvényének.
– 2002-től vagyok polgármester Kunszentmiklóson, és ami a Kurultájt illeti, 2008. augusztus 8-án adódott az a nagy lehetőség a város életében – és én ennek a lehetőségnek a végrehajtója voltam –, hogy az újkori, európai Kurultájt megrendezhessük. Vukics Ferenc és Bíró András Zsolték akkor alkalmasnak tartották a bösztöri nemzeti parki területet, és a nemzeti park akkori igazgatója, Vajna Tamásné is hozzájárult ahhoz, hogy ez a hatalmas rendezvény ott kerüljön megrendezésre. Az első Kurultáj után az események önálló életre keltek, például az azóta rendszeresen megrendezett magyarok vásárai több száz kézművesnek a túlélését tudta biztosítani.
Badó Zsolt

 jóska2012. ápr. 20. 13:59 | Válasz | #26 
Milován Sándor negyven éve méhészkedik
Vállalkozás, üzlet, hobbi, szenvedély

A Nagyszőlősön élő Milován Sándort, a KMKSZ korábbi alelnökét, a megyei tanács képviselőjét hat éve kértem először arra, hogy beszéljen lapunknak hobbijáról, a méhészetről. Többszöri elzárkózás után ez most sikerült.
A megbeszélt időpontban Nagyszőlősön autóba ültünk és elindultunk az Avas-hegység nyugati nyúlványához tartozó Frászin-hegy felé, amelynek az oldalában, festői környezetben van a kis méhészet. A kaptárak mellől látszik a Tisza völgye, a hegyet akácerdő borítja, mindenfelé fehéren virágzó kökénybokrokat látni. A méhészházban kis múzeum van kialakítva, amely segítségével bemutatható a méhészkedés története.
Műlépeket olvasztottunk az előkészített, bedrótozott keretekbe, és ezt követően megnézhettem a méhészetet is, ahol Milován Sándor jelenleg 20 méhcsaláddal dolgozik. Az idő nem kedvezett a méhészkedésnek, borús volt az ég, újra és újra eleredt az eső. Ennek ellenére egymás után nyitotta ki a kaptárokat a veterán kárpátaljai politikus. Közben a méhészetről beszélgettünk, ami Milován Sándor szerint jó megélhetést nyújthatna sok, a munkaerőpiacon helyét nehezen találó kárpátaljai magyar fiatalnak.
– Ezúttal miért egyezett bele az interjúba? Ez a több éves kitartásom jutalma?
– Hátsó gondolattal álltam most kötélnek. Abban reménykedem, hogy kedvet kap néhány magyar fiatal a méhészkedéshez. Én úgy tartom, hogy most egy olyan időszakot élünk meg, amikor Kárpátalján a méhész méhésznek nem konkurense, mert annyi méh nincs, amennyit az oroszok Szibériába el ne vinnének. De már Franciaországból is van érdeklődés méhek iránt, mert a méhek a világban pusztulnak.
Anyagi dolgokról senki sem beszél szívesen, de talán felkeltheti az érdeklődést, ha elmondom: tavaly húsz kölyökcsaládot adtam el a szibériai méhészeknek családonként 75 dollárért, és ez nem is számított drágának, az idén drágább lesz. Ráadásul a méz is drága nálunk. Annyi mézet nem tudok termelni, amennyit el tudnék adni. Jelenleg már 100 litert adtam el abból, amit júniusban fogok pergetni. Persze nem azon az áron, amilyen áron a piacon árulják a mézet, annál én olcsóbban adom, így is kitűnően jövedelmez a kis méhészetem. Azt szeretném, ha a helyzetüket sokszor reménytelennek látó kárpátaljai fiatalok közül többen méhészkedésbe kezdenének, amennyiben nem változik meg a helyzet, ez egy nagyon jó üzlet, ideális jövedelemkiegészítés. Jó ötletnek tartanám méhésztanfolyam megszervezését mondjuk Méhészet mint vállalkozás címmel, például a beregszászi főiskola bázisán, ahol nem bonyolult tudományos előadásokkal kellene kezdeni, hanem magát a méhészkedés gyakorlatát lehetne ismertetni a foglalkozásokon.
– A méhekkel és a méhészettel kapcsolatban nagyon sok pesszimista véleményt lehet hallani az egész világból. Pusztulnak a méhek, újabb betegségek és paraziták jelennek meg, amelyek lehetetlenné teszik a méhészkedést.
– Méhek sok százezer éve vannak és működnek, és valóban: a XX. század elejétől a mai napig az emberi beavatkozás eredményeképpen napról napra szűkül az életterük. Régen erdők, mezők, rétek sűrűn váltakoztak, most a fejlett világban százhektáros szántóföldek vannak, ami a méheknek még akkor sem jó, ha mondjuk repcével van bevetve. A méhek ugyanis gyűjtögető életmódhoz vannak szokva, a nagy méztermelés nekik nem plusz. Ön hiába kapna két hónapon át kaviárt, a végén már biztosan nem örülne neki, és az egészségének sem tenne jót. Kárpátalján a mezőgazdaság korszerűtlensége miatt maradhatott meg ez az egészséges méhállomány. Amerikában már harminc éve kettévált a méhészet. Van, aki méheket termel jó helyen, tőle vásárolnak a nagy, ipari méztermelők méhcsaládokat, szüretelnek, majd jövőre megint vásárolnak méheket. Ha ez a módszer nálunk is gyakorlattá válik, nekünk, kárpátaljaiaknak ebben nyílhat nagy lehetőségünk. De addig is ott a korlátlan szibériai piac.
A mézvásárlók számára ugyanakkor elmondanám, hogy szerintem az ipari méhészet terméke úgy viszonyul a kisméhészetéhez, mint a bolti kolbász a házi kolbászhoz. Mind a kettőt meg lehet enni, de a házi kolbász az igazi minőség. Aki egy ismerős méhésztől vesz mézet, az tudhatja, hogy nyugodtan adhatja a gyerekének. Gondoljanak csak az utóbbi évek magyarországi mézbotrányaira. És még valami. A méz az első évben 10%-ot veszít az értékéből és utána minden évben 2–3%-ot. Az első évben azért olyan sokat, mert eltűnik belőle a vitamin. Tehát a legjobb a frissen pergetett méz.
– Mikor és kinek a hatására kezdett méhészkedni?
– Negyven éve méhészkedek. Gyerekkoromban volt közelünkben méhészet, tehát nem volt idegen a számomra. Be kell vallanom, hogy kimondottan üzleti vállalkozásként kezdtem, később lett belőle szenvedély. Egyszerre 10 családdal vágtam bele, akkor a keresztfiam már aktív méhész volt, így az elején segített. A méhészkedést általában könyvből és egy méhésztől lehet megtanulni, külön nem elég a könyv és nem elég a szakmai fogásokat ellesni sem. Az eredményes méhészkedéshez ugyanis ismerni kell mindazt, ami a méhcsaládok életéről megtanulható, valamint a legcélszerűbb szakmai trükköket is.
– Negyvenéves tapasztalattal a háta mögött profi méhésznek tartja magát?
– Nem. Én amatőr méhész vagyok. A profi méhészet több száz méhcsaládot jelent, ami már ipari dolog. Én egyszerre legtöbb hatvan családdal dolgoztam. De már hosszú ideje húsz erős méhcsaládom van, nem akarok e fölé, de alá sem kerülni. Nyáron mindegyik termelőcsalád népessége megüti a 60-70 ezer egyedet.
– Van célja a régi méhészeti eszközök gyűjtésével, vagy ez is csak egy hobbi?
– Egy méhészházban kiváló dekoráció a tönk, köpű, kas és más, a múltban használt méhészeti eszköz. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy egy méhészet iránt érdeklődő fiatalnak ezeket az egyszerű eszközöket kell először megmutatni, a legkezdetlegesebb módszereket, hogy lássa, milyen egyszerűen is lehet méhészkedni. Semmiképp nem szabad őket elvinni egy korszerű ipari méhészetbe, mert akkor megijednek.
A méhészet történetét egyébként két részre lehet osztani. A keretekbe drótra rögzített műlép feltalálása legalább akkora fordulatot hozott ebben a szakmában, mint a belső égésű motor feltalálása a közlekedésben. Az, hogy ki lehet venni külön a kereteket és visszatenni, cserélgetni lehet őket, ez az a nagy találmány, amelyhez hasonló nem volt a méhészetben addig és azóta sem. Az én kis múzeumom a keretes méhészkedés előtti időket mutatja be.
– Ez egy méztermelő méhészet, vagy inkább a kölyökcsaládok eladásán van a fő hangsúly?
– A méztermelés a lényeg, ezt csak kiegészíti ez a néhány éve újra bejött lehetőség, hogy oroszországi felvásárlóknak el lehet adni az anyát négy keret méhvel. Ugyanis, amikor ez nem volt, én úgy is kivettem az anyát május elején, két-három kereten, vagy anyaráccsal lezártam három keretre. Emiatt akácvirágzásra eltűnik a nyitott fiasítás, megsokszorozódik az egyedszám, és az akácvirágzás pár hetes időszakát jól ki lehet használni. Mert ha akácvirágzás alatt is fiasít az anya, akkor nem lesz sok akácméz. A módszer további előnye, hogy az akácszezon végén a kötelező atkairtás hatékonyságát is növeli, hogy akkor már nincs a családban fiasítás. Közben az anyabölcsőket le kell rombolni, legfeljebb egyet meghagyni, amennyiben le akarjuk cserélni a korábbi anyát. Ha a május elején elvett anyát szeretnénk visszatenni a családba, az füstöléssel és újságpapír-elválasztással célszerű. Amire az egymás mellé tett keretek közötti újságpapírt átrágják a méhek, akkorra átveszi egymás szagát az egyesített család két része. Én évente csak egyszer, akác után pergetek.
Fontos, hogy szeptemberre ismét erősek legyenek a családok, emiatt augusztusban elkezdem a serkentő etetést. A szakszerű betelelés eredménye, hogy a méhcsaládok felét ma, április 14-én vizsgálom át idén először. Szerintem a méhészethez vagy nagy tudás kell, vagy nagy szorgalom. Akinek nincs olyan nagy tudása, az sokat dolgozik. Egyébként az említett méztermelési módszert nem én találtam ki, már Örösi Pál Zoltán is ajánlotta.
A korai rajzás megakadályozásának legfontosabb eszköze, hogy már a nektárhordás kezdetén kapniuk kell műlépes keretet, amelyet építhetnek.
Hangsúlyoznám, hogy ez a módszer fekvőkaptáras, amatőr méhészetekben ajánlott. A nagy, ipari méhészetekben mindenképen rakodókaptárral dolgoznak, és ott egészen mások a módszerek.
– Mit kell tudni a méhészetben használt gyógyszerekről és azok veszélyeiről?
– Normális méhészetben, ahol nincs túlzott cukoretetés, antibiotikumokra nincs szükség. Hibás gyakorlat, hogy a méhek hasmenésbetegségét (nosema-kór) megelőzendő antibiotikumot etetünk fel velük. Ez a legnagyobb veszély az emberre. Aztán gyanútlanul adjuk a gyereknek a mézet, ha fáj a torka, és lassan rezisztensé tesszük az antibiotikumra. Az Európai Unióban helyesen be is tiltották az antibiotikumok használatát a méhészetekben, helyette növényi kivonatokból készült szereket ajánlanak, amelyek drágák és a legtöbb esetben szükségtelenek is.
Az ázsiai nagy méhatka (Varroa Destructor) ellen évente legalább kétszer kezelni kell a méhcsaládokat, lehetőleg két különböző szerrel. A legtisztább és talán a legolcsóbb módszer a természetes savak alkalmazása, fiasításmentes időszakban a sóskasav (oxálsav) használata ajánlott. Máskor a hangyasav párologtatása a legcélszerűbb. Ugyanakkor nagyon kell vigyázni a hangyasavval, csontig égeti az ujjakat, ha rácseppen az ember kezére, és a párája is fokozottan veszélyes az emberre. A kereskedelemben kapható többi szer is hatásos, de az a tapasztalatom, hogy újabban hamisítják őket, nem árt velük vigyázni.
Badó Zsolt

 jóska2012. ápr. 20. 13:58 | Válasz | #25 
Az újságcikkből megtudható, hogy a mostani vőlegény kereskedősegéd, ellenben a menyasszony foglalkozásáról, illetve társadalmi helyzetétől nem esik szó. Az esküvőn szerepelt „a kántor templomi gyermek-énekkara” is, s a ceremónia végén szilvóriumot osztogattak mindenkinek ugyanabból a pohárból. A cikk szerzője a 6000 koronás összeggel kapcsolatban ironikusan megjegyzi: „nem-e jobb lett volna szappanra meg lysoformra[5] költeni a szegény zsidóság számára?” Más – ebben az esetben már politikai jellegű – kifogásolnivalója is akadt az esemény kapcsán: „Aztán még egy bántott. Az alrabbi nagyon szépen fohászkodott, hogy ezáltal Izrael népe szabaduljon meg a spanyol járványtól. Hát kérem szépen, miért kapjam meg éppen én, vagy más, amikor most minden magyarra oly nagy szükség van…”

A gunyoros hangvételű írásra a következő számban az ungvári zsidó hitközség egyik elöljárója, Deutsch Jenő reagált A közönség köréből című rovatban Lakodalom – a spanyol-járvány ellen. Esküvő a zsidó temetőben címmel megjelent cikkében.[6] Ennek köszönhetően számos új adathoz juthatunk e szokatlan helyszínhez kapcsolódó rítusra vonatkozóan. Deutsch szóvá tette a cikk szerzőjének szatirizáló stílusát, valamint tévedéseit is, és alapos magyarázatot adott a kérdésekre. Ezzel ismét bővülhettek ismereteink e szokás hátterét illetően, mivel hosszabban idézi Austerlitz Sámuel miskolci főrabbinak e témában az Egyenlőség című zsidó lapban megjelent nyilatkozatát is. A főrabbi ősrégi zsidó szokásként említi a járvány idején rendezett temetői esküvőt, s kiemeli, hogy „jótékonycéllal kötik össze, adományokat gyűjtenek a szegények részére, jótékonyságot, könyörületességet gyakorolnak, hogy az Isten is könyörüljön meg rajtunk”. Tehát arra is választ kaphattunk, miért gyűjtött össze hitközség az ifjú pár részére 6000 koronát.

Austerlitz Sámuel miskolci főrabbi Deutsch Jenő által idézett nyilatkozata eredetileg az Egyenlőségben, a zsidóság lapjában jelent meg, az Esküvő a temetőben[7] című írás részeként. Ez az újságcikk témánk szempontjából nagyon fontos, különös tekintettel az utolsó mondatára: „E felvilágosítás után az elnök minden skrupulozitás nélkül beleegyezett a gyűjtés rendezésébe annál is inkább, mivel tudomása szerint ilyen temetői esküvő a mostani járvány alatt számos helyen már meg is tartatott, állítólag Budapesten is.”[8] Vagyis nem az ungvári temetői esküvő volt az egyetlen, amelyet ebben az időszakban a spanyolnáthajárvány megállítása céljából a zsidóság körében rendeztek. Ugyancsak fontos adalék, hogy nem csupán vidéken, hanem a fővárosban, Budapesten is tartottak ilyet. Austerlitz rabbi nyilatkozatából nyilvánvaló, hogy nem ismeretlen szokásról volt szó, hanem a zsidóság körében jól ismert, a betegség megállítása céljából gyakorolt rítusról.

Scheiber Sándor Folklór és tárgytörténet c. kötetében több adatot is találunk erre vonatkozóan, tehát e szokás a zsidóság körében valóban nem volt ismeretlen. Könyvének Zsidó folklór Ujváry Péter írásaiban című fejezetében (Scheiber 1986, 1096–1152. p.) több forrást is idéz, elsőként Ujváry Leviathan c. drámájából az alábbi sorokat: „a pogrom elhárítására egy cáddik sírján két árvát esketnek össze.” (Scheiber 1986, 1126. p.) Más, többek közt szépirodalmi példákat is felsorakoztat Scheiber e fejezetben. Julian Stryjkowski rabbi leszármazott lengyel író művéből: „Kitört a járvány. Hullottak a zsidók, akár a legyek. Csak akkor hagyott alább egy kicsit, amikor lakodalmat rendeztek a temetőben.” (Scheiber 1986, uo.). I. Bashevis Singer A Sátán Gorajban című regényéből az alábbi sorokat: „Ezután a vőlegényt a menyegzői sátorhoz kisérték, amelyet az imaház és a régi temető között állítottak fel. Az imaház udvarát megtöltő kicsiny hantok iskolás gyermekek sírját jelölték, akik inkább mártírhalált szenvedtek 1648-ban a hajdamakok és a tatárok részéről, mintsem elhagyják hitüket és rabszolgának adják el őket…” (Scheiber 1986, 1127. p.), és Singer egy másik művéből is említ temetői esküvőt (Scheiber 1986, uo.). A következő adat 1865-ből származik, amikor Szafedben Jószéf Káró és Kicchák Lurja sírjai közt rendezték meg egy szegény pár esküvőjét a kolera kivédése céljából (idézi: Scheiber 1986, uo.) A pápai zsidók ugyancsak rendeztek egy ilyen esküvőt: „A pápai nagy kolerajárvány idejében… a temetőben tartották meg egy árva fiú és egy árván maradt leány esküvőjét és ott az egész hitközség jelenlétében – a sírhantra felállított Chupa alatt – eskették össze az ifjú párt.” (idézi: Scheiber 1986, 1146. p.)

Schnitzer Ármin komáromi főrabbi életrajzi ihletésű kötetében, a Kirchdorfban eltöltött éveiről beszámoló fejezetében említi, hogy az 1848-as kolera idején Kirchdorfban is tervezték egy temetői esküvő megtartását, azonban a nagyünnepek közbejötte miatt a szertartás elmaradt. (Schnitzer 1904, 34–35. p.)



Egy Krakkóhoz kapcsolódó mondagyűjteményben találtam rá az Esküvő a zsidó temetőben (Die Hochzeit auf dem jüdischen Friedhof) című történetre, amely a „több mint 600 évvel ezelőtt” Európában pusztító pestisjárvány idején rendezett temetői esküvőről szól, amikor Krakkóban is ilyen szertartással akarták megállítani a járványt (Basiura 2004, 99–101. p.). Ebben az esetben a hiedelem szerint a menyasszonynak és a vőlegénynek nem csupán szegénynek, hanem testi fogyatékosnak – nyomoréknak – is kellett lennie, ezért egy félszemű vőlegényre és egy sánta menyasszonyra esett a közösség választása. Az esküvő után zenés-táncos lakodalmi mulatságra is sor került a temetőben, amelyet a Sabat, a szombat[9] beállta után is folytattak. A vallási törvény megszegése miatt büntetésként a föld elnyelte a mulatozókat.[10]

Az interneten videofelvételek között bukkantam egy zsidó temetőben készített felvételre, amelyen az esküvők legfontosabb kelléke, a négy oszlopon nyugvó baldachin látható egy embertömeg gyűrűjében. A „Pogrzeb czy ¶lub? Wedding day or funeral?” (Esküvő vagy temetés?) című felvételen látható egy angol nyelvű kézzel írott szöveggel, „Feb. 29. 1920.”, datálással, a dátum fölött pedig az „Olyka Poland” olvasható, amely egyértelművé teszi, hogy a lengyelországi Olyka településről van szó.[11] Az angol kézírásos szöveg valószínűleg a videón szereplő fénykép hátoldalán szerepel, s lényege, hogy az éhínség, betegségek idején az egybekelt ifjú párt a rokonok és hittestvérek tömege (fiatalok, öregek, szegények és gazdagok egyaránt) a temetőbe kísérte, hogy ott közös imával gyűjtsenek erőt az életben maradáshoz.[12] Hogy vajon az ifjú pár esküvőjére a temetőben került-e sor, vagy pedig mielőtt idejöttek, azelőtt történt, a videó alapján nem lehet kétséget kizáró választ adni. A szöveg nem egyértelmű, tehát ennek alapján akár arra is következtethetünk, hogy ebben az esetben nem a temetőben került sor az esküvőre, csupán a szertartás után kisérték ki oda a fiatal párt. Abban viszont bizonyosak lehetünk, hogy a fentebb bemutatott ungvári szokásnak egyik variánsával van dolgunk, amikor az esküvő a zsidó közösséget sújtó valamilyen csapás elhárításában játszott fontos szerepet.

Más zsidó temetőbeli esküvővel kapcsolatos adatra nem sikerült rábukkannom, azonban figyelemre méltó adalék olvasható az esküvő és a haláltánc kapcsolatához egy zsidó kereskedőasszony 18. századi memoárjában (Hameln 2000).[13] Glikl Hameln, aki élete nagy részét a Hamburg melletti Altonában töltötte, emlékirataiban részletesen leírta lánya Clevében[14] tartott fényűző esküvőjét,[15] amelyen többek közt álarcos emberek haláltáncot is bemutattak: „Utána maszkába öltözött emberek jöttek be és nagyon szép mutatványokat és mindenféle bohóckodásokat csináltak, amik mulattatásul szolgáltak. Az álöltözetesek végül egy haláltáncot adtak elő.” (Hameln 2000, 79. p.) Ez a mozzanat figyelemre méltó, hiszen – ahogy a szerző is hangsúlyozza a kötet 94. számú lábjegyzetében – a 16. században elterjedt haláltánc keresztény eredetű műfaj, „ennek ellenére zsidó körökben is elterjedt, ráadásul örömünnepeknek lett egyik műsorszáma” (Hameln 2000, 79. p.). Ez az adat a zsidó–keresztény kulturális kölcsönhatások szempontjából is nagyon fontos adaléknak tekinthető. A haláltánc műfajának létrejötte a pestisjárványokhoz kötődik, ez a műfaj egyfajta ellenreakcióként alakult ki a járvány idején bőven arató halál ellen, rámutatva, hogy a halál nem válogat, a szegényeket és gazdagot egyaránt eléri. A középkorból számos haláltáncjelenetet ábrázoló freskót ismerünk,[16] többek közt az ausztriai Metnitz település csontházának külső falán. Ezen a településen néhány évtizede Haláltáncmúzeumot is létrehoztak, valamint – egyfajta hagyományőrzésként – évente bemutatják a haláltáncjátékot (Totentanzspiel) is (L. Juhász 2006; L. Juhász 2007).

A temetőben táncolás szokásának, illetve a temetéshez, halálhoz kötődő táncalkalmaknak gazdag néprajzi irodalma van, e témában legfontosabb magyar nyelvű összegzésnek Morvay Péter tanulmányát tekinthetjük, aki európai kontextusban foglalta össze a kapcsolódó kutatási eredményeket (Morvay 1950, 73–82. p.). Temetőbeli tánccal összekötött lakodalomról azonban nem közöl adatot.



A temető és az esküvő összekapcsolásának gyakorlata ma sem ismeretlen a szokáscselekmények sorában, erről az írott és elektronikus médiumokban olvasható, a ravatalozóban és temetőben napjainkban tartott esküvőkről szóló hírek is tanúskodnak. Ezúttal minimális a valószínűsége annak, hogy valamelyik ifjú párt valamilyen betegség vagy más szerencsétlenség meggátolásának célja vezérelte volna, amikor e szokatlan helyszín mellett döntött, az elérhető hírekben legalábbis ilyesmiről nem esik szó. Két kiragadott példa a napjainkban gyakorolt szokás indítékairól:

A tengerentúli Idahóban (Amerikai Egyesült Államok) egy idős pár (66 és 72 éves) 2009-ben ravatalozóban tartotta esküvőjét. A szokatlan helyszínválasztást azzal indokolták, hogy egy temetés alkalmával itt találkoztak legelőször. Mindketten 2007-ben veszítették el házastársukat.[17]

Az egyik közkedvelt magyarországi női magazin honlapján arról tudósítanak, miszerint „tőlünk nyugatra egyre több halottasház kínálja magát mint rendhagyó esküvői helyszínt, és ami ennél is meglepőbb, hogy sok pár végül valóban úgy dönt, az egyébként végső kegyeletadásra használt intézményben mondják ki a boldogító igent.”

Ebből a hírből több friss házas szokatlan döntésének hátterét is megismerhetjük:

„…Az egyik ara például a ravatalozó melletti temetőben nyugvó nagymamájához szeretett volna közel maradni élete legfontosabb napján. Egy másik pár arra hivatkozott, hogy az átlagos templomok ugyanúgy otthont adnak esküvői és temetési szertartásoknak egyaránt, tehát semmi különös nincs a dologban. A pénz is fontos tényező, a halottasházak olcsóbban kínálják szolgáltatásaikat, mint egy hasonló hangulatú szálloda vagy más rendezvényhelyszín. Az sem elhanyagolható szempont, hogy míg az esküvők megszervezése akár éveket is igénybe vehet, a temetéseket mindig napok alatt kell nyélbe ütni – így a halottasházak szervezői hozzá vannak szokva a gyors munkához, tehát az utolsó pillanatban is fordulhatunk hozzájuk. A legtöbb ilyen épületen egyébként sem látszik eredeti rendeltetése, és ha esküvői pompában van feldíszítve, szinte csak nevéből tudhatjuk meg, hogy más napokon milyen rendezvényekre használják. Bár sok józan érv szól a halottasház mint esküvői helyszín mellett, a legtöbben idegenkednek már csak a gondolattól is, hogy ott álljanak az oltár elé, ezért kétséges, hozzánk elér-e valaha ez a trend, vagy megmarad egy távoli ország hóbortjának.”[18] Ez izgalmas kérdés egy kutató számára is.


 jóska2012. ápr. 20. 13:58 | Válasz | #24 
A szakirodalomban számos adalékot találhatunk az emberélet két állomása, fordulója (átmeneti rítusa): az esküvő és temetés, valamint a temető kapcsolódására vonatkozóan. Példaként említhetjük az egyik legismertebb, néhány helyen még napjainkban is gyakorolt szokást: a kiházasítatlan fiatalok jelképes esküvőjének megrendezése a temetésükön. Az elhunyt fiatalok kortársai a temetésen esküvői öltözetben jelennek meg, a lányok koszorúslányoknak, a fiúk pedig vőfélyeknek öltöznek, s e párok alkotta esküvői menet kíséri a koporsót a temetőbe. Annak függvényében, hogy az elhunyt fiú vagy lány, egy kortárs menyasszonynak, vagy pedig vőlegénynek öltözik. Az elhunyt lányt menyasszonyi ruhában, a fiút pedig vőlegényi öltözetben temetik el. Két alkalommal magam is részt vettem ilyen temetésen: 1977-ben egy gömöri bányásztelepülésen, Rudnán (Rudná) egy 25 éves fiatalemberén (L. Juhász 2002, 112–114. p.), majd szűk két évtizeddel később, az említett település szomszédágában fekvő Kőrösben (Kruľná) egy fiatalember temetésén.

Számos példát hozhatnánk még a szakirodalomból a temetés és a lakodalom kapcsolódására vonatkozóan, ám ez nagyon messzire vezetne, így ettől most eltekintek.

Befejezésül viszont megemlítem még azt a temetkezéshez kapcsolódó hiedelmet, mely szerint a járvány megállítása céljából az elhunytat nem a többi sírral párhuzamosan, hanem keresztben temették el, hogy a megszokott temetkezési rendtől eltérve gátat szabjanak a járványnak. Kutatásaim során magam is találkoztam ezzel a jelenséggel, egy korán polgárosodott bányásztelepülésen, a gömöri Rudnán 2000-ben és 2001-ben néhány adatközlő még emlékezett a keresztbetemetésre (L. Juhász 2002, 78. p.), s nyilván további nyomai is kideríthetőek lennének a szakirodalomból (vö. Liszka 1992, 121. p.).



Az ungvári zsidó temetőiben tartott esküvő, valamint a fent bemutatott temetőhöz s a temetkezéshez és esküvőhöz kötődő rítusok fontos adalékok annak prezentálására, hogy az emberélet egymástól nagymértékben különböző fordulói, s nem utolsósorban a betegségek, a halálhoz kötődő hiedelmek és rítusok összekapcsolása nem ritka; számos variációja létezik a zsidók és keresztények hit- és szokásvilágban egyaránt.

Írásomban nem vállalkozhattam az esküvő, valamint a temető és halál szokatlan és néha bizarr kapcsolódásának teljes körű összegzésére, s a különféle szokásvariációk bemutatására sem. Egy ilyen összegzéshez ugyanis jóval szélesebb körű és alaposabb kutatásra lenne szükség. Csupán a kutatás számára eddig ismeretlen zsidó folklórjelenség bemutatása, illetve e szokás ismert vagy pedig kevésbé ismert párhuzamainak, rokon (vagy annak tűnő) vonatkozásainak a felvillantása volt a célom.


Melléklet

Lakodalom – spanyol-járvány ellen…
Egy esküvő a zsidó temetőben.
„De strigis vero, quate non sunt nulla quaestio flat…”
(Boszorkányokról pedig, amelyek nincsenek, említés ne történjék). Származik pedig ez a felvilágosult törvényes rendelkezés – miként tudjuk – még Könyves Kálmán királytól, a XI. századból. Ma a XX. század órájának homokja pereg, tehát azóta úgy-e bár, megszabadultunk minden babonás hókuszpókusztól és ilyeneken már csak mosolyogni tudunk… Úgy-e bár? Ez természetesen nem vonatkozik a meggyőződéses hitéletre és ennek tanaira!

Ezzel szemben az ungvári ort. izr. hitközség (reméljük, csak egy része) igen érdekes módon óhajtja elűzni az Ungváron is dühöngő spanyol-járványt. Mint egyik laptársunk is egész komoly formában megírta a „spanyol-járvány” meggátlása céljából egy ifjú jegyespár künn a zsidó temetőben tartotta esküvőjét, mely cselekedetéért a hitközségtől és a Chevra Kadisa szent-egylettől 6000 korona hozományt és egyéb ajándékot kaptak. A jegyespár mindenesetre jól járt vele. Hogy azonban a spanyol-járvány bacillusai ezt respektálni fogják, ebben nem látunk elég összefüggést…

x
F. hó 20-án – vasárnap – délután folyt le a rendkívüli körülményű esküvő az igazán kies fekvésű, fákkal borított zsidó temetőben. Már 2 órakora kocsik és gyaloglók óriási tömege lepte el az utcákat és a domonya mellett fekvő temető útját. Rég nyilvánult meg ekkora érdeklődés egy esemény iránt, mint e „temetői esküvőn”. Az embereket inkább a „rendkívüliség”, a szenzáció vonzotta. Mert valami nagy meghatottságot, vagy buzgóságot mikroszkóppal sem lehetett felfedezni. A gyönyörű őszi nap sugarai derűt öntöttek a több ezer főre tehető sokaságon.

Ilyen esküvő Ungváron először 1878-ban a nagy kolerajárvány idején volt, az a házaspár ma is él még Ungváron igen megelégedetten. Csak ez az új esküvő okozott most egy kis zavart. A nevezettek anno dazumal ugyanis csak 200 pengő forintot kaptak. A régi temetői pár tehát megrövidítve érezte magát és a férj el is ment Güntzler templomi elnökhöz, hogy adná ki neki a különbözetet…

Güntzler jó humorú ember és csupán ennyit válaszolt:

– Jól van, kedves barátom, magának igaza van. Csak menjen el és hozzon egy írást attól a rabbitól, aki magát akkor összeadta.

A rabbi természetesen már régen porlad. Így hát nem lett semmi a „különbözet”-ből.

Itt említjük meg, hogy az ily temetői ceremóniáknak a szent könyvekben természetesen semmi nyoma nincs.

– Nem árt, – magyarázza nekem egy hitközségi tag, – legfeljebb nem használ…

– Aztán meg stílszerű is, – toldja meg egy úgy látszik kevésbé megelégedett férj, – mert ha az ember megnősült, a féllábbal úgyis már a – sírban van…

Általában ily irányban folyik a társalgás. Amott egy vállalkozó szellemű ifjú váltig azt hajtogatja, hogy ő hajlandó a híd alatt is megesküdni 6000 k-ért, csak az asszony legyen jó…

Igy várjuk az ifjú párt, amely előkelően késik. Közben elhelyezkednek a fotográfusok is a baldachin közelében, csak épp a mozi-operatőrök hiányoznak.

Basa Péter fényképész néhány igen sikerült fényképe látható a kirakatokban.

x
Három óra után végre megérkezik a jegyespár, Weisz Sámuel kereskedősegéd és menyasszonya, Grünberger Ragina, a nap hősei. Óriási tolongás és senki sem tud rendet teremteni. A temető elején van felállítva a kék bársony baldachin, mely alatt az esküvői szertartást megtartják. Előbb azonban Steif Jonathán alrabbi intéz ékes német nyelven beszédet a gyülekezethez, amely sokszor erős zsargonba csap át. Főleg a jótékonykodásról és az adakozásról beszél, csak a végén jön a spanyol nátha.

Mindenki az új párt akarta látni és épp ezért csak keveseknek sikerül a baldachin közelébe férkőzni. A kántor templomi gyermek-énekkara igen szépen énekel. Aztán még erősebb a tolongás, visítás, kiabálás, – az esküvőnek vége. Valami jófajta szilvóriumot osztogatnak a kijáratnál, úgy láttam, mindnyájuknak – egy pohárból…

x
Ragyogó napsugárban indul az emberáradat hazafelé. A temető pedig valóban festőien szép, egyes részei különösen teljesen keleti török temetőkertre emlékeztet. Mondom is az egyik elöljárósági tagnak:

– Uram, hisz itt tán még pihenni is élvezet!

– Tessék csak hagyni, jobb azért egyelőre odahaza a paplanos ágyban…

A robogó kocsiktól alig lehet közlekedni. Csak úgy akaratlanul eszembe jut, hogy azt a 6000 koronát meg egyéb kiadásokat nem-e jobb szappanra meg lysoformra költeni a szegény zsidóság számára?

Aztán még egy bántott. Az alrabbi nagyon szépen fohászkodott, hogy ezáltal Izrael népe szabaduljon meg a spanyol-járványtól. Hát kérem szépen, miért kapjam meg én, vagy más, amikor most minden magyarra oly nagy szükség van…

(p. a.)

(Ung, 1918. október 27., 1–2. p.)

A közönség köréből.
Lakodalom – a spanyol járvány ellen
Esküvő a zsidó temetőben
Ily címmel az „Ung” múlt számában egy cikk jelent meg, mely szatirizáló tendenciája mellett a tévedésektől sem egészen ment.

A cikkíró úr, Kálmán királynak a boszorkányságról tett nyilatkozatát idézi és fejtegetéseiben oda konkludál, hogy az ungvári ort. izr. hitközség még a XX-ik század felvilágosult atmoszférájában sem tudott szabadulni a babona lidércnyomása alól. Ezt az egész aktust tehát babonának minősíti. Laikusnak érzem magamat ahhoz, hogy a cikkíró úrral e tárgy fölött polémiába bocsátkozzam. De álljon itt egy, mindkettőnknél sokkal authentikusabb s ezen ceremónia elbírálására sokkal hivatottabb egyén, a miskolci főrabbi, Austerlitz Sámuel nyilatkozata, mely az Egyenlőség e heti számában jelent meg. S amely szóról szóra így hangzik:

„Ősrégi zsidó szokás járvány idején a temetőben, a síroktól távol, szabad helyen esküvőt tartani, ez nem babonaság, minthogy a zsidó vallás szertartásaiban és szokásiban ilyen nem található. A hithű zsidó ezzel Istenben vetett határtalan bizalmát fejezi ki, tanújelét adja optimisztikus érzelmeinek, amidőn esküvőt rendez a temetőben, ezzel mintegy kifejezésre juttatva: íme, dacára a járványnak, Istenben vetett bizalmunk nem ingott meg, megvagyunk győződve Isten jóságáról, irgalmáról és gondviseléséről, aki nem engedheti, hogy az emberiség kipusztuljon. Ez a szokás még egy célt van hivatva szolgálni. Tudvalevő ugyanis, hogy a csüggedés, a félelem az ember egészségét megtámadja, aláássa, és nagyban hozzájárul a beteg állapotának rosszabbodásához, az esküvővel azt fejezi ki a vallásos zsidó, hogy az embernek nem szabad elcsüggednie, íme látjátok emberek, mi a legnagyobb járvány idején esküvőt tartunk a halottak közelében, a temetőben, nem félünk, emberek ti se féljetek és ne csüggedjetek el, az isten velünk van most is. Az esküvőt jótékonycéllal kötik össze, adományokat gyűjtenek a szegények részére, jótékonyságot, könyörületességet gyakorolnak, hogy az Isten is könyörüljön meg rajtunk.”

A miskolci főrabbi felvilágosítása tehát minden kétkedőnek megnyugtatásul szolgálhat. A cikknek a babonára vonatkozó része tehát el van intézve. Ami engem különösen megszólaltat, az a cikknek speciáliter a mi hitközségünket jellemző részletei. A cikkíró úr a lakodalom-rendezést ugyanis a hitközségnek imputálja. Erre nézve, valamint a hitközséget érintő többi részletekre nézve, mint a hitközség egyik elöljárósági tagja a következőket jegyzem meg: A lakodalomrendezés – noha félre nem magyarázható nemes célt szolgált – nem a hitközség képviseletének határozatából született meg, hanem egynéhány hitbuzgó és jólelkű nő magánmozgalmából, melyet a hitközség – tekintve, hogy amúgy is egy szegény pár kiházasításáról lévén szó – pénzbelileg támogatott. Hogy a szilvóriumot mindnyájan egy pohárból itták, ezzel bizonyára jelképezni akarták, hogy most már nem kell tartani a járvány bacilusainak átöröklésétől, ihatnak immár egy pohárból is. Ugyanezt szimbolizálja az is, hogy a 6000 koronát nem szappan és lysoformra adták, mert már fertőtlenítőszerre sincs szükség…

Ami az alrabbinak zsargonba átcsapó beszédét illeti, az a már régen elhaltakra való tekintettel történt, akik tudvalevőleg nem beszélték még a mai kulturált modern német nyelvet. A cikkíró még az alrabbinak beszéde befejeztéveli fohászát kritizálja. Szerinte az alrabbi fohászában a járvány elmúlását csak Israel népére kérte. Hát ez – bocsánatot kérek, tévedés.

Steif alrabbi beszédében magyarázatát adva eme különös szertartásnak, kifejtette, hogy városunkban járvány uralkodik, amely naponta több áldozatot követel, eljöttünk tehát a mi nagy halottainkhoz, juttassák el fohászainkat a mindenhatóhoz hathatós támogatásukkal, hogy városunkban a járvány szűnjék meg. Hogy Israelről tett többször említést, az a héber idézetek természetében rejlik, mert hiszen zsidó szertartás volt, de egyébként csak sablon, mint pl. a „magyarok Istene”.
Ungvár, 1918, okt. 28.

Deutsch Jenő

(Ung, 1918. november 3., 3. p.)


Esküvő a temetőben.
Miskolcról írják nekünk: A múlt héten többen jelentek meg a miskolci orth. izr. hitközség elnökének, dr. Halmos Gézánál, gyűjtőívet prezentáltak neki és annak körözéséhez a hitközség engedélyét kérték. A gyűjtés célja egy szegény házaspár kiházasítása volt, melynek esküvője a járványra való tekintettel régi zsidó szokás szerint a temetőben lenne tartandó. Mielőtt az elnök beleegyezett a gyűjtésbe, a főrabbihoz Austerlitz Sámuelhez fordult, aki következőkben informálta őt e szokás mibenlétéről: „Ősrégi zsidó szokás, járvány idején a temetőben, a síroktól távol, szabad helyen esküvőt tartani, ez nem babonaság, aminthogy a zsidó vallás szertartásaiban és szokásaiban ilyet nem találni. A hithű zsidó ezzel Istenben vetett határtalan bizalmát fejezi ki, tanújelét adja optimisztikus érzelmeinek, amidőn esküvőt rendez a temetőben, mintegy kifejezésre juttatva: íme dacára a járványnak Istenben vetett bizalmunk nem ingott meg, meg vagyunk győződve Isten jóságáról, irgalmáról és gondviseléséről, aki nem engedheti, hogy az emberiség kipusztuljon. Ez a szokás még egy célt van hivatva szolgálni. Tudvalevő ugyanis, hogy a csüggedés, a félelem az ember egészségét megtámadja, aláássa és nagyban hozzájárul a beteg állapotának rosszabbodásához: az esküvővel azt fejezi ki a vallásos zsidó, hogy az embereknek nem szabad csüggednie, íme látjátok emberek, mi a legnagyobb járvány idején esküvőt tartunk a halottak közelében a temetőben, nem félünk. Emberek, ti se féljetek és ne csüggedjetek, él az isten, ő velük van most is. Az esküvőt jótékonycéllal kötik össze, adományokat gyűjtenek a szegények gyámolítására, jótékonyságot könyörületességet gyakorolnak, hogy az isten is könyörüljön meg rajtunk.”

E felvilágosítás után az elnök minden skrupulozitás nélkül beleegyezett a gyűjtés rendezésébe, annál is inkább, mivel tudomása szerint ilyen temetői esküvő a mostani járvány alatt számos helyen már meg is tartatott, állítólag Budapesten is.”

(Egyenlőség, 1918. október 26., 11. p.)


Lakodalom a zsidó temetőben.[19]
Több mint 600 évvel ezelőtt pestis pusztított Európában, amely Krakkót sem kímélte. A járvány oly mértékben tizedelte a lakosságot, hogy egyetlen nap sem telt el anélkül, hogy ne gyűjtötte volna be több száz áldozatból álló szörnyű aratását. A halottak között öregek, fiatalok, nők és ártatlan gyermekek egyaránt voltak. A város utcái sivárak és kihaltak voltak, s azok, akik még életben maradtak, otthon ültek a gondosan bezárt ablakok és ajtók mögött abban a reményben, hogy a pestis szörnyűséges keze így nem éri el őket. Az óvintézkedések azonban fölöslegesnek bizonyultak. A halál angyala egymás után látogatta meg a házakat, otthonokat, és a nyitott ablakon át minden reggel hallani lehetett a hozzátartozójukat sirató emberek hangos jajgatását.

 jóska2012. ápr. 20. 13:57 | Válasz | #23 
A zsidónegyed zsinagógáiban Istenhez imádkoztak, hogy végre fordítsa el tőlük haragját . A gazdagok, akik eddig általában érzéketlenek voltak a szerencsétlen emberek sorsa iránt, most félelmüktől vezérelve szívesen adakoztak a szegényeknek. Azonban sem az imádságok, sem pedig más jótétemények sem tudtak gátat szabni a járványnak, amely fúriaként tombolt a városban.

Amíg egyszer csak valakinek hirtelen eszébe jutott, véget lehet vetni a pestisnek, ha a falusi vagy városi zsidó közösség költségére, a zsidó temetőben tartanák a nyomorékok lakodalmát. A krakkói zsidóság utolsó mentőöveként kapaszkodtak ebbe az ötletbe. A zsidó hitközség pénztárából egy nagyobb összeget szavaztak meg az esküvőre, s lázas készülődésbe kezdtek. Csak egyetlen probléma merült fel közben: a nagy készülődés, az ételek elkészítése és a chuppe felállítása során csak egy kérdés vetődött fel, senkinek se jutott eszébe, hogy ki legyen az a pár, amelynek majd a baldachin alá kell állnia. Lázasan keresni kezdték a párt. A férfiak úgy döntöttek, hogy a szegényházbeli, fél szemére megvakult Feifel legyen a vőlegény. Az asszonyok választása a sánta Ryfkára esett.

Így került e két személy egy péntek délutánon a chuppe alá a zsidó temetőben. Feifel egy bádoggyűrűt húzott Ryfka ujjára, majd széttaposott egy borospoharat, miközben az összegyűlt tömeg teli torokból kiáltotta: Mazel tov. Ezután teljes gőzzel kezdetét vette a szórakozás. A zene és tánc teljesen elfeledtette velük a gondokat és a járványt is.

A vendégek egyszer csak észrevették, hogy az égbolt besötétedett fölöttük, s a nap, amely átadta helyét a holdnak és a csillagoknak, mely a Sabbat kezdetét jelentette, már régen lebukott. Az isteni parancs ellen elkövetett nagy bűn volt ez, amelyért a vidám vendégsereg meg is kapta büntetését.

A táncot járó lábak alatt süllyedni kezdett a föld, a zene hirtelen abbamaradt, s valamennyien kővé dermedtek, amikor tudatosították, hogy a föld remeg a lábuk alatt. Az hirtelen megnyílt, s egy másodperc alatt mindnyájukat elnyelte.

Hatalmas csend borult a temetőre és az egész zsidónegyedre. Olyan szörnyű csend volt ez, amihez hasonló csak a teremtés első napjaiban lehetett, mielőtt még a fény beragyogta volna a földet, s mielőtt élettel telítődött volna.

Ez azt jelentette, hogy ettől fogva tilos volt pénteken házasodni, s ebben a temetőben bárkit is eltemetni ezentúl. A temetőkaput befalazták, s ennek így kell maradnia egészen a mostani évszázadik, egészen a nagy háború kezdetéig. (Basiura 2004, 99–101. p.)


Felhasznált irodalom


Basiura, Ewa 2004. Das legendäre Krakau. Bekannte und unbekannte Geschichten. Kraków, Storyteller Verlag.
Hameln, Glikl 2000. Emlékiratai. Fordította, a bevezetőt és a magyarázatokat írta: Jólesz László. Budapest, Athenaeum.
L. Juhász Ilona 2002. Rudna I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században. Komárom–Dunaszerdahely, Fórum Társadalomtudományi Intézet–Lilium Aurum Könyvkiadó /Lokális és regionális monográfiák, 2./
L. Juhász Ilona 2006. Haláltánc-ábrázolások és haláltáncjáték. Egy középkori pantomimjáték utóélete. Vasárnap, 39. évf. 43. sz., 12–13. p.
L. Juhász Ilona 2007. A metnitzi Haláltánc Múzeum. Ethnica, 9. évf. 1. sz., 28–29. p.
L. Juhász Ilona 2011. Karácsony és a halottak emlékezete. Alba Regia, 40., 211–218. p.
Liszka József 1992. Fejezetek a szlovákiai Kisalföld néprajzából. Budapest, OKTK Magyarságkutatási Program /A Magyarságkutatás könyvtára, XII./
Morvay Péter 1951. A templomkertben, temetőben és halotti toron táncolás, s a halottas-játék népszokásához. Ethnographia, 62., 73–82. p.
Scheiber Sándor 1986. Folklór és tárgytörténet. Teljes kiadás. Budapest, Makkabi.
Schnitzer Ármin 1904. Jüdische Kulturbilder (aus meinem Leben). Wien, L. Beck und Sohn.
Ujvári Péter (szerk.) 2000. Magyar zsidó lexikon. Budapest, Makkabi.



Ilona L. Juhász
Wedding and bridal in a cemetery. Contributions to the Jewish folklore
The author has found three articles about a wedding ceremony of a young Jewish couple held in a cemetery, which appeared in a series of the Ung paper published in 1918 in Uzhgorod. The aim of the ritual held in an unusual place was to halt the spreading of the Spanish flue pandemic taking so many fatal victims by then. According to the Jewish folk belief, a wedding held in a cemetery will stop the spread of the disease. The cemetery bridal attracted great attention, and, to clarify certain misunderstandings, the rabbi of Uzhgorod gave a position on the deal himself. The author presents, describes the transition rites according to the press reports and mentions some similar examples from other regions connected with cemetery customs and points out interconnections between a bridal and funeral, bridal and cemetery in the Jewish people´s faith. In the annex, the mentioned articles are also attached nearly in their full content, to give a picture according to them on the spirit of the times and to make us have a nuanced sense on the differences between the Jewish folk faith and Jewish religious laws.

[1] Felvidéki Hírlap, 1913. január 12., 2. p.

[2] Az idézet újságcikkeket betűhíven közlöm, az elírásokat, hibákat nem javítottam ki.

[3] Ung, 1918. október 22., 2. p.
[4] A cikket teljes terjedelmében lásd a Mellékletben!

[5] Az első világháború idején ez volt a legismertebb és legelterjedtebb fertőtlenítőszer.

[6] Az írást teljes terjedelmében lásd a Mellékletben!

[7] A cikket lásd a Mellékletben!

[8] Esküvő a temetőben. Egyenlőség, 1918. 10. 26., 11. p.

[9] A zsidó vallásban a Sabat, azaz a szombat, a hét hetedik napja, ünnepnap, s nagyon szigorú munkaszüneti napnak számit. A zsidó szombat pénteken naplemente után veszi kezdetét, s a családanya gyertyagyújtással avatja fel ezt a napot (Ujvári 2000, 865. p.).

[10] A legenda majdnem teljes szövegének magyar nyelvű fordítását lásd a Mellékletben!

[11] A település 1938-ban a Szovjetunióhoz került, ma Ukrajna része.

[12] www.myspace.com/video/bagnowka7/pogrzeb-czy-lub-wedding-or-funeral-o-yka1920/101629158 (letöltve: 2011. január 22.)
[13] Az 1646-ban született Glickl Hameln (1646–1719) héber betűkkel, „jüdisch-deutsch” nyelven írta visszaemlékezéseit, 1896-ban Majna-Frankfurtban Kaufman Dávid jelentette meg, majd legközelebb 1923-ban, majd 1980-ban a Jüdischer Verlag kiadásában jelent meg. Ezt fordította magyar nyelvre Jólesz László, felhasználva az eredeti lábjegyzeteket is. A memoár számos értékes adatot tartalmaz a zsidó polgárság szokásaira, életmódjára, ünnepeire, társadalmi kapcsolataira stb. vonatkozóan.

[14] Napjainkban a Kleve nevet viseli, a német–holland határon fekvő város Észak-Rajna-Vesztfáliában.

[15] A Clevében tartott esküvő külön érdekessége, hogy részt vett rajta Frigyes választófejedelem is, aki abban az időben éppen ebben a városban tartózkodott (Hameln 2000, 77–78. p.)

[16] Bővebben lásd pl. Corvisier, André: Tance smrti. Praha, Volvox Globator, 2002.

[17] www.rtlklub.hu/hirek/bizarr/cikk/247444 (letöltve: 2010. december 27.)
[18] www.kiskegyed.hu/szerelem-es-szex/hazassag/hazasodj-temetoben-105386.html (letöltve: 2011. január 22.)
[19] L. Juhász Ilona fordítása




Szólj hozzá!
Címkék: kisebbség zsidóság történelem közélet kultúra társadalom ungvár


A kisebbségi identitás buktatói
2012.04.07. 10:38
Nem vagyok azonos azokkal, akik sérelmi magatartásból, történelmi nosztalgiából és a közösségi sorsverés létélményéből építik fel életművüket.

Balla D. Károly
Nem vagyok azonos
Soha nem éreztem kisebbségi helyzetemet és „határon túli” státusomat hátránynak. Mindig inkább úgy tekintettem rájuk, mint egy sokismeretlenes egyetlenben az „adva van” kategória értékeire – nélkülük közelébe sem juthatnék a megoldásnak. Másnak más a készlete – az enyém ilyen, az enyém ez, ebből kell kiindulnom. Ha jól helyettesítem be a készen kapott értékeket a megfelelő helyre, akár még pontosabb, jobb képletet is kaphatok, mint azok, akik látszólag kedvezőbb adottságokból indulhattak ki.

Alkotó embernek meg éppen hogy javára válhat minden különleges, átlagostól, normálistól eltérő, periférikus helyzet. Igaz, hogy kevesebb benne a biztonság és kényelem, de hát ugyan nem a veszélyből és a gyötrődésből merít-e az, aki fest, komponál, ír.

Ahogy valamely élethelyzetről, ugyanúgy egy-egy térségről is a művészek egészen másként vélekednek, mint a sztereotípiákban gondolkodók. Ahol az utóbbiak a modern civilizáció tektonikus szakadékát, a komfortos világ végét látják, ahol kijelölnék a fejlettség és az elmaradottság, a szabadság és a bezártság közötti senkiföldjét, nos, ugyanarról a térségről az emelkedettebb elmék, poéták, piktorok, komédiások azt vallják, nincs izgalmasabb hely, mint az, ahol kultúrák, nyelvek, vallások és nemzetiségek találkoznak – lehetőleg minél távolabb a hatalmi gócoktól. Ami másnak átkozott provincia, íróember számára lehet olyan sajátos intellektuális régió, amely ismeretlen dimenziókat nyit a mélységek és magasságok felé, lehetővé téve, hogy a lokális értékek alig pislákoló jelzőtüzei kirajzoljanak valami titkos kifutópályát a kozmikus gondolatok számára.

Ez pedig nem jelent kevesebbet, mint hogy kisebbségben élni, periférián élni, mezsgyelétet és peremlétet megélni: nagyszerű kiváltság.

Megélni – de nem beleragadni. Időben felismerni a provincia cuppogó sarát. Belelépni, átgázolni rajta – aztán elegáns mozdulattal lerúgni a lábunkról. Vállalva, hogy a benne caplatók emiatt a mozdulat miatt árulónak tekintenek.

Hosszú ideje már annak, hogy nem tudok azonosulni az olyanfajta kárpátaljaisággal, amely kollégáim többségének identitását meghatározza – és alighanem be is határolja. Bár nem kétlem, hogy a sérelmi magatartásból, a történelmi nosztalgiából és a közösségi sorsverés létélményéből táplálkozó alkotói habitus alkalmas keretet adhat egy hiteles életmű létrehozásához, mégis inkább a folytonos önismétlés elsekélyesedő példáival találkozom. Ha a mostohaság folytonos felpanaszolása és a mégis kitartás fogcsikorgató pátosza képezné a kárpátaljaiság legfőbb ismérvét, akkor én valóban nem tekinthetném magam kárpátaljai írónak – és szó se róla, korábban többször éreztem úgy, hogy szellemi értelemben már emigráltam innen.

Az erősebb nagyítású lencseüveg fókuszában azonban egy ideje más összefüggések rajzolódnak ki előttem. Ha eddig azzal fölényeskedtem, hogy „miféle gyökerek? – nekem szárnyaim vannak!” – akkor most higgadtan és megelégedéssel belátom: ezer kötelék fűz ehhez a földhöz. Vékony, csillogó nemesfém szálak, göcsörtös, durva légzőgyökerek – és a gravitáció érzékeny erővonalai. Ide fűznek. De rugalmasságra tanítottam valamennyit: ha akarom, a Holdig is elengednek.



Szólj hozzá!
Címkék: kultúra identitás


A magyar-magyar ellentétek súlyos következményei
2012.04.02. 10:57
A kárpátaljai magyarság mind a mai napig nem rendelkezik hatékony politikai képviselettel - főleg egységesen fellépővel nem. Ennek legfőbb oka a széthúzás, amely sokak szerint nem is annyira a kárpátaljai magyarok gondolkodásában fellelhető különbségekre, hanem sokkal inkább a külső erők megosztó hatására vezethető vissza.

Egy ukrán lap figyelemre méltó véleménye

Figyelemreméltó cikket közölt március 24-i számában az Ungváron megjelenő RIO című hetilap. Az antagonizmus története című írásában Volodimir Martin, a cikk szerzője arra a következtetésre jut, hogy „a két magyar párt ellenségeskedése Kárpátalján növeli a hatalom képviselőjének esélyét a magyar nyelvű egyéni választókerületben aratott győzelemre.” Mivel a tárgyilagos, szélsőségektől mentes, egész oldalas cikk bizonyára érdeklődésre tarthat számot a magyar olvasók körében, elhatároztuk, kivonatosan közöljük tartalmát.

A cikk szerzője röviden összefoglalja a két kárpátaljai magyar szervezet – a KMKSZ és az UMDSZ – eddigi történetét. A KMKSZ 1989-ben alakult meg, az UMDSZ – két évvel később. Jelenleg két közismert magyar politikus áll az élükön – a 44 éves Kovács Miklós (KMKSZ) és a 40 éves Gajdos István (UMDSZ).

Kovács Miklós 1998-ban győzött a beregszászi egyéni választókerületben, parlamenti képviselő lett, a nemzeti

 jóska2012. ápr. 20. 13:56 | Válasz | #22 
A szerző szerint a kárpátaljai történelem egyik kulcskérdése, hogy az ukránok (oroszok, ruszinok, rutének, kisoroszok) vajon tősgyökeres, azaz őslakói-e azoknak a földeknek, amelyeken élnek, akik tehát már a magyarok IX. századi megérkezése előtt itt voltak, vagy a XIII–XVIII. század folyamán telepedtek meg itt Galíciából, Bukovinából, Volinyról és más ukrán etnikai területekről érkezve.

Kobály ezzel összefüggésben rámutat, hogy a tudósok véleménye megoszlik a kérdéssel kapcsolatban: egyesek szerint az ukránok őslakosok, mások szerint bevándorlók, a harmadik csoport pedig úgy gondolja, hogy őslakosok és bevándorlók is.

Hogy miről tanúskodnak a régészeti, nyelvi és történelmi források? A régészeti adatok szerint a mai Kárpátalja területén a VI–IX. században, tehát a magyarok megérkezése előtt szláv lakosság élt, de az ősszláv települések a vidék nyugati, alföldi részén összpontosultak, míg az ukrán falvak a hegyvidéki és az előhegyi részeken elterjedtek, azaz nem kapcsolódnak egymáshoz genetikusan – állapítja meg Kobály.

Ezen kívül a helynévanyag is eltér az alföldi és a hegyvidéki részeken, mutat rá. Emlékeztet, hogy a Kárpát-medence némely alföldi helyneve arra utal, hogy az itt élő ősszlávok valószínűleg a déli és a nyugati szlávokhoz tartozhattak, miközben az ukránok keleti szlávok.

„Az első fontos következtetés tehát: Kárpátalja ősi szlávjai és a mai ukránok között nincs közvetlen genetikai és földrajzi kapcsolat. Ez azt jelenti, hogy nem az emlékezet előtti idők óta élünk itt, és hogy őseink áttelepülőkként érkeztek ide a későbbi időkben, döntően a XIII–XVIII. század folyamán” – írja a szerző többek között.

A fenti megállapításokban tudományos szempontból nincs újdonság, mégsem hiábavaló ismét leírni. Kobály József az utóbbi években intenzíven foglalkozik Kárpátalja történetének ukrán vonatkozásaival, ezért remélhetjük, hogy legalább neki elhiszik majd a kárpátaljai ősszláv gyökereket hangsúlyozó ukrán ideológusok és politikusok, hogy a ma itt élők közül senkinek sincs különösebb alapja Noé bárkájáig visszavezetni a kárpátaljai jelenlétét; különösen a többiek rovására nem.

(forrás)



Szólj hozzá!
Címkék: ruszin történelem ukrajna magyarság őslakosok


Tiltakozás virtuális élőlánccal József Attila szobrának eltávolítása ellen
2011.10.29. 16:51
VIRTUÁLIS ÉLŐLÁNC JÓZSEF ATTILA SZOBRA KÖRÜL

A tiltakozásnak meglehetősen sajátos módját választotta a kárpátalja magyar író, Balla D. Károly: a Google találati listák "elfoglalásával" alakít ki virtuális élőláncot József Attila szobra köré. Mint ismeretes, a magyar Országgyűléshez Fideszes és KDNP-s képviselők nyújtottak be olyan határozati javaslatot, amely a budapesti Kossuth tér rekonstrukciója keretében szorgalmazza, hogy a kormány állítsa vissza "a tér képzőművészeti arculatának 1944 előtti állapotát". A terv megvalósítása esetén a közismert József Attila-szobor eltávolítására is sor kerülne. Ez ellen emel szót BDK azzal, hogy a témát érintő Google keresésekre adódó találati listákon a saját tiltakozására mutató linkeket igyekszik felsorakoztatni.

További részletek az író blogjában:

Tiltakozás József Attila szobrának eltávolítása ellen – Virtuális élőlánc József Attila szobra körül
és írói oldalán:

Virtuális élőlánc József Attila szobra körül - tiltakozás





Szólj hozzá!

 jóska2012. ápr. 20. 13:56 | Válasz | #21 
Az ukrán közvéleményt (és gyakran a politikai életet is) általában felbolydítja, ha bármilyen szinten szóba kerül valamiféle autonómiatörekvés. Ez voltaképp érthető: Ukrajna nem nemzetállam, kis rosszindulattal akár olyan politikai tákolmánynak is tekinthető, amely etnikai, nyelvi, vallási szempontból, valamint kulturális és történelmi hagyományai szerint erősen különböző népcsoportokat igyekszik, nem sok sikerrel, egységbe forrasztani. Így aztán mindazok, akik pontosan tudják, mennyire ingatag a Szovjetunió szétesése után létrejött fiatal állam politikai és területi integritása, fokozott érzékenységgel reagálnak minden olyan megnyilvánulásra, amelyről úgy vélik, ezen ingatag egység további gyengítésére irányul. Éppen ezért az autonómia kifejezés (már csak Krím példája miatt is) sokak szemében vörös posztó.

Ugyanakkor nem kétséges, hogy például a kárpátaljai magyarság hosszabb távú fennmaradását egy megfelelő jogosultságokkal bíró területi önrendelkezési formáció sokkal eredményesebben szolgálná, mint akár a csak széthúzáshoz vezető, hatékony politikai képviseletet nem eredményező pártosodás, akár a Magyarország felől érkező támogatások (beleértve a visszahonosítás lehetőségét is).

E körülmények ismeretében tűnik némileg meglepőnek a magyar kormány eddig kevéssé hangoztatott álláspontját képviselő nagykövetnek, a kijevi magyar külképviselet vezetőjének a nyilatkozata. Az ukrán hírportálon megjelent interjút az MTI így foglalta össze:

A magyar kormány támogatja az egyik kárpátaljai magyar párt azon kezdeményezését, hogy Kárpátalja területén hozzanak létre autonómiát - közölte Bayer Mihály kijevi magyar nagykövet a weekly.ua című ukrán hírportálon közölt interjúban.

A diplomata elmondta: a magyar kormány legutóbbi ülésén támogatást javasolt azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek a kárpátaljai magyarok legitim politikai szervezeteitől indultak ki. "Ez a két kárpátaljai magyar párt egyikének a kezdeményezése. Mi egyszerűen csak támogatásunkról biztosítottuk e kezdeményezéseket, nincs szó semmilyen szakadár törekvésről" - hangsúlyozta.

Bayer Mihály az újságíró azon megjegyzésére, hogy Ukrajnában úgy vélik, a Tiszamenti járás létrehozása a magyar etnikum számára alkalmat adhat e terület Magyarországhoz csatolására, közölte: "beszélni bármiről lehet; a Krím-félszigeten autonóm köztársaság létezik, Európában (is) vannak autonómiák; Moldovában, ahol (korábban) dolgoztam, autonómiát hoztak létre a gagauzoknak, Romániában pedig már Ceausescu idejében is létezett az erdélyi autonómia".

A nagykövet az interjúban leszögezte, hogy Magyarországnak nincs területi igénye Ukrajnával szemben. Megjegyezte, hogy elég gyakran megfordul Kárpátalján, ahol a megbízatása kezdete óta eltelt másfél évben egyszer sem beszéltek neki ilyen igényről. Emlékeztetett arra is, hogy a kárpátaljai autonómiával kapcsolatos elképzelés néhány évvel ezelőtt merült fel (először), az pedig, hogy a kárpátaljai magyar párt felelevenítette, elsősorban kulturális, oktatási kérdésekkel, valamint az azonosságtudat megőrzésével függ össze.

A portál közölte, hogy a 2001-es népszámlálás szerint 156.600 magyar él Ukrajnában, túlnyomó többségük - 151.500 - Kárpátalján lakik, ahol a népesség 12 százalékát teszik ki. Az írás szerint a magyar kisebbség "meglehetősen ellenáll" az asszimilációnak, mivel tömbben élnek néhány járásban, amelyek közül több Magyarországgal szomszédos.

---

Az interjú eredeti szövege



Szólj hozzá!
Címkék: anyaország diplomácia kisebbség ukrajna autonómia


Gyógyvizek Kárpátalján
2012.03.20. 15:52
Jó arcú középkorú donyecki férfi mondja a Rákóczi-pince előtt: a tokaji bor kedvéért akár a világ végére is elmenne, de a magyarországi gyógyfürdők vonzereje sokat csökkent az utóbbi években. Egyfelől magasak a belépti díjak, másfelől majdnem ugyanezt Kárpátalján is megtalálják a keletebbről érkezők. Igaz, a víz gyakran ugyanolyan gyógyerejű... No de a körülmények... A beregszászi termálvízű strandnál lepusztultabb posztszocialista létesítményt Ukrajna határaitól nyugatabbra azért nem igen találni. És mégis megtelik napról napra a medence, látszólag senkit nem zavar a málladozó beton, a rozsdás csövek, a higiénikusnak aligha mondható öltöző, ahol a zuhanyrózsából nemhogy meleg, de néha még hideg víz sem folyik. Nem folyik, mert ezt a város szolgáltatja. Még szerencse, hogy a medencébe a Földanya szolgáltatja a forró vízet.

A beregszászi Zakarpattya sportkomplexumot még 60-as évek Szovjetuniójában építették. Ilyen méretekre is kell számítani, benne egy 50 méteres medencével, melyben termál-gyógyvíz várja a fürdőzőket. A medencét egy gejzír tölti fel 1,5 km-es mélységből. A termálvíz szilícium-nitrogén-karbonát- és magas sótartalmú, így a legtöbb mikroorganizmust elpusztítja. A gejzír vize 50 fok, de a medencébe érve 33-ra hűl. Mind bőrbetegségek, mind mozgásszervi panaszok ellen jó gyógyír. Szintén Beregszászban, a Pacsirta Hotel szintén működtet egy termálfürdőt, sószobával – írja a karpat-tur.net.

Mostanában kezdték el felfedezni Kárpátalja gyógyvizeit igazán, igaz ez az ukránokra is és a magyarokra is. Ha a meglévő fürdőket korszerűen felújítanák és néhány újat is nyitnának, valószínűleg elszívná a jelenleg Magyarországra járó ukrán fürdőzőket, de a magyarokat is. Az árak közötti különbség és a környék szépsége, na és persze a nyelvi könnyebbség akkora vonzerő lehet, amivel még Budapest vagy Hévíz sem tudja felvenni a versenyt.

Kárpátaljai vélemények

A POSZTINFO.hu kérdésre több kárpátaljai úgy nyilatkozott, hogy egyértelműen a turizmusban és azon belül a gyógyvízekben látják Kárpátalja gazdasági fellendülésének egyetlen módját. A 24 éves ungvári Marija szerint Az Európai Unió tőszomszédságában, Lengyelországból, Szlovákiából, Romániából és persze Magyarországról is özönlenének a turisták Kárpátaljára, ha a szükséges fejlesztések megtörténnének. A 32 éves munkácsi Iván szerint, aki maga is az idegenforgalomban tevékenykedik, legalább reklámra lenne szükség. “Olyan hirdetésekre gondolok, amik nem szokványosak. Egy jó YouTube-vírusvideó Kárpátaljáról, magyar nyelvű szereplőkkel például megfelelő módja lenne annak, hogy a magyarok fejéből kiverjük azt a képet, hogy a volt Szovjetunióban minden szakadt, dohos, rozsdás és betonból van.” Egy negyvenes éveiben járó beregszászi magyar nemzetiségű tanárnő pedig leginkább a schengeni határátlépés egyszerűsítését látná megoldásnak: “Az világos, hogy az olykor órákig tartó várakozás és pepecselés a határon elriaszt mindenkit. Szerintem, aki EU-s útlevéllel jön ide azért, hogy itt költse el a pénzét, annak élből továbbot kellene inteni. Nyilvánvaló, hogy ezért cserébe ukrán útlevéllel rendelkezőkkel nem fognak ugyanígy bánni, de ez az arcvesztés megérné.” Külön kiemelte, hogy távolabbról repülővel is lehetne “hozatni” turistákat. hiszen Ungváron van egy erre alkalmas repülőtér, mégsem használják.



Szólj hozzá!
Címkék: turizmus beregszász gazdaság idegenforgalom egészség


Nem lehetnek köztisztviselők a kettős állampolgárok
2012.01.31. 19:43
Nem tölthetnek be közhivatali tisztséget a jövőben Ukrajnában olyan személyek, akik az ukrán mellett más állampolgársággal is rendelkeznek. A kettős állampolgárok kiszűrésére speciális bizottságot hoznak létre.

Vaszil Popadinec, a megyei közigazgatási főosztály vezetője az Ungvárról sugárzó Tisza-1 állami tévécsatorna adásában azt mondta, hogy az Ukrajnában folyó közigazgatási reform lezárulása után nem tölthetnek be közhivatali tisztséget Kárpátalján azok, akik kettős állampolgársággal rendelkeznek, és a vezető beosztásban dolgozó köztisztviselőnek nem lehet közeli hozzátartozó a beosztottja.

Hozzátette: a közigazgatási reform már kezdetét vette 2011. december 9-én, amikor Viktor Janukovics elnök aláírta az új közigazgatási törvényt.

A tisztségviselő szerint a törvény száműzi az állami hivatalokból a "sógorságot-komaságot", hiszen a jövőben a főnök még az élettársát sem alkalmazhatja beosztottként. Igaz, ettől eltekintenek a falvakban és Kárpátalja hegyvidékén, ahol kevés a szakember – tette hozzá.

Közölte azt is, hogy speciális bizottságot hoznak létre, amelynek feladata a kettős állampolgársággal rendelkező köztisztviselők kiszűrése lesz.

Popadinec elmondta, hogy a jogszabály hatályba lépése után jelentős mértékben csökkentik a köztisztviselők számát. Ennek köszönhetően legalább kétezer hrivnyára (körülbelül 65 ezer forintra) emelik a közigazgatásban dolgozók fizetését, mivel eddig a hivatalnokok 80 százaléka mindössze havi ezerkétszáz hrivnyát keresett.

(MTI)

 jóska2012. ápr. 20. 13:54 | Válasz | #20 
1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 10. | Telefon: (+36-1) 459-0400 | Fax: (+36-1) 459-0401 | info@kfi.hu
Kérjen ajánlatot itt




Rólunk
Céginformáció
Ügyfeleink
ÁSZF
Munkatársaink
Titoktartás

A KFI Fordítóiroda az Oxford-csoport tagja


- Céges kihelyezett vagy külföldi nyelvtanfolyamokhoz kattintson ide:
Angol nyelvtanfolyam


-Ausztrál tanulmányokhoz és munkavállaláshoz kattintson ide: Tanulj Ausztráliában
RólunkFordításTolmácsolásJelentkezzen munkatársnakKapcsolat
KFI FORDÍTÓIRODA
PRECIZITÁS SZAKÉRTELEM
fordítás, tolmácsolás

RÓLUNK
Céginformáció

A KFI Fordítóiroda kiemelkedő felkészültségű munkatársi gárdával rendelkezik, amely biztosítéka a szakszerű és pontos fordításnak. Megalakulása óta elsődleges célkitűzése a megrendelői igények teljes körű, magas színvonalú kiszolgálása és az akár különleges feladatokhoz való maximális alkalmazkodás. Megrendelőink között megtalálhatóak a kormányzat, az államigazgatás, a versenyszféra és a lakosság legkülönbözőbb csoportjai. Szolgáltatásainkkal minden Európában beszélt nyelven állunk rendelkezésére.

A folyamatosan biztosított magas szintű munkavégzésnek az iroda technikai felszereltsége, nagy számú tolmács és fordító munkatársaink szakmai felkészültsége és több évtizedes tapasztalata, valamint projekt vezetőink ellenőrző munkája szolgálnak alapul.

Megbízásaink teljesítése során, a precizitáson túlmenően törekszünk a gyorsaságra és a vállalt határidők minden körülmények közötti pontos betartására.

A fordítás bizalmi munka, így ügyfeleinkkel a lehető legszorosabb munkakapcsolatot alakítjuk ki. A szoros kapcsolattartás lehetőséget biztosít számunkra, hogy a legszélesebb körben megismerkedhessünk az általuk végzett tevékenységgel és a szakterület nyelvezetével. Ezért is alapvetőnek tartjuk a bizalmas ügykezelést és a titoktartást, amit adminisztratív munkatársaink és fordítóink, tolmácsaink egyaránt messzemenően betartanak.

A KFI Fordítóiroda ügyfélkörének igényeihez igazodva az alábbi szolgáltatási kört kínálja:

- általános és szakszövegek fordítása
- tanúsított minőségű fordítás
- lektorálás (nyelvi és szakmai)
- szövegek lokalizálása
Ügyfeleink

Ügyfeleink között megtalálhatóak a magyar kis- és nagyvállalatok, multinacionális nagyvállalatok, magyarországi székhellyel/fiókkal nem rendelkező külföldi cégek, továbbá magánszemélyek is.
Általános Szerződési Feltételek

1. Fordítás/Tolmácsolás megrendelése irodánk nyitvatartási idejében személyesen vagy E-mailen minden esetben írásban történik a megrendelés határidejének és az elkészült anyag átvételi módjának pontos megadásával. A leadott megrendelést lemondani csak az irodánkba érkezésétől számított 1 órán belül lehet minden anyagi következmény nélkül. Az ezen időn túli lemondást az iroda nem tudja elfogadni.

2. A teljesítési határidő betartásának feltétele, hogy a megrendeléssel összhangban irodánkhoz beérkezzen a fordításhoz szükséges összes dokumentum tárgynap 16 óráig (pénteken 15 óráig). Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, akkor a teljesítési határidő megfelelő mértékben meghosszabbodik. A teljesítés idejébe a beérkezés és a leadás napja nem értendő bele. Az elkészült fordítást a megrendelésben kért módon Email-en, faxon vagy személyesen - adathordozón - irodánkban adjuk át.

3. A fordítás díjának megállapításakor az elkészült fordítás (célnyelv) az aktuális Microsoft Word szövegszerkesztőn (szóközökkel) számolt karakter mennyiségének alapján történik.

4. Első megrendelés esetén fizetés az anyag átvételekor készpénzben történik (kivéve egy esetleges egyéni megállapodást). Amennyiben Ön rendszeresen megrendeli szolgáltatásainkat úgy a fizetés történhet átutalással (8 nap). Fizetési késedelem esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét vagyunk jogosultak késedelmi kamatként felszámolni.

5. Az elkészült fordítás az eredeti szöveg formátumához igazodó szerkesztéssel kerül átadásra. Amennyiben speciális szerkesztési igények merülnek fel (pl. szkennelés, a Word-től vagy Exceltől eltérő szövegszerkesztő használata stb.), irodánk megegyezés szerint különdíjért vállalja ennek munkálatait.

6. A már elvégzett és leszállított fordítás szövegének módosítása esetén, amennyiben a módosított szövegben a változtatások az előző változathoz képest nincsenek jól felismerhetően megjelölve, irodánk a teljes szöveg lektorálását és a megadott részek fordítási díját számolja fel. Amennyiben a megbízó a változtatásokat jól felismerhetően bejelöli a módosított tartalmú fordítandó dokumentumban, irodánk csak a bejelölt részeket fordítja le ismét, és csak a lefordított szövegrészek fordítását számlázza ki a megbízónak.

7. A lektorálás nélküli normál fordítási folyamat során a szakmai ismeretekkel is rendelkező szakfordító által készített anyagok egyfajta nyersfordítása készül el, ahol a nyelvi érthetőség az elvárás. Kérésre irodánk lektorálást végeztet, amelynek költsége a Megrendelőt terheli.

8. Stilisztikai javítások, szinonimák, illetve a cégre jellemző sajátos szakkifejezések, rövidítések használata, amennyiben ezeket a Megrendelő nem közli a fordítás megrendelésekor a Megbízottal, nem számítanak fordítási hiányosságoknak.

9. Az iroda köteles a fordítást/tolmácsolást megfelelő körültekintéssel elvégezni, szem előtt tartva a Megrendelő érdekeit.

 jóska2012. ápr. 20. 13:53 | Válasz | #19 
Jelentkezzen munkatársnakKapcsolat
KFI FORDÍTÓIRODA
PRECIZITÁS SZAKÉRTELEM
fordítás, tolmácsolás

FORDÍTÁS
Fordítói gárdánk szakképzettsége, több évtizedes szakmai tapasztalata, valamint nagy létszáma mellett belső minőségbiztosítási rendszerünk a biztosítéka, hogy minden fordítás magas minőségben, a megfelelő nyelvi szabatossággal és formai eredetiséggel készül.

Projektvezetőnk kiválasztja az adott fordítás elvégzéséhez legmegfelelőbb fordító és lektor munkatársakat az alábbiak figyelembe vételével:
 a forrás és a célnyelv
 a fordító szakmai háttértudása és gyakorlata
 a kért határidő a mennyiség függvényében

Egy konkrét fordítás feladatait mindig az adott szakterületen jártas kollégák végzik. Fordítógárdánk számtalan szakterületi ismerettel rendelkező munkatársakból áll, ami lehetővé teszi, hogy irodánk az adott témakörökben gyors és minőségi fordításokat készítsen.

Megrendeléseink 90 %-ban világnyelvek és európai nyelvek különböző kombinációira vonatkoznak. Bármilyen nyelvpárra vonatkozó fordítási megrendelést tudunk teljesíteni, hisz rendszeresen megbíznak minket külföldi cégek olyan nyelvpárokra is, amelyekben nem szerepel a magyar nyelv.
Megrendelés menete

A KFI Fordítóirodához érkező megrendeléseket budapesti központi irodánkban fogadjuk. Ügyfeleink megrendeléseikkel felkereshetik irodánkat személyesen vagy elküldhetik azt hozzánk E-mailben. A megrendelőlap kitöltését és elküldését szívesen vesszük, de e nélkül is elfogadunk e-mailen érkezett megrendeléseket, amelyekre ugyanúgy vonatkoznak az általános szerződési feltételeink. Minden további egyeztetésre személyesen, E-mailben vagy telefonon kerülhet sor.
HITELES FORDÍTÁS

Az alábbi, cégeljáráshoz szükséges iratokról készíthetünk hiteles jogi fordításokat:
 alapító okirat
 társasági szerződés
 taggyűlési jegyzőkönyv
 aláírási címpéldány
 cégkivonat
 cégbizonyítvány
 tulajdoni lap
 forgalmi engedély
 erkölcsi bizonyítvány

A hiteles fordítások elvégzésére az alábbi törvényi hivatkozás nyújt számunkra lehetőséget:
"24/1986. (VI. 26.) MT rendelet a szakfordításról és tolmácsolásról: 6/A. § „Cégkivonat hiteles fordítására, valamint a cégjegyzékbe bejegyzendő adatoknak és cégiratoknak az Európai Unió bármely - a cég választása szerinti - hivatalos nyelvére történő hiteles fordítására a szakfordító vagy szakfordító-lektor képesítéssel rendelkezők is jogosultak."

 jóska2012. ápr. 20. 13:52 | Válasz | #17 

Fordítás, Tolmácsolás - Concord Fordítóiroda

FŐOLDAL
DÍJTÁBLÁZAT
REFERENCIÁK
FAQ
KAPCSOLAT
Üdvözöljük honlapunkon!
Egy szolgáltatóktól túltelített piacon csak azok a fordítóirodák maradhatnak életben, akik üzleti kapcsolataikban a win-win (nyertes-nyertes) stratégiát követik. Ha Ön nyer a szolgáltatásainkkal, akkor mi is nyerni fogunk a kapcsolatból.

Mi a biztosíték arra, hogy nyugodtan hátradőlhet, ha minket bíz meg?

Szánjon rá néhány percet, hogy megtudja.

Megrendelés menete díjtáblázat

Kérje árajánlatunkat!

Munkalehetőség fordítóknak és tolmácsoknak

Muhi András Zsolt
A Concord Fordítóiroda vezetője

A bejövő munkákkal szakmai tartalmuk szerint négy szekcióban foglal- kozunk: Gazdasági-, Jogi-, IT- és Orvosi szekció. Mindegyik szekciónak meg vannak az állandó fordítói, akik szakterületükön sok száz oldal tapasztalattal rendelkeznek. FORDÍTÁS

A jó tolmács olyan, mint a jó bíró. Ha jól végzi a feladatát, akkor szinte észre sem lehet venni, hogy jelen van. A rossz tolmácsolásról ezzel szemben rengeteg szó esik. Ön sem szeretné, hogy a tolmács legyen a középpontban?
TOLMÁCSOLÁS

Az általunk használt tolmács- berendezés és a hangszigetelt tolmácsfülkék garanciát jelentenek a konferenciák magas tech- nikai színvonalon történő lebonyolítására.
TOLMÁCSBERENDEZÉSEK

Ön is megbirkózna a fordítással, csak egy kis segítségre lenne szüksége? Csak néhány szót nem ért? Szótáraink, fordítószoftve- reink és fordítóceruzáink segítenek Önnek.
SZÓTÁRGÉPEK

Hírlevél


Iratkozzon fel, hogy részesüljön a hírlevélolvasóknak szóló kedvezményekből.

Feliratkozás
Kedvezmények


Szakmai hírek, tanulmányok
Kínai-magyar online szótár indult >>
Hiteles fordítások: gyorsabban és kisebb felárral - Igéretet tett az OFFI >>
880 ezer szót tud a legújabb óriásszótár >>
Szövegtan és fordítás - könyvbemutató >>
Összes hír >>
Érdekesebb munkáink
A Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak fordítunk>>
SAP témakörben szintkrontolmácsoltunk >>
A Oktatási és Kulturális Minisztériumnak tolmácsoltunk>>
A Magyar Autóklub rendezvényén tolmácsoltunk >>
Sólyom László elnök úrnak tolmácsoltunk >>
Minőségbiztosítás

Magyar Fordítóirodák Egyesülete

ISO 9001:2001

Akciós banner



 jóska2012. ápr. 20. 13:50 | Válasz | #16 

A Tanszék ERASMUS kapcsolatai:



Anadolu Egyetem Filozófia Tanszék (Törökország, Eskisehir, 2009-2013)
Filozófia (etika és esztétika);
Szemeszterenként 2 (BA) hallgató
Koordinátor: Tóth János
Babes-Bólyai Egyetem Filozófia Tanszék (Románia, Kolozsvár, 2009-2013)
Filozófia (etika és esztétika)
Szemeszterenként 2 (BA) hallgató
Koordinátor: Tóth János
Bogazici Egyetem Filozófia Tanszék (Törökország, Isztambul; 2011-2013
Az egyetemen az oktatás nyelve angol!
Filozófia (etika és esztétika);
Szemeszterenként 2 (BA) hallgató
Koordinátor: Tóth János
Democritus Egyetem Antropológiai Tanszék (Görögország, Komotini; 2008-2013)

 jóska2012. ápr. 20. 13:50 | Válasz | #15 
A doktori iskola oktatási és kutatási programjai

A Filozófia doktori iskola három fő oktatási és kutatási alprogramból áll:

I. Metafizika és metafizikakritika
II. Etika, társadalom- és alkalmazott filozófia
III. Művészetfilozófia

Minden alprogram több modulra (tantárgyra) oszlik, amelyek a főbb oktatási és kutatási irányon belül speciálisabb irányokat jelölnek ki.

1. táblázat: Alprogramok és modulok

I. Metafizika és
metafizikakritika

II. Etika, társadalom- és alkalmazott filozófia
III. Művészetfilozófia
I.1. Kozmológia
II.1. Etika

III.1. A művészi kifejezés szemiotikája és ikonológiája
I.2. Ontológia
II.2. Társadalomfilozófia

III.2. A kép: a film és a színház szemiotikája
I.3. Episztemológia
II.3 Alkalmazott filozófia

III.3. A művészetfilozófia története
I.4. Vallásfilozófia/Teológia


I.5. Metafizika történet




 jóska2012. ápr. 20. 13:49 | Válasz | #14 



A FILOZÓFIA TANSZÉK
MÚLTJA


Az 1872-ben Kolozsváron alapított Ferencz József Tudományegyetem - a kényszerítő politikai körülmények hatására - 1921 őszén Szegeden nyitotta meg kapuit. Az áttelepülést követően az egyetem Bölcsészet- Nyelv- és Történettudományi Karán a Filozófiai Intézet vezetésére Bartók György kapott megbízást, aki korábban Kolozsváron Böhm Károly tanítványi köréhez tartozott ('Kolozsvári Iskola'), s aki ekkorra már neves filozófusnak számított. Bartók egészen 1940. október 19-ig, az egyetem kolozsvári visszatelepülésig, mint 'nyilvános rendes egyetemi tanár' vezette az Intézetet, s emellett több egyetemi (pl. dékáni) funkciót is betöltött. A neokantiánis szellemiségű Bartók szinte egyszemélyben határozta meg a szegedi filozófiaoktatás minőségét és irányultságát. (Leckekönyve tanúsága szerint József Attila is több szemeszteren át hallgatta előadásait.) Bartók elismert személyisége volt a hazai filozófiai, tudományos életnek, amit MTA levelező tagsága is bizonyít. Szerkesztésében 1936 és 1944 között Szegeden (és Kolozsváron) Szellem és Élet címen filozófiai folyóirat jelent meg.

Az egyetem 1940 őszén bekövetkező kolozsvári visszatelepülését követően a Filozófiai Intézet vezetését 1940 október 19-től 1948 január 31-ig a kiváló filozófiatörténész és Arisztotelész-forditó, az antik bölcseletet elismert szakértője, Halasy-Nagy József professzor vette át, mint 'nyilvános rendes egyetemi tanár'. Halasy-Nagy emellett prodékán és dékán, illetve az egyetem delegáltjaként felsőházi képviselő is volt egyben.

Az 1921 és 1948-as évek között Bartók György és Halasy-Nagy József mellett, különféle (főként magántanári) minőségben

 jóska2012. ápr. 20. 13:48 | Válasz | #13 
A Szegedi Egyetem Filozófia Tanszéke az egyik legszélesebb spektrumot átfogó filozófia tanszék Magyarországon. Diákjaink a kurzusok és programok olyan széles skálájáról választhatnak, amelyek biztosítják az érdeklődésüknek megfelelő, mélyreható kutatások lehetőségét, valamint felkészíti őket jövendő életpályájukra.
A filozófia majdnem háromezer éve foglalkozik az embert érdeklő legfontosabb kérdésekkel. Megismerhető-e a világ? Mi az igazság? Hogyan tegyünk különbséget igaz és hamis között? Miért van valami és nem inkább a semmi? Milyen a jó élet? Milyen az igazságos társadalom? Mi a szép? Mi a művészet? Mit kell tudnom? Mit kell tennem? Mit remélhetek? Mi az ember? Mi az élet értelme?
A filozófia nem életidegen ismeretek elvont gyűjteménye. Állandóan változó világunk egyre bonyolultabb, és életünk, ha komolyan vesszük, nem könnyű. A filozófia olyan, a világ megértéséhez és az élethez szükséges ismereteket, készségeket nyújt, amelyek segítenek tájékozódni, hivatást választani, gazdag és jó életet élni. A filozófia, többek között, olyan készségeket tanít, mint a kritikai gondolkodás, a lényeglátás, a helyes módszer kiválasztása és megalkotása, az alapos, átható olvasás, a világos írás és az ékesszólás. Ezek a készségek a legkülönfélébb életpályáknál hasznosíthatók. Ha valaki megértette Szókratész és Platón módszerét, könnyebben tájékozódik bármiféle ismeretek, elméletek között. Ha valaki megértette Hegel rendszerét, könnyebben átlátja a gazdasági, egészségügyi, állami és más társadalmi viszonyok szerkezetét és dinamikáját. Ha valaki megértette korunk filozófusait, könnyebben válik a hagyományt és az újat összekötő, nyitott, kreatív emberré.
A világ megértése és saját boldogulásunk nemcsak szaktudást, hanem bölcsességet, a szép iránti fogékonyságot, kíművelt erkölcsi érzéket és szellemet is igényel. Mindezek kiképezése elsősorban a filozófia dolga. A filozófiáé, amely több ezer éve fennáll. Nyilvánvalóan azért, mert kielégíti a szellem mindenkori embereinek igényeit. A filozófia születése óta él az a tradíció, melynek képviselői megkísérlik a társadalmi gyakorlatban szétforgácsolódott, sokszor egyenesen ellentétes részekre bomlott világot és az embert a maga egységében szemlélni, teoretikusan megérteni. Amíg az embert érdekli a múlt és alakítani akarja jövőjét, addig ez a filozófiai tradíció él, addig szükség lesz a filozófiai szótárakra.

 kentaur2011. okt. 31. 11:52 | Válasz | #12 
"....mert végül semmi sem marad,
csak az angyalok és a lovak..."

(Nemes Nagy Ágnes)

 madocsaiandras2011. okt. 07. 12:14 | Válasz | #11 
Kedves Benkő Péter!

Egy korosztályba tartozom Önnel(52), és külsőre/belsőre is hasonlóak vagyunk(lóimádat s tiszta tudat).Nem tudom miért írok ide, és hogyan tévedtem erre az oldalra.Talán karmikus ez. - Lovakkal kapcsolatos elmélkedéseim egy könyvbe ágyazva élnek.(NAPKELET LOVAI - Szkítia-Magyarház kiadó)
Tervem, hogy téziseimet a gyakorlatban igazoljam.Eger mellett 16,5 hektáromon szeretném ezt tenni.A területen jelzálog van még 1,5 mill(2012 Ápr. 30.-ig határidő, másképp elúszik mindenem)., + 194.000Ft illeték (2012 Májusig kifizetendő).Kiköltözéshez kb. 3 millióFt kell(szélkeré, napelem, szivattyú,aggregát, kerítések,ősi szittya lovak tenyésztéséhez tenyészanyag, + pár racka, fodrostollú lúd, kendermagostyúk, puli, komondor, kis faház lakásnak)
Ezeket csak úgy elmondtam.Nehéz napokat élek meg hogy a 4. emeleten kell várnom a bizonytalant. Nem sok ez a pénz ami kellene az induláshoz, az organikus élethez, amivel példát állíhatnék az embereknek, hogyan kell vegyszerek, csonkítások, erőszak nélkül élni, és élni hagyni.....

Nézze meg - ha teheti - könyvemet s tegye azt, amit tennie kell!

Áldás

Madocsai András

xxxxyvz@gmail.com

20-2636599

http://www.bing.com/search?q=napkelet+lovai&x=0&y=0&form=MSNH14&qs=n&sk=&pc=Z134

 Eva Körner2011. jún. 13. 11:29 | Válasz | #10 
Köszönöm a csodalatos kepeket es a hozzafüzött mondatokat!

 Zorra2011. máj. 30. 19:06 | Válasz | #9 
Én 12 éves vagyok. Lóbolond. Bárhova megyünk az első kérdésem: Lesznek lovak? Ha igen felülhetek rá?
Apa szerint a véremben van a lovaglás. Soha se lovagoltam mégis úgy ment mintha már egy éve csinálnám. Szerintem a lovak csodálatosak!

 Ivar2010. szept. 21. 16:36 | Válasz | #8 
Kedves Benkő Péter! Milyen az élet megy?
Sajnos, nem tudom, magyar nyelv és tudom használni a Google fordító segítséget. Remélem, hogy az üzenet tele egy csomó hibát.
Szeretett volna kérni egy autogrammot tőled. Hogyan és hol írjak. Kérem, küldjenek nekem egy e-mailt erre a címre, ahol írni.
Élek Észtországban, a nevem Ivar. Mindig szerettem filmek Magyarországon.
Emlékszem, nagyon jól filmeket, mint az "A Koppányi de testamentuma", "Egri csillagok", "A fekete Város", "Fekete macska", "Palkó Csínom" és mások. Sok film, amit már megtartotta a videó. Azt remélik, hogy megtalálják ezeket a filmeket a DVD-lemezek.
Mellesleg, nekem ez volt a nagy meglepetés, hogy egy kis szerepet igazgatója keresztény-Jaque film "Lady Hamilton". Majd küldök neked egy kis kép a filmből.


Szeretném, ha minden a legjobb és a jobb. Jó egészséget, sok gyönyörű élményt és az új szerepek.
Te vagy a kedvenc színész több mint 30 éve! Igazán tehetséges, változatos, kellemes és bájos színész. Köszönöm, hogy itt vagy!
Kívánok jó egészséget, élményekkel és az új és érdekes szerepek.
(Egy másik kép a filmből: "Az ember tragédiája")

 Sz.A.K.2010. jún. 22. 21:51 | Válasz | #7 
Kedves Benkő Péter!
A hétköznapi rohanások, az élet kergetése közben a gépem előtt ülve "jött be"honlapja, bizony gyermekkorom kedvenc szinésze lévén érdeklődve néztem képeit....
A lovas képek csodálatos energiákat közvetítenek, anno én is megtapasztaltam Ingriágdnek hivták, amikor eggyé válva ló és lovasa minden rezdülésünket érezvén emelkedtünk a földi valóságból...
Kivánom, hogy ezt az érzést amit a lovakkal megtapasztal itt a földön is átélhesse!!!
Mély hálával és szeretettel:
Szabó Andrea Krisztina kieziológus

 Veres Attila2008. aug. 18. 21:16 | Válasz | #6 

Tiszteletem kedves művész úr!

Én Veres Attila vagyok.40 éves.Megszeretném kérdezni önt hogy ilyen idős korban érdemes-e megpróbálkozni megtanul a lovaglást?.Ugyanis én nagyon szeretnék megtanulni.Ön mióta lovagol?.Válaszát előre is köszönöm:Tisztelettel Veres Attila Békéscsabáról.

 GABRELLA2007. okt. 07. 08:52 | Válasz | #5 
SZERETEM A LOVAMAT

 Judith2007. jún. 13. 19:30 | Válasz | #4 
Kedves Művész Úr! A megszólítás ellenére most nem mint színészhez, hanem mint lovas emberhez szeretnék szólni. Nem is igazán a saját, mind inkább a férjem nevében.Fejér megyében, Pusztavámon élünk, többeknek van lova a faluban, de szerintem úgy, mint a férjem nem szereti a sajátját egyikük sem. Ő, falusi lévén veleszületett szerelemmel él a lovak iránt. Hamar özvegy lennék, ha nem tarthatna akár egyet is. Jelenleg egy nóniusz kancával dicsekedhet, de hamarosan szeretné befedezetetni, és csikót dobatni. Sajnos a jelenlegi kancánk édesanyja a második ellésbe belepusztult az akkori csikójával együtt. Azóta húzza halasztja a fedeztetést, de most rászánta magát. Hiszem, hogy most sikerrel fog járni, mert ennyire talán még nem akart semmit az életben. Nagyon szereti a családját, de neki a lovak az élete. A Kistermelők lapjában olvastam egy cikket Önről és a lovairól. Ha rá tudom beszélni, hogy ideüljön a számítógép elé, be fogom mutatni neki ezt a honlapot, biztosan nagyon örül majd, hiszen nem tudja, hogy én írok Önnek. Ha van ideje a rengeteg tennivalója mellett, kérem néhány sort írjon neki az én email-címemre. Nagyon sok erőt, kitartást és szeretetet kívánok Önnek a további munkájához, színészi tevékenységéhez és a lovakhoz egyaránt. Minden Jót! Judith

 Csontos Hajnalka2007. máj. 13. 20:24 | Válasz | #3 
Kedves Péter! Elnézésed kérem, hogy így ismeretlenül zavarlak és tegezlek, de lovasok körében ez ugyebár bevett szokás. Én is imádom a lovakat és hetente 2x lovagolok is, mert ez tölt fel annyira, hogy el tudjam viselni az "élet dolgait". Bár csak egy éve ütött belém a "ménkű", de azóta is szerelmese vagyok a lovaknak., szinte már betegesen.:-) Nagyon remélem, hogy minél hamarabb lesz sajátom is, mert ahol most lovagolok (táltosoknál, Remeteszőlősön) tartani nem lehet, de itt végre olyan lovakat találtam (arab telivérek), amiket nem kell bíztatni a vágtára, mennek, mint az őrültek. Nagyon szeretem őket! Apukádat is nagyon szerettük és a Te pályafutásodat is végigkísértük. Remélhetőleg már túlvagy a nehéz eseményeken. További jó egészséget és sok sikert kívánok mind a lovakhoz (nagyon szép pacikáid vannak)
mind a színészi pályádhoz. Üdvözlettel: Csontosné Medgyesi Hajnalka (iwiwen)

 Éva2007. márc. 04. 09:52 | Válasz | #2 
Én mindég csodáltam a lovakat. Boldog lehet az az ember, aki közöttük él. Sokkal többet érnek, mint sok ember. Még sokáig éljen körükbe az ő és a mi örömünkre.

 © Irénke2006. szept. 06. 10:13 | Válasz | #1 
Kedves Péter!
Arra lennék kiváncsi, hogy mióta él benned a lovak szeretete és volt-e olyan időszakod, hogy nélkülöznöd kellett valamiért a társaságukat?


Ugrás a tetejére

Tárhely és domain a MediaCentertől

Vissza a honlap főoldalára