The Vampire Diaries - Welcome to Mystic Falls   >>   Fórum   >>   Mikaelson-birtok
Az Ősök tulajdona! Vigyázz! :D

Ha szeretne hozzászólni, be kell jelentkeznie!
Bejelentkezés >>

Listázás időrendben


Stefan Salvatore2012. aug. 14. 21:20 | Válasz | #52 
- Rendben, vigyük! - mondtam Damonnek. Elena ellenkezett, de Damon a hátára kapta, amin elmosolyodtam.
- Úgy is az lesz, amit mi akarunk, szóval ne ellenkezz! - mondtam Elenának. Majd elindultunk a Salvatore villa felé.

/folyt. köv. ott/

Damon Salvatore2012. aug. 14. 19:12 | Válasz | #51 
- Ez egyáltalán nem tréfa.. - mondtam Elenának.
- Nem értem. Emlékeznie kellene ránk. - fordultam Stefan felé. - Vigyük haza.. - mondtam Stefannak, majd közelebb léptem Elenához, annak ellenére, hogy kezével jelezte, hogy ne közelítsünk felé.

Elena Gilbert2012. aug. 14. 19:00 | Válasz | #50 
Értetlenül néztek rám, és közeledtek az ágyhoz. Valamelyikük a gyerek apja?! Annyira meglepődtem, hogy még levegőt is elfelejtettem venni és megszédültem egy pillanatra. Majd felemeltem a kezem, hogy ott álljanak meg ahol vannak.
- Nem..tudom...miért nem emlékszem. De ez nekem sok. Hagyjatok... - vettem egy mély levegőt és behunytam a szemem.
- Nem tudom milyen tréfa ez, de én ebben nem akarok részt venni. - felhúztam a térdem és fejem két lábam közé helyeztem, úgy folytattam a légzőgyakorlatot.

Stefan Salvatore2012. aug. 14. 13:27 | Válasz | #49 
- Hát ez az... de miért nem emlékszik? - kérdeztem Damontől, majd Elena felé közeledtem, aki kezével még jobban védte hasát.
- Nem akarunk bántani sem téged, sem a gyereket. - mondtam Elenának. - Másrészt, Elena te szórakozol velünk vagy tényleg nem emlékszel ránk? - kérdeztem tőle.
Megfordult a fejemben, hogy esetleg csak ugrat minket. - Én Stefan vagyok, Ő Damon. - mondtam neki.
- Egyikőnk a gyerek apja. - tettem hozzá. Ez elmondta azt is, hogy mindkettőnkkel kavart és hogy tényleg nem akarjuk bántani.

Damon Salvatore2012. aug. 14. 13:03 | Válasz | #48 
Hamarosan megjelent Stefan és Jeremy, aki hátulról leszúrta Rebekaht. Végre valami hasznát is vesszük a srácnak.
Bár Elijah halott volt, mégis látszott Elenán a félelem, mikor Stefan felé közeledett. Nem emlékezett ránk.
- Elijah halott... Emlékeznie kellene ránk. - mondtam Stefannak, mikor Elena azt kérdezte tőle, hogy ki ő és mit akar, majd én is közelebb léptem Elenához.

Elena Gilbert2012. aug. 14. 12:48 | Válasz | #47 
Hirtelen többen is megjelentek a szobában. Rebekah maga mögé utasított én pedig próbáltam meglesni kik jöttek. Először valami Damon jelent meg, aki társalogni kezdett Rebekah-val, majd megjelent még kettő. Dulakodás történt, én pedig az ágyhoz hátráltam.
Nem értettem minek ez a nagy felhajtás, de az idegesség nem tett jót. A baba megrúgott, én pedig összegörnyedtem az ágyon, mint valami rongybaba. Aztán egyszer csak minden véget ért, és Rebekah összecsuklott egy karóval a hátában.
Az egyik idegen srác közeledett felém és nem tudtam mitévő legyek. Védelmezően a hasamra tettem a kezem és még jobban az ágy háttámlájához lapultam.
- Te ki vagy és mit akarsz? Miért lennék biztonságban? - néztem rá kérdőn.

Stefan Salvatore2012. aug. 09. 15:26 | Válasz | #46 
Mikor felértünk, láttuk, hogy Damon áll az ajtóban, így Rebekah valahol a szoba másik részén. De annak a szobának van még egy bejárata, remélni tudtam csak, hogy Rebekah nem azzal áll szemben.
Halkan odalopództunk, és halkan kinyitottam az ajtót. Rebekah háttal állt nekünk, szerencsére. Jeremy-nek mutattam, hogy hajrá, övé a pálya. Jeremy elindult, halkan, mögötte jöttem én. Majd Elena észrevett minket, de mutattam neki, hogy maradjon csöndben. Közben Rebekah Damonnel csevegett. Mikor odaért, hátulról leszúrta Rebekah-t is, aki összeesett és elkezdett kiszáradni.
- Nem egyedül jött. - mondtam. Majd Jeremy-vel Damon mellé álltunk. Elena az ágyon feküdt és rémült volt, vagyis annak látszott, de megkönnyebültnek is, hisz már nem volt fenyegetés alatt.
- Most már biztonságban vagy, minden rendben lesz Elena! - mondtam, miközben elindultam felé.

Rebekah Mikaelson2012. aug. 09. 08:05 | Válasz | #45 
Persze nem sokáig kellet azon gondolkodnom, hogy mi lehet ez a hang, mert hamarosan kinyílt az ajtó és Damon belépett rajta.
Annyi időm még volt, hogy Elena-t az ágyra lökjem, hogy a hátam mögé kerüljön és Damon ne férhessen hozzá.
Azonnal leesett, hogy Elena kiskutyája verbénát iszik, és nem hatott rajta az igézetem.
- Damon... - monrdultam fel, amikor megláttam őt.
- Nem, valóban nem számítottam rád és a látogatásodra, bár tudhattam volna. - ráztam meg a fejemet mérgesen.
- Viszont ez nem azt jelenti, hogy sikerrel jársz. Mert gondolom, hős lovagként Elena-ért jöttél. - mondtam gúnyosan.
Always and Forever *-*

Damon Salvatore2012. aug. 08. 19:36 | Válasz | #44 
Hallottam, ahogy Stefan odalent Elijahval beszélget. Tudtam, hogy ha Rebekah meghallja, azonnal le akar majd menni megnézni, hogy mi folyik ott, ezért azonnal abba a szobába mentem, ahonnan Rebekah és Elena beszélgetését hallottam. Benyitottam az ajtón, de mire Rebekah oda fordult én már vámpírsebességgel eltűntem onnan, majd megjelentem egy újabb helyen, de mire oda nézett már megint nem voltam. Egy darabig így eljátszadoztam vele, majd a háta mögött jelentem meg.
- Hello Rebekah. - mondtam neki. Biztosan meglepődött, hiszen nem számított rám, mert azt hitte, hogy meg vagyok igézve, és elfelejtettem Elenát.
- Biztos nem számítottál mostanában a látogatásomra... - mosolyodtam el gúnyosan.

Stefan Salvatore2012. aug. 08. 18:56 | Válasz | #43 
- Rendben. - mondtam Damon javaslatára. Damon úgy is jobban kijön Rebekah-val, jobban szót értenek. Jeremy-vel elindultunk az ajtó felé, majd csengettünk.
Elijah nyitott ajtót. - Ó, de rég láttalak. Nem is tudtam, hogy itt vagy a városban. - mondtam neki egy mosoly keretében.
- Bár jómagam alig egy órája se, hogy visszatértem. Volt egy kis Elena - Damon - Stefan balhé, jobban szólva. - mondtam. Majd Elijah betessékelt minket, a nappaliba vezetett.
- Elmehetnék a mosdóba? - kérdezte Jeremy, mire Elijah bólintott. Jeremy addig elment.
- Szóval igen, összekaptunk... Elena olyan volt, mint Katherine anno. Mindkettőnkkel játszadozott. Azóta egyikőjükkel sem találkoztam, mármint Damonnel, sem Elenával és nem is igazán érdekelnek. Csak pár holmiért ugrottam haza, majd Jeremy találkozni akart, ami meg is történt és mikor jöttünk visszafelé, láttuk a házatokban a fényeket. - magyaráztam Elijah-nak.
- Igen, mi sem voltunk itt, mi is most tértünk vissza. Mármint Rebekah és én. - mondta. Persze Elenát kihagyta.
- Értem. Gondolom nem sokáig maradtok, hisz nektek sincs igazán miért... - mondtam.
- Még nem tudjuk... - mondta, majd Jeremy hátulról leszúrta. Elijah összeesett és elkezdett karóval a szívében kiszáradni.
Jeremy-vel megfogtuk és oldalra cipeltük, a nappali közepén nem hagyhattuk.
- Kell még egy karó, Rebekah is itt van. - suttogtam, hisz hallhatja. - mondtam. Ekkor Jeremy még egy karót elővett kabátjából,ami az Ősökre volt szánva.
Elindultunk halkan, felfelé a lépcsőn... Remélni tudtuk, hogy Damon már a dolgát teszi.

Rebekah Mikaelson2012. aug. 08. 16:59 | Válasz | #42 
- Túléled te egyáltalán egy vámpír gyerek születését? - kérdeztem egy kicsit kárörvendően, mert mi tagadás, nem lenne rossz opció, ha nem.
- Nem. - hazudtam szemrebbenés nélkül miközben meg is ráztam a fejem.
- Miért akanánk elvenni? - kérdeztem megjátszott kedvességgel.
Majd te magad adod nekünk. - gondoltam magamban, de ekkor éppen furcsa neszt hallottam odalentről, mire Elena-t azonnal eltereltem az ajtótól.
Always and Forever *-*

Elena Gilbert2012. aug. 08. 13:44 | Válasz | #41 
- Nem tudom mikor fog megszületni. Gyorsan fejlődik. - a hasamra tettem a kezem és megsimogattam.
- Ugye nem akarjátok tőlem elvenni? - aggodalmas tekintettel néztem rá Rebekahra.
Ekkor hangokat hallottam lentről, mintha sürgés-forgás lett volna. Úgy tudtam csak 3-an vagyunk itt ebben a házban. Talán újabb vámpírok érkeztek?

Damon Salvatore2012. aug. 08. 13:16 | Válasz | #40 
Stefannal és Jeremyvel a Mikaelson birtokra mentünk. Kintről hallottam, hogy Rebekah Elenával beszél. Elijah hangját nem hallottam.
- Stefan, mi lenne ha lefoglalnád Elijaht amíg Jeremy leszúrja? Én addig elterelem Rebekah figyelmét Elenáról, te meg majd hazaviszed.. - mondtam halkan az ötletemet Stefannak, hogy Rebekah ne hallhassa.

Rebekah Mikaelson2012. aug. 08. 08:51 | Válasz | #39 
Láttam a felélmet még mindig a szemében, hiába volt megigézve, de én még azért játszottam a szerepemet.
- Tényleg? A baba? - kédeztem tettetet aggodalommal és csak azért is közelebb léptem hozzá.
- Mondd csak, mikor fogod megszülni? - érdeklődtem, mert valóban érdekelt.
Úgy voltam vele, hogy minél előbb megkaparintjuk azt a gyereket, annál előbb szabadulhatunk meg Elena-tól és hagyhatjuk el vágre Mystic Falls-t.
Always and Forever *-*

Elena Gilbert2012. aug. 07. 22:37 | Válasz | #38 
Rebekah benyitott a szobába és rajta kapott, hogy hallgatózni próbálok.
- Se...mmit. - dadogtam, mert eltűrte a hajam. Már az érintésétől felállt a szőr a hátamon. Mindig is a halálomat akarta, sőt ez be is következett.
- A gyerek...rúgott. - mondtam neki és hátráltam egy lépést. Nem akartam, hogy a közelemben legyen.

Rebekah Mikaelson2012. aug. 07. 22:31 | Válasz | #37 
Éppen a körmeimet nézegettem, amikor egy hangos sikoly hangott el Elena szobájából.
Nagyon reméltem, hogy nem fog nekem itt megszülni, nem leszek bába. Ezért hirtelen benyitottam a szobába, és láttam, hogy Elena éppen hallgatózni próbált.
- Mi törtétn, Elena dárga? - kédeztem egy álmosoly kísértében, majd megigazítottam egy rakoncátlan hajtincsét.
Always and Forever *-*

Elena Gilbert2012. aug. 07. 20:49 | Válasz | #36 
Hirtelen felébredtem és zihálva vettem a levegőt.
- Hol vagyok? - hirtelen ez a kérdés jutott eszembe, mert az ágy ismeretlen volt. A baba is ideges lehetett, mert megrúgott, nem tudom mit talált el, de nagyon fájt és hangosan felkiáltottam.
Próbáltam mély levegőt venni és lenyugodni. Pár perccel később már jobban is lettem. Aztán leesett, hogy az Ősök rezidenciáján vagyok, és itt kell lennem, ez valami belső késztetés volt.
Az ajtóhoz sétáltam és hallgatózni kezdtem.

Rebekah Mikaelson2012. aug. 07. 20:27 | Válasz | #35 
/*felébredjen/
Always and Forever *-*

Rebekah Mikaelson2012. aug. 07. 20:26 | Válasz | #34 
Ismét Elena Gilbert. Már nagyon untam és azt is, hogy a bátyáim szabták meg, mit tegyek.
Legjobb lett volna egyszer s mindenkorra végezni ezzel a lánnyal vagy pedig csak örökre elmenni innen, de mégis ragaszkodtam Elijah-hoz. Legalább ő törődött velem.
Elena ajtaja előtt kellett őrködnöm.
Mondanom se kell, mennyire untam. Már alig vártam, hogy felébredjek és bemenjek hozzá kicsit elszórakozni vele.
Always and Forever *-*

Elena Gilbert2012. aug. 06. 12:53 | Válasz | #33 
Miután lefékeztünk a kocsival, Elijah kicsit megenyhült és kisegített az autóból.
- Terhes vagy azért nem fogunk veled úgy bánni, mint egy fogollyal, ugye Rebekah? - nyomatékosította az utolsó szót. Rebekah meg se szólalt, csak csendben követett minket a rezidenciára.
- Csak átmenetileg maradunk itt, nem tudom, hogy bírnád a hosszú utazást. - mélyen a szemembe nézett és felkísért a lépcsőn.
- A mellettem lévő szoba a tiéd, ha valami kell szólj. Rebekah fog őrt állni az ajtód előtt.
- Rendben. - tudtam, hogy szót kell fogadnom, mert ez volt a feladatom, és tudtam ez a jó számomra. Miután rám csukták az ajtót egyedül maradtam. Lepihentem az ágyra és mély álomba zuhantam.

Stefan Salvatore2012. jún. 14. 15:55 | Válasz | #32 
/ folyt. köv. ott /

Stefan Salvatore2012. jún. 14. 15:55 | Válasz | #31 
Klaus nem valami kedves és nem valami jó vendéglátó. De hát még is mit gondoltam róla?! Elena, amint ivott Klaus véréből jobban lett, a seb pár perc alatt teljesen begyógyult. Elena jobb színben volt.
- Akkor menjünk. - mondtam Damonnek. Majd Elenát ölembe kaptam, és a Salvatore villa felé vettük az irányt.

Elena Gilbert2012. jún. 13. 20:43 | Válasz | #30 
- Csak valamit tennem kellett. - suttogtam, majd megjelent Klaus a szobában és Stefan rábeszélte adjon nekem vért. Csendben a csuklójára tapadtam és nyelni kezdtem a vérét. Mikor úgy éreztem elég, elengedtem és letöröltem a számat. A javulás azonnal jelentkezett, és máris jobb színben voltam.
- Köszönöm. - morogtam az orrom alatt Klausnak.
- Remélem ez nem valami csel. - mondta fürkészően a szemembe nézve.
- Kaptok még vele 10 percet, utána el kell mennetek. - nyomatékosította és kiment a szobából, így ismét a Salvatore testvérekkel maradtam.

Damon Salvatore2012. jún. 13. 20:24 | Válasz | #29 
Elena elmondta, hogy ha ő meghal akkor Klaus is. Ezzel a varázslattal tulajdonképpen Elena aláírta egy egész vámpír vérvonal halálos ítéletét. Meglepetten néztem Elenára mikor ezt közölte velünk, bár elsősorban még mindig Elena életéért aggódtam, és nem a sajátomért.
- Nem értem miért kellett ezt csinálnod.. - mondtam, még mielőtt Klaus belépett a szobába.

Stefan Salvatore2012. jún. 13. 20:19 | Válasz | #28 
Elena azt mondta, hogy az én vérem nem jó neki. Nem értettem miért, de Klaust szerette volna, az Ő vérét. Azt is mondta, hogyha nem, akkor mindketten meghalnak.
- Te összekötteted magad Klausszal? - kérdeztem tőle, de nem túl hangosan, nehogy meghallja a végén. Elenának nem volt szüksége válaszolni, hisz az arcáról le tudtam olvasni a választ.
- Klaus! - ordítottam, majd pár másodperc múlva már újra a szobában volt. - Úgy gondoltuk, ha te adnál Elenának a véredből, akkor gyorsabban gyógyulni, hisz te még is csak erősebb vagy, stb.. - mondtam neki.
- Meg gondolom érdeked, hogy hamarabb meggyógyuljon. - tettem hozzá. Klaus nem mondott semmit, belátta, hogy igazam van. Csuklóját megharapta, majd Elena szájához tette.
- Igyál, mielőtt még meggondolom magamat. - mondta ridegen Elenának. Elena nem habozott, elkezdte inni Klaus vérét.

Elena Gilbert2012. jún. 13. 20:13 | Válasz | #27 
Klaus kiment a szobából, pedig tudtam, hogy ő az egyetlen aki segíthet nekem. A varázslat lehet még csak kísérleti stádiumban volt, de tudtam, hogy működik, mert így összekötődtem Klaussal. Ha én meghalok emberként, ő se marad életben, csak erről elfelejtettem tájékoztatni. Stefan és Damon átkötözte a sebemet, de Stefan vére nem volt jó. Odanyomta a csuklóját az ajkaimhoz, hogy megint igyak, amikor heves bólogatásba kezdtem, hogy ez nekem nem jó.
- Hívjátok vissza Klaust. - erőtlenül kérleltem őket. - Csak ő segíthet rajtam, ha nem teszi meg, mindketten meghalunk.

Damon Salvatore2012. jún. 13. 20:06 | Válasz | #26 
- Most az egyszer kedves leszek veletek, és kaptok egy kis időt hármasban. - mondta Klaus, majd kiment a szobából.
Stefannal átkötöztük Elena sebét, majd Stefan arra utasította, hogy ne mozogjon és ne is beszéljen. Remélem ez tényleg segít a gyógyulásban, hisz Elena szenvedett és minél gyorsabban segíteni akartunk neki.
Miután bekötöztük a sebet oda sétáltam Elena ágya mellé, és ott leültem a földre és nekidőltem a falnak. Semmi ötletem nem volt, hogy mit kellene tennünk. Bár Elena élt, és ennek nagyon örültem, de ez így akkor sem jó. Ennek nem így kellene történnie.
Legszívesebben felkaptam volna Elenaát és haza vittem volna, de tudtam, hogy Klaus abban a pillanatban elkapna minket.

Stefan Salvatore2012. jún. 13. 19:58 | Válasz | #25 
- Ez nem lesz így jó. - mondtam. - Nagyon nem. - tettem hozzá, mikor Elena vért köhögött és felnyílt újra a seb. Észrevettem egy elsősegélycsomagot a szobában, gyorsan elővettem.
- Kötözzük át a sebet. - mondtam Damonnek, aki bólintott. Elena sebét szépen bekötöttük, így kevesebb az esélye, hogy felnyílik.
- Nos, a sorrend a következő: Elena, ne nagyon mozogj, ne is beszélj. Próbáld meg ezeket kerülni. - mondtam neki, majd megsimítottam arcát. Hisz nem halt meg, ez akkora megkönnyebbülés.
Majd szemem újra átváltozott, csuklómat szájához tettem, hogy igyon még egy kis vért. De most tényleg minimálisat, hogy újra elkezdjen begyógyulni a seb.

Elena Gilbert2012. jún. 13. 19:52 | Válasz | #24 
Stefan megitatott a véréből és mintha jobban is éreztem volna magam. Néztem a sebet, ami gyógyulni kezdett, de még mindig szédültem és láttam senkinek nem tetszett az amit én kitaláltam.
- Mert nem akartam, hogy.... - akartam válaszolni Damonnek, de ekkor vért kezdtem köhögni és a seb újra szétnyílt a mellkasomon. Üvöltöttem fájdalmamban és megváltásért kiáltoztam, én ezt nem bírtam. Magzati pózba akartam görnyedni, oldalra fordultam és azt kiáltoztam meg akarok halni.

Damon Salvatore2012. jún. 13. 19:45 | Válasz | #23 
Mikor Elena vérezni kezdette Stefanra pillantottam, de úgy tűnt tud magán uralkodni. Megitatta Elenát a vérével és ő gyógyulni kezdett, de még mindig látszott rajta, hogy nincs jól. Alig volt hangja és látszott rajta, hogy fájdalmai vannak.
Nem tudom miféle varázslat volt ez, de az biztos, hogy nem volt még rendesen kidolgozva, és nagyon nem volt biztonságos. Jelenleg Elena állapota nem volt túl biztató.
- Miért kellett ezt csinálnod? - kérdeztem Elenától. Nem értem, miért jön mindig a hülye döntéseivel. Eddig mindig mikor ő hozott döntéseket valakinek baja esett.
Aggódva néztem Elenát. Nem tudhattunk, hogy milyen következményei lehetnek még ennek a dolognak.

Stefan Salvatore2012. jún. 13. 19:38 | Válasz | #22 
Elena egy kis idő múlva újra magánál volt, kinyitotta a szemét. - Természetes, hogy itt vagyunk. - válaszoltam kérdésére. Elena nagyon nem nézett ki jól, látszott rajta, hogy nincs jól.
Majd takarót elhúzta és látszott, honnan is ömlik a vér. Elena csupa vér volt, a lepedő és a takaró is. Mikor megéreztem a vér szagát, kissé megijedtem, de tudom magam tartóztatni, és amúgy is, elvégre Elenáról beszélünk.
- Ez tényleg nem az. - mondtam neki, majd szemem átváltozott, csuklómat megharaptam és Elena szájához tettem. - Igyál! - mondtam neki, bár kissé utasításszerű volt.
Majd Elena bólintott és csuklómat a szájához tettem, elkezdte inni a véremet. Nem ivott túl sokat, éppen annyit, amennyit kell, hogy elkezdjen gyógyulni.

Elena Gilbert2012. jún. 13. 19:29 | Válasz | #21 
Nem tudom mennyi ideig lehettem eszméletlen, de mikor kinyitottam a szemem, már Damonék is ott voltak a szobában az ágyamnál. Nehéznek éreztem a szemhéjam és a mellkasom változatlanul fájt.
- Ti mit kerestek itt? - enyhén elfordítottam a fejemet és hörögni kezdtem, hangom alig volt. Stefan, Damon és Klaus is aggódó tekintettel bámult rám, és úgy éreztem valahonnan ömlik a vér. Lassan megemeltem a kezemet és elhúztam a takarót, amit már átáztatott a vérem, a mellkasomon felszakadt a seb, ami gyógyulásnak indult és most szépen folyt belőle a vér le az ágyneműre.
- Azt hiszem ez nem jó jel...

Damon Salvatore2012. jún. 13. 18:58 | Válasz | #20 
Szóval Elena halott. Legszívesebben sírtam volna, sőt valószínűleg meg is tettem volna, ha egyedül lettem volna, de most nem lehetett. Nem szabadott sírnom, hiszen "nekem nincsenek érzéseim".
Stefanra pillantottam. Ő sírt. Én pedig könnyek nélkül, csak álltam, üresen. Klaus felvitte Elenát a lépcsőn, én pedig csak néztem utánuk.
Egyszer csak megjelent Klaus. Legszívesebben megöltem volna, és már nem is tartott vissza szinte semmi, hiszen nem érdekelt, ha én is meghalok. Az már csak könnyebbé tette volna számomra a dolgot. Mikor Klaus lejött Stefan egyből neki ment, persze Klaus erősebb volt, és a falhoz szorította Stefant, majd közölte vele, hogy Elena él. Nem hittem a fülemnek. Az nem lehet..
Aztán Elena felsikított, erre mindhárman a szobában teremtünk. Ahogy beléptem a szobába éreztem a vért. Ránéztem Elenára, és láttam, hogy ember. Nem tudtam, hogy lehetséges ez. Elena mellett teremtem, és láttam a fájdalmat tekintetében. Meg sem tudtam szólani.

Stefan Salvatore2012. jún. 13. 18:30 | Válasz | #19 
A hibridek próbáltak kivinni minket a házból, de nem sikerült. Patthelyzet volt. Se előre, se hátra. Közben Klaus elvitte Elenát, fel a lépcsőn, ahonnan lejöttek nemrég. - Elena. - ordítottam miközben sírtam. Elveszítettük Elenát, elbuktunk. Legszívesebben én is meghaltam volna.
Egyszer csak Klaus sétált le a lépcsőn. - Engedjétek el őket! - utasította a hibrideket, akik el is engedtek minket.
- Megölted Elenát. - mondtam neki dühösen, majd löktem egyet rajta. Klaus kissé dühös lett és a falhoz szorított.
- Most megölhetnélek, remélem tudod. - mondta ridegen. - Különben a kis Elenátok él, nem halt meg. - mondta, mikor elengedett. Damonnel összetalálkozott a tekintetünk.
- Az hogy lehetséges? Hisz... - mondtam, majd örömkönnyeim törtek elő. Már nem bánatomban, hanem örömömben sírtam.
Aztán egyszer csak Elena sikoltását hallottuk, hirtelen mind a hárman az emeletre néztünk és vámpírsebességgel a szobában teremtünk.

Elena Gilbert2012. jún. 13. 18:19 | Válasz | #18 
Most valami sötétségben lebegtem, teljes nyugalom vett körül. Biztos halott voltam és ez a másvilág. Gondoltam én, de aztán hangokat kezdtem hallani, hol még a nevem is elhangzott. Összemosódott a valóság és az álom, vagy nem is tudom pontosan meghatározni mi. Aztán kinyitottam a szememet és egy ágyon feküdtem. Jelen helyzetben még azt se tudtam meghatározni hol vagyok, amikor éles fájdalom hasított a mellkasomba és összerázkódtam. Kiáltásokat hallottam és egy ismerős hangot.
- Hagyjátok békén, álljatok félre elég vért kapott tőlem, most már magához fog térni. - Klaus ideges volt és fel-alá járkált pár méterre az ágyamtól.
- Nagyon fáj... - sóhajtottam halkan. Ekkor az ágyam mellett termett a hibrid és a szemembe mélyedt.
- Te nem vagy normális, miféle varázslat ez, hogy az én vérem is kellett a visszatérésedhez? - sziszegte a fülembe, egyre közelebb hajolva hozzám. - Damonnék még mindig a házban vannak és azt hiszik halott vagy egy karóval a szívedben. Szólok nekik, hogy megmaradsz. - majd otthagyott a szobában és távozott. Még levegőt is alig bírtam venni, de rá kellett jönnöm most nagy szükségem van rá, mert már nem voltam meg nélküle. Nehezemre esett a lélegzetvétel is, a következő pillanatban felkiáltottam, az egész ház tőlem zengett, majd ismét elsötétült minden.

Damon Salvatore2012. jún. 13. 18:07 | Válasz | #17 
Próbáltam oda jutni Elenához miután leszúrta magát. Nem akartam elhinni, hogy tényleg halott. Bármit megtettem volna Elenáért, szerettem. És most ott feküdt a földön egy karóval a szívében, holtan.
Egy pillanatra sikerült elszabadulnom a hibridektől akik próbáltak kivinni minket a házból. Gyorsan Elena mellett teremtem, de hamar elkaptak újra és kivittek Stefant is meg engem is.

Stefan Salvatore2012. jún. 13. 17:57 | Válasz | #16 
Damon mondta Klausnak, hogy engedje el Elenát, de hiába. Még is mit vártunk?!Hisz elsőnek tesztelnie kell, hogy tényleg működik-e ez az egész. Azt hiszi, hogy át akarjuk verni. De az a baj, hogy még mi sem tudjuk, hogy működik-e ez az egész. A lányt elvitette és elkezdték lecsapolni a vérét.
Persze Elena szokásához híven, most sem engedte, hogy a dolgok a tervek szerint működjenek, új alkut ajánlott Klausnak. Elena azt mondta, hogy visszakaphatja őt emberként. De az még is hogy lenne lehetséges?! Elena magába döfte a karót, utána Klaus hibridjei elkezdtek kiráncigálni minket.
- Elena! - ordítottam fájdalmamban, látva testét és benne a karót. Még is mit tett?! Harcoltam a hibridekkel, de túl sokan voltak, lefogtak engem, akárcsak Damont. Az ajtó felé vittek minket, de minden erőmmel ki akartam szabadulni.

Elena Gilbert2012. jún. 13. 16:28 | Válasz | #15 
Pár percig csendben farkasszemet néztünk Melissával, amikor megjelent két hibrid és Klaus az ajtóban, mielőtt bármit is tettek volna lenyúltam egy karót a biztonság kedvéért.
- Megjöttek a lovagjaid drágák. - gúnyosan nézett rám, majd megragadta a kezem és kitessékelt a szobából. Lassan elindultunk le a lépcsőn, amikor megláttam Damont és Stefant valami csajjal, akire azt mondták Petrova-vérvonal. Nem is hasonlított rám, sem az őseimre biztos Klausnak is feltűnt, mert fintorgott mellettem.
- Még hogy csere ezért a lányért, hol van a csapda fiúk? - mosolygott magában. Damon és Stefan engem akartak cserébe és Damon odalökte a lányt elé, aki meg volt ijedve még sem hisztérikázott, ha jól gondolom meg lett bűvölve. Klaus intett a két szolgájának fogjanak le, amíg ő szemügyre veszi a lányt. Körbement a lány körül és beleszagolt.
- Sajnos így ezt nem lehet megállapítani, kell egy vérfarkas akin tesztelhetjük, hogy a lány vére jó-e. Ez pedig időt vesz igénybe. Gondoltátok csak úgy odaadom nektek Elenát, amíg egy hibridet sem gyártottam? - önelégülten felkacagott.
- Vigyétek el a lányt és csapoljátok meg. - intett a szolgáknak és elráncigálták a lányt, aki már kezdett kétségbeesni. Nem bírtam továbbnézni így megszólaltam és elővettem a karót.
- Még mielőtt megcsapolnád a lányt, nekem is van egy ajánlatom neked. - érdeklődve nézett rám.
- Visszakaphatsz engem, ha elengeded őket. - mutattam Damon és Stefan felé. - Na és persze a lányt. Nem keresem többet őket és a tiéd leszek emberként. - mindenki meghökkent. - Most pedig engedd el őket, nem kell, hogy végignézzék a halálom. - csendben feléjük fordultam.
- Vigyétek őket innen. - mondta Klaus és felé fordult. - Áll az alku. - mondta nekem és én bólintottam. Magamhoz vettem a karót és a szívembe szúrtam, Klaus kapott el.

Damon Salvatore2012. jún. 13. 15:36 | Válasz | #14 
Hamarosan megjelent Elena is. Melissa kísérte le a lépcsőn. Ismertem Melissát, pár éve lett vámpír, akkor le is feküdtem vele. Igazából meglepett, hogy még mindig él, hisz olyan naiv lány, azt gondoltam hamar megölik. Úgy tűnik mostanra ő is Klaus egyik szolgája lett.
Odaengedtem a lányt Klaushoz, bár nem szívesen tettem, hisz inkább előbb Elenát akartam volna biztonságban tudni, de tudtam, hogy Klaus nem engedi el Elenát, ha nem adom oda neki a lányt.
- Most pedig engedd el Elenát. - mondtam Klausnak.

Stefan Salvatore2012. jún. 13. 15:28 | Válasz | #13 
- Hát persze... - mondtam neki, egy gúnyos mosoly keretében. - Most pedig szeretnénk látni Elenát és hogy jól van. - mondtam neki határozottan.
Klaus kétszer tapsolt, majd kinyílt egy ajtó és egy lány kíséretében Ők is lefelé jöttek a lépcsőn. A lány ismerős volt, de nem tudtam hova tenni először. Majd beugrott: az iskolából. Klaus csatlósa lenne?!
Úgy tűnt Elena jól van, majd Damonre néztem és bólintottam, Ő átadta a lányt Klausnak.

Damon Salvatore2012. jún. 13. 15:23 | Válasz | #12 
Beléptünk Klaus házába és hamarosan Klaus is megjelent. A lány meg volt igézve, hogy nyugodt maradjon, így nem csapott balhét.
- A tiéd, Elenáért cserébe. - Mondtam Klausnak, de addig nem engedem oda hozzá a lányt, amíg nem látom saját szememmel, hogy Elena jól van.
- Tudtam, hogy a hős lovagok találnak valami megoldást. - mondta Klaus egy gonosz mosollyal az arcán.

Stefan Salvatore2012. jún. 13. 15:16 | Válasz | #11 
A lányt egyenesen Klaushoz, a Mikaelson birtokra hoztuk. Nagyon remélem, hogy Damon boszorkány ismerősének sikerült, mert ha nem, akkor mindannyiunknak annyi és az nem lenne valami jó.
- Klaus! - ordítottam, mikor beértünk a házba. Nem kellett sokat várni, a lépcsőn sétált le a szokásos mosolyával egyetemben.
- Találtunk megoldást. Most már csak kérdés, hogy működik-e. - mondtam neki, majd Damon előjött a lánnyal.
- Nem Petrova hasonmás, de a Petrova vonalból származik. - mondtam neki.

Elena Gilbert2012. jún. 12. 21:31 | Válasz | #10 
Csendben hallgattam amit mond Melissa. Tudtam, hogy hazudik és odavan Klausért. Hogy a fiúk mennyiben járnak sikerrel ebben is kételkedtem. Még egy Petrova hasonmás nem létezik, így pár nappal ezelőtt kapcsolatba léptem Bonnieval. El kellett hinnie Damonnek és Stefannak is hogy van más megoldása, és nem az amit én terveltem ki a barátnőmmel. Így Bonnie megcsinálta a bonyolult varázslatot és már csak az volt hátra, hogy én cselekedjek, de ezt addig nem tehettem meg, amíg a Salvatore testvérek nem tértek vissza. Biztos fájni fog nekik, de majd túlteszik magukat rajtam. Szomorú tekintettel elfordultam Melissától és felálltam az ágyról.
- Tudom, hogy nem tehetsz semmit. Nemsokára letelik az idő és nekem végem, így lesz a jobb. - sóhajtottam és vártam mikor nyitnak már be és visznek ismét Klaus elé.

Melissa Johnson2012. jún. 12. 20:39 | Válasz | #9 
Azt hittem, hogy nem fog felismerni.De tévedtem mert felismert.
- Hát ami azt illeti igen ő küldött!-mondtam neki De nem magamtól jöttem,megzsarolt.- mondtam neki
Egyáltalán nem volt igaz. Magamtól jöttem. Vagyis ő mondta,de nem zsarolt meg.
-Igen tudom,de nem tudok mit tenni.Engem is megöl ha nem vagyok itt veled és hagyom hogy ne csinálj semmit sem. - mondtam neki,majd egy lépéssel közelebb léptem hozzá.

Elena Gilbert2012. jún. 11. 20:50 | Válasz | #8 
Belöktek egy dohos, régi szobába. Aztán már rám is zárták az ajtót, tessék élvezhettem Klaus vendégszeretetét. Kicsit körbenéztem a szobában, ahol legnagyobb meglepetésemre rengeteg felbecsülhetetlen kincs volt. A falon egy Valequez kép lógott, a könyvespolcon első kiadású görög művek voltak. Na legalább ha unatkozom tudok mit olvasni, leültem gyorsan az ágyra. Nem mintha erre nagy szükségem lett volna 24 óra ez csengett még mindig a fülemben, amikor valaki benyitott a szobába.
- Szia Melissa. - néztem a szobába érkezőre. - Igen emlékszem rád, egy suliba jártunk. De te mit keresel itt? - lepődtem meg. - Klaus küldött hozzám, ugye? - most már kezdett ellenszenves lenni. - Még hogy ne féljek, te tudod mi lesz, ha letelik 24 óra?! - fakadtam ki és felálltam az ágyról és közelebb mentem hozzá. - Mondjuk úgy, hogy már halott vagyok.

Melissa Johnson2012. jún. 11. 18:00 | Válasz | #7 
Mikaelson-birtok. Rég voltam már itt. Utoljára akkor, mikor Kath kért meg, hogy jöjjek el valami miatt Klaus-hoz. És akkor is Klaus ágyában kötöttem ki.Meg is igézett,meg én is akartam.
Most viszont magamtól jöttem.Vagyis nem egészen magamtól.Klaus szólt,hogy itt van a hasonmás nála s nem szeretné ha elszökjön. Ezért idehivatott,hogy legyek vele.
Megérkezve a házhoz, beléptem az ajtón,majd forró csókkal köszöntöttem Klaus-t.
- Szerbusz Klaus!-köszöntem neki mosolyogva
- Szerbusz Melissa! - köszöntött
- Nem is örülsz nekem?- kérdeztem tőle
- Dehogynem szépségem! A lány fent van az emeleten a fiúk majd beengednek hozzá. Ha elbeszélgettél vele, várni foglak.- mondta mosolyogva,majd megcsókolt
Elindultam fel az emeletre,a lányhoz. Ismertem már Elena-t. Egy suliba járunk és találkoztunk már párszor. Az őröknek mondtam,hogy Klaus küldött,szóval engedjenek be. Belépve a szobába, a lány az ágyon ült.
- Ne félj tőlem, nem bántlak.Melissa vagyok.Egy iskolába járunk!--mondtam neki kedvesen,majd odasétáltam az ágyhoz mellé

Damon Salvatore2012. jún. 11. 17:25 | Válasz | #6 
/folyt köv. Salvatore villa/

Damon Salvatore2012. jún. 11. 17:13 | Válasz | #5 
Bár úgy tűnt sikerült elhitetnem Klaussal, hogy meg tud igézni, de úgy látszik nem elég neki, ha engem megölhet. Visszadobta nekem a gyűrűmet én pedig az ujjamra húztam. Majd Klaus közölte, hogy magánál tartja Elenát, és 24 óránk van találni egy megoldást arra, hogy Klaus továbbra is képes legyen hibrideket gyártani, és ha ez nem sikerül nekünk, akkor megöli Elenát.
Stefan felajánlotta Klausnak, hogy újra a ripperje lesz, ha feloldja Elenát az igézés alól, bár Klaus nem úgy tűnt, mint aki el akarná engedni Elenát.
- Szívesen veszem, ha velem tartasz és újra előtör a sötét éned, de tudnod kell, hogy Elenát akkor sem engedem el. - Mondta kárörvendően Klaus. - Szóval átállhatsz hozzám, és hagyhatod, hogy a bátyád egyedül kitaláljon valami megoldást, vagy segítesz neki kitalálni valamit, mert nekem kellenek a hibridek. - folytatta Klaus. - És még nagylelkű is vagyok, hogy elengedlek titeket. - Tette hozzá, majd úgy tűnt elgondolkodik valamin. - Vagy talán mégsem leszek olyan nagylelkű. - mondta egy kis gondolkodás után, egy kárörvendő mosoly keretében, majd közelebb lépett hozzám, a nyakamat megragadta, és a falhoz szorított.
- 24 órátok kitalálni valamit. Ha nem sikerül, öld meg magad Damon. - mondta a szemembe nézve, gonoszan mosolyogva. Ezek szerint elhitte, hogy tényleg meg tud igézni, én pedig, hogy még jobban elhitessem vele, bólintottam.
- Szóval Stefan, már nem csak Elena élete múlik ezen. - mondta, majd elengedett.

Stefan Salvatore2012. jún. 11. 15:40 | Válasz | #4 
Elena nehezen bírta elviselni, ahogy Damont égeti a nap. Klausnak volt esze, tudta, hogy mit kell tennie. Mikor Elena majdnem megszólalt, megrántottam, nehogy megszólaljon, hisz úgy tűnt, hogy a terv működik.
- Még is mit akarsz Klaus? Nem mi tehetünk erről. - mondtam, majd Elenára mutattam. - Szerinted Ő ezt akarta?! Szerinted mi ezt akartuk?! - mondtam neki. De nem igazán érdekelte szemmel láthatólag.
- Lehet, hogy nem ti tehettek róla, de jó titeket is büntetni ezzel, hisz hányszor keresztbe tettetek nekem. Ami Rebekaht illeti, már megkapta érte a büntetését. - mondta ridegen.
Majd azt mondta, hogy Elena vele marad, míg mi nem találunk Bonnie-val megoldást és erre kapunk 24 órát. Majd eszembe jutott egy ötlet.
- Szóval ezt kevésnek találod. - állapítottam meg. - És mit szólnál, ha engem is megkapnál? - kérdeztem tőle. - Újra a rippered leszek, ha feloldod Elenát az igézés alól. - mondtam neki, remélve, hogy elfogadja az alkut. Nagyon szeretem Elenát, képes lennék érte bármit megtenni. Jelen esetben feláldozni az életemet, és újra a rossz útra térni. Pedig már kezdtem megszokni az önkontrollt. De legalább nem lesz nehéz visszatérni, így is nagy a kísértés még mindig.

Elena Gilbert2012. jún. 11. 04:03 | Válasz | #3 
/ Bocs az egy-két helyesírási hibáért. :D /

Elena Gilbert2012. jún. 11. 04:00 | Válasz | #2 
Mikor megérkeztünk a Mikaelson-rezidenciára még a hideg is kirázott. Gyűlöltem Klaust, hisz már annyi mindenki halt meg miatta, Ric, Jenna és családokat szakított szét. Stefannal csendben figyeltem, ahogy Damon alkudozni kezd vele és meg akarja győzni, arról hogy jó csere lenne értem. Gondoltam működhetne is s terv, mikro azt kérte Damontól vegye le a gyűrűjét. Damon egy szó nélkül levette és átadta Klaus kezébe, akinek kárörvendő mosoly jelent meg az arcán. Utána azt parancsolta neki menjen ki az ablakhoz. Fájó tekintettel néztem rá, majd már majdnem megszólaltam, amikor Stefan erősen megrántott és inkább befogtam a számat. Úgy látszott Klaus hisz nekünk.
- Szóval Elenáért téged... - Damon gyűrűjét forgatta a kezében és továbbra is fel-alá járkált. - Nekem ennyi nem lesz elég. Többet veszítettem, mint ti azzal, hogy Elenából vámpír lett. Akár ezt nevezhetnénk könnyen jött szerencsének is, de én ebből nem látok hasznot, hisz már nem tudok hibrideket gyártani. De van egy ajánlatom. - fordult oda hozzánk és pont rám szegezte a tekintetét. - Elena addig itt marad velem, amíg a kis boszi barátnőtökkel nem találtok valami megoldást arra, hogy én újra tudjak hibrideket gyártani. - ismét a szemembe mélyedt és megigézett.
- Kedvesem gyere ide. - üres tekintettel bambán elindultam Klaus felé, majd mikor odaértem, átkarolt és szorosan tartott. - Addig amíg a lovagjaid lerendezik ezt a kis incidenst te velem maradsz és engedelmeskedsz bármit is mondok. Nos fiúk mondjuk kaptok 24 órát, ez elég idő és én addig biztosítom Elena biztonságát. Ha azonban az idő letelik, sajnos meg kell válnotok életetek szerelmétől. Tik-tak az idő fogy. - gúnyosan rámosolygott Stefanékra és visszadobta Damon gyűrűjét. Majd megjelent két hibrid.
- Josh és Andrew kísérjétek a szép hölgyet a felső emeletre és tartsátok hét lakat alatt. - intett a szolgáinak, majd felém fordult.
- Kis hölgy a vendégem leszel a következő 24 órában. Vigyétek. - mondtam utasítóan majd megragadtak és felrángattak az emeletre, és belöktem egy szobába.
- Induljatok vagy Elena nemsokára halott lesz. - búcsúzott Klaus Stefantól és Damontől.

Damon Salvatore2012. jún. 10. 22:54 | Válasz | #1 
Beléptünk Klaus házába. Klaus egyáltalán nem tűnt meglepettnek, hogy megjelentünk.
- Na megjött az egész csapat, és mèg Elena is él. Mért jöttetek? - Kérdezte Klaus, kárörvendő mosollyal az arcán.
- Ajánlok neked egy cserét. Engem Elenáért. - Mondtan neki magabiztosan.
- Nem is tudom, megéri-e nekem ez a csere..- mondta Klaus.
- Amíg átgondolom add ide a gyűrűdet. - Igézett meg Klaus. Tudtam, hogy valamivel ellenőrizni akarja majd, hogy nincs-e bennem verbéna, így hát szó nélkül levettem a gyűrűmet és a kezébe adtam, mintha meg lennék igézve.
- Most pedig, menj egy kicsit oda. - Mutatott gonoszan mosolyogva az ablakra, ahol besütött a nap. El kellett hitetnem vele, hogy meg tud igézni, így hát oda álltam a napra. Éreztem, ahogy a nap egyre jobban égeti a bőrömet, szinte már lemart a csontig. Másodperceim lehettek hátra, mikor Klaus megszólalt.
- Elég. - Mondta, és én abban a pillanatban vámpírsebességgel elmentem a napról. Úgy tűnt Klaus elhitte, hogy meg tud igézni. Innen már tudtam, hogy nyert ügyünk van.


Ugrás a tetejére

Tárhely és domain a MediaCentertől