Fehérfarkas Képgalériája   >>   Fórum   >>   "Világlátó" elemzések
Kül- és belfölddel kapcsolatos írások

Név:

E-mail cím:




 [ikonok]  [url]  [kép]
Hozzászólás:

Listázás fordított időrendi sorrendben


 © ElemzoCsabi2011. jan. 05. 18:01 | Válasz | #1 
INNOVATÍV VÁROSOK

A 21. században a tudás felértékelődött. Valójában a tudás mindig is érték volt. Tudták ezt már a korábbi századok uralkodói mellett tébláboló hivatalnokok, vezető egyházi személyek, sikeres kereskedők, diadalokat arató tábornokok. Sőt, tudták ezt a sikeres országok és városok vezetői is.

Ezek után joggal merülhet fel a kétely, hogy az első mondat akkor nem is igaz, mert a tudás nem is a 21. században értékelődöt fel, hanem már évezredek óta igen fontos érték…

…és ez igaz is, de…
…de a jelen században nemcsak egy kiváltságos réteg előnyeinek és kiváltságainak eléréséhez és megtartásához fontos, hanem az egész társadalom számára! Minden társadalom annyira erős mint a leggyengébb csoportja (leggyengébb tagjainak átlaga). Ma a társadalmak a jólétjükkel versengenek egymással. Igen, a jólétjükkel. Egy társadalom gazdagsága azt jelenti, hogy milyen az életminőség, mennyire magas az életszínvonal. Nagyon sok ország, vagy nagyváros a prospektusaiban büszén hírdeti, hogy ott mennyire magas az életszínvonal, mennyire prosperál. Nálunk Magyarországon ez még ismeretlen, de pl. a Kajmán szigetek, Dubai, Svájc, München brossúráiban büszkén szerepelnek a „high standard of living”, „high quality of life”, „prosperity”, „prosperous” kifejezések. A „büszkén” szó direkt van kiemelve! Az ott élők és a vezetőik valóban büszkék erre. Nem véletlenül. Megdolgoztak érte. Keményen. Nem véletlenül lett München Németország leggazdagabb városa, ahol a legmagasabbak a jövedelmek, munkanélküliség a legalacsonyabb, a bűnözést szinte csak az országos hiradásokból ismerik

Most nézzünk egy kicsit át a szomszédos kontonensre, Ázsiába. A gazdagságáról az egyik legismertebb része (hivatalosan Emírség, de településszerkezetileg mára igazi metropolisszá vált) Dubai, illetve Japán. Manapság egyre többet lehet hallani olyan neveket is mint Shanghai, Kanton, Shenzhen, Hong Kong (bár az utóbbi években Shen Kong nevet is gyakran lehet hallani, ami Shenzhen és Hong Kong egy nagy megapoliszként való kezelése). Mi bennük a közös? A magas életszínvonal? Igen. És még? Az, ahogyan ezt elérték. Az innovációval. A megújulási képességgel. A tudás felértékelésével. Nem, ez így nem teljesen igaz. Úgy sokkal igazabb, hogy a tudás rapid felértékelésével és a társadalom legalsóbb rétegeihez való eljuttatása - a minőségi oktatás - révén.

 © ElemzoCsabi2011. jan. 05. 18:05 | Válasz | #2 
MÜNCHEN ÉS A MÜNCHENI RÉGIÓ/METROPOLISZ ÖVEZET

Bajorország fővárosa soha nem volt szegény, a kereskedelmet, a precíz munkát ugyanolyan jól ismerte mint a kultúrát és a bohém mulatozást. De ezzel csupán egy lenne a sok gazdag német város közül. Pedig Németország második legnagyobb bank-, és legnagyobb biztosító központja. Van azonban egy olyan szektor, amivel nemcsak Németországban, hanem az Európai Unióban is a legjobbak közé tartozik. A kreatív és tudásintenzív iparban.

2004-ben közel 28%-a a vállalkozásoknak a kreatív és tudásintenzív iparban működött. Ők adták a régió bevételének a negyedét, és a foglalkoztatottak 28,8%-át. Magában München városában egy picivel még magasabbak az eredmények a vállalkozások számát tekintve közel 30%, az alkalmazottak számát nézve 32,1%, a bevételeknél viszont egy picivel alacsonyabb az arány, 22,1%.

Habár a kreatív és tudásintenzív iparban működő vállalkozások 52,5%-a (München városa: 55,2%) a művészeti és dizájn szegmensben működnek, a régiós bevételeknek a 19%-át adják (magában Münchenben 18,5%). A munkaerőnek 26,9%-át foglalkoztatják (München: 24,2%), és amit nagyon fontos megemlíteni, hogy kreatív és tudásintenzív iparban ezek kis és közepes vállalkozások (kkv szektor) – míg a tudásintenzív iparágban működő vállalkozások minden méretben képviseltetik magukat. A kreatív iparra a kreatív és tudásintenzív iparon belül később külön is kitérek, mivel a müncheni metropolisz övezet gazdaságának nagyon fontos eleme, mivel kkv-ról szó és a munkaerő negyedét foglalkoztatják, és a bevételek közel ötödét adják (szémelyes megjegyzésem, hogy mivel a legutóljára szerzett végzettségem informatikus-könyvtáros, és itt a könyvtárosokat megbecsülik, munkájukat elismerik, a kreatív és tudásintenzív ipar egyik fontos elemének tartják, azon belül is a nagyon kratív szakmák egyikének: „highly creative professional group”).

Igaz ugyan, hogy Stuttgart régió költi GDP arányosan a legtöbbet a K+F szektorra (5,2% = €4,8mrd 2003-ban), de München és régiója itt is dobogós (4,1%, ami 2003-ban €4,6mrd). A harmadik hely jelentősen lemaradva Frankfurt/Main régió (2,8%), a negyedik Nürnberg/Fürth/Erlangen régió (2,2%), ami azt jelenti, hogy a déli szövetségi tagállamok alkotját Németország K+F gravitációs központát. Az ötödik helyen Drezda áll 1,9%-kal, és a főváros is csak a hatodik helyen áll 1,6%-kal.

Nézzük meg ugyanezt az alkalmazottak szempontjából. Az országos top 4 ugyanez a négy régió ugyanebben a sorrendben. A különbség az első négy helyezett és a többi közötti különbség itt még nagyobb. Stuttgart 3,4%, München 3,3%, Frankfurt/Main 1,7%, Nürnberg/Fürth/Erlangen régió 1,5%, míg az ötödik helyen levő Drezda 1% (a főváros Berliné 0,9%-kal itt is a hatodik hely).

Vagyis arányaiban München két és félszer annyit költ a GDP-jéből K+F-re, és több mint háromszor annyi ember dolgozik a K+F szektorban mint Berlinben, az ország fővárosában.

München egyetemei, önkormányzati és fél-önkormányzati kutatási intézményei az alapkutatásokkal szupportálják a helyi vállalkozói szektort. A metropolisz változatos kutatási infrastruktúrája (ami megfelelően kiegyensúlyozott a magán, az önkormányzati, a fél-önkormányzati K+F között) egy olyan magas minőségű tudást garantál, amely képes kihasználni a üzleti lehetőségeket, valamint magasan képzett szakemberek tömkelegét biztosítja.

Nem véletlen, hogy a szabadalmak számarányában is ugyanez a dél-német régió vezet, méghozzá toronymagasan. Egymillió lakosra jutó szabadalmak száma: Stuttgart 1790, München 1508 (a főváros Berlin 293-mal a kilencedik hely), Nürnberg/Fürth/Erlangen régió 993, és itt most negyedik helyre feljött Drezda 643-mal, Frankfurt/Main 602, de az őt követő Hanover már 521-gyel, - és ezzel az ötszáz szabadalom felettiek listája befejeződött.

München kiemelkedően magas szabadalom arányának ráadásul jelentős része közvetlenül a vállalati szektorban üzleti eredményeket hozó szabadalom, és ebben szerepe van az olyan nagy müncheni székhelyű multinacionális vállalatoknak is mint a BMW, Siemens, Infineon Technologies. De még a Google is fontosnak tartotta, hogy európai fejlesztőrészlegeinek az egyikét ide telepítse.

Kreatív tudásmunkások:
(folytatása következik...)


 © ElemzoCsabi2011. jan. 05. 18:10 | Válasz | #3 
SHENZHEN - A KÍNAI HI-TECH EPICENTRUMA



Shenzhen a Gyöngy-folyó torkolatánál Hongkong szomszédja, Kantonhoz is közel. Sokan mondják, hogy Hongkong ipari hátországa.

Az egykori ipar nélküli falu helyére 1980-ban létrehozták kísérleti jelleggel a 327,5 km2 területű Speciális Gazdasági Övezetet, a kommunista Kína első kapitalista városát. Mára majdnem 4 Budapest nagyságú (1952,84 km2), közel 10 milliós metropolisz, amely az elmúlt 20 évben átlagosan évi 27,8% GDP növekedést produkált (ezt vessük össze azzal, hogy ugyanezen időszakban Európa legdinamikusabban fejlődő országai évi 10% GDP növekedés alatt maradtak). Az iparának a 4 fő szektora: hi-tech ipar, logisztika, pénzügyi szolgáltatások, kulturális ipar.

A dinamikus gazdasági növekedés ellenére a város jól egyensúlyoz a gazdasági és a társadalmi fejlődés között. A társadalmi és természeti fejlesztésekért a város számos nemzetközi és nemzeti díjat nyert el: UN-Habit Award, International Garden City Award, National Award for Environment Protection, stb.

Az első kínai város volt, amelynél az egy főre jutó GDP meghaladta a $10.000-t. A Fortune Global 500-ban szereplő cégek közül több mint 100 jelen van. Kína legnagyobb exportőre.

Több mint 50 külföldi pénzintézet található, és a pénzügyi szolgáltatások a város GDP-nek 10%-át adják. 2006 végére a shenzheni tőzsdén jegyzett cégek száma meghaladta a 600-at.

A kikötője a világ 4. legnagyobbja 20 millió konténer/év volumennel (valójában 12 kikötőről van szó, amelyek közül pedig Huanggang kikötő Ázsia legnagyobb szárazföldi személykikötője). Repülőtere Kínában a 4. legnagyobb, a világon pedig az első 50 között tartják számon.

Nemzetközi szervezetek számára a 6. leglátogatottabb 90 konferencia/évvel (Peking: 87 konferencia/év).

A kínai szabadalmak 39%-át itt jegyzik (35.000 szabadalom). A hi-tech iparban 58% a saját szellemi tulajdon. Több nagy ipari parkja van, amelyek közül számos kifejezetten hi-tech ipari park. Ebből az egyiket 2001-ben a Zhengzhou Egyetem alapította. A befektetőket a tudományos hírnév erősítése szempontjából szelektálják, ugyanakkor inkubátor terület is egyben, ahol (elsősorban innovatív) vállalatok és szakemberek kinevelése is történik. A Pekingi Egyetem pedig a Digital City-t, a hálózati várost alapította meg 2002-ben.

2008-ban volt a 10. hi-tech vásár Shenzhenben (China International Hi-Tech Fair), ahol több mint 50 ország képviselte magát.






A tudásra, a képzésre a város nagy hangsúlyt fektet. Shenzhen víziója, hogy „oktatási erőmű” („education powerhouse”) legyen. Nézzük a számokat: 520 közkönyvtár, 19 múzeum és 4 szépművészeti múzeum és intézmény, 1380 iskola, amiből 11 felsőoktatási. Felsőoktatási intézményibe és egyetemeire a világ számos részéről járnak diákok igazi kozmopolita közösséget alkotva.

2011-ben Shenzhen lesz a házigazdája a 26. Nyári Universiade-nak (26th Summer Universiade), amelynek idejére elkészül az Universiade Stadion is.

Minden év májusában rendezik meg a Kínai Nemzetközi Kulturális Ipar Vásárt (China International Cultural Industries Fair, ICIF). A kulturális iparon belül 8 szektor élvez kiemelt fontosságot: média, publikáció, kreatív dizájn, sajtó, audiovizuális, szórakoztatás és idegenforgalom.

Tervezik már a „Library City”-t, a „City of the Piano”-t, „Design Mecca”-t és az „Animation Hub”-ot, amelyeknek már a nevük is beszédes. Ezekből a fejlesztésekből is látszik, hogy a város a kultúrára és az oktatásra milyen nagy hangsúlyt fektet, amelyek a kreatív és a tudásintenzív ipar alapjai.

A város nemcsak a gazdaságot, az oktatást, és a kultúrát tartja fontosnak, hanem az életminőséget is. Virágos, parkos, kertes városrészeivel elnyerte az International Garden City Awardot. Több száz hotel és több mint 10.000 étterem található a városban. Itt található a világ legnagyobb golfpályája is (216 lyuk).

Nemcsak 230 km hosszú tengerpartjával és szubtrópusi klímájával teszi kellemessé az életet, hanem szabadidő parkjaival is, mint a Splendid China Park, Folk Culture Village (egyik érdekessége a „locsi-pacsa” fesztivál, Water Splashing Festival), a világ nevezetességeit Minimondus szerűen bemutató Window of the World, Happy Valley témapark, a Minsk Aircraft Carrier World katonai témapark. Nevezetesebb homokos tengerparti strandjai a Xichong Beach, és a Dameisha Beach. Ezeken kívül az öko-túrizmus is nagyon fontos, amire a legjobb lehetőséget a 9 km2-es hegyvidéki öko-üdülőhely Overseas Chinese Town East biztosít.









 © ElemzoCsabi2011. jan. 05. 18:32 | Válasz | #4 
K + F ÉS INNOVÁCIÓ - ADATOK KÍNÁRÓL



Tizenöt évre terveznek előre, felfuttatják a K+F beruházásokat, 1999 óta a kínai K+F büdzsé minden évben 20%-al nõtt. A 2020-ig szóló terveket politikusok, tudósok és mérnökök állítják össze, 2009-re K+F-ben utolérik Európát.

Dél-Kínában a gazdasági reform most az informatikában és a biotechnológiában ver nagy hullámokat.



Az infokommunikációs Termékek exportjának alakulása

A notebook termelés derékhada nem Tajvanon, hanem Kínában található. Az iSuppli becslése alapján Sanghaj körzetében található az ODM-ek kapacitásának 85 százaléka, azaz a világ notebook-termelésének több mint 70 százaléka, ami nagyjából 43 millió darabot jelentett évente.

Az IC Insights friss adatai szerint Kína félvezetőpiaca 2005-ben 32 százalékos növekedés után 40,8 milliárd dollárt tett ki, ezzel a világ legnépesebb országa a történelem során először lett a világ legnagyobb félvezetőpiaca. 2010-re a kínai chipeladások háromszorosára növekednek majd - prognosztizálja az IC Insights.

2000-ben Kína még a világ chipfogyasztásának csak 6 százalékát adta, 2005-ben már 21 százalékát.

Az idei év végére Kína válik a világ második legnagyobb kutatás-fejlesztési bázisává, állítja a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete, az OECD. A párizsi székhelyű szervezet szerint a világ legnépesebb országa idén megelőzi Japánt, és a magasan vezető Egyesült Államok után eredhet.

Az OECD felhívja a figyelmet arra, hogy Kína kutatás-fejlesztési ráfordításai a gazdaság egészénél is sokkal gyorsabban növekednek, pedig az ország továbbra is 9-10 százalék körüli éves GDP-bővülést regisztrál, ami kétszerese a globális átlagnak, és kettő-négyszerese a legtöbb európai országénak. A GDP-arányos K+F költés tíz éven belül megduplázódott, mára 1,3 százalékot tehet ki, megelőzve ezzel Magyarország 1 százalékos mutatóját.



Kína kiadások a K + F a GDP százalékában, az úgynevezett K + F-intenzitás, több mint a duplájára, a GDP 0,6% 1995-ben több mint 1,2% 2004-ben. A folyó áron, ez jelent-ról alig több mint 17 milliárd USD 1995-USD 94000000000 2004-ben. És ez egyre is gyorsabb, mint a gazdaság növekszik, a 9 és 10%-ot évente.

- Kínában, a kutatók száma nőtt 77%-kal 1995 és 2004 között. Kína ma már a második helyen a világon, 926 000 kutató, csak az Egyesült Államok mögött (több mint 1,3 millió), és Oroszország negyedik helyet. Szingapúrban foglalkoztat kutatók ezer a teljes foglalkoztatás, mint az OECD-átlagot.

- A teljes száma világviszonylatban is jelentős szabadalmak származó OECD-n kívüli gazdaságok képest alacsony az OECD teljes, de a számok gyorsan növekedett az elmúlt években. 1991-ben, Brazília, Kína, India és Dél-Afrika-át 0,15% az összes részvény, az 2002-ben ez már felemelkedett 0,58%-ra.

[url]http://www.oecd.org/document/26/0, 2340, es_2649_201185_37770522_1_1_1_1, 00.html[/url]



Miután csökkentették finanszírozás az 1980-as, pekingi fel a felsőoktatási befektetés, különösen a választott vezető iskola. A reformok megtérülnek: In The Times felsőoktatási melléklete a 2004-ben világszinten rangsoraiban egyetemek mérnöki és IT, Peking Egyetem és a Tsinghua Egyetem rangsorolt 10. és 15., ill.

Néhány tudományágak közötti szakadék Kína és a fejlett országok már gyakorlatilag megszűnt.

"Ha belépett a nano-mérnöki vagy hálózati számítástechnika kutatási központ Tsinghua, nem lehetett megmondani a különbség, hogy ott vagy néhány vezető amerikai egyetem," mondja Wei Liu, Peking-alapú kutatási igazgatója és egyetemi kapcsolatok a HP.

Tavaly a kínai egyetemek készült több mint 200.000 diplomások számítógépes és információs rendszerek szerint az Oktatási Minisztérium.

"Talán a leginkább szembetűnő vonása a diplomások itt van a szilárd alapokat az alapokat, a matematikai és számítógépes ismeretek. Ők minden bizonnyal képesek az eredmények hasonló USA-ban tanult tudósok, "mondta Peter Liou, a pekingi alapú igazgatója Intel Kínában Research Lab.

Mivel a kínai gazdaság fellendült, a hallgatók, akik tanulmányaikat külföldön egyre szívesebben választja haza helyett tartózkodásra és munkavállalásra az Egyesült Államokban, Európában vagy Ausztráliában.

[url]http://www.ft.com/cms/s/2/d4cb813e-3fc5-11da-8394-00000e2511c8, dwp_uuid = ebc4eb46-3fe3-11da-8394-00000e2511c8.html[/url]



Statisztikai elemzés megerősíti, hogy a fő motiváció a külföldi K + F Kínában

"Piaci alapú" helyett a "technológiai által vezérelt", vagy "humán erőforrás vezérelt".

Van azonban egy nagy variáció a külföldi K + F stratégia a régiók között. Piaci vezérelt K + F található főként Guangdong, amely az úgynevezett a világ informatikai gyár, és a Nincsenek erős egyetemek vagy pris. Ezzel szemben a K + F stratégia Peking felé orientált technológia által vezérelt megközelítés, mert találunk egy csoportja a tudományos intézményekben. Shanghai, mindkét nagy ipari bázis, valamint a szilárd tudományos szektor, van-között.

Most, Peking válik, hogy a város a nemzetközi K + F központok, köztük is az Intel, a Microsoft, a Nokia és a Siemens.

Három nagy régiók, amelyek számos jelentős mennyiségű FDIS, Pekingben, Sanghajban és Guangdong. Peking városa a tudományos szektor, ahol a nagy egyetemek és jelentős számú állami kutatóintézetek találhatók.

Zhongguancun a Haiden kerület nevezik Kína "szilícium-völgy", mint a klaszter tudományos intézetek és a hatalmas számú high-tech induló vállalkozások számára. Shanghai egy nagy ipari bázis feldolgozóipari vállalatok, és az S & T tevékenysége elsősorban által végzett ilyen magánszektor. Végül, Guangdong tartomány a világ közepén elektronikai alkatrészeket cégek. Bár van néhány egyetem és pris, a jelentős számú multinacionális vállalat létrehozott egy olyan termelő létesítmény az "informatikai gyár a világ ".

http://www.rieti.go.jp/jp/publications/dp/06e005.pdf




 © ElemzoCsabi2011. jan. 05. 19:02 | Válasz | #5 
Az arab világ és a környezetvédelem

Magyarországon keveset tudunk az arab világról, és a környezetvédelmükről még annyit sem. Ez a rövid összefoglaló ezen segít. Természetesen nem a szakmai részletekbe menő bemutatás a cél, amit a szakembereken kívül senki nem értene meg, hanem egy érdekfeszítő, de mégis informatív bemutatás. Olyan, amit fiatal és idős, szakember és laikus egyaránt érdekfeszítőnek, izgalmasnak és mégis hasznosnak talál. Éppen ezért számos videó lesz elérhető az oldalról.



A világ egyik legszigorúbb környezetvédelmi szabályok a szaud arábiai Jeddáhban vannak, de ennek ellenére a környéke mégis szennyezett az ipari üzemeknek köszönhetően...

...mintha a szigorú szabályok csak a városhatárig lettek volna érvényesek. Ez a helyzet napjainkban változóban van. Hamarosan Jeddah környéke újra tiszta lesz (a videón 3D animáción megnézhető lesz a végeredmény):
http://www.youtube.com/watch?v=l0vBjJGMonU&feature=related

Szaud Arábiáról sokan azt hiszik, hogy az olajon kívül semmi másból nem áll a gazdaságuk, pedig ez tévedés. Ma már a hi-tech iapr, műanyaggyártás, gyógyszeripar, vegyipar... sőt, ma már virágzó mezőgazdaságuk és állattenyésztésük van. A világ legnagyobb marha farmja, az al-Safi, Rijádtól 60 km-re az al-Sahba völgyben található a sivatagban, ahol mintegy 33.000 marhát tartanak légkondicionált helyen, amit hatalmas öntözött legelő vesz körül, és napi 100.000 gallon tejet termelnek.

De nemcsak Szaud Arábiában fontos a környezetvédelem, hanem a környék más országai számára is. Dubaiban dinamikus épületeket terveznek, amelyek saját maguk számára termelik meg a szükséges áramot.

Habár Szaud Arábia és szomszédai (Egyesült Emírségek, Qatar, Kuwait, Bahrein) olaj- és földgáz nagyhatalmak, ennek ellenére az energiaszükségleteiket egyre inkább a megújuló energiából nyerik. Így a nap- és szélenergia területén vezető szerepre törekszenek. Hatalmas napelem- és szélkerék farmok nőttek a nagyvárosok melletti sivatagokban.





De nemcsak a sivatagokban szaporodnak a napelemek, hanem a városokban is a háztetőkön.



Az Emírségek fővárosában, a tenger és a sivatag határán fekvő Abu Dhabiban, az elmúlt 2 évtizedben több mint 120 millió fát ültettek.

Valamint Abu Dhabi mellett tervezik felépíteni az 50.000 embernek munkát és lakhelyet biztosító carbon-free vagy zero-emmission várost, a MASDAR City-t.

Kuvaitban pedig egy 6500 hektáros területen felépítik az Sea City nevű, 100.000 ember lakhelyéül szolgáló ökovárost.

a cikk hamarosan folytatódik...

 © ElemzoCsabi2011. jan. 05. 21:55 | Válasz | #6 
A JELENTŐSEBB ISZLÁM ORSZÁGOK STATISZTIKAI ADATAI:



Néhány fontosabb iszlám ország statisztikai adata (ahol tudok, ott összehasonlító adatokat is megadok - persze nem a világ összes országáét, hanem csak azokét, amikhez az adott témában hasonlítani lehet vagy érdemes), hogy globálisan el lehessen helyezni ezeket a világban (méret, oktatás, gazdaság, versenyképesség, stb).
Több iszlám ország is tagja G20-nak. Az 50 legnagyobb autógyártó országok között nyolcat is találunk.
A világ 30 legnagyobb (vásárlóerő paritáson számított GDP alapján) gazdasága között hét iszlám országot találni. A Világgazdasági Forum 50 legversenyképesebb országa között pedig kilencet. Az N-11 (next eleven) között hét muszlim többségű ország van. Az egy főre jutó GDP alapján négy iszlám ország is ott van a 20 leggazdagabb között.
A közbiztonság területén az iszlám országok a világ legbiztonságosabb országai közé tartoznak, nemcsak a gazdagabbak, hanem a szegényebbek is - ez alól csupán a háborús és polgárháborús országok a kivételek (szerencsére a többségükben béke honol).




ARAB ORSZÁGOK ÉS ARAB VILÁG:

Először is az arab országok (16 ország, területe: 9,7 millió km2) és az arab világ (22 ország, területe: 14 millió km2) közti különbséggel kezdem:

arab országok (16 ország):
arab többségi lakosság:
Marokkó,
Algéria,
Tunézia,
Líbia,
Egyiptom,
Jordánia,
Libanon,
Szíria,
Irak,
Szaud Arábia,
Jemen,
Omán,
Emírségek, Bahrain, Qatar, Kuvait
(és kis jóindulattal Nyugat-Szahara még ide vehető)

arab kisebbség, de nem arab a hivatalos nyelv (1 ország):
Izrael a megszállt területekkel együtt (mivel hivatalosan palesztin állam nem létezik, sem Ciszjordánia és Gáza államok sem)

arab kisebbség, és a nem arab etnikumú többségi lakosság is arab nyelven beszél (7 ország):
Mauritánia,
Szudán (az arab mellett még kb 400 nyelvet és dialektust is beszélnek),
Szomália (az arab és a szomáli egyformán hivatalos nyelvek),
Comore-szigetek (a comoros és a francia mellett az arab is hivatalos nyelv),
Dzsibuti (a francia és az arab a hivatalos nyelvek, de a szomáli és az afar is szélesen elterjedt, de nem hivatalos nyelvek)
valamint Eritrea és Chad is ide számítható


ARAB ORSZÁGOK FŐBB ADATAI:

a Maghreb arab országai:



Tunézia:
terület: 163,6 ezer km2
népesség: 10,4 millió
urbanizáció: 66,3%
népességnövekedés: 0,97%
öntözött terület nagysága: 3,9 ezer km2
megművelt szántóterület: 2,8 millió hektár
gazdasági szerkezet:
ipar: 35,3%
mezőgazdaság: 11,2%
szolgáltatások: 53,7%
gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 4,8%
a világ legnagyobb autógyártó/autóipari országai között (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2009-es statisztikája): 49. hely
vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban: 19,6%
iparcikkek exportja az áru export %-ban: 77%
főbb export partnerek:
Franciaország 28,5%
Olaszország 20%
EU többi: 15,9%
Ázsia 7,4%
Maghreb 8%
Németroszág 6,9%
egyéb országok 12,6%




Marokkó:
terület: 710,8 ezer km2
népesség: 33 millió
urbanizáció: 56%
népességnövekedés: 1,08%
öntözött terület nagysága: 14,5 ezer km2
megművelt szántóterület: 8,5 millió hektár
gazdasági szerkezet:
ipar: 31,3%
mezőgazdaság: 19,2%
szolgáltatások: 49,4%
gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 8,1%
a világ legnagyobb autógyártó/autóipari országai között (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2009-es statisztikája): 44. hely
vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban: 12,5%
iparcikkek exportja az áru export %-ban: 65,1%
főbb export partnerek:
Spanyolország 19%
Franciaország 17,4%
Brazilia 7%
USA 4,5%
Belgium 4,4%
Olaszország 4,2%
India 4,2%
egyéb országok 40%
legmagasabb épületek:
Hassan II Mosque (210 m, mecset, 1993, Casablanca)
Casablanca Twin Center (115 m, 1998, Casablanca)




Algéria: (részben olajország, de az öbölállamokhoz nem hasonlítható)
terület: 2,38 millió km2
népesség: 35 millió
urbanizáció: 57,7%
népességnövekedés: 1,18%
öntözött terület nagysága: 5,7 ezer km2
megművelt szántóterület: 7,5 millió hektár
gazdasági szerkezet:
ipar: 61,1%
mezőgazdaság: 8,4%
szolgáltatások: 30,5%
gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 3,8%
vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban: 4,7%
főbb export partnerek:
USA 27,2%
Olaszország 17%
Spanyolország 9,7%
Franciaország 8,8%
Kanada 8,1%
Belgium 4,3%
egyéb országok 25%
legmagasabb épületek:
Bahia Center (161 m, 2010, Oran)
Sheraton Oran Hotel & Towers, (77 m, 2008, Oran)
Mohammedia Tower, 70 m, 2004, Algiers)




Líbia: (olajország)
terület: 1,76 millió km2
népesség: 6,4 millió
urbanizáció: 88%
népességnövekedés: 2,12%
öntözött terület nagysága:4,7 ezer km2
megművelt szántóterület: 1,8 millió hektár
gazdasági szerkezet:
ipar: 71,2%
mezőgazdaság: 2,9%
szolgáltatások: 25,9%
gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 2,1%
vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban: 13,7%
iparcikkek exportja az áru export %-ban: 6,6%


a termékeny félhold arab országai:

Irak: (olajországnak számítana, ha 1980-tól a 8 éves háború, majd nyugati gazdasági szankciótk, majd 2003-tól a szétbombázás utáni polgárháborúk nem akadályoznák az olaj kitermelését)
terület: 438,5 ezer km2
népesség: 31 millió
népességnövekedés: 2,45%
öntözött terület nagysága: 35,2 ezer km2
megművelt szántóterület: 5,8 millió hektár
gazdasági szerkezet:
ipar: 62,8%
mezőgazdaság: 9,6%
szolgáltatások: 27,6%
legmagasabb épület:
Baghdad Tower (205 m, TV-torony, 1994, Bagdad)




Szíria:
terület: 185 ezer km2
népesség: 22,5 millió
urbanizáció: 54%
népességnövekedés: 1,95%
öntözött terölet nagysága: 13,3 ezer km2
megművelt szántóterület: 4,8 millió hektár
gazdasági szerkezet:
ipar: 26,3%
mezőgazdaság: 18,5%
szolgáltatások: 55,2%
vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban: 1,5%
iparcikkek exportja az áru export %-ban: 11,3%
főbb export partnerek:
Irak 30,7%
Németország 9,8%
Libanon 9,6%
Olaszország 6,4%
Franciaország 5,5%
Egyiptom 5,4%
Szaud Arábia 5,1%
egyéb országok 32,6%




Jordánia:
terület: 92,3 ezer km2
népesség: 6,2 millió
urbanizáció: 78%
népességnövekedés: 2,16%
öntözött terület nagysága: 0,7 ezer km2
megművelt szántóterület: 0,18 millió hektár
gazdasági szerkezet:
ipar: 30,4%
mezőgazdaság: 5,4%
szolgáltatások: 66,1%
gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 4,3%
vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban: 1,7%
iparcikkek exportja az áru export %-ban: 71,9%
főbb exportpartnerek:
India 16,2%
Irak 16,1%
USA 13,1%
Szaud Arábia 6,9%
Emírségek 4,6%
Szíria 4,9%
egyéb országok 38.2%
legmagasabb épületek:
Capital Tower (220 m, 76 emelet, építés alatt, Amman)
Sanaya Amman-ikertornyok (200 m, 60 emelet, építés alatt, Amman)
Jordan Gate Towers-ikertornyok (186 m, építés alatt, Amman)

(izrael:
terület: 22 ezer km2
népesség: 7,6 millió
népességnövekedés: 1,63%; Gáza: 3,29%; Ciszjordánia (Nyugati Part): 2,13%
öntözött terület nagysága: 1,9 ezer km2)




Libanon:
terület: 10,4 ezer km2
népesség: 4,2 millió
urbanizáció: 87%
népességnövekedés: 0,62%
öntözött terület nagysága: 1 ezer km2
megművelt szántóterület: 0,17 hektár
gazdasági szerkezet:
ipar: 16,1%
mezőgazdaság: 11,2%
szolgáltatások: 77,8%
iparcikkek exportja az áru export %-ban: 69,9%
főbb exportpartnerek:
Svájc 22%
Emírségek 10%
Irak 8%
Szaud Arábia 7%
Szíria 6%
egyéb országok 47%
legmagasabb épületek:
Platinum Tower (153 m, 2007, Beirut)
Marina Tower (150 m, 2007, Beirut)
Habtoor Grand Hotel Convention Center & Spa (130 m, 2005, Beirut)




Egyiptom:
terület: 1 millió km2
népesség: 80 millió
urbanizáció: 43%
népességnövekedés: 2,00%
öntözött terület nagysága: 34,2 ezer km2
megművelt szántóterület: 3,3 millió hektár
gazdasági szerkezet:
ipar 36%
szolgáltatások 49%
mezőgazdaság 15%
gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 12,5%
a világ legnagyobb autógyártó/autóipari országai között (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2009-es statisztikája): 39. hely
vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban:15,6%
iparcikkek exportja az áru export %-ban: 30,6%
főbb exportpartnerek:
Olaszország 9,5%
USA 7,1%
Spanyolország 6,2%
India 6%
Szíria 4,7%
Szaud Arábia 4,6%
Japán 4,5%
Németország 4,5%
egyéb országok 53%
legmagasabb épületek:
Cairo Tower (187 m, étterem, konferencia, kilátó, 1961, Kairó)
Ministry of Foreign Affairs (143 m, 1994, 39 emelet, Kairó)
El Gezira Tower Movenpick Hotel (142 m, 43 emelet, 1996, Kairó)
Grand Hyatt Cairo (142 m, 41 emelet, 2002, Kairó)


olajgazdag arab öbölállamok:



Egyesült Arab Emírségek:
terület: 83,6 ezer km2
népesség: 4,8 millió
népességnövekedés: 3,56%
öntözött terület nagysága: 0,7 ezer km2
megművelt szántóterület: 0,06 millió
gazdasági szerkezet:
ipar: 52%
mezőgazdaság: 1%
szolgáltatások: 47%
gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 2,3%
vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban: 3,2%
iparcikkek exportja az áru export %-ban: 2,3%
legmagasabb épületek:
Burj Khalifa (828 m, 162 emelet, 2010, Dubai, Egyesült Arab Emirátusok) - a világ jelenlegi legmagasabb felhőkarcolója
Almas Tower (363 m, 68 emelet, 2009, Dubai, Egyesült Arab Emirátusok)
Emirates Office Tower (355 m, 54 emelet, 2000, Dubai, Egyesült Arab Emirátusok)
Rose Tower (333 m, 72 emelet, 2007, Dubai, Egyesült Arab Emirátusok)
The Landmark (324 m, 2011, Abu Dhabi, Egyesült Arab Emirátusok)
Sky Tower (310 m, 74 emelet, 2010, Abu Dhabi, Egyesült Arab Emirátusok)
Abu Dhabi Investment Authority Tower (185 m, 2006, Abu Dhabi, Egyesült Arab Emirátusok)




Kuvait:
terület: 17,8 ezer km2
népesség: 3,6 millió
népességnövekedés: 3,50%
gazdasági szerkezet:
ipar: 48,6%
mezőgazdaság: 0,3%
szolgáltatások: 51,1%
gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 4,8%
vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban: 3,1%
iparcikkek exportja az áru export %-ban: 6,8%
legmagasabb épületek:
Al Hamra Tower (412 m, 70 emelet, 2010, Kuwait City)
Liberation Tower (372 m, TV-torony, 1993, Kuwait City)
Arraya Center Office Tower (300 m, 2009, Kuwait City)
Al Tijaria Tower (218 m, 2009, Kuwait City)




Qatar:
terület: 750 km2
népesség: 790 ezer
népességnövekedés: 0,87%
gazdasági szerkezet:
ipar: 72,2%
mezőgazdaság: 0,1%
szolgáltatások: 27,7%
vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban: 14,6%
legmagasabb épületek:
Aspire Tower (300 m, 51 emelet, 2007, Doha)
Al Fardan Residences (253 m, 2009, Doha)
Palm-ikertornyok (246 m, 2010, Doha)




Bahrain:
terület: 83,6 ezer km2
népesség: 4,8 millió
népességnövekedés: 1,24%
gazdasági szerkezet:
ipar: 56,6%
mezőgazdaság: 0,5%
szolgáltatások: 42,9%
iparcikkek exportja az áru export %-ban: 6,7%
legmagasabb épületek:
Dual-ikertornyok (260 m, 53 emelet, 2007, Manama)
Bahrain World Trade Center ikertornyok (240 m, 2008, Manama)
Almoayyed Towers (172 m, 2003, Manama)




Omán:
terület: 309,5 ezer km2
népesség: 2,8 millió
urbanizáció: 72%
népességnövekedés: 2,00%
öntözött terület nagysága:0,7 ezer km2
megművelt szántóterület: 0,037 hektár
gazdasági szerkezet:
ipar: 47,8%
mezőgazdaság: 1,5%
szolgáltatások: 50,7%




Szaud Arábia:
terület: 2,14 millió km2
népesség: 27 millió
népességnövekedés: 1,55%
öntözött terület nagysága: 16,3 ezer km2
megművelt szántóterület: 3,6 millió hektár
tagja a G-20 országoknak
gazdasági szerkezet:
ipar: 59,7%
mezőgazdaság: 2,9%
szolgáltatások: 37,4%
vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban: 38%
iparcikkek exportja az áru export %-ban: 3,7%
legmagasabb épületek:
Abraj Al-Bait (601 m, 2010, Mekka)
Kingdom Centre (302 m, 41 emelet, 2002, Riyadh)
Al Faisaliyah Center (267 m, 44 emelet, 2000, Riyadh)




Jemen: (földrajzilag az Arab-félszigeten fekszik, de nem olajország)
terület: 527,9 ezer km2
népesség: 23,5 millió
népességnövekedés: 2,71%
öntözött terület nagysága: 5,5 ezer km2
megművelt szántóterület: 1,5 millió hektár
gazdasági szerkezet:
ipar: 35,3%
mezőgazdaság: 8,8%
szolgáltatások: 55,9%

Az arab országok 9,7 millió km2-es területet jelentenek, ennek nagy része sivatag, de a 320 milliós lakosságukra, 39,8 millió hektár szántóföld, illetve 136,4 ezer km2 öntözött terület jut.


NÉPESEBB ISZLÁM ORSZÁGOK FŐBB ADATAI:



Indonézia:
terület: 1,9 millió km2
népesség: 237,5 millió
urbanizáció: 51%
népességnövekedés: 1,10%
megművelt szántóterület: 23 millió hektár
öntözött terület nagysága: 45 ezer km2
tagja a G-20 országoknak
gazdasága szektoronként:
ipar: 48%
mezőgazdaság: 15%
szolgáltatások: 37%
iparcikkek exportja az áru export %-ban: 47,6%
gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 17,2%
a világ legnagyobb autógyártó/autóipari országai között (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2009-es statisztikája): 23. hely
vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban: 9,9%
főbb export partnerek:
Japán 17,28%
Szingapúr 11,29%
USA 10,81%
Kína 7,62%
Dél-Korea 5,53%
India 4,35%
Tajvan 4,11%
Malajzia 4,07%
egyéb országok 34,84%
legmagasabb épületek:
Jakarta Tower (558 m, TV-torony, szálloda, lakások, múzeum, építés alatt, Jakarta)
Indosiar Television Tower (395 m, TV-torony, 1996, Jakarta)
Wisma 46 (250 m, 50 emelet, 1996, Jakarta)
A Peak 1 & 2 (219 m, 2006, Jakarta)
Graha Energi (217 m, 2008, Jakarta)




Pakisztán:
terület: 796 ezer km2
népesség: 170,6 millió
népességnövekedés: 1,59%
megművelt szántóterület: 21,2 millió hektár
öntözött terület nagysága: 182,3 ezer km2
gazdasági szerkezet:
ipar: 24,3%
mezőgazdaság: 21,6%
szolgáltatások: 54,2%
a világ legnagyobb autógyártó/autóipari országai között (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2009-es statisztikája): 35. hely
főbb export partnerek:
USA 15,87%
Egyesült Arab Emírségek 12,35%
Afganisztán 8,48%
Anglia 4,7%
Kína 4,44%
egyéb országok 54,16%
legmagasabb épületek:
Grand Hyatt (217 m, építés alatt, Islamabad)
Karachi Financial Towers ikertornyok (215 m, építés alatt, Karachi)
The Centaurus Hotel (200 m, építés alatt, Islamabad)
MCB Towers (116 m, 2005, Karachi)
Telecom Tower (113 m, 2010, Islamabad)
Software Technology Park (106 m, 2008, Lahore)
Habib Bank Plaza (101 m, 1963, Karachi)




Bangladesh:
terület: 147,5 ezer km2
népesség: 150 millió
népességnövekedés: 1,55%
megművelt szántóterület: 7 millió hektár
öntözött terület nagysága: 47,3 ezer km2
gazdasági szerkezet:
ipar: 28,6%
mezőgazdaság: 18,6%
szolgáltatások: 52,8%
főbb export partnerek:
USA 20,24%
Németország 12,75%
Anglia 8,64%
Franciaország 6,48%
Hollandia 5,9%
egyéb országok 45,99%
legmagasabb épületek:
City Centre Bangladesh (171 m, 37 emelet, 2010, Dhaka)
Bangladesh Bank Building (115 m, építés alatt, Dhaka)
City Bank Tower (??? m, 34 emelet, építés alatt, Dhaka)




Irán:
terület: 1,6 millió km2
népesség: 74,7 millió
urbanizáció: 68%
népességnövekedés: 1,25%,
megművelt szántóterület: 16,1 millió hektár
öntözött terület nagysága: 76,5 ezer km2
gazdasági szerkezet:
ipar: 44,4%
mezőgazdaság: 10,7%
szolgáltatások: 44,9%
iparcikkek exportja az áru export %-ban: 8,8%
gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 9,4%
a világ legnagyobb autógyártó/autóipari országai között (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2009-es statisztikája): 12. hely
vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban: 2,4%
fő kereskedelmi partnerei:
Kína,
India,
Dél-Korea,
Pakisztán,
Németország,
Franciaország,
Olaszország,
Oroszország,
Törökország,
Szíria,
Venezuela,
Dél-afrikai Köztársaság
Kuba
fő külföldi tőkebefektetők:
Egyesült Arab Emírségek,
Omán,
Szingapur,
Indonézia,
Németország,
Franciaország,
Olaszország,
Anglia,
Törökország
legmagasabb épületek:
Milad Tower (435 m, TV-torony és múzeum, 2003, Teherán)
Teherán International Tower (162 m, 2007, Teherán)
Kapsad Housing (135 m, 1978, Teherán)
Asseman Tower (130 m, 2002, Teherán)




Törökország:
terület: 783,5 ezer km2
népesség: 72,5 millió
urbanizáció: 69%
népességnövekedés: 1,27%
megművelt szántóterület: 23,8 millió hektár
öntözött terület nagysága: 52,1 ezer km2
tagja a G-20 országoknak
gazdasági szerkezet:
ipar: 25,8%
mezőgazdaság: 9,3%
szolgáltatások: 64,9%
iparcikkek exportja az áru export %-ban: 81,5%
gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 6,7%
a világ legnagyobb autógyártó/autóipari országai között (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2009-es statisztikája): 17. hely
vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban: 4,9%
főbb export partnerek:
Németország 9.58%,
Franciaország 6.08%,
Anglia 5.79%,
Olaszország 5.77%,
Irak 5.02%
egyéb országok: 67,76%
legmagasabb épületek:
Sapphire (261 m, 54 emelet, 2010, Isztambul)
Endem TV Tower (236 m, TV-torony, 2002, Isztambul)
Anthill Residence 1 (195 m, 54 emelet, 2010, Isztambul)
Isbank Tower 1 (181 m, 2000, Isztambul)
Çamlıca TV Tower (166 m, TV-torony, 1972, Isztambul)
Portakal Çiçeği Tower (160 m, építés alatt, Ankara)




Malajzia:
terület: 329, 8 ezer km2
népesség: 28,2 millió
urbanizáció: 70%
népességnövekedés: 1,60%
megművelt szántóterület: 1,8 millió hektár
öntözött terület nagysága: 3,6 ezer km2
gazdasági szerkezet:
ipar: 40,9%
mezőgazdaság: 9,4%
szolgáltatások: 49,7%
a világ legnagyobb autógyártó/autóipari országai között (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2009-es statisztikája): 22. hely
Iparcikkek exportja az áru export %-ban: 74,6%
Gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 8,9%
Vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban: 9,2%
főbb export partnerek:
Szingapúr 20,16%,
Kína 12,31%,
Japán 11,02%,
USA 9,41%,
Thaiföld 6,15%,
Dél-Korea 4,21%
egyéb országok: 36,74%
legmagasabb épületek:
Petronas-ikertornyok (452 m, 88 emelet, 1998, Kuala Lumpur)
Menara Kuala Lumpur (421 m, TV-torony, 2003, Kuala Lumpur)
Menara Telekom (310 m, 55 emelet, 2001, Kuala Lumpur)
Menara Maybank (244 m, 50 emelet, 1988, Kuala Lumpur)




RÉSZLETES ADATOK ÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSOK:

URBANIZÁCIÓ:

néhány iszlám országok urbanizált lakossága:

Líbia 88%
Libanon 87%
Saud Arábia 82%
a kis öbölállamokban 80% felett (de ez nem csoda, többségük 1 nagyvárosból és agglomerációjából áll)
Jordánia 78%
Omán 72%
Malajzia 70%
Törökország 69%
Irán 68%
Tunézia 66,3%
Algéria 57,7%
Marokkó 56%
Szíria 54%
Indonézia 51%
Egyiptom 43%

összehasonlításul:

Dél-afrikai Köztársaság 57,7%
fekete-afrika átlaga (ebben a Dél-afrikai Köztársaság is benne van) 36%
néhány EU-s tagország:
Románia 54%
Lengyelország 61%
Szlovákia 57%
Magyarország 68%
Portugália 59%
Görögország 61%
+ a csatlakozni akaró Ukrajna 68%
Horvátország 57%
Szerbia 52%
forrás: http://www.tradingeconomics.com/data-all-countries.aspx

nagyobb iszlám metropoliszok:

néhány nagyobb arab metropolisz és nagyváros (a teljesség igénye nélkül):
Kairó 20 millió lakos (Egyiptom)
Alexandria 4,5 milliós (Egyiptom)
Port Said 1,5 milliós (Egyiptom)
Ismailija 750 ezres (Egyiptom)
Damaszkusz 4,5 milliós (Szíria)
Aleppó 3,7 milliós (Szíria)
Homs 1 milliós (Szíria)
Casablanca 4 milliós (Marokkó)
Rabat 1,8 milliós (Marokkó)
Marrakech 1,5 milliós (Marokkó)
Fez 1 milliós (Marokkó)
Tangier 700 ezres (Marokkó)
Amman 2,5 milliós (Jordánia)
Beirut 2 milliós (Libanon)
Tripoli 500 ezres (Libanon)
Algiers 3,5 milliós (Algéria)
Oran 770 ezres (Algéria)
Constantine 550 ezres (Algéria)
Tunisz 4 milliós (Tunézia)
Sousse 550 ezres (Tunézia)
Tripoli 1,6 milliós (Líbia)
Benghazi 1 milliós (Líbia)

Irak ugyan szét van bombázva de azért itt is megadom a nagyobb városokat:
Bagdad 8 milliós
Basra 2,6 milliós
Mosul 1,8 milliós
Arbil 1 milliós
Sulaymaniyah 800 ezres
Kirkuk 750 ezres

Szaud Arábia, Emírségek, Kuwait, Bahrein, Qatar pedig 100 évvel ezelőtt valóban sivatagi országok voltak, ahol a legnagyobb város sem volt nagyobb pár tízezresnél, most meg:
Riyadh 4,5 milliós (Szaud Arábia)
Jeddah 4 milliós (Szaud Arábia)
Kuwait City 2,5 milliós (Kuwait)
Mekka 2 milliós (Szaud Arábia)
Abu Dhabi 1,8 milliós (Emírségek)
Dubai 1,5-2 milliós (Emírségek)
Dammam 750 ezres (Szaud Arábia)
Doha 600 ezres (Qatar)

néhány nem arab, de muszlim metropolisz nagyváros (a teljesség igénye nélkül):
Teherán 13 milliós (Irán)
Mashdad 3,9 millió (Irán)
Tabriz 2,3 millió (Irán)
Isfahán 1,5 millió (Irán)
Karaj 1,4 millió (Irán)
Shiraz 1,2 millió (Irán)
Isztambul 12,8 millió (Törökország)
Ankara 4,6 millió (Törökország)
Izmir 3,8 millió (Törökország)
Bursa 2,5 millió (Törökország)
Adana 2 millió (Törökország)
Jakarta 9,5 millió (Indonézia) - metropolisz övetet: 24 milliós
Bandung 7,4 millió (Indonézia)
Surabaya 5,6 millió (Indonézia)
Medan 2,1 millió (Indonézia)
Semarang 1,4 millió (Indonézia)
Makassar 1,2 millió (Indonézia)
Pekanbaru 900ezres (Indonézia)
Padang 750ezres (Indonézia)
Kuala Lumpur 1,8 millió (Malajzia) - metropolisz övezet: 7,2 millió
Johor Bahru 2 millió (Malajzia)
Subang Jaya 1,3 millió (Malajzia)
Klang 1 millió (Malajzia)

összehasonlításul:

Nagy-London: 12 millió
Moszkva: 10,5 millió - metropolisz övezet: 14,5 millió
Párizs 3 millió - metropolisz övezet: 10 millió
Szentpétervár: 4,6 millió
Milánó: 4,3 millió - metropolisz övezet: 7,4 millió
Madrid: 3,9 millió
Berlin: 3,4 millió
Athén: 3,5 millió
Barcelona: 3,1 millió - metropolisz övezet: 5 millió
Róma: 2,7 millió
Birmingham: 2,2 millió - metropolisz övezet: 3,6 millió
Manchester: 480ezer - metropolisz övezet (Nagy-Manchester): 2,6 millió
Budapest: 1,8 millió - metropolisz övezet: 2,5 millió
Bécs: 1,7 millió
Marseille: 1,4 millió - metropolisz övezet: 2,8 millió
Nápoly: 1 millió
Seoul: 10,2 millió
Peking: 22 millió
Shanghai: 24 millió
Tokió: 13 millió - metropolisz övezet: 35 millió
Bangkok: 12 millió
New York: 8,4 millió - metropolisz övezet: 19 millió
Chicago: 9,8 millió
Los Angeles: 3,8 millió - metropolisz övezet: 17,8 millió
Miami: 5,5 millió
Toronto: 5,1 millió
Sao Paolo: 19,9 millió
Rio de Janeiro: 14,4 millió
Buenos Aires: 13,4 millió
Mexico City: 8,9 millió - metropolisz övezet: 21,2 millió

Felhőkarcolók:
(csak a lakó és munkahelyként használt épületek, pl. lakások, irodák, szállodák, vegyes felhasználású épületek tartoznak ide, viszont a TV-, rádió-, telekommunikációs tornyok, kilátók és templomtornyok nem - kivéve az Eiffel-tornyot, amit viszonyítási alapként adok meg;
egy városból általában a 3 legmagasabbat adom meg)

Arab országok:
Burj Khalifa (828 m, 162 emelet, 2010, Dubai, Egyesült Arab Emirátusok) - a világ jelenlegi legmagasabb felhőkarcolója
Almas Tower (363 m, 68 emelet, 2009, Dubai, Egyesült Arab Emirátusok)
Emirates Office Tower (355 m, 54 emelet, 2000, Dubai, Egyesült Arab Emirátusok)
Rose Tower (333 m, 72 emelet, 2007, Dubai, Egyesült Arab Emirátusok)
The Landmark (324 m, 2011, Abu Dhabi, Egyesült Arab Emirátusok)
Sky Tower (310 m, 74 emelet, 2010, Abu Dhabi, Egyesült Arab Emirátusok)
Abu Dhabi Investment Authority Tower (185 m, 2006, Abu Dhabi, Egyesült Arab Emirátusok)
Aspire Tower (300 m, 51 emelet, 2007, Doha, Katar)
Al Fardan Residences (253 m, 2009, Doha, Katar)
Palm-ikertornyok (246 m, 2010, Doha, Katar)
Al Hamra Tower (412 m, 70 emelet, 2010, Kuwait City, Kuvait) - a világ legmagasabb faragott tornya
Arraya Center Office Tower (300 m, 2009, Kuwait City, Kuvait)
Al Tijaria Tower (218 m, 2009, Kuwait City, Kuvait)
Dual-ikertornyok (260 m, 53 emelet, 2007, Manama, Bahrain)
Bahrain World Trade Center ikertornyok (240 m, 2008, Manama, Bahrain)
Almoayyed Towers (172 m, 2003, Manama, Bahrain)
Abraj Al-Bait (601 m, 2010, Mekka, Szaud Arábia) - a világ jelenlegi 2. legmagasabb felhőkarcolója
Kingdom Centre (302 m, 41 emelet, 2002, Riyadh, Szaud Arábia)
Al Faisaliyah Center (267 m, 44 emelet, 2000, Riyadh, Szaud Arábia)
Capital Tower (220 m, 76 emelet, építés alatt, Amman, Jordánia)
Sanaya Amman-ikertornyok (200 m, 60 emelet, építés alatt, Amman, Jordánia)
Jordan Gate Towers-ikertornyok (186 m, építés alatt, Amman, Jordánia)
Platinum Tower (153 m, 2007, Beirut, Libanon)
Marina Tower (150 m, 2007, Beirut, Libanon)
Habtoor Grand Hotel Convention Center & Spa (130 m, 2005, Beirut, Libanon)
Bahia Center (161 m, 2010, Oran, Algéria)
Cairo Tower (187 m, 1961, Kairó, Egyiptom)
Ministry of Foreign Affairs (143 m, 1994, Kairó, Egyiptom)
El Gezira Tower Movenpick Hotel (142 m, 1996, Kairó, Egyiptom)

Nem arab iszlám országok:
Petronas-ikertornyok (452 m, 88 emelet, 1998, Kuala Lumpur, Malajzia) - a világ legmagasabb felhőkarcolója 1998-2004 között; jelenleg a világ legmagasabb ikertornyai
Menara Telekom (310 m, 55 emelet, 2001, Kuala Lumpur, Malajzia)
Menara Maybank (244 m, 50 emelet, 1988, Kuala Lumpur, Malajzia)
Wisma 46 (250 m, 50 emelet, 1996, Jakarta, Indonézia)
A Peak 1 & 2 (219 m, 2006, Jakarta, Indonézia)
Graha Energi (217 m, 2008, Jakarta, Indonézia)
Sapphire (261 m, 54 emelet, 2010, Istambul, Törökország) - Európa jelenlegi 4. legmagasabb felhőkarcolója (a moszkvaiak után)
Anthill Residence 1 (195 m, 54 emelet, 2010, Istambul, Törökország)
Isbank Tower 1 (181 m, 2000, Istambul, Törökország)
Portakal Çiçeği Tower (160 m, építés alatt, Ankara, Törökország)
Avaz Twist Tower (172 m, 2009, Szarajevo, Bosznia-Hercegovina) - a Balkán jelenlegi legmagasabb felhőkarcolója
Bosmal City Center ikertornyok (117 m, 2006, Szarajevo, Bosznia-Hercegovina)
Teherán International Tower (162 m, 2007, Teherán, Irán)
Kapsad Housing (135 m, 1978, Teherán, Irán)
Asseman Tower (130 m, 2002, Teherán, Irán)

összehasonlításul:

BRIC országok:
Shanghai World Financial Center (492 m, 101 emelet, 2008, Shanghai, Kína) - a BRIC országok jelenlegi legmagasabb felhőkarcolója
Oriental Pearl Shanghai (468 m, Shanghai, Kína)
Jin Mao Tower (421 m, 88 emelet, 1999, Shanghai, Kína)
International Commerce Center (484 m, 108 emelet, 2010, Hong Kong, Kína)
Two International Finance Center (415 m, 88 emelet, 2003, Hong Kong, Kína)
Bank of China Tower (367 m, 70 emelet, 1990, Hong Kong, Kína)
Nanjing Greenland Financial Center (450 m, 66 emelet, 2010, Nanjing, Kína)
Guangzhou International Financial Center (438 m, 103 emelet, 2010, Guangzhou, Kína)
CITIC Plaza (391 m, 80 emelet, 1997, Guangzhou, Kína)
Shun Hing Square (384 m, 69 emelet, 1996, Shenzhen, Kína)
Wenzhou Trade Center (333 m, 68 emelet, 2010, Wenzhou, Kína)
Moscow (302 m, 76 emelet, 2010, Moszkva, Oroszország) - Európa jelenlegi legmagasabb felhőkarcolója
Naberezhnaya Tower Central (268 m, 61 emelet, 2007, Moszkva, Oroszország)
Triumph-Palace (264 m, 54 emelet, 2005, Moszkva, Oroszország)
St. Petersburg (257 m, 65 emelet, 2010, Moszkva, Oroszország)
The Imperial I (249 m, 2010, Mumbai, India)
The Imperial II (249 m, 2010, Mumbai, India)
Planet Godrej (181 m, 51 emelet, 2004, Mumbai, India)
Mirante do Vale (170 m, 1960, Sao Paolo, Brazília)
Edificio Itália (165 m, 1965, Sao Paolo, Brazília)
Altino Arantes (161 m, 1947, Sao Paolo, Brazília)

Ázsia:
Taipei 101 (509 m, 101 emelet, 2004, Taipei, Taivan) - a világ legmagasabb felhőkarcolója 2004-2010 között
Tuntex Sky Tower (348 m, 85 emelet, 1997, Kaohsiung, Taivan)
Northeast Asia Trade Tower (305 m, 70 emelet, 2010, Incheon, Dél-Korea)
Tower Palace Three (264 m, 73 emelet, 2004, Szöul, Dél-Korea)
Mok-dong Hyperion I Tower (256 m, 69 emelet, 2003, Szöul, Dél-Korea)
KLI 63 Building (249 m, 60 emelet, 1985, Szöul, Dél-Korea)
Republic Plaza (280 m, 66 emelet, 1996, Szingapúr)
OUB Centre (280 m, 63 emelet, 1988, Szingapúr)
UOB Plaza One (280 m, 66 emelet, 1992, Szingapúr)
Baiyoke Tower II (304 m, 85 emelet, 1997, Bangkok, Thaiföld)
State Tower (247 m, 68 emelet, 2001, Bangkok, Thaiföld)
Keangnam Hanoi Landmark Tower (336 m, 70 emelet, építés alatt, Hanoi, Vietnam)
Bitexco Financial Tower (263 m, 68 emelet, 2010, Saigon, Vietnam)
PBCOM Tower (259 m, 55 emelet, 2000, Makati, Fülöp-szigetek)
Yokohama Landmark Tower (296 m, 73 emelet, 1993, Yokohama, Japán)
Rinku Gate Tower Building (256 m, 56 emelet, 1996, Izumisano, Japán)
Osaka World Trade Center (252 m, 55 emelet, 1995, Osaka, Japán)
Midland Square (247 m, 40 emelet, 2006, Nagoya, Japán)
Mid Town Tower (248 m, 54 emelet, 2007, Tokió, Japán)
Tokyo City Hall ikertornyok (243 m, 48 emelet, 1991, Tokió, Japán)

Amerika, Ausztrália, Dél-afrikai Köztársaság, Izrael:
Willis Tower (korábban Sears Tower) (442 m, 108 emelet, 1974, Chicago, USA) - a világ legmasabb felhőkarcolója 1974-1998 között; jelenleg az USA legmagasabb felhőkarcolója
Trump International Hotel & Tower (415 m, 96 emelet, 2009, Chicago, USA)
Aon Center (346 m, 83 emelet, 1973, Chicago, USA)
Empire State Building (381 m, 102 emelet, 1931, New York City, USA) - a világ legmagasabb felhőkarcolója 1931-1972 között
Bank of America Tower (366 m, 58 emelet, 2009, New York City, USA)
Chrysler Building (319 m, 77 emelet, 1930, New York City, USA) - a világ legmagasabb felhőkarcolója 1930-1931 között
Bank of America Plaza (312 m, 55 emelet, 1992, Atlanta, USA)
US Bank Tower (310 m, 73 emelet, 1989, Los Angeles, USA)
JP Morgan Chase Tower (305 m, 75 emelet, 1982, Houston, USA)
Wells Fargo Plaza (302 m, 71 emelet, 1983, Houston, USA)
Comcast Center (297 m, 57 emelet, 2008, Philadelphia, USA)
Bank of America Plaza (281 m, 72 emelet, 1985, Dallas, USA)
First Bank Tower (298 m, 72 emelet, 1976, Toronto, Kanada)
Canada Trust Tower (261 m, 53 emelet, 1990, Toronto, Kanada)
Torre Reforma (244 m, 57 emelet, építés alatt, Mexico City, Mexikó)
Torre Mayor (225 m, 2003, Mexico City, Mexikó) - Latin-Amerika jelenlegi legmagasabb felhőkarcolója
Torre Ejecutiva Pemex (211 m, 1984, Mexico City, Mexikó)
Parque Central Torre Este (221 m, 1979, Caracas, Venezuela)
Parque Central Torre Oeste (221 m, 1984, Caracas, Venezuela)
Q1 Tower (323 m, 80 emelet, 2005, Gold Coast City, Ausztrália)
Eureka Tower (297 m, 91 emelet, 2006, Melbourne, Ausztrália)
120 Collins Street (265 m, 52 emelet, 1991, Melbourne, Ausztrália)
101 Collins Street (260 m, 50 emelet, 1991, Melbourne, Ausztrália)
Chifley Tower (244 m, 50 emelet, 1992, Sydney, Ausztrália)
Carlton Centre Office Tower (223 m, 1973, Johannesburg, Dél-afrikai Köztársaság) - Afrika jelenlegi legmagasabb felhőkarcolója
Ponte City Apartments (173 m, 1975, Johannesburg, Dél-afrikai Köztársaság)
City Gate Ramat Gan (244 m, 68 emelet, 2001, Ramat Gan, Izrael)

Európa:
Commerzbank Tower (259 m, 58 emelet, 1997, Frankfurt am Main, Németország) - az Európai Unió jelenlegi legmagasabb felhőkarcolója
MesseTurm (257 m, 55 emelet, 1990, Frankfurt am Main, Németország)
Westendstrasse 1 (208 m, 1993, Frankfurt am Main, Németország)
Torre Caja Madrid (250 m, 45 emelet, 2008, Madrid, Spanyolország)
Torre de Cristal (249 m, 45 emelet, 2008, Madrid, Spanyolország)
Torre Sacyr Vallehermoso (236 m, 2008, Madrid, Spanyolország)
Heron-torony (242 m, 2011, London, Anglia)
One Canada Square (235 m, 1991, London, Anglia)
8 Canada Square (200 m, 2002, London, Anglia)
Eiffel-torony (300 m, 1889, Párizs, Franciaország) - a világ legmagasabb építménye 1889-1930 között
Tour First (240 m, építés alatt, Párizs, Franciaország)
Tour Montparnasse (210 m, 1973, Párizs, Franciaország)
Hôtel Concorde Lafayette (137 m, 1974, Párizs, Franciaország)
Millennium Tower (202 m, 1999, Bécs, Ausztria)
Hochhaus Neue Donau (150 m, 2001, Bécs, Ausztria)
Vienna Twin Towers (138 m, 2001, Bécs, Ausztria)
Kultúrpalota és Tudomány Palotája (231 m, 1955, Varsó, Lengyelország) - Közép-Európa legmagasabb felhőkarcolója (a frankfurtiak után)
Warsaw Trade Tower (208 m, 1999, Varsó, Lengyelország)
InterContinental Warszava (164 m, 2003, Varsó, Lengyelország)
Parlament (96 m, 1904, Budapest, Magyarország) - Magyarország legmagasabb irodaépülete
SOTE (88 m, 1976, Budapest, Magyarország)
Schönherz Kollégium (80 m, Budapest, Magyarország)
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (75 m, Budapest, Magyarország)

források: www.emporis.com; www.skyscraperpage.com

Legmagasabb szabadon álló építmények:
(a felhőkarcoló kategőriába nem fért szabadon álló és nem kifeszített épületek: TV-, rádió-, kommunikációs tornyok, kilátók, templomtornyok)

arab országok:
Liberation Tower (372 m, TV-torony, 1993, Kuwait City, Kuvait)
Aspire Tower (318 m, kilátó, 2007, Doha, Katar)
Jeddah TV Tower (250 m, TV-torony, 2007, Jeddah, Szaud-Arábia)
Riyadh TV Tower (170 m, TV-torony, 1981, Riyadh, Szaud-Arábia)
Hassan II Mosque (210 m, mecset, 1993, Casablanca, Marokkó) - a világ jelenlegi legmagasabb minaretje
Baghdad Tower (205 m, TV-torony, 1994, Bagdad, Irak)
Cairo Tower (187 m, étterem, konferencia, kilátó, 1961, Kairó, Egyiptom)

nem arab iszlám országok:
Jakarta Tower (558 m, TV-torony, szálloda, lakások, múzeum, építés alatt, Jakarta, Indonézia)
Indosiar Television Tower (395 m, TV-torony, 1996, Jakarta, Indonézia)
Milad Tower (435 m, TV-torony és múzeum, 2003, Teherán, Irán)
Menara Kuala Lumpur (421 m, TV-torony, 2003, Kuala Lumpur, Malajzia)
Tashkent Tower (375 m, TV-torony, 1985, Tashkent, Üzbegisztán)
Alma-Ata Tower (372 m, TV-torony, 1983, Alma-Ata, Kazahsztán)
Azeri TV Tower (310 m, TV-torony, 1996, Baku, Azerbajdzsán)
Endem TV Tower (236 m, TV-torony, 2002, Isztambul, Törökország)
Çamlıca TV Tower (166 m, TV-torony, 1972, Isztambul, Törökország)


BRIC országok:
Canton Tower (600 m, TV-torony, 2010, Kanton, Kína) - a világ jelenlegi legmagasabb szabadon álló épülete
Tianjin Radio and Television Tower (415 m, TV-torony, 1991, Tianjin, Kína)
Central Radio and TV Tower (405 m, TV-torony, 1992, Peking, Kína)
Henan Province Radio and Television Emission Tower (388 m, TV-torony, 2010, Zhengzhou, Kína)
West Pearl Tower (339 m, TV-torony, 2004, Chengdu, Kína)
Macau Tower (338 m, TV-torony, 2001, Makaó, Kína)
Dragon Tower (336 m, TV-torony, 2000, Harbin, Kína)
Jiangsu Nanjing TV Tower (318 m, TV-torony, 1996, Nanjing, Kína)
Tortoise Mountain TV Tower (311 m, TV-torony, Wuhan, Kína)
Liaoning Broadcast and TV Tower (305 m, TV-torony, 1989, Shenyang, Kína)
Ostankino Tower (540 m, TV-torony, 1967, Moszkva, Oroszország) - Európa jelenlegi legmagasabb szabadon álló épülete
St. Petersburg TV Tower (311 m, TV-torony, 1962, Szentpétervár, Oroszország)
Rameswaram TV Tower (323 m, TV-torony, 1995, TamilNadu, India)
Fazilka TV Tower (305 m, TV-torony, Fazilka, India)
Mumbai Television Tower (300 m, TV-torony, Mumbai, India)
Brasilia TV Tower (224 m, TV-torony, 1965, Brasilia, Brazília)
Torre TV Bandeirantes (212 m, TV-torony, 1997, Sao Paolo, Brazília)

Amerika, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-afrikai Köztársaság, Izrael:
CN Tower (553 m, TV-torony, 1976, Toronto, Kanada) - 34 éven keresztül a világ legmagasabb épülete volt; jelenleg Amerika legmagasabb épülete
Stratosphere Tower (350 m, kilátó és szórakoztató torony, 1996, Las Vegas, USA)
WITI TV Tower (329 m, TV-torony, Shorewood/Milwaukee, USA)
WSB TV Tower (328 m, TV-torony, 1957, Atlanta, USA)
WHDH-TV Tower (324 m, TV-torony, 1994, Newton, USA)
KCTV-Tower (317 m, TV-torony, 1956, Kansas City, USA)
Atlanta Turner Broadcasting Tower (314 m, TV-torony, 1980, Atlanta, USA)
Sky Tower (328 m, TV-torony, 1997, Auckland, Új-Zéland)
Sydney Tower (309 m, TV-torony, 1981, Sydney, Ausztrália)
Sentech Tower (237 m, TV-torony, 1962, Johannesburg, Dél-afrikai Köztársaság) - Afrika jelenlegi legmagasabb szabadon álló épülete
Dimona Radar Facility (400 m, radarállomás, építés alatt, Dimona, Izrael) - a világ legmagasabb radarállomás-épülete

Ázsia:
Tokyo Sky Tree (562 m, TV-torony, építés alatt, Tokió, Japán)
Tokyo Tower (332 m, TV-torony, 1958, Tokió, Japán)
N Seoul Tower (239 m, TV-torony, 1975, Szöul, Dél-Korea)
GMA-7 Tower of Power (237 m, rádiótorony, 1998, Quezon City, Fülöp-szigetek)

Európa:
Kiev TV Tower (385 m, TV-torony, 1973, Kijev, Ukrajna)
Riga Radio and TV Tower (369 m, TV-torony, 1987, Riga, Lettország) - az Európai Unió jelenlegi legmagasabb épülete
Berliner Fernsehturm (368 m, TV-torony, 1969, Berlin, Németország)
Europaturm (338 m, TV-torony, 1979, Frankfurt am Main, Németország)
Olympiaturm (289 m, olimpiai torony, 1968, München, Németország)
TV Tower Vinnytsia (354 m, TV-torony, 1961, Vinnytsia, Ukrajna)
Emley Moor TV Tower (330 m, TV-torony, Emley Moor, Anglia)
Vilnius TV Tower (327 m, TV-torony, 1980, Vilnius, Litvánia)
Eiffel-torony (325 m, TV-torony és kilátó, 1889, Párizs, Franciaország) - a világ legmagasabb építménye 1889-1930 között
Höiĺsmasten (320 m, TV-torony, 1980, Halden, Norvégia)
Tallinn TV Tower (312 m, TV-torony, 1980, Tallin, Észtország)
TV Tower Yerevan (311 m, TV-torony, 1977, Jereván, Örményország) - a Kaukázus legmagasabb épülete
BRTN Toren (300 m, TV-torony, 1996, Sint-Pieters-Leeuw, Belgium)
Torre de Collserola (288 m, TV-torony, olimpiai torony, 1991, Barcelona, Spanyolország)
Donauturm (252 m, TV-torony, 1964, Bécs, Ausztria)
Buková hora TV Tower (223 m, TV-torony, 1975, Bukova hora, Verneřice, Csehország)
Prague - ®iľkov Television Tower (216 m, TV-torony, 1992, Prága, Csehország)
Pécs TV Tower (191 m, TV-torony, 1973, Pécs, Magyarország)


NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS:

Néhány olajgazdag törpe arab ország népességnövekedési adatát a nagyszámú folyamatos migráció fölfelé torzítja, pl. az Egyesült Arab Emírségek vagy Kuvait kiugróan magas adatát az évről évre történő magas bevándorlás okozza (az országban négyszer annyi bevándorló él, mint őslakos); vagy Jordánia, ahol a lakosság közel fele palesztin menekült, valamint Aqaba és Amman gazdasága a szegényebb országokból rendszeresen fogadja a bevándorlókat.

arab országok:
Emírségek: 3,56%
Kuvait: 3,50%
Jemen: 2,71%
Irak: 2,45%
Jordánia: 2,16%
Líbia: 2,12%
Egyiptom: 2,00%
Omán: 2,00%
Szíria: 1,95%
Szaud Arábia: 1,55%
Bahrain: 1,24%
Algéria: 1,18%
Marokkó: 1,08%
Tunézia: 0,97%
Qatar: 0,87%
Libanon: 0,62%

nem arab iszlám országok:
Malajzia: 1,60%
Pakisztán: 1,59%
Bangladesh: 1,55%
Törökország: 1,27%
Irán: 1,25%
Indonézia: 1,10%

Európában muszlim lakosságú országok:
Albánia: 0,25%
Bosznia és Hercegovina: 0,02%

összehasonlításul:

Tanzánia 2,3%
Guatemala 2,2%
Honduras 1,94%
Fülöp-szigetek 1,93% (ázsia legnépesebb keresztény országa)
Nicaragua: 1,74%
Bolivia: 1,72%
Kambodzsa 1,71%
Laosz 1,71%
Izrael 1,63%
Venezuela 1,52%
Mongolia, 1,50%
Panama 1,46%
Nepál: 1,42%
India: 1,38%
Brazilia 1,17%
Ausztrália 1,17%
Mexikó 1,12%
Vietnám 1,10%
fekete-afrikai országok: 2,15%-3,66% között
Dél-afrikai Köztársaság kivétel, mert az negatívban van: -0,05%
Európában a legszaporább ország ciprus: 1,66%

források:
http://www.mapsofworld.com
https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorder/rankorderguide.html


OKTATÁS:


ÍRÁSTUDÁS (literacy rate) arab országok (1998-2008 közti változások jól megfigyelhetőek az adatokból):

Jordánia.
Írástudás teljes népességre: 89,9%
felnőtt írástudás (1998-as adat): 82% (2008-ban 92%)
fiatalok írástudása (2008): 99%
Libanon.
Írástudás teljes népességre: 87,4%
felnőtt írástudás (1998-as adat): 81% (2008-ban 89.6%)
fiatalok írástudása (2008): 98,7%
Szíria.
Írástudás: 79,6%
felnőtt írástudás (1998-as adat): 67% (2008-ban 83,6%)
fiatalok írástudása (2008): 94%
Irak.
Írástudás: 74,1%
felnőtt írástudás (1998-as adat): 62% (2008-ban 78%)
fiatalok írástudása (2008): 82%
Szaúdi-arábia.
Írástudás: 78,8%
felnőtt írástudás (1998-as adat): 64% (2008-ban 85,5%)
fiatalok írástudása (2008): 97%
Jemen.
Írástudás: 50,2%
felnőtt írástudás (1998-as adat): 41% 2008-ban 61%)
fiatalok írástudása (2008): 83%
Omán.
Írástudás: 81,4%
felnőtt írástudás (1998-as adat): 41% (2008-ban 87%)
fiatalok írástudása (2008): 98%
Qatar:
Írástudás: ?
felnőtt írástudás (1998-as adat): 76% (2008-ban 86,6%)
fiatalok írástudása (2008): 97,6%
Bahrain:
Írástudás: ?
felnőtt írástudás (1998-as adat): 79% (2008-ban 90,8%)
fiatalok írástudása (2008): 99,7%
Kuvait:
Írástudás: ?
felnőtt írástudás (1998-as adat): 74% (2008-ban 94%)
fiatalok írástudása (2008): 98,5%
Egyiptom:
Írástudás teljes népességre: 71,4%
felnőtt írástudás (1998-as adat): 50%
általános iskolát végzettek aránya az iskolás korosztályban 1971: 52,8% (2007-ben 95,2%)
(egyiptomnál a másik adatok nem volt megadva)
Marokkó.
Írástudás teljes lakosságra: 52,3%
felnőtt írástudás (1998-as adat): 52% (2008-ban 56,4%)
fiatalok írástudása (2008): 77%
Algéria.
Írástudás teljes lakosságra: 69,9%
felnőtt írástudás (1998-as adat): 61%
(nincs 2008-as adatom)
Tunézia.
Írástudás teljes lakosságra: 74,3%
felnőtt írástudás (1998-as adat): 68% (2008-ban 78%)
fiatalok írástudása (2008): 96,1%
Líbia:
Írástudás teljes népességre: 82,6%
felnőtt írástudás (1998-as adat): 66% (2008-ban 88,4%)
fiatalok írástudása (2008): 99,7%

összehasonlításul nem arab országok felnőtt írástudása közül néhány ország 1998-ban (zárójelben: 2008-as adat):
Irán 56% (2009-ban: 89,1%)
India 50% (2007-ben: 66%)
Kína 80% (2008-ban: 94%)
Taivan 86% (2008-ban: 96,1%)
Portugália 86% (2008-ban: 95%)
Málta 87% (2007-ben: 92,5%)
Dél-afrikai Köztársaság 80% (2008-ban: 89%)
fekete-afrika (északi és nyugati rész) átlag: 25-35% között
fekete-afrika (közép-afrika rész) átlag: 50%
(sub-szaharai afrika (= fekete-afrika = nyugat-, kelet-, közép- és dél-afrika együttesen) 2008-ban 65,7%)
Mexikó 89% (2008-ban: 93%)
Brazilia 82% (2008-ban: 90%)
Guetamala 56% (2008-ban: 74%)
Nicaragua 57% (2007-ben: 78%)
Haiti 56% (nem változott)
Bolivia 79% (2008-ban: 91%)

(forrás: felnőtt írásbeliség adata - 1998-as, forrás: geography of the world, (london, 1998),
adult és young literacy 2008-as adatok: a világbank adatai, forrás:
http://www.tradingeconomics.com/data-all-countries.aspx)

Oktatási kiadások a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) százalékában:

arab országok:
Szaud Arábia: 7. (7.19)
Tunézia: 12. (6.67)
Jordánia: 22. (5.61)
Marokkó: 33. (5.22)
Algéria: 54. (4.47)
Egyiptom: 59. (4.41)
Bahrain: 62. (4.36)
Omán: 73. (3.89)
Kuvait: 98. (3.02)
Szíria: 112. (2.60)

nem arab iszlám országok:
Malajzia: 24. (5.51)
Törökország: 81. (3.68)
Pakisztán: 120. (2.07)
Bangladesh: 122. (1.84)
Indonézia: 127. (1.15)

összehasonlításul:

BRIC országok:
Brazilia: 55. (4.44)
Oroszország: 86. (3.54)
India: 94. (3.23)
Kína: 123. (1.80)

egyéb országok:

Magyarország: 29. (5.38) - EU tagállam
Thaiföld: 44. (4.79)
Dél-Korea: 75. (3.85)
Japán: 96. (3.17)
Fülöp-szigetek: 118. (2.19) - Ázsia legnépesebb keresztény országa
Vietnám: 103. (2.81)
Szingapúr: 109. (2.70)
Izrael: 17. (6.04)
Dél-afrikai Köztársaság: 32. (5.27)
Olaszország: 65. (4.19) - EU tagállam és G7 ország
Spanyolország: 72. (3.92) - EU tagállam
Románia: 91. (3.40) - EU tagállam
Görögország: 107. (2.75) - EU tagállam
Argentina: 71. (3.98)
Venezuela: 92. (3.38)
Nicaragua: 100. (2.96)


Az oktatási rendszer minősége
(az oktatási rendszer mennyire elégíri ki az ország gazdasági versenyképességének igényeit;
helyezés + pontszám; 1 = egyáltalán nem, 7 = nagyon jól)

arab országok:
Qatar: 10. (5.50)
Tunézia: 19. (4.89)
Egyesült Arab Emírségek: 20. (4.89)
Jordánia: 33. (4.45)
Bahrain: 40. (4.19)
Omán: 54. (3.82)
Szaud Arábia: 60. (3.73)
Kuvait: 81. (3.32)
Szíria: 96. (3.12)
Marokkó: 112. (2.86)
Algéria: 118. (2.63)
Egyiptom: 123. (2.58)
Líbia: 128. (2.43)

nem arab iszlám országok:
Malajzia: 23. (4.84)
Brunei Szultanátus: 39. (4.28)
Indonézia: 44. (4.07)
Nigéria: 48. (3.90)
Törökország: 79. (3.36)
Pakisztán: 99. (3.04)
Bangladesh: 108. (2.93)

összehasonlításul:

BRIC országok:
India: 37. (4.36)
Kína: 52. (3.83)
Oroszország: 56. (3.78)
Brazilia: 103. (3.01)

egyéb országok:

Magyarország: 80. (3.35)
Fülöp-szigetek: 50. (3.85) - Ázsia legnépesebb keresztény országa
Thaiföld: 67. (3.61)
Vietnám: 85. (3.30)
Izrael: 98. (3.08)
Dél-afrikai Köztársaság: 119. (2.60)
Litvánia: 76. (3.46) - EU tagállam
Románia: 77. (3.45) - EU tagállam
Spanyolország: 78. (3.38) - EU tagállam
Bulgária: 82. (3.32) - EU tagállam
Szlovákia: 89. (3.25) - EU tagállam
Olaszország: 87. (3.29) - EU tagállam és G7 ország
Görögország: 90. (3.21) - EU tagállam
Jamaica: 83. (3.32)
Panama: 111. (2.87)
Mexikó: 115. (2.80)
Venezuela: 117. (2.67)
Nicaragua: 120. (2.60)
Bolivia: 126. (2.52)
Paraguay: 133. (1.91)


A matematika és természettudományok oktatásának minősége
(az iskolai oktatásban a matematika és természettudományok oktatásának minősége az adott országok iskoláiban;
helyezés + pontszám; 1 = gyenge, 7 = kítűnő, a világ legjobbjai között)

arab országok:
Qatar: 3. (6.08)
Tunézia: 7. (5.53)
Egyesült Arab Emírségek: 20. (5.15)
Jordánia: 38. (4.74)
Bahrain: 54. (4.35)
Szíria: 61. (4.15)
Omán: 71. (3.87)
Szaud Arábia: 76. (3.73)
Marokkó: 78. (3.69)
Líbia: 80. (3.68)
Kuvait: 89. (3.49)
Algéria: 101. (3.25)
Egyiptom: 124. (2.70)

nem arab iszlám országok:
Malajzia: 34. (4.81)
Brunei Szultanátus: 40. (4.70)
Indonézia: 50. (4.46)
Törökország: 74. (3.84)
Pakisztán: 93. (3.40)
Nigéria: 97. (3.36)
Bangladesh: 118. (2.86)

összehasonlításul:

BRIC országok:
India: 22. (5.03)
Kína: 35. (4.81)
Oroszország: 42. (4.68)
Brazilia: 123. (2.71)

egyéb országok:

Magyarország: 26. (4.93)
Vietnám: 53. (4.45)
Thaiföld: 62. (4.14)
Fülöp-szigetek: 94. (3.38) - Ázsia legnépesebb keresztény országa
Izrael: 103. (3.19)
Dél-afrikai Köztársaság: 133. (2.07)
Bulgária: 56. (4.30) - EU tagállam
Olaszország: 83. (3.66) - EU tagállam és G7 ország
Spanyolország: 99. (3.34) - EU tagállam
Portugália: 104. (3.19) - EU tagállam
Argentina: 98. (3.35)
Panama: 113. (2.98)
Venezuela: 114. (2.95)
Nicaragua: 121. (2.79)
Mexikó: 127. (2.58)
Dominika: 131. (2.18)
Paraguay: 132. (2.12)


Menedzsment iskolák minősége
(helyezés + pontszám; 1 = gyenge; 7 = kitűnő - a világ legjobbai között vannak)

arab országok:
Qatar: 8. (5.76)
Egyesült Arab Emírségek: 22. (5.13)
Tunézia: 25. (5.00)
Bahrain: 41. (4.57)
Marokkó: 52. (4.32)
Jordánia: 53. (4.31)
Szaud Arábia: 79. (3.87)
Kuvait: 98. (3.63)
Omán: 110. (3.41)
Szíria: 107. (3.49)
Egyiptom: 114. (3.33)
Algéria: 115. (3.28)
Líbia: 133. (2.23)

nem arab iszlám országok:
Malajzia: 34. (4.78)
Indonézia: 51. (4.32)
Nigéria: 63. (4.13)
Brunei Szultanátus: 74. (3.96)
Pakisztán: 76. (3.90)
Törökország: 81. (3.84)
Bangladesh: 101. (3.61)

összehasonlításul:

BRIC országok:
India: 15. (5.38)
Brazilia: 66. (4.09)
Kína: 72. (4.00)
Oroszország: 93. (3.69)

egyéb országok:

Magyarország: 68. (4.06)
Thaiföld: 59. (4.22)
Fülöp-szigetek: 39. (4.66) - Ázsia legnépesebb keresztény országa
Japán: 77. (3.89)
Vietnám: 111. (3.39)
Izrael: 65. (4.10)
Dél-afrikai Köztársaság: 30. (4.83)
Görögország: 80. (3.84) - EU tagállam
Románia: 85. (3.75) - EU tagállam
Horvátország: 89. (3.72)
Szerbia: 90. (3.71)
Bulgária: 92. (3.70) - EU tagállam
Ukrajna: 95. (3.66)
Szlovákia: 100. (3.61) - EU tagállam
Venezuela: 57. (4.28)
Nicaragua: 83. (3.81)
Panama: 102. (3.59)
Honduras: 108. (3.46)
Ekvádor: 109. (3.43)
Paraguay: 128. (2.77)

forrás:
http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf


K+F (kutatás és fejlesztés) és KUTATÓINTÉZETEK:


A research centre lista:
kontinens: http://research.webometrics.info/rank_by_country_select.asp
top 300 r&d: http://research.webometrics.info/top300_r&d_europe.asp
top 4000 r&d: http://research.webometrics.info/top4000_r&d.asp

Én most csak a top 1000-ig nézem (illetve ha valamelyik épp hogy lemaradt akkor azt még megemlítem, de ha a top 2500-et nézném, akkor sokkal több iszlám ország kerülne be: Egyiptom, Algéria, Marokkó, Libanon, Malajzia, vagy olajország törpeállamok közül Kuwait és az Emirátusok is)

Törökország benne van a top 100-ban is, a top 300-ban is,
Indonézia a top 300-ban is, és a top 700-ban 3 intézettel is,
Tunézia a top 300-ban,
Szaud Arábia épp hogy nem került be a top 500-ban (502. és 519. hely)
Irán a top 1000-ben 3 intézettel is
Bangladesh épp hogy lemaradt a top 1000-ről (1006. lett)
Szíria szintén nincs benne a top 1000-ben (1091. hely)

összehasonlításul:

Dél-afrikai Köztársaság a top 1000-ben 4 intézettel rendelkezik
Magyarország benne van a top 200-ban (2 intézménnyel) és a top 1000-ben is (további 6 intézménnyel)
Portugália a top 1000-ben 4 intézettel
Észtország a top 1000-ben 4 intézettel
Bulgária a top 1000-ben 4 intézettel
Ukrajna a top 1000-ban 3 intézettel
Románia a top 1000-ben 1 intézettel

Mexikó a top 1000-ben 7 intézettel
Argentina a top 1000-ben 4 intézettel
Chile a top 1000-ben 2 intézettel
Uruguay a top 1000-ben 1 intézettel
Puerto rico top 500-ban 1 intézettel

Fülöp-szigetek a top 300-ban 1 intézettel
Thaiföld a top 1000-ben 2 intézettel
India a top 100-ban is, és a top 1000-ben 12 intézettel
Kína a top 300-ban 2 intézettel, és a top 1000-ben további 5 intézettel
Singapore a top 1000-ben 2 intézettel
Dél-Korea a top 300-ban, és a top 1000-ben további 6 intézettel


tudományos kutatóintézetek minősége:
(helyezés + pontszám: 1 = nagyon szegény; 7 = nemzetközileg a legjobb a területén)

arab országok:
Qatar: 32. (4.59)
Szaud Arábia: 37. (4.31)
Tunézia: 49. (4.10)
Egyesült Arab Emírségek: 53. (4.06)
Omán: 63. (3.76)
Jordánia: 70. (3.66)
Kuvait: 83. (3.51)
Líbia: 91. (3.40)
Marokkó: 100. (3.16)
Egyiptom: 101. (3.16)
Szíria: 110. (2.97)
Algéria: 111. (2.97)
Bahrain: 112. (2.92)

nem arab iszlám országok:
Malajzia: 28. (4.73)
Indonézia: 43. (4.20)
Törökország: 71. (3.65)
Pakisztán: 81. (3.55)
Bangladesh: 108. (2.99)

összehasonlításul:

BRIC országok:
India: 25. (4.89)
Kína: 34. (4.43)
Brazilia: 41. (4.22)
Oroszország: 42. (4.21)

egyéb országok:

Magyarország: 23. (5.02) - EU tagállam
Thaiföld: 60. (3.80)
Vietnám: 64. (3.72)
Fülöp-szigetek: 102. (3.16) - Ázsia legnépesebb keresztény országa
Izrael: 3. (5.99)
Dél-afrikai Köztársaság: 29. (4.68)
Horvátország: 50. (4.09)
Bulgária: 75. (3.63) - EU tagállam
Görögország: 77. (3.62) - EU tagállam
Olaszország: 79. (3.60) - EU tagállam és G7 ország
Románia: 82. (3.53) - EU tagállam
Szlovákia: 86. (3.48) - EU tagállam
Argentina: 59. (3.81)
Mexikó: 65. (3.71)
Venezuela: 103. (3.09)
Nicaragua: 117. (2.88)
Bolivia: 130. (2.47)


Tudósok és mérnökök elérhetősége:
(helyezés + pontszám: 1 = nem elérhető; 7 = legszélesebb körben elérhető)

arab országok:
Tunézia: 9. (5.39)
Qatar: 13. (5.22)
Jordánia: 26. (4.83)
Egyesült Arab Emírségek: 28. (4.74)
Bahrain: 42. (4.50)
Szíria: 43. (4.49)
Szaud Arábia: 47. (4.47)
Egyiptom: 53. (4.34)
Algéria: 57. (4.29)
Marokkó: 64. (4.19)
Líbia: 66. (4.18)
Kuvait: 72. (4.06)
Omán: 102. (3.51)

nem arab iszlám országok:
Indonézia: 31. (4.73)
Malajzia: 33. (4.70)
Nigéria: 41. (4.51)
Törökország: 51. (4.36)
Egyiptom: 53. (4.34)
Bangladesh: 69. (4.07)
Pakisztán: 83. (3.89)

összehasonlításul:

BRIC országok:
India: 4. (5.62)
Kína: 36. (4.61)
Oroszország: 48. (4.44)
Brazilia: 60. (4.24)

egyéb országok:

Magyarország: 40. (4.53) - EU tagállam
Thaiföld: 54. (4.34)
Fülöp-szigetek: 95. (3.62) - Ázsia legnépesebb keresztény országa
Vietnám: 62. (4.21)
Izrael: 16. (5.12)
Dél-afrikai Köztársaság: 123. (3.09)
Csehország: 24. (4.89) - EU tagállam
Olaszország: 39. (4.53) - EU tagállam és G7 ország
Szlovákia: 52. (4.36) - EU tagállam
Románia: 56. (4.30) - EU tagállam
Lengyelország: 58. (4.28) - EU tagállam
Észtország: 67. (4.16) - EU tagállam
Szlovénia: 68. (4.14) - EU tagállam
Szerbia: 77. (3.98)
Horvátország: 80. (3.95)
Málta: 82. (3.92) - EU tagállam
Bulgária: 88. (3.86) - EU tagállam
Argentina: 84. (3.89)
Panama: 90. (3.79)
Mexikó: 94. (3.64)
Venezuela: 106. (3.45)
Jamaica: 117. (3.16)
Nicaragua: 119. (3.11)
Bolivia: 127. (3.00)


Az egyetemek és az ipar együttműködése a K+F terén
(helyezés + pontszám; 1 = semennyire; 7 = széleskörű együttműködés; 2008-2009 súllyozott átlag)

arab országok:
Szaud Arábia: 37. (4.02)
Qatar: 38. (4.00)
Egyesült Arab Emírségek: 39. (3.93)
Tunézia: 52. (3.66)
Omán: 53. (3.65)
Jordánia: 68. (3.36)
Egyiptom: 96. (3.08)
Kuvait: 99. (3.05)
Bahrain: 101. (3.03)
Marokkó: 113. (2.79)
Líbia: 115. (2.77)
Algéria: 120. (2.57)
Szíria: 123. (2.47)

nem arab iszlám országok:
Malajzia: 22. (4.63)
Indonézia: 43. (3.83)
Törökország: 67. (3.41)
Brunei Szultanátus: 75. (3.32)
Nigéria: 87. (3.19)
Pakisztán: 92. (3.14)
Bangladesh: 125. (2.45)

összehasonlításul:

BRIC országok:
Kína: 23. (4.57)
Brazilia: 34. (4.06)
India: 46. (3.80)
Oroszország: 48. (3.76)

egyéb országok:

Magyarország: 31. (4.21)
Thaiföld: 44. (3.82)
Vietnám: 59. (3.50)
Fülöp-szigetek: 89. (3.17) - Ázsia legnépesebb keresztény országa
Izrael: 21. (4.65)
Dél-afrikai Köztársaság: 25. (4.48)
Olaszország: 69. (3.35) - EU tagállam és G7 ország
Románia: 73. (3.33) - EU tagállam
Lengyelország: 76. (3.32) - EU tagállam
Szlovákia: 80. (3.31) - EU tagállam
Szerbia: 81. (3.31)
Bulgária: 102. (3.03) - EU tagállam
Mexikó: 62. (3.48)
Argentina: 63. (3.48)
Venezuela: 95. (3.11)
Nicaragua: 111. (2.87)
Bolivia: 121. (2.53)
Ekvádor: 124. (2.45)
Paraguay: 132. (2.25)


Vállalatok K+F kiadásai
(helyezés + pontszám; 1 = semennyit sem költenek K+F-re; 7 = nagyon sokat költenek K+F-re)

arab országok:
Egyesült Arab Emírségek: 30. (3.77)
Szaud Arábia: 34. (3.62)
Tunézia: 43. (3.31)
Egyiptom: 54. (3.18)
Omán: 62. (3.06)
Qatar: 64. (3.03)
Bahrain: 87. (2.77)
Marokkó: 96. (2.70)
Algéria: 99. (2.66)
Kuvait: 100. (2.65)
Jordánia: 108. (2.59)
Líbia: 129. (2.21)
Szíria: 131. (2.20)

nem arab iszlám országok:
Malajzia: 19. (4.34)
Indonézia: 28. (3.79)
Nigéria: 40. (3.52)
Brunei Szultanátus: 70. (2.95)
Törökország: 76. (2.91)
Pakisztán: 80. (2.83)
Bangladesh: 130. (2.20)

összehasonlításul:

BRIC országok:
Kína: 23. (4.17)
Brazilia: 29. (3.79)
India: 36. (3.60)
Oroszország: 46. (3.30)

egyéb országok:

Magyarország: 8. (2.79)
Vietnám: 27. (3.84)
Thaiföld: 47. (3.27)
Fülöp-szigetek: 61. (3.08) - Ázsia legnépesebb keresztény országa
Izrael: 11. (4.88)
Dél-afrikai Köztársaság: 35. (3.61)
Románia: 74. (2.93) - EU tagállam
Bulgária: 94. (2.70) - EU tagállam
Görögország: 101. (2.64) - EU tagállam
Szerbia: 110. (2.56)
Argentina: 75. (2.93)
Mexikó: 78. (2.90)
Nicaragua: 117. (2.53)
Venezuela: 123. (2.35)
Paraguay: 128. (2.21)
Bolivia: 132. (2.17)

forrás:
http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf


ICT (Információs és kommunikácis technológiák):


A kormányzat ICT prioritása
(Mennyire tartja fontosnak (prioritásnak) a kormányzatnak az információs és kommunikációs technológiákat; 1 = gyenge prioritás; 7 = magas prioritás; 2008-2009 súllyozott átlag)

arab országok:
Qatar: 3. (6.19)
Egyesült Arab Emírségek: 4. (6.17)
Tunézia: 7. (5.98)
Bahrain: 13. (5.69)
Jordánia: 21. (5.45)
Omán: 25. (5.39)
Szaud Arábia: 30. (5.32)
Egyiptom: 41. (5.16)
Líbia: 58. (4.74)
Szíria: 104. (4.13)
Marokkó: 106. (4.12)
Kuvait: 110. (4.00)
Algéria: 113. (3.97)

nem arab iszlám országok:
Malajzia: 14. (5.67)
Brunei Szultanátus: 29. (5.34)
Indonézia: 71. (4.50)
Pakisztán: 74. (4.45)
Bangladesh: 80. (4.41)
Törökország: 90. (4.32)
Nigéria: 111. (4.00)

összehasonlításul:

BRIC országok:
Kína: 17. (5.55)
India: 19. (5.53)
Brazilia: 75. (4.44)
Oroszország: 101. (4.16)

egyéb országok:

Magyarország: 103. (4.13)
Szingapúr: 1. (6.37)
Thaiföld: 76. (4.44)
Fülöp-szigetek: 97. (4.24) - Ázsia legnépesebb keresztény országa
Vietnám: 34. (5.25)
Izrael: 46. (5.06)
Dél-afrikai Köztársaság: 85. (4.35)
Spanyolország: 88. (4.33) - EU tagállam
Szerbia: 100. (4.16)
Szlovákia: 105. (4.13) - EU tagállam
Románia: 107. (4.10) - EU tagállam
Bulgária: 114. (3.97) - EU tagállam
Ukrajna: 115. (3.95)
Olaszország: 118. (3.79) - EU tagállam és G7 ország
Lengyelország: 126. (3.37) - EU tagállam
Mexikó: 96. (4.25)
Venezuela: 122. (3.57)
Argentina: 131. (3.10)
Bolivia: 132. (2.92)
Paraguay: 133. (2.75)


Az ICT fontossága a kormányzati jövőképben
(Milyen konkrét terve van a kormányzatnak arra, hogy az információs és kommunikációs technológiák növljék az ország versenyképességét; 1 = nincs terve; 7 = konkrét terve van)

arab országok:
Egyesült Arab Emírségek: 2. (5.92)
Qatar: 5. (5.71)
Tunézia: 7. (5.40)
Bahrain: 20. (5.06)
Omán: 21. (5.05)
Jordánia: 23. (4.98)
Szaud Arábia: 28. (4.84)
Egyiptom: 57. (4.29)
Marokkó: 84. (3.89)
Líbia: 98. (3.66)
Szíria: 103. (3.59)
Kuvait: 105. (3.58)
Algéria: 119. (3.26)

nem arab iszlám országok:
Malajzia: 11. (5.32)
Brunei Szultanátus: 27. (4.85)
Törökország: 76. (3.97)
Nigéria: 78. (3.96)
Indonézia: 85. (3.87)
Pakisztán: 99. (3.66)
Bangladesh: 109. (3.47)

összehasonlításul:

BRIC országok:
Kína: 13. (5.27)
India: 38. (4.64)
Brazilia: 64. (4.15)

egyéb országok:

Magyarország: 93. (3.75)
Szingapúr: 1. (6.47)
Thaiföld: 59. (4.24)
Fülöp-szigetek: 96. (3.67) - Ázsia legnépesebb keresztény országa
Vietnám: 29. (4.82)
Izrael: 75. (3.98)
Dél-afrikai Köztársaság: 70. (4.05)
Szlovákia: 95. (3.72) - EU tagállam
Görögorszg: 97. (3.67) - EU tagállam
Olaszország: 110. (3.46) - EU tagállam és G7 ország
Ukrajna: 121. (3.15)
Lengyelország: 122. (3.10) - EU tagállam
Mexikó: 74. (3.98)
Nicaragua: 124. (2.95)
Venezuela: 126. (2.87)
Paraguay: 127. (2.66)
Argentina: 129. (2.60)
Bolivia: 133. (2.16)


A kormányzat sikeressége az ICT elősegítésében
(Mennyire sikeres a kormányzat az információs és kommunikációs technológia használatának elősegítésében; 1 = semennyire; 7 = kiemelkedően sikeres; 2008-2009 súllyozott átlag)

arab országok:
Egyesült Arab Emírségek: 2. (6.22)
Qatar: 4. (5.85)
Tunézia: 6. (5.67)
Bahrain: 15. (5.30)
Omán: 19. (5.20)
Jordánia: 21. (5.19)
Szaud Arábia: 25. (5.08)
Egyiptom: 27. (5.02)
Líbia: 61. (4.39)
Marokkó: 74. (4.20)
Szíria: 98. (3.85)
Algéria: 112. (3.63)
Kuvait: 113. (3.62)

nem arab iszlám országok:
Malajzia: 14. (5.30)
Brunei Szultanátus: 28. (5.00)
Indonézia: 65. (4.34)
Pakisztán: 68. (4.27)
Nigéria: 76. (4.18)
Törökország: 87. (4.03)
Bangladesh: 117. (3.54)

összehasonlításul:

BRIC országok:
Kína: 16. (5.27)
India: 22. (5.17)
Brazilia: 60. (4.40)
Oroszország: 106. (3.76)

egyéb országok:

Magyarország: 116. (3.55)
Thaiföld: 46. (4.59)
Fülöp-szigetek: 105. (3.79) - Ázsia legnépesebb keresztény országa
Vietnám: 54. (4.47)
Izrael: 45. (4.60)
Dél-afrikai Köztársaság: 92. (3.94)
Csehország: 90. (3.95) - EU tagállam
Spanyolország: 102. (3.82) - EU tagállam
Lettország: 104. (3.80) - EU tagállam
Olaszország: 109. (3.71) - EU tagállam és G7 ország
Bulgária: 111. (3.65) - EU tagállam
Lengyelország: 123. (3.22) - EU tagállam
Nicaragua: 128. (2.94)
Venezuela: 129. (2.93)
Argentina: 130. (2.88)
Bolivia: 133. (2.58)


E-részvételi Index
(A kormányzati honlapok minősége, hasznossága, relevanciája, annak függvényében, hogy online információkkal és szolgáltatásokkal látják el a lakosságot;
helyezés + pontszám)

arab országok:
Bahrain: 11. (0.67)
Tunézia:38. (0.30)
Jordánia: 41. (0.29)
Egyiptom: 41. (0.29)
Kuvait: 50. (0.23)
Líbia: 64. (0.17)
Omán: 71. (0.16)
Marokkó: 77. (0.13)
Qatar: 77. (0.13)
Egyesült Arab Emírségek: 77. (0.13)
Szaud Arábia: 90. (0.10)
Szíria: 118. (0.01)
Algéria: 118. (0.01)

nem arab iszlám országok:
Malajzia: 12. (0.66)
Törökország: 52. (0.21)
Pakisztán: 64. (0.17)
Brunei Szultanátus: 64. (0.17)
Indonézia: 77. (0.13)
Bangladesh: 90. (0.10)
Nigéria: Algéria: 118. (0.01)

összehasonlításul:

BRIC országok:
Kína: 32. (0.37)
Brazilia: 41. (0.29)
India: 55. (0.20)
Oroszország: 77. (0.13)

egyéb országok:

Magyarország: 36. (0.31)
Fülöp-szigetek: 60. (0.19) - Ázsia legnépesebb keresztény országa
Thaiföld: 94. (0.09)
Vietnám: 94. (0.09)
Izrael: 30. (0.41)
Dél-afrikai Köztársaság: 60. (0.19)
Olaszország: 52. (0.21) - EU tagállam és G7 ország
Csehország: 77. (0.13) - EU tagállam
Szlovákia: 100. (0.07) - EU tagállam
Szerbia: 110. (0.04)
Argentina: 55. (0.20)
Venezuela: 75. (0.14)
Jamaica: 94. (0.09)
Paraguay: 118. (0.01)


Digitális tartalmak elérhetősége
(Mennyire elérhető az adott országban a digitális tartalmak (pl. szöveges és audióvízuális tartalmak, szoftver termékek, stb.) a különböző platformokon (pl. vezetkes és vezeték nélküli interneten, mobilon, szateliten, stb-n keresztül);
helyezés + pontszám; 1 = semennyire sem elérhető; 7 = széles körben elérhető)

arab országok:
Qatar: 19. (6.01)
Egyesült Arab Emírségek: 22. (5.85)
Bahrain: 31. (5.57)
Jordánia: 43. (5.20)
Omán: 61. (4.79)
Tunézia: 63. (4.77)
Szaud Arábia: 64. (4.76)
Egyiptom: 85. (4.50)
Kuvait: 90. (4.41)
Marokkó: 92. (4.31)
Líbia: 93. (4.30)
Algéria: 126. (3.19)
Szíria: 127. (3.18)

nem arab iszlám országok:
Malajzia: 45. (5.19)
Törökország: 50. (5.11)
Bosznia és Hercegovina: 51. (5.10)
Brunei Szultanátus: 54. (4.94)
Indonézia: 76. (4.56)
Pakisztán: 86. (4.49)
Nigéria: 101. (3.89)
Bangladesh: 119. (3.55)

összehasonlításul:

BRIC országok:
Kína: 34. (5.53) - Hongkong: 15. (6.16)
Oroszország: 56. (4.88)
Brazilia: 58. (4.85)
India: 84. (4.50)

egyéb országok:

Magyarország: 32. (5.56)
Thaiföld: 55. (4.92)
Vietnám: 60. (4.81)
Fülöp-szigetek: 67. (4.69) - Ázsia legnépesebb keresztény országa
Izrael: 16. (6.12)
Dél-afrikai Köztársaság: 82. (4.53)
Észtország: 1. (6.54) - EU tagállam
Olaszország: 78. (4.56) - EU tagállam és G7 ország
Lengyelország: 79. (5.54) - EU tagállam
Görögország: 95. (4.22) - EU tagállam
Szerbia: 97. (4.14)
Argentina: 62. (4.77)
Mexikó: 81. (4.53)
Venezuela: 83

 © ElemzoCsabi2011. jan. 06. 12:35 | Válasz | #7 
HÍRES MAI MUSZLIMOK A NAGYVILÁGBAN

Itt vannak a 20. századi híresebb muszlimok:
(Európában letelepedettek és törökök 1-2 kivétellel hiányoznak közülük, azokról nem volt ilyen részletes listám - így azokkal majd még ki kell egészíteni a listát)


AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN ÉLŐK:

Néhány híresebb muszlim az USÁ-ból (az iráni muszlimok között is sok telepedett le az USÁ-ban, azokat csak ott említem meg, hogy ne legyen duplázódás):

Zalmay Khalilzad - az USA ENSZ nagykövete (2007)
Elias Zerhounit - a Nemzeti Egészségügyi Intézet igazgatója
Fareed Zakariát - a Newsweek International főnöke
Ayub K. Ommaya - idegsebész, az Ommaya reservoir feltalálója
Fazlur Khan - építész, a chicagói Sears tower és a John Hanckock Centre társtervezője
Keith Ellison - az USA első muszlim képviselője (Minnesota állam, 2006)
Charles Bilal - az USA első muszlim polgármestere (Kountze város, Texas állam, 1991)
Abdul-Rasheed Muhammad - az USA hadseregének első tábori imámja
Yahina Emerick - író
Malcolm X - emberjogi aktivista (a négerek jogáért küzdött)
Stephen Schwartz - újságíró
Rima Fakih - Miss USA 2010

Rapperek, zenészek és színészek:

Michael Jackson - énekes, áttért: 2008
Ice Cube - rrapper, producer, filmszínész
K'naan - Szomáliából származó költő és hip-hop művész, a 2010-es foci-vb himnusz írója
Snoop Doggy Dog - rapper
Jermaine Jackson - (a Jackson 5 tagja, Michael Jackson testvére) énekes, basszus gitáros, a 90-es évek óta a "Nation Of Islam" tagja
Iman Mohamed Abdulmajidt - szupermodell, David Bowie felesége
Kool & the Gang - Ronald és Robert "Kool" Bell
B.G. Knocc Out - rapper Comptonból, CA, áttért a szunnita muszlim hitre: 1999-ben
Yusef Lateef - jazz-zenész és Grammy-díjas
Dawud Wharnsby Ali - kanadai énekes-dalíró, költő
Busta Rhymes - rapművész
The Caravan - a 90-es évek rapcsapata
Jurassic 5 - rapművész
Outlandish - rapművész
Massari - RnB művész
Lewis Arquette - filmszínész, iró és producer
Art Blakey - jazzdobos és zenekarvezető
Nabil Abou-Harb - "Egy Arab Amerikában" film írója és rendezője
Dave Chappelle - komédiás,1998-tól muszlim vallású
MC Ren - rapper
Ellemaj - rapper
Mustafa Akkad - filmrendező, producer
Everlast - énekes-dalíró
Lupe Fiasco - rapper
Freeway - rapper
Yasmeen Ghauri - szupermodell
Maz Jobrani - humorista,színész
DJ Khaled - raper DJ
Akon - szenegáli származású rapper
Ghostface Killah - rapper
Rakim - rapper
E.D.I. Mean - rapper
Outlawz Ahmad Jamal - jazz-zongorista
Mos Def - rrapper, színész
Flesh-N-Bone - rapper
Napolean - rapper
Q-Tip - rapper
The RZA - rapper, a hip-hop zenei műfaj producere
Idris Muhammad - jazzdobos
Azhar Usman - "állj ki,és mondd!" humorista
Beanie Sigel - rapper
Khalil Kain - színész
Yafeu Fula (Yaki Kadafi) - rapper
Brother Ali - rapper
Hasan Salaam MC - rapper
Papoose - rapper
T-Pain - énekes, rapper


Sportolók:

Muhammad Ali - boxoló
Laila Ali - női boxoló, Muhammad Ali lánya
Mike Tyson - Boxoló
Khosrow Vaziri (The Iron Sheik) - bírkózó
Adnan Virk - gólkirály
Kareem Abdul-Jabbar - NBA játékos
Tariq Abdul-Wahad - NBA játékos
Mahmoud Abdul Rauf- NBA játékos
Hamza Abdullah - NFL játékos
Shareef Abdur-Rahim - NBA játékos
Ramzi Abid - NHL játékos
Ahmad Brooks - NFL játékos
Kareem Brown - NFL játékos
Khosrow Daivari - Birkózó
Baron Davis - NBA játékos
Az-Zahir Hakim - NFL játékos
Ahmard Hall - NFL játékos
Abdul Hodge - NFL játékos
Bernard Hopkins - Boxoló
Larry Johnson - NBA játékos
Nazr Mohammed - NBA játékos
Mehmet Okur - NBA játékos
Shaquille O'Neal - NBA játékos
Hakeem Olajuwon - NBA játékos
Hasim Rahman - Boxoló
Ahmad Rashad - NFL játékos, sportszakkommentátor
Ramzee Robinson - NFL játékos
Marat Safin - teniszező
Ephraim Salaam - NFL játékos
Hedo Turkoglu - NBA játékos
Rasheed Wallace - NBA játékos
Usama Young - NFL játékos


IRÁNIAK:

Azoknak az irániak a listája, akik külföldön telepedtek le:
(a leghíresebb Freddy Mercury énekes (eredeti neve: Farrokh Bulsara), akinek a családja még a Shah-rendszerben menekült az USÁ-ba, a családja egyébként nem muszlim, hanem zoroasztro volt - éppen ezért őt a listában nem szerepeltetem)

Andre Aghassi - világbajnok teniszező
Tami Stronach - színésznő (ő játszotta a Végtelen történetben a végtelenül bájos gyermek királynőt)
Shohreh Aghdashloo - Oscar-díjra jelölt iráni származású színésznő
Catherine Bell - színésznő (JAG Becsületbeli ügyek színésznője)
Shirin Ebadi - Nobel béke-díjas, emberjogi aktivista
Anousheh Ansari - az első női űrtúrista
Omid Kordestani - a Google kereskedelmi elnökhelyettese
Farzad Nazem - a Yahoo elnök-helyettese
Cyrus Golkar - Sun Microsystem vezérigazgatója
Sina Tamaddon - az Apple elnök-helyettese
Pierre Omidyar - az Ebay alapítója és elnöke
Hossein Eslambolchi - a Bell Lab. vezérigazgatója, az AT&T és a Global Network Services elnöke
Mohsen Moazami - a CISCO elnökhelyettese
Atoosa Rubenstein - a COSMOGIRL alapítója
Arash Farbound - a Farbound Cars és a le Mans 24h alapítója
Bijan Aghevli - a Chase Manhattan ázsiai gazdasági részlegének vezetője (a Chase Manhattan a David Rockefeller vállalkozásának utódja, a cégcsoporthoz tartozik a J.P.Morgan is)
Christine Amanpour - a CNN vezető nemzetközi tudósítója
Rudi Bakthiar - Fox News vezető tudósítója
Fariborz Sahba - építész (ő tervezte a Haifában a Bahai központ függőkertjét)
Farshid Moussavi - építész (Manhattanben a 9/11-ben összedőlt WTC területének az újjáépítésében is részt vesz, valamint a 2012-es londoni Olimpia tervezésében is)
Jimmy Delshad - Beverly Hills polgármestere
Farzad Bonyadi - póker világbajnok
Leile Vaziri - úszó világrekorder hátúszásban, 2007 világbajnok
Arvani Razaei - teniszező
Ramin Sohrab - színész, valamint Shaolin Wushu bajnok
Mahyar Monshipour - WBA Box világbajnok
Shermine Shahrivar - 2005 Miss Europe
Hamassa Kohistani - 2005 Miss England
Ramona Amiri - 2005 Miss World (Kanada színeiben), 2007 Miss Universe (Kanada színeiben), egyébként pedig a rendes foglalkozása biológus
Eli Alibeyk - model
Leyla Milani - model
Camrone Alborzian - model
Nadia Bjorlin - színésznő
Samira Esmaili - színésznő
Sarah Shahi - színésznő
Rosie Malek - színésznő
Omid Djalili - színész
Laleh Karimpor - énekes
Deep Dish - house zenei dj
Nazanin Afshin-Jam - emberjogi aktivista, énekes
Leyli Afhar - gitáros, a Memphisi Egyetem tanára
Maryam Mirzakhani - matematikus
Asghar Rastegar - a Yale egyetem professzora
Lotfi Asker Zadeh - számítástechnika


EGYIPTOMIAK:

Néhány egyiptomi tudós a 20. századból a teljesség igénye nélkül (többségük vagy a Cairo University, vagy az Ain Shams Universityn szerezte első diplomáját):

Ahmed Hassan Zewail - kémia, Nobel-díj
prof. Elasayed Elsayed Wagih - biotechnológia
prof. Hamed Goher - óceánográfus
prof. Fahmy Ibrahim Mikhail - matematikus, relativitás elmélet egyik kutatója
Ali Moustafa Mosharafa Pasha - matematikus, relativitás elmélet egyik kutatója
dr. Mamdooh Wanas - csillagász
Caleb Gattegno - matematikus (ilyen névvel hol máshol, mint a királyság korabeli kozmopolita Alexandriában születhetett)
Samir Amin - közgazdász
Rashad Khalifa - kémia
Mostafa A. el-Sayed - nanotechnológia
Faten Zahran Mohammed - biokémikus
Essam E. Khalil - HVAC rendszerek (speciel ő Skóciában született, de a Cairo Universityn diplomázott)
Moustapha Kassem - fizikus, endrocrinológus
dr. Mostafa Kamal Tolba - 17 évig az unep (ENSZ környzetevédelmi programja) vezetője

Művészeti, irodalmi, építészeti élet:

Youssef Chanine - fimrendező, Cannes-ban életműdíjat kapott
Omar Sharif - színész
Nagib Mahfúz - Nobel-díjas író
Aloa el-Aswani - író
Mahmud Said - festő
Mahmud Muhtar - szobrász
Hassan Fathi - építész


TOVÁBBI KORTÁRS MUSZLIM MŰVÉSZEK:

Építészet, szobrászat, festészet, egyéb:

Ismail Fattah - szobrász (Irak)
Chaiba Tallal - festő (Marokkó)
Sabri Berkel - festő (török)
Ahmed Mustafa - festő
Wijdan Ali (jordán)
Mamoun Sakkal - számítgépes grafika, designer, építész (jelenleg Washingtonban tanít)
Rasem Bodran - építész (jordán)
Abdel al-Vakil - építész (Szaud Arábia)
Michel Pinseau (Marokkó)
Jahángir Mazlum - építész (Irán)
Menga Ertel - képzőművészet (török)
Kamran Diba - építész (Irán)


Irodalom és költészet:

Ohran Pamuk Nobel-díjas író (török)
Jámil Sidai al-Zahawi (Irak)
Maruf al-Rusafi (Irak)
Mahmud el-Jawhari (Irak)
Ahmed Safi al-Nadzsafi (Irak)
Nazek al-Malaika (Irak)
Anwar Saul (Irak)
Malik Nuri (Irak)
Sakir Khuszba (Irak)
Ibrahim Jabra (Irak)
Soroya Malhass (jordán)
Issa al-Nawri (jordán)
Mahmud Adib al-Amini (jordán)


INDIAIAK:

A.P.J. Abdul Kalam - india elnöke 2002-2007
dr. Zakir Hussain - india első megválasztott elnöke volt 1963-ban
Irfan Habib - az indiai történelemkutatási tanács vezetője volt
Azim Hashim Premji - a Forbes magazin szerint ő India 2. leggazdagabb embere (ővé a Wipro cég)
Mohammad Hidayatullah - India legfelsőbb bírája, India elökhelyettes, illetve 1969-ben 2 hónapig még elnök is, az egyik indiai jogi egyetemet róla nevezték el (Hidayatullah National Law University)
Salim Moizuddin Abdul Ali, beceneve: a Madárember - india leghíresebb ornitológusa
Sania Mirza - teniszező
Zakir Hussain - india egyik leghíresebb tabla játékosa és filmzene írója
Qurrat-Ul-Ain Haider - író
Mobashar Jawed "M.J." Akbar - író
indiai muszlim szinészek vagy rendezők:
Aamir Khan,
Allah Rakha Rahman,
Mammootty,
Nargis Dutt


PAKISZTÁNIAK:

Mahbub ul Haq - a HDI (Human Developement Index) és a HDR (Human Developement Report) kidolgozója
Abdus Salam - elméleti fizikus és Nobel-díjas (1990-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja)

MALAJZIAIAK:

Sheikh Muszaphar Shukor - a biomedicai űrkutatások egyik kiemelkedő személye és egyben malajázia első űrhajósa

BANGLADESHIEK:

Mohammed Yunus - a szegények bankja (Grameen Bank) alapítója, aki ezért Nobel-díjat kapott

 © ElemzoCsabi2011. jan. 06. 13:53 | Válasz | #8 
INDONÉZIA - A LEGNÉPESEBB ISZLÁM ORSZÁG





Indonézia a világ legnépesebb iszlám országa (240 milliós), a lakosság kb 86%-a muszlim, kb 9% keresztény, kb 3% hindu, és kb 2% buddhista, valamint él még minimális mértékben törzsi vallású is (aki pár évtizede még kannibál bennszülött törzsek voltak - és akiket jelenleg keresztény misszionáriusok térítenek);
742 népcsoport és etnikum lakja az országot, és több mint 300 nyelvet beszélnek.
A 17,508 szigetből kb. 6000 a lakott; vagyis a szigetek majdnem 2/3-a lakatlan; ráadásul ebből a 6000 lakott szigetből csupán 6 szigeten él a lakosság 80%-a.

Sokan csupán a híres üdülőhelyéről, Baliról ismerik - vagy rosszabb esetben, amikor a médiában szerepel egy szökőár, árvíz vagy földrengés miatt. Pedig a vallási sokszínűség miatt rengeteg látnivalóval és nevezetességgel büszkélkedhet az ország.
A 25.000 km2-es Lorentz Nemzeti Park Délkelet-Ázsia legnagyobb természetvédelmi területe.
A Borobudur buddhista templomegyüttese 72, egy-egy Buddha szobrot magában foglaló sztúpából áll. A Prambanan templomegyüttes pedig az ország legnagyobb hindú műemléke. A Bratan-tó partvidékén és szigetein pedig hindú szentélyek és oltárok sorakoznak.








INDONÉZIA - ÁLTALÁNOS ADATOK:

terület: 1,9 millió km2
népesség: 237,5 millió
urbanizáció: 51%
népességnövekedés: 1,10%
megművelt szántóterület: 23 millió hektár
öntözött terület nagysága: 45 ezer km2
Az oktatási rendszer minősége: a világon a 44. hely
Tudósok és mérnökök elérhetősége: a világon a 31. hely
Vállalatok K+F kiadásai: a világon a 28. hely
Az egyetemek és az ipar együttműködése a K+F terén: a világon a 43. hely
Innovációs-készség: a világon a 44. hely
tagja a G-20 országoknak
gazdasága szektoronként:
ipar: 48%
mezőgazdaság: 15%
szolgáltatások: 37%
High-tech termékek exportja a teljes áruexport százalékában: 4.43% (a világon a 44. hely)
A kreatív ipari termékek exportja a világ kreatív ipari exportjának részesedéséből: 25. hely
iparcikkek exportja az áru export %-ban: 47,6%
gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 17,2%
a világ legnagyobb autógyártó/autóipari országai között (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2009-es statisztikája): 23. hely
vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban: 9,9%
főbb export partnerek:
Japán 17,28%
Szingapúr 11,29%
USA 10,81%
Kína 7,62%
Dél-Korea 5,53%
India 4,35%
Tajvan 4,11%
Malajzia 4,07%
egyéb országok 34,84%
legmagasabb épületek:
Jakarta Tower (558 m, TV-torony, szálloda, lakások, múzeum, építés alatt, Jakarta)
Indosiar Television Tower (395 m, TV-torony, 1996, Jakarta)
Wisma 46 (250 m, 50 emelet, 1996, Jakarta)
A Peak 1 & 2 (219 m, 2006, Jakarta)
Graha Energi (217 m, 2008, Jakarta)

Nagyobb városok:
Jakarta 9,5 millió - metropolisz övetet: 24 milliós
Bandung 7,4 millió
Surabaya 5,6 millió
Medan 2,1 millió
Semarang 1,4 millió
Makassar 1,2 millió
Pekanbaru 900ezres
Padang 750ezres


BŰNÖZÉSI ADATOK:

A világ 62 országában elkövetett gyilkosságok alapján készült statisztikában az 57. (összehasonlításul: a legelső helyen kolumbia áll, a másodikon dél-afrika van, oroszország az 5., mexikó a 6. hely, az usa a 24.).
A világ 65 országának megerőszakolás adatai alapján készült statisztika: 62. hely (összehasonlításul: legelső helyen dél-afrika van, az usa a 10.)



GAZDASÁGI ADATOK:

Tagja a G-20 országoknak

A tényszerűség kedvért most nézzük a 2009-es évet Indonézia esetében, hogy a nominál GDP termelésében hol áll a világrangsorban:
IMF adatai szerint: 18. hely - 539,377 millió USD (Magyaro: 50. hely)
Világbank: 18. hely - 540,277 millió USD (Magyaro: 50. hely)
CIA Wolrd Factbook: 18. hely - 539,400 USD (Magyaro: 51. hely)

Most nézzük 2009-es évet Indonézia esetében, hogy a GDP-PPP alapon hol áll a világrangsorban:
IMF adatai szerint: 15. hely (Magyaro: 51. hely)
Világbank: 16. hely (Magyaro: 52. hely)
CIA Wolrd Factbook: 15. hely (Magyaro: 52. hely)

Most akkor nézzük meg a GDP változását 1980-2005 között (Rupiahban, IMF adatai - ez a táblázat nincs korrigálva az inflációval és a vásárlóerő paritással, csupán a rupiáhban való növekedesét mutatja, ami csupán a változás irányának és körülbeli nagyságának bemutatására jó):

1980: 60,143,191 Rupiah;
1985: 112,969,792 Rupiah;
1990: 233,013,290 Rupiah;
1995: 502,249,558 Rupiah;
2000: 1,389,769,700 Rupiah;
2005: 2,678,664,096 Rupiah;

GDP-PPP (vásárlóerő paritáson számolt) növekedés USD-ben:

1981: 17,69%
1982: 8,48%
1983: 8,31%
1984: 10,99%
1985: 5,56%
1986: 8,22%
1987: 7,97%
1988: 9,41%
1989: 11,52%
1990: 11,38%
1991: 10,74%
1992: 8,98%
1993: 9,18%
1994: 9,81%
1995: 10,47%
1996: 9,87%
1997: 6,55%
1998: -12,15%
1999: 2,27%
2000: 7,63%
2001: 5,99%
2002: 6,19%
2003: 7,04%
2004: 7,79%
2005: 8,45%
2006: 8,94%
2007: 9,48%
2008: 8,32% (világgazdasági válság éve)
2009: 5,50% (világgazdasági válság éve)
2010: 6,90%

Az egy főre jutó GDP növekedés (vásárlóerő paritáson) USD-ben:

1981: 15,14%
1982: 6,14%
1983: 5,97%
1984: 8,59%
1985: 3,61%
1986: 5,83%
1987: 5,67%
1988: 7,18%
1989: 9,31%
1990: 10,95%
1991: 8,86%
1992: 7,17%
1993: 7,39%
1994: 8,05%
1995: 8,73%
1996: 8,20%
1997: 4,94%
1998: -13,45%
1999: 0,77%
2000: 8,84%
2001: 4,56%
2002: 4,78%
2003: 5,63%
2004: 6,38%
2005: 6,74%
2006: 7,52%
2007: 8,07%
2008: 6,93% (világgazdasági válság éve)
2009: 4,15% (világgazdasági válság éve)
2010: 5,53%

Viszont, ha az egy főre eső GDP-t nézzük, akkor kína megelőzi és az arab országok közül is Irak és Jemen kivételével mind megelőzi, valamint Malazia, Irán és Törökország messze megelőzik (viszont Indiát és a térség legnépesebb keresztény országát, a Fülöp-szigeteket megelőzi Indonézia)

gazdasága szektoronként:
ipar: 48%
mezőgazdaság: 15%
szolgáltatások: 37%

A kreatív ipari termékek exportja a világ kreatív ipari exportjának részesedéséből: 25. hely
High-tech termékek exportja a teljes áruexport százalékában: 4.43% (a világon a 44. hely)
Iparcikkek exportja az áru export %-ban: 47,6%
Gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 17,2%
A világ legnagyobb autógyártó/autóipari országai között (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2009-es statisztikája): 23. hely
vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban: 9,9%

főbb export partnerek:
Japán 17,28%
Szingapúr 11,29%
USA 10,81%
Kína 7,62%
Dél-Korea 5,53%
India 4,35%
Tajvan 4,11%
Malajzia 4,07%
egyéb országok 34,84%

OKTATÁS, k+f, INNOVÁCIÓ:

A research centre listán (forrás: The "Ranking Web of World Research Centers" is an initiative of the Cybermetrics Lab, a research group belonging to the Consejo Superior de Investigaciones Científicas (CSIC), the largest public research body in Spain.) benne van a top 300-ban és a top 700 is (3 intézettel)

Az oktatási rendszer minősége: a világon a 44. hely
A matematika és természettudományok oktatásának minősége: a világon az 50. hely
tudományos kutatóintézetek minősége: a világon a hely 43. hely
Menedzsment iskolák minősége: a világon az 51. hely
Tudósok és mérnökök elérhetősége: a világon a 31. hely
Vállalatok K+F kiadásai: a világon a 28. hely
Az egyetemek és az ipar együttműködése a K+F terén: a világon a 43. hely
Innovációs-készség: a világon a 44. hely
(forrás: http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf)






INFRASTUKTÚRA

Indonéziának nincs egységes vasúthálózata, a két sziget, amelyen a vasúti közlekedés zajlik: Jáva és Szumátra.
Az ország vasúthálózatát az 1971-es államosítás után 7000 km-ről 3000 km-re csőkkentették, de az elmúlt két évtizedben egy nagy arányú korszerűsítésbe kezdtek.
A régi vonatok mellett már az új kényelmes gyorsvasútak is közelekednek Jáva szigetén, főleg Jakarta és Surabaya között.
Valamint 2010-ben Jakarta metropolisz övezetében elindítottak olyan vasutat is, amelyen csak nők utazhatnak.

Az úthálózat 2008-ban 437.759 km volt. Ebből 235.649 km aszfaltozott, a többi földút. Ennek nagy része a legsűrűbben lakott szigeten, Jáván.
Autópályáinak egy része, mint a Jakarta-Bandung közti sztráda, fizetős.

Nyolc nagyobb városa rendelkezik fontosabb tengeri kereskedelmi kikötővel.

21.579 km hajózható vízi útja van, amelynek közel fele Kalimantán található.







Jakarta:

Lakossága: 10 milliós (a teljes metropolisz övezet: 26 milliós)
Kinézetre olyan mint a modern nagy Dél-Kelet Ázsia-i metropoliszok: Hongkong, Shanghai, Szingapur, Taipei, Tokió, Bangkok, Kuala Lumpur, Kanton.
Az ország lakosságának 51%-a urbanizált, és a gazdasági termelés jelentős része a fővárosban és még néhány nagyobb városban összpontosúl.
















 © ElemzoCsabi2011. jan. 06. 15:33 | Válasz | #9 
AZ EU CSATLAKOZÁSRA VÁRÓ MODERN TÖRÖKORSZÁG




Most az EU csatlakozásra váró (vagy azzal hitegetett) Törökország néhány adatát mutatom be (a történelmével, és a magyar vonatkozásokkal most nem foglalkozom, mert az túl hosszú lenne, és egy külön posztot megérdmel :)
Sokan félnek, hogy az Erdogan-kormány alatt valami negatív irányú iszlamizáció megy végbe az országban. Ezek a félelmek alaptalanok. A valóságban az Erdogan-kormány alatt az ország többet közeledett mind gazdaságilag, mind jogharmonízációsan az Európai Unióhoz mint a megelőző évtizedekben. A számok és a tények magukért beszélnek :)




TÖRÖKÖRSZÁK - ÁLTALÁNOS ADATOK:

terület: 783,5 ezer km2
népesség: 72,5 millió
urbanizáció: 69%
népességnövekedés: 1,27%
megművelt szántóterület: 23,8 millió hektár
öntözött terület nagysága: 52,1 ezer km2
tagja a G-20 országoknak
gazdasági szerkezet:
ipar: 25,8%
mezőgazdaság: 9,3%
szolgáltatások: 64,9%
iparcikkek exportja az áru export %-ban: 81,5%
gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 6,7%
a világ legnagyobb autógyártó/autóipari országai között (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2009-es statisztikája): 17. hely
vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban: 4,9%
főbb export partnerek:
Németország 9.58%,
Franciaország 6.08%,
Anglia 5.79%,
Olaszország 5.77%,
Irak 5.02%
egyéb országok: 67,76%
legmagasabb épületek:
Sapphire (261 m, 54 emelet, 2010, Isztambul)
Endem TV Tower (236 m, TV-torony, 2002, Isztambul)
Anthill Residence 1 (195 m, 54 emelet, 2010, Isztambul)
Isbank Tower 1 (181 m, 2000, Isztambul)
Çamlıca TV Tower (166 m, TV-torony, 1972, Isztambul)
Portakal Çiçeği Tower (160 m, építés alatt, Ankara)

nagyobb városok:
Isztambul 12,8 millió
Ankara 4,6 millió (főváros)
Izmir 3,8 millió
Bursa 2,5 millió
Adana 2 millió




GAZDASÁG:

Törökország tagja a G20 országoknak.

A Világgazdasági Fórum 2010/2011-es versenyképességi listáján a 61. hely
(összehasonlításul: Portugália 43., Olaszország 49., Magyarország 62., Görögország 67. hely)
http://www.weforum.org/documents/GCR0809/index.html

A Világgazdasági Fórum legfrisebb tanulmánya alapján Törökország globális szinten az oktatás területén a középmezőnybe tartozik, de a legújabb technológiák elérhetősége, az innovációs készség és a kreatív ipar export területén benne van a világ top 50 országában.
(http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf)

A kreatív ipari termékek exportja a világ kreatív ipari exportjának részesedéséből: 31. hely
A legújabb technológiák elérhetősége terén a világon: 47. hely
Innovációs-készség: a világon a 46. hely
Tudományos kutatóintézetek minősége: a világon a 71. hely
Tudósok és mérnökök elérhetősége: a világon az 51. hely
Vállalatok K+F kiadásai: a világon a 76. hely
Az egyetemek és az ipar együttműködése a K+F terén: a világon a 67. hely

gazdasági szerkezet:
ipar: 25,8%
mezőgazdaság: 9,3%
szolgáltatások: 64,9%

szántóföld: 23,8 millió hektár
iparcikkek exportja az áru export %-ban: 81,5%
gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 6,7%
vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban: 4,9%
főbb export partnerek:
németország 9.58%,
franciaország 6.08%,
anglia 5.79%,
olaszország 5.77%,
irak 5.02%
egyéb országok: 67,76%

Nézzük a 2009-es évet Törökország esetében, hogy a nominál GDP termelésében hol áll a világrangsorban:
IMF adatai szerint: 17. hely - 615,329 millió usd (Magyaro: 50. hely)
Világbank: 17. hely - 617,099 millió usd (Magyaro: 50. hely)
CIA Wolrd Factbook: 17. hely - 608,400 usd (Magyaro: 51. hely)

Most nézzük 2009-es évet törökország esetében, hogy a GDP-PPP alapon hol áll a világrangsorban:
IMF adatai szerint: 16. hely (Magyaro: 51. hely)
Világbank: 15. hely (Magyaro: 52. hely)
CIA Wolrd Factbook: 17. hely (Magyaro: 52. hely)

Igaz, 72 millióan vannak, és az egy főre jutó GDP ennyivel oszlik, ezért egy főre jutó gdp alapján csupán a
IMF adatai szerint: 65. hely - 12,476 usd (Magyaro: 44. hely)
Világbank: 57. hely - 13,904 usd (Magyaro: 41. hely)
CIA Wolrd Factbook: 76. hely - 11,200 (Magyaro: 49. hely)

Az egy főre jutó GDP növekedés:

2003: 5,8%
2004: 13,0%
2005: 11,8%
2006: 10,0%
2007: 6,5%
2008: 1,9% (gazdasági válság éve)
2009: -6,8% (gazdasági válság éve)

GDP-PPP (vásárlóerő paritáson számolt)növekedés:

2003: 7,5%
2004: 14,8%
2005: 13,5%
2006: 10,4%
2007: 7.7%
2008: 3,0% (világgazdasági válság éve)
2009: -5,0% (világgazdasági válság éve)

Reál GDP növekedés:

2003: 7,8%
2004: 5,8%
2005: 8,2%
2006: 7,4%
2007: 5,3%
2008: 4,5% (világgazdasági válság éve)
2009: -6,0% (világgazdasági válság éve)

Isztanbul a török GDP-ből nagyon nagy szeletet hasít ki, ez nem is csoda, hiszen a Forbes Magazin legfrisebb, 2010-es listáján már a 4. helyen állt (2008-ban még a 35-en!) London, New York és Moszkva után (és megelőzve ezzel Sanghajt, Pekinget, Hongkongot).
Nehéz egy ekkora gazdasági központtal a török vidéknek felvennie a versenyt, és valóban nagy a különbség a török vidék és a főváros között;
Kevesen tudják, hogy Európa legnagyobb TV gyártó cége a török Vestel Electronics, amelyik az európai TV gyártás 21%-át adja;
Európa 7. legnagyobb autógyártója;
motorkerékpár gyártásból európa 6. legnagyobbja, a világban pedig a 15.;
a világ 4. legnagyobb hajógyártója, és a 4. legnagyobb mega yacht gyártója
a világ legnagyobb autógyártó országai között (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2009-es statisztikája): 17. hely
a research centre listáján (forrás: The "Ranking Web of World Research Centers" is an initiative of the Cybermetrics Lab, a research group belonging to the Consejo Superior de Investigaciones Científicas (CSIC), the largest public research body in Spain.) benne van a top 100-ban is, a top 300-ban is





INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS:

Törökországban nemcsak Isztambul, Ankara, Izmir metropolisziok fejlődnek meg a mediterrán üdülőövezet, hanem egy nagyarányú vasúti fejlesztés is folyamatban van Törökországban Ankara és Eskisehir között már működik a HSR (1,5 óra)
az Ankara-Isztambul vonal (533km) is már épül, és átadása után a két város közti idő 3 órára lecsökken (jelenleg 6,5 óra) (tavaly is átadtak egy újabb szakaszt)
és épül az Ankara-Konya szakasz is (212km; 1 és 1/4 óra lesz)
Eskisehirből pedig majd Antaliyaba lehet eljutni (430km; 1 és 3/4 óra lesz)
és persze tervezés alatt van Isztambul-Edirne (230km; 1 és 1/4 óra lesz) és Ankara-Izmir (623km; 3,5 óra lesz) is;
amikor ez így elkészül, akkor a görög határtól Isztambulon át Ankaráig és az Antalya üdülőövezetig gyorsvasúttal lehet eljutni (az meg teljesen érthető, hogy az Ankara-Isztambul szakasszal kezdték a fejlesztéseket);
Ja, és a vasútfejlesztés a török iparnak (köztük az acéliparnak és gépgyártásnak is) hatalmas eblső megrendelést ad (míg idehaza a nagy gyáraink többsége már rég bezárt, vagy ha nem akkor is állami dotáción termeli a veszteségeket)






KÖZBIZTONSÁG:

A világ 65 országának megerőszakolás adatai alapján készült (a lista első helyén az 1000 főre jutó legtöbb elkövetés áll, míg a lista végén a legkevesebb elkövetés, vagy a lista utolsó helyezése a legbiztonságosabb ország) listán a 53. hely

JELENTŐSEBB VÁROSOK:

Isztambul:

Törökország legnagyobb városa, két kontinensen terül el. Lakossága majdnem 13 millió. Az elmúlt évtizedekben az európai oldalon gombamód nőttek ki a felhőkarcolók az új üzleti negyedeiben.
A régi és az új találkozása, az ősi és a modern keveredése.
2010-ben az Európai Unió kulturális fővárosa volt Essennel és Péccsel együtt.
Történelme az ókortól fontos szerepet játszik Európa életében - és habár most már nem főváros, de Európa egyik legnagyobb metropolisza és fontos gazdasági központja. Szó szerint híd Európa és Ázsia között.










Ankara:

Habár Isztambul az ország legnagyobb és leghíresebb városa, amely két kontinensen fekszik, de az ország fővárosa a 4,6 milliós Ankara.





Izmír:

Törökország híres tengeri üdülő- és kikötővárosa. Mediterrán hangulata turisták sokaságát várja évről évre.






 © ElemzoCsabi2011. jan. 06. 18:43 | Válasz | #10 
TUNÉZIA - AFRIKA EURÓPÁJA (AVAGY A LEGEURÓPAIBB AFRIKAI ORSZÁG)



Tunéziát nevezik Afrika Európájának, a legeurópaibb afrikai országnak, és a legafrikaibb európai országnak is.
1956-ban vált függetlenné a francia gyarmatosítóktól.
Életszínvonal tekintetében az újonnan csatlakozott EU-s tagállamok közül többet is lehagy - pedig meglehetősen fiatal ország, és a gyarmati időszak után egy meglehetősen elmaradott és kizsákmányolt országként kellett kezdenie. A szomszédaival szemben a békés évtizedek és a befektetőbarát politika azonban Afrika 2. legmagasabb életszínvonalú országává tette, amely számos kelet-európai országot lehagyott és inkább Dél-Franciaország szegényebb változatának néz ki (ebben talán az is belejátszik, hogy az arab mellett a francia is anyanyelv), mintsem afrikai országnak.



TUNÉZIA - ÁLTALÁNOS ADATOK:

terület: 163,6 ezer km2
népesség: 10,4 millió
urbanizáció: 66,3%
népességnövekedés: 0,97%
öntözött terület nagysága: 3,9 ezer km2
megművelt szántóterület: 2,8 millió hektár
gazdasági szerkezet szektoronként:
ipar: 35,3%
mezőgazdaság: 11,2%
szolgáltatások: 53,7%
gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 4,8%
a világ legnagyobb autógyártó/autóipari országai között (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2009-es statisztikája): 49. hely
vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban: 19,6%
iparcikkek exportja az áru export %-ban: 77%
főbb export partnerek:
Franciaország 28,5%
Olaszország 20%
EU többi: 15,9%
Ázsia 7,4%
Maghreb 8%
Németroszág 6,9%
egyéb országok 12,6%



GAZDASÁG, OKTATÁS ÉS ÉLETSZÍNVONAL:

az ezredfordulón Tunéziában
a középosztály aránya: 80%
legszegényebbek aránya: 6%
lakástulajdonosok aránya: 80%
bádogvárosokban él: 2,5%
munkanélküliség: 14-17% között

iskolázottság 99%
25 év alattiak aránya: 55%
Írástudás teljes lakosságra: 74,3%
felnőtt írástudás 1998-ban: 68%
felnőtt írástudás 2008-ban: 78%
fiatalok írástudása 2008-ban: 96,1%

átlagos gdp növekedés 1990-2000 között: 5%
átlagos gdp növekedés 2001-2009 között: 7%
átlagos infláció 1990-2009 között: 3%

felsőoktatási intézmények száma 1958: 8 db
felsőoktatási intézmények száma 1983: 54 db
felsőoktatási intézmények száma 1996: 83 db
1960/61-es tanévben 2.578 egyetemista
1994/95-es tanévben 102.682 egyetemista

A research centre listáján (forrás: The "Ranking Web of World Research Centers" is an initiative of the Cybermetrics Lab, a research group belonging to the Consejo Superior de Investigaciones Científicas (CSIC), the largest public research body in Spain.) benne van a top 300-ban

A Világgazdasági Fórum 2010/2011-es versenyképességi lsitáján a 32. hely (összehasonlításul: Portugália 43., Olaszország 49., Magyarország 62., Görögország 67. hely)
http://www.weforum.org/documents/GCR0809/index.html

A Világgazdasági Fórum felmérése alapján Tunézia Afrika vezető országa az oktatás, a K+F, az ICT, a Hi-tech ipar és a kreatív ipar tekintetében.
(http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf)

Az oktatási rendszer minősége: a világon a 19. hely
Oktatási kiadások a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) százalékában: 6.67% (a világon a 12. hely)
A matematika és természettudományok oktatásának minősége: a világon a 7. hely
tudományos kutatóintézetek minősége: a világon a hely 49. hely
Menedzsment iskolák minősége: a világon a 25. hely
Tudósok és mérnökök elérhetősége: a világon a 9. hely
Vállalatok K+F kiadásai: a világon a 43. hely
Az egyetemek és az ipar együttműködése a K+F terén: a világon az 52. hely
A legújabb technológiák elérhetősége terén a világon: 40. hely
Innovációs-készség: a világon a 51. hely
A kormányzat sikeressége az ICT elősegítésében: a világon a 6. hely
Az ICT fontossága a kormányzati jövőképben: a világon a 7. hely
A kormányzat ICT prioritása: a világon a 7. hely
High-tech termékek exportja a teljes áruexport százalékában: 3.73% (a világon a 49. hely)
A kreatív ipari termékek exportja a világ kreatív ipari exportjának részesedéséből: 60. hely

A világ legnagyobb autógyártó országai között (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2009-es statisztikája): 49. hely

Gazdasági szerkezet szektoronként:
ipar: 35,3%
mezőgazdaság: 11,2%
szolgáltatások: 53,7%

A tényszerűség kedvért most nézzük a 2009-es évet Tunézia esetében, hogy a nominál GDP termelésében hol áll a világrangsorban:
IMF adatai szerint: 74. hely - 43,523 millió usd (Magyaro: 50. hely)
Világbank: 76. hely - 39,561 millió usd (Magyaro: 50. hely)
CIA Wolrd Factbook: 78. hely - 40,170 usd (Magyaro: 51. hely)

Most nézzük 2009-es évet Tunézia esetében, hogy a GDP-PPP alapon hol áll a világrangsorban:
IMF adatai szerint: 71. hely (Magyaro: 51. hely)
Világbank: 70. hely (Magyaro: 52. hely)
CIA Wolrd Factbook: 70. hely (Magyaro: 52. hely)

Most nézzük az egy főre jutó GDP (PPP alapon) alapján:
IMF adatai szerint: 83. hely - 9,154 usd (Magyaro: 44. hely)
Világbank: 76. hely - 8,284 usd (Magyaro: 41. hely)
CIA Wolrd Factbook: 97. hely - 8,000 (Magyaro: 49. hely)

Most nézzük az egy főre eső GDP növekedést (PPP alapon) USD-ben az elmúlt évtizedben:
http://www.indexmundi.com/tunisia/gdp_per_capita_(ppp).html
2000: 5,7%
2001: 6,4%
2002: 2,3%
2003: 6,8%
2004: 8,4%
2005: 7,4%
2006: 7,7%
2007: 8,3%
2008: 5,3% (világgazdasági válság éve)
2009: 3,5% (világgazdasági válság éve)

Most nézzük a GDP növekedést (PPP alapon) usd-ben az elmúlt évtizedben:
http://www.indexmundi.com/tunisia/gdp_(purchasing_power_parity).html
2000: 7,4%
2001: 3,4%
2002: 7,8%
2003: 9,4%
2004: 8,4%
2005: 8,5%
2006: 8,8%
2007: 9,4%
2008: 6,4% (világgazdasági válság éve)
2009: 4,6% (világgazdasági válság éve)



KÖZBIZTONSÁG:

A világ 62 országában elkövetett gyilkosságok alapján készült statisztikában (a lista első helyén az 1000 főre jutó legtöbb elkövetés áll, míg a lista végén a legkevesebb elkövetés, vagy a lista utolsó helyezése a legbiztonságosabb ország) az 50. hely

A világ 65 országának megerőszakolás adatai alapján készült (a lista első helyén az 1000 főre jutó legtöbb elkövetés áll, míg a lista végén a legkevesebb elkövetés, vagy a lista utolsó helyezése a legbiztonságosabb ország) listán a 48. hely





 © ElemzoCsabi2011. jan. 06. 19:33 | Válasz | #12 
JORDÁNIA - AZ OKTATÁS A SIKER KULCSA




Néhány szót ez a kis sivatagos, olaj nélküli arab ország is megérdemel. Valójában egy új ország, amit a britek a második világháború után hoztak létre (Szíriából, Irakból és az Arábiai-félszigetből lecsippentve).

Vázlatpontokban néhány háttérinformáció, hogy könnyebb legyen megérteni az ország mai helyzetét:

* természeti erőforrások minimálisak, mezőgazdaságilag művelhető terület kicsi, tengerpart (túrizmus + ipari kikötő) minimális (mindössze 20km)
* az ország 2/3-a élettelen sivatag
* az ország ipara így a fővárosra és néhány nagyobb városra koncentrálódik
* a lakosságának fele az 1948/49-es izraeli-arab háború után Palesztinából elmenekült palesztinokból és azok leszármazottaiból áll
* ráadásul azt se felejtsük el, hogy évtizedeken keresztül a nyugat által bojkottált ország volt mert nem Jordánia nem Izraelt támogatja a közel-keleti konfliktusban, megalakulása (1946) óta 2 háborút vesztett (legutóbbit 1967-ben) és 1971-ben a Fatah fegyveres szárnya elfoglalta a fővárost, amit csak több hónapnyi véres harcok után tudott a jordán hadsereg visszafoglalni;
* a szomszédos Izraellel a gazdasági kapcsoltok csupán a 80-as évek végén kezdtek el növekedni, a másik szomszédja Irak, pedig 30 éve nem egy befektetőbarát hely (és sok nyugati befektető számára kockázati tényező, hogy jordániának nincs erős hadserege, és félnek, hogy a szomszédainak háborús konfliktusa így bármikor átterjedhet Jordániára is, mivel gyenge katonasággal nem tudja megvédeni magát)

Ezek a kiinduló pontok, ilyen körülmények között nőtt 351%-kal a 70-es évektól napjainkig az egy főre jutó GDP (2008-as adat),
2008-ban a GDP 8,1%-kal nőtt
2010. első felében az idegenforgalom 30%-kal nőtt.





JORDÁNIA - ÁLTALÁNOS ADATOK:

terület: 92,3 ezer km2
népesség: 6,2 millió
urbanizáció: 78%
népességnövekedés: 2,16%
öntözött terület nagysága: 0,7 ezer km2
megművelt szántóterület: 0,18 millió hektár
gazdasági szerkezet:
ipar: 30,4%
mezőgazdaság: 5,4%
szolgáltatások: 66,1%
gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 4,3%
vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban: 1,7%
iparcikkek exportja az áru export %-ban: 71,9%
főbb exportpartnerek:
India 16,2%
Irak 16,1%
USA 13,1%
Szaud Arábia 6,9%
Emírségek 4,6%
Szíria 4,9%
egyéb országok 38.2%
legmagasabb épületek:
Capital Tower (220 m, 76 emelet, építés alatt, Amman)
Sanaya Amman-ikertornyok (200 m, 60 emelet, építés alatt, Amman)
Jordan Gate Towers-ikertornyok (186 m, építés alatt, Amman)



OKTATÁS:

Nem is csoda, hogy 1970-2008 között a GDP 351%-kal nőtt, hiszen Jordánia az oktatásba rengeteget invesztált (a GDP 20%-át költik oktatásra és képzésre!!! - a világon ez az egyik legmagasabb adat): az 5 milliós sivatagi országnak 10 állami és 16 magán egyeteme, és 54 állami főiskolája van.
A Global Competitiveness Report 2004- 2005 (WEF) szerint Jordánia a 14. a tudósok és mérnökök arányában
A 2003-as Trends in International Mathematics and Science Study (TIMSS) Report szerint a jordán diákok a 22.-ek nemzetközi szinten a matematika és egyéb tudományos tárgyakban elért pontszámok alapján
Az UNESCO szerint az oktatásban a nemi egyelőség alapján (férfiak-nők aránya) a 18. a világon

felnőtt írástudás 1998-ban: 82%
felnőtt írástudás 2008-ban: 92%
fiatalok írástudása 2008-ban: 99%

A Világgazdasági Fórum 2010/2011-es felmérése szerint az ország sivatagi ország létére jó eredményt ért el a világ országainak rangsorában.
Az oktatási rendszer minősége: a világon a 33. hely
Oktatási kiadások a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) százalékában: 5.61% (a világon a 22. hely)
A matematika és természettudományok oktatásának minősége: a világon a 38. hely
tudományos kutatóintézetek minősége: a világon a hely 70. hely
Menedzsment iskolák minősége: a világon az 53. hely



GAZDASÁG:

A Világgazdasági Fórum 2010/2011-es versenyképességi listáján a 65. hely
(összehasonlításul: Portugália 43., Olaszország 49., Magyarország 62., Görögország 67. hely)
http://www.weforum.org/documents/GCR0809/index.html

A Világgazdasági Fórum legújabb tanulmánya szerint Jordánia a K+F terén közepes eredményt ér el, de az ICT-t illetően benne van a top 30 országok között:
(http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf)

A legújabb technológiák elérhetősége terén a világon: 35. hely
Az egyetemek és az ipar együttműködése a K+F terén: a világon a 68. hely
A kormányzat sikeressége az ICT elősegítésében: a világon a 21. hely
Az ICT fontossága a kormányzati jövőképben: a világon a 23. hely
A kormányzat ICT prioritása: a világon a 21. hely
A kreatív ipari termékek exportja a világ kreatív ipari exportjának részesedéséből: 46. hely

gazdasági szerkezet:
ipar: 30,4%
mezőgazdaság: 5,4%
szolgáltatások: 66,1%

Jordánia 1981-2009 GDP növekedése:

1981: 28,2%
1982: 13.5%
1983: 1,6%
1984: 8,4%
1985: 0,2%
1986: 7,8%
1987: 5,3%
1988: 4,9%
1989: -7,4%
1990: 1.0%
1991: 1,8%
1992: 16,1%
1993: 5,6%
1994: 8,5%
1995: 5,9%
1996: 0,8%
1997: 2,2%
1998: 4,2%
1999: 4,9%
2000: 6,5%
2001: 7,6%
2002: 3,5%
2003: 3,1%
2004: 5,1%
2005: 5,8%
2006: 6,3%
2007: 6,0%
2008: 5,6%
2009: 3,1%





KULTURÁLIS EMLÉKEK:

Jordánia területe gazdag kulturális örökségekben. Az ország nyugati részén szó szerint bibliai tájakon járunk. Itt pillantotta meg Mózes az ígéret földjét, a Kánaánt. A Nébó hegyről tiszta időben távcsővel Jeruzsálem külvárosainak háztetőit is látni lehet, illetve a Holt-tengert is.
De nemcsak a bibliai időket idézi a táj, hanem az északi arabok ókori Nabateus királyságának is itt volt a központja, aminek az emlékét a sziklába vájt város, Petra ma is őrzi.
Később az Omajjád kalifátus uralkodói építettek itt hatalmas palotákat (amiknek sajnos ma már csak a romjai vannak meg).
A Római Birodalom emlékei Ammanban, Madabában és Jerashban tekinthetők meg a leginkább.
Az ország ugyan muszlim többségű, de a keresztényekkel a mai napig békében élnek - sőt, a politikai választásokon a keresztény képviselőknek kevesebb voks is elég a parlamentbe jutáshoz, mint a muszlim képviselő társaiknak.











 © ElemzoCsabi2011. jan. 06. 20:13 | Válasz | #13 
OMÁN - GYÖNGYSZEM ARÁBIA CSÜCSKÉBEN




Ománról keveset tud a világ, mert északi szomszédjával ellentétben nem akar a tömegturizmus célpontja lenni, és építészetileg is a tradicionálisat támogatja, és tilos a felhőkarcoló építés is.
Függetlenné válás a brit gyarmati sorból: 1970
Olajország, de a fejlődése csak a függetlenné válás után kezdődött meg (a brit uralom alatt az olajpénzekből semmi nem forgott vissza az országba, a szultán és a britek szó szerint lenyúlták a teljes profitot, így odáig a világ legszegényebb országainak egyike volt, ez 1970-től Kábusz szultán alatt (vagyis a függetlenség óta) megváltozott, és ma a világ legmagasabb életszínvonalú országai között van)



OMÁN - ÁLTALÁNOS ADATOK:

terület: 309,5 ezer km2
népesség: 2,8 millió
urbanizáció: 72%
népességnövekedés: 2,00%
öntözött terület nagysága:0,7 ezer km2
megművelt szántóterület: 0,037 hektár
gazdasági szerkezet:
ipar: 47,8%
mezőgazdaság: 1,5%
szolgáltatások: 50,7%




GAZDASÁG ÉS OKTATÁS:

Egy főre eső GDP: 25.635 USD (ezzel a 35. helyen állt 2009-ben az IMF adatbázisa alapján)

1970: 10 km aszfaltút >> 1976: 1275 km >> 1993: 4722 km >> jelen: 34.965 km
1970: 0 db kórház >> 1974: 13 db kórház >> 1992: 49 db kórház (2001-ben a WHO listáján az egészségügyi ellátások terén omán a 8. helyet érte el a világranglistán)
1970: 3 db fiú iskola >> 1973: első gimnázium >> 1986: egyetem megnyitása >> 1992: 823 db elemi iskola
1970: 0 kommunikáció >> 1972: első rádióadó >> 1974: első színes tv műsor >> 1979: első műholdas sugárzás >> 2000: 2-2 arab és angol nyelvű napilap és több magazin (köztük 4 női arab nyelvű magazin is)

felnőtt írástudás 1998-ban: 41%
felnőtt írástudás 2008-ban: 87%
fiatalok írástudása 2008-ban: 98%

a Világgazdasági Fórum 2010/2011-es versenyképességi lsitáján a 34. hely
(összehasonlításul: Portugália 43., Olaszország 49., Magyarország 62., Görögország 67. hely)
http://www.weforum.org/documents/GCR0809/index.html

A Világgazdasági Fórum adatai alapján az ománi kormány az oktatási rendszerét ás a K+F-et illetően a középmezőnyben van, de az ICT fejlesztése terén benne van a top 30-ban.
(forrás: http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf)

Az oktatási rendszer minősége: a világon az 54. hely
Oktatási kiadások a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) százalékában: 3.89% (a világon a 73. hely)
A matematika és természettudományok oktatásának minősége: a világon a 71. hely
tudományos kutatóintézetek minősége: a világon a 63. hely

Vállalatok K+F kiadásai: a világon a 62. hely
Az egyetemek és az ipar együttműködése a K+F terén: a világon az 53. hely
A legújabb technológiák elérhetősége terén a világon: 59. hely
A kormányzat sikeressége az ICT elősegítésében: a világon a 19. hely
Az ICT fontossága a kormányzati jövőképben: a világon a 21. hely
A kormányzat ICT prioritása: a világon a 25. hely

gazdasági szerkezet:
ipar: 47,8%
mezőgazdaság: 1,5%
szolgáltatások: 50,7%

Omán fő import partnerei:
emírségek 27,2%
japán 15,6%
usa 5,7%
kína 4,6%
india 4,5%
dél-korea 4,2%
németország 4,2%
egyéb országok 34%






KULTÚRA ÉS TERMÉSZET:

Ománnak nincsenek olyan gazdag kulturális kincsei mint a szomszédos Jemennek, de a természeti és kulturális örökségét maximálisan védi a legszigorúbb szabályok szerint. Így a modern hi-tech jelent a középkori emlékekkel ötvözi, ahol a turisták egy kicsit az Ezeregy éjszaka meséinek díszletei között érezhetik magukat, ahol a rohanó világ elől megállt az idő.

Ráadásul az ország legnagyobb értéke, hogy az Arábiai-félsziget természetileg legszebb helye, ahol nemcsak kopár sivatag és tenger van, hanem zöldellő mezők, folyók, patakok és vízesések is. És a szigorú környezetvédelmi szabályoknak köszönhetően mindezt szinte érintetlen.






 © ElemzoCsabi2011. jan. 07. 22:27 | Válasz | #14 
IRÁN - A FORRADALOM UTÁN A JELENBEN



A mai, az 1979-es forradalom utáni Iránról pár adat és alapvető tudnivaló, hogy könnyebb legyen megérteni, mind a mai iráni politikát, mind pedig az embereket.

Az elmúlt 30 évben volt egy 8 éves háborúja (Irakkal), ahol a fél országot szétbombázták (beleértve a fővárost, Teheránt is), több mint 1 millió iráni vesztette életét, majd utána a mai napig a nyugat gazdasági szankciót alkalmaz vele szemben (igaz, folyamatosan egyre kevesebb nyugati ország szankcionálja, és egyre több válik gazdasági partnerévé) és ilyen körülmények között van ott, ahol most éppen van.

A 75 milliós iránban a kb. 40 ezer fős zsidó kisebbségnek alanyi jogon jár parlamenti képviselői hely (és csak Teheránban 18, vagyis több működő zsinagóga van, mint egész Magyarországon, ahol nagyobb a zsidó közösség lélekszáma).



IRÁN - ALAPADATOK:

terület: 1,6 millió km2
népesség: 74,7 millió
urbanizáció: 68%
népességnövekedés: 1,25%,
megművelt szántóterület: 16,1 millió hektár
öntözött terület nagysága: 76,5 ezer km2
gazdasági szerkezet:
ipar: 44,4%
mezőgazdaság: 10,7%
szolgáltatások: 44,9%
iparcikkek exportja az áru export %-ban: 8,8%
gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 9,4%
a világ legnagyobb autógyártó/autóipari országai között (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2009-es statisztikája): 12. hely
vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban: 2,4%
fő kereskedelmi partnerei: Kína, India, Dél-Korea, Pakisztán, Németország, Franciaország, Olaszország, Oroszország, Törökország, Szíria, Venezuela, Dél-afrikai Köztársaság és Kuba
fő külföldi tőkebefektetők: Egyesült Arab Emírségek, Omán, Szingapur, Indonézia, Németország, Franciaország,
Olaszország, Anglia, Törökország
legmagasabb épületek:
Milad Tower (435 m, TV-torony és múzeum, 2003, Teherán)
Teherán International Tower (162 m, 2007, Teherán)
Kapsad Housing (135 m, 1978, Teherán)
Asseman Tower (130 m, 2002, Teherán)



OKTATÁS ÉS TUDOMÁNYOK:

felnőtt írástudás 1998-ban 56%
2009-ben: 89,1%

A '79-es forradalom után a vidékiek is tömegesen kerülhettek be a városi oktatási rendszerekbe, köztük a nők is, és Irán lakossága mégis ebben az időszakban duplázódott meg (pedig közben volt egy 8 éves háború is);
és Iránban a nők részaránya a felsőoktatás egyes szakain meghaladja az európai átlagot is (pl. az iráni fizikushallgatók 80%-a nő!!!) - a születésszám mégis messze meghaladta a nyugati értékeket (mára a népességnövekedés lecsökkent 1,25%-ra)
1980: 35 millió lakos
2010: 75 millió lakos

1. a Science-Metrix szerint Irán a tudományos fejlesztések terén 11-szer gyorsabban növekszik mint bármely ország
2. fejlett géntechnológiai laborjai vannak, vannak saját génkeresztezett állatai
3. a Science-Matrix és a Web of Science szerint Iránban és Törökországban a tudományos publikációk száma a világ átlagának négyszeresével növekszik
4. az SJR (spanyol ponzorálású tudományos adatbázis) listáján Irán a 25. a tudományos publikációk számának tekintetében
5. a citation indexe alapján Irán 2005-ben a 49. helyen állt
6. egy 2002-es brit kormányzati tanulmány szerint Irán a világ 30. legnagyobb tudományos hatású országa
7. az Institute for Scientific Information (ISI) 2008-as listáján Irán a tudománytermelő országok közül kémiából a 32., fizikából a 46., biológiából az 56. helyen áll, 2009-ben a nanotechnológia terén a 15. helyen
8. kutató központjai (research centre) közül a top 1000-ben 3 intézettel is szerepel
9. Iránnak van saját űrprogramja, űrtechnológia gyártása, űrügynöksége, és űrkilövő állomása és az első 10 országok közé tartozik, amelyek műholdat lőttek ki az űrbe
10. van saját nukleáris programja, és egy közel-keleti regionális részecskegyorsító építését tervezi - persze, csak ha nyugat ezt hagyja, mert jelenleg a normál nukleáris programját is ott próbálja meg akadályozni a nyugat, ahol csak tudja
11. sokaknak furcsának tűnik, de a '79-es forradalom óta az iráni egyetemeken olyan vendég előadok is tartottak órákat, mint Stephen Hawking, a Nobel-díjas Kurt Wüthrich és Pierre-Gilles de Gennes, stb
12. Irán jelenleg a GDP 0,87%-át költi K+F-re, de 2,25%-ra tervezi növelni
13. 1979-es forradalom óta az egyetemisták száma 100 ezerről 2 millióra emelkedett
14. a vallási vezetésű ország miatti közhiedelemmel ellentétben kiemelkedően magas az egyetemeklen a nők aránya, a fizika szakon 80%



URBANIZÁCIÓ:

urbanizált lakosság: 68%

nagyobb városok:

Teherán 13 milliós
Mashdad 3,9 millió
Tabriz 2,3 millió
Isfahán 1,5 millió
Karaj 1,4 millió
Shiraz 1,2 millió
Qom 950ezer

legmagasabb épületek:
Milad Tower (435 m, TV-torony és múzeum, 2003, Teherán)
Teherán International Tower (162 m, 2007, Teherán)
Kapsad Housing (135 m, 1978, Teherán)
Asseman Tower (130 m, 2002, Teherán)



GAZDASÁG:

A tényszerűség kedvért most nézzük a 2009-es évet Irán esetében, hogy a nominál GDP termelésében hol áll a világrangsorban:
IMF adatai szerint: 28. hely - 325,938 millió usd (Magyaro: 50. hely)
Világbank: 26. hely - 331,015 millió usd (Magyaro: 50. hely)
CIA Wolrd Factbook: 29. hely - 330,500 usd (Magyaro: 51. hely)

Most nézzük 2009-es évet Irán esetében, hogy a GDP-PPP alapon hol áll a világrangsorban:
IMF adatai szerint: 18. hely (Magyaro: 51. hely)
Világbank: 18. hely (Magyaro: 52. hely)
CIA Wolrd Factbook: 16. hely (Magyaro: 52. hely)

Igaz, 75 millióan vannak, és az egy főre jutó GDP ennyivel oszlik, ezért egy főre jutó GDP (PPP alapon) alapján csupán a
IMF adatai szerint: 71. hely - 10,939 usd (Magyaro: 44. hely)
Világbank: 61. hely - 11,575 usd (Magyaro: 41. hely)
CIA Wolrd Factbook: 68. hely - 12,900 (Magyaro: 49. hely)

Most nézzük az egy főre eső GDP növekedést (PPP alapon) usd-ben az elmúlt 30 évben (IMF adatbázisa alapján):
1980: 2,974
1985: 4,507
1990: 4,489
1995: 5,094
2000: 6,800
2005: 9,268
2009: 10,939

gazdasági szerkezet:
ipar: 44,4%
mezőgazdaság: 10,7%
szolgáltatások: 44,9%


1. Irán tagja az N-11-nek (ugyanannak a Goldman Sachsnak a 2005-ös listája, amelyik 2003-ban megalkotta a BRIC országok kifejezést; (N-11 (next eleven) tagok: Egyiptom, Indonézia, Irán, Törökország, Dél-Korea, Vietnám, Mexikó, Fülöp-szigetek, Nigéria, Pakisztán, Bangladesh - azokat az országokat tartalmazza, amelyek a BRIC országok mellett a 21. század legfontosabb gazdaságaivá válhatnak)
2. a Világgazdasági Fórum a versenyképességi listáján (GCI) Iránt a 69. helyre tette
3. a The Economist Iránt 2008-ban az ipari termelési rangsorban (ebben csak az ipar van benne, mezőgazdaság és szolgáltatások nincsenek benne) a 39. helyre tette
4. 55 gyógyszergyártó vállalat működik Iránban
5. az idegenforgalmi bevételek szempontjából a 68. helyen áll a világban (ami nem a legjobb, de ahhoz képest, hogy a nyugati országok többségéből nincsenek szervezett utak Iránba, úgy már ez a helyezés nem is olyan rossz)
6. az ICT szektorban több mint 150 ezren dolgoznak
7. tagja az OPEC-nek és az ECO-nak (7 ázsiai és 3 európai ország gazdasági együttműködése)
8. van saját űrprogramja, űrtechnológia gyártása, űrügynöksége, és űrkilövő állomása és az első 10 országok közé tartozik, amelyek műholdat lőttek ki az űrbe
9. van saját nukleáris programja, és egy közel-keleti regionális részecskegyorsító építését tervezi
10. a világ legnagyobb autógyártó/autóipari országai között (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2009-es statisztikája): 12. helyen
11. iparcikkek exportja az áru export %-ban: 8,8%
12. gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 9,4%
13. vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban: 2,4%
14. fő kereskedelmi partnerei:
Kína,
India,
Dél-Korea,
Pakisztán,
Németország,
Franciaország,
Olaszország,
Oroszország,
Törökország,
Szíria,
Venezuela,
Dél-afrikai Köztársaság
és Kuba (ebből is látszik, hogy Irán gazdaga nem a nyugati konjunktúrától függ, hanem a Délkelet-Ázsia gazdasági növekedésétől);
15. fő külföldi tőkebefektetők:
Egyesült Arab Emírségek,
Omán,
Szingapur,
Indonézia,
Németország,
Franciaország,
Olaszország,
Anglia,
Törökország

A gazdasága 1/4-ét a főváros teherán állítja elő, ami miatt a vidéki irán gazdasági teljesítménye alacsonyabb - vagyis itt is főváros-vidék ellentét található, ami sok más országra is elmondható;
Teheránnak jelenleg 4 metró vonala van (line1: 28km; line2: 20,4km, line4: 20km; line5: 41,5km) és 1 pedig most épül (line3), vannak emeletes metrókocsijai is :)



Mezőgazdasági területi adatok:

terület: 1,648,195 km2
a művelt szántóföldek nagysága: 16,1 millió hektár szántóföld
öntözött terület nagysága: 76,5 ezer km2




RÖVID TÖRTÉNELEM:

1. az ókorban Perzsia területe többször is változott, volt amikor Egyiptomot is magában foglalta, de volt amikor idegenek uralták a területét (volt amikor egyiptomi fáraó foglalta el, de Nagy Sándor is meghódította Perzsiát), leghíresebb városa Persepolis, leghíresebb uralkodói Dairosz és Xerxész.
A Szasszanida korszak számos építészeti és tudományos dolga a mai napig érezteti hatását az európai művészetekben és tudományokban is



2. a középkorban Perzsia/Irán már akkor egy Nizam al-Mulkot adott a világnak (és az Abbaszida kalifátusnak), amikor Európában az egyház kezében volt a tanítást és a papokon és hivatalnokon kívül mindenki analfabéta volt
(Nizám nemcsak 3 szultán nagyvezíre volt, hanem számos iskolát alapított, és Isfahánban meg Bagdadban 1065-ben egyetemet alapított - Európában az első egyetem 1088-ban alakult Bolognában, az első magyar egyetem pedig 1367-ben)...

...de perzsa volt Omar Khayyam is, akit mi Európában a rubai-ról ismerünk (4 soros versek), de Iránban a mai napig mint tudóst tartják számon, ő készítette el a perzsa naptárreformot, a hiperbola számításokkal évszázadokkal megelőzte európai matematikusokat, és már akkor a heliocentrikus világképet terjesztette, amikor azért itt európában még máglya járt;

...de Avicenna (= Ibn Sina) is perzsa volt, akinek a Canon of Medicine és a Book of Healing c. könyveit európában egészen a 17. századig tanították;
vagy ott van al-Ghazali az egyik legnagyobb filozófus is perzsa muszlim volt;

Olyan városok voltak Perzsia iszlám hőskorában (a mongol hódítások előtt) mint Isfahan, Nishapur, Balkh, Szamarkand, Khíva, Shiraz (amelyek nagy része a mongol és tatár hódítások után megszűnik perzsának lenni, és Perzsia is elveszti területeinek jelentős részét).

A 13. században a mongol csapatok lerombolják Irán legfontosabb városait, és az ország elveszti Khorasszan tartomány nagy részét (ma Khorasszanon 6 ország osztozik!!!).

A 16. századtól a 18. századik a Szafavida dinasztia egy újabb virágkorát hozza el iránnak, ekkor válik az ország szunnitából shiítává...

...majd a 19. században a cári Oroszország és Brit birodalom véget vet ennek az újabb virágkornak, mert katonailag megszállják az országot - a katonai megszállás ellenére gyarmatosítani nem tudják, így a Közel-kelet és Közép-Ázsia egyetlen olyan országa, amelyet az európaiak nem tudtak gyarmatosítani (csak megszállni)



3. Irán modern kori történelme nagyban meghatározza a mai iráni lakosság világképét, és a jelenlegi politikai rendszerhez való hozzállását, amikor Irán demokratizálódni akart a 19. század végén/20. század elején, akkor a cári Oroszország és a gyarmatbirodalmi Anglia megakadályozták.

A cári Oroszország a friss parlamentet nemcsak feloszlatta (1906), hanem még a parlament épületét is lerombolta, hogy még szimbolikus nyoma se legyen a demokráciának...

...majd sok hónapos harcok után az irániaknak végül sikerült kivívniuk az oroszokkal és az angolokkal szemben, hogy mégiscsak demokrácia legyen náluk parlamenttel, amihez amerikai segítséget is igénybe vettek, egy bizonyos amerikai állampolgár, William Morgan Shuster*** rendbetette az ország pénzügyeit, és csökkentette a cári Oroszországtól való pénzügyi függést, a nemzetközi hitelezők által megbízhatóvá tette és ezáltal olcsó kölcsönökhöz juttatta Iránt, aminek a következménye az lett, hogy a cári Oroszország felszólította Iránt, hogy Shustert távolítsák el, vagy újra csapatokat küld Iránba, de ezúttal tízszer akkora sereget mint 1906-ban.

Az angolok a cári Oroszországgal megegyeztek Irán felosztásáról, hogy észak Oroszországé, dél pedig a briteké - csak alábecsülték a perzsák ellenállását, ami meghiúsította a tervüket, mivel már akkor ismert, hogy irán alatt hatalmas olajkészletek vannak, így az angolok mindenáron rá akarták tenni a kezüket - és bábként irányított megvehető diktátor kedvezőbb volt számukra, mint egy iráni nemzeti érdekeket figyelembe vevő parlamenti demokrácia, amely felmondja az irán számára előnytelen (és britek számára előnyös) szerződéseket.

Majd később jött az angol, francia és amerikai befolyás alatt álló Pahlavi dinasztia, ami modernizálta Iránt, de kemény diktatúra volt ami egy véres forradalomhoz vezetett (Mohammed Mosszadek miniszterelnök 1951-ben államosította az iráni kőolajkészleteket, amiért brit-amerikai titkosszolgálati segédlettel államcsinnyel eltávolították a hatalomból 1953 augusztusában az ún. AJAX hadművelet keretében), és a forradalom (1979) révén/után ki vette át a hatalmat?
A franciáknál menedéket kapó és a franciák által támogatott Khomeini Ajatollah (a forradalom idején még az USA is támogatta, csak a hatalomátvétele után romlik meg a viszony, amikor Khomeini nemet mond az amerikai olajlobbinak) a forradalom után még egy év sem telik el (1980), és Irak megtámadja Iránt, ami egy 8 évig tartó és döntetlennel záruló háborúhoz vezetett - de ez már a jelen történelméhez tartozik.


***William Morgan Shuster a The Strangling of Persia (alcíme: Story of the European diplomacy and oriental intrigue that resulted in the denationalization of twelve million Mohammedans, a personal narrative) c. könyvében ezt írja:
"It was obvious that the people of Persia deserve much better than what they are getting, that they wanted us to succeed, but it was the British and the Russians who were determined not to let us succeed."
ha érdekel, akkor ingyenes letöltheted (angolul): http://www.archive.org/details/stranglingofpers00shusuoft



KÜLFÖLDÖN ÉLT/ÉLŐ HÍRES IRÁNIAK:
(a lista nem teljes körű)

Freddy Mercury - énekes (eredeti neve: Farrokh Bulsara) (családja még a Shah-rendszerben menekült az USA-ba, a családja egyébként nem muszlim, hanem zoroasztro)
Andre Aghassi - világbajnok teniszező
Tami Stronach - színésznő (ő játszotta a Végtelen történetben a végtelenül bájos gyermek királynőt)
Shohreh Aghdashloo - Oscar-díjra jelölt USA-ban élő iráni származású színésznő
Catherine Bell - színésznő (JAG - Becsületbeli ügyek főszereplőnője)
Jimmy Delshad - Beverly Hills polgármestere
Shirin Ebadi - Nobel béke-díjas, emberjogi aktivista
Anousheh Ansari - az első női űrtúrista
Omid Kordestani - a Google kereskedelmi elnökhelyettese
Farzad Nazem - a Yahoo elnök-helyettese
Cyrus Golkar - Sun Microsystem vezérigazgatója
Sina Tamaddon - az Apple elnök-helyettese
Pierre Omidyar - az Ebay alapítója és elnöke
Hossein Eslambolchi - a Bell Lab. vezérigazgatója, az AT&T és a Global Network Services elnöke
Mohsen Moazami - a CISCO elnökhelyettese
Atoosa Rubenstein - a COSMOGIRL alapítója
Arash Farbound - a Farbound Cars és a le Mans 24h alapítója
Bijan Aghevli - a Chase Manhattan ázsiai gazdasági részlegének vezetője (a Chase Manhattan a David Rockefeller vállalkozásának utódja, a cégcsoporthoz tartozik a J.P.Morgan is)
Christine Amanpour - a CNN vezető nemzetközi tudósítója
Rudi Bakthiar - Fox News vezető tudósítója
Fariborz Sahba - építész (ő tervezte a Haifában a Bahai központ függőkertjét)
Farshid Moussavi - építész (Manhattanben a 9/11-ben összedőlt WTC területének az újjáépítésében is részt vesz, valamint a 2012-es londoni Olimpia tervezésében is)
Farzad Bonyadi - póker világbajnok
Leile Vaziri - úszó világrekorder hátúszásban, 2007-es világbajnok
Arvani Razaei - teniszező
Ramin Sohrab - színész, valamint Shaolin Wushu bajnok
Mahyar Monshipour - WBA Box világbajnok
Shermine Shahrivar - 2005 Miss Europe
Hamassa Kohistani - 2005 Miss England
Ramona Amiri - 2005 Miss World (Kanada színeiben), 2007 Miss Universe (Kanada színeiben), egyébként pedig a rendes foglalkozása biológus
Eli Alibeyk - model
Leyla Milani - model
Camrone Alborzian - model
Nadia Bjorlin - színésznő
Samira Esmaili - színésznő
Sarah Shahi - színésznő
Rosie Malek - színésznő
Omid Djalili - színész
Laleh Karimpor - énekes
Deep Dish - house zenei dj
Nazanin Afshin-Jam - emberjogi aktivista, énekes
Leyli Afhar - gitáros, a Memphisi Egyetem tanára
Maryam Mirzakhani - matematikus
Asghar Rastegar - a Yale egyetem professzora
Lotfi Asker Zadeh - számítástechnika



DOKUMENTUMFILM ÉS KÉPEK IRÁNRÓL:

Rageh Inside Iran (2007) BBC Four
(dokumentumfilm Iránról, Rageh 1 évet élt Teheránban és erről készítette a filmet)
http://www.cosmolearning.com/documentaries/rageh-inside-iran-533/1/

Teherán képek:
http://www.skyscrapercity.com/showthread.php?t=351718&page=402

Isfahán képek:
http://www.skyscrapercity.com/showthread.php?t=793892

Irán képek:
http://www.skyscrapercity.com/forumdisplay.php?f=646


TEHERÁN - KÉPEK:

Teherán nem egy szép város még iráni szemmel nézve sem, egy nagyméretű szürke város, ugyanakkor infrastruktúra terén modernebb mint Budapest - de azért vannak régi hangulatos városrészei is műemléképületekkel és régi bazárokkal.
A városról ma már senki nem mondaná meg, hogy a 80-as években szét lett bombázva, mert teljesen újjáépítették - csak sajnos azért, hogy a háború pusztítása után minél hamarabb minél több embernek tudjanak lakhatást biztosítani, ezért a mennyiségre helyezték a hangsúlyt és az esztétikát figyelmen kívül hagyták.




SAH RENDSZER - KÉPEK:

A Sah rendszer modernizálta, nyugati szintre vitte iránt, viszont ezt a magas életszínvonalat csupán az arisztokrácia és a nagyvárosi középosztály élvezhették - a vidékiek és a szegények el voltak nyomva, és egy nagyon kemény katonai diktatúra volt (a nyugati média állandóan dícsérte a sah rendszert, de a negatívumokról mélyen hallgatott)













A sah rendszert a nyugati média állandóan dícsérte, pedig egy nagyon kemény katonai diktatúra volt, és a nagyvárosi középosztály ugyan nyugati életmódot folytatott, de a vidéki lakosság szegény volt és nagyon el volt nyomva - és ez volt a 79-es forradalom kiváltó oka is:








 © ElemzoCsabi2011. jan. 09. 01:47 | Válasz | #15 
EGYIPTOM 1. - AFRIKA LEGIPAROSODOTTABB ORSZÁGA



Itt van néhány adat és információ Egyiptomról, erről a 81 milliós országról, valamint a 20 milliós fővárosáról, Kairóról;
Egyiptom az igazi ellentétek országa, vannak hegyei és tengerszint alatti területei, 2 tengerpartja (Vörös-tenger és a Földközi-tenger), itt végződik a Nílus és egy delta torkolattal ömlik a tengerbe;
az ország 95%-a lakatlan sivatag.
Több mint 5000 éves történelme van...

...Európa számára Egyiptom több szempontból fontos. Nem csupán a hellén Nagy Sándor és az általa alapított Alexandria miatt, amely az ókorban a világ tudásközpontja volt. A Ptoleimaiosz korszak ikonográfiája hatással volt a későbbi keresztény ikonográfiára. Cleopátra és Julius Cézár történetét pedig már az európai gyermekek is ismerik a számtalan film és rajzfilm feldolgozásból.
Persze a legfontosabb Európa és a nyugati civilizáció számára, hogy Egyiptomban található a Biblia több helyszíne. Itt vette át Mózes a Tízparancsolatot. Innen volnultak a Szentföldre a zsidók a fáraó elől. Itt történt a tíz csapás. Itt töltötte Jézus gyermekkorának egy részét. Egyiptomból származik az első keresztény szerzetes, és itt található a legrégebbi keresztény kolostor is.
A 19. században és a 20. században a nasszeri szocialista forradalomig a Kairó és Alexandria igazi kozmopolita nagyvárosok voltak, gazdag kulturális élettel, a nyugati arisztokráták és művészek kedvenc helyei. Olyan írók írták Egyiptomban a műveiket, mint Agatha Christie vagy Lawrence Durell. És Verdi is az Aidát eredetileg a kairói operaház megnyítójára írta, csak nem készült el időben a művel.

Gazdaságilag Európa számára a Szuezi csatorna kiemelten jelentős (az 1956-os szuezi válság is erről szólt, a csatorna feletti uralom megszerzéséről), mert 7000 km-rel csökkenti le az utat Európa és Dél-Ázsia között. Itt jönnek keresztül az olajországokból a nagy olajszállító tankerhajók, valamint Japán, Kína, India és a többi délkelet-ázsiai ország és európa közti hajóforgalom is a csatornán keresztül történik.

Habár Egyiptom az egyik legszegényebb arab ország, viszont a legnépesebb, és az utóbbi 2 évtizedben hatalmas fejlődésen ment keresztül, mind a gazdaság, mid az oktatás, mind az életszínvonal területén.
Ami nagy gondja Egyiptomnak, hogy 80 millió ember él dunántúlnyi méretű helyen, és ennyi embert nehezen tud eltartani ez a terület + a gazdasági növekedés nem tudott lépést tartani a népességnövekedéssel (az 1. világháború óta megnyolcszorozódott a lakossága).
Ez a valódi probléma Egyiptomban, hogy hogyan lehet ekkora népességnek munkát biztosítani, mert a jövőbeni fejlesztések sem fognak tudni annyi munkahelyet teremteni, mint amennyire szükség lenne - ezért még jó pár évtizedig latin-amerikai társadalmi megoszlás lesz a jellemző az országra.



EGYIPTOM - ALAPADATOK:

terület: 1 millió km2
népesség: 80 millió
urbanizáció: 43%
népességnövekedés: 2,00%
öntözött terület nagysága: 34,2 ezer km2
megművelt szántóterület: 3,3 millió hektár
gazdasági szerkezet szektoronként:
ipar 36%
szolgáltatások 49%
mezőgazdaság 15%
gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 12,5%
a világ legnagyobb autógyártó/autóipari országai között (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2009-es statisztikája): 39. hely
vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban:15,6%
iparcikkek exportja az áru export %-ban: 30,6%
főbb exportpartnerek:
Olaszország 9,5%
USA 7,1%
Spanyolország 6,2%
India 6%
Szíria 4,7%
Szaud Arábia 4,6%
Japán 4,5%
Németország 4,5%
egyéb országok 53%
legmagasabb épületek:
Cairo Tower (187 m, étterem, konferencia, kilátó, 1961, Kairó)
Ministry of Foreign Affairs (143 m, 39 emelet, 1994, Kairó)
El Gezira Tower Movenpick Hotel (142 m, 43 emelet, 1996, Kairó)
Grand Hyatt Cairo (142 m, 41 emelet, 2002, Kairó)



URBANIZÁCIÓ:

urbanizáció: 43%

nagyobb városok:
Kairó 20 millió lakos
Alexandria 4,5 milliós
Port Said 1,5 milliós
Tanta 1,1 milliós
Damietta 1 milliós
Mansura 1 milliós
Ismailija 750ezres

legmagasabb épületek:
Cairo Tower (187 m, étterem, konferencia, kilátó, 1961, Kairó)
Ministry of Foreign Affairs (143 m, 39 emelet, 1994, Kairó)
El Gezira Tower Movenpick Hotel (142 m, 43 emelet, 1996, Kairó)
Grand Hyatt Cairo (142 m, 41 emelet, 2002, Kairó)
Nile City ikertornyok (142 m, 34 emelet, 2003, Kairó)
El Maadi Residential Towers (140 m, 42 emelet, 1984, Kairó)
Cairo Plaza Building és National Bank of Egypt ikertornyok (135 m, 33 emelet, 1986, Kairó)
San Stefano Grand Plaza (??? m, 35 emelet, 2006, Alexandria)



GAZDASÁG:

Hatalmas építkezés zajlanak az egész országban, új és új ipari parkok (a befektetők egy része kínai, dél-koreai és japán, vagyis nemcsak a nyugati tőke megy oda - de az olajállamok is egyre többet fektetnek be egyiptomban), irodanegyedek, több százezres bolygóvárosok Kairó metropolisz övezetében;

A Goldman Sachsnak az N-11 (next eleven) listáján szerepel (ugyanannak a Goldman Sachsnak a 2005-ös listája, amelyik 2003-ban megalkotta a BRIC országok kifejezést; (N-11 (next eleven) tagok: Egyiptom, Indonézia, Irán, Törökország, Dél-Korea, Vietnám, Mexikó, Fülöp-szigetek, Nigéria, Pakisztán, Bangladesh - azokat az országokat tartalmazza, amelyek a BRIC országok mellett a 21. század legfontosabb gazdaságaivá válhatnak)

London School of Economics and Political Science (LSE) Outsourcing Unit for the Information Technology Industry Development Agency (ITIDA) szerint Egyiptom Mexikó, Lengyelország és a Fülöp-szigetek melletti feltörekvő nem Bric ország.

A Global Services-Tholons szerint Kairó és Alexandria a top 50 feltörekvő outsourcing város között van.

A Jones Lang LaSalle szerint 2009-ben az irodapiacon Kairó volt a legerősebben teljesítő város.

A Világgazdasági Fórum legújabb 2010/2011-es tanulmánya szerint Egyiptom gazdaságában a K+F és az ICT egyre fontosabb szerepet kezd játszani.
Vállalatok K+F kiadásai: a világon az 54. hely
Az egyetemek és az ipar együttműködése a K+F terén: a világon a 96. hely
A legújabb technológiák elérhetősége terén a világon: 66. hely
A kormányzat sikeressége az ICT elősegítésében: a világon a 27. hely
Az ICT fontossága a kormányzati jövőképben: a világon az 57. hely
A kormányzat ICT prioritása: a világon a 41. hely

A delta vidék afrika legiparosodottabb területe (felső egyiptom meg ennek az ellentetje - ott meg alig van ipar)

A GDP szektorális megoszlásáról 2006-os a legfrisebb adatom:
ipar 36%
szolgáltatások 49%
mezőgazdaság 15%

A GDP 11%-át tette ki az idegenforgalom 2007-ben (és 2003-ban is ugyanez az arány volt - ez nem is csoda, mivel más szektorokban is hasonló méretű/ütemű beruházások történtek 2003 óta)
(összehasonlításul: Görögországban 16%-át adja a GDP-nek)
a teljes külföldi beruházások 19,3%-a történt az idegenforgalom terén 2008-ben,
valamint az arab beruházások 30%-a az idegenforgalom terén történt

Nézzük a 2009-es évet Egyiptom esetében, hogy a nominál GDP termelésében hol áll a világrangsorban:
IMF adatai szerint: 42. hely - 187,954 millió usd (Magyaro: 50. hely)
Világbank: 41. hely - 188,334 millió usd (Magyaro: 50. hely)
CIA Wolrd Factbook: 42. hely - 188,000 usd (Magyaro: 51. hely)

Most nézzük 2009-es évet Egyiptom esetében, hogy a GDP-PPP alapon hol áll a világrangsorban:
IMF adatai szerint: 26. hely (Magyaro: 51. hely)
Világbank: 25. hely (Magyaro: 52. hely)
CIA Wolrd Factbook: 26. hely (Magyaro: 52. hely)

Igen, itt jön be az, hogy Egyiptomban 80 millióan élnek, és az egy főre jutó GDP számításnál ennyivel oszlik.
Most nézzük 2009-es évet egyiptom esetében, hogy az egy főre jutó GDP-PPP alapon hol áll a világrangsorban:
IMF adatai szerint: 101. hely (Magyaro: 44. hely)
Világbank: 98. hely (Magyaro: 41. hely)
CIA Wolrd Factbook: 108. hely (Magyaro: 51. hely)

Az elmúlt 3 évtized egy főre eső GDP mutatója (a népesség másfélszeresére növekedése mellett az egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson számítve több mint háromszorosára növekedett):
Indicator
GDP (PPP) per capita, (US$)
1981 1,354.81
1991 2,524.99
2001 3,685.98
2005 4,316.59
2006 4,534.82

Most ugyanezt nézzük meg nem dollár, hanem az ottani fizetőeszköz, az egyiptomi fontban (amivel a boltban fizetnie kell az átlag egyiptomi melósnak)
GDP per capita at current prices, (EGP)
1981 411.20
1991 2,098.71
2001 5,493.28
2005 7,890.65
2006 8,707.88

Most nézzük meg GDP növekedését az ezredforduló után:
Real GDP Growth
2001 3.5
2002 3.2
2003 3.1
2004 4.1
2005 5.0
2006 6.9
2007 7.1
2008 7.2 (gazdasági válság éve!)
2009 5.2 (gazdasági válság éve!)

(forrás:
http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2006/01/data/dbcoutm.cfm?SD=2003&ED=2007&R1=1&R2=1&CS=3&SS=2&OS=C&DD=0&OUT=1&C=469&S=NGDP_RPCH-PPPWGT-PPPC&CMP=0&x=72&y=7;
https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/eg.html)

A világ legnagyobb autógyártó/autóipari országai között (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2009-es statisztikája): 39. hely.
Autóipari gyárak száma: 16.

Egyiptomban készül a közel-keleti gyógyszerek 30%-a.
Jelenleg 76 gyógyszeripari cég van Egyiptomban, aminek a számát 2015-re 180-ra szándékoznak emelni.

gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 12,5%

vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban:15,6%

iparcikkek exportja az áru export %-ban: 30,6%
főbb exportpartnerek:
olaszország 9,5%
usa 7,1%
spanyolország 6,2%
india 6%
szíria 4,7%
szaud arábia 4,6%
japán 4,5%
németország 4,5%
egyéb országok 53%



IDEGENFORGALOM:

Egyiptom idegenforgalmáról csak annyit, hogy a modern idegenforgalom bölcsője.
A 19. században ott jött létre az első mai értelemben vett tömegtúrizmus (Thomas Cook társaság nílusi hajóútjai), majd később Asszuán, Helwan (ma Kairó külvárosa), Alexandria, Kairó a brit, francia, olasz és német arisztokrácia téli üdülőhelyeivé váltak - és az egyiptomi idegenforgalmat a politika viharai hidegen hagyták.
Mindegy, hogy alkirályság, királyság, szocializmus, kapitalizmus, ottomán uralom, brit uralom vagy saját diktátorok, az idegenforgalom végig zavartalanul fejlődött (egyedül a 2 világháború, meg a 48-as izraeli, és az 56-os szuezi válság idején torpant meg ideiglenesen, de utána ugyanúgy fejlődött és növekedett tovább, mintha mi sem történt volna).
A 20. század első felében (az 1952-es nasszeri szocialista forradalomig) Kairó a nemzetközi arisztokrácia egyik központja volt az operaházával, színházaival, moziaival (számos korabeli filmcsillag New York, Párizs és London után Kairót tartotta kedvenc helyének).



Az alexandriai Cecil Hotel a királyság időszakában ilyen vendégeket fogadott mint Winston Churchill, W. Somerset Maugham, Lawrence Durell itt írta az Alexandriai négyes c. művét.
A kairói Mena Huose pedig olyan sztároknak adott helyet, mint Frank Sinatra, Charlton Heston, Cecil B. Demille, Charlie Chaplin, Roger Moore, vagy mint Agatha Christie, aki több krimijét is itt írta.

Néhány további Egyiptom illusztris vendégei közül : Konstantinosz Kavafisz, Noel Coward, E. M. Foster, Gayer-Anderson, Camille Saint-Saens, Theodore Roosevelt, stb.



Kairóban nyitott meg afrika első operaháza, aminek a megnyitóján Verdinek az Aida premierelőadása lett volna, csak mivel Verdi készült el a megnyitásra, így helyette a Rigoletto lett előadva - mivel ez évtizedekkel később leégett, így 1988-ban adták át az új operaházat, ami Afrika egyik legnagyobbja, és a Royal Philharmonic Orchestra 2007-ben itt tartotta első afrikai koncertjét.
Az új Operaház kapacitása: a fő teremben 4 emeleten 1300 ülőhely, a kis teremben 500 ülőhely, a szabadtéri színház részen 600 ülőhely van.

Az 1976-ban megnyitott Kairói Nemzetközi Filmfesztivál Afrika és a Közel-Kelet legnagyobb filmfesztiválja, nemzetközi jelentőségét tekintve mára már a berlini filmfesztivállal egyenlővé vált (sok ázsiai és afrikai országban a kairói filmfesztivál neve többet mond mind a berlini vagy a cannes-i).






A vendégszeretetnek és világ más tájairól vendégek hívásának több évszázados hagyománya van. Már a 13. században ismerték azt, amit ma országimázsnak, ország marketingnek, idegenforgalmi propagandának nevezünk,
itt egy 13. századból származó propaganda anyag felirata, amely a világ minden részéről hívta a kereskedőket és a betelepülőket: "Bárki, aki arra gondol, hogy országunkba jön látogatóba, vagy állandó letelepülésre, abban a tudatban döntsön szándékáról, hogy Isten ezzel neki akar adni mindent, ami jó és hasznos. Olyan országba fog érkezni, ahol nincs szüksége takarékosságra, mert ez a hely az ott lakók számára éden paradicsom-kretje, azoknak pedig, akiket elfog a honvágy, a legjobb társaságot nyújtja. Aki olvassa ezt a nyilatkozatot, legyen Jemenben, Indiában, Kínában vagy másutt élő kereskedő, készüljön fel, s induljon útra hozzánk. A valóság nagyobb hatással lesz rá, mint az amit hallott. Olyan bánásmódot fog találni, mely valóra váltja mindezeket az ígéreteket."



Ilyen idegenforgalmi múlttal és hagyományokkal nem csoda, ha Egyiptomban az idegenforgalmat komolyan veszik.
Az, hogy magyarok és kelet-európaiak nem nagyon látogatják Kairót (vagy, ha igen, akkor is főleg 1-2 napos buszos kirándulásra) még nem jelenti azt, hogy jelentéktelen lenne, Elég megnézni a 20-30-40 emeletes luxushoteleit:
a Grand Hyatet (40 emelet 700 luxus szobával),
a Four Seasons Hotelből is 2 van: egy 30 emeletes (366 szobával) és egy 20 emeletes (271 szobával),
a Sofitel 433 szobás,
Intercontinentalból is több van (közülük a legnagyobb 774 szobás),
Sheraton 650 szobás (27 emeletes) 1000 férőhelyes konferenciateremmel,
Mariottból is több van Kairóban (a legnagyobb közülük 977 szobás),
Hiltonból is több van a városban (a legmagasabb 36 emeletes),
Mövenpickből is több van (legmagasabb 43 emeletes)
és még lehetne sorolni a többi 5 csillagos luxushotelt.



Itt épült Afrika 1. metrója (1987-ben adták át), és 1995-ben csupán 1 metrovonala volt (44,3km hosszú, van ahol földalatt, és van ahol föld felett), 2005-ben már teljes hosszában üzemelt a 2. is (21,5km és 20 állomással), most meg épül már a 3. vonal is, ami 33km hosszú lesz.



Nem véletlen, hogy Kairóban van mind Afrika, mind a Közel-kelet 2. legnagyobb bevásárló, szórakoztató és üzletközpontja, jelenleg csupán a dubai Dubai Mall nagyobb,
a kairói Citystars (750ezer m2 területen: 150ezer nm2 területen 7 emeletes shopping centre, + további területeken 11db 18 emeletes irodaépület és lakóépület + 2 szálloda (egy 18 és egy 13 emeltes) + 21 termes mozi + vidámpark + a vendégek részére 6,600 férőhelyes parkoló)
http://www.citystars.com.eg/citystars/photogal/



Kairó legújabb plazaját nem sokkal a 2011-es Mubarak-rezsimet megdöntő januári forradalom előtt nyitották, a Mall of Arabia 441ezer m2 alapterületen: 250ezer m2 3 emeletes bevásárlóközpont + éttermek, mozik, családi szórakozási lehetőségek, jégpályás bowling, videójátéko központ, stb



De nem csak Kairóban vannak nagy luxus szállodák, hanem pl. ott van a 35 emelet magas alexandriai San Stefano (a régi kaszinóhelyén épült) 880 lakással, a Four Seasons 125 luxus szobájával, 12ezer m2 irodafelülettel, 4 emelet bevásárlóközponttal és 10 mozival.




Persze nemcsak a jelenben, hanem már a középkorban fontos szerepet töltött be Egyiptom életében a kereskedelem. A mai plázák és mallok egyik korabeli elődje, a kairói Khan el-Khalili, nem egyetlen nagy fedett bazár, hanem egy komplett városrész, amelynek a főutcája 2 km hosszú üzletekkel és kávézókkal, éttermekkel teli és abból nyilnak a szintén üzletekkel és éttermekkel, kávézókkal teli levő sikátorok labirintusai.





MEZŐGAZDASÁG:

A Nílus delta vidéke a világ egyik legintenzívebben művelt mezőgazdasági területe
(speciel a környezetvédők ennek nem örülnek, de az európai gyümölcsfogyasztók meg igen, mert az 2-3 szori szüret és a "szomszédos" távolság miatt olcsóbban juthatnak hozzá mint a Dél-amerikából importáltakhoz), de gyümölcsön, babon és gabonaféléken kívül a ruhaipar számára fontos gyapot is jelentős, számos parfümnek az a lapanyagát az oázisokban teremlik (a legnagyobb oázisuk a Fayyum akkora területű mint mi Balatonunk).

A sivatagba elkezdték bevezetni az öntőzőrendszert, hogy ott is mezőgazdasági területeket alakítsanak ki (egy olyan országról beszüléünk, amelynek 95%-a terméketlen sivatag - egy ilyen országban 1-2% mezőgazdasági terület-növelés is jelentős ráfordításokat igényel, hiszen a vízkészlet nagyon korlátozott) - elég megnézni a Kairó-Alexandria közti sivatagi autópályát, aminek ma mármindkét oldalán ültetvények láthatóak;
az asszuáni nagy gát megépítésével szabályozottá vált a Nílus, és a világ akkori legnagyobb mesterséges tava jött létre (Nasszer tó - azóta már épült nagyob a világon)

öntözött terület nagysága: 34,2 ezer km2
megművelt szántóterület: 3,3 millió hektár

mezőgazd. gépesítés: 45. hely
művelhető földterület (hektár): 65. hely (3,3 millió hektár)
kukorica term.: 13. hely
rízs term.: 14. hely
gabona term.: 18. hely
búza term.: 10. hely
gyapot term.: 12. hely
banán: 19. hely
gyapot export: 9. hely
hús, húsárú: 29. hely



OKTATÁS, KULTÚRA:

Egyiptom az afrikai és az arab filmgyártás központja, filmipara azt jelenti Afrikának és az arab világnak, amit Hollywood a nyugatnak, Boolywood Kelet-ázsiának és Brazilia Dél-amerikának.

Az új alexandriai könyvtár a világ egyik legmodernebb könyvtára, ahol számítógépeken 3,7 petabyte adatot tárolnak (ez könyvekbe átszámolva, ha minden könyvet 300 oldalasnak számítunk, akkor 100 millió könyvvel egyenértékű), ezen kívül 4 múzeum, egy planetárium és egy konferenciaterem is helyet kapott a komplexumban, maga az olvasóterem pedig 13 szintes és 70 ezer m2 területű, a külső falán pedig az összes nyelv (köztük a holt nyelveké is) ábc-je fel van írva.
A 2009-es évben 800ezer túrista látogatta meg a könyvtárat (ezt könnyű regisztrálni mert külön jegy van a túristáknak akik csak megnézni akarják, de beiratkozni nem).



A kairói Mohamed Mahmud Khalili Múzeumban olyan világhírű impresszionista festők eredeti alkotásai láthatóak, mint: Van Gogh, Gauguin, Monet, Degas, Toulouse-Lautrec, Corot, Pissaro, Sisley, Millett.





Egyetemek:

Kairóban épült a világ második legrégebb óta a mai napig működő egyeteme 975-ben, az al-Azhar egyetem. Az elmúlt évtizedben kapott kairó Heliopolis városrészében egy teljesen modern hi-tech épületkomplexumot.
A Cairo University benne van a világ top 500 egyeteme között (mind a Times Higher - QS World University Rankings 2008, mind pedig Institute of Higher Education at Shanghai Jiao Tong Univeristy 2007 listájában)
(a magyar egyetemek közül évek óta csupán az SZTE és az ELTE tud bekerülni).

Egyiptomban évente 330 ezer diák szerez diplomát, közülük 31 ezren (vagyis kb 10%-uk) műszaki, mérnöki vagy tudományos szakon. És a frissen végzősök közül 25 ezren több nyelven is folyékonyan beszélnek (az angol mellett leginkább németet, franciát és spanyolt).

Az oktatási kiadások a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) százalékában: 4.41% (a világon az 59. hely)
Tudósok és mérnökök elérhetősége: a világon a 53. hely

Elég megnézni, hogy mennyi egyetem van egyiptomban, és ezek közül mennyi épült az elmúlt évtizedekben:

-állami egyetemek:

* Al-Azhar University (alapítva: 975)
* Cairo University (alapítva: 1908)
* Alexandria University (alapítva: 1942)
* Ain Shams University (alapítva: 1950)
* Military Technical College (MTC) (alapítva: 1957)
* Assiut University (alapítva: 1957)
* Mansoura University (alapítva: 1972)
* Tanta University (alapítva: 1972)
* Zagazig University (alapítva: 1974)
* Helwan University (alapítva: 1975)
* Minufiya University (alapítva: 1976)
* Suez Canal University (alapítva: 1976)
* Al-Minya University (alapítva: 1976)
* Beni-Suef University (önálló egyetemmé vált: 2005; eredetileg a Cairo Univ. karaként alapították: 1977)
* Sadat Academy for Management Sciences (alapítva: 1981)
* South Valley University (alapítva: 1994)
* Banha University (alapítva: 2005)
* Al-Fayuom University (alapítva: 2005)

- magán egyetemek:

* American University in Cairo (AUC) (alapítva: 1919)
* Arab Academy for Science and Technology and Maritime Transport (AASTMT) (alapítva: 1972 az Arab Liga Szervezeteként)
* Thebes Academy (alapítva: 1980)
* Akhbar El Yom Academy (alapítva: 1988)
* Higher Technological Institute (alapítva: 1989)
* Future Academy (alapítva: 1993)
* Modern Academy In Maadi (MAM) (established in 1993)
* El Shorouk Academy (alapítva: 1995)
* Modern Sciences and Arts University (MSA) (alapítva: 1996)
* Misr University for Science and Technology (MUST) (alapítva: 1996)
* October 6 University (alapítva: 1996)
* Université Française d'Égypte (UFE) (alapítva: 2002)
* Arab Open University (AOU) (alapítva: 2002)
* German University in Cairo (GUC) (alapítva: 2003)
* Canadian International College (CIC) (alapítva: 2004)
* Al-Ahram Canadian University (ACU) (alapítva: 2005)
* British University in Egypt (BUE) (alapítva: 2005)
* Egyptian Russian University (ERU) (alapítva: 2006)
* Future University in Egypt (FUE) (alapítva: 2006)
* Nahda University (alapítva: 2006)
* Nile University (alapítva: 2006)
* Pharos University in Alexandria (PUA) (alapítva: 2006)
* Sinai University (alapítva: 2006)
* Heliopolis University (alapítva: 2008)
* Cairo American College (CAE)
* International Academy for Media Sciences (IAMS)
* Misr International University (MIU)
* The High Institute of Applied Arts

A Future University honlapja:
http://www.futureuniversity.edu.eg/gallery/main/gallery.htm
AUC:
http://www.aucegypt.edu/Pages/default.aspx
Cairo University:
http://www.cu.edu.eg/english/history/default.aspx


Ez pedig az afrikai egyetemek 2009-es rangsora:

1 Cairo University Egypt
2 Ain Shams University Egypt
3 University of Cape Town South Africa
4 University of Pretoria South Africa
5 Universiteit Stellenbosch South Africa
6 University of KwaZulu-Natal South Africa
7 Mansoura University Egypt
8 German University in Cairo Egypt
9 Helwan University Egypt
10 Assiut University Egypt
11 Zagazig University Egypt
12 University of Dar es Salaam Tanzania
13 University of Ghana Ghana
14 Minufiya University Egypt
15 South Valley University Egypt
16 Tanta University Egypt
17 Makerere University Uganda
18 Alexandria University Egypt
19 Benha University Egypt
20 University of Namibia Namibia
21 Minya University Egypt
22 Université Senghor Egypt
23 Akhbar El-Yom Academy Egypt
24 University of South Africa South Africa
25 University of the Western Cape South Africa
(forrás: http://www.4icu.org/topAfrica/)

Itt van néhány egyiptomi tudós a 20. századból a teljesség igénye nélkül (ha megnézzük, többségük vagy a Cairo University, vagy az Ain Shams Universityn szerezte első diplomáját):

Ahmed Hassan Zewail - kémia, Nobel-díj
dr. Mostafa Kamal Tolba - 17 évig az UNEP (ENSZ Környezetvédelmi Programja) vezetője
prof. Elasayed Elsayed Wagih - biotechnológia
prof. Hamed Goher - óceánográfus
prof. Fahmy Ibrahim Mikhail - matematikus, relativitás elmélet egyik kutatója
Ali Moustafa Mosharafa Pasha - matematikus, relativitás elmélet egyik kutatója
dr. Mamdooh Wanas - csillagász
Caleb Gattegno - matematikus (ilyen névvel hol máshol, mint a királyság korabeli kozmopolita Alexnadriában születhetett)
Samir Amin - közgazdász
Rashad Khalifa - kémia
Mostafa A. el-Sayed - nanotechnológia
Faten Zahran Mohammed - biokémikus
Essam E. Khalil - HVAC rendszerek (speciel ő Skóciában született, de a Cairo Universityn diplomázott)
Moustapha Kassem - fizikus, endrocrinológus

De egy ország nemcsak abból áll, hogy milyen tudósokat tud kinevelni, hanem a művészeti, irodalmi, építészeti életéből is:

Youssef Chanine - fimrendező, Cannes-ban életműdíjat kapott
Omar Sharif - színész
Nagib Mahfuz - Nobel-díjas író
Aloa el-Aswani - író
Mahmud Said - festő
Mahmud Muhtar - szobrász
Hassan Fathi - építész

Itt van néhán kép a kairói Smart Village-ről, ahova csupa ICT cégek telepedtek be:




 © ElemzoCsabi2011. jan. 09. 01:50 | Válasz | #16 
EGYIPTOM 2. - A VILÁG ANYJA ÉS A BIBLIA FÖLDJE



Kairóról vélemények:

Voltaire Meshulam rabbi (1481): „Fogadni mernék, hogy ha Rómát, Velencét, Milánót, Padovát, Firenzét és még vagy négy várost egybe lehetne gyúrni, akkor sem tennék ki Kairó gazdagságának és népességének a felét sem

Leonardo Friscobaldi itáliai kereskedő (1348): „Kairó egyetlen utcájában több ember él, mint egész Firenzében

Max Rodenbeck – Cairó: The City Victorious (Kairó, a győzedelmes város) könyvében (1998): „A középkori Kairó – nagyságrendjét és népsűrűségét, valamint vállalkozásait és gazdasági sikereit tekintve – korának New Yorkja volt.

Ibn Khaldun a XIII. században: "A várost udvarházak és paloták szépítik, dervis kolostorok és iskolák díszítik, a tudás holdjai és csillagai világítják meg"

Egy 13. századból származó propaganda anyag felirata, amely a világ minden részéről hívta a kereskedőket és a betelepülőket: "Bárki, aki arra gondol, hogy országunkba jön látogatóba, vagy állandó letelepülésre, abban a tudatban döntsön szándékáról, hogy Isten ezzel neki akar adni mindent, ami jó és hasznos. Olyan országba fog érkezni, ahol nincs szüksége takarékosságra, mert ez a hely az ott lakók számára Éden paradicsomkertje, azoknak pedig, akiket elfog a honvágy, a legjobb társaságot nyújtja. Aki olvassa ezt a nyilatkozatot, legyen Jemenben, Indiában, Kínában vagy másutt élő kereskedő, készüljön fel, s induljon útra hozzánk. A valóság nagyobb hatással lesz rá, mint az amit hallott. Olyan bánásmódot fog találni, mely valóra váltja mindezeket az ígéreteket."

Egy névtelen perzsa utazó a Fatimida korszakból: "Kairó olyan nagy város, amihez kevés várost lehet hasonlítani. Úgy számoltam, hogy nem kevesebb, mint húszezer boltja van. A karavánszerájok, fürdők és más középületek olyan nagy számban vannak, hogy nehéz lenne őket elsorolni. Ami a királyi palotát illeti, amint valaki megpillantja a városon kívül, hegynek hihetné, akkora az épület tömege és magassága. A házakat gyümölcsösök és díszkertek választják el egymástól...
...Annyi gazdagságot láttam Egyiptomban, hogyha leírnám és felsorolnám, senki sem hinne Perzsiában szavaimnak.
"

Az Ezeregyéjszaka meséiben így szerepel Kairó (ez a Mameluk-korszakban írdódott): "Aki nem látta Kairót, nem látta a világot. Földje arany, Nilusa csodálatos; asszonyai mint a paradicsom lányai; házai paloták; levegője lágy és édes illatú, mint az aloé és felfrissíti a szívet, - hogyan is lehetne ez másként, amikor Ő a Világ Anyja."

National Geograpich Traveller Egyiptom: „Pontos számokat nem tudunk, de Kairó lakossága akkoriban {14. század} akár félmillió is lehetett, vagyis kétszer annyi, mint a korabeli Párizsé – Európa akkori legnagyobb városáé - és ötször annyi, mint Konstantinápolyé.
A mamelukok bőségét a maguk után hagyott épületek, melyek az egyiptomi iszlám építészet csúcspontját képviselik…
…mameluk építészet mintegy kétszáz épülettel képviselteti magát Kairóban mecsetek, paloták, szökőkutak, valamint egy kórház formájában, melyet hétszáz éve alapítottak, és még ma is használatban van.

A Nilométert négy falba süllyesztett csúcsos boltív is ékesíti. A középkori európai építészet boltíveire hasonlítanak, holott több száz évvel a gótikus stílus megjelenése előtt készültek.

Napóleon 1797.08.16-án a Direktóriumnak: "Európa csak vakondtúrás, nagy birodalmak és nagy változások csak keleten születnek, ahol hatszámillió ember él.
...Nincs messze az idő, amikor ahhoz, hogy Angliát valóban elpusztítsuk, meg kell hódítanunk Egyiptomot.
"
Napóleon: "Azért jöttem, hogy jogaitokat visszaállítsam, a bitorlókat megbüntessem és hogy Istent és az ő prófétáját, valamint a Koránt jobban tiszteljem, mint a mamelukok."
Napóleon 54 ezer fős seregét 165 tudós és művész is elkísérte

The Times, 1876.01.06.: "Egypitom a fejlődés csodálatos példája, többet haladt előre hetven év alatt, mint más országok ötszáz év folyamán"

Egyiptom alkirálya Iszmail pasa 1879-ben: "My country (Egypt) is no longer in Africa; we are now part of Europe." ("Az országom többé már nem Afrikában van, mi most már Európa része vagyunk")

al-Hákim tudás palotájában (1005-ben) 600 ezer kötetes könyvtár volt
al-Haqrizi a 15. században 73 madraszát (ez a mai bentlakásos középiskolának felel meg) számolt össze, mások ennél többet: 45-öt a régi, és 70-et az új városrészben
közfürdők száma: több mint 40 ezer

KAIRÓ 5 LEGHÍRESEBB MECSETE ÉS KOMPLEXUMA (IX-XIX. SZÁZAD):

Hasszán Szultán mecset és madrasza 1363-ban 150m hosszú, 68m széles, kupola 55m magas, minaret 82m magas




Alabástrom mecset (más néven Mohammed Ali mecset) 19. században az isztambuli Yeni mecset másolata: 41x41m, kupola magasság: 52m, minaretek magasság: 82m



al-Azhar mecset és egyetem: a világ második legrégibb ma is működő egyeteme (az első a marokkói Fezben működik) 972-ben készült el (megelőzte az első nyugati egyetemeket mint Sorbonne, Oxford, Bologna, stb) - habár az al-Azhar mecset évszázadok óta a szunnita iszlám szellemi központja, de annak idején még a síita Fatimidák építették, akik Egyiptomot két évszázadon keresztül uralták
mérete: belső udvar: 90x40m; szentély: 3000m2; márványoszlopok száma: 140



Ibn Tulun mecset: a legenda szerint pont azon a helyen épült, ahol Ábrahám feláldozta fiát, Izsákot. Ez Egyiptom második legrégebbi mecsete (879), amit az Abbaszida kalifátustól Egyiptom (akkor még csak rövid életű) önállóságát kivívó Ibn Tulun építtetett egy keresztény építész tervei szerint, aki a szamarrai Nagy Mecsetet tekintette példának, így itt található Egyiptom egyetlen külső csigalépsős minaretje. A több mint 2000 méter hosszú fríz faanyaga egy legenda szerint Noé bárkájából származik, amelyet állítólag maga Ibn tulun talált meg.
mérete: 140,3x122,3m, teljes alapterülete: 26.318m2; ebből a mecset belső területe: 17.000m2; falainak magassága: 13m; lépcsős minaret magassága: 40,44m



Kaláun szultán épületkomplexuma (1284) egy medreszét (bentlakásos iskola), egy merisztánt (kórház), egy mecsetet és egy mauzóleumot tartalmaz. A merisztánjában több mint 700 éve folyamatosan, még ma is működik egy szemklinika - ezzel a világ legrégebbi jelenleg is működő kórháza.
Méretei: minaret magassága: 56m,
udvarai:
mauzóleum udvara: 10x13m
Qubbah belseje: 21x23m
madrasza udvara: 20,5x17m
a merisztán udvara: 21x33m




PARKOK, PARKKULTÚRA:

Habár Egyiptomot sokan koszosnak, szemetesnek tartják és első benyomásra valóban annak tűnik. De ha jobban megismerjük az országot, akkor nagyon sok szépen gondozott zöld parkot láthatunk. Egyiptom parkkultúrája régre nyúlik vissza, már a középkori utazók beszámolóiban és az Ezeregy éjszaka meséiben is messze földön híress vált:
"A házakat gyümölcsösök és díszkertek választják el egymástól" (Egy névtelen perzsa utazó a Fatimida korszakból)
"levegője lágy és édes illatú, mint az aloé és felfrissíti a szívet" (Ezeregyéjszaka meséi)
"az ott lakók számára Éden paradicsomkertje" Egy 13. századból származó propaganda anyag felirata

Kairó belső várorészeiben alig van szabad hely zöld területnek, mert annyira sűrűn beépített, de azért nem messze a belvárostól már vannak nagy zöld területek is. Az egyik a Nílus Tahrirrel szemközti oldalán Gezira sziget a sportpályáival, parkjaival és persze a 187 m magas Kairó toronnyal (építésekor Afrika legmagasabb épülete volt), amely étterem és kilátó is egyben. Este energiatakarékos ledeknek köszönhetően különböző színekbe öltözik a torony, és óránként szövegek és képek futnak végig rajta.



Kairó legújabb nagy parkja, a 30 millió USD-be került, és 2005-ben átadott 30 hektáros al-Azhar park, amely légvonalban az al-Azhar mecsettől a Citadelláig tart. A park számos nemzetközi díjat kapott ("Innovation - T+L 2005 Global Vision Awards", "60 of the World's Great Places", "Travel +Leisure magazine Global Vision Innovation Award") és az Urban Plaza projekt keretében a 4000 m2-es, két emeletes Kairói Történeti Múzeum is helyet kap. Ezen kívül több étterem, kávéző, játszótér és amfiteátrum is található. De a park igazi érdekessége, hogy a széleit az eredeti Szaladin által építtetett városfal határolja. Zölden ragyogó öntözött pázsítját, füves dombjait és ligeteit szabályos perzsa stílusú kert szeli ketté, a közepén csatornával, amely egy sor sekély medencét és szökőkutat köt össze, és a végére egy mesterséges tavat is kialakítottak.



Alexandria sem marad el a fővárostól nagy parkokban. Sőt, Alexandria igazi mediterrán városhoz illően teli van zöld parkokkal és szökőkutakkal. A legnagyobbb s leghíresebb parkja a Montazah palota kertje 18 km-re a belvárostól a Corniche (24 km hosszú tengerpati sétány) keleti végén. A több hektár területű parkban nemcsak II. Abbasz Hilmi kedive (1892-1914) építtetett királyi rezidencia, a (mór stílust a firenzei Palazzo Vecchioéval keverő) névadó Montazah palota található, hanem egy másik királyi rezidencia is, az (osztrák vadászkastély stílusban épült) Szalamlek, valamint több szálloda, strandok (közülük több privát strand, ahová csak klubtagok mehetne be), öblök és egy jachtkikötő is.



Alexandria belvárosának köpontja a Ramla (vagy Ramleh, innen indulnak a kék és a sárga villamosok), és a vele szemben levő Saad Zaghloul tér, amelyet az ország függetlenségi mozgalmának vezetőjéről neveztek el (Saad Zaghloul: 1860-1927). A park másik oldalán a Corniche határolja. De amiről igazán híres, az a Cecil Hotel (ma Sofitel Hotel), ahol olyan vednégek szálltak meg, mint Winston Churchill, W. Somerset Maugham, Noel Coward, illetve Lawrence Durell itt írta az Alexandriai négyes c. művét.



Alexandria belvárosának másik fontosabb parkja az egymásba nyíló és T-betűt formáló Orabi és Tahrir terek. 1830-ban Mohamed Ali ezt a teret szánta a város szívének. Azóta a tőzsde és a törvényszék épületei máshová kerültek, de ma is közlekedési csomópont, és ennek ellenére mégis kellemes hangulatot áraszt zöld parkjaival és szökőkútjaival a Corniche és a bazárnegyed között.



Az alexandria modern kikötő is kapott egy szép parkot:



Alexandriai központi vasúti pályaudvar és az az előtti tér szintén még a monarchia idejében épült. Ez ma a város egyik legforgalmasabb csomópontja is egyben, mert ide érkezik be a távolsági buszok egy része is, valamint a belvárost és a külvárookat összekötő főutak egy része is keresztül halad itt:



VALLÁSI SOKSZÍNŰSÉG - BIBLIAI TÁJAKON: AHOL MÓZES A TÍZPARANCSOLATOT KAPTA, ÉS A KERESZTÉNYSÉG SZÜLŐFÖLDJE:

Mózes a sínai félsziget egyik hegyén megkapta a Tízparancsolatot, vagy ahol az égő csipkebokorral találkozott, és ahol a 6. század óta keresztény kolostor működik (előtte a 4. században képolna épült oda).


Az első keresztény szerzetesnek a felső-egyiptomi Szt Antalt tartják, és a világ legrégebbi kolostorai a 4. századból maradtak fent: Szt Antal és Szt Pál kolostorok vagy szintén Egyiptomban a 17. századi Szt Mihály templom, amiben egy Szűz Mária ikon látható, amit állítólag Szt. Lukács készített még isz. 40-ben.

A kairói kopt negyedben nemcsak kopt keresztény épületeket találni, hanem egy római erőd részletét is, és Kairó legrégebbi, a 9. században épült zsinagógáját is (aminek helyén állítólag Jeremiás próféta temploma állt), valamint a szent család itt szállt meg egy ideig és ha már szent család (= Szűz Mária a gyermek Jézussal), akkor egészen Aszjút (közép Egyiptomban van) városáig végig lehet követni a szent család egyiptomi vándorlását, mivel az egyiptomi kormány támogatja a zarándok- és a túristautak szervezését.

Wadi-en-Natrun környéke teli van 4. századi őskeresztény kolostorokkal vagy ott van Luxor, ahol a muszlim lakosság mellett nemcsak jelentős kopt keresztény, hanem lutheránusok is laknak asszuán és környékén pedig núbiaiakat (az ókori Núbia leszármazottjai) és igazi koptokat (akik nemcsak kopt keresztények, hanem etnikailag is koptok, vagyis a fáraókori Egyiptomiak azon leszármazottjai, akik nem keveredtek/kereszteződtek az arabokkal – a kopt ugyanis eredetileg egyiptomit jelent).

A Nagy Sándor alapította Alexandriában pedig a hellén emlékek romjait láthatja az ember (igaz, ma már csak a múzeumban, mert Alexandriát két füldrengés is elpusztította, egy az ókor végén, és egy a középkorban) vagy, hogy Felső-Egyiptomban a régészek ókori zsidó kézművességre és házak romjaira bukkantak, amik alapján megkérdőjelezhető, hogy a zsidók rabszolgák lettek volna Egyiptomban, és nem pedig inkább szabad kereskedők és kézművesek.



Kairóban kb. 5 millió kopt keresztény él (az országban pedig kb 10-12 millió), de mellettük más keresztény irányzatoknak is van templomuk (más egyiptomi városban is, pl. Luxurban kopt templom mellett van református is).

Kairóban:
27 kopt keresztény templom (és sorban épülnek az újabban mind vidéken, mind pedig Kairó új városrészeiben),
1 kaldeánus keresztény
1 maronita keresztény
1 szír keresztény templom
de van már templomuk a reformátusoknak és a római katolikusoknak is (ez utóbbi Kairó egyik legelitebb és legdrágább negyedében Zamalekben)
11 zsinagóga



Alexandirában:
9 kopt keresztény templom
1 római katolikus
1 örmény keresztény
1 görök-melkita keresztény templom
6 zsinagóga



A 400 ezres Aszjút pedig nemcsak kopt keresztény többségű, az egyiptomi kormány által szervezett ún. "szent család útja" zarándokút célállomása (azok a települések, ahol annak idején a gyermek Jézus lakott máriával).
Felső-Egyiptomban Aszjút és Luxor mellett Asszúán is jelentős kopt keresztény lakossággal rendelkezik.



További nagyobb városokról képek:

Kairó és Alexandria mellet nézzük meg a nagyobb egyiptomi városok hogyan is néznek ki.
Itt van még néhány kép a Delta vidék városaiból:

Damietta



al-Mansoura:



Tanta:



Ismailia:



felső-egyiptomi városok:

Asszuán:



Luxor:



Aszjút:



Qena:



 © ElemzoCsabi2011. jan. 10. 17:59 | Válasz | #17 
MALAJZIA - AZ ISZLÁM KISTIGRIS




Malajzia az ázsiai kistigrisek egyike, Délkelet-Ázsia 3. legerősebb gazdasága.
Függetlenségét 1957-ben nyerte el a Brit Birodalomtól.
Az ország földrajzilag szárazföldön tengerrel egymástól két elválsztott részen fekszik: a Maláj-félsziget déli részén és Borneo szigetének északi részén.
A lakosság kb. 50,4%-a maláj, 23,7% kínai, 11% bumiputra, 7,1% indiai és a többi népcsoport között megtalálhatóak a thaiok, khmerek és chamszok.
Az ország hivatalos nyelve a malajziai bahasa (vagy magyarul röviden: maláj), de ezen kívül még 137 nyelven beszélnek az országban.
A lakosság kb. 60,4%-a muszlim, 19,2%-a buddhista, 9,1%-a keresztény, 6,3%-a hindu, 2,6%-a konfuciánus, a maradék pedig egyéb vallású (főleg törzsi vallásúak, de minimálisan szíkhek is vannak köztük).
Az országban az angolszász törvények vannak érvényben, de a shária törvénykezés a muszlim többségi lakosság számára párhuzamosan érvényben van.

[/img]

MALAJZIA - ALAPADATOK:

terület: 329, 8 ezer km2
népesség: 28,2 millió
urbanizáció: 70%
népességnövekedés: 1,60%
megművelt szántóterület: 1,8 millió hektár
öntözött terület nagysága: 3,6 ezer km2
Az oktatási rendszer minősége: a világon a 23. hely
Oktatási kiadások a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) százalékában: 5.51% (a világon a 24. hely)
A matematika és természettudományok oktatásának minősége: a világon a 34. hely
tudományos kutatóintézetek minősége: a világon a 28. hely
Menedzsment iskolák minősége: a világon a 34. hely
gazdasága szektoronként:
ipar: 40,9%
mezőgazdaság: 9,4%
szolgáltatások: 49,7%
Vállalatok K+F kiadásai: a világon a 19. hely
Az egyetemek és az ipar együttműködése a K+F terén: a világon a 22. hely
A legújabb technológiák elérhetősége terén a világon: 36. hely
Innovációs-készség: a világon a 25. hely
A kormányzat sikeressége az ICT elősegítésében: a világon a 14. hely
Az ICT fontossága a kormányzati jövőképben: a világon a 11. hely
A kormányzat ICT prioritása: a világon a 14. hely
a világ legnagyobb autógyártó/autóipari országai között (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2009-es statisztikája): 22. hely
High-tech termékek exportja a teljes áruexport százalékában: 36.61% (a világon a 4. hely)
A kreatív ipari termékek exportja a világ kreatív ipari exportjának részesedéséből: 0.97% (a világon a 21. hely)
Iparcikkek exportja az áru export %-ban: 74,6%
Gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 8,9%
Vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban: 9,2%
főbb export partnerek:
Szingapúr 20,16%,
Kína 12,31%,
Japán 11,02%,
USA 9,41%,
Thaiföld 6,15%,
Dél-Korea 4,21%
egyéb országok: 36,74%



URBANIZÁCIÓ:

urbanizáció: 70%

nagyobb városok:
Kuala Lumpur 1,8 millió - metropolisz övezet: 7,2 millió
Johor Bahru 2 millió
Subang Jaya 1,3 millió
Klang 1,1 millió
Johur Bahru 920 ezer



OKTATÁS:

felnőtt írástudás (1998-as adat): 80% (2008-ban 92%)
fiatalok írástudása (2008): 98%

Az oktatási rendszer minősége: a világon a 23. hely
Oktatási kiadások a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) százalékában: 5.51% (a világon a 24. hely)
A matematika és természettudományok oktatásának minősége: a világon a 34. hely
tudományos kutatóintézetek minősége: a világon a 28. hely
Menedzsment iskolák minősége: a világon a 34. hely

Az egyetemek és az ipar együttműködése a K+F terén: a világon a 22. hely
Vállalatok K+F kiadásai: a világon a 19. hely
A legújabb technológiák elérhetősége terén a világon: 36. hely
Innovációs-készség: a világon a 25. hely

A kormányzat sikeressége az ICT elősegítésében: a világon a 14. hely
Az ICT fontossága a kormányzati jövőképben: a világon a 11. hely
A kormányzat ICT prioritása: a világon a 14. hely



GAZDASÁGI ADATOK:

Délkelet-Ázsia 3. legerősebb gazdasága, a világon pedig a 29. (a GDP vásárlóerő paritáson számítva). Malajzia a világ legnagyobb félvezető, elektronikai cikk és ICT technológia gyártói közé tartozik.
Van saját űrügynöksége, űrprogramja, űrkutatása és űrhajósai.
A piaci befektetések legnagyobb részét a kínai kisebbség birtokolja.
Az országban iszlám bankrendszer is működik, és a világon itt dolgozik a legtöbb női alkalmazott az iszlám bankokban.

A világ legnagyobb autógyártó országai közötti (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2009-es statisztikája): 22. hely

A Világgazdasági Fórum legfrisebb 2010/2011-es versenyképességi lsitáján (World Economic Forum GCI list): 26. hely

High-tech termékek exportja a teljes áruexport százalékában: 36.61% (a világon a 4. hely)
A kreatív ipari termékek exportja a világ kreatív ipari exportjának részesedéséből: 0.97% (a világon a 21. hely)

Nézzük a 2009-es évet Malajzia esetében, hogy a nominál GDP termelésében hol áll a világrangsorban:
IMF adatai szerint: 38. hely - 218,950 millió USD (Magyaro: 50. hely)
Világbank: 39. hely - 191,601 millió USD (Magyaro: 50. hely)
CIA Wolrd Factbook: 41. hely - 191,500 USD (Magyaro: 51. hely)

Most nézzük 2009-es évet Malajzia esetében, hogy a GDP-PPP alapon hol áll a világrangsorban:
IMF adatai szerint: 29. hely (Magyaro: 51. hely)
Világbank: 29. hely (Magyaro: 52. hely)
CIA Wolrd Factbook: 29. hely (Magyaro: 52. hely)

Igaz, 28 millióan vannak, és az egy főre jutó GDP ennyivel oszlik, ezért egy főre jutó GDP alapján csupán a
IMF adatai szerint: 58. hely - 14,603 USD (Magyaro: 44. hely)
Világbank: 49. hely - 13,982 USD (Magyaro: 41. hely)
CIA Wolrd Factbook: 59. hely - 14,800 USD (Magyaro: 49. hely)

GDP-PPP (vásárlóerő paritáson számolt) növekedés:

1981: 16,96%
1982: 12,40%
1983: 10,45%
1984: 11,81%
1985: 2,12%
1986: 3,39%
1987: 8,45%
1988: 13,71%
1989: 13,18%
1990: 13,21%
1991: 13,43%
1992: 11,47%
1993: 12,32%
1994: 11,51%
1995: 12,12%
1996: 12,10%
1997: 9,22%
1998: -6,31%
1999: 7,70%
2000: 11,03%
2001: 2,79%
2002: 7,10%
2003: 8,07%
2004: 9,36%
2005: 8,52%
2006: 9,30%
2007: 9,61%
2008: 7,00% (világgazdasági válság éve)
2009: -0,81% (világgazdasági válság éve)
2010: 7,62%

Az egy főre jutó GDP növekedés (vásárlóerő paritáson):

1981: 14,14%
1982: 9,61%
1983: 7,77%
1984: 9,09%
1985: -1,07%
1986: 0,63%
1987: 5,69%
1988: 10,96%
1989: 10,50%
1990: 8,51%
1991: 11,72%
1992: 9,19%
1993: 7,72%
1994: 8,47%
1995: 8,99%
1996: 9,56%
1997: 6,71%
1998: -8,48%
1999: 5,17%
2000: 8,35%
2001: -0,37%
2002: 4,85%
2003: 6,05%
2004: 7,32%
2005: 6,50%
2006: 7,47%
2007: 7,78%
2008: 5,21% (világgazdasági válság éve)
2009: -2,47% (világgazdasági válság éve)
2010: 5,82%

gazdasága szektoronként:
ipar: 40,9%
mezőgazdaság: 9,4%
szolgáltatások: 49,7%

Iparcikkek exportja az áru export %-ban: 74,6%
Gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 8,9%
Vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban: 9,2%

főbb export partnerek:
Szingapúr 20,16%,
Kína 12,31%,
Japán 11,02%,
USA 9,41%,
Thaiföld 6,15%,
Dél-Korea 4,21%
egyéb országok: 36,74%




IDEGENFORGALOM:

Malajzia 2009-ben a világ 9. leglátogatottabb országa volt. Az idegenforgalmi bevételek a GDP 7%-át adták.
Kuala Lumpur 2008-ban a világ 5. leglátogatottabb városa volt. Az üzleti élet központja, amely üzleti- és konferencia turisták millióit fogadja. Valamint a bevásárló túrizmus az, ami sok embert vonz a szomszédos országokból is.
Az európai turisták leginkább Penang szigetét ismerik mint fő nyaralási célpont. Tahiföldről, Szingapurból, Kínából, Japánból és Ausztráliából.
A gazdag vallási és kultúrális sokszínűség az ország vidéki részébe is sok túristát vonz.
A buddhista és hindu építészeti emlékek mellett az iszlám is egyre jobban képviselteti magát. Köztük az utóbbi évtizedek egyik fő látványossága a Kristály mecset.
Kuala Lumpurban a 452m magas és 88 emeletes Petronas-ikertornyok, amelyek a világ legmagasabb felhőkarcolói voltak (1998-2004 között; ikertornyokként pedig még ma is a legmagasabbak) az iszlám tradicionális építészeti elemeit egyesítit a hi-tech modernnel.
Az iparosítás és az árvízek miatt az erdőségeinek egy része eltünt, ezért az utóbbi évtizedekben a környezetvédelemre a kormány sokkal nagyobb hangsúlyt fektet, mint bármikor korábban tette.
Nemzeti parkok száma: 28.



MEZŐGAZDASÁG:

Öntözött terület nagysága: 3,6 ezer km2
A művelt szántóföldek nagysága: 1,8 millió hektár
A szárazföldi terület kétharmadát 130 millió éves erdő borítja.




BŰNÖZÉSI ADATOK:

A világ 62 országában elkövetett gyilkosságok alapján készült statisztikában az 34. (összehasonlításul: a legelső helyen kolumbia áll, a másodikon dél-afrika van, oroszország az 5., mexikó a 6. hely, az usa a 24.).
A világ 65 országának megerőszakolás adatai alapján készült statisztika: 38. hely (összehasonlításul: legelső helyen Dél-afrikai Köztársaság van, az USA a 10.)

Kuala Lumpur:

Az 1,8 milliós (metropolisz övezetével 7,2 milliós) modern hi-tech metropolisz 2008-ban a világ 5. leglátogatottabb városa volt. Az üzleti élet központja, amely üzleti- és konferencia turisták millióit fogadja. Valamint a bevásárló túrizmus az, ami sok embert vonz a szomszédos országokból is.
A 452m magas és 88 emeletes Petronas-ikertornyok, amelyek a világ legmagasabb felhőkarcolói voltak (1998-2004 között; ikertornyokként pedig még ma is a legmagasabbak) az iszlám tradicionális építészeti elemeit egyesítit a hi-tech modernnel.
A világon az elsők között itt működött a vezető nélküli városi magasvasút.
















VALLÁSI SOKSZÍNŰSÉG:

A lakosság kb. 60,4%-a muszlim, 19,2%-a buddhista, 9,1%-a keresztény, 6,3%-a hindu, 2,6%-a konfuciánus, a maradék pedig egyéb vallású (főleg törzsi vallásúak, de minimálisan szíkhek is vannak köztük).
A különböző vallásúak egymással békében élnek. Habár az ország jogrendszere angolszász típusú, a muszlim többségnek párhuzamosan működik a shária törvénykezés is. A világon működő iszlám bankokban itt dolgozik a legtöbb női alkalmazott is.















 © ElemzoCsabi2011. jan. 11. 15:10 | Válasz | #18 
BRIC ORSZÁGOK STATISZTIKAI ADATAI




A BRIC országok egy laza szerveződés és nem pedig klasszikus szervezet. A Goldman Sachs vezető közgazdásza, Jim O'Neil, 2003-ban megalkotta a Brazilia, Oroszország, India és Kína kezdőbetűíből álló kifejezést, ami mára fogalommá vált. A BRIC országok adják a világ lakosságának kb. 40%-át (2,8 milliárd fő) és a Föld területének 25%-át (38,5 millió km2) foglalják el.

Ez a négy ország mára a globális növekedés felét adja. Együttes valutatartalékuk a globális megtakarítás 40%-át adja. Együttes megtakarításaikból hat IMF-méretű alapot hozhatnának létre. Kína valutatartalékából pedig megvehetné a Nasdaq-on jegyzett cégek 2/3-át.
Ipari termelésük a globális gazdaságot is meghatározza. Kína mára már a világ 2. legnagyobb ipari termelő országává vált. De Brazilia is bekerült a top 10-be, és India és Oroszország sem sokkal maradt le (igaz, Oroszország gazdasága leginkább az olajon és földgázon alapszik, ma már ő a világ legnagyobb kőolajexportáló országa, megelőzve Szaud Arábiát).
Kína a Távol-Kelet legnagyobb felvevőpiaca. Egyedül a kínai-indiai kétoldalú árú- és szolgáltatáscsere értéke eléri a 60 milliárd USD-t.
A négy országból három energiaéhsége az egész világ energiafogyasztására, energiapiacára és a környezetszennyezésre is jelentős hatással van.

A BRIC országok egyre inkább a harmadik világ fő segítőjévé és pénzügyi támogatóivá lépnek elő.
Afrikában az utóbbi 1,5 évtizedben a beruházások értéke a következőképen alakult: Kína 5 milliárd USD, Brazilia 4 milliárd USD, Oroszország 3,3 milliárd USD, India 0,5 milliárd USD.
2006-2009 között a BRIC országok által adott segélyek összege megduplázódott.
Kína Afrikának a következő három évben 10 milliárd USD olcsó hitelt ígért.
Kína Kambodzsa és Sri Lanka fő donorja.
Kína és India Szudán és Tanzánia pénzügyi nehézségein segít, adósságot enged el, kórházakat épít, valamint több afrikai ország oktatásában és szakmai továbbképzésében vesznek részt.

Egy főre jutó GDP (vásárlóerő paritáson)
BRIC átlag 2000-ben: 2600 USD
G7 átlag 2000-ben: 29.700 USD
BRIC átlag 2014-ben (IMF előrejelzése): 8.700 USD
G7 átlag 2014-ben (IMF előrejelzése): 45.800 USD

Részesedés a világgazdasági növekedésből:
BRIC 1990-2000 között: 32,2%
G7 1990-2000 között: 41,1%
BRIC 2000-2008 között: 46,3%
G7 2000-2008 között: 19,8%
BRIC 2008-2014 között (IMF előrejelzés): 61,3%
G7 2008-2014 között (IMF előrejelzés): 12,8%

GDP vásárlóerő paritáson számított világrangsorában (GDP-PPP, IMF 2010-es adatbázisa):
Kína: 10,084,369 millió USD (2. hely)
Brazilia: 4,001,103 millió USD (4. hely)
Oroszország: 2,218,764 millió USD (6. hely)
India: 2,181,677 millió USD (7. hely)

A nominál GDP világrangsorában (Nominal GDP, IMF 2010-es adatbázisa):
Kína: 5,745,133 millió USD (2. hely)
Brazilia: 2,023,528 millió USD (8. hely)
Oroszország: 1,476,912 millió USD (10. hely)
India: 1,430,020 millió USD (11. hely)

Egy főre eső GDP vásárlóerő paritáson számítva (GDP-PPP/capita, IMF 2010-es adatbázisa):
Oroszország: 15,807 USD (51. hely)
Brazilia: 11,289 USD (71. hely)
Kína: 7,518 USD (93. hely)
India: 3, 290 USD (127. hely)

Export érték index
(Export értékének növekedése 2000-2008 között; 2000. év = 100%)
Kína: 573,3%
India: 459,0%
Brazilia: 359,1%
Oroszország: n/a

BRIC országok tulajdonába került nyugati cégek/márkák (a teljesség igénye nélkül):
IBM számítógépgyártó részlege - a kínai Lenovohoz
Volvo - a kínai Geelyhez
Land Rover és Jaguár - az indiai Tatához
Arcelor acélgyártó - az indiai Mittalhoz






BRIC ORSZÁGOK - ALAPADATOK:




Kína:
terület: 9.6 millió km2
népesség: 1,3 milliárd
utóbbi 10 évben a szegénységből kiemelkedtek: 200 millió fő
urbanizáció: 42%
felsőfokú végzettséget szereznek évente: 7 millióan
népességnövekedés: 0,49%
valutatartalék: 2450 milliárd USD
GDP (PPP - vásárló erő paritáson): 10,084,369 millió USD (a világon a 2. hely)
nominál GDP: 5,745,133 millió USD (2. hely)
GDP/fő (PPP - vásárló erő paritáson): 7,518 USD (a világon a 98. hely)
GDP növekedés 2010-ben: 10,5%
gazdasági szerkezet:
ipar: 46,3%
mezőgazdaság: 10,3%
szolgáltatások: 43,4%
kőolajfogyasztás: 8 millió hordó/nap (a világon a 2. hely)
megművelt szántóterület: 103,4 millió hektár
öntözött terület nagysága: 546 ezer km2
iparcikkek exportja az áru export %-ban: 91,8%
gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 32,3%
a világ legnagyobb autógyártó/autóipari országai között (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2009-es statisztikája): 1. hely
vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban: 11,1%
export: a GDP 1/3-a
főbb export partnerek:
USA 20,03%
Hong Kong 12,03%,
Japán 8,32%,
Dél-Korea 4,55%,
Németország 4,27%
egyéb országok: 50,8%
főbb import partnerek:
Japán 12,27%,
Hong Kong 10,06%,
Dél-Korea 9,04%,
USA 7,66%,
Tajvan 6,84%,
Németország 5,54%
egyéb országok: 48,59%
legmagasabb épületek:
Canton Tower (600 m, TV-torony, 2010, Kanton)
Guangzhou International Financial Center (438 m, 103 emelet, 2010, Kanton)
CITIC Plaza (391 m, 80 emelet, 1997, Kanton)
Shanghai World Financial Center (492 m, 101 emelet, 2008, Shanghai)
Oriental Pearl Shanghai (468 m, Shanghai)
Jin Mao Tower (421 m, 88 emelet, 1999, Shanghai)
International Commerce Center (484 m, 108 emelet, 2010, Hong Kong)
Two International Finance Center (415 m, 88 emelet, 2003, Hong Kong)
Bank of China Tower (367 m, 70 emelet, 1990, Hong Kong)
Nanjing Greenland Financial Center (450 m, 66 emelet, 2010, Nanjing)
Jiangsu Nanjing TV Tower (318 m, TV-torony, 1996, Nanjing)
Shun Hing Square (384 m, 69 emelet, 1996, Shenzhen)
Wenzhou Trade Center (333 m, 68 emelet, 2010, Wenzhou)




India:
terület: 3.3 millió km2
népesség: 1,2 milliárd
középosztály: kb 300 millió fő
fejlődés által alig érintett területek lakossága: kb 600 millió fő
napi 1 USD alatt él: 300 millió fő
urbanizáció: 29%
egyetemet végzettséget szereznek évente: 3,5 millióan
népességnövekedés: 1,38%
valutatartalék: 280 milliárd USD
GDP (PPP - vásárló erő paritáson): 2,181,677 millió USD (a világon a 7. hely)
nominál GDP: 1,430,020 millió USD (11. hely)
GDP/fő (PPP - vásárló erő paritáson): 3, 290 USD (a világon a 127. hely)
GDP növekedés 2010-ben: 8,6%
gazdasági szerkezet:
ipar: 28%
mezőgazdaság: 18%
szolgáltatások: 54%
kőolajfogyasztás: 2,8 millió hordó/nap (a világon a 4-5. hely)
megművelt szántóterület: 159,6 millió hektár
öntözött terület nagysága: 560 ezer km2
iparcikkek exportja az áru export %-ban: 70,3%
gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 15,9%
a világ legnagyobb autógyártó/autóipari országai között (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2009-es statisztikája): 7. hely
vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban: 9%
IT-szektor: 47 milliárd USD (az export 1/6-a)
export: a GDP 1/5-e
főbb export partnerek:
Egyesült Arab Emírségek 12,87%,
USA 12,59%,
Kína 5,59%,
egyéb országok: 68,95%
főbb import partnerek:
Kína 10,94%,
USA 7,16
Szaud Arábia 5,36%,
Egyesült Arab Emírségek 5,18%,
Ausztrália 5,02%,
Németország 4,86%,
Szingapúr 4,02%,
egyéb országok: 57,46%
legmagasabb épületek:
Rameswaram TV Tower (323 m, TV-torony, 1995, TamilNadu, India)
Fazilka TV Tower (305 m, TV-torony, Fazilka)
Mumbai Television Tower (300 m, TV-torony, Mumbai)
The Imperial I (249 m, 2010, Mumbai)
The Imperial II (249 m, 2010, Mumbai)
Planet Godrej (181 m, 51 emelet, 2004, Mumbai)




Oroszország:
terület: 17 millió km2
népesség: 139 millió
középosztály: a lakosság kb 2/3-a
szegénységi küszöb alatt élnek: több mint 20 millióan
urbanizáció: 73%
népességnövekedés: -0,47%
valutatartalék: 420 milliárd USD
GDP (PPP - vásárló erő paritáson): 12,218,764 millió USD (a világon a 6. hely)
nominál GDP: 1,476,912 millió USD (10. hely)
GDP/fő (PPP - vásárló erő paritáson): 15,807 USD (a világon a 51. hely)
GDP növekedés 2010-ben: 4,5%
gazdasági szerkezet:
ipar: 35%
mezőgazdaság: 5%
szolgáltatások: 60%
kőolajfogyasztás: 2,8 millió hordó/nap (a világon a 4-5. hely)
megművelt szántóterület: 121,7 millió hektár
öntözött terület nagysága: 46 ezer km2
iparcikkek exportja az áru export %-ban: 18,9%
gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 18,8%
a világ legnagyobb autógyártó/autóipari országai között (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2009-es statisztikája): 19. hely
vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban: 9,2%
főbb export partnerek:
Hollandia 10,62%,
Olaszországban 6,46%,
Németország 6,24%,
Kína 5,69%,
Törökország 4,3%,
Ukrajna 4,01%
egyéb országok: 62,68%
főbb import partnerek:
Németország 14,39%,
Kína 13,98%,
Ukrajna 5,48%,
Olaszország 4,84%,
USA 4,46%,
egyéb országok: 56,85%
legmagasabb épületek:
Ostankino Tower (540 m, TV-torony, 1967, Moszkva)
St. Petersburg TV Tower (311 m, TV-torony, 1962, Szentpétervár)
Moscow (302 m, 76 emelet, 2010, Moszkva) - Európa jelenlegi legmagasabb felhőkarcolója
Naberezhnaya Tower Central (268 m, 61 emelet, 2007, Moszkva)
Triumph-Palace (264 m, 54 emelet, 2005, Moszkva)
St. Petersburg (257 m, 65 emelet, 2010, Moszkva)




Brazilia:
terület: 8.5 millió km2
népesség: 201 millió
középosztály: a lakosság kb 50%-a
az utóbbi 10 évben a nyomornegyedekből felemelkedettek: több mint 20 millióan
urbanizáció: 85%
népességnövekedés: 1,17%
valutatartalék: 230 milliárd USD
GDP (PPP - vásárló erő paritáson): 4,001,103 millió USD (a világon a 4. hely)
nominál GDP: 2,023,528 millió USD (8. hely)
GDP/fő (PPP - vásárló erő paritáson): 11,289 USD (a világon a 71. hely)
GDP növekedés 2010-ben: 7,5%
gazdasági szerkezet:
ipar: 25%
mezőgazdaság: 6%
szolgáltatások: 69%
kőolajfogyasztás: 2,5 millió hordó/nap (a világon a 9. hely)
megművelt szántóterület: 59 millió hektár
öntözött terület nagysága: 29,2 ezer km2
iparcikkek exportja az áru export %-ban: 53,8%
gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 27,2%
a világ legnagyobb autógyártó/autóipari országai között (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2009-es statisztikája): 6. hely
export: a GDP 1/5-e
főbb export partnerek:
Kína 12,49%,
USA 10,5%,
Argentína 8,4%,
Hollandia 5,39%,
Németország 4,05%
egyéb országok: 59,18%
főbb import partnerek:
USA 16,12%,
Kína 12,61%,
Argentína 8,77%,
Németország 7,65%,
Japán 4,3%
egyéb országok: 50,55%
legmagasabb épületek:
Brasilia TV Tower (224 m, TV-torony, 1965, Brasilia, Brazília)
Torre TV Bandeirantes (212 m, TV-torony, 1997, Sao Paolo, Brazília)
Mirante do Vale (170 m, 1960, Sao Paolo)
Edificio Itália (165 m, 1965, Sao Paolo)
Altino Arantes (161 m, 1947, Sao Paolo)


URBANIZÁCIÓ:

Kína: 42%
India: 29%
Oroszország: 73%
Brazilia: 85%

Nagyobb metropoliszok:

Moszkva: 10,5 millió - metropolisz övezet: 14,5 millió (Oroszország)
Szentpétervár: 4,6 millió (Oroszország)
Peking: 22 millió (Kína)
Shanghai: 24 millió (Kína)
Sao Paolo: 19,9 millió (Brazilia)
Rio de Janeiro: 14,4 millió (Brazilia)
Mumbai: 13,8 millió - metropolisz övezet: 22 millió (India)
Delhi: 12,2 millió - metropolisz övezet: 22 millió (India)
Calcutta: 5,1 millió - metropolisz övezet: 15 millió (India)

Jelentősebb felhőkarcolók:

Shanghai World Financial Center (492 m, 101 emelet, 2008, Shanghai, Kína)
Oriental Pearl Shanghai (468 m, Shanghai, Kína)
Jin Mao Tower (421 m, 88 emelet, 1999, Shanghai, Kína)
International Commerce Center (484 m, 108 emelet, 2010, Hong Kong, Kína)
Two International Finance Center (415 m, 88 emelet, 2003, Hong Kong, Kína)
Bank of China Tower (367 m, 70 emelet, 1990, Hong Kong, Kína)
Nanjing Greenland Financial Center (450 m, 66 emelet, 2010, Nanjing, Kína)
Guangzhou International Financial Center (438 m, 103 emelet, 2010, Guangzhou, Kína)
CITIC Plaza (391 m, 80 emelet, 1997, Guangzhou, Kína)
Shun Hing Square (384 m, 69 emelet, 1996, Shenzhen, Kína)
Wenzhou Trade Center (333 m, 68 emelet, 2010, Wenzhou, Kína)
Moscow (302 m, 76 emelet, 2010, Moszkva, Oroszország) - Európa jelenlegi legmagasabb felhőkarcolója
Naberezhnaya Tower Central (268 m, 61 emelet, 2007, Moszkva, Oroszország)
Triumph-Palace (264 m, 54 emelet, 2005, Moszkva, Oroszország)
St. Petersburg (257 m, 65 emelet, 2010, Moszkva, Oroszország)
The Imperial I (249 m, 2010, Mumbai, India)
The Imperial II (249 m, 2010, Mumbai, India)
Planet Godrej (181 m, 51 emelet, 2004, Mumbai, India)
Mirante do Vale (170 m, 1960, Sao Paolo, Barazilia)
Edificio Itália (165 m, 1965, Sao Paolo, Barazilia)
Altino Arantes (161 m, 1947, Sao Paolo, Barazilia)

Legmagasabb szabadon álló építmények:

Canton Tower (600 m, TV-torony, 2010, Kanton, Kína) - a világ jelenlegi legmagasabb szabadon álló épülete
Tianjin Radio and Television Tower (415 m, TV-torony, 1991, Tianjin, Kína)
Central Radio and TV Tower (405 m, TV-torony, 1992, Peking, Kína)
Henan Province Radio and Television Emission Tower (388 m, TV-torony, 2010, Zhengzhou, Kína)
West Pearl Tower (339 m, TV-torony, 2004, Chengdu, Kína)
Macau Tower (338 m, TV-torony, 2001, Makaó, Kína)
Dragon Tower (336 m, TV-torony, 2000, Harbin, Kína)
Jiangsu Nanjing TV Tower (318 m, TV-torony, 1996, Nanjing, Kína)
Tortoise Mountain TV Tower (311 m, TV-torony, Wuhan, Kína)
Liaoning Broadcast and TV Tower (305 m, TV-torony, 1989, Shenyang, Kína)
Ostankino Tower (540 m, TV-torony, 1967, Moszkva, Oroszország) - Európa jelenlegi legmagasabb szabadon álló épülete
St. Petersburg TV Tower (311 m, TV-torony, 1962, Szentpétervár, Oroszország)
Rameswaram TV Tower (323 m, TV-torony, 1995, TamilNadu, India)
Fazilka TV Tower (305 m, TV-torony, Fazilka, India)
Mumbai Television Tower (300 m, TV-torony, Mumbai, India)
Brasilia TV Tower (224 m, TV-torony, 1965, Brasilia, Brazília)
Torre TV Bandeirantes (212 m, TV-torony, 1997, Sao Paolo, Brazília)




TERÜLETI ÉS NÉPESSÉGI ADATOK:

Kína:
terület: 9.6 millió km2
India:
terület: 3.3 millió km2
Oroszország:
terület: 17 millió km2
Brazilia:
terület: 8.5 millió km2
összes terület: 38,5 millió km2

Kína:
népesség: 1,3 milliárd
India:
népesség: 1,2 milliárd
Oroszország:
népesség: 139 millió
Brazilia:
népesség: 201 millió
teljes lakosság: 2,8 milliárd fő


Oktatás:


felnőtt írástudás (adult literacy rate) (1998-2008 közti változások jól megfigyelhetőek az adatokból):

India 50% (2007-ben: 66%)
Kína 80% (2008-ban: 94%)
Brazilia 82% (2008-ban: 90%)
Oroszország: 99% (2008-ban: 99%)

Oktatási kiadások a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) százalékában:

Brazilia: 55. (4.44)
Oroszország: 86. (3.54)
India: 94. (3.23)
Kína: 123. (1.80)

Az oktatási rendszer minősége
(az oktatási rendszer mennyire elégíri ki az ország gazdasági versenyképességének igényeit;
helyezés + pontszám; 1 = egyáltalán nem, 7 = nagyon jól)

India: 37. (4.36)
Kína: 52. (3.83)
Oroszország: 56. (3.78)
Brazilia: 103. (3.01)

A matematika és természettudományok oktatásának minősége
(az iskolai oktatásban a matematika és természettudományok oktatásának minősége az adott országok iskoláiban;
helyezés + pontszám; 1 = gyenge, 7 = kítűnő, a világ legjobbjai között)

India: 22. (5.03)
Kína: 35. (4.81)
Oroszország: 42. (4.68)
Brazilia: 123. (2.71)

Menedzsment iskolák minősége
(helyezés + pontszám; 1 = gyenge; 7 = kitűnő - a világ legjobbai között vannak)

India: 15. (5.38)
Brazilia: 66. (4.09)
Kína: 72. (4.00)
Oroszország: 93. (3.69)


K+F (kutatás és fejlesztés) és KUTATÓINTÉZETEK:


A research centre lista:

India a top 100-ban is, és a top 1000-ben 12 intézettel
Kína a top 300-ban 2 intézettel, és a top 1000-ben további 5 intézettel
Brazilia a top 100-ban is, a top 300-ban 9 intézettel, és a top 1000-ben további 9 intézettel
Oroszország a top 100-ban is, a top 300-ban 3 intézettel, és a top 1000-ben további 14 intézettel

tudományos kutatóintézetek minősége:
(helyezés + pontszám: 1 = nagyon szegény; 7 = nemzetközileg a legjobb a területén)

India: 25. (4.89)
Kína: 34. (4.43)
Brazilia: 41. (4.22)
Oroszország: 42. (4.21)

Tudósok és mérnökök elérhetősége:
(helyezés + pontszám: 1 = nem elérhető; 7 = legszélesebb körben elérhető)

India: 4. (5.62)
Kína: 36. (4.61)
Oroszország: 48. (4.44)
Brazilia: 60. (4.24)

Az egyetemek és az ipar együttműködése a K+F terén
(helyezés + pontszám; 1 = semennyire; 7 = széleskörű együttműködés; 2008-2009 súllyozott átlag)

Kína: 23. (4.57)
Brazilia: 34. (4.06)
India: 46. (3.80)
Oroszország: 48. (3.76)

Vállalatok K+F kiadásai
(helyezés + pontszám; 1 = semennyit sem költenek K+F-re; 7 = nagyon sokat költenek K+F-re)

Kína: 23. (4.17)
Brazilia: 29. (3.79)
India: 36. (3.60)
Oroszország: 46. (3.30)


IPAR, GAZDASÁG, HI-TECH, EXPORT


A Világgazdasági Fórum legfrisebb 2010/2011-es versenyképességi listája (World Economic Forum GCI list), hogy azon hol állnak a BRIC országok a vizsgált 139 ország közül:
(oktatás és egészségügy színvolana, gazdasági növekedés, gazdasági stabilitás, pénzügyi stabilitás, befektetői és üzleti környezet, politikai stabilitás, korrupció, bűnözés, munkaerő-hatékonyság, piaci méret, innováció, stb)

Kína: 27.
India: 51.
Brazilia: 58.
Oroszország: 63.

A legújabb technológiák elérhetősége:
(helyezés + zárójelben a pontszám: 1 = nem elérhetó; 7 = legszélesebb körben elérhető)

India: 39. (5.50)
Brazilia: 49. (5.29)
Kína: 87. (4.33) - Hongkong: 11. (6.34)
Oroszország: 102. (4.10)

High-tech export
(High-tech termékek exportja a teljes áruexport százalékában)

Kína: 8. (27.62%) - Hongkong: 1. (44.77%)
Brazilia: 37. (5.79%)
India: 50. (3.34% - 2006-os adat)
Oroszország: 73. (1.17%)

Kreatív ipari export
(A kreatív ipari termékek exportja a világ kreatív ipari exportjának részesedéséből, százalékosan)

Kína: 1. (18.19%)
India: 10. (3.26% - 2005-ös adat)
Brazilia: 23. (0.81%)
Oroszország: 29. (0.63%)

A világ legnagyobb autógyártó/autóipari országai között (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2009-es statisztikája):

Kína: 1.
Brazília: 6.
India: 7.
Oroszország: 19


ICT (Információs és kommunikácis technológiák):


A kormányzat ICT prioritása
(Mennyire tartja fontosnak (prioritásnak) a kormányzatnak az információs és kommunikációs technológiákat; 1 = gyenge prioritás; 7 = magas prioritás; 2008-2009 súllyozott átlag)

Kína: 17. (5.55)
India: 19. (5.53)
Brazilia: 75. (4.44)
Oroszország: 101. (4.16)

Az ICT fontossága a kormányzati jövőképben
(Milyen konkrét terve van a kormányzatnak arra, hogy az információs és kommunikációs technológiák növljék az ország versenyképességét; 1 = nincs terve; 7 = konkrét terve van)

Kína: 13. (5.27)
India: 38. (4.64)
Brazilia: 64. (4.15)
Oroszország: 118. (3.30)

A kormányzat sikeressége az ICT elősegítésében
(Mennyire sikeres a kormányzat az információs és kommunikációs technológia használatának elősegítésében; 1 = semennyire; 7 = kiemelkedően sikeres; 2008-2009 súllyozott átlag)

Kína: 16. (5.27)
India: 22. (5.17)
Brazilia: 60. (4.40)
Oroszország: 106. (3.76)

E-részvételi Index
(A kormányzati honlapok minősége, hasznossága, relevanciája, annak függvényében, hogy online információkkal és szolgáltatásokkal látják el a lakosságot;
helyezés + pontszám)

Kína: 32. (0.37)
Brazilia: 41. (0.29)
India: 55. (0.20)
Oroszország: 77. (0.13)

Digitális tartalmak elérhetősége
(Mennyire elérhető az adott országban a digitális tartalmak (pl. szöveges és audióvízuális tartalmak, szoftver termékek, stb.) a különböző platformokon (pl. vezetkes és vezeték nélküli interneten, mobilon, szateliten, stb-n keresztül);
helyezés + pontszám; 1 = semennyire sem elérhető; 7 = széles körben elérhető)

Kína: 34. (5.53) - Hongkong: 15. (6.16)
Oroszország: 56. (4.88)
Brazilia: 58. (4.85)
India: 84. (4.50)

INNOVÁCIÓ:

Innovációs-készség
(Az adott országban a cégek hogyan kapják meg a technológiát;
helyezés + pontszám; 1 = csupán licenszelik vagy a külföldi vállalatokat utánozzák; 7 = kutatásokkal és új termékek és elárások bevezetésével; 2008-2009 súllyozott átlag)

Kína: 22. (4.20)
Brazilia: 28. (3.90)
India: 35. (3.64)
Oroszország: 42. (3.45)

Fejlett technológiák kományzati közbeszerzése
(A kormányzat közbeszerzési döntései milyen mértékben mozdítják elő az adott országban a technológiai innovációt;
helyezés + pontszám: 1 = semennyire; 7 = maximális hatékonysággal)

Kína: 13. (4.43)
Brazilia: 60. (3.68)
India: 68. (3.57)
Oroszország: 69. (3.57)

KÖZBIZTONSÁG:

A világ 62 országában elkövetett gyilkosságok alapján készült statisztikában (a lista első helyén az 1000 főre jutó legtöbb elkövetés áll, míg a lista végén a legkevesebb elkövetés, vagy a lista utolsó helyezése a legbiztonságosabb ország) Oroszország az 5.


Vagy itt egy másik statisztika, amely a világ 65 országának megerőszakolás adatai alapján készült (a lista első helyén az 1000 főre jutó legtöbb elkövetés áll, míg a lista végén a legkevesebb elkövetés, vagy a lista utolsó helyezése a legbiztonságosabb ország) Oroszország 41., India 56. hely



források:
felnőtt írásbeliség adata - 1998-as, forrás: Geography of the World, (London, 1998),
adult és young literacy 2008-as adatok: a világbank adatai, forrás:
http://www.tradingeconomics.com/data-all-countries.aspx
OICA statisztika: www.OICA.net
export és import adatok: http://www.indexmundi.com/
népességnövekedés, népesség, területi adatok,
The World Bank Export value index:
http://data.worldbank.org/indicator/TX.VAL.MRCH.XD.WD
urbanizációs adatok, gazdasági adatok:
http://www.tradingeconomics.com/data-all-countries.aspx
http://www.mapsofworld.com
http://www.nationmaster.com/graph/ind_man_exp_of_mer_exp-industry-manufactures-exports-of-merchandise
http://www.nationmaster.com/graph/ind_mac_and_tra_equ_of_val_add_in_man-transport-equipment-value-added-manufacturing
http://www.nationmaster.com/graph/ind_che_of_val_add_in_man-industry-chemicals-value-added-manufacturing
http://www.siemens.com/innovation/en/publications/pof_fall_2010/emerging_markets/facts.htm
Világgazdasági Fórum GCI listája:
http://www3.weforum.org/docs/WEF_GCR_ArabWorldReview_2010_EN.pdf
http://www.weforum.org/documents/GCR10/Full%20rankings.pdf
Világgazdasági Fórum oktatási, innovációs, ICT és Hi-tech adatai: http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf
mezőgazdasági adatok: http://www.indexmundi.com a cia factbook 2010-es datai alapján
http://www.nationmaster.com/graph/agr_ara_lan_hec-agriculture-arable-land-hectares
https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/fields/2097.html?countryName=&countryCode=źionCode=n
A research centre lista:
kontinens: http://research.webometrics.info/rank_by_country_select.asp
top 300 r&d: http://research.webometrics.info/top300_r&d_europe.asp
top 4000 r&d: http://research.webometrics.info/top4000_r&d.asp
közbiztonsági adatok: http://www.nationmaster.com/graph/cri_mur_percap-crime-murders-per-capita
http://www.nationmaster.com/graph/cri_rap_percap-crime-rapes-per-capita
további források: IMF adatbázis, Reuters, HVG 2010. augusztus 21. száma
épületek, felhőkarcolók: www.emporis.com; www.skyscraperpage.com

 © ElemzoCsabi2011. jan. 12. 17:40 | Válasz | #19 
Ebben a topicban eddig szó volt az innovatív városokról. Azokon belül kettőről. Az egyik egy európai város: München. A másik egy ázsiai (mégpedig Shenzhen), a világ második legerősebb gazdaságává váló Kínáé.

A világgazdaságot egyre jobban meghatározó BRIC országok (Brazilia, Kína, Oroszország, India) legfontosabb adatai is be lettek mutatva.

A BRIC országokon kívül az iszlám világ is figyelmet kapott. Egyrészt az arab országok + néhány fontosabb iszlám ország (Indonézia, Törökország, Malajzia, Irán) adatai globális összehasonlításban szintén bemutatásra kerültek.
Mivel nem az összes iszlám ország került bemutatásra, ezért a fontossági sorrendet aszerint állítottam fel, hogy egyrészt az arab országokat mindenképpen be akartam mutatni, mert hatalmas különbségek vannak köztük, de Magyarországon őket túl sokan veszik egy kalap alá. Másrészt pedig a világgazdaság szempontjából fontosakat szintén meg akartam említeni.
Valamint az arab országokkal kapcsolatban a környezetvédelemről is íródott pár sor.

Az iszlám országok közül részletesebben is bemutattam a legnépesebb iszlám országot, Indonéziát, amely ma már a vásárlóerő paritáson számított GDP alapján a világ 15. legnagyobb gazdasága, míg a '70-es években csupán egy elmaradott, szegény, iparral alig rendelkező mezőgazdasági ország volt.
Továbbá Iránt, amelyről Magyarországon nagyon sokaknak téves elképzelései vannak, csak azért mert vallási vezetés irányítja. Az EU csatlakozásra váró Törökországot. A délkelet-ázsiai "kistigris" Malajziát, ahol a világ legmagasabb ikertornyai állnak, jelezve az ország gazdasági erejét és pozícióját a világban.
Az arab országok közül a legnépesebbet, Egyiptomot, két hozzászólásban mutattam be. Illetve 3 kis országról írtam még: Afrika Európájának is nevezett Tunéziáról. A sivatagból fél évszázad alatt közepesen-fejlett országgá vált Jordániáról, és a világtól egészen 1970-ig elzárt Ománról, amely azóta úgy lett magas életszínvonalú modern olajország, hogy az Egyesült Arab Emírségekkel szemben teljesen megőrizte tradícióit és még a felhőkarcoló-építési divathullámnak is ellen tudott állni.

Nehéz ellenállni a felhőkarcoló-építési láznak - nem csupán azért, mert egy bizonyos népesség felett a terület jobb és profitálisabb kihasználására csábít, hanem a presztízs és szimbólum szerepe miatt is.
Malajzia gazdasági megerősödését a Petronas-ikertornyok megépítésével szimbolizálta (az ikertornyok között még mindig a legmagasabbak: 452 méter), most 2011-ben Dubaiban a Burj Khalifa a világ legmagasabb épülete (828 méter magas), a második legmagasabb pedig a szaud arábiai Mekkában áll (601 méter).
A kínai Sanghajban 3 felhőkarcoló is benne van a top 15-ben (Jin Mao: 421 méter, Oriental Pearl: 468 méter, World Financial Center: 492 méter), de Shenzhennek (382 méter), Kantonnak (391 méter), Nanjingnak (450 méter) és Hongkongnak (484 méter) is van egy-egy ilyen rekordere. Kuvait szintén rendelkezik toplistással (412 méter).
Az indonéziai Jakarta egyelőre ugyan nem tud versenyezni ázsiai társaival magasság szempontjából (legmagasabb: 250 méter), de ott is gombamód nőnek ki a felhőkarcolók a földből.
Moszkva (302 méter) és Isztambul (261 méter) pedig az európai felhőkarcoló-építési versenyben vette át a vezető szerepet.
Kairó pedig az afrikai kontinensen törekszik rekordot dönteni (187 méter), kifejezve egyre erősödő gazdasági szerepét nemcsak a kontinens életében, hanem globális szinten is.



Ennek a topicnak a célja a sztereotípiák és a téves előítéletek lerombolása. A BRIC országokkal kapcsolatban ez ugyanúgy érvényes mint a bemutatott iszlám országokkal.
Valóban a fenti országokban létezik szegénység, és Nyugat-Európánál jóval nagyobb szegénységet lehet ezekben az országokban találni. Ugyanakkor az elmúlt 2-3 évtizedben egy olyan intenzív gazdasági fejlődés ment végbe, amely csökkentette a szegények arányát és jelentősen növelte a középosztály létszámát.
Gazdaságuk fejlődési üteme meghaladja mind a világ átlagát, mind Európáét és egyre jobban követelik a helyüket a világ új gazdasági felosztásában.

Mivel az előítéletek és sztereotípiák lerombolása a topic célja, ezért a híresebb muszlimok közül többet felsoroltam a teljesség igénye nélkül. Ezt azért csináltam, mert Magyarországon a muszlimokról a médiának köszönhetően a terrorizmus, erőszak, elmaradottság, primitívség, iskolázatlanság jut az eszébe. Pedig a valóságban híres popsztárok, modellek, sportolók, tudósok, írók, festők, építészek, nagy multinacionális cégek vezetői egyaránt vannak köztük.

 © ElemzoCsabi2011. feb. 04. 18:24 | Válasz | #20 
A XXI. SZÁZAD VEZETŐ GAZDASÁGI NAGYHATALMAI - A GOLDMAN SACHS ELŐREJELZÉSE SZERINT; ÉS JELENLEGI HELYZETÜK A VILÁGGAZDASÁGI FÓRUM ALAPJÁN



Sokakat érdekel, hogy hogyan fog alakulni ez az évszázad. Kik lesznek a meghatározó politikai és gazdasági erők? A Goldman Sachs előrejelzését használom. Azért az övékét, mert ők alkották meg a BRIC fogalmat 2003-ban, és a négy BRIC országgal kapcsolatos prognózisuk teljesült. 2003-ban még a közgazdászok többsége is kételkedett abban, hogy Kína le fogja előzni az Európai Uniót meg Japánt, és az USA utáni második legnagyobb gazdasággá válik (ipari termelés, nominál GDP és GDP-PPP alapon).
Az N11 országokat sem hasraütésre választotta ki a Goldman Sachs, hanem az elmúlt időszak gazdasági változásait, a növekedésük dinamikáját, a világgazdaságban betöltött szerepük erősödését figyelembe véve.

A jelenleg vezető, a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7 országok mellé felzárkózik a négy BRIC ország (Kína, India, Brazilia, Oroszország) valamint még 11 másik ország, úgy mint: Indonézia, Törökország, Irán, Egyiptom, Pakisztán, Bangladesh, Nigéria, Fülöp-szigetek, Mexikó, Vietnam és végül Dél-Korea.
Dél-Korea már most is vitatott, hogy a legfejlettebbek közé tartozik, vagy a félzárkózókhoz. A Goldman Sachs mindenesetre a "következő 11" országok közé sorolta.

A jelenleg legfejlettebb ipari országok gazdasága az évszázad közepére meg fog duplázódni, míg a jelentős versenytársaké megtöbbszöröződik és így fogják megközelíteni a mostani legfejlettebbeket. A listát megnézve a nagy változás, az évszázad gazdasági felemelkedése nem nyugaton, hanem keleten lesz. Elsősorban Délkelet-Ázsiában: Kína, India, Indonézia, Vietnam, Dél-Korea, Fülöp-szigetek. Valamint Pakisztán és Bangladesh is jelentősen megerősödik. Latin-Amerikában Brazília és Mexikó fog bekerülni az élbolyba. Afrikában pedig Egyiptom, Nigéria és a Dél-afrikai Köztársaság (ez utóbbi nincs a Goldman Sachs listáján, de 2010-ben Kína javasolta, hogy csatlakozzon a BRIC országokhoz) fog jelentős befolyásra szert tenni az évszázad közepére. Valamint a két kontinensen fekvő Oroszország és Törökország is a világ meghatározó gazdaságai között lesz a század közepén.

Az a félelem, hogy a nyugat le fog maradni a kelet mögött ugyanúgy alaptalan, ahogyan az ellenkezője, vagyis a kelet még jobban el fog szegényedni. A Goldman Sachs prognózisa szerint az évszázad közepére a nyugat megtartja gazdagságát, sőt még gazdagabb lesz, de a kelet egy része fel fog zárkózni, és már nem egyedül a nyugat lesz gazdaságilag meghatározó. A hidegháború utáni egypólusú világgazdaság újra több pólusúvá válik. Persze, a felzárkózó keleti országokban a század közepére a szegénység még nem szűnik meg, de csökkenni fog annak mértékével, ahogyan egyre többen lépnek be a középosztályba.

Sajnos a század közepére nyugathoz felzárkózó országok csak egy részét teszik ki a ma még szegény(ebb) országoknak. Nagyon sok szegény ország nem fog tudni felzárkózni, sőt, olyanok is lesznek, amelyek inkább leszakadnak. A Goldman Sachs elemzése a felzárkózásra legesélyesebbekkel foglalkozik. Vannak országok, amelyek ma még hihetetlennek tűnnek, hogy valóban fel fognak-e zárkózni, Indonézia az 1970-es években csupán egy elmaradott mezőgazdasági ország volt, ma a nominál GDP alapján a 18. helyen áll (az egy főre eső GDP-ben viszont még nagy a lemaradása).
Vagy ott van Kína, amely 2010-ben nominál GDP alapján a világ 2. legnagyobb gazdaságává vált (egy főre eső GDP-ben itt is van egy kis lemaradás). Aki az 1990-es kelet-európai rendszerváltás idején volt Sanghajban, az egy elmaradott infrastruktúrájú várost látott, ahol a legmagasabb épületet még a gyarmati időkben építették, és nem volt metrója sem. Ma Sanghaj a világ egyik legmodernebb metropolisza mágneslebegtetésű vasúttal, hatalmas felhőkarcolókkal (köztük három is meghaladja a 400 métert), csak a belvárost övező emelt szintű autópályája 40 km, és jelenleg 420 km metróhálózata van 273 állomással (ami folyamatosan bővül).
Ezt azért írtam le, mert sokan a mából vezetik le a jövőt, és nem a folyamatokat nézik. A Goldman Sachs előrejelzése a BRIC országokkal kapcsolatban bejött, mert a folyamatokat és mögöttük meghúzódó összefüggéseket vette számítása, és az alapján hozta nyilvánosságra az elemzésének eredményét - és mint írtam korábban, a BRIC országokkal kapcsolatban az élet őket igazolta, így talán az N11 országokkal kapcsolatban is komolyan lehet venni a Goldman Sachs előrejelzését.

A Goldman Sachs előrejelzése szerint a világ tíz legnagyobb gazdasága az évszázad közepére (a nominál GDP alapján - zárójelben milliárd dollár 2050-ben):

1. Kína (70,710 mrd USD)
2. USA (38,514 mrd USD)
3. India (37,668 )
4. Brazília (11,366 mrd USD)
5. Mexikó (9,340)
6. Oroszország (8,580 mrd USD)
7. Indonézia (7,010 mrd USD)
8. Japán (6,677 mrd USD)
9. Egyesült Királyság (5,133 mrd USD)
10. Németország (5,024 mrd USD)



Az N-11 és a BRIC országok összehasonlítása (2006-os adatok):

Népesség:
N-11: 1,24 milliárd
N-11 Dél-Korea nélkül: 1,20 milliárd
BRIC: 2,78 milliárd
BRIs (BRIC Kína nélkül): 1,46 milliárd
BRIC 1995-ben: 2,39 milliárd

Urbanizáció:
N-11: 48,9%
N-11 Dél-Korea nélkül: 47,5%
BRIC: 40,5%
BRIs (BRIC Kína nélkül): 40,4%
BRIC 1995-ben: 35,1%

Részesedés a világgazdaság kibocsátásából (global output):
N-11: 7,1%
N-11 Dél-Korea nélkül: 5,2%
BRIC: 12,5%
BRIs (BRIC Kína nélkül): 6,4%
BRIC 1995-ben: 7,2%

Átlagos bevétel (USD-ben):
N-11: 3.069 USD
N-11 Dél-Korea nélkül: 2.357 USD
BRIC: 2.359 USD
BRIs (BRIC Kína nélkül): 2.318 USD
BRIC 1995-ben: 905 USD

Részesedés a világkereskedelemből:
N-11: 8,3%
N-11 Dél-Korea nélkül: 5,7%
BRIC: 10,4%
BRIs (BRIC Kína nélkül): 3,6%
BRIC 1995-ben: 5,6%

Kereskedelem a GDP %-ban:
N-11: 60,4%
N-11 Dél-Korea nélkül: 57,4%
BRIC: 46,8%
BRIs (BRIC Kína nélkül): 31,6%
BRIC 1995-ben: 27,2%

Részesedés a világ energiafogyasztásából:
N-11: 8,7%
N-11 Dél-Korea nélkül: 6,7%
BRIC: 25,6%
BRIs (BRIC Kína nélkül): 12,2%
BRIC 1995-ben: 22,3%

A Világ működőtőke-beruházásának (FDI) %-ban:
N-11: 6,0%
N-11 Dél-Korea nélkül: 5,2%
BRIC: 11,9%
BRIs (BRIC Kína nélkül): 4,0%
BRIC 1995-ben: 13,6%

Működőtőke-beruházás (FDI) a GDP %-ban:
N-11: 1,9%
N-11 Dél-Korea nélkül: 2,3%
BRIC: 2,3%
BRIs (BRIC Kína nélkül): 1,5%
BRIC 1995-ben: 2,2%

forrás: Global Economics Paper No: 153 - The N-11: More Than an Acronym



RÉSZLETES ADATOK

Most nézzük részletesen az adatokat.
A Goldman Sachs előrejelzése a G7, BRIC és az N-11 (Next Eleven) országok gazdasági növekedésére a közeljövőben és az évszázad közepére:

nominál GDP (milliárd USD-ben) növekedés 2006-2010-2015 (és 2050-re prognosztizált):

N-11 iszlám országok :

Indonézia:
2006: 350
2010: 419
2015: 562
2050: 7,010

Törökország:
2006: 390
2010: 440
2015: 572
2050: 3,943

Irán:
2006: 245
2010: 312
2015: 415
2050: 2,663

Egyiptom:
2006: 101
2010: 129
2015: 171
2050: 2,602

Nigéria:
2006: 121
2010: 158
2015: 218
2050: 4,640

Pakisztán:
2006: 129
2010: 161
2015: 206
2050: 2,085

Bangladesh:
2006: 63
2010: 81
2015: 110
2050: 1,466

N-11 többi ország :

Dél-Korea:
2006: 887
2010: 1,071
2015: 1,305
2050: 4,083

Mexikó:
2006: 851
2010: 1,009
2015: 1,327
2050: 9,340

Vietnám:
2006: 55
2010: 88
2015: 157
2050: 3,607

Fülöp-szigetek: (Ázsia legnépesebb keresztény országa)
2006: 117
2010: 162
2015: 215
2050: 3,010


BRIC országok :

Kína:
2006: 2,682
2010: 4,667
2015: 8,133
2050: 70,710

Oroszország:
2006: 982
2010: 1,371
2015: 1,900
2050: 8,580

Brazilia:
2006: 1,064
2010: 1,346
2015: 1,720
2050: 11,366

India:
2006: 909
2010: 1,256
2015: 1,900
2050: 37,668


G7 országok :

USA:
2006: 13,245
2010: 14,535
2015: 16,194
2050: 38,514

Egyesült Királyság:
2006: 2,310
2010: 2,546
2015: 2,835
2050: 5,133

Kanada:
2006: 1,260
2010: 1,389
2015: 1,549
2050: 3,149

Franciaország:
2006: 2,194
2010: 2,366
2015: 2,577
2050: 4,592

Németország:
2006: 2,851
2010: 3,083
2015: 3,326
2050: 5,024

Japán:
2006: 4,336
2010: 4,604
2015: 4,861
2050: 6,677

Olaszország:
2006: 1,809
2010: 1,914
2015: 2,072
2050: 2,950

nominál GDP/fő (USD-ben) növekedés 2006-2010-2015 (és 2050-re prognosztizált + %-os változás):

N-11 iszlám országok :

Indonézia:
2006: 1,508
2010: 1,724
2015: 2,197
2050: 22,395 (1,485%)

Törökország:
2006: 5,545
2010: 6,005
2015: 7,460
2050: 45,595 (822%)

Irán:
2006: 3,768
2010: 4,652
2015: 5,888
2050: 32,676 (867%)

Egyiptom:
2006: 1,281
2010: 1,531
2015: 1,880
2050: 20,500 (1,600%)

Nigéria:
2006: 919
2010: 1,087
2015: 1,332
2050: 13,014 (1,416%)

Pakisztán:
2006: 778
2010: 897
2015: 1,050
2050: 7,066 (908%)

Bangladesh:
2006: 427
2010: 510
2015: 627
2050: 5,235 (1,225%)

N-11 többi ország :

Dél-Korea:
2006: 18,161
2010: 21,602
2015: 26,012
2050: 90,294 (497%)

Mexikó:
2006: 7,918
2010: 8,972
2015: 11,176
2050: 63,149 (797%)

Vietnám:
2006: 655
2010: 1,001
2015: 1,707
2050: 33,472 (5,110%)

Fülöp-szigetek: (Ázsia legnépesebb keresztény országa)
2006: 1,312
2010: 1,688
2015: 2,075
2050: 20,388 (1,553%)


BRIC országok :

Kína:
2006: 2,041
2010: 3,463
2015: 5,837
2050: 49,650 (2,432%)

Oroszország:
2006: 6,909
2010: 9,833
2015: 13,971
2050: 78,435 (1,137%)

Brazilia:
2006: 5,657
2010: 6,882
2015: 8,427
2050: 49,759 (879%)

India:
2006: 817
2010: 1,061
2015: 1,492
2050: 20,836 (2,550%)


G7 országok :

USA:
2006: 44,379
2010: 47,014
2015: 50,200
2050: 91,683 (206%)

Egyesült Királyság:
2006: 38,108
2010: 41,543
2015: 45,591
2050: 79,234 (207%)

Kanada:
2006: 38,071
2010: 40,541
2015: 43,449
2050: 76,002 (199%)

Franciaország:
2006: 36,045
2010: 38,380
2015: 41,332
2050: 75,253 (208%)

Németország:
2006: 34,588
2010: 37,474
2015: 40,589
2050: 68,253 (197%)

Japán:
2006: 34,021
2010: 36,194
2015: 38,650
2050: 66,846 (196%)

Olaszország:
2006: 31,123
2010: 32,948
2015: 35,908
2050: 58,545 (188%)

források:
BRICS AND BEYOND" - Goldman Sachs study of BRIC and N11 nations, November 23, 2007.
BRICs - Goldman Sachs Research Report





A Goldman Sachs előrejelzése után nézzük meg, hogy a Világgazdasági Fórum versenyképességi listáján hol állnak az N11 és a BRIC országok összehasonlítva a G7 országaival.
A világ 50 legversenyképesebb országa között továbbra is ott vannak a G7 országok, de mára már az N11 és BRIC országok közül 3 is bekerült - érdekes, hogy mind a három délkelet-ázsiai ország (Dél-Korea, Kína, Indonézia).
Ha azt nézzük, hogy jelenleg 220 ország van, amelyből 193 független, önálló ország vagy állam, akkor joggal mondható. hogy versenyképesség szempontjából 5 ország kivételével az N11 és BRIC országok a világ országainak felső 1/3-ban vannak.

A Világgazdasági Fórum legfrisebb 2010/2011-es versenyképességi lsitája (World Economic Forum GCI list), hogy azon hol állnak az arab országok a vizsgált 139 ország közül:
(oktatás és egészségügy színvolana, gazdasági növekedés, gazdasági stabilitás, pénzügyi stabilitás, befektetői és üzleti környezet, politikai stabilitás, korrupció, bűnözés, munkaerő-hatékonyság, piaci méret, innováció, stb)

N11 iszlám országok:
Indonézia: 44.
Törökország: 61.
Irán: 69.
Egyiptom: 81.
Bangladesh: 107.
Pakisztán: 123.
Nigéria: 127.

N11 nem iszlám országok:
Dél-Korea: 22.
Vietnám: 59.
Mexikó: 66.
Fülöp-szigetek: 85.

BRIC országok:
Kína: 27.
India: 51.
Brazilia: 58.
Oroszország: 63.

G7 országok:
USA: 4.
Németország: 5.
Japán: 6.
Kanada: 10.
Egyesült Királyság: 12.
Franciaország: 15.
Olaszország: 48.

forrás:

World Economic Forum - Global Competitivness Report 2010/2011


HI-TECH, AUTÓIPAR, MODERN IPAR ÉS EXPORT:


A legújabb technológiák a G7 országait tömörítő fejlett ipari országokban a társadalom legszélesebb körében elérhetőek, de az N11 és a BRIC országok körében is egyre többen férnek hozzá. Azonban jelenleg még egy kicsit el vannak maradva tőlük, de globális összehasonlításban így is a középmezőnyben szerepelnek.

A legújabb technológiák elérhetősége:
(helyezés + zárójelben a pontszám: 1 = nem elérhetó; 7 = legszélesebb körben elérhető)

N11 iszlám országok:
Törökország: 47. (5.30)
Egyiptom: 66. (4.84)
Indonézia: 72. (4.73)
Nigéria: 85. (4.41)
Pakisztán: 91. (4.26)
Bangladesh: 109. (3.93)

N11 nem iszlám országok:
Dél-Korea: 24. (5.93)
Fülöp-szigetek: 57. (5.06)
Mexikó: 79. (4.58)
Vietnám: 81. (4.52)

BRIC országok:
India: 39. (5.50)
Brazilia: 49. (5.29)
Kína: 87. (4.33) - Hongkong: 11. (6.34)
Oroszország: 102. (4.10)

G7 országok:
USA: 8. (6.58)
Kanada: 9. (6.35)
Japán: 12. (6.33)
Németország: 16. (6.27)
Franciaország: 17. (6.26)
Egyesült Királyság: 18. (6.24)
Olaszország: 65. (4.89)

forrás:
http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf

Most a világ legnagyobb autógyártói országai között nézzük meg az N11 és BRIC országokat összehasonlítva a G7 országaival.
Azt látjuk, hogy mára a világ 10 legnagyobb autógyártó országa közé bekerült három BRIC és egy N11 ország. A világ 30 legnagyobbjai közé pedig öt N11 ország (az összes N11 ország benne van a top-50-ben).

Természetesen a G7 országai még a fenti országok előretörése ellenére is benne maradtak a világ 20 legnagyobb autógyártó országai között.

A világ legnagyobb autógyártó országai (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2009-es statisztikája):

N11 iszlám országok:
Irán 12. helyen
Törökország: 17. helyen
Indonézia: 23. hely
Pakisztán: 35. hely
Egyiptom: 39. hely
Nigéria: 50.

N11 nem iszlám országok:
Dél-Korea: 5.
Mexikó: 10.
Fülöp-szigetek: 41.
Vietnám: 42.

BRIC országok:
Kína: 1.
India: 7.
Brazilia: 6.
Oroszország: 19.

G7 országok:
Japán: 2.
USA: 3.
Németország: 4.
Franciaország: 9.
Kanada: 11.
Egyesült Királyság: 13.
Olaszország: 18.

források:
OICA (Organisation Internationale des Constructeurs d'Automobiles - International Organization of Motor Vehicle Manufacturers) - Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége
Wikipedia OICA list April 2010

A Világgazdasági Fórum statisztikája alapján a G7, BRIC és N11 országok közül csak három került be a világ tíz olyan országai közé, ahol a legmagasabb arányú a hi-tech termékek exportja a teljes áruexportukon belül: Dél-Korea (6.; 29.19%), Fülöp-szigetek (7.; 27,86%) és Kína (8.; 27.62%). Ha Hongkongot Kíntól külön vesszük, akkor ő a világ vezetője 44.77%-kal.
A G7 országok 13. és a 39. helyezés között találhatóak. A BRIC országok a 8. és 73. között. Az N11 országok pedig 44. és 121. helyezés között.

High-tech export
(High-tech termékek exportja a teljes áruexport százalékában)

N11 iszlám országok:
Indonézia: 44. (4.43%)
Pakisztán: 77. (1.04%)
Törökország: 93. (0.28%)
Bangladesh: 96. (0.26% - 2004-es adat)
Nigéria: 115. (0.05%)
Egyiptom: 121. (0.02%)

N11 nem iszlám országok:
Dél-Korea: 6. (29.19%)
Fülöp-szigetek: 7. (27.86%)
Mexikó: 23. (12.25%)
Vietnám: 53. (3,20% - 2006-os adat)

BRIC országok:
Kína: 8. (27.62%) - Hongkong: 1. (44.77%)
Brazilia: 37. (5.79%)
India: 50. (3.34% - 2006-os adat)
Oroszország: 73. (1.17%)

G7 országok:
USA: 13. (19.84%)
Japán: 14. (17.91%)
Franciaország: 20. (14.74%)
Egyesült Királyság: 21. (14.27%)
Németország: 25. (11.55%)
Kanada: 31. (6.85%)
Olaszország: 39. (5.54%)

forrás:
http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf

A Világgazdasági Fórum adatai alapján a világ kreatív ipari exportjának közel 20%-át Kína adja, őt követik az iparilag fejlett gazdaságok - azon belül a művészetek és a divat hazájának tartott Olaszország a 2. hely közel 12%-kal, és az USA csak hangyányival marad el tőle. India a 10. legnagyobb kreatív ipari exportőr, de Brazília, Oroszország, Mexikó, Dél-Korea, Indonézia és Pakisztán is benne van a top 30-ban. Törökország éppen csak nem fért bele a 31. helyezétvel.
Bangladesh (64.) és Nigéria (103.) elmaradnak a többiektől. Vietnámról, Iránról meg Egyiptomról ez a tanulmány nem tartalmazott adatot.

Kreatív ipari export
(A kreatív ipari termékek exportja a világ kreatív ipari exportjának részesedéséből, százalékosan)

N11 iszlám országok:
Indonézia: 25. (0.73%)
Pakisztán: 27. (070%)
Törökország: 31. (0.56%)
Bangladesh: 64. (0.05% - 2004-es adat)
Nigéria: 103. (<0.01% - 2003-as adat)
Egyiptom: n/a
Irán: n/a

N11 nem iszlám országok:
Mexikó: 17. (1.22%)
Dél-Korea: 20. (1.13%)
Fülöp-szigetek: 37. (0.28% - 2005-ös adat)
Vietnám: n/a

BRIC országok:
Kína: 1. (18.19%)
India: 10. (3.26% - 2005-ös adat)
Brazilia: 23. (0.81%)
Oroszország: 29. (0.63%)

G7 országok:
Olaszország: 2. (11.76%)
USA: 3. (11.16%)
Németország: 5. (8.22%)
Egyesült Királyság: 6. (8.22%)
Franciaország: 7. (7.83%)
Kanada: 8. (4.03%)
Japán: 16. (1.27%)

forrás:
http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf


K+F (kutatás és fejlesztés) és KUTATÓINTÉZETEK:


A tudományos és kutatóközpontok és intézetek top-1000 listájában továbbra is a G7 országok rendelkeznek a legtöbb intézettel, de mára már mind a 4 BRIC ország több intézettel is képviselteti köztük magat, és az N11 országok közül is 6 ország bekerült. Bangladesh pedig épp hogy lemaradt a top 1000-ről (1006. lett a legjobb intézménye).
Vagyis a BRIC és N11 országok már nemcsak az ipari termelésben, a gépgyártásban, a feldolgozó iparban zárkóznak fel rohamos sebességgel a világ legfejlettebb ipari országai (G7) mellé, hanem a tudományok és kutatások (tudományos intézeteknek és kutatóközpontoknak mind a színvonala, mind pedig a mennyisége) terén is.

A research centre lista:

N11 iszlám országok:
Törökország benne van a top 100-ban is, a top 300-ban is
Indonézia a top 300-ban is, és a top 700-ban 3 intézettel is
Irán a top 1000-ben 3 intézettel is
Bangladesh épp hogy lemaradt a top 1000-ről (1006. lett)

N11 nem iszlám országok:
Dél-Korea a top 300-ban, és a top 1000-ben további 6 intézettel
Fülöp-szigetek a top 300-ban 1 intézettel
Mexikó a top 1000-ben 7 intézettel

BRIC országok:
Brazília a top 100-ban 3 intézettel, a top 300-ban további 7 intézettel, és a top 1000-ben további 16 intézettel
Oroszország a top 100-ban is benne van, a top 300-ban további 3 intézettel, és a top 1000-ben további 17 intézettel
India a top 100-ban is, és a top 1000-ben 12 intézettel
Kína a top 300-ban 2 intézettel, és a top 1000-ben további 5 intézettel

források:
Kontinensek listája
top 4000 K+F intézetek listája
top 300 K+F intézetek listája

A Világgazdasági Fórum listáján a tudományos- és kutatóintézetek minősége alapján készült országrangsorban az iparilag fejlett nyugati országok és Japán a top 20-ban szerepelnek, egyedül Olaszország csúszik le a középmezőnyben. A BRIC országok mindegyike benne van az első negyedben. Az N11 országok között azonban nagy különbségek vannak, a 25-től a 115-ik mozognak.

tudományos kutatóintézetek minősége:
(helyezés + pontszám: 1 = nagyon szegény; 7 = nemzetközileg a legjobb a területén)

N11 iszlám országok:
Indonézia: 43. (4.20)
Törökország: 71. (3.65)
Pakisztán: 81. (3.55)
Egyiptom: 101. (3.16)
Bangladesh: 108. (2.99)
Nigéria: 115. (2.88)

N11 nem iszlám országok:
Dél-Korea: 22. (5.03)
Vietnám: 64. (3.72)
Mexikó: 65. (3.71)
Fülöp-szigetek: 102. (3.16)

BRIC országok:
India: 25. (4.89)
Kína: 34. (4.43)
Brazilia: 41. (4.22)
Oroszország: 42. (4.21)

G7 országok:
USA: 2. (6.18)
Egyesült Királyság: 4. (5.89)
Németország: 5. (5.77)
Kanada: 11. (5.68)
Japán: 15. (5.34)
Franciaország: 17. (5.22)
Olaszország: 79. (3.60)

forrás:
http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf


A Világgazdasági Fórum listája alapján a tudósok és mérnökök elérhetőségében a G7 országok az első 40-ben vannak, de négy BRIC és N11 ország is felzárkózott közéjük. Ha azt nézzük, hogy jelenleg 220 ország van, amelyből 193 független, önálló ország vagy állam, akkor joggal mondható. hogy a tudósok és mérnökök elérhetősége szempontjából 3 ország kivételével az N11 és BRIC országok a világ országainak felső 1/3-ban (= a top 70-ben) vannak.

Tudósok és mérnökök elérhetősége:
(helyezés + pontszám: 1 = nem elérhető; 7 = legszélesebb körben elérhető)

N11 iszlám országok:
Indonézia: 31. (4.73)
Nigéria: 41. (4.51)
Törökország: 51. (4.36)
Egyiptom: 53. (4.34)
Bangladesh: 69. (4.07)
Pakisztán: 83. (3.89)

N11 nem iszlám országok:
Dél-Korea: 25. (4.88)
Vietnám: 62. (4.21)
Mexikó: 94. (3.64)
Fülöp-szigetek: 95. (3.62)

BRIC országok:
India: 4. (5.62)
Kína: 36. (4.61)
Oroszország: 48. (4.44)
Brazilia: 60. (4.24)

G7 országok:
Japán: 2. (5.89)
USA: 5. (5.60)
Kanada: 6. (5.52)
Franciaország: 11. (5.27)
Egyesült Királyság: 32. (4.71)
Németország: 35. (4.71)
Olaszország: 39. (4.53)

forrás:
http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf


A Világgazdazdsági Fórum felmérése szerint az egyetemek és az ipar együttműdése a K+F terén az iparilag fejlett országokban a legszorosabb, de a top 50-be az összes BRIC ország és az N11 közül Dél-Korea (24.) és Indonézia (43.) is bekerült. Bangladesh (125.) kivételével mindegyik bekerült a 100 legjobb közé.

Az egyetemek és az ipar együttműködése a K+F terén
(helyezés + pontszám; 1 = semennyire; 7 = széleskörű együttműködés; 2008-2009 súllyozott átlag)

N11 iszlám országok:
Indonézia: 43. (3.83)
Törökország: 67. (3.41)
Nigéria: 87. (3.19)
Pakisztán: 92. (3.14)
Egyiptom: 96. (3.08)
Bangladesh: 125. (2.45)

N11 nem iszlám országok:
Dél-Korea: 24. (4.56)
Vietnám: 59. (3.50)
Mexikó: 62. (3.48)
Fülöp-szigetek: 89. (3.17)

BRIC országok:
Kína: 23. (4.57)
Brazilia: 34. (4.06)
India: 46. (3.80)
Oroszország: 48. (3.76)

G7 országok:
USA: 1. (5.90)
Egyesült Királyság: 7. (5.41)
Kanada: 9. (5.25)
Németország: 10. (5.25)
Japán: 20. (4.65)
Franciaország: 42. (3.91)
Olaszország: 69. (3.35)

forrás:
http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf


A Világgazdazdsági Fórum tanulánya alapján az iparilag fejlett országokban költenek a vállalatok a legtöbbet K+F-re, de az összes BRIC ország benne van a top 50-ben. Az N11 országok közül meg Dél-Korea (10.), Vietnám (27.), Indonézia (28.), Nigéria (40.) és Egyiptom is szerepel jól. Bangladesh (130.) kivételével mindegyik benne van az első 100-ban.

Vállalatok K+F kiadásai
(helyezés + pontszám; 1 = semennyit sem költenek K+F-re; 7 = nagyon sokat költenek K+F-re)

N11 iszlám országok:
Indonézia: 28. (3.79)
Nigéria: 40. (3.52)
Egyiptom: 54. (3.18)
Törökország: 76. (2.91)
Pakisztán: 80. (2.83)
Bangladesh: 130. (2.20)

N11 nem iszlám országok:
Dél-Korea: 10. (4.94)
Vietnám: 27. (3.84)
Fülöp-szigetek: 61. (3.08)
Mexikó: 78. (2.90)

BRIC országok:
Kína: 23. (4.17)
Brazilia: 29. (3.79)
India: 36. (3.60)
Oroszország: 46. (3.30)

G7 országok:
Japán: 2. (5.95)
Németország: 4. (5.76)
USA: 5. (5.63)
Franciaország: 13. (4.76)
Egyesült Királyság: 14. (4.67)
Kanada: 22. (4.18)
Olaszország: 42. (3.44)

forrás:
http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf


Oktatás:


A bruttó nemzeti jövedelemből az oktatásra fordított kiadások terén mind a G7, mind a BRIC,, mind pedig az N11 országokon belül is hatalmas különbségek vannak. A legmeglepőbb negatív eredményt a délkelet-ázsiai országok okozták: Japán (96.), Dél-Korea (75.), Indonézia (127.), Fülöp-szigetek (118.), India (94.) és Kína (123.). Gazdasági és tudományos eredményeik alapján (oktatás minősége, kutatóintézetek minősége, tudósok és mérnökök elérhetősége, stb) joggal hihetné azt az ember, hogy az oktatásra sokkal többet költenek és ezen a téren is jó eredményeket produkálnak.
A két latin-amerikai ország (Mexikó 25., Brazília 55.) és Egyiptom (59.) viszont meglepően jól szerepelnek a többiekhez képest, a bruttó nemzeti jövedelmük 4.4%-nál többet költenek az oktatásra. Az afrikai Nigéria viszont a sereghajtó, amely még az 1%-ot sem költi az oktatásra.

Oktatási kiadások a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) százalékában:

N11 iszlám országok:
Egyiptom: 59. (4.41)
Törökország: 81. (3.68)
Pakisztán: 120. (2.07)
Bangladesh: 122. (1.84)
Indonézia: 127. (1.15)
Nigéria: 128. (0.85)

N11 nem iszlám országok:
Mexikó: 25. (5.47)
Dél-Korea: 75. (3.85)
Vietnám: 103. (2.81)
Fülöp-szigetek: 118. (2.19)

BRIC országok:
Brazilia: 55. (4.44)
Oroszország: 86. (3.54)
India: 94. (3.23)
Kína: 123. (1.80)

G7 országok:
Franciaország: 36. (5.12)
Egyesült Királyság: 38. (5.03)
USA: 45. (4.79)
Kanada: 47. (4.78)
Németország: 56. (4.43)
Olaszország: 65. (4.19)
Japán: 96. (3.17)

forrás:
http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf


A Világgazdazdsági Fórum statisztikája alapján mind G7 orzágok, mind az N11, mind pedig a BRIC országok között nagy különbségek vannak az oktatás minősége között aszerint,hogy az oktatási rendszer mennyire elégíri ki az ország gazdasági versenyképességének igényeit. A G7 országai 5-87. hely között ingadozik, a legjobb Kanadában és a legrosszabb Olaszországban. Az N11 tagjai 44-123. hely között, a legjobb Indonéziában és a legrosszabb Egyiptomban. A BRIC országoké 37-103. hely között, a legjobb Indiában és a legrosszabb Brazíliában. Általánosságban az mondható el, hogy a G7 tagállamainak többsége után a délkelet-ázsiai országok jönnek és őket követik a latin-amerikai országok, és végül Egyiptom zárja a sort. A két kontinensen fekvő Oroszország és Törökország a középmezőnybe tartoznak.

Az oktatási rendszer minősége
(az oktatási rendszer mennyire elégíri ki az ország gazdasági versenyképességének igényeit;
helyezés + pontszám; 1 = egyáltalán nem, 7 = nagyon jól)


N11 iszlám országok:
Indonézia: 44. (4.07)
Nigéria: 48. (3.90)
Törökország: 79. (3.36)
Pakisztán: 99. (3.04)
Bangladesh: 108. (2.93)
Egyiptom: 123 (2.58)

N11 nem iszlám országok:
Dél-Korea: 47. (3.97)
Fülöp-szigetek: 50. (3.85)
Vietnám: 85. (3.30)
Mexikó: 115. (2.80)

BRIC országok:
India: 37. (4.36)
Kína: 52. (3.83)
Oroszország: 56. (3.78)
Brazilia: 103. (3.01)

G7 országok:
Kanada: 5. (5.73)
USA: 22. (4.85)
Franciaország: 24. (4.83)
Németország: 27. (4.66)
Egyesült Királyság: 30. (4.57)
Japán: 31. (4.49)
Olaszország: 87. (3.29)

forrás:
http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf


A Világgazdazdsági Fórum adatai alapján mind G7 orzágok, mind az N11, mind pedig a BRIC országok között nagy különbségek vannak a matematika és természettudományok oktatásának minősége között. A G7 országai 8-83. hely között ingadozik, a legjobb Franciaországban és a legrosszabb Olaszországban. Az N11 tagjai 50-127. hely között, a legjobb Indonéziában és a legrosszabb Mexikóban. A BRIC országoké 22-123. hely között, a legjobb Indiában és a legrosszabb Brazíliában.
Általánosságban az mondható el, hogy a G7 tagállamainak többsége után a délkelet-ázsiai országok jönnek és őket követik a latin-amerikai országok. A két kontinensen fekvő Oroszország és Törökország a középmezőnybe tartoznak.

A matematika és természettudományok oktatásának minősége
(az iskolai oktatásban a matematika és természettudományok oktatásának minősége az adott országok iskoláiban;
helyezés + pontszám; 1 = gyenge, 7 = kítűnő, a világ legjobbjai között)

N11 iszlám országok:
Indonézia: 50. (4.46)
Törökország: 74. (3.84)
Pakisztán: 93. (3.40)
Nigéria: 97. (3.36)
Bangladesh: 118. (2.86)
Egyiptom: 124. (2.70)

N11 nem iszlám országok:
Dél-Korea: 18. (5.19)
Vietnám: 53. (4.45)
Fülöp-szigetek: 94. (3.38)
Mexikó: 127. (2.58)

BRIC országok:
India: 22. (5.03)
Kína: 35. (4.81)
Oroszország: 42. (4.68)
Brazilia: 123. (2.71)

G7 országok:
Franciaország: 8. (5.51)
Kanada: 14. (5.31)
Japán: 25. (4.93)
Németország: 45. (4.47)
USA: 48. (4.47)
Egyesült Királyság: 52. (4.45)
Olaszország: 83. (3.66)

forrás:
http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf


A Világgazdazdsági Fórum tanulánya alapján a legjobb minőségű menedzsment képzés az iparilag fejlett nyugati országokban van , a BRIC és N11 orszgok közül egyedül India jutott be a top 20-ba, Japán viszont relative gyengén szerepel, mert 5 BRIC és N11 ország kivételével mind megelőzi.

Menedzsment iskolák minősége
(helyezés + pontszám; 1 = gyenge; 7 = kitűnő - a világ legjobbai között vannak)

N11 iszlám országok:
Indonézia: 51. (4.32)
Nigéria: 63. (4.13)
Pakisztán: 76. (3.90)
Törökország: 81. (3.84)
Bangladesh: 101. (3.61)
Egyiptom: 114. (3.33)

N11 nem iszlám országok:
Dél-Korea: 44. (4.48)
Fülöp-szigetek: 39. (4.66)
Mexikó: 49. (4.39)
Vietnám: 111. (3.39)

BRIC országok:
India: 15. (5.38)
Brazilia: 66. (4.09)
Kína: 72. (4.00)
Oroszország: 93. (3.69)

G7 országok:
Kanada: 2. (5.97)
Franciaország: 3. (5.92)
USA: 4. (5.85)
Egyesült Királyság: 16. (5.36)
Németország: 26. (4.96)
Olaszország: 46. (4.45)
Japán: 77. (3.89)

forrás:
http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf


ICT (Információs és kommunikácis technológiák):


A Világgazdasági Fórum statisztikája szerint a G7, BRIC és N11 orzágok kormányai az ICT szektort fontosnak tartják, habár egyik közül sem került be ország a top 10-be. Közülük az USA és három délkelet-ázsiai ország tartja a legfontosabbnak (Kína, Dél-Korea és India), míg Egyiptom kormányzata a nyugat-európai országok és Japánéhoz hasonlóan fontosnak tartja. A legkevésbé fontosnak Olaszország, Oroszország és Nigéria kormányzata tarta az ICT szektort.

A kormányzat ICT prioritása
(Mennyire tartja fontosnak (prioritásnak) a kormányzatnak az információs és kommunikációs technológiákat; 1 = gyenge prioritás; 7 = magas prioritás; 2008-2009 súllyozott átlag)

N11 iszlám országok:
Egyiptom: 41. (5.16)
Indonézia: 71. (4.50)
Pakisztán: 74. (4.45)
Bangladesh: 80. (4.41)
Törökország: 90. (4.32)
Nigéria: 111. (4.00)

N11 nem iszlám országok:
Dél-Korea: 22. (5.44)
Vietnám: 34. (5.25)
Mexikó: 96. (4.25)
Fülöp-szigetek: 97. (4.24)

BRIC országok:
Kína: 17. (5.55)
India: 19. (5.53)
Brazilia: 75. (4.44)
Oroszország: 101. (4.16)

G7 országok:
USA: 16. (5.62)
Kanada: 33. (5.25)
Németország: 37. (5.20)
Japán: 44. (5.08)
Egyesült Királyság: 45. (5.07)
Franciaország: 49. (4.99)
Olaszország: 118. (3.79)

forrás:
http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf


Az ICT fontossága a kormányzati jövőképben
(Milyen konkrét terve van a kormányzatnak arra, hogy az információs és kommunikációs technológiák növljék az ország versenyképességét; 1 = nincs terve; 7 = konkrét terve van)

N11 iszlám országok:
Egyiptom: 57. (4.29)
Törökország: 76. (3.97)
Nigéria: 78. (3.96)
Indonézia: 85. (3.87)
Pakisztán: 99. (3.66)
Bangladesh: 109. (3.47)

N11 nem iszlám országok:
Dél-Korea: 8. (5.39)
Vietnám: 29. (4.82)
Mexikó: 74. (3.98)
Fülöp-szigetek: 96. (3.67)

BRIC országok:
Kína: 13. (5.27)
India: 38. (4.64)
Brazilia: 64. (4.15)
Oroszország: 118. (3.30)

G7 országok:
USA: 24. (4.91)
Kanada: 26. (4.87)
Franciaország: 32. (4.71)
Japán: 33. (4.69)
Egyesült Királyság: 41. (4.61)
Németország: 47. (4.43)
Olaszország: 110. (3.46)

forrás:
http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf

A Világgazdasági Fórum statisztikája alapján a G7, az N11 és a Bric országok kormányai jó teljesítményt nyújtanak az ICT (információs és kommunikációs technológiák) használatának elősegítésében, néhány kivétellel, amelyek globális szinten csak a középmezőnybe tudtak bekerülni - de az is igaz, hogy a top 10-be egyikük sem tudott bejutni. A top 30-ba 6 ország tudott közülük bejutni, ebből kettő az észak-amerikai USA és Kanada, a három délkelet-ázsiai ország, Kína, Dél-Korea és India, valamint az afrikai Egyiptom.

A kormányzat sikeressége az ICT elősegítésében
(Mennyire sikeres a kormányzat az információs és kommunikációs technológia használatának elősegítésében; 1 = semennyire; 7 = kiemelkedően sikeres; 2008-2009 súllyozott átlag)

N11 iszlám országok:
Egyiptom: 27. (5.02)
Indonézia: 65. (4.34)
Pakisztán: 68. (4.27)
Nigéria: 76. (4.18)
Törökország: 87. (4.03)
Bangladesh: 117. (3.54)

N11 nem iszlám országok:
Dél-Korea: 17. (5.25)
Vietnám: 54. (4.47)
Mexikó: 100. (3.83)
Fülöp-szigetek: 105. (3.79)

BRIC országok:
Kína: 16. (5.27)
India: 22. (5.17)
Brazilia: 60. (4.40)
Oroszország: 106. (3.76)

G7 országok:
USA: 20. (5.19)
Kanada: 29. (4.99)
Franciaország: 38. (4.76)
Németország: 39. (4.76)
Egyesült Királyság: 50. (4.55)
Japán: 53. (4.48)
Olaszország: 109. (3.71)

forrás:
http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf

A Világgazdasági Fórum felmérése szerint Dél-Koreában a legjobb a kormányzati honlapok minősége, ott látják el a leghasznosabb információval a lakosságot. Utána következnek a G7 országok. A BRIC és a többi N11 ország, anelyek közül még Kína, Mexikó, Brazilia és Egyiptom jutott be a top 50 ország közé.
Legrosszabb kormányzati honlapokkal Nigéria szerepel, amelyik közülük egyedüliként nem tudott bekerülni az első 100 ország közé.

E-részvételi Index
(A kormányzati honlapok minősége, hasznossága, relevanciája, annak függvényében, hogy online információkkal és szolgáltatásokkal látják el a lakosságot;
helyezés + pontszám)

N11 iszlám országok:
Egyiptom: 41. (0.29)
Törökország: 52. (0.21)
Pakisztán: 64. (0.17)
Indonézia: 77. (0.13)
Bangladesh: 90. (0.10)
Nigéria: 118. (0.01)

N11 nem iszlám országok:
Dél-Korea: 1. (1.00)
Mexikó: 32. (0.37)
Fülöp-szigetek: 60. (0.19)
Vietnám: 94. (0.09)

BRIC országok:
Kína: 32. (0.37)
Brazilia: 41. (0.29)
India: 55. (0.20)
Oroszország: 77. (0.13)

G7 országok:
Egyesült Királyság: 4. (0.77)
Japán: 6. (0.76)
USA: 6. (0.76)
Kanada: 8. (0.73)
Németország: 14. (0.61)
Franciaország: 15. (0.60)
Olaszország: 52. (0.21)

forrás:
http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf

A Világgazdasági Fórum felmérése szerint a G7 országokban és Dél-Koreában legelérhetőbbek a digitális tartalmak. Őket követik a BRIC országok, majd a többi N11 ország.
A G7 országok közül Olaszország szerepel a legrosszabbúl (78.), a BRIC országok közül India (84.), és az N11-ek közül pedig Nigéria (101.) és Bangladeh (119.).
A két kontinensen fekvő Törökországban (50.) és Oroszországban (58.), valamint a kontinensnyi méretű Kínában (34.) és Braziliában (58.) viszonylag jóna mondható a digitális tartalmak elérhetősége.

Digitális tartalmak elérhetősége
(Mennyire elérhető az adott országban a digitális tartalmak (pl. szöveges és audióvízuális tartalmak, szoftver termékek, stb.) a különböző platformokon (pl. vezetkes és vezeték nélküli interneten, mobilon, szateliten, stb-n keresztül);
helyezés + pontszám; 1 = semennyire sem elérhető; 7 = széles körben elérhető)

N11 iszlám országok:
Törökország: 50. (5.11)
Indonézia: 76. (4.56)
Egyiptom: 85. (4.50)
Pakisztán: 86. (4.49)
Nigéria: 101. (3.89)
Bangladesh: 119. (3.55)

N11 nem iszlám országok:
Dél-Korea: 8. (6.32)
Vietnám: 60. (4.81)
Fülöp-szigetek: 67. (4.69)
Mexikó: 81. (4.53)

BRIC országok:
Kína: 34. (5.53) - Hongkong: 15. (6.16)
Oroszország: 56. (4.88)
Brazilia: 58. (4.85)
India: 84. (4.50)

G7 országok:
USA: 7. (6.33)
Kanada: 13. (6.21)
Japán: 14. (6.18)
Egyesült Királyság: 17. (6.11)
Németország: 18. (6.06)
Franciaország: 27. (5.66)
Olaszország: 78. (4.56)

forrás:
http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf


INNOVÁCIÓ:


A Világgazdasági Fórum adatai szerint a leginnovatívabb cégek Japánban és az iparilag fejlett nyugati országokban vannak, de a BRIC és az N11 országok is az első negyedbe tartoznak - néhány ország kivételével, amelyek a középmezőnybe. Az egyetlen gyengén teljesítő ország Bangladesh. Öt ország kivételével mindegyikük beletartozik a top 50-be, azaz a világ 50 leginnovatívabb országai közé.

Innovációs-készség
(Az adott országban a cégek hogyan kapják meg a technológiát;
helyezés + pontszám; 1 = csupán licenszelik vagy a külföldi vállalatokat utánozzák; 7 = kutatásokkal és új termékek és eljárások bevezetésével; 2008-2009 súllyozott átlag)

N11 iszlám országok:
Indonézia: 44. (3.42)
Törökország: 46. (3.35)
Nigéria: 47. (3.34)
Pakisztán: 56. (3.13)
Egyiptom: 96. (2.62)
Bangladesh: 123. (2.30)

N11 nem iszlám országok:
Dél-Korea: 15. (4.71)
Vietnám: 33. (3.66)
Fülöp-szigetek: 70. (2.94)
Mexikó: 80. (2.78)

BRIC országok:
Kína: 22. (4.20)
Brazilia: 28. (3.90)
India: 35. (3.64)
Oroszország: 42. (3.45)

G7 országok:
Japán: 1. (5.89)
Németország: 2. (5.87)
USA: 6. (5.49)
Franciaország: 9. (5.14)
Egyesült Királyság: 16. (4.70)
Kanada: 20. (4.36)
Olaszország: 27. (3.92)

forrás:
http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf


A Világgazdasági Fórum tanulmánya alapján a kormányzati közbeszerzések a G7, BRIC és N11 országok közül az USÁ-ban mozdítja elő a legjobban a technológiai innovációt, utna Kanada (25.) és három délkelet ázsia ország jön: Vietnám (11.), Dél-Korea (15.) és Indonézia (34.). Ezt követi a többi G7, majd a többi BRIC, majd a többi N11 ország.
Közülük Bangladesh (127.), Olaszország (120.), a Fülöp-szigetek (119.) és Nigéria (115.) kormányzati közbeszerzései mozdítják elő legkevésbé az innovációt.

Fejlett technológiák kományzati közbeszerzése
(A kormányzat közbeszerzési döntései milyen mértékben mozdítják elő az adott országban a technológiai innovációt;
helyezés + pontszám: 1 = semennyire; 7 = maximális hatékonysággal)

N11 iszlám országok:
Indonézia: 34. (4.05)
Egyiptom: 72. (3.52)
Pakisztán: 87. (3.34)
Törökország: 89. (3.33)
Nigéria: 115. (2.97)
Bangladesh: 127. (2.68)

N11 nem iszlám országok:
Vietnám: 11. (4.48)
Dél-Korea: 15. (4.38)
Mexikó: 93. (3.28)
Fülöp-szigetek: 119. (2.87)

BRIC országok:
Kína: 13. (4.43)
Brazilia: 60. (3.68)
India: 68. (3.57)
Oroszország: 69. (3.57)

G7 országok:
USA: 4. (4.77)
Kanada: 25. (4.19)
Franciaország: 37. (4.00)
Egyesült Királyság: 43. (3.96)
Németország: 45. (3.93)
Japán: 49. (3.88)
Olaszország: 120. (2.84)

forrás:
http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf

Néhány kép a felzárkózó országok gazdasági központjairól, amelyek az évszázad közepére a világgazdaság meghatározói lesznek:


Busan, Dél-Korea



Mexico City, Mexikó



Tokió, Japán



Hanoi, Vietnam



Sanghaj, Kína



Yekaterinburg, Oroszország



Mumbai, India



Sao Paolo, Brazília



Jakarta, Indonézia



Kairó, Eygiptom

 © ElemzoCsabi2011. márc. 12. 23:27 | Válasz | #21 
A JELENTŐSEBB ISZLÁM ORSZÁGOK STATISZTIKAI ADATAI - INNOVÁCIÓ, VERSENYKÉPESSÉG, GAZDASÁGI ADATOK, KÖZBIZTONSÁG:




A korábbi cikkbemben (#6-os hozzászólásomban) az iszlám országok közül az arab országokat és néhány fontosabb iszlám ország adatait mutattam be, hogy globálisan el lehessen helyezni ezeket a világban (alapvető adatok + méret, urbanizáció, felhőkarcolók, népességnövekedés, oktatás, K+F, ICT). Most a részletesebb bemutatást folytatom az innováció, versenyképesség, gazdasági adatok és közbiztonság terén.

Több iszlám ország is tagja G20-nak. Az 50 legnagyobb autógyártó országok között nyolcat is találunk.
A világ 30 legnagyobb (vásárlóerő paritáson számított GDP alapján) gazdasága között hét iszlám országot találni.
A Világgazdasági Forum 50 legversenyképesebb országa között pedig kilencet.
Az N-11 (next eleven) között hét muszlim többségű ország van.
Az egy főre jutó GDP alapján négy iszlám ország is ott van a 20 leggazdagabb között.
A közbiztonság területén az iszlám országok a világ legbiztonságosabb országai közé tartoznak, nemcsak a gazdagabbak, hanem a szegényebbek is - ez alól csupán a háborús és polgárháborús országok a kivételek (szerencsére a többségükben béke honol).

Az iszlám világot sokan tévesen homogenizálják, pedig a valóságban legalább olyan változatos, mint a keresztény világ. Az 1,53 milliárd muszlim nagyon nagy különbségek között él.
Hatalmas gazdagságú országok és hi-tech technológiával rendelkezők ugyanúgy vannak mint nagyon szegények és szinte középkori szinten levők. Hatalmas, 2 millió km2-nél nagyobb területű ugyanúgy van, mint parányi, 1000 km2 alatti. 200 millió feletti lakosságú iszlám ország ugyanúgy van, mint 1 milliós alatti. Vannak országok, ahol 10-20 milliós metropoliszok vannak felhőkarcolókkal, és vannak, ahol már a 100 ezres város is nagynak számít. Vannak több ezer éves városaik, amelyek a világörökség részei, az emberiség legrégibb építészeti kincseivel - és vannak, amelyek az elmúlt pár évtizedben nőttek ki a földből (vagy inkább a sivatag homokjából). Vannak országok, ahol a lakosság 80%-a városlakó, és vannak, ahol a lakosság többsége falvakban lakik. Vannak országok, ahol hatalmas a népességnövekedés, és vannak, ahol messze a világ átlaga alatti. Vannak országok, amelynek egyetemei és kutatóintézetei a világ élvonalába tartoznak, és vannak, ahol még tankönyvekre sincsen pénz. Vannak iszlám országok, ahol a lakosság nagy része a középosztályba tartozik, és vannak, ahol a lakosság nagy része szegénységben él.
Vagy míg vannak olyan iszlám országok, ahol a világ legmagasabb felhőkarcolói állnak, ahol magasvasútak, vezető nélküli sínvasútak, vagy 200 km/h-nál gyorsabb vasútak közlekednek, a soksávos autóutjaik és autópályáik dugókkal teliek, a kikötői és repülőterei a világ legnagyobb és legforgalmasabbjai közé tartoznak - addig vannak olyanok is, ahol vasút nincs, aszfaltozott út is alig van, autó helyett szekerek és állatok (ló, szamár, teve) a közlekedési eszközök, és csak alacsony épületek vannak.

Az arab országok és az arab világ térképe:


Az iszlám világ térképe:




INFRASTRUKTÚRA:

A teljes infrastruktúra minősége:
(az általános infrastruktúra, (pl. közlekedés, telefon, energia, stb.) értékelése;
helyezés + pontszám; 1 = nagyon fejletlen; 7 = nemzetközi mérce szerint kitűnő és hatékony; 2009-2010 súlyozott átlag)

arab országok:
Egyesült Arab Emírségek: 11. (6.2)
Omán: 21. (5.8)
Bahrain: 26. (5.6)
Szaud Arábia: 29. (5.5)
Tunézia: 30. (5.5)
Jordánia: 35. (5.2)
Qatar: 39. (5.1)
Kuvait: 45. (4.9)
Egyiptom: 68. (4.2)
Marokkó: 71. (4.1)
Algéria: 86. (3.8)
Szíria: 95. (3.6)
Líbia: 115. (3.2)
Libanon: 132. (2.5)

nem arab iszlám országok:
Malajzia: 27. (5.6)
Brunei Szultanátus: 36. (5.1)
Törökország: 40. (5.1)
Irán: 75. (4.0)
Indonézia: 90. (3.7)
Pakisztán: 100. (3.5)
Bangladesh: 130. (2.7)
Bosznia és Hercegovina: ()
Nigéria: 134.(2.4)

összehasonlításul:

BRIC országok:
Kína: 72. (4.1) - Hongkong: 2. (6.7)
Brazilia: 84. (3.8)
India: 91. (3.6)
Oroszország: 94. (3.6)

egyéb országok:

Magyarország: 49. hely (4.8)
Thaiföld: 46. (4.9)
Fülöp-szigetek: 113. (3.2) - Ázsia legnépesebb keresztény országa
Vietnám: 123. (3.0)
Izrael: 47. (4.9)
Dél-afrikai Köztársaság: 56. (4.6)
Olaszország: 73. (4.0) - EU tagállam és G7 ország
Lengyelország: 108. (3.4) - EU tagállam
Bulgária: 120. (3.1) - EU tagállam
Szerbia: 122. (3.0)
Románia: 136. (2.4) - EU tagállam
Mexikó: 79. (3.9)
Argentina: 102. (3.5)
Dominika: 111. (3.2)
Venezuela: 116. (3.2)
Paraguay: 135. (2.4)

Utak minősége:
(helyezés + pontszám; 1 = nagyon fejletlen; 7 = nemzetközi mérce szerint kitűnő és hatékony; 2009-2010 súlyozott átlag)

arab országok:
Egyesült Arab Emírségek: 6. (6.3)
Omán: 10. (6.2)
Bahrain: 25. (5.5)
Szaud Arábia: 26. (5.5)
Tunézia: 37. (5.1)
Kuvait: 40. (5.0)
Qatar: 41. (4.9)
Jordánia: 44. (4.7)
Algéria: 66. (3.9)
Egyiptom: 75. (3.7)
Marokkó: 88. (3.4)
Szíria: 85. (3.5)
Líbia: 97. (3.1)
Libanon: 101. (3.0)

nem arab iszlám országok:
Malajzia: 21. (5.7)
Brunei Szultanátus: 33. (5.3)
Törökország: 46. (4.7)
Pakisztán: 72. (3.8)
Irán: 74. (3.7)
Indonézia: 84. (3.5)
Bangladesh: 100. (3.0)
Nigéria: 128. (2.4)

összehasonlításul:

BRIC országok:
Kína: 53. (4.3) - Hongkong: 4. (6.5)
India: 90. (3.3)
Brazilia: 105. (2.9)
Oroszország: 125. (2.4)

egyéb országok:

Magyarország: 63. hely (4.1)
Thaiföld: 38. (5.1)
Fülöp-szigetek: 114. (2.8) - Ázsia legnépesebb keresztény országa
Vietnám: 117. (2.7)
Izrael: 50. (4.4)
Dél-afrikai Köztársaság: 43. (4.8)
Lettország: 98. (3.1) - EU tagállam
Szerbia: 123. (2.5)
Lengyelország: 131. (2.2) - EU tagállam
Románia: 134. (2.1) - EU tagállam
Bulgária: 135. (2.1) - EU tagállam
Ukrajna: 136. (2.0)
Mexikó: 62. (4.1)
Argentina: 89. (3.3)
Venezuela: 96. (3.2)
Bolivia: 121. (2.6)

A vasúti infrastruktúra minősége:
(helyezés + pontszám; 1 = nagyon fejletlen; 7 = nemzetközi mérce szerint kitűnő és hatékony; 2009-2010 súlyozott átlag)

arab országok:
Tunézia: 29. (4.2)
Marokkó: 37. (3.7)
Szaud Arábia: 38. (3.6)
Egyiptom: 46. (3.4)
Algéria: 65. (2.7)
Szíria: 66. (2.6)
Jordánia: 98. (1.6)
Libanon: 116. (1.0)

nem arab iszlám országok:
Malajzia: 20. (4.7)
Irán: 53. (3.2)
Törökország: 63. (2.7)
Pakisztán: 55. (3.1)
Indonézia: 56. (3.0)
Bangladesh: 71. (2.5)
Nigéria: 104. (1.5)

összehasonlításul:

BRIC országok:
India: 23. (4.6)
Kína: 27. (4.3) - Hongkong: 2. (6.7)
Oroszország: 31. (4.1)
Brazilia: 87. (1.9)

egyéb országok:

Magyarország: 43. hely (3.5)
Thaiföld: 57. (3.0)
Vietnám: 59. (2.9)
Fülöp-szigetek: 97. (1.7) - Ázsia legnépesebb keresztény országa
Izrael: 52. (3.2)
Dél-afrikai Köztársaság: 47. (3.3)
Románia: 70. (2.5) - EU tagállam
Szerbia: 93. (1.7)
Mexikó: 76. (2.3)
Argentina: 82. (2.1)
Bolivia: 94. (1.7)
Venezuela: 101. (1.5)
Paraguay: 115. (1.0)

Tengeri kikötői infrastruktúra minősége:
(helyezés + pontszám; 1 = nagyon fejletlen; 7 = nemzetközi mérce szerint kitűnő és hatékony; 2009-2010 súlyozott átlag;
tenger nélküli országok esetében mennyire könnyen megközeíthetőek a tengeri kikötők; 1 = eljesen megközelíthetetlen; 7 = nagyon gyorsan elérhető)

arab országok:
Egyesült Arab Emírségek: 8. (6.2)
Bahrain: 13. (5.8)
Qatar: 27. (5.4)
Omán: 33. (5.3)
Szaud Arábia: 36. (5.2)
Tunézia: 41. (5.0)
Libanon: 55. (4.5)
Marokkó: 62. (4.4)
Kuvait: 63. (4.4)
Jordánia: 64. (4.4)
Egyiptom: 69. (4.2)
Algéria: 115. (3.2)
Szíria: 117. (3.1)
Líbia: 116. (3.2)

nem arab iszlám országok:
Malajzia: 19. (5.6)
Brunei Szultanátus: 58. (4.5)
Törökország: 72. (4.1)
Pakisztán: 73. (4.0)
Irán: 84. (3.9)
Indonézia: 96. (3.6)
Bangladesh: 107. (3.4)
Nigéria: 121. (30.)

összehasonlításul:

BRIC országok:
Kína: 67. (4.3) - Hongkong: 1. (6.8)
India: 83. (3.9)
Oroszország: 93. (3.7)
Brazilia: 123.. (2.9)

egyéb országok:

Magyarország: 77. hely (4.0)
Thaiföld: 43. (5.0)
Vietnám: 97. (3.6)
Fülöp-szigetek: 131. (2.8) - Ázsia legnépesebb keresztény országa
Izrael: 53. (4.6)
Dél-afrikai Köztársaság: 49. (4.7)
Görögország: 74. (4.0)
Olaszország: 81. (3.9) - EU tagállam és G7 ország
Bulgária: 87. (3.8) - EU tagállam
Lengyelország: 114. (3.3) - EU tagállam
Románia: 122. (3.0) - EU tagállam
Szerbia: 129. (2.8)
Argentina: 88. (3.8)
Mexikó: 89. (3.7)
Bolivia: 127. (2.9)
Venezuela: 135. (2.4)

Repülőtéri infrastuktúra minősége:
(helyezés + pontszám; 1 = nagyon fejletlen; 7 = nemzetközi mérce szerint kitűnő és hatékony; 2009-2010 súlyozott átlag)

arab országok:
Egyesült Arab Emírségek: 4. (6.6)
Qatar: 16. (6.1)
Bahrain: 20. (6.0)
Jordánia: 35. (5.7)
Libanon: 36. (5.7)
Tunézia: 38. (5.6)
Egyiptom: 39. (5.5)
Omán: 41. (5.5)
Szaud Arábia: 46. (5.4)
Kuvait: 64. (4.7)
Marokkó: 67. (4.7)
Algéria: 98. (3.9)
Szíria: 126. (3.1)
Líbia: 133. (2.9)

nem arab iszlám országok:
Malajzia: 29. (5.9)
Törökország: 44. (5.4)
Brunei Szultanátus: 60. (4.9)
Indonézia: 69. (4.6)
Pakisztán: 81. (4.3)
Nigéria: 101. (3.9)
Bangladesh: 117. (3.5)
Irán: 130. (3.0)

összehasonlításul:

BRIC országok:
India: 71. (4.6)
Kína: 79. (4.4) - Hongkong: 1. (6.9)
Brazilia: 93. (4.0)
Oroszország: 104. (3.8)

egyéb országok:

Magyarország: 66. hely (4.7)
Thaiföld: 28. (5.9)
Vietnám: 88. (4.2)
Fülöp-szigetek: 112. (3.6) - Ázsia legnépesebb keresztény országa
Izrael: 37. (5.6)
Dél-afrikai Köztársaság: 18. (6.1)
Olaszország: 84. (4.3) - EU tagállam és G7 ország
Bulgária: 90. (4.1) - EU tagállam
Románia: 102. (3.9) - EU tagállam
Lengyelország: 108. (3.6) - EU tagállam
Ukrajna: 110. (3.6)
Szlovákia: 120. (3.3) - EU tagállam
Szerbia: 124. (3.2)
Bolivia: 103. (3.8)
Venezuela: 113. (3.6)
Argentina: 115. (3.6)
Paraguay: 137. (2.6)

forrás: http://www.weforum.org/documents/GCR10/Full%20rankings.pdf



INNOVÁCIÓ:

Innovációs-készség
(Az adott országban a cégek hogyan kapják meg a technológiát;
helyezés + pontszám; 1 = csupán licenszelik vagy a külföldi vállalatokat utánozzák; 7 = kutatásokkal és új termékek és elárások bevezetésével; 2008-2009 súllyozott átlag)

arab országok:
Szaud Arábia: 31. (3.72)
Egyesült Arab Emírségek: 39. (3.48)
Tunézia: 51. (3.27)
Bahrain: 58. (3.09)
Jordánia: 74. (2.85)
Kuvait: 85. (2.75)
Omán: 87. (2.75)
Marokkó: 88. (2.71)
Egyiptom: 96. (2.62)
Qatar: 109. (2.53)
Szíria: 128. (2.22)
Algéria: 129. (2.19)
Líbia: 133. (2.12)

nem arab iszlám országok:
Malajzia: 25. (4.08)
Indonézia: 44. (3.42)
Törökország: 46. (3.35)
Nigéria: 47. (3.34)
Pakisztán: 56. (3.13)
Bangladesh: 123. (2.30)

összehasonlításul:

BRIC országok:
Kína: 22. (4.20)
Brazilia: 28. (3.90)
India: 35. (3.64)
Oroszország: 42. (3.45)

egyéb országok:

Magyarország: 48. (3.31)
Vietnám: 33. (3.66)
Thaiföld: 59. (3.07)
Fülöp-szigetek: 70. (2.94) - Ázsia legnépesebb keresztény országa
Izrael: 8. (5.16)
Dél-afrikai Köztársaság: 36. (3.62)
Románia: 64. (3.02) - EU tagállam
Bulgária: 73. (2.87) - EU tagállam
Szerbia: 82. (2.77)
Görögország: 101. (2.60) - EU tagállam
Argentina: 69. (2.95)
Mexikó: 80. (2.78)
Nicaragua: 107. (2.54)
Bolivia: 117. (2.39)
Venezuela: 125. (2.25)
Paraguay: 130. (2.18)


Fejlett technológiák kományzati közbeszerzése
(A kormányzat közbeszerzési döntései milyen mértékben mozdítják elő az adott országban a technológiai innovációt;
helyezés + pontszám: 1 = semennyire; 7 = maximális hatékonysággal)

arab országok:
Egyesült Arab Emírségek: 2. (5.17)
Qatar: 5. (4.72)
Tunézia: 10. (4.57)
Omán: 12. (4.47)
Bahrain: 18. (4.33)
Szaud Arábia: 22. (4.24)
Jordánia: 48. (3.90)
Egyiptom: 72. (3.52)
Marokkó: 74. (3.46)
Líbia: 99. (3.22)
Szíria: 110. (3.10)
Kuvait: 114. (3.00)
Algéria: 122. (2.79)

nem arab iszlám országok:
Malajzia: 9. (4.58)
Brunei Szultanátus: 32. (4.07)
Indonézia: 34. (4.05)
Pakisztán: 87. (3.34)
Törökország: 89. (3.33)
Nigéria: 115. (2.97)
Bangladesh: 127. (2.68)

összehasonlításul:

BRIC országok:
Kína: 13. (4.43)
Brazilia: 60. (3.68)
India: 68. (3.57)
Oroszország: 69. (3.57)

egyéb országok:

Magyarország: 118. (2.90)
Vietnám: 11. (4.48)
Thaiföld: 58. (3.75)
Fülöp-szigetek: 119. (2.87) - Ázsia legnépesebb keresztény országa
Izrael: 26. (4.18)
Dél-afrikai Köztársaság: 78. (3.43)
Ukrajna: 85. (3.35)
Szerbia: 86. (3.34)
Görögország: 91. (3.29) - EU tagállam
Horvátország: 94. (3.28)
Bulgária: 97. (3.27) - EU tagállam
szlovákia: 111. (3.05) - EU tagállam
Olaszország: 120. (2.84) - EU tagállam és G7 ország
Mexikó: 93. (3.28)
Nicaragua: 113. (3.03)
Argentina: 121. (2.79)
Venezuela: 130. (2.55)
Bolivia: 133. (2.29)

forrás:
http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf



GAZDASÁGI ADATOK - AUTÓIPAR, VERSENYKÉPESSÉG, HI-TECH, IPAR ÉS EXPORT:


A világ legnagyobb autógyártó országai közötti iszlám országok (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2009-es statisztikája):

Irán 12. helyen
Törökország: 17. helyen
Malajzia: 22. hely
Indonézia: 23. hely
Pakisztán: 35. hely
Egyiptom: 39. hely
Marokkó: 44. hely
Tunézia 49. hely

(összehasonlításul: Magyarország a 30. hely, Csehország 14., Szlovákia 24. hely, Svédország, a Volvo hazája a 31. helyen van)


A Világgazdasági Fórum legfrisebb 2010/2011-es versenyképességi listája (World Economic Forum GCI list), hogy azon hol állnak az arab országok a vizsgált 139 ország közül:
http://www3.weforum.org/docs/WEF_GCR_ArabWorldReview_2010_EN.pdf
http://www.weforum.org/documents/GCR10/Full%20rankings.pdf
(oktatás és egészségügy színvolana, gazdasági növekedés, gazdasági stabilitás, pénzügyi stabilitás, befektetői és üzleti környezet, politikai stabilitás, korrupció, bűnözés, munkaerő-hatékonyság, piaci méret, innováció, stb)

arab országok:
Qatar: 17. hely
Szaud Arábia: 21.
Egyesült Emírségek: 25.
Tunézia: 32.
Omán: 34.
Kuvait: 35.
Bahrain: 37.
Jordánia: 65.
Marokkó: 75.
Egyiptom: 81.
Algéria: 86.
Libanon: 92.
Szíria: 97.
Líbia: 100.

nem arab iszlám országok:
Malajzia: 26.
Indonézia: 44.
Törökország: 61.
Irán: 69.

összehasonlításul:

néhány európai ország a saját közvetlen régiónkból:
Magyarország: 51.hely
Szlovákia: 60.
Románia: 67.
Horvátország: 77.
Görögország: 83.
Ukrajna: 89.
Szerbia: 96.

BRIC országok:
Kína: 27.
India: 51.
Brazilia: 58.
Oroszország: 63.

egyéb jelentősebb országok a világban:
1-10. helyezet: Svájc, Svédország, Signapore, USA, Németország, Japán, Finnország, Hollandia, Dánia, Kanada
Thaiföld:38.
Dél-afrikai Köztársaság: 54.
Vietnám: 59.
Mexikó: 66.
Fülöp-szigetek: 85.
Argentina: 87.
Jamaica: 95.
Dominika:101.
Ecuador: 105.
Bolivia: 108.
Guyana: 110.
Nicaragua: 112.
Paraguai: 120.
Venezuela: 122

afrikai országok:
Tunézia: 32.
Dél-afrikai Köztársaság: 54.
Nnamibia: 74.
Marokkó: 75.
Botswana: 76.
Ruanda: 80.
Egyiptom: 81.
Algéria: 86.
Gambia: 90.
Líbia: 100.
Benin: 103.
a többi fekete-afrika országot fölösleges egyenként felsorolni, mert ennél mind rosszabb helyezést értek el



A legújabb technológiák elérhetősége:
(helyezés + zárójelben a pontszám: 1 = nem elérhetó; 7 = legszélesebb körben elérhető)
(forrás: http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf)

arab országok:
Egyesült Arab Emírségek: 8. (6.37)
Qatar: 25. (5.90)
Bahrain: 28. (5.86)
Jordánia: 35. (5.62)
Tunézia: 40. (5.48)
Szaud Arábia: 43. (5.38)
Kuvait: 55. (5.09)
Omán: 59. (5.02)
Marokkó: 63. (4.91)
Egyiptom: 66. (4.84)
Líbia: 70. (4.76)
Szíria: 99. (4.13)
Algéria: 126. (3.53)

nem arab iszlám országok:
Malajzia: 36. (5.61)
Törökország: 47. (5.30)
Brunei Szultanátus: 51. (5.22)
Indonézia: 72. (4.73)
Pakisztán: 91. (4.26)
Bangladesh: 109. (3.93)

összehasonlításul:

BRIC országok:
India: 39. (5.50)
Brazilia: 49. (5.29)
Kína: 87. (4.33) - Hongkong: 11. (6.34)
Oroszország: 102. (4.10)

egyéb országok:

Magyarország: 54. (5.12) - EU tagállam
Thaiföld: 53. (5.12)
Fülöp-szigetek: 57. (5.06) - Ázsia legnépesebb keresztény országa
Vietnám: 81. (4.52)
Izrael: 15. (6.27)
Dél-afrikai Köztársaság: 37. (5.51)
Észtország: 26. (5.89) - EU tagállam
Szlovénia: 38. (5.51) - EU tagállam
Szlovákia: 44. (5.36) - EU tagállam
Csehország: 48. (5.30) - EU tagállam
Horvátország: 61. (4.98)
Görögország: 64. (4.90) - EU tagállam
Olaszország: 65. (4.89) - EU tagállam és G7 ország
Lengyelország: 80. (4.54) - EU tagállam
Románia: 89. (4.29) - EU tagállam
Ukrajna: 90. (4.26.)
Bulgária: 107. (4.03) - EU tagállam
Szerbia: 114. (3.83)
Jamaica: 46. (5.31)
Panama: 67. (4.83)
Mexikó: 79. (4.58)
Argentina: 84. (4.41)
Venezuela: 110. (3.89)
Nicaragua: 125. (3.54)
Bolivia: 129. (3.27)



GDP ADATOK:

Iszlám országok a GDP vásárlóerő paritáson számított világrangsorában (GDP-PPP, IMF 2010-es adatbázisa):

Indonézia: 1,027,437 millió USD (15. hely)
Törökország: 929,576 millió USD (16. hely)
Irán: 830,715 millió USD (18. hely)
Szaud Arábia: 619,826 millió USD (23. hely)
Egyiptom: 498,176 millió USD (26. hely)
Pakisztán: 464,711 millió USD (27. hely)
Malajzia: 412,302 millió USD (29. hely)
Bangladesh: 257,545 millió USD (44. hely)
Algéria: 252,189 millió USD (46. hely)
Egyesült Arab Emirátusok: 186,908 millió USD (53. hely)
Marokkó: 152,619 millió USD (56. hely)
Katar: 149,995 millió USD (57. hely)
Kuvait: 138,099 millió USD (58. hely)
Irak: 115,330 millió USD (62. hely)
Szíria: 105,324 millió USD (65. hely)
Tunézia: 100,048 millió USD (67. hely)
Líbia: 96,099 millió USD (69. hely)
Omán: 78,100 millió USD (76. hely)
Jemen: 63,329 millió USD (81. hely)
Libanon: 59,906 millió USD (83. hely)
Jordánia: 34,617 millió USD (98. hely)

összehasonlításul:

BRIC országok:
Kína: 10,084,369 millió USD (2. hely)
Brazilia: 4,001,103 millió USD (4. hely)
Oroszország: 2,218,764 millió USD (6. hely)
India: 2,181,677 millió USD (7. hely)

egyéb országok:

USA: 14,624,184 millió USD (1. hely)
Ausztrália: 882,344 millió USD (17. hely)
Argentina: 632,2235 millió USD (22. hely)
Thaiföld: 584,768 millió USD (24. hely)
Dél-afrikai Köztársaság: 524,341 millió USD (25. hely)
Fülöp-szigetek: 350,279 millió USD (33. hely) (Ázsia legnagyobb keresztény országa)
Venezuela: 346,973 millió USD (34. hely)
Vietnám: 275,639 millió USD (40. hely)
Magyarország: 188,4036 millió USD (52. hely)
Horvátország: 77,992 millió USD (77. hely)
Szlovénia: 56,314 millió USD (85. hely)
Bolívia: 47,796 millió USD (88. hely)
Panama: 43,725 millió USD (90. hely)
Jamaica: 23,945 millió USD (110. hely)
Ciprus: 23,017 millió USD (113. hely)
Nicaragua: 17,269 millió USD (124. hely)
Málta: 10,107 millió USD (143. hely)
Montenegro: 6,531 millió USD (146. hely)
Dominica: 715 millió USD (178. hely)



Iszlám országok a nominál GDP világrangsorában (Nominal GDP, IMF 2010-es adatbázisa):

Törökország: 729,051 millió USD (17. hely)
Indonézia: 659,059 millió USD (18. hely)
Szaud Arábia: 434,440 millió USD (23. hely)
Irán: 337,901 millió USD (29. hely)
Egyesült Arab Emirátusok: 239,650 millió USD (35. hely)
Malajzia: 218,950 millió USD (38. hely)
Egyiptom: 216,830 millió USD (40. hely)
Pakisztán: 164,792 millió USD (47. hely)
Algéria: 158,969 millió USD (48. hely)
Katar: 126,518 millió USD (55. hely)
Kuvait: 117,316 millió USD (56. hely)
Bangladesh: 105,407 millió USD (57. hely)
Marokkó: 91,702 millió USD (59. hely)
Irak: 84,136 millió USD (62. hely)
Líbia: 77,912 millió USD (63. hely)
Szíria: 59,633 millió USD (67. hely)
Omán: 53,782 millió USD (68. hely)
Tunézia: 43,863 millió USD (76. hely)
Libanon: 39,149 millió USD (79. hely)
Jemen: 30,023 millió USD (87. hely)
Jordánia: 27,129 millió USD (89. hely)

összehasonlításul:

BRIC országok:
Kína: 5,745,133 millió USD (2. hely)
Brazilia: 2,023,528 millió USD (8. hely)
Oroszország: 1,476,912 millió USD (10. hely)
India: 1,430,020 millió USD (11. hely)

egyéb országok:

USA: 14,624,184 millió USD (1. hely)
Ausztrália: 1,219,722 millió USD (13. hely)
Dél-afrikai Köztársaság: 354,414 millió USD (27. hely)
Argentina: 351,015 millió USD (28. hely)
Thaiföld: 312,605 millió USD (30. hely)
Venezuela: 285,214 millió USD (33. hely)
Fülöp-szigetek: 189,061 millió USD (46. hely) (Ázsia legnagyobb keresztény országa)
Magyarország: 132,276 millió USD (53. hely)
Vietnám: 101,987 millió USD (58. hely)
Horvátország: 59,917 millió USD (66. hely)
Szlovénia: 46,442 millió USD (74. hely)
Panama: 27,199 millió USD (88. hely)
Bolívia: 19,182 millió USD (99. hely)
Jamaica: 13,737 millió USD (109. hely)
Málta: 7,801 millió USD (129. hely)
Nicaragua: 6,375 millió USD (134. hely)
Montenegro: 3,884 millió USD (147. hely)
Dominica: 375 millió USD (178. hely)


Egy főre eső GDP vásárlóerő paritáson számítva (GDP-PPP/capita, IMF 2010-es adatbázisa):

Katar: 88,232 USD (1. hely)
Brunei: 47,200 USD (5. hely)
Kuvait: 38,293 USD (13. hely)
Egyesült Arab Emirátusok: 36,973 USD (15. hely)
Bahrain: 26,807 USD (33. hely)
Omán: 26,197 USD (34. hely)
Szaud Arábia: 23,742 USD (39. hely)
Libanon: 15,331 USD (54. hely)
Líbia: 14,878 USD (56. hely)
Malajzia: 14,603 USD (58. hely)
Törökország: 13,212 USD (63. hely)
Irán: 11,024 USD (72. hely)
Tunézia: 9,488 USD (82. hely)
Algéria: 7,103 USD (97. hely)
Egyiptom: 6,367 USD (103. hely)
Jordánia: 5,658 USD (107. hely)
Szíria: 5,108 USD (111. hely)
Marokkó: 4,773 USD (117. hely)
Indonézia: 4,380 USD (122. hely)
Irak: 3,599 USD (125. hely)
Pakisztán: 2,789 USD (133. hely)
Bangladesh: 1,565 USD (155. hely)

összehasonlításul:

BRIC országok:
Oroszország: 15,807 USD (51. hely)
Brazilia: 11,289 USD (71. hely)
Kína: 7,518 USD (93. hely)
India: 3, 290 USD (127. hely)

egyéb országok:

USA: 47,123 USD (6. hely)
Magyarország: 18,815 USD (45. hely)
Argentina: 15,603 USD (52. hely)
Mexikó: 14,266 USD (61. hely)
Venezuela: 11,889 USD (69. hely)
Románia: 11,766 USD (70. hely)
Dél-afrikai Köztársaság: 10,505 USD (76. hely)
Jamaica: 8,811 USD (87. hely)
Thaiföld: 8,643 USD (89. hely)
Ukrajna: 6,665 USD (100. hely)
Fülöp-szigetek: 3,725 USD (124. hely) (Ázsia legnépesebb keresztény országa)
Vietnám: 3,123 USD (128. hely)
Nicaragua: 2,969 USD (131. hely)
Moldova: 2,959 USD (132. hely) (Európa legszegényebb országa)



EXPORT ADATOK - ORSZÁGONKÉNT:

Export érték index
(Export értékének növekedése 2000-2008 között; 2000. év = 100%;
forrás: The World Bank Export value index;
http://data.worldbank.org/indicator/TX.VAL.MRCH.XD.WD)

arab országok:
Libanon: 623,3%
Egyiptom: 561,4%
Líbia: 493,7%
Qatar: 481,3%
Emirátusok: 480,0%
Kuvait: 447,7%
Jordánia: 410,1%
Szaud Arábia: 404,5%
Algéria: 359%
Omán: 333,3%
Szíria: 331,0%
Tunézia: 330,2%
Irak: 312,7%
Marokkó: 294,4%
Bahrain: 279,5%
Jemen: 220,1%

nem arab iszlám országok:
Törökország: 475,4%
Nigéria: 384,3%
Irán: 354,8%
Brunai Szultnátus: 267%
Bangladesh: 240,7%
Indonézia: 225,7%
Pakisztán: 225,1%
Malajzia: 213,5%


A nem olajország arab országok export partnerei:
(forrás: http://www.indexmundi.com/ 2010-es legfrisebb, illetve bizonyos országoknál csak 2007, vagy 2008-as volt a legfrisebb adat)

Tunézia export:
Franciaország 28,5%
Olaszország 20%
EU többi: 15,9%
Ázsia 7,4%
Maghreb 8%
Németroszág 6,9%
egyéb országok 12,6%

Algéria export:
USA 27,2%
Olaszország 17%
Spanyolország 9,7%
Franciaország 8,8%
Kanada 8,1%
Belgium 4,3%
egyéb országok 25%

Marokkó export:
Spanyolország 19%
Franciaország 17,4%
Brazilia 7%
USA 4,5%
Belgium 4,4%
Olaszország 4,2%
India 4,2%
egyéb országok 40%

Egyiptom export:
Olaszország 9,5%
USA 7,1%
Spanyolország 6,2%
India 6%
Szíria 4,7%
Szaud Arábia 4,6%
Japán 4,5%
Németország 4,5%
egyéb országok 53%

Jordánia export:
India 16,2%
Irak 16,1%
USA 13,1%
Szaud Arábia 6,9%
Emírségek 4,6%
Szíria 4,9%
egyéb országok 38.2%

Libanon export:
Svájc 22%
Emírségek 10%
Irak 8%
Szaud Arábia 7%
Szíria 6%
egyéb országok 47%

Szíria export:
Irak 30,7%
Németország 9,8%
Libanon 9,6%
Olaszország 6,4%
Franciaország 5,5%
Egyiptom 5,4%
Szaud Arábia 5,1%
egyéb országok 32,6%


Az olajország arab országok import partnerei (mivel ezeknek az exportja túlnyomórészt olaj és földgáz, így az exportadataikkal nem foglalkozom - inkább az importtal, hogy melyek országok a legfőbb beszállítóik, mely országoktól vásárolnak a leginkább):

Szaud Arábia import:
USA 12%
Kína 10,4%
Japán 7,6%
Németország 7,3%
Dél-Korea 5,1%
Olaszország 4,7%
India 4,5%
Anglia 4%
egyéb országok 44,4%

Emírségek import:
Kína 12,9%
India 12%
USA 8,6%
Németország 6,4%
Japán 6%
Törökország 4,4%
Olaszország 4,2%
egyéb országok 45,5%

Kuvait import:
USA 11,7%
Japán 9,1%
Németország 8%
Kína 7,5%
Szaud Arábia 6,9%
Dél-Korea 6,6%
Olaszország 4,7%
Anglia 4,2%
egyéb országok 41,3%

Qatar import:
USA 12%
Németország 8,9%
Olaszország 8,8%
Japán 7,9%
Dél-Korea 7,4%
Franciaország 6,2%
Emírségek 5,4%
Anglia 4,9%
Szaud Arábia 4,6%
Törökország 4,2%
Kína 4,2%
egyéb országok 25,5%

Bahrain import:
Szaud Arábia 26%
Japán 8,7%
USA 7,6%
Kína 6%
Németország 4,7%
Dél-Korea 4,6%
Anglia 4,4%
egyéb országok 38%

Omán import:
Emírségek 27,2%
Japán 15,6%
USA 5,7%
Kína 4,6%
India 4,5%
Dél-Korea 4,2%
Németország 4,2%
egyéb országok 34%

Líbia import:
Olaszország 22,2%
Kína 9,3%
Németország 8,6%
Törökország 6,1%
Tunézia 5,8%
Dél-Korea 4,7%
USA 4,1%
Franciaország 4,1%
egyéb országok 35,1%

Irak import:
Szíria 26,2%
Törökország 19,6%
USA 10,6%
Jordánia 6,4%
Kína 6%
egyéb országok 31,2%

nem arab iszlám országok export partnerei:

Irán export:
Kína 16.58%,
Japán 11.9%,
India 10.54%,
Dél-Korea 7.54%,
Törökország 4.36%
egyéb országok: 49,08%

Törökország export:
Németország 9.58%,
Franciaország 6.08%,
Anglia 5.79%,
Olaszország 5.77%,
Irak 5.02%
egyéb országok: 67,76%

Indonézia export:
Japán 17.28%,
Singapore 11.29%,
USA 10.81%,
Kína 7.62%,
Dél-Korea 5.53%,
India 4.35%,
Taiwan 4.11%,
Malayzia 4.07%
egyéb országok: 34,94%

Malajzia export:
Singapore 14.94%,
USA 12.4%,
Kína 10.19%,
Japán 9.13%,
Thaiföld 4.93%,
Hongkong 4.75%
egyéb országok: 43,66%

Pakisztán export:
USA 15.87%,
Egyesült Emírségek 12.35%,
Aghanisztan 8.48%,
Anglia 4.7%,
Kína 4.44%
egyéb országok: 54,16%

Bangladesh export:
USA 20.24%,
Németország 12.75%,
Anglia 8.64%,
Franciaország 6.48%,
Hollandia 5.9%
egyéb országok: 45,99%



EXPORT ADATOK - SZEKTORONKÉNT: HI-TECH, KREATÍV IPAR, IPARCIKKEK + GÉP- ÉS JÁRMŰGYÁRTÁS ARÁNYA + VEGYIPAR ARÁNYA

High-tech export
(High-tech termékek exportja a teljes áruexport százalékában)
(forrás: http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf)

arab országok:
Marokkó: 38. (5.66%)
Tunézia: 49. (3.73%)
Jordánia: 82. (0.67%)
Szíria: 94. (0.28% - 2006-os adat)
Kuvait: 95. (0.26%)
Szaud Arábia: 116. (0.05%)
Omán: 118. (0.03%)
Algéria: 120. (0.02%)
Egyiptom: 121. (0.02%)
Egyesült Arab Emírségek: 122. (0.02% - 2006-os adat)

nem arab iszlám országok:
Malajzia: 4. (36.61%)
Indonézia: 44. (4.43%)
Bosznia és Hercegovina: 67. (1,80%)
Pakisztán: 77. (1.04%)
Törökország: 93. (0.28%)
Bangladesh: 96. (0.26% - 2004-es adat)
Brunei Szultanátus: 102. (0.21% - 2006-os adat)
Nigéria: 115. (0.05%)

összehasonlításul:

BRIC országok:
Kína: 8. (27.62%) - Hongkong: 1. (44.77%)
Brazilia: 37. (5.79%)
India: 50. (3.34% - 2006-os adat)
Oroszország: 73. (1.17%)

egyéb országok:

Magyarország: 11. (20.62%)
Thaiföld: 12. (20.61%)
Fülöp-szigetek: 7. (27.86%) - Ázsia legnépesebb keresztény országa
Vietnám: 53. (3,20% - 2006-os adat)
Izrael: 35. (6.17%)
Dél-afrikai Köztársaság: 61. (2.45%)
Ausztrália: 60. (2.49%)
Új-Zéland: 63. (2.30%)
Románia: 55. (2.90%) - EU tagállam
Lengyelország: 56. (2.87%) - EU tagállam
Argentina: 64. (2.05%)
Bolivia: 88. (0.34%)
Venezuela: 107. (0.12%)
Jamaica: 109. (0.11%)
Dominika: 111. (0.11%)


ICT termék export:
(ICT termékek exportja a teljes export %-ban, 2008-as világbanki adat)
(forrás: http://data.worldbank.org/indicator/TX.VAL.ICTG.ZS.UN)

arab országok:
Jordánia: 8,7% (2007-es adat)
Marokkó: 6,6% (2006-os adat)
Tunézia: 5,0%
Libanon: 1,9% (2005-ös adat)
Egyiptom: 1,8%
Omán: 1,6%
Szíria: 0,6%
Szaud Arábia: 0,4%
Kuvait: 0,3%
Jemen: 0,3%

nem arab iszlám országok:
Malajzia: 45,7% (2005-ös adat)
Indonézia: 9,2% (2005-ös adat)
Törökország: 4,1% (2005-ös adat)
Bangladesh: 0,6%
Bosznia és Hercegovina: 0,5%
Pakisztán: 0,5%

összehasonlításul:

BRIC országok:
Kína: 27,5%
Brazilia: 1,8%
India: 1,3%
Oroszország: 0,5%

egyéb országok:

Magyarország: 24,6%
Fülöp-szigetek: 54,1% - Ázsia legnépesebb keresztény országa
Thaiföld: 19,4%
Japán: 14,3% - G7 ország
Vietnám: 5,6%
Izrael: 13,5%
Dél-afrikai Köztársaság: 1,6%
Ausztrália: 1,5%
Új-Zéland: 1,8%
Németország: 6,9% - EU tagállam és G7 ország
Szlovánia: 3,5% - EU tagállam
Görögország: 3,2% - EU tagállam
Olaszország: 2,8% - EU tagállam és G7 ország
Norvégia: 2,0% - EU tagállam
Ukrajna: 1,3%
Dominika: 0,7%
Argentina: 0,5%
Jamaica: 0,3%


Kreatív ipari export
(A kreatív ipari termékek exportja a világ kreatív ipari exportjának részesedéséből, százalékosan)
(forrás: http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf)

arab országok:
Jordánia: 46. (0.13%)
Szaud Arábia: 47. (0.13%)
Marokkó: 54. (0.09%)
Tunézia: 60. (0.08% - 2005-ös adat)
Omán: 82. (0.01%)
Bahrain: 84. (0.01%)
Algéria: 106. (<0.01%)
Qatar: n/a
Egyesült Arab Emírségek: n/a
Szíria: n/a
Egyiptom: n/a
Líbia: n/a
Kuvait: n/a
Libanon: n/a

nem arab iszlám országok:
Malajzia: 21. (0.97%)
Indonézia: 25. (0.73%)
Pakisztán: 27. (0.70%)
Törökország: 31. (0.56%)
Bangladesh: 64. (0.05% - 2004-es adat)
Bosznia és Hercegovina: 85. (0.01%)
Nigéria: 103. (<0.01% - 2003-as adat)
Irán: n/a

összehasonlításul:

BRIC országok:
Kína: 1. (18.19%)
India: 10. (3.26% - 2005-ös adat)
Brazilia: 23. (0.81%)
Oroszország: 29. (0.63%)

egyéb országok:

Magyarország: 44. (0.15% - 2005-ös adat)
Thaiföld: 15. (1.31% - 2005-ös adat)
Fülöp-szigetek: 37. (0.28% - 2005-ös adat) - Ázsia legnépesebb keresztény országa
Izrael: 36. (0.29% - 2005-ös adat)
Új-Zéland: 53. (0.10% - 2005-ös adat)
Dél-afrikai Köztársaság: 43. (0.17%)
Málta: 61. (0.06%) - EU tagállam
Bulgária: 62. (0.06% - 2005-ös adat) - EU tagállam
Lettország: 70. (0.04%) - EU tagállam
Ciprus: 88. (0.01%) - EU tagállam
Venezuela: 81. (0.01%)
Panama: 87. (0.01%)
Nicaragua: 100. (<0.01%)
Jamaica: 108. (<0.01%)
Dominika: 117. (<0.01%)


Iparcikkek exportja az áru export %-ban:
(forrás:
http://www.nationmaster.com/graph/ind_man_exp_of_mer_exp-industry-manufactures-exports-of-merchandise
Manufactures exports > % of merchandise exports (most recent) by country)

arab országok:
Tunézia: 77,6%
Jordánia: 71,9%
Libanon: 69,9%
Marokkó: 65,1%
Egyiptom: 30,6%
Szíria: 11,3%
Kuvait: 6,8%
Bahrain: 6,7%
Líbia: 6,6%
Szaud Arábia: 3,7%
Egyesült Emírségek: 2,3%

nem arab iszlám országok:
Törökország: 81,5%
Malajzia: 74,6%
Indonézia: 47,6%
Irán: 8,8%

összehasonlításul:

néhány európai ország a saját közvetlen régiónkból:
Magyarország: 84%
Szlovákia: 84,1%
Csehország: 88,2%
Románia: 79.5%
Lengyelország: 78,1%
Horvátország: 68,2%
Görögország: 55,9%
Ukrajna: 69,4%
Szerbia: 61,3%

BRIC országok:
Kína: 91,8%
India: 70,3%
Brazilia: 53,8%
Oroszország: 18,9%

egyéb jelentősebb országok a világban:
Thaiföld: 76,8%
Dél-afrikai Köztársaság: 56,6%
Vietnám: 53,6%
Mexikó: 77,1%
Fülöp-szigetek: 89,1%
Argentina: 30,8%
Jamaica: 66,2%
Dominika: 59,6%
Ecuador: 8,5%
Bolivia: 11,2%
Guyana: 19,9%
Nicaragua: 10,5%
Paraguai: 12,6%
Venezuela: 5,4%

afrikai országok:
Botswana: 86,3%
Tunézia: 77,6%
Marokkó: 65,1%
Dél-afrikai Köztársaság: 56,6%
Namibia: 40,8%
Egyiptom: 30,6%
Gambia: 16,9%
Benin: 12,8%
Ruanda: 10,3%
Líbia: 6,6%


Gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban:
(forrás:
http://www.nationmaster.com/graph/ind_mac_and_tra_equ_of_val_add_in_man-transport-equipment-value-added-manufacturing
Machinery and transport equipment > % of value added in manufacturing (most recent) by country)

arab országok:
Egyiptom: 12,5%
Marokkó: 8,1%
Tunézia: 4,8%
Kuvait: 4,8%
Jordánia: 4,3%
Algéria: 3,78%
Egyesült Emírségek: 2,3%
Líbia: 2,1%

nem arab iszlám országok:
Indonézia: 17,2%
Irán: 9,4%
Malajzia: 8,9%
Törökország: 6,7%

összehasonlításul:

néhány európai ország a saját közvetlen régiónkból:
Magyarország: 29,7%
Szlovákia: 16,3%
Románia: 10,1%
Lengyelország: 21,4%
Horvátország: 20,5%
Görögország: 14,2%
Szerbia: 13,7%

BRIC országok:
Kína: 32,3%
India: 15,9%
Brazilia: 27,2%
Oroszország: 18,8%

egyéb jelentősebb országok a világban:
Thaiföld: 4,1%
Dél-afrikai Köztársaság: 17,2%
Vietnám: 15,1%
Mexikó: 27,7%
Fülöp-szigetek: 7,1%
Argentina: 10,2%
Jamaica: 1,8%
Dominika: 1%
Nicaragua: 1,6%
Venezuela: 5,4%

afrikai országok:
Kenya: 19,3%
Dél-afrikai Köztársaság: 17,2%
Egyiptom: 12,5%
Zimbabwe: 9,4%
Marokkó: 8,1%
Tunézia: 4,8%
Algéria: 3,78%
Líbia: 2,1%
Szomália: 2,3%

Vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban:
(forrás:
http://www.nationmaster.com/graph/ind_che_of_val_add_in_man-industry-chemicals-value-added-manufacturing
Chemicals > % of value added in manufacturing (most recent) by country
ISIC major division 3. Chemicals comprise ISIC groups 351 and 352.)

arab országok:
Szaud Arábia: 38,7%
Tunézia: 19,6%
Egyiptom: 15,6%
Qatar: 14,6%
Líbia: 13,7%
Marokkó: 12,5%
Algéria: 4,7%
Egyesült Emírségek: 3,2%
Kuvait: 3,1%
Jordánia: 1,7%
Szíria: 1,5%

nem arab iszlám országok:
Indonézia: 9,9%
Malajzia: 9,2%
Törökország: 4,9%
Irán: 2,4%

összehasonlításul:

néhány európai ország a saját közvetlen régiónkból:
Magyarország: 6,2%
Szlovákia: 7,6%
Románia: 6,8%
Lengyelország: 6,4%
Horvátország: 10,9%
Görögország: 8,7%
Szerbia: 10,8%

BRIC országok:
Kína: 11,1%
India: 9%
Oroszország: 9,2%

egyéb jelentősebb országok a világban:
Thaiföld: 24,5%
Dél-afrikai Köztársaság: 8,9%
Vietnám: 6,3%
Mexikó: 15,3%
Fülöp-szigetek: 11,6%
Argentina: 16,2%
Jamaica: 1,2%
Dominika: 4,5%
Ecuador: 7,7%
Bolivia: 4,6%
Nicaragua: 10,2%
Paraguai: 3,6%
Venezuela: 9,3%

afrikai országok:
Nigéria: 25,7%
Niger: 24,8%
Tunézia: 19,6%
Ruanda: 17,5%
Egyiptom: 15,6%
Líbia: 13,7%
Marokkó: 12,5%
Dél-afrikai Köztársaság: 8,9%
Benin: 6,6%
Algéria: 4,7%
Gambia: 1,6%



MEZŐGAZDASÁG:


Statisztika Egyiptom és Marokkó mezőgazdaságáról, hogy hányadik helyen vannak a világban:
(forrás:http://www.nationmaster.com/country/eg-egypt/agr-agriculture )

Egyiptom:
mezőgazd. gépesítés: 45. hely
művelhető földterület (hektár): 65. hely (3,3 millió hektár)
kukorica term.: 13. hely
rízs term.: 14. hely
gabona term.: 18. hely
búza term.: 10. hely
gyapot term.: 12. hely
banán: 19. hely
gyapot export: 9. hely
hús, húsárú: 29. hely

Marokkó:
mezőgazd. gépesítés: 57. hely
művelhető földterület (hektár): 28. hely (8,5 millió hektár)
banán: 40.
gabona: 78.
hús, húsárú: 53.


TERÜLETI ADATOK:

Az arab világ területe pedig 14 millió km2
és együttes lakossága kb. 360 millió

összehasonlításul más területek:
Oroszország: 17 millió km2 (ebből művelhető termőterület csupán 10%)
Európa: 10,4 milló km2
Kanada: 9,9 millió km2
Kína: 9,6 millió km2
USA: 9,3 millió km2 (tengeri területekkel összessen 9,6 millió km2)
Brazilia: 8,7 millió km2
Ausztrália: 7,6 millió km2
India: 3,3 millió km2


Termőterület a teljes terület %-ban:
(forrás: Világbank,
http://data.worldbank.org/indicator/AG.LND.AGRI.ZS)

arab országok:
Szíria: 75,7%
Libanon: 67,2%
Marokkó: 67,1%
Tunézia: 63,2%
Jemen: 44,7%
Irak: 21,6%
Algéria: 17,3%
Bahrain: 14,1%
Jordánia: 11,5%
Líbia: 8,8%
Kuvait: 8,6%
Emírségek: 7,1%
Qatar: 6,1%
Omán: 5,8%
Egyiptom: 3,6%
Szaud Arábia: n/a

arab világ:
Djibuti: 73,4%
Szomália: 70,2%
Szudán: 57,6%
Mauritánia: 38,5%

néhány népesebb nem arab iszlám ország:
Nigéria: 86,2%
Bangladesh: 69,5%
Törökország: 53%
Pakisztán: 35,4%
Irán: 29,5%
Indonézia: 26,8%
Malajzia: 24%

"sztánok" szántóterülete:
Kazakhsztán: 77%
Türkmenisztán: 69,4%
Üzbekisztán: 62,6%
Afganisztán: 59,3%
Azerbajdzsán: 57,6%
Kirgizisztán: 55,9%
Tádzsikisztán: 32,7%

összahasonlításul:
Egyesült Királyság: 72,9%
Magyarország: 64,8%
Románia: 61%
Csehország: 55%
Spanyolország: 57,4%
Franciaország: 53,7%
Lengyelország: 53,2%
Németország: 48,6%
Olaszország: 48%
Szlovákia: 40,1%
Ausztria: 39,3%
Szlovénia: 24,8%
Oroszország: 13,2%
Svédország: 7,6%
Finnország: 7,5%
Norvégia: 3,4%
Mexikó: 54,9%
USA: 44,9%
Brazilia: 31,2%
Kanada: 7,4%
Ausztrália: 56,6%
India: 60,5%
Kína: 59,3%
Thaiföld: 38,7%
Fülöp-szigetek: 38,6% - Ázsia legnépesebb keresztény országa
Vietnám: 32,5%
Izrael: 23,2%
Japán: 12,8%


Öntözött terület nagysága:
(forrás: http://www.indexmundi.com a cia factbook 2010-es datai alapján;
Irrigated land Definition: This entry gives the number of square kilometers of land area that is artificially supplied with water.
Source: CIA World Factbook - Unless otherwise noted, information in this page is accurate as of February 19, 2010)

arab országok:
Irak: 35,2 ezer km2
Szíria: 13,3 ezer km2
Szaud Arábia:16,3 ezer km2
Egyiptom:34,2 ezer km2
Algéria: 5,7 ezer km2
Marokkó: 14,5 ezer km2
Tunézia: 3,9 ezer km2
Líbia: 4,7 ezer km2
Omán: 0,7 ezer km2
Jordánia: 0,7 ezer km2
Emírségek: 0,7 ezer km2
Libanon:1 ezer km2
Jemen:5,5 ezer km2
összesen: 136,4 ezer km2

arab világ:
Szudán: 18,6 ezer km2 (a polgárháború miatt sajnos csak ennyit művelnek meg)
Mauritánia: 0,5 ezer km2
Szomália: 2 ezer km2

néhány népesebb nem arab iszlám ország:
Pakisztán: 182,3 ezer km2
Irán: 76,5 ezer km2
Törökország: 52,1 ezer km2
Bangladesh: 47,3 ezer km2
Indonézia: 45 ezer km2
Malajzia: 3,6 ezer km2
összesen: 406,8 ezer km2

összahasonlításul:
Csehország: 0,2 ezer km2
Magyarország: 2,3 ezer km2
Olaszország: 27,5 ezer km2
Franciaország: 26,2 ezer km2
Németország: 4,8 ezer km2
Spanyolország: 37,8 ezer km2
Lengyelország: 1 ezer km2
Románia: 30,7 ezer km2
Egyesült Királyság: 1,7 ezer km2
USA: 223,8 ezer km2
Mexikó: 63,2 ezer km2
India: 560 ezer km2
Kína: 546 ezer km2
Japán: 25,9 ezer km2
Brazilia: 29,2 ezer km2
Ausztrália: 24,5 ezer km2


A művelt szántóföldek nagysága:
(forrás: http://www.nationmaster.com/graph/agr_ara_lan_hec-agriculture-arable-land-hectares és
https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/fields/2097.html?countryName=&countryCode=źionCode=n
DEFINITION: Arable land (in hectares) includes land defined by the FAO as land under temporary crops (double-cropped areas are counted once), temporary meadows for mowing or for pasture, land under market or kitchen gardens, and land temporarily fallow. Land abandoned as a result of shifting cultivation is excluded = művelt szántóföldnek a kaszált mezőket, a legelőket, a piaci célból művelt földeket és a házi kerteket egyaránt beszámítja, míg a gazdátlan és szabadon hagyott területeket nem veszi számításba; ahol többszöri aratás van, azokat a területeket is csak egyszer veszi számításba)

arab országok:
Irak: 5,8 millió hektár
Szíria: 4,8 millió hektár
Szaud Arábia: 3,6 millió hektár
Egyiptom: 3,3 millió hektár
Algéria: 7,5 millió hektár
Marokkó: 8,5 millió hektár
Tunézia: 2,8 millió hektár
Líbia: 1,8 millió hektár
Omán: 0,037 hektár
Jordánia: 0,18 millió
Emírségek: 0,06 millió
Libanon: 0,17 hektár
Jemen: 1,5 millió hektár
összesen: 39,8 millió hektár

arab világ:
Szudán: 18 millió hektár
Mauritánia: 0,48 millió hektár
Szomália: 1 millió hektár

néhány népesebb nem arab iszlám országok:
Törökország: 23,8 millió hektár szántóföld
Indonézia: 23 millió hektár
Pakisztán: 21,2 millió hektár
Irán: 16,1 millió hektár szántóföld
Bangladesh: 7 millió hektár
Malajzia: 1,8 millió hektár
összesen: 92,9 millió hektár

"sztánok" szántóterülete:
Kazakhsztán: 22,4 millió hektár
Afganisztán: 7,9 millió hektár
Üzbekisztán: 4,7 millió hektár
Türkmenisztán: 2,2 millió hektár
Azerbajdzsán: 1,8 millió hektár
Kirgizisztán: 1,3 millió hektár
Tádzsikisztán: 0,9 millió hektár
összesen: 41,2 millió hektár

összahasonlításul:
Csehország: 3 millió hektár
Magyarország: 4,6 millió hektár
Olaszország: 7,7 millió hektár
Franciaország: 18,5 millió hektár
Németország: 11,9 millió hektár
Spanyolország: 13,7 millió hektár
Lengyelország: 12,1 millió hektár
Románia: 9,3 millió hektár
Egyesült Királyság: 5,7 millió hektár
USA: 174,5 millió hektár
Mexikó: 24,8 millió hektár
India: 159,6 millió hektár
Oroszország: 121,7 millió hektár
Kína: 103,4 millió hektár
Japán: 4,3 millió hektár
Brazilia: 59 millió hektár
Ausztrália: 49,4 millió hektár
Vietnám: 6,6 millió hektár




KÖZBIZTONSÁG:


A világ 62 országában elkövetett gyilkosságok alapján készült statisztikában (a lista első helyén az 1000 főre jutó legtöbb elkövetés áll, míg a lista végén a legkevesebb elkövetés, vagy a lista utolsó helyezése a legbiztonságosabb ország) a legelső helyen Kolumbia áll, a másodikon Dél-afrikai Köztársaság van, Oroszország az 5., Mexikó a 6. hely, az USA a 24.;
az iszlám országok közül Kirgizisztán a vezető amelyik a 13. és Jemen kivételével mindegyik arab ország az 50. hely és attől fölfelé van (a legnépesebb iszlám ország Indonézia az 57.),
Szaud Arábia a lista utolsó előtti helyén a 61. helyen áll, legutolsó helyen pedig Qatar a 62.


Vagy itt egy másik statisztika, amely a világ 65 országának megerőszakolás adatai alapján készült (a lista első helyén az 1000 főre jutó legtöbb elkövetés áll, míg a lista végén a legkevesebb elkövetés, vagy a lista utolsó helyezése a legbiztonságosabb ország)
legelső helyen Dél-afrikai Köztársaság van, az USA a 10.,
az iszlám országok közül Kirgizisztán a vezető amelyeik a 28. helyen szerepel,
az EU-hoz csatlakozni szándékozó Törökország 53. helyen áll,
a világ legnépesebb iszlám országa Indonézia a 62.,
az arab országok a 48. helytől fölfelé szerepelnek, és Szaud Arábia a lista utolsó helyén a 65. helyen áll

Average crime rate per 100,000 population of three groups of countries in 1980

Type of offence / Islamic / Non-Islamic / Developed Countries

Rape / 5.2 / 7.8 / 9.2
Assault / 36.3 / 132.6 / 183.3
Intentional homicide / 3.2 / 7.0 / 4.5

A közbiztonsággal foglalkozó mexikói civil szervezet (CCSP) által összeállított dokumentum szerint Ciudad Juarez (mexikói-amerikai határon fekszik) a világ legveszélyesebb városa: 130 gyilkosság/100ezer lakos, Bagdad "csak" 10. a listán: 40/100ezer lakos és olyan városok előzik meg mint: New Orleans (95/100ezer), Baltimore, Fokváros, Caracas, Bogota

statisztikák forrásai:
http://www.nationmaster.com/graph/cri_mur_percap-crime-murders-per-capita
http://www.nationmaster.com/graph/cri_rap_percap-crime-rapes-per-capita,
http://it.promo.web.id/islamic-sharia-laws-lowest-crime-rates-in-the-world
http://hvg.hu/vilag/20090827_Ciudad_Juarez_mexiko_legveszelyesebb_varo
http://www.lancs.ac.uk/jais/volume/docs/vol4/4_111-131serajzade1.pdf


 © ElemzoCsabi2011. ápr. 01. 17:35 | Válasz | #22 
AZ ISZLÁM VILÁG NAGYVÁROSAI ÉS METROPOLISZAI 1. - A JELEN, A XI. SZ. ELEJE



Sztereótpiákat szeretnék eloszlatni ezzel az írásommal. Sokan tévesen homogenizálják az egész iszlám világot. Pedig ma 1,53 milliárd muszlim ember él a Földön. Az iszlám világ pedig Afrika északi részétől egészen a csendes-óceáni szigetvilágig terjed.
A legnépesebb iszlám ország is a szigetvilágban található: Indonézia.
A különböző országokban különböző hatások érvényesülnek - és ez az urbanizációban is megjelenik. Vannak iszlám nagyvárosok, amelyek mediterrán hangulatúak, vannak igazi afrikai hangulatúak, vannak a középkori hangulatot megtartók, és vannak amerikaias városdizájnt követőek, ahogy vannak a modern távol-keleti metropoliszok kinézetét felvevők.
Vannak szegény, és vannak gazdag iszlám városok. Vannak gazdag történelmi múlttal rendelkezők, és vannak az elmúlt pár évtizedben a semmiből kinövők. Vannak patyolat tiszta nagyvárosaik, és koszos, szemetesek is. Nem lehet homogenizálni az iszlám nagyvárosokat. A homogenizálás egy hamis nyugati prekoncepció. Az iszlám világ nagyvárosai semmivel sem rosszabbak, vagy elmaradottabbak a világ többi nagyvárosánál. Ahogy minden kontinensen, és civilizációban vannak fejlett és elmaradott városok, úgy az iszlám világban is ugyanígy van. Most az iszlám világ fontosabb nagyvárosairól, metropoliszairól írok röviden néhány sorban. Remélem sikerül a tévhiteket és a sztereótípiákat legalább egy picikét rombolnom - és egy kicsit jobban megismertetni a valóságot.



Vannak országok, ahol 10-20 milliós metropoliszok vannak felhőkarcolókkal, és vannak, ahol már a 100 ezres város is nagynak számít. Vannak több ezer éves városaik, amelyek a világörökség részei, az emberiség legrégibb építészeti kincseivel - és vannak, amelyek az elmúlt pár évtizedben nőttek ki a földből (vagy inkább a sivatag homokjából). Vannak városok, ahol a lakosság 80%-a városlakó, és vannak, ahol a lakosság többsége falvakban lakik. Vannak országok, ahol hatalmas a népességnövekedés, és vannak, ahol messze a világ átlaga alatti. Vannak városok, amelynek egyetemei és kutatóintézetei a világ élvonalába tartoznak, és vannak, ahol még tankönyvekre sincsen pénz. Vannak iszlám városok, ahol a lakosság nagy része a középosztályba tartozik, és vannak, ahol a lakosság nagy része szegénységben él.
Vagy míg vannak olyan iszlám városok, ahol a világ legmagasabb felhőkarcolói állnak, ahol magasvasútak, vezető nélküli sínvasútak, vagy 200 km/h-nál gyorsabb vasútak közlekednek, a soksávos autóutjaik és autópályáik dugókkal teliek, a kikötői és repülőterei a világ legnagyobb és legforgalmasabbjai közé tartoznak - addig vannak olyanok is, ahol vasút nincs, aszfaltozott út is alig van, autó helyett szekerek és állatok (ló, szamár, teve) a közlekedési eszközök, és csak alacsony épületek vannak.



Habár Európában sokaknak az iszlám országokról és városaikról a szegénység jut eszébe, de a világ 75 leggazdagabb (mind vásárlóerő paritáson számítva, mind GDP alapon) metropolisza között ott van Dubai, Doha, Manama, Kuala Lumpur, valamint Isztanbul, Jakarta és Kairó.
Isztanbul a török GDP-ből nagyon nagy szeletet hasít ki, ez nem is csoda, hiszen a Forbes Magazin legfrisebb, 2010-es listáján már a 4. helyen állt (2008-ban még a 35-en!) London, New York és Moszkva után (és megelőzve ezzel Sanghajt, Pekinget, Hongkongot).
Kairó és Alexandria a Global Services-Tholons szerint a top 50 feltörekvő outsourcing város között van.
Kairó volt 2009-ben az irodapiacon a legerősebben teljesítő városA Jones Lang LaSalle szerint.
A Mercer 2010-es tanulmánya szerint a Közel-kelet és Afrika top 5 legjobb életminőségű városa között ott van Dubai, Abu Dhabi és Tunisz. Valamint további jó helyezéseket ért el Muscat, Doha, és Rabat is.
Ez azt jelenti, hogy a 21. század elején az arab országok közül nemcsak az olajgazdag országok nagyvárosai, hanem az észak-afrikai arab országoké is megtörik azt a hamis sztereótípiát, hogy Afrikában, a Közel-keleten és az iszlám országokban csak lepusztult, fejletlen városok vannak, ahol az emberek nyomorognak, és minden teli van szeméttel és mocsokkal.



Kairó és Alexandria a 19. században és a 20. században a nasszeri szocialista forradalomig igazi kozmopolita nagyvárosok voltak, gazdag kulturális élettel, a nyugati arisztokráták és művészek kedvenc helyei. Olyan írók írták Egyiptomban a műveiket, mint Agatha Christie vagy Lawrence Durell. És Verdi is az Aidát eredetileg a kairói operaház megnyítójára írta, csak nem készült el időben a művel.
A kairói Mohamed Mahmud Khalili Múzeumban olyan világhírű impresszionista festők eredeti alkotásai láthatóak, mint: Van Gogh, Gauguin, Monet, Degas, Toulouse-Lautrec, Corot, Pissaro, Sisley, Millett.

Kairóban nyitott meg afrika első operaháza, aminek a megnyitóján Verdinek az Aida premierelőadása lett volna, csak mivel Verdi készült el a megnyitásra, így helyette a Rigoletto lett előadva - mivel ez évtizedekkel később leégett, így 1988-ban adták át az új operaházat, ami Afrika egyik legnagyobbja, és a Royal Philharmonic Orchestra 2007-ben itt tartotta első afrikai koncertjét. (Az új Operaház kapacitása: a fő teremben 4 emeleten 1300 ülőhely, a kis teremben 500 ülőhely, a szabadtéri színház részen 600 ülőhely van)
Az 1976-ban megnyitott Kairói Nemzetközi Filmfesztivál Afrika és a Közel-Kelet legnagyobb filmfesztiválja, nemzetközi jelentőségét tekintve mára már a berlini filmfesztivállal egyenlővé vált.

Az új alexandriai könyvtár a világ egyik legmodernebb könyvtára, ahol számítógépeken 3,7 petabyte adatot tárolnak (ez könyvekbe átszámolva, ha minden könyvet 300 oldalasnak számítunk, akkor 100 millió könyvvel egyenértékű), ezen kívül 4 múzeum, egy planetárium és egy konferenciaterem is helyet kapott a komplexumban, maga az olvasóterem pedig 13 szintes és 70 ezer m2 területű, a külső falán pedig az összes nyelv (köztük a holt nyelveké is) ábc-je fel van írva.



Kairóban van mind Afrika, mind a Közel-kelet 2. legnagyobb bevásárló, szórakoztató és üzletközpontja (Citystarts: 750ezer m2 alapterület), aminél a régióban csupán a Dubai-i Dubai Mall nagyobb.
A Dubai Mall 1124 ezer m2 alapterületen fekszik, a bevásárló központja 350 ezer m2, ezen kívül van benne 22 mozi, 250 szobás luxus hotel, 120 étterem, akvárium, víz alatti állatkert, jégpálya.
Dubai másik nagy mallja a Mall of Emirates: 604ezer m2 alapterületen 223ezer m2-en üzletek + sípálya.
De nem csak Dubaiban és Kairóban vannak nagy luxus szállodák és bevásárlóközpontok, hanem pl. ott van a 35 emelet magas alexandriai San Stefano (a régi kaszinóhelyén épült) 880 lakással, a Four Seasons 125 luxus szobájával, 12ezer m2 irodafelülettel, 4 emelet bevásárlóközponttal és 10 mozival.
Vagy a marokkói Casablancában a Morocco Mall 200ezer m2 alapterületű, amelyben abevesárlőközponton kívül van gyógyfürdő, aquapark, delfin show, éttermek, imax mozi.
És még lehetne hosszan sorolni a nagy szórakoztató- és bevásárlóközpontokat és mallokat.



Kuala Lumpur modern hi-tech metropolisza 2008-ban a világ 5. leglátogatottabb városa volt. Az üzleti élet központja, amely üzleti- és konferencia turisták millióit fogadja. Valamint a bevásárló túrizmus az, ami sok embert vonz a szomszédos országokból is.
Dubaiban van a világ legnagyobb emberkészítette (vagyis nem természetes) kikötője, a világ 10 legforgalmasabb kikötőjének egyike, a repülőtere is a világ 10 legforgalmasabbja között van (41 millió utas/év; teherszállítása 2 millió tonna/év). A szomszédos Adu Dhabi repülőterén is évente 9 millió utas fordul meg, az árúszállítása pedig 350ezer tonna/év (összehasonlításul a Ferihegyi reptér legjobb eredménye a gazdasági válság előtti legjobb eredménye a gazdasági válság előtti évben 8,6 millió utas - pedig ez nem a sivatagban van, hanem egy 10 milliós országban, ami ráadásul Európa közepén fekszik és EU tagország).
Abu Dhabiban 2010 őszén adták át a Ferrari tematikus parkját (200ezer m2 fedett terülével a világ legnagyobb fedett szórakoztató és élményparkja). Dubaiban meg síleni lehet - a világon egyedül ott lehet ugyanazon a napon tengerben fürdeni, sivatagban szafarízni és kinti 40 fokban hóban síelni.
A sport és a konferenciatúrizmus is egyre jelentősebb az öbölállamokba, bár itt is Dubai és Abu Dhabi vezet, de Bahrain is feltörekvőben van. Van Forma 1 verseny Bahrainban és Abu Dhabiban. Valamint van még Dubaiban, Abu Dhabiban, Dohában és Manamában a repülőverseny, nemzetközi golf versenyek, keréképár világbajnokság, és tenisz világbajnokság.

Az idegenforgalomnak ez a fajta kihasználása nem is csoda, hiszen a vendégszeretetnek és világ más tájairól vendégek hívásának több évszázados hagyománya van. Már a 13. században ismerték azt, amit ma országimázsnak, ország marketingnek, idegenforgalmi propagandának nevezünk, itt egy 13. századból származó propaganda anyag felirata, amely a világ minden részéről hívta a kereskedőket és a betelepülőket: "Bárki, aki arra gondol, hogy országunkba jön látogatóba, vagy állandó letelepülésre, abban a tudatban döntsön szándékáról, hogy Isten ezzel neki akar adni mindent, ami jó és hasznos. Olyan országba fog érkezni, ahol nincs szüksége takarékosságra, mert ez a hely az ott lakók számára éden paradicsom-kertje, azoknak pedig, akiket elfog a honvágy, a legjobb társaságot nyújtja. Aki olvassa ezt a nyilatkozatot, legyen Jemenben, Indiában, Kínában vagy másutt élő kereskedő, készüljön fel, s induljon útra hozzánk. A valóság nagyobb hatással lesz rá, mint az amit hallott. Olyan bánásmódot fog találni, mely valóra váltja mindezeket az ígéreteket."



Kairóban épült Afrika 1. metrója (1987-ben adták át), és 1995-ben csupán 1 metrovonala volt (44,3km hosszú, van ahol földalatt, és van ahol föld felett), 2005-ben már teljes hosszában üzemelt a 2. is (21,5km és 20 állomással), most meg épül már a 3. vonal is, ami 33km hosszú lesz.
Teheránnak jelenleg 4 metró vonala van (line1: 28km; line2: 20,4km, line4: 20km; line5: 41,5km) és 1 pedig most épül (line3), vannak emeletes metrókocsijai is.
Kuala Lumpurban épült meg a világ első vezető nélküli sínvasútjainak egyike, amelyik a mai napig a leghosszabb a világon.
Azonban a leghosszabb vezető nélküli városi vasút rekordját a dubai metró veszélyezeti, hiszen Dubai ebben is a rekordokra törekszik.
Jakartának ugyan még nincs metrója, de már épül az első, és az évtized közepére tervezik átadni.



Az 1970-es évek közepéig Beirut volt a Közel-kelet pénzügyi központja és a "Kelet Párizsának" is nevezték. A polgárháború alatt ezt a szerepét elvesztette. Habár ma is pénzügyi központnak számít, de elvesztette regionlis vezető szerepét. Az elmúlt 2 évtizedben Dubai lett az iszlám világ első számú pénzügyi központja, fontos pénzügyi központtá vált még az Arab-félszigetről, Doha, Manama, Riyadh, Abu Dhabi. Dél-Kelet Ázsiából Kuala Lumpur és Jakarta. A két kontinenst összekötő Isztambúl. Az afrikai iszlám nagyvárosok közül pedig egyedül Kairó került be a világ top 75 pénzügyi központja közé.

Nehéz ellenállni a felhőkarcoló-építési láznak - nem csupán azért, mert egy bizonyos népesség felett a terület jobb és profitálisabb kihasználására csábít, hanem a megerősödött gazdasági- és pénzügyi szerepet kifejező presztízs és szimbólum szerepe miatt is.
Malajzia gazdasági megerősödését a Kuala Lumpur-i Petronas-ikertornyok megépítésével szimbolizálta (az ikertornyok között még mindig a legmagasabbak: 452 méter), most 2011-ben Dubaiban a Burj Khalifa a világ legmagasabb épülete (828 méter magas), a második legmagasabb pedig a szaud arábiai Mekkában áll (601 méter).
Szaud Arábia fővárosa, Riyadh, fél évszázad alatt igazi modern metropolisszá vált az egykori sivatagi oázisvárosból, és a város 2 legmagasabb formatervezett felhőkarcolója (302 és 267 méter) ezt reprezentálja.
Az indonéziai Jakarta egyelőre ugyan nem tud versenyezni ázsiai társaival magasság szempontjából (legmagasabb: 250 méter), de ott is gombamód nőnek ki a felhőkarcolók a földből, és már épül az 500 méternél is magasabb.
Kairó pedig az afrikai kontinensen törekszik rekordot dönteni, kifejezve egyre erősödő gazdasági szerepét nemcsak a kontinens életében, hanem globális szinten is.
Teherán a Közel-Kelet legmagasabb TV tornyával (435 méter) fejezi ki regionális gazdasági és politikai erejét.
Beirútban a polgárháború után újra kezd visszaköltözni az üzleti élet, és ez a szaporodó felhőkarcolókban is megfigyelhető (mégha a magasságuk nem is vetekszik a rekorderekével).



RÉSZLETES ADATOK:

URBANIZÁCIÓ:

néhány iszlám ország urbanizált lakossága:

Líbia 88%
Libanon 87%
Saud Arábia 82%
a kis öbölállamokban 80% felett (de ez nem csoda, többségük 1 nagyvárosból és agglomerációjából áll)
Jordánia 78%
Omán 72%
Malajzia 70%
Törökország 69%
Irán 68%
Tunézia 66,3%
Algéria 57,7%
Marokkó 56%
Szíria 54%
Indonézia 51%
Egyiptom 43%


A legnagyobb város lakossága az összes városi lakosság %-ban:
(néhány nagyvárost esetében a metropolisz övezetétől külön számították)

Kuvait 81%
Libanon 52%
Emirátusok 42%
Bangladesh 32%
Egyiptom 31%
Jemen 30%
Irak 27%
Szíria 26%
Saud Arábia 23%
Jordánia 23%
Líbia 22%
Pakisztán 21%
Törökország 20%
Marokkó 18%
Irán 14%
Nigéria 13%
Algéria 12%
Tunézia 11%
Malajzia 8%
Indonézia 8%



nagyobb iszlám metropoliszok:

néhány nagyobb arab metropolisz és nagyváros (a teljesség igénye nélkül):
Kairó 20 millió lakos (Egyiptom)
Alexandria 4,5 milliós (Egyiptom)
Port Said 1,5 milliós (Egyiptom)
Ismailija 750 ezres (Egyiptom)
Damaszkusz 4,5 milliós (Szíria)
Aleppó 3,7 milliós (Szíria)
Homs 1 milliós (Szíria)
Casablanca 4 milliós (Marokkó)
Rabat 1,8 milliós (Marokkó)
Marrakech 1,5 milliós (Marokkó)
Fez 1 milliós (Marokkó)
Tangier 700 ezres (Marokkó)
Amman 2,5 milliós (Jordánia)
Beirut 2 milliós (Libanon)
Tripoli 500 ezres (Libanon)
Algiers 3,5 milliós (Algéria)
Oran 770 ezres (Algéria)
Constantine 550 ezres (Algéria)
Tunisz 1 milliós - metropolisz övezet: 4 milliós (Tunézia)
Sousse 550 ezres (Tunézia)
Tripoli 1,6 milliós (Líbia)
Benghazi 1 milliós (Líbia)
Bagdad 8 milliós (Irak)
Basra 2,6 milliós (Irak)
Mosul 1,8 milliós (Irak)
Arbil 1 milliós (Irak)
Sulaymaniyah 800 ezres (Irak)
Kirkuk 750 ezres (Irak)

Szaud Arábia, Emírségek, Kuwait, Bahrein, Qatar pedig 100 évvel ezelőtt valóban sivatagi országok voltak, ahol a legnagyobb város sem volt nagyobb pár tízezresnél, most meg:
Riyadh 5,6 milliós (Szaud Arábia)
Jeddah 4,5 milliós (Szaud Arábia)
Kuwait City 2,5 milliós (Kuwait)
Mekka 2 milliós (Szaud Arábia)
Abu Dhabi 1,8 milliós (Emírségek)
Dubai 1,5-2 milliós (Emírségek)
Dammam 750 ezres (Szaud Arábia)
Doha 600 ezres (Qatar)

néhány nem arab, de muszlim metropolisz nagyváros (a teljesség igénye nélkül):
Teherán 13 milliós (Irán)
Mashdad 3,9 millió (Irán)
Tabriz 2,3 millió (Irán)
Isfahán 1,5 millió (Irán)
Karaj 1,4 millió (Irán)
Shiraz 1,2 millió (Irán)
Isztambul 12,8 millió (Törökország)
Ankara 4,6 millió (Törökország)
Izmir 3,8 millió (Törökország)
Bursa 2,5 millió (Törökország)
Adana 2 millió (Törökország)
Jakarta 9,5 millió (Indonézia) - metropolisz övetet: 24 milliós
Bandung 7,4 millió (Indonézia)
Surabaya 5,6 millió (Indonézia)
Medan 2,1 millió (Indonézia)
Semarang 1,4 millió (Indonézia)
Makassar 1,2 millió (Indonézia)
Pekanbaru 900ezres (Indonézia)
Padang 750ezres (Indonézia)
Kuala Lumpur 1,8 millió (Malajzia) - metropolisz övezet: 7,2 millió
Johor Bahru 2 millió (Malajzia)
Subang Jaya 1,3 millió (Malajzia)
Klang 1 millió (Malajzia)
Karachi (Pakisztán) 18 milliós
Lahore (Pakisztán) 8,6 milliós
Faisalabad (Pakisztán) 5 milliós
Dhaka (Bangladesh) 12,7 milliós
Chittagong (Bangladesh) 3,9 milliós
Kano (Nigéria) 3,9 milliós
Ibadan (Nigéria) 3 milliós



AZ ISZLÁM VILÁG GLOBÁLIS VÁROSAI:

Az iszlám országok globális városai:
Foreign Policy: The Global Cities Index 2010 - Top 65
(az adott város globális hatása a világpiacra, a kultúrára és az innovációra;
összesített helyezés + zárójelben a GDP alapján a helyezés)

Dubai (Egyesült Arab Emirátusok): 27. (49.) hely a világon
Kuala Lumpur (Malajzia): 48. (65.) hely a világon
Isztambúl (Törökország): 41. (30.) hely a világon
Jakarta (Indonézia): 53. (47.) hely a világon
Kairó (Egyiptom): 43. (36.) hely a világon
Karachi (Pakisztán): 60. (50.)
Dhaka (Banglades): 64. (50.)

Az iszlám világ legerősebb városai:
The Global Power Index 2009 - Top 35
(gazdaság, K+F, kultúra, lehetőség, környezet, elérhetőség)

Kuala Lumpur (Malajzia): 27. hely a világon
Kairó (Egyiptom): 35. hely a világon



AZ ISZLÁM VILÁG PÉNZÜGYI- ÉS GAZDASÁGI KÖZPONJAI:

Az iszlám világ pénzügyi központjai:
The Global Financial Centres Index 9 (MARCH 2011) - Top 75

Dubai (Egyesült Arab Emírségek) 28. hely a világon
Qatar 30. hely a világon
Kuala Lumpur (Malajzia) 45. hely a világon
Bahrain 49. hely a világon
Jakarta (Indonézia) 63. hely a világon
Riyadh (Szaud Arábia) 70. hely a világon
Isztambúl (Törökország) 71. hely a világon

MasterCard: The world's best financial cities 2008 - Top 75
(törvényi és polititai keretek, gazdasági stabilitás, üzlet működés egyszerűsége, pénzügyi folyamatok, üzletközpontok, tudás teremtés és információáramlás, élhetőség)

Dubai (Egyesült Arab Emirátusok): 44. hely a világon
Kuala Lumpur (Malajzia): 50. hely a világon
Isztambúl (Törökország): 64. hely a világon
Jakarta (Indonézia): 68. hely a világon
Riyadh (Szaud Arábia): 69. hely a világon
Kairó (Egyiptom): 70. hely a világon
Beirut (Libanon): 74. hely a világon

Az iszlám országok leggazdagabb városai (vásárlóerő paritáson számítva):
UBS: A világ leggazdagabb városai (vásárlóerő paritáson számítva) 2009-ben - Top 73
(UBS: The richest cities in the world (By purchasing power) 2009 - Top 73)

Dubai (Egyesült Arab Emirátusok): 33. hely a világon
Manama (Bahrain): 38. hely a világon
Doha (Qatar): 46. hely a világon
Kuala Lumpur (Malajzia): 49. hely a világon
Isztambúl (Törökország): 59. hely a világon
Kairó (Egyiptom): 64. hely a világon
Jakarta (Indonézia): 73. hely a világon

Az iszlám országok leggazdagabb városai a GDP alapján:
Foreign Policy: A világ leggazdagabb városai a GDP alapján - Top 65

Isztambúl (Törökország): 30. hely a világon
Kairó (Egyiptom): 36. hely a világon
Jakarta (Indonézia): 47. hely a világon
Dubai (Egyesült Arab Emirátusok): 49. hely a világon
Karachi (Pakisztán): 50. hely a világon
Dhaka (Banglades): 50.hely a világon
Kuala Lumpur (Malajzia): 65. hely a világon



AZ ISZLÁM ORSZÁGOK LEGMAGASABB FELHŐKARCOLÓI ÉS ÉPÍTMÉNYEI:

Felhőkarcolók:
(csak a lakó és munkahelyként használt épületek, pl. lakások, irodák, szállodák, vegyes felhasználású épületek tartoznak ide, viszont a TV-, rádió-, telekommunikációs tornyok, kilátók és templomtornyok nem;
egy városból általában a 3 legmagasabbat adom meg)

Arab országok:
Burj Khalifa (828 m, 162 emelet, 2010, Dubai, Egyesült Arab Emirátusok) - a világ jelenlegi legmagasabb felhőkarcolója
Almas Tower (363 m, 68 emelet, 2009, Dubai, Egyesült Arab Emirátusok)
Emirates Office Tower (355 m, 54 emelet, 2000, Dubai, Egyesült Arab Emirátusok)
Rose Tower (333 m, 72 emelet, 2007, Dubai, Egyesült Arab Emirátusok)
The Landmark (324 m, 2011, Abu Dhabi, Egyesült Arab Emirátusok)
Sky Tower (310 m, 74 emelet, 2010, Abu Dhabi, Egyesült Arab Emirátusok)
Abu Dhabi Investment Authority Tower (185 m, 2006, Abu Dhabi, Egyesült Arab Emirátusok)
Aspire Tower (300 m, 51 emelet, 2007, Doha, Katar)
Al Fardan Residences (253 m, 2009, Doha, Katar)
Palm-ikertornyok (246 m, 2010, Doha, Katar)
Al Hamra Tower (412 m, 70 emelet, 2010, Kuwait City, Kuvait) - a világ legmagasabb faragott tornya
Arraya Center Office Tower (300 m, 2009, Kuwait City, Kuvait)
Al Tijaria Tower (218 m, 2009, Kuwait City, Kuvait)
Dual-ikertornyok (260 m, 53 emelet, 2007, Manama, Bahrain)
Bahrain World Trade Center ikertornyok (240 m, 2008, Manama, Bahrain)
Almoayyed Towers (172 m, 2003, Manama, Bahrain)
Abraj Al-Bait (601 m, 2010, Mekka, Szaud Arábia) - a világ jelenlegi 2. legmagasabb felhőkarcolója
Kingdom Centre (302 m, 41 emelet, 2002, Riyadh, Szaud Arábia)
Al Faisaliyah Center (267 m, 44 emelet, 2000, Riyadh, Szaud Arábia)
Capital Tower (220 m, 76 emelet, építés alatt, Amman, Jordánia)
Sanaya Amman-ikertornyok (200 m, 60 emelet, építés alatt, Amman, Jordánia)
Jordan Gate Towers-ikertornyok (186 m, építés alatt, Amman, Jordánia)
Platinum Tower (153 m, 2007, Beirut, Libanon)
Marina Tower (150 m, 2007, Beirut, Libanon)
Habtoor Grand Hotel Convention Center & Spa (130 m, 2005, Beirut, Libanon)
Bahia Center (161 m, 2010, Oran, Algéria)
Cairo Tower (187 m, 1961, Kairó, Egyiptom)
Ministry of Foreign Affairs (143 m, 1994, Kairó, Egyiptom)
El Gezira Tower Movenpick Hotel (142 m, 1996, Kairó, Egyiptom)

Nem arab iszlám országok:
Petronas-ikertornyok (452 m, 88 emelet, 1998, Kuala Lumpur, Malajzia) - a világ legmagasabb felhőkarcolója 1998-2004 között; jelenleg a világ legmagasabb ikertornyai
Menara Telekom (310 m, 55 emelet, 2001, Kuala Lumpur, Malajzia)
Menara Maybank (244 m, 50 emelet, 1988, Kuala Lumpur, Malajzia)
Wisma 46 (250 m, 50 emelet, 1996, Jakarta, Indonézia)
A Peak 1 & 2 (219 m, 2006, Jakarta, Indonézia)
Graha Energi (217 m, 2008, Jakarta, Indonézia)
Sapphire (261 m, 54 emelet, 2010, Istambul, Törökország) - Európa jelenlegi 4. legmagasabb felhőkarcolója (a moszkvaiak után)
Anthill Residence 1 (195 m, 54 emelet, 2010, Istambul, Törökország)
Isbank Tower 1 (181 m, 2000, Istambul, Törökország)
Portakal Çiçeği Tower (160 m, építés alatt, Ankara, Törökország)
Avaz Twist Tower (172 m, 2009, Szarajevo, Bosznia-Hercegovina) - a Balkán jelenlegi legmagasabb felhőkarcolója
Bosmal City Center ikertornyok (117 m, 2006, Szarajevo, Bosznia-Hercegovina)
Teherán International Tower (162 m, 2007, Teherán, Irán)
Kapsad Housing (135 m, 1978, Teherán, Irán)
Asseman Tower (130 m, 2002, Teherán, Irán)

Legmagasabb szabadon álló építmények:
(a felhőkarcoló kategőriába nem fért szabadon álló és nem kifeszített épületek: TV-, rádió-, kommunikációs tornyok, kilátók, templomtornyok)

arab országok:
Liberation Tower (372 m, TV-torony, 1993, Kuwait City, Kuvait)
Aspire Tower (318 m, kilátó, 2007, Doha, Katar)
Jeddah TV Tower (250 m, TV-torony, 2007, Jeddah, Szaud-Arábia)
Riyadh TV Tower (170 m, TV-torony, 1981, Riyadh, Szaud-Arábia)
Hassan II Mosque (210 m, mecset, 1993, Casablanca, Marokkó) - a világ jelenlegi legmagasabb minaretje
Baghdad Tower (205 m, TV-torony, 1994, Bagdad, Irak)
Cairo Tower (187 m, étterem, konferencia, kilátó, 1961, Kairó, Egyiptom) - Afrika legmagasabb építménye volt 1962-ig

nem arab iszlám országok:
Jakarta Tower (558 m, TV-torony, szálloda, lakások, múzeum, építés alatt, Jakarta, Indonézia)
Indosiar Television Tower (395 m, TV-torony, 1996, Jakarta, Indonézia)
Milad Tower (435 m, TV-torony és múzeum, 2003, Teherán, Irán)
Menara Kuala Lumpur (421 m, TV-torony, 2003, Kuala Lumpur, Malajzia)
Tashkent Tower (375 m, TV-torony, 1985, Tashkent, Üzbegisztán)
Alma-Ata Tower (372 m, TV-torony, 1983, Alma-Ata, Kazahsztán)
Azeri TV Tower (310 m, TV-torony, 1996, Baku, Azerbajdzsán)
Endem TV Tower (236 m, TV-torony, 2002, Isztambul, Törökország)
Çamlıca TV Tower (166 m, TV-torony, 1972, Isztambul, Törökország)



források:
http://www.tradingeconomics.com/data-all-countries.aspx
www.emporis.com;
www.skyscraperpage.com
City Mayors: The largest cities in the world and their mayors
Population in the largest city (% of urban population):
http://data.worldbank.org/indicator/EN.URB.LCTY.UR.ZS
Foreign Policy: The Global Cities Index 2010 - Top 65
The Global Financial Centres Index 9 (MARCH 2011)
http://www.citymayors.com/economics/usb-purchasing-power.html
http://www.citymayors.com/economics/financial-cities.html
http://www.citystars.com.eg/citystars/photogal/

 © ElemzoCsabi2011. ápr. 01. 18:43 | Válasz | #23 
AZ ISZLÁM VILÁG NAGYVÁROSAI ÉS METROPOLISZAI 2. - A MÚLT, A KÖZÉPKOR



Ennek az írásnak a célja, hogy leromboljam azt a téves sztereótípiát, miszerint az arabok és a muszlimok sivataglakók, nomádok, pásztorok és nem voltak rendes városaik (vagy ha volt is, csak nagyon kevés). A valóságtól mi sem áll távolabb, mint ez a tévhit. Mint a középkorban mindenütt, az iszlám világban is a lakosság nagy része a mezőgazdaságból élt. Azonban az iszlám világ városi lakosságának aránya messze meghaladta a korabeli Európáét és Kínáét. Természetesen régiónként eltért ez az arány. A legvárosiasabb terület Perzsia bizonyos területei; az ún. termékeny-félhold; a Maghreb és az Ibériai-félsziget voltak. Ez nem csoda, hiszen az éghajlat, a természet és a földrajzi fekvés itt kedvezett a legjobban a városok kialakulásának, a kereskedelemnek, és az iparnak. Az iszlám világ más területei meg inkább a falusias életnek kedveztek, illetve volta helyek, amelyek pedig a nomád életmódnak (elsősorban a sivatagok, amelyekkel manapság sokan tévesen az egész arab és iszlám világot azonosítják).

A IX-XI. századi Európa legnagyobb városa a cordobai kalifátus fővárosa Cordoba, és a szicíliai emírség fővárosa Palermo voltak, valamint a cordobai kalifátus további nagy városai, mint Sevilla meg Toledo.
A középkor legnagyobb városai a fentiek mellett Kairó, Bagdad, Iszfahán, és habár méretében nem versenyezhetett velük, de a kultúra, tudományok és kereskedelem terén tilos megfeledkezni Szamarkandról.
Furcsa, hogy a mai nyugati köztudatban, az iszlám világról a nomádság, primitívség, elmaradottség él, hiszen már az Ezeregy éjszaka meséi is a középkori Perzsiában, Bagdadban és Kairóban játszódnak. Azokban a korszakokban, amikor Európában egy 1000 fős város már nagyvárosnak számított (30 ezer fővel meg már birodalmi székhelynek) - Európa első 1 milliós lakosságú városa majd csak a XIX. században éri el azt a számot.

Az Ezeregyéjszaka meséiben így szerepel Kairó (ez a Mameluk-korszakban írdódott): "Aki nem látta Kairót, nem látta a világot. Földje arany, Nilusa csodálatos; asszonyai mint a paradicsom lányai; házai paloták; levegője lágy és édes illatú, mint az aloé és felfrissíti a szívet, - hogyan is lehetne ez másként, amikor Ő a Világ Anyja."

Ibn Khaldun a XIII. században Kairóról: "A várost udvarházak és paloták szépítik, dervis kolostorok és iskolák díszítik, a tudás holdjai és csillagai világítják meg"

Egy névtelen perzsa utazó Kairóról a Fatimida korszakból: "Kairó olyan nagy város, amihez kevés várost lehet hasonlítani. Úgy számoltam, hogy nem kevesebb, mint húszezer boltja van. A karavánszerájok, fürdők és más középületek olyan nagy számban vannak, hogy nehéz lenne őket elsorolni. Ami a királyi palotát illeti, amint valaki megpillantja a városon kívül, hegynek hihetné, akkora az épület tömege és magassága. A házakat gyümölcsösök és díszkertek választják el egymástól...
...Annyi gazdagságot láttam Egyiptomban, hogyha leírnám és felsorolnám, senki sem hinne Perzsiában szavaimnak.
"



Sajnos az egykori középkori dicső hőskorszakot csak nagyon kevés város élte túl. Habár a többségük újjá épült, de már az új építészeti stílusok jegyében, ráépülve a régi romjaira - ezzel az utókor számára már csak a korabeli leírásokon és meséken alapuló fantáziára bízva, hogy hogyan is nézhettek ki egykor. A kortársaikkel ellentétben a pusztulást szerencsésen túlvészelte Kairó, Damaszkusz és Fez.
A pusztulás több okból és több időszakban követezett be: a közép-ázsiai és közel-keleti városok pusztulását a XIII. századi mongol invázió okozta, ahol Dzsingisz Khán Arany hordája szinte minden települést szó szerint lerombolt, amely nem adta meg magát. Szamarkand, Iszfahán, Bagdad mind erre a szomorú sorsra jutott.
A 2,5 évszázados sziciliai emirátust a XI. századi normann hóditás pusztította el - pontosabban csak később pusztul el Szicilia iszlám öröksége, mert a XII. század végiéig az ún. "arab királyok" átveszik az elűzött arabok építészetét, művészetét és tudományait, de a Római Katolikus Egyház erősödésével az utódaik mindent elpusztítanak és száműznek, ami az arabokhoz és az iszlámhoz köthető.
Az Ibériai-félszigeten (hiszen Spanyolország majd csak később jön létre) a spanyol rekonkviszta űzi el az arabokat (ez több évszázados folyamat, amely 1492-ben a granadai kalifátus bukásával teljesül be) és pusztítja el szó szerint városaikat, épületeiket, és még a könyveiket is elégeti. Ezzel egy 8 évszázados birodalmat tüntetett el, semmísített meg szinte nyomtalanul. Szerencsére a korabeli leírásokon túl azért néhány építészeti és régészeti emlék is megmaradt, és a mai spanyol kormánynak köszöhetően a 8 évszádos múlt feltárására és rekonstruktúrálására nagyon sokat költenek.

Az iszlám világ térképe az aranykorban:


A mi bazár szavunk a perzsa bazár szóból származik, ami az árak helyét jelentó bahadzsar-ból származik;
az iszfaháni bazár egyik bejárata és udvara:


Az arabok a souk szót használják ugyanerre - illetve a modern arab az angolból átvette a Mall szót is, mert most az a trendi arrafelé is;
A marrakeshi souk:


A világ legnagyobb fedett bazára az iráni Tabrizban van és a 13. században építették:


A kairói Khan el-Khalili nem egyetlen nagy fedett bazár, hanem egy komplett városrész, amelynek a főutcája 2km hosszú üzletekkel és kávézókkal, éttermekkel teli és abból nyilnak a szintén üzletekkel és éttermekkel, kávézókkal teli levősikátorok labirintusai:


Ezzel szemben az isztambúli nagy bazár 58 utcája teljesen fedett:


A mai hotelek elődjei szintén a Közel-keletre nyúlnak vissza, mégpedig a karavánszerájokhoz - a karavánszerájok egyszerre töltötték be a fogadók/szállodák, éttermek, kávézók szerepét, ahol még a karavánok árúinak is voltak külön raktárhelyiségek.
Az egyik kép az iszfaháni karavánszeráj, a másik pedig a mai izraeli Akkóban található:


A középkori iszlám fontosabb nagyvárosai néhány főbb adattal bemutatva:
(a lista nem teljeskörű, technikai okokból sok város kimaradt, ezért a lista a későbbiekben még bővülhet)



CORDOBA:

10. század:
a város átmérője kb 10km
mecsetek száma: kb 1600
lakások száma: 213.077
üzletek száma: 80.455
kézműves műhelyek száma: kb 80ezer
iskolák száma: 80
fürdők száma: 900
kórházak száma: 50
utcái kövezettek és már közvilágítása is volt
lakossága a 8-11. század között: 500-1,2 millió között (attól függ melyik században)
Ibn Haukal a 10. században: "Sem a Magrebben, sem Egyiptombn, sem Szíriában nincs olyan nagy város, mint Cordoba"
Lévi-Provencal: "a teljes város átmérője 22km, területe pedig több mint 5000 hektár lehetett - lényegesen nagyobb mint a mai Cordoba."
a cordobai nagymecsetet 785-ben kezdték építeni, eredeti imacsarnoka 79x42m (kibővítve 966-ban: 114,6x79m; 988-ban: 114,6x128,4m; teljes mecset mérete: 175x128,4m; alapterülete: 23.400m2), márványoszlopainak száma: 856;
hogy ezeket a méreteket el tudjuk képzelni, nem árt tudni, hogy, a keresztény rekonkviszta idején egy gótikus katedrálist bele tudtak építeni a közepére, amivel kapcsolatban V. Károly ezt mondta: "Ha tudtam volna mi áll itt, soha sem merészeltem volna hozzányúlni ehhez az épülethez. Létrehoztatok valamit, ami máshol már létezik, eközben leromboltatok valamit, ami egyedülálló volt a földkerekségen."

A Cordobai Ibn Hazm a 11. században nagyban hozzájárult a középkori európai tudósok megismerhessék az ókori filozófiai műveket; könyvei többségét sajnos elégették Sevillában, de mivel az iszlám világban a könyvmásolásnak külön iparága volt, így szerencsére az utókornak mégis fennmaradhatott a munkássága nagy része
(pl. Cordobában nők is másoltak könyveket, a X. században 160 női könyvmásolót jegyeztek föl - akkoriban a muszlim arisztokrácia körében divat volt saját könyvtárakat alapítani);
két jelentősebb műve, amelyek a középkori európai tudományokra és tudósokra nagy hatással voltak:
a Tudományok kategóriái (moratib al-'ulum) és a Vezetés könyve (kitáb al-ajlaq).

És ha már a cordobai Ibn Hazm szóba került, akkor ne feldkezzünk meg spanyolország iszlám korszakából a többi tudósról sem, mint Averroes, Alhazen, Ibn Bajjah, Alpetragius, Ibn al-Baitar, Abulcasis, Abu al-Qasim, Avenzoar, stb



MEDINAT AL-ZAHRA

ma már csak romváros, teli paloták romjaival
a X. században III. Abd ar-Rahman kalifa fővárosa volt
területe: 1,5kmx745m
jelenleg csupán 112 hektárt tártak fel a régészek és restauráltak



SEVILLA:

Az egykori Sevilla méreteit úgy tudjuk a legjobban elképzelni, ha tudjuk, hogy több mint 500 mecsete volt
A mai székesegyházat eredetileg 1170-ben építették a nagymecset helyére, amiből a keresztény átépítés csak a narancsudvart és a minaretet hagyta meg,
fürdőinek száma: több mint 300



TOLEDO:

A hőskorában 3 vallás (iszlám, judeizmus, kereszténység) egyenrangú volt, és ennek köszönhette fejlődését és prosperitását.
200 évvel a katolikus reconquista után is arab volt a városban a kereskedelem és törvénykezés hivatalos nyelve (Toledót az elsők között foglalták vissza, 1085-ben)



GRANADA:

Alhambra - a 9. századi Citadellát a 14. században építették át;
mérete: 740x205m, alapterülete: 142ezer m2, nemcsak a belső díszétése, hanem az udvarai, szökőkútjai és kertjei is a középkor legszebb művészeti és a maga korának legmodernebb mogoldásai voltak;
tornyainak száma: 23;
olyan írókat ihletett meg, mint Victor Hugo, Théphile Gauthier, Washington Irving;
Generalife - a Nasrid dinasztia nyári palotája, a kertje az egyik legrégibb máig épségben fentmaradt iszlám kert Spanyolországban



PALERMO:

A sziciliai emírség fővárosa 831-1053. között (a teljes Szicilia 1091-ben kerül a normanok kezére), a Fatimida (síita) Egyiptomhoz tartozott
a korabeli Európa 2. legnépesebb városa Cordoba után
lakossága: 350 ezer
a sors ironiája, hogy a legtöbb megmaradt arab látnivaló Sziciliában valójában I. és II. Roger, és II. Vilmos (akiknek a becenevük nem véletlenül volt "arab királyok") norman uralkodók alatt épültek, és az emírség korszakának építészete pedig nem vészelte túl a évszázadokat (persze az is hozzá tartozik az igazsághoz, hogy II. Vilmos után vallásilag türelmetlen, és kulturálisan bezárkózott uralkodók kerültek Szicilia trónjára, akik elpusztítottak mindent, ami az iszlámmal kapcsolatos volt);

Egy 4 nyelvű sírkő 1148-ból: latin, görög, héber és arab nyelveken (II. Roger "arab király" idejéből):



A norman I. Roger az arabokat legyőzte, kiüzette, illetve szó szerint lemészároltatta, de a kultúrájukat, tudományukat és művészetüket egy az egyben átvette, majd II. Rroger arab tudósokat és művészeket is behívott az udvarába (pl. az ő udvarában dolgozott egy ideig a híres térképész al-Idriszi is) és ezt az arab kulturális szellemi pezsgő életet folytatta II. Vilmos is



FEZ:

a világ legrégebbi ma is működő egyeteme: a Karaouine egyetem 859-ben (itt tanult II. Szilveszter pápa fiatal korában Gerbert d'Aurillac néven, európában ő vezette be a keresztény Európában a római számok helyett a helyi értékkel rendelkező ún. arab számokat - a nulla nélkül, azt üres helyként tüntette fel);
a XIII. században a lakossága: 125ezer fő;
középkori belvárosának területe (ma a világörökség része): 2,4x1,6 km (300 hektár),
az UNESCO világörökségi védelem álló épületek száma: 13380 épület;
üzletek száma: több mint 10500 üzlet



BAGDAD:

Az Ezeregyéjszaka meséinek városa: Harun ar-Rasid kalifa idején játszódik a Bagdadi tolvaj, Ali Baba és a 40 rabló vagy a Tengerjáró Szindbád utazásai c. mesék;
Bagdadot 762-ben építették az Abbaszidák, eredeti neve: Medinet asz-Szalam = a Béke városa
a VIII. században a város kör alakú volt, átmérője 19km
Ibn Dzsubajr 1184-ben 30 madraszát (iszlám középfokú bentlakásos iskola) számolt össze
közfürdők száma: több mint 20ezer
10. században a lakossága 1,2 millió-2 millió között volt
Nizam al-Mulk (a XI. században 3 szeldzsuk szultán is kiszolgáló nagyvezír) alapította Nizammiják leghíresebbje Bagdadban volt (közép és felsőfokú iskolák, a Nizammija rangja és presztizse olyan volt a középkorban, mint manapság a Harvard, Yale vagy az Oxford)
kórházak száma a XI. században: 12
a híres bagdadi könyvtár (a Bölcsesség könyvtára) könyveinek száma (amit a mongolok sajnos szintén elpusztítottak a XIII. században) meghaladta a félmilliót

Bagdad térképe még a legkoraibb időszakból:


A bagdadi Bölcsesség háza:


al-Kwarizmi a IX. században a bagdadi matematikai iskolában tanult és tanított, "mindenfajta számolási művészet mesterének" tartották;
kitab al-muhtaszár fi hiszáb al-dzsabr wa-l-muqalaba c. könyve évszázadokig az európai matematika egyik alapja lett, és innen lett az egyenletmogoldással kapcsolatos al-dzsabr kifejezésből az "európaizált" változat, az algebra szó




SZAMARRA:

IX-X. században volt egy rövid ideig a kalifátus központja, közigazgatási területe 150km2, belső városi területe 57 km2, a Tigris folyó mentén kb 50 km hosszan terült el
a nagymecset alapterülete: 204x160m, spirális minaret magassága: 52m
ma már az ásatási területen kívül a mongol invázió után (a mongolok ezt is porig rombolták) épült új város látható



DAMASZKUSZ:

A 6000 éves város már a 7. században az arabok kezére került, és az Omajjád dinasztia fővárosa lett 750-ig
A damaszkuszi nagymecsetet az Omajjádok építették, és 715-ben adták át,
a mecset alapterülete 100x157,5m (a régi Jupiter templom helyére épült, és az egyik oldalsó falát érintetlenül felhasználta)
az arany mozaikképek a falán összesen több mint 4000 m2 felületet fednek be
a Citadella a XI. században épült, tornyainak száma: 12



KAIRÓ:

A Világ anyja - így nevezték Kairót az Ezeregyéjszaka meséiben, ugyanis a mesék 3. szakasza a Mameluk korszakbeli Kairóban játszódik;
al-Hákim tudás palotájában (1005-ben) 600ezer kötetes könyvtár volt
al-Haqrizi a 15. században 73 madraszát (bentlakásos iskolát) számolt össze, mások ennél többet: 45-öt a régi, és 70-et az új városrészben
közfürdők száma: több mint 40ezer
Hasszán szultán mecset és madrasza 1363-ban 150m hosszú, 68m széles, kupola 55m magas, minaret 82m magas
alabástrom mecset (más néven Mohammed Ali mecset) 19. században az isztambuli Yeni mecset másolata: 41x41m, kupola magasság: 52m, minaretek magasság: 82m
al-Azhar mecset és egyetem: a világ második legrégibb ma is működő egyeteme (az első a marokkói Fezben működik) 972-ben készült el (megelőzte az első nyugati egyetemeket mint Sorbonne, Oxford, Bologna, stb),
Kaláun szultán épületkomplexuma (1284) egy medreszét (bentlakásos iskola), egy merisztánt (kórház), egy mecsetet és egy mauzóleumot tartalmaz. A merisztánjában több mint 700 éve folyamatosan, még ma is működik egy szemklinika - ezzel a világ legrégebbi jelenleg is működő kórháza
Méretei: minaret magassága: 56m; udvarai: mauzóleum udvara: 10x13m, Qubbah belseje: 21x23m, madrasza udvara: 20,5x17m, a merisztán udvara: 21x33m;
a középkorból megmaradt műemlékjellegű védett épületeinek száma: több mint 4000

Az Ezeregyéjszaka meséiben így szerepel Kairó (ez a Mameluk-korszakban írdódott): "Aki nem látta Kairót, nem látta a világot. Földje arany, Nilusa csodálatos; asszonyai mint a paradicsom lányai; házai paloták; levegője lágy és édes illatú, mint az aloé és felfrissíti a szívet, - hogyan is lehetne ez másként, amikor Ő a Világ Anyja."

Ibn Khaldun a XIII. században Kairóról: "A várost udvarházak és paloták szépítik, dervis kolostorok és iskolák díszítik, a tudás holdjai és csillagai világítják meg"

Egy névtelen perzsa utazó a Fatimida korszakból: "Kairó olyan nagy város, amihez kevés várost lehet hasonlítani. Úgy számoltam, hogy nem kevesebb, mint húszezer boltja van. A karavánszerájok, fürdők és más középületek olyan nagy számban vannak, hogy nehéz lenne őket elsorolni. Ami a királyi palotát illeti, amint valaki megpillantja a városon kívül, hegynek hihetné, akkora az épület tömege és magassága. A házakat gyümölcsösök és díszkertek választják el egymástól...
...Annyi gazdagságot láttam Egyiptomban, hogyha leírnám és felsorolnám, senki sem hinne Perzsiában szavaimnak.
"

Voltaire Meshulam rabbi (1481): „Fogadni mernék, hogy ha Rómát, Velencét, Milánót Padovát, Firenzét és még vagy négy várost egybe lehetne gyúrni, akkor sem tennék ki Kairó gazdagságának és népességének a felét sem
Leonardo Friscobaldi itáliai kereskedő (1348): „Kairó egyetlen utcájában több ember él, mint egész Firenzében
Max Rodenbeck – Cairó: The City victorious (Kairó, a győzedelmes város) könyvében (1998): „A középkori Kairó – nagyságrendjét és népsűrűségét, valamint vállalkozásait és gazdasági sikereit tekintve – korának New Yorkja volt.
National Geograpich Traveller Egyiptom: „Pontos számokat nem tudunk, de Kairó lakossága akkoriban {14. század} akár félmillió is lehetett, vagyis kétszer annyi, mint a korabeli Párizsé – Európa akkori legnagyobb városáé - és ötször annyi, mint Konstantinápolyé.
A mamelukok bőségét a maguk után hagyott épületek, melyek az egyiptomi iszlám építészet csúcspontját képviselik…
…mameluk építészet mintegy kétszáz épülettel képviselteti magát Kairóban mecsetek, paloták, szökőkutak, valamint egy kórház formájában, melyet hétszáz éve alapítottak, és még ma is használatban van.

A Nilométert négy falba süllyesztett csúcsos boltív is ékesíti. A középkori európai építészet boltíveire hasonlítanak, holott több száz évvel a gótikus stílus megjelenése előtt készültek.

Napóleon 1797.08.16-án a Direktóriumnak: "Európa csak vakondtúrás, nagy birodalmak és nagy változások csak keleten születnek, ahol hatszámillió ember él.
...Nincs messze az idő, amikor ahhoz, hogy Angliát valóban elpusztítsuk, meg kell hódítanunk Egyiptomot."
Napoleón: "Azért jöttem, hogy jogaitokat visszaállítsam, a bitorlókat megbüntessem és hogy Istent és az ő prófétáját, valamint a Koránt jobban tiszteljem, mint a mamelukok.
"
Napóleon 54ezer fős seregét 165 tudós és művész is elkísérte

The Times, 1876.01.06.: "Egypitom a fejlődés csodálatos példája, többet haladt előre hetven év alatt, mint más országok ötszáz év folyamán"

Egyiptom alkirálya Iszmail pasa 1879-ben: "My country (Egypt) is no longer in Africa; we are now part of Europe."
("Az országom többé már nem Afrikában van, mi most már Európa része vagyunk")



SANA'A:

A "mézeskalács" házairól vagy ókori felhőkrcolóiról híres Sana'a több mint 2500 éves, már az ókorban a dél-arábiai királyságok fővárosa volt
a város 2300 méter magasan fekszik
az óvárosa 103 mecsetet, 12 fürdőt, és több mint 6500 házat számlál
a nagymecset a VII. században épült, a legrégebbi mecsetek közé tartozik



ISZFAHÁN:

Esfahan, nesf-é Jahan = Isfahán, a világ fele
1074-ben: 60 karavánszeráj, 200 bankár és pénzváltó, "végtelen" fedett bazárai, műhelyében selymet és gyapjút kézítenek, szőnyegeit és ruháit távoli országokba exportálták
(a 11. században valójában Isfahán alatt nem egy várost értettek, hanem egy 12 km hosszú oázist, aminek a 2 végén 1-1 város volt: Dzsáj (Jay) és Yohoudijeh (=zsidók városa, a Kelet-Római Birodalom alá tartozó Jeruzsálemből elüldözött zsidók telepedtek le ide) - a 2 város csak a 16. században nő teljesen össze és onnantól a 2 városról már csak mint Iszfahán városrészeiről beszélnek)

A perzsa Omar Khayyam a 11. század végén volt az első, aki a matematikán belül külön területként szerepeltette az algebrát;
egyébként Khayyam reformálta meg a perzsa naptárt, és heliocentrikus világképet terjesztette (ami a XVI. századig európában eretnekségnek, istentagadásnak számított) - de Európában nem csillagászati és matematikai eredményeiről, hanem a 4 soros verseiről, az ún. rubaiokról híres.




 © ElemzoCsabi2011. ápr. 06. 21:33 | Válasz | #24 
AZ ISZLÁM VILÁG NAGYVÁROSAI ÉS METROPOLISZAI 3. - A MÚLT, AZ ÚJKOR

Ez a cikk még nem készült el!

 © ElemzoCsabi2011. ápr. 06. 21:56 | Válasz | #25 
AFRIKA MEDITERRÁN NAGYVÁROSAI - ALEXANDRIA ÉS CASABLANCA


Alexandria panorámája

Afrika két legnagyobb mediterrán városának annak ellenére európaias neve van, hogy jelenleg mind a kettő a legnépesebb és gazdaságilag legjelentősebb arab városok közé tartozik.
* Mindkét város mediterrán hangulatát a XIX. és a XX. század elejének építészeti stílusa határozza meg. Míg Casablanca a francia gyarmatosítóknak köszönheti ezt, addig Alexandriát Mohamed Ali és Iszmail alkirály tette európaivá.
* Mindkét várost a művészet tette ismertté Nyugaton. Míg Casablacát a filművészet az Oscar-díjas Casablanca c. filmmel Humphrey Bogart és Ingrid Bergman főszereplésével, addig Alexandriát az irodalom Lawrence Durrell Alexandriai négyes c. regényével.
* Mindkét város Észak-Afrika és a Mediterrán térség legnépesebb városai/metropoliszai közé tartozik. Míg Casablanca nemcsak Marokkó, hanem az egész Maghreb legnépesebb városa, addig Alexandria a Földközi-tenger keleti- és déli partjainak legnagyobb városa, de Egyiptomon belül csak a 2. a főváros után.
* Mindkét város egyetemi központ, számos külföldi (európai és amerikai) iskolával. Míg a casablancaiakba inkább a Marokkóban élők járnak, addig az alexandriai felsőoktatási intézményeket egész Afrikából látogatják a hallgatók.
* Mindkettő jelentős európai lakossággal rendelkezett a XX. közepéig. Míg Casablancában a gyarmati uralom alóli felszabadulás okozta a francia lakosság távozását, addig Alexandriát a görög lakosság a királyságot megbuktató Nasszer-i szocialista forradalom után hagyta el.
* Mindkét város rendelkezik keresztény közösséggel. Míg Casablancában a kereszténység a gyarmatosító európaiakhoz köthető, addig Alexandria már az ókorban a Róma utáni legfontosabb egyházi központ volt, az alexandriai pápa rangban közvetlenül a római püspök után következett, és az egész afrikai kontinens alája tartozott.
* Mindkét város jelentős zsidó lakossággal rendelkezett. Míg Casablanca zsidó lakosságát a szefárd zsidók adták és a 18. sz-ban volt a virágkoruk, addig Alexandriában az ókori Ptolemaiosz korszakban az akkori világ legnagyobb zsidó közössége volt,
* Mindkét város több ezer éves, a történelmük az ókorba nyúlik vissza. Míg Casablanca csak a 14. sz-ban válik jelentőssé, addig Alexandriát a hellén Nagy Sándor alapította a régi település helyén, és a Ptoleimaioszok tették az ókori világ tudásának központjává az alexandriai nagy könyvtárral, és az ókori világ hét csodájának egyike, a Pharos-i világítótorony is itt állt.
* Mindkét város ókori és középkori emlékeit nagy földrengések puszították el. Míg Casablancában az 1755-ös nagy földrengés okozta a pusztulást, addig Alexandriában a IV. és a XIV. századi földrengések.
* Mindkét város annak ellenére fontos gazdasági központ, hogy nem fővárosok. Míg Casablanca Marokkó legnagyobb ipari központja és az ország gyárainak a fele itt található, addig Alexandria csupán a 2. az országának fővárosa után.
* Mindkét város Észak-Afrika legnagyobb kikötői közé tartozik. Míg Casablanca nemcsak Észak-Afrika legnagyobb kikötője, hanem a világ legnagyobb mesterséges kikötőinek egyike is, addig Alexandria a világ egyik legrégibb kikötője a közel 4000 évével.
* Mindkét város rendelkezik tömegközlekedéssel. Míg Casablancában a villamost és a metrót most építik, addig Alexandriában épült meg Afrika legelső, és egyben az egész világ legelső villamosainak egyike.
* Mindkét városnak van nemzetközi repülőtere. Míg Casablancáé Marokkó legforgalmasabb repülőtere, addig Alexandriában 2010-ben adták át az újat, de forgalmában meg sem közelíti az ország fővárosáét.
* Mindkét városnak vannak magas épületei. Míg Casablancában Marokkó legmagasabb épületei találhatóak, addig Alexandriáé elmaradnak az egyiptomi fővárosé mögött.


Casablanca panorámája

A Mediterrán térség metropoliszai:

Alexandria: 4,2 millió (Egyiptom - Afrika)
Casablanca: 3,8 millió (Marokkó - Afrika)
Madrid: 3,9 millió (Spanyolország - Európa)
Barcelona: 3,1 millió - metropolisz övezet: 5 millió (Spanyolország - Európa)
Milánó: 4,3 millió - metropolisz övezet: 7,4 millió (Olaszország - Európa)
Róma: 2,7 millió (Olaszország - Európa)
Nápoly: 1 millió (Olaszország - Európa)
Athén: 3,5 millió (Görögország - Európa)
Thesszaloniki: 1 millió (Görögország - Európa)
Marseille: 1,4 millió - metropolisz övezet: 2,8 millió (Franciaország - Európa)
Nizza: 350 ezer - metropolisz övezet: 1 millió (Franciaország)
Izmir 3,8 millió (Törökország - Ázsia)
Aleppó 3,7 milliós (Szíria - Ázsia)
Beirut 2 milliós (Libanon - Ázsia)
Tel Aviv 400 ezres - metropolisz övezet: 3,3 milliós (Izrael - Ázsia)
Algiers 3,5 milliós (Algéria - Afrika)
Tunisz 1 milliós - metropolisz övezet: 4 milliós (Tunézia - Afrika)
Tripoli 1,6 milliós (Líbia - Afrika)


A Mediterrán trség térképe

ALEXANDRIA:



Alexandria Egyiptom második legnagyobb városa, és egyben mind Afrika, mind a Mediterrán térség legnagyobb metropoliszainak egyike a több mint 4 milliós lakosságával. A város 32 km hosszan nyúlik el a Földközi-tenger partján. A város mellett nyugati irányban meg kezdődik a kb. 110 km hosszú Északi part (North Coast), ami nem más mint egybefüggő üdülőtelepülések sora. Ma Alexandria Egyiptom második legfontosabb gazdasági, kultúrális, kereskedelmi és oktatási központja Kairó után.

A XIX. században és a XX. században a nasszeri szocialista forradalomig Alexandria igazi kozmopolita nagyváros volt, gazdag kulturális élettel, a nyugati arisztokráták és művészek kedvenc helye.
Az alexandriai Cecil Hotel a királyság időszakában ilyen vendégeket fogadott mint Winston Churchill, W. Somerset Maugham, Noel Coward, illetve Lawrence Durell itt írta az Alexandriai négyes c. művét.
Lawrence Durell az 1940-es éveben 2,5 évig a Moharrem-öböl környékén lakott egy villa tornyában, és ott írta a Prospero szigete c. kisregényét, valamint számos versét.

Alexandriában épült meg Afrika legelső, és egyben az egész világ legelső villamosainak egyike. Valamint a világ 3 eredeti emeletes villamosa is itt működik Hongkong és az angliai Blackpool mellett.



Az Alexandria Operaházat (más néven Sayyid Darwish Színház) 1921-ben nyitották meg Teatro Mohamed Ali néven.
Múzeumai közül a leghíresebb az ókori kincseket bemutató Görög-Római Múzeum és az Alexandriai Nemzeti Múzeum. Ezen kívül érdemes még megnézni a Királyi Ékszerek Múzeumát, a Cavafy Múzeumot, illetve a Egyiptom leghíresebb festőjének a képeit bemutató Mahmud Szaid Múzeumot.



Az új alexandriai könyvtár a világ egyik legmodernebb könyvtára, ahol számítógépeken 3,7 petabyte adatot tárolnak (ez könyvekbe átszámolva, ha minden könyvet 300 oldalasnak számítunk, akkor 100 millió könyvvel egyenértékű), ezen kívül 4 múzeum, egy planetárium és egy konferenciaterem is helyet kapott a komplexumban, maga az olvasóterem pedig 13 szintes és 70 ezer m2 területű, a külső falán pedig az összes nyelv (köztük a holt nyelveké is) ábc-je fel van írva.
A 2009-es évben 800 ezer túrista látogatta meg a könyvtárat (ezt könnyű regisztrálni mert külön jegy van a túristáknak akik csak megnézni akarják, de beiratkozni nem).



Alexandria több bevásárlóközponttal, luxus szállodával, és szórakozóhellyel is rendelkezik. Közülük a leggranidózusabb a 35 emelet magas alexandriai San Stefano (a régi kaszinóhelyén épült) 880 lakással, a Four Seasons 125 luxus szobájával, 12ezer m2 irodafelülettel, 4 emelet bevásárlóközponttal és 10 mozival.



A Corniche 24 km hosszú tengerpati sétány, amely a Qaitbei-erődtől a Montazah palota kertjéig tart. Végig megy a belváros mellett, majd a modern városrészek mellett. Egyik oldalán a tenger van strandokkal, a másikon a lakóépületek, szállodák, éttermek, mozik, színházak, parkok, és egy vidámpark is. Az épületeket és a parti sétányt egy széles (a belvárosi részen 2x3, kijjebb 2x5 sávos) főút választja el egymástól.



Alexandria legnagyobb mecsete az Abu El Abbas El Mursi mecset, falai 23m magasak, a minaretje pedig 73m.


Alexandria az ókorban a Róma utáni legfontosabb egyházi központ volt, az alexandriai pápa rangban közvetlenül a római püspök után következett, és az egész afrikai kontinens alája tartozott. Az ókori Ptolemaiosz korszakban az akkori világ legnagyobb zsidó közössége Alexandriában volt. Az alexandriai görög ortodox kopt kereszténység központja. Ma is népes keresztény lakossága van, de a zsidó lakosság Izrael állam megalakulása után megfogyatkozott, kivándorolt az új hazájába.
Jelenleg a templomok és a zsinagógák száma:
9 kopt keresztény templom
1 római katolikus
1 örmény keresztény
1 görök-melkita keresztény templom
6 zsinagóga



Alexandria igazi mediterrán városhoz illően teli van zöld parkokkal és szökőkutakkal. A legnagyobbb s leghíresebb parkja a Montazah palota kertje 18 km-re a belvárostól a Corniche (24 km hosszú tengerpati sétány) keleti végén. A több hektár területű parkban nemcsak II. Abbasz Hilmi kedive (1892-1914) építtetett királyi rezidencia, a (mór stílust a firenzei Palazzo Vecchioéval keverő) névadó Montazah palota található, hanem egy másik királyi rezidencia is, az (osztrák vadászkastély stílusban épült) Szalamlek, valamint több szálloda, strandok (közülük több privát strand, ahová csak klubtagok mehetne be), öblök és egy jachtkikötő is.



Alexandria belvárosának köpontja a Ramla (vagy Ramleh, innen indulnak a kék és a sárga villamosok), és a vele szemben levő Saad Zaghloul tér, amelyet az ország függetlenségi mozgalmának vezetőjéről neveztek el (Saad Zaghloul: 1860-1927). A park másik oldalán a Corniche határolja. De amiről igazán híres, az a Cecil Hotel (ma Sofitel Hotel), ahol olyan vednégek szálltak meg, mint Winston Churchill, W. Somerset Maugham, Noel Coward, illetve Lawrence Durell itt írta az Alexandriai négyes c. művét.



Alexandria belvárosának másik fontosabb parkja az egymásba nyíló és T-betűt formáló Orabi és Tahrir terek. 1830-ban Mohamed Ali ezt a teret szánta a város szívének. Azóta a tőzsde és a törvényszék épületei máshová kerültek, de ma is közlekedési csomópont, és ennek ellenére mégis kellemes hangulatot áraszt zöld parkjaival és szökőkútjaival a Corniche és a bazárnegyed között.



Az alexandria modern kikötő is kapott egy szép parkot. Alexandria bonyolítja le Egyiptom tengeri export-importjának 80%-át:



Alexandriai központi vasúti pályaudvar és az az előtti tér szintén még a monarchia idejében épült. Ez ma a város egyik legforgalmasabb csomópontja is egyben, mert ide érkezik be a távolsági buszok egy része is, valamint a belvárost és a külvárookat összekötő főutak egy része is keresztül halad itt:



Ókor:

Alexandria területe a legrégebbi folyamatosan lakott urbánus területek egyike a világon, de magát a híressé vált várost Nagy Sándor alapította ie. 331-ben a régi kis kikötőváros helyén. A nagy múltja ellenére kevés emlék maradt fent a földrengéseknek és a történelem viharainak köszönhetően. Ráadásul az utókor a régi város helyén építette fel a sajátjait. Mohamed Ali alkirály a XIX. század elején egy modern, európai stílusú, kozmopolita várost építtetett a régi helyére. De ennél is nagyobb károkat okozott a XX. század második felének ingatlanspekulációi, aminek következtében az ősi város alapjának szinte minden cm2-ét beépítették - így a régészeti munkák majdnem teljesen lehetetlenné váltak.
Nagy Sándor, a Ptoleimaioszok, Eukleidész, vagy Kleopátra városa már az ókorban a tudás központja volt. Itt épült a híres alexandriai nagy könyvtár, amely az ókori világ tudását tartalmazta (majd az V. században a keresztény kelet-római Theodosius császár romboltatja le és gyújtatja fel, hogy a pogány művek megsemmisüljenek). Itt mérték le először pontosan a Föld kerületét, itt térképezték fel a csillagokat és a bolygókat, és testeket boncoltak, hogy megismerjék a központi idegrendszer működését.


De itt állt az ókori világ hét csodájának egyike, a Pharos-i világítótorony, amit a IV. századi földrengés pusztított el, majd a XIV. századi másik nagy földrengés a megmaradt alsó részt is lerombolta. Erre a földrengés által lerombolt részre építette Qaitbei szultán az erődjét a XV. században.


Az egykori fellegvárból, a Serapeumból (a keresztény Theophilus alexandriai pátriárcha romboltatta le 391-ben, mint pogány helyet) mára csak néhány rom és Pompeius oszlopa (30m magas, vörös márványból készült oszlop, Diocletianus tiszteletére épült 291-ben) maradt meg. Maga a Serapeum a város istenének, Serapis-nak épült monumentális templom volt, amibe száz lépcsőfok vezetett.


Az egykori nagy színház mellett volt Poseidon temploma. A történelem viharai során mára csak a színház amfiteátruma maradt meg.


Hamár a felszínen nem sok maradt az ókori Alexandriából, akkor a föld alatt annál több. Erre a legjobb bizonyíték Kom el-Sukafa katakombái, amely a II. században a nemesi családok kriptáiként szolgált. Az ókori kincsekből aki még többet akar látni, az a Qaibei-erőd mellett lenézhet a tengerbe, és tiszte időben, amikor nyugodt a tenger, akkor láthat még néhány szobrot a tenger fenekén (hiszen a nagy földrengéseknek köszönhetően az egykori partszakasz a tenger alá került).



Alexandria jelentősebb ostromai:

Alexandria ostroma 47-ben: Ceasar polgárháborúja
Alexandriai csata 30-ban: a Római Köztársasággal szembeni végső csata
Alexandria ostroma 619-ben: Bizánci-Perzsa háború
Alexandria ostroma 641-ben: Rashidun meghódítja a bizánci Egyiptomot
Alexandriai csata: a francia forradalom háborúiban
Alexandria ostroma 1801-ben: a francia forradalom háborúiban
Alexandriai küldetés 1807-ben: a francia forradalom háborúiban



Híres alexandriaiak:

Nagy Sándor (hadvezér, Alexandria alapítója)
Omar Sharif (egyiptomi színész)
Constantine P. Cavafy (1863-1933; görög költő)
Filippo Tommaso Marinetti (olasz költő és művész, a Futurizmus alapítója)
Demis Roussos (görög énekes)
Haim Saban (amerikai milliárdos)
VII. Kleopatra (Egyiptom uralkodója; Julius Ceasar szeretője)
Eukleidész (matamatikus)
I. Ptolemaiosz (Egyiptom uralkodója - a Ptoleimaiosz dinasztia alapítója)
Dr.Mohammed Aboul-Fotouh Hassab - gastro-intestinal sebész
Michael Habashy (Computer Genius - számítógép zseni)
Hypatia (IV-V. századi görög filozófus)
Origen (görög keresztény tudós)
Pappus (IV. századi hellenizált egyiptomi matematikus)
Alypius (IV. századi görög, a zenéről írt)
Philo (hellén zsidó filozófus)
Jacob Querido (zsidó/muszlim misztikus)
Arius (IV. század) - ő robbantotta ki az Ariánus-i vitát
Apollos (I. század, Csel 8:24) korai keresztény evangélista
Athanasius az Apostoli pápa (a Kereszténység bajnoka)
Alexandriai Chaeremon (sztoikus filozófus és nyelvész)
Cosmas Indicopleustes (VI. századi görög szerzetes, térképész és író)
Antonis Benakis (1873–1954; görög műgyűjtő)
Alexander Iolas (1907–1987; görög műgyűjtő)
Konstantinos Parthenis (1878–1967; görög festő)
Jean Desses (1904–1970; görög divattervező)
Nikos Tsiforos (görög forgatókönyvíró és filmrendező)
Georges Moustaki (görög-francia énekes és dalszerző)
Penelope Delta (1874–1941; görög író)
George Leonardos (görög író és újságíró)
Gideon Gechtman (izraeli szobrász)
Giuseppe Ungaretti (olasz költő)
Caleb Gattegno (matematikus)
Eric Hobsbawm (brit történész)
André Aciman (amerikai író)
Farida of Egypt (egyiptomi királynő)
Farouk Hosny (Egyiptom kultúrális minisztere)
Princess Fawzia (egyiptomi hercegnő)
Mohammad Moustafa Haddara (egyiptomi tudós)
Mohamed Al Fayed (egyiptomi üzletember)
Moustafa Amar (egyiptomi énekes)
Ahmed Ramzy (egyiptomi színész)
Hend Rostom (egyiptomi színésznő)
Bayram Al-Tunsi (egyiptomi költő)
Sayed Darwish (egyiptomi zeneszerző)
Tawfiq al-Hakeem (egyiptomi író)
Youssef Chahine (egyiptomi filmrendező)



Regények, amelyekben Alexandria szerepel:

Robert Liddell: Unreal City (1952)
D.J. Enright: Academic Year (1955, set in late 1940s)
Lawrence Durrell: Az alexandriai négyes (The Alexandria Quartet; 1957–60; játszódik: 1930-as években)
Stratis Tsirkas: The Bat (a Drifting Cities trilogy része) (1965; játszódik: 1943-44-ben)
Naguib Mahfouz: Miramar (1967)
Olivia Manning: The Danger Tree (1977, játszódik: 1942-be)
Gillian Bradshaw: The Beacon at Alexandria (1986; játszódik: a IV. században)
Edwar Al-Kharrat: City of Saffron (tr. 1989; játszódik: 1930-as években)
Edwar Al-Kharrat: Girls of Alexandria (tr. 1993, játszódik: 1930-as és '40-es években)
Robert Solé: The Alexandria Semaphore (1994)
George Leonardos: The House over the Catacombs (1993) és a Song of the Soul (1997)
Ibrahim Abdel Meguid: No One Sleeps in Alexandria (1996, játszódik: a II. világháború alatt)
Jon Courtenay Grimwood: Pashazade (2001; játszódik: megváltoztatott történelemben)
Will Adams: The Alexander Cipher (2007)
Ki Longfellow: Flow Down Like Silver, Hypatia of Alexandria (2009)
Keith Miller: The Book on Fire (2009, urban fantasy)
Lindsey Davis: Alexandria (2009, játszódik: isz. 77-ben, történelmi krimi)

Alexandria történelme:

E.M. Forster: Alexandria: A History and a Guide (1922; számos újrakiadás)
Michael Haag: Alexandria: City of Memory (Yale University Press, 2004)
Michael Haag: Vintage Alexandria: Photographs of the City 1860-1960 (The American University in Cairo Press, 2008)

Memoirok:

André Aciman: Out of Egypt (1994; a család történetét írja le Alexandriában)
Harry E. Tzalas: Farewell to Alexandria (tr. 2004)

Jéték, amiben Alexandria szerepel:

Final Fantasy IX (PSX): Alexandria az egyik fő városállam a játékban.

Dalok Alexandriáról:

Dalok francia nyelven:
Georges Moustaki: Alexandrie
Claude François: Alexandrie, Alexandra
Dalok görögül:
Yannis Kotsiras: Alexandrinos
Dalok arabul:
Fairouz: Shat Eskendereya
Mohamed Kandil: been shateen we maya
Dalida: Ahsan Nas
Moustafa Amar: Leil Eskendereya
Moustafa Amar: Ya Wad Ya Eskandarany.
Mohamed Mounir (szöveg: Ahmed Fouad Negm): Ya Eskendereya
Natasha: Ayouh
Dalok angolul:
Kamelot: Alexandria
Leonard Cohen (Constantine P. Cavafy regénye alapján): Alexandra Leaving.
Dalok más nyelveken:
Ya Mustafa újrakiadta Dario Moreno, Bob Azzam és másokat (szövegek arabul, franciául és olaszul)

CASABLANCA:



Casablanca Marokkó és a Maghreb(i országok) legnagyobb metrpolisza közel 4 millió lakossal. Marokkó gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi központja. A marokkói gyárak kb. 30%-a, és az ipari munkasok kb. fele itt található. Grand Casablanca (= maga a metropolisz övezet) adja az ország ipari termelésének a 44%-át, az ipari export 33%-át. Valamint itt nyílt meg az ország első ipari parkja, a Technopark. És nem csoda, hogy Grand Casablanca az ország elektromos áramának a 30%-át fogyasztja.



A Hewlet Packard francianyelvű afrikai országainak központja is itt található. Valamint itt öszpontosul az ország bankhálózatának 30%-a, és a kasablancai és mohammediai kikötők együttesen a tengeri aktivitás felét adják. A casablancai kikötő nemcsak Észak-Afrika legnagyobb kikötője, hanem a világ legnagyobb mesterséges kikötőinek egyike is.
Casablancában van a Maghreb legnagyobb bevásárló és szórakoztatóközpontja, a Morocco Mall: 200ezer m2 alapterületű, amelyben a bevesárlóközponton kívül van gyógyfürdő, aquapark, delfin show, éttermek, imax mozi.
Casablancában vannak Marokkó legmagasabb épületei, mint a Twin Center 115m magas és 28 emeletes ikertornyai.



Habár Casablanca Marokkón belül a modernséget, a nagyvilágiságot, a közmopolitizmust képviseli, és építészetében is a gyarmati örökség és a dél-európai hatások érvényesülnek, a város történelme az ókorig nyúlik vissza, amikor még Anfának hívták.

Casablanca nevet a portugál és a spanyol gyarmatosítók adták: casa blanca = fehér ház = ad-Dār al-Baydā (ez utóbbi az arab neve, amely szintén fehér házat jelent).
A régi Anfa helyén 1515-ben a portugálok építenek egy erődöt, innen jön az európai neve is: casa blanca (= fehér ház), majd 1580-1640 spanyol gyarmat volt, majd utána 1755-ig újra portugál. A portugálok végül az 1755-ös földrengésnél hagyták el a várost. Ez a földrengés pusztította el a középkori Anfát. Azután a várost Mohamed ben Abdullah építteti újjá, de 1860-ban még csak 5000 lakosa van. 1860-80 között duplázódik meg a lakossága 10 ezer főre. A XIX. században a franciák gyarmatosítják. 1906-21 között nőtt a lakossága 12 ezerről 110 ezerre, de a lakosságának a fele európai volt. 1943-ban a II. világháborúban itt tartottá az ún. casablancai konferenciát, és a háború alatt a város egy
hatalmas amerikai légibázisnak adott helyet. A függetlenséget 441 évnyi gyarmatosítás után 1956. március 2-án nyerte el.



1925-ben tartották az első afrikai autóversenyt, a Marokkói Grand Prixet, amelyet 1958-ban megszüntettek, mivel egy pilóta balesetben meghalt verseny közben.
A város volt a helyszíne az 1983-as Mediterrán játékoknak.

Casablancban van a világ legmagasabb minaretjével rendelkező mecsete, ez Afrika legnagyobbja és egyben a világ egyik legnagyobbja is, a II. Hasszán mecset: a minaret 210m magas, 25 ezer hívő fér el belül és további 80 ezer a kinti téren. A mecset 1993-ban készült el.



Casablancában a kereszténység a gyarmatosító európaiakhoz köthető, és a városban több keresztény templom is van, a legnagyobbak közülök a neo-gótikus székesegyház és modernista Mi asszonyunk temploma.
A város zsidó lakosságát a szefárd zsidók adták és a 18. sz-ban volt a virágkoruk.



Casablancában van Marokkó legforgalmasabb repülőtere, és a villamost meg a metrót most építik.
A város egyetemi központ, számos külföldi (európai és amerikai) iskolával.
Az Újváros (New Town, Ville Nouvelle) a világon az egyik legtöbb Art Deco épülettel rendelkező városnegyede.



Híres casablancai születésűek:

Jean Reno - francia hollywoodi színész
Nawal El Moutawakel - olimpiai bajnok
Jean-Charles de Castelbajac - francia divattervező
Maurice Ohana - francia zeneszerző
Alain Souchon - francia dalszerző
Gad Elmaleh - marokkói-francia "one man show" humorista/színész
Richard Virenque - francia kerékpáros
Jean-Paul Bertrand-Demanes - francia futballista
Salaheddine Bassir - marokkói futballista
Larbi Benbarek - marokkói futballista
Merieme Chadid - marokkói csillagász
Shatha Hassoun - marokkói/iraki énekes
Hicham Mesbahi - marokkói boxoló
Mostafa Nissaboury - marokkói költő
Abdallah Zrika - marokkói költő
Hakim Noury - marokkói filmrendező
Sidney Taurel - Eli Lilly and Company honosított vezérigazgatója 1998-2008 között



Alkotások, amelyekben Casablanca szerepel:

* Casablanca c. Oszkár-díjas film (1942, Humphrey Bogart és Ingrid Bergman főszereplésével)
* Dreamfall videójátékban: Casablanca az egyik fő helyszín (2006)
* Raymond Benson: Doubleshot c. James Bond regény (2000)
* Hardy Boys sorozat 54-es száma: The city is featured in The Mysterious Caravan
* A Night in Casablanca (1946, the twelfth Marx Brothers' movie, Groucho Marx, Chico Marx, és Harpo Marx főszereplésével)




 © ElemzoCsabi2011. ápr. 09. 18:53 | Válasz | #26 
Számos cikk készült már, ezért az átláthatóság, és a könnyebb eligazódás segítése érdekében megadom a tartalomjegyzéket.

A legtöbb írásomban a világ egyes területeit, országait, városait akarom bemutatni. A bemutatásom egy kicsit eltér a megszokottól. Ugyanis a prekoncepciókat és sztereótípiákat akarom lerombolni, és úgy bemutatni ezeket az országokat és városokat. Sok képet, és sok statisztikai adatot is megadok, de röviden össze is foglalom a lényeget. A statisztikát meg azoknak teszem be, akik szeretik a minél pontosabb elemzést, hogy annál jobban tudják a mai gazdasági, fejlettségbeli világtérképen elhelyezni ezekez az országokat és városokat.

Sajnos, a kelettel kapcsolatban nagyon sok előítélet és tévképzet él sok nyugati agyában. Ennek az oka az információ hiány. Mindegy, hogy Kínáról, az iszlám világról, vagy azon belül az arab világról van szó.

Remélem ezek a cikkek, és a bennük található információ segít egy kicsit jobban megismerni a mai világunkat - és a világunknak azt a részét is, amelyik itt Nyugaton csak nagyon kevés információval rendelkezünk.


Tartalomjegyzék - "Világlátó" elemzések

#1 INNOVATÍV VÁROSOK

#2 MÜNCHEN ÉS A MÜNCHENI RÉGIÓ/METROPOLISZ ÖVEZET

#3 SHENZHEN - A KÍNAI HI-TECH EPICENTRUMA

#4 K + F ÉS INNOVÁCIÓ - ADATOK KÍNÁRÓL

#5 Az arab világ és a környezetvédelem

#6 A JELENTŐSEBB ISZLÁM ORSZÁGOK STATISZTIKAI ADATAI (folytatás a #21-ben)
témák:
* ARAB ORSZÁGOK ÉS ARAB VILÁG
* ARAB ORSZÁGOK FŐBB ADATAI
* NÉPESEBB ISZLÁM ORSZÁGOK FŐBB ADATAI
* RÉSZLETES ADATOK ÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSOK
* URBANIZÁCIÓ
*** nagyobb iszlám metropoliszok
*** Felhőkarcolók
*** Népességnövekedés
* OKTATÁS
*** Írástudás
*** Oktatási kiadások a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) százalékában
*** Az oktatási rendszer minősége
*** A matematika és természettudományok oktatásának minősége
*** Menedzsment iskolák minősége
* K+F (kutatás és fejlesztés) és KUTATÓINTÉZETEK
*** A research centre lista
*** tudományos kutatóintézetek minősége
*** Tudósok és mérnökök elérhetősége
*** Az egyetemek és az ipar együttműködése a K+F terén
*** Vállalatok K+F kiadásai
* ICT (Információs és kommunikácis technológiák)
*** A kormányzat ICT prioritása
*** Az ICT fontossága a kormányzati jövőképben
*** A kormányzat sikeressége az ICT elősegítésében
*** E-részvételi Index
*** Digitális tartalmak elérhetősége

#7 HÍRES MAI MUSZLIMOK A NAGYVILÁGBAN

#8 INDONÉZIA - A LEGNÉPESEBB ISZLÁM ORSZÁG

#9 AZ EU CSATLAKOZÁSRA VÁRÓ MODERN TÖRÖKORSZÁG

#10 TUNÉZIA - AFRIKA EURÓPÁJA (AVAGY A LEGEURÓPAIBB AFRIKAI ORSZÁG)

#12 JORDÁNIA - AZ OKTATÁS A SIKER KULCSA

#13 OMÁN - GYÖNGYSZEM ARÁBIA CSÜCSKÉBEN

#14 IRÁN - A FORRADALOM UTÁN A JELENBEN

#15 EGYIPTOM 1. - AFRIKA LEGIPAROSODOTTABB ORSZÁGA

#16 EGYIPTOM 2. - A VILÁG ANYJA ÉS A BIBLIA FÖLDJE

#17 MALAJZIA - AZ ISZLÁM KISTIGRIS

#18 BRIC ORSZÁGOK STATISZTIKAI ADATAI
témák:
* BRIC ORSZÁGOK - ALAPADATOK
* URBANIZÁCIÓ
*** Nagyobb metropoliszok
*** Jelentősebb felhőkarcolók
* TERÜLETI ÉS NÉPESSÉGI ADATOK
* OKTATÁS
*** felnőtt írástudás
*** Oktatási kiadások a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) százalékában
*** Az oktatási rendszer minősége
*** A matematika és természettudományok oktatásának minősége
*** Menedzsment iskolák minősége
* K+F (kutatás és fejlesztés) és KUTATÓINTÉZETEK
*** A research centre lista
*** tudományos kutatóintézetek minősége
*** Tudósok és mérnökök elérhetősége
*** Az egyetemek és az ipar együttműködése a K+F terén
*** Vállalatok K+F kiadásai
* IPAR, GAZDASÁG, HI-TECH, EXPORT
*** Világgazdasági Fórum legfrisebb 2010/2011-es versenyképességi listája
*** A legújabb technológiák elérhetősége
*** High-tech export
*** Kreatív ipari export
*** A világ legnagyobb autógyártó/autóipari országai között
* ICT (Információs és kommunikácis technológiák)
*** A kormányzat ICT prioritása
*** Az ICT fontossága a kormányzati jövőképben
*** A kormányzat sikeressége az ICT elősegítésében
*** E-részvételi Index
*** Digitális tartalmak elérhetősége
* INNOVÁCIÓ
*** Innovációs-készség
*** Fejlett technológiák kományzati közbeszerzése
* KÖZBIZTONSÁG

#19 RÖVID ÖSSZEFOGLALÓ

#20 A A XXI. SZÁZAD VEZETŐ GAZDASÁGI NAGYHATALMAI - A GOLDMAN SACHS ELŐREJELZÉSE SZERINT; ÉS JELENLEGI HELYZETÜK A VILÁGGAZDASÁGI FÓRUM ALAPJÁN
téma: G7, BRIC és N11 országok elemzése és statisztikai adatai

#21 A JELENTŐSEBB ISZLÁM ORSZÁGOK STATISZTIKAI ADATAI - INNOVÁCIÓ, VERSENYKÉPESSÉG, GAZDASÁGI ADATOK, KÖZBIZTONSÁG (első rész a #6-ban)
témák:
* INFRASTRUKTÚRA
*** A teljes infrastruktúra minősége
*** Utak minősége
*** A vasúti infrastruktúra minősége
*** Tengeri kikötői infrastruktúra minősége
*** Repülőtéri infrastuktúra minősége
* INNOVÁCIÓ
*** Innovációs-készség
*** Fejlett technológiák kományzati közbeszerzése
* GAZDASÁGI ADATOK - AUTÓIPAR, VERSENYKÉPESSÉG, HI-TECH, IPAR ÉS EXPORT
*** A világ legnagyobb autógyártó országai közötti iszlám országok
*** A Világgazdasági Fórum legfrisebb 2010/2011-es versenyképességi listája
*** A legújabb technológiák elérhetősége
* GDP ADATOK
*** Iszlám országok a GDP vásárlóerő paritáson számított világrangsorában
*** Iszlám országok a nominál GDP világrangsorában
*** Egy főre eső GDP vásárlóerő paritáson számítva
* EXPORT ADATOK - ORSZÁGONKÉNT
*** Export érték index
*** A nem olajország arab országok export partnerei
*** Az olajország arab országok import partnerei
*** nem arab iszlám országok export partnerei
* EXPORT ADATOK - SZEKTORONKÉNT: HI-TECH, KREATÍV IPAR, IPARCIKKEK + GÉP- ÉS JÁRMŰGYÁRTÁS ARÁNYA + VEGYIPAR ARÁNYA
*** High-tech export
*** ICT termék export
*** Kreatív ipari export
*** Iparcikkek exportja az áru export %-ban
*** Gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban
*** Vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban
* MEZŐGAZDASÁG
* TERÜLETI ADATOK
*** Öntözött terület nagysága
*** A művelt szántóföldek nagysága
* KÖZBIZTONSÁG

#22 AZ ISZLÁM VILÁG NAGYVÁROSAI ÉS METROPOLISZAI 1. - A JELEN, A XI. SZ. ELEJE
* RÉSZLETES ADATOK
* URBANIZÁCIÓ
*** néhány iszlám ország urbanizált lakossága
*** A legnagyobb város lakossága az összes városi lakosság %-ban
*** nagyobb iszlám metropoliszok
* AZ ISZLÁM VILÁG GLOBÁLIS VÁROSAI
*** Foreign Policy: The Global Cities Index 2010 - Top 65
*** The Global Power Index 2009 - Top 35
* AZ ISZLÁM VILÁG PÉNZÜGYI- ÉS GAZDASÁGI KÖZPONJAI
*** The Global Financial Centres Index 9 (MARCH 2011) - Top 75
*** MasterCard: The world's best financial cities 2008 - Top 75
*** UBS: A világ leggazdagabb városai (vásárlóerő paritáson számítva) 2009-ben - Top 73
*** Foreign Policy: A világ leggazdagabb városai a GDP alapján - Top 65
* AZ ISZLÁM ORSZÁGOK LEGMAGASABB FELHŐKARCOLÓI ÉS ÉPÍTMÉNYEI
*** Felhőkarcolók
*** Legmagasabb szabadon álló építmények

#23 AZ ISZLÁM VILÁG NAGYVÁROSAI ÉS METROPOLISZAI 2. - A MÚLT, A KÖZÉPKOR
* CORDOBA
* MEDINAT AL-ZAHRA
* SEVILLA
* TOLEDO
* GRANADA
* PALERMO
* FEZ
* BAGDAD
* SZAMARRA
* DAMASZKUSZ
* KAIRÓ
* SANA'A
* ISZFAHÁN

#24 AZ ISZLÁM VILÁG NAGYVÁROSAI ÉS METROPOLISZAI 3. - A MÚLT, AZ ÚJKOR
a cikk még nincs kész!

#25 AFRIKA MEDITERRÁN NAGYVÁROSAI - ALEXANDRIA ÉS CASABLANCA

 © ElemzoCsabi2011. ápr. 11. 17:18 | Válasz | #27 
Ennek a topicnak a célja a sztereotípiák és a téves előítéletek lerombolása, valamint bemutassam a világnak az Európán kívüli részét azrt, hogy könnyebben el tudjuk helyezni őket a világtérképen. Azért, hogy reálisabb ismereteink legyenek róluk, és így egyben a világról is. A BRIC országokkal kapcsolatban ez ugyanúgy érvényes mint a bemutatott iszlám országokkal.
Valóban a fenti országokban létezik szegénység, és Nyugat-Európánál jóval nagyobb szegénységet lehet ezekben az országokban találni. Ugyanakkor az elmúlt 2-3 évtizedben egy olyan intenzív gazdasági fejlődés ment végbe, amely csökkentette a szegények arányát és jelentősen növelte a középosztály létszámát.
Gazdaságuk fejlődési üteme meghaladja mind a világ átlagát, mind Európáét és egyre jobban követelik a helyüket a világ új gazdasági felosztásában.

Természtesen a teljes világ bemutatására nincsen módom - és kedvem se. Csupán azokat az országokat mutatom be, amelyekről itt Európában keveset tudunk, de kulturálisan vagy gazdaságilag meghatározóak, vagy azok lehetnek a közeljövőben.

Mivel az előítéletek és sztereotípiák lerombolása a topic célja, ezért a híresebb muszlimok közül többet felsoroltam a teljesség igénye nélkül. Ezt azért csináltam, mert Magyarországon a muszlimokról a médiának köszönhetően a terrorizmus, erőszak, elmaradottság, primitívség, iskolázatlanság jut az eszébe. Pedig a valóságban híres popsztárok, modellek, sportolók, tudósok, írók, festők, építészek, nagy multinacionális cégek vezetői egyaránt vannak köztük.

A jelenleg vezető, a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7 országok mellé felzárkózik a négy BRIC ország (Kína, India, Brazilia, Oroszország) valamint még 11 másik ország, úgy mint: Indonézia, Törökország, Irán, Egyiptom, Pakisztán, Bangladesh, Nigéria, Fülöp-szigetek, Mexikó, Vietnam és végül Dél-Korea.
Dél-Korea már most is vitatott, hogy a legfejlettebbek közé tartozik, vagy a félzárkózókhoz. A Goldman Sachs mindenesetre a "következő 11" országok közé sorolta.

A jelenleg legfejlettebb ipari országok gazdasága az évszázad közepére meg fog duplázódni, míg a jelentős versenytársaké megtöbbszöröződik és így fogják megközelíteni a mostani legfejlettebbeket. A listát megnézve a nagy változás, az évszázad gazdasági felemelkedése nem nyugaton, hanem keleten lesz. Elsősorban Délkelet-Ázsiában: Kína, India, Indonézia, Vietnam, Dél-Korea, Fülöp-szigetek. Valamint Pakisztán és Bangladesh is jelentősen megerősödik. Latin-Amerikában Brazília és Mexikó fog bekerülni az élbolyba. Afrikában pedig Egyiptom, Nigéria és a Dél-afrikai Köztársaság (ez utóbbi nincs a Goldman Sachs listáján, de 2010-ben Kína javasolta, hogy csatlakozzon a BRIC országokhoz) fog jelentős befolyásra szert tenni az évszázad közepére. Valamint a két kontinensen fekvő Oroszország és Törökország is a világ meghatározó gazdaságai között lesz a század közepén.

A BRIC országok egy laza szerveződés és nem pedig klasszikus szervezet. A Goldman Sachs vezető közgazdásza, Jim O'Neil, 2003-ban megalkotta a Brazilia, Oroszország, India és Kína kezdőbetűíből álló kifejezést, ami mára fogalommá vált. A BRIC országok adják a világ lakosságának kb. 40%-át (2,8 milliárd fő) és a Föld területének 25%-át (38,5 millió km2) foglalják el.

Ez a négy ország mára a globális növekedés felét adja. Együttes valutatartalékuk a globális megtakarítás 40%-át adja. Együttes megtakarításaikból hat IMF-méretű alapot hozhatnának létre. Kína valutatartalékából pedig megvehetné a Nasdaq-on jegyzett cégek 2/3-át.
Ipari termelésük a globális gazdaságot is meghatározza. Kína mára már a világ 2. legnagyobb ipari termelő országává vált. De Brazilia is bekerült a top 10-be, és India és Oroszország sem sokkal maradt le (igaz, Oroszország gazdasága leginkább az olajon és földgázon alapszik, ma már ő a világ legnagyobb kőolajexportáló országa, megelőzve Szaud Arábiát).
Kína a Távol-Kelet legnagyobb felvevőpiaca. Egyedül a kínai-indiai kétoldalú árú- és szolgáltatáscsere értéke eléri a 60 milliárd USD-t.
A négy országból három energiaéhsége az egész világ energiafogyasztására, energiapiacára és a környezetszennyezésre is jelentős hatással van.
Kína és India Szudán és Tanzánia pénzügyi nehézségein segít, adósságot enged el, kórházakat épít, valamint több afrikai ország oktatásában és szakmai továbbképzésében vesznek részt.

A Világgazdasági Fórum statisztikája szerint a G7, BRIC és N11 orzágok kormányai az ICT szektort fontosnak tartják, habár egyik közül sem került be ország a top 10-be. Közülük az USA és három délkelet-ázsiai ország tartja a legfontosabbnak (Kína, Dél-Korea és India), míg Egyiptom kormányzata a nyugat-európai országok és Japánéhoz hasonlóan fontosnak tartja. A legkevésbé fontosnak közülük Olaszország, Oroszország és Nigéria kormányzata tarta az ICT szektort.

A Világgazdasági Fórum adatai szerint a leginnovatívabb cégek Japánban és az iparilag fejlett nyugati országokban vannak, de a BRIC és az N11 országok is az első negyedbe tartoznak - néhány ország kivételével, amelyek a középmezőnybe. Az egyetlen gyengén teljesítő ország Bangladesh. Öt ország kivételével mindegyikük beletartozik a top 50-be, azaz a világ 50 leginnovatívabb országai közé.

A Világgazdasági Fórum tanulmánya alapján a kormányzati közbeszerzések a G7, BRIC és N11 országok közül az USÁ-ban mozdítja elő a legjobban a technológiai innovációt, utána Kanada (25.) és három délkelet-ázsiai ország jön: Vietnám (11.), Dél-Korea (15.) és Indonézia (34.). Ezt követi a többi G7, majd a többi BRIC, majd a többi N11 ország.



Az iszlám országok közül részletesebben is bemutattam a legnépesebb iszlám országot, Indonéziát, amely ma már a vásárlóerő paritáson számított GDP alapján a világ 15. legnagyobb gazdasága, míg a '70-es években csupán egy elmaradott, szegény, iparral alig rendelkező mezőgazdasági ország volt.
Továbbá Iránt, amelyről Magyarországon nagyon sokaknak téves elképzelései vannak, csak azért mert vallási vezetés irányítja. Az EU csatlakozásra váró Törökországot. A délkelet-ázsiai "kistigris" Malajziát, ahol a világ legmagasabb ikertornyai állnak, jelezve az ország gazdasági erejét és pozícióját a világban.
Az arab országok közül a legnépesebbet, Egyiptomot, két hozzászólásban mutattam be. Illetve 3 kis országról írtam még: Afrika Európájának is nevezett Tunéziáról. A sivatagból fél évszázad alatt közepesen-fejlett országgá vált Jordániáról, és a világtól egészen 1970-ig elzárt Ománról, amely azóta úgy lett magas életszínvonalú modern olajország, hogy az Egyesült Arab Emírségekkel szemben teljesen megőrizte tradícióit és még a felhőkarcoló-építési divathullámnak is ellen tudott állni.

Az 1970-es évek közepéig Beirut volt a Közel-kelet pénzügyi központja és a "Kelet Párizsának" is nevezték. A polgárháború alatt ezt a szerepét elvesztette. Habár ma is pénzügyi központnak számít, de elvesztette regionlis vezető szerepét. Az elmúlt 2 évtizedben Dubai lett az iszlám világ első számú pénzügyi központja, fontos pénzügyi központtá vált még az Arab-félszigetről, Doha, Manama, Riyadh, Abu Dhabi. Dél-Kelet Ázsiából Kuala Lumpur és Jakarta. A két kontinenst összekötő Isztambúl. Az afrikai iszlám nagyvárosok közül pedig egyedül Kairó került be a világ top 75 pénzügyi központja közé.
Az afrikai városok közül kettőt részletesebben is bemutatok. Mégpedig Afrika két legnépesebb mediterrán metropoliszát, amelyek nemcsak megcáfolják az afrikai városokról kialakított nyugati sztereótípiákat, hanem több ezer éves történelmük során számos ponton kapcsolódnak Európához és a Nyugathoz: Alexandria és Casablanca.

Habár Európában sokaknak az iszlám országokról és városaikról a szegénység jut eszébe, de a világ 75 leggazdagabb (mind vásárlóerő paritáson számítva, mind GDP alapon) metropolisza között ott van Dubai, Doha, Manama, Kuala Lumpur, valamint Isztanbul, Jakarta és Kairó.
Isztanbul a Forbes Magazin 2010-es listáján már a 4. helyen állt (2008-ban még a 35-en!) London, New York és Moszkva után (és megelőzve ezzel Sanghajt, Pekinget, Hongkongot).
Kairó és Alexandria a Global Services-Tholons szerint a top 50 feltörekvő outsourcing város között van. A Mercer 2010-es tanulmánya szerint a Közel-kelet és Afrika top 5 legjobb életminőségű városa között ott van Dubai, Abu Dhabi és Tunisz. Valamint további jó helyezéseket ért el Muscat, Doha, és Rabat is.
Ez azt jelenti, hogy a 21. század elején az arab országok közül nemcsak az olajgazdag országok nagyvárosai, hanem az észak-afrikai arab országoké is megtörik azt a hamis sztereótípiát, hogy Afrikában, a Közel-keleten és az iszlám országokban csak lepusztult, fejletlen városok vannak, ahol az emberek nyomorognak, és minden teli van szeméttel és mocsokkal.



Ugrás a tetejére

Tárhely és domain a MediaCentertől